Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)
1958-05-17 / 97. szám
-958. május 17., szombat NEPÜJSAG 3 Főhajtás as Ember előtt ŰJ, minden eddiginél hatalmasabb égitest kezdte meg keringését május 15-én, hogy 106 percenkint megkerülje a földet, hogy új, minden az eddiginél szélesebb lehetőséget nyisson az ember számára: megismerni a kozmosz titkait. , A harmadik szovjet mesterséges hold az egyetemes emberi tudomány, ezen belül a szovjet tudomány hatalmas diadala, újabb lépést jelent előre a végtelen megismeréséhez, újabb lépést az ember számára: el a Földtől, ki a világűrbe. A tudósok már nyilatkoztak, el. mondták, hogy mit jelent a tudomány számára, a geofizikai év sikere számára a Szputnyik III, amely majd ezer kilós hasznos terhével, 1880 kilométer magasban rohanja ember által megszabott pályáját. De a harmadik szovjet mesterséges hold nemcsak közvetlenül a tudomány diadala, nemcsak közvetlenül a tudomány számára hoz új sikereket. A mesterséges hold, amelyet a hajnali égbolton és az esti szürkületben látni is lehet majd többet, sokkal többet jelent ennél. A békét! Több mint szimbólum, hogy akkor röppent magasba a hatalmas rakétatest, amikor Franciaországban fasiszta puccskísérlet zajlik le, amikor a Földközi tengeren megerősítik az amerikai partraszálló egységeket, amikor hidrogénbombát hordó amerikai repülőgépek közelítik meg a Szovjetunió határait, s amikor a világ népei szinte egyember- ként követelik a csúcstalálkozó létrejöttét. Több ez mint szimbólum: újabb világraszóló tett a béke mellett! Amikor, az azóta már megsemmisült első mesterséges holdat fellőtték a Szovjetunió, ban, bizonyos amerikai körök keserű-gúnyosán megállapították, hogy ez nem más, mint *,politikai nyomás” a nyugati hatalmakra a tárgyalás létre- rehozására. A szakemberek, a tudósok legyintettek erre a na 3 gyon is átlátszó kibúvásra, de ha még igazuk is lett volna, akkor is csak üdvözlendő cselekedetnek lehetett volna elkönyvelni a Szovjetunió kezdeményezését. Bár minden nagyhatalom ilyen „nyomást” gyakorolna a tárgyalások létrejöttéért! A tudomány is csak örülne ennek. 3 S most, hogy kering már a harmadik mesterséges hold is, az emberi kutató szem nemcsak műszereket hordó, keringő testet lát maga felett, a csillagok honában, hanem a béke gondolatának jelképét is. Egy olyan ország, amely képes volt ilyen hatálmas testet feljuttatni a meteorok világába, olyan rakétatechnikával rendelkezik, olyan erővel, amely képes arra is, hogy gá- tát vessen az agresszív erőknek. A szovjet párt- és kormányférfiak magyarországi látogatásuk során, találkozva a magyar dolgozókkal, többízben is hangoztatták, hogy ma már olyan erős a szocialista tábor, olyan a bizalom iránta a békeszerető emberek millióiban, hogy meg tudja akadályozni egy minden eddiginél pusztí- tóbb atomháború kitörését. Ez a nyilatkozat nemcsak belföldön, de a nyugati országokban is széles visszhangot keltett, voltak — s ezek voltak többen —, akik megelégedetten nyugtázták ezeket a kijelentéseket, s voltak akik fölényesen húzták félre szájukat. Most, hogy a harmadik szputnyik is útjára indult, még magabiztosabbak a megelégedettek, s minden bizonyai arcukra fagyott a fölényesség a hitetleneknek. A mesterséges hold nemcsak tudomány, de a béke fegyvere is! A békéért folyó harc nem valamiféle kampányfeladat, amelyet egy időszakon belül el kell végezni, s az időszak lezártával ad acta lehet tenni. Ez a küzdelem mindaddig tart, amíg lesznek agresszív erők, melyek háborúra spekulálnak, ez a küzdelem mindaddig tart, amíg az imperializmus új meg új csatára indul hatalma kiterjesztéséért, a népek elnyomásának fenntartásáért. S ebben a küzdelemben lesznek mindig olyan időszakok, amelyeket az agresszív erők bizonyos területeken történő előretörés! próbálkozása jellemez. Ez történt a koreai háború, az egyiptomi agresszió, a magyarországi ellenforradalom időszakában, erre történnek most próbálkozások Libanonban, Algériában is. De minden ilyen próbálkozást kudarc követte, volt erejük a világ népeinek, s volt elsősorban a szocialista tábornak megfékezni az agresszoro- kat, lezárni az utat egy új világháború kirobbantása elől. S nemcsak egyszerűen erre volt ereje, de arra is, hogy támadásba lendüljenek a béke frontján, hogy jelentős kezdeményezésekkel irányítsák a béke felé a világ sorsát. E kezdeményezések közé tartozik a legutóbi világjelentőségű lépés, a Szovjetunió atomfegy. ver kísérleteinek egyoldalú felfüggesztése is. Ezek közé kell sorolni méltán, a béke erőinek legújabb tettét, amelyet büszkén vall magáénak is minden békeharcos, a harmadik szovjet mesterséges hold fellövését. Együttesen hirdeti ez a béke akaratát, a szovjet tudomány diadalát, a felszabadult ember dicsőségét. Sic itur ad astra: így jutunk a csillagokba. így jut az ember túl a föld légkörén, ha egyelőre nem is a távoli csillagokra, de „közeli” bolygókra, s így jut a teremtő, alkotó békéhez. A harmadik mesterséges hold megkezdte útját, hogy fényével a békét is hirdesse. 106 percenként, a világ számtalan pontján tűnik fel fénylő teste, megállás nélkül sugározza rádiójeleit, s az emberek hallgatják és látják és fejet hajtanak a tudomány, az Ember előtt. GYURKÓ GÉZA Műanyag csomagolási kiállítás ; igazgatójuk búcsúbeszédét 3. folytatás Közeledtek a lépések. Valaki elkiáltotta magát. — Itt vannak! — Megkezdődött az ütközet. Egy-együnkre két ember jutott. Dugó úgy verekedett, mint egy megvadult oroszlán. Gáger bokszolni tudott. Adtunk is, kaptunk is. Én Ezrit kerestem, de nem láttam sehol. Később hallottam csak, hogy a sétányról biztatta gyáván, de torkaszakadtából ordítva „embereit”. Elhangzott a füttyszó. Visszavonulás. Abbahagytuk a verekedést és a megbeszélés szerint szabályosan „visszavonultunk”. A kis mészáros maradt utoljára, mi már kint voltunk a kapun. Ebben a pillanatban Ezri elengedte a farkaskutyát és — fogd meg, fogd meg - biztatva, Mészárosra uszította. Egykét ugrás és a hatalmas állat elérte őt. Veszettül harapni, marcangolni kezdte a szegény gyereket. Egy éles füttyszó és a következő pillanatban már hűlt helye volt a támadó seregnek Ezristől, kutyástól együtt. Mészároshoz rohantunk. Ott feküdt, szegény, a földön és sápadt volt, mint a fal. Nadrágja cafatokban lógott rajta és lábaszárán végigcsorgott a vér. — Rámuszította a gyáva gazember — mondta könnyei között szegény Dugó, és nadrágjára mutatott. — Mondjátok, hogy lehet így hazamenni, ilyen nadrággal? — kérdezte tanácstalanul. A helyzet súlyos volt. Erre igazán nem számítottunk. Ismertük Ezrit, de hogy ilyenre képes legyen, erre azért mégse mertünk gondolni, mert aki verekedett, az verekedett. Rendben van. De hogy valaki gyáván félrehúzódik és a végén a kutyáját uszítja az „ellenségre”, ez aztán mégis csak sok. A seb vérzett. Mészárost haza kellett vinni. Mindnyájan vele mentünk és átadtuk a mamájának. Szegény asszony, csaknem elájult a rémülettől. Szidott mindnyájunkat, mint a bokrot, de végtére is, mit tehettünk mi az egészről? Mire hazakerültünk, bizony besötétedett. Másnap iskolába kellett menni. Ezri úgy ült az első padban, mintha semmi se történt volna. „Mi” ott voltunk valamennyien, csak szegény kis Dugó hiányzott közülünk. Utolsó óra volt az osztályfőnöki. Horváth tanár úr bejött, beírta a naplót és sokatmon- dóan az osztályra nézett. Egy levelet húzott elő. Mészáros néni levelét. — „Kedves Tanár Ür! Fiam tegnap barátaival a Múzeumkertben játszott és úgy mondja, többen rájuk támadtak. Verekedés tört ki, majd a verekedés végén Ezri Pál tanuló farkaskutyáját fiamra uszította, akit ma hajnalban a Pas- teur-intézetbe kellett szállítani. Nadrágja hasznavehetetlen rongy. Nagyon kérem, tessék szíves lenni kivizsgálni a dolgot és az ügyben igazságosan ítélkezni. Tisztelettel: Mészáros Sándorné.” A tanár úr összehajtotta a levelet és így szólt: — Beszélj, Ezri! — Tanár úr kérem, — kezdi sápadtan —, én nem uszítottam rá a kutyát, csak a kutya kirántotta a pórázt a kezemből és Dugóra rohant. Én nem tehetek róla, én nem felelhetek egy kutya tettéért.Vé- letlen volt az egész, — tárta szét kezét magyarázólag. Én következtem. Bizonyítottam, hogy hallottam, mikor Ezri biztatta a kutyát, hogy fogja meg Mészárost. Bizonyítottam, hogy ők támadtak ránk és a végén megjegyeztem: — Ezri pedig egy gyáva gazember! — Horváth tanár úr ekkor rámszólt határozottan: — Nincs jogod senkit sértegetni. Az ügyet pedig alaposan kivizsgálom. Ezri bűne teljesen beigazolódott. Saját embereiből néhá- nyan szintén elismerték, hogy ő uszította Mészárosra a kutyát. Az ügy az igazgatóhoz, illetve konferencia elé került. Horváth tanár úr szigorú büntetést követelt. Napokig vártunk a döntésre. Ezri magabiztosan járt közöttünk és nagyokat röhögött. Józsi bácsitól, a pedellustól is megtudtunk egy-két kulisszatitkot. — Az egész tanári kar Ezri példás megbüntetése mellett foglalt állást — mondta. — Horváth tanár úr még a zöld tanári asztalt is megdöngette. — Ő a saját fülével hallotta. Éppen akkor valamiért be kellett mennie. Egy hétre ismét osztályfőnöki óra volt, ahol hivatalosan is megtudtuk a döntést. Ezri igazgatói „figyelmeztetésben” részesült, ami természetesen nem befolyásolja magaviseleti jegyét. Mi, a többiek, szintén figyelmeztetésben részesültünk és eltiltottak bennünket a múzeumkerti kirándulásoktól. Horváth tanár úr azokban a napokban igen rosszkedvű és szomorú volt. Valami olyasmit is hallottunk a nagyobbaktól, hogy más iskolához akarja kérni magát. Az osztályfőnöki órákon sokat beszélt nekünk a becsületről és az igazságról.'— Az igazság a legdrágább kincs — mondta többször —, ahol nincs igazság, ott sínylődnek az emberek. Teltek múltak a hónapok, leesett az első hó. Szép, havas estéken sokat gondoltam haza Ezri arról volt híres, hogy; mindig utolsónak ment ki az; osztályból, mert sokat bibelő-! dött a táskájával. Nem szere-1 tett sietni. Mi ezen a napon; szintén hátra maradtunk és el- ; húzódtunk egy ablakmélyedésbe. Osztályunk a második; emeleten volt és nekünk, diákoknak, a hátsó csigalépcsőn kellett lejárni. Egyszer látom, hogy jön ki Ezri az osztályból • és gyanútlanul halad lefelé a : lépcsőn. Mészárossal ekkor előbújtunk és a csigalépcső fölé álltunk, figyeltünk. Lassan, nyugodtan lépegetett, mint akinek nem sietős a dolga és leért az első emeletre. Ahogy elment alattunk, láttuk nagy, bozontos fejét. Sapkáját szokása szerint most is a kezében lóbálta. — Figyeld meg, hogy be fog gazolni — súgta Dugó a fülembe. Ekkor elővette aktatáskáját és kitartotta a korlát mellett a csigalépcső fölé. Mikor gondolta, hogy Ezri körülbelül leért a földszintre, elengedte a táskát és az hatalmasat zuhanva, csattant... Ezri fején. A kis Mészáros elsápadt, mint a fal. Ilyen pontos találatra nem számított. Ezri ugyanis, mikor a táska a fejére esett, úgy esett össze, mint a coll- stock. Hirtelen nagy lárma, szaladgálás mindenütt és néhány perc múlva meg is jött a mentőkocsi, Ezrit a kórházba szállította. (Folytatása következik) ] Mint gyakor- : korlóéves pe- pedagógusok tanítanak majd ;a következő ! tanévben az ; itt búcsúzó ! Gárdonyi Géza Tanítóképző diákjai. Búcsúztak az „öreg diákok" is. Az egri 15-ös számú Gépipari Technikum levelező tagozatának negyedik osztályt végzett hallgatói is elbúcsúztak iskolájuktól és tanáraiktól. ...hogy május 10-én volt 25', éve annak, hogy Berlinben; máglyán égették el a „nem3 erőszakkal összegyűjtött des- 3 truktív könyveket”. Az élet kapujában Ma egy hete ballagtak megyénk végzős diákjai. Bt* csúztak iskolájuktól, tanáraiktól. Teherautók karavánja szál- 3 lította a könyveket a kijelölt 3 helyekre és a meggyújtott; petróleum lángjában éget- < ték el Marx, Engels, Kaufs- < ky, Ernst Toller, Thomas< Mann és a többiek ki nem < fejezhető értékű alkotásait...; így kezdődött. — Azután „tisztogatást” hajtottak végre 3 a művészetben is. A film, a< rádió, a német írószövetség < és az egyetemek szinte min- < dennapi vendége lett a Hans j Heinz Ewers vezette rohamosztag. Huszonöt éve. Nem nagy '< idő, de az emberek a napi< gondok között hamar felejte- 3 nek. Pedig nem felesleges < annak a figyelmeztetésnek a < felébresztése, amit a német < fasizmus születésekor a híres < cseh újságíró, Egon Ervi/n j Kisch mondott: „Európa, vi- j gyázzl” Ez a figyelmeztetés most, 3 sajnos, újra időszerűvé vált, , mert a világ egy részén bű- nős nemtörődömséggel segí- 3 tik a német fasizmus feltámasztását. Az egri Pedagógiai Főiskola harmadéves hallgatói nemcsak tanáraiktól, iskolájuktól búcsúztak, hanem a Pedagógiai Főiskola II. számú gyakorló általános iskolájának kis tanulóitól is. — Vigyázat! A német fa- 3 siszták 25 évvel ezelőtt 3 könyvégetéssel kezdték, — s 3 utána lángba borították az < egész világot._ F. I. van ium Dobó Ist- Gimnázi- diákjai Tegnap délután fél 5 órai < kezdettel az egri tejüzem kul-; túrtermében műanyag csórna- ; golási kiállítást nyitottak meg.; A megnyitón részt vettek Eger : város élelmiszer üzleteinek vezetői és az élelmiszer ipari : vállalatok munkásküldöttei. A megnyitót a mezőgazdasági és élelmiszer tudományi egyesület munkatársai tartották. hallgatják. és vágytam az erdőt, ahol most 3 oly tiszta és fehér minden. — 3 Szerettem volna egyedül lenni 3 és barangolni a hegyek között. < Ám nem mehettem haza, mert< tanulni kellett. Szabadidőnk is ; sívár volt, mióta eltiltottak a; Múzeumkerttől. A kis Mészá- J ros is meggyógyult és nagyon; fente a fogát Ezrire. Azt mondotta, visszaadja neki a ,,ku- 3 tyaharapást”. Egyszer, óra után odasúgta 3 nekem. — Mindenütt járj a 3 nyomomban. Egy kicsit megijesztjük az Ezrit. Törlesztünk 3 a kutyaharapásból. — Jó, — 3 bólintottam a fejemmel és < csak arra voltam kíváncsi, mi. < ben töri a fejét a kis Dugó. Az Alpári Gyula Közgazdasági Technikum negyedik osztályos tanulói megható, kedves ünnepséggel búcsúztak.
