Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-15 / 95. szám

1958. május 15., csütörtök NÉPÚJSÁG 5 FÖLDI PÁL: Beszéljünk a filozófiáról A z eddigiek során főleg a i filozófia fogalmának j meghatározásával és sével foglalkoztunk. Többek között kimutattuk azt, hogy sohasem létezett es lelerdeg sem létezik általános abszt­rakt, elvont értelemben vett, egyszer s mindenkorra adott, örök időkre, minden korravál­tozatlanul érvényes, valam _ féle „tiszta filozófia. Kifejtet tűk hogy lényeget tekintve, csupán kétféle fiiozófiai világ­nézet lehetséges: materialista vagy idealista. Ámde mind a materializmus, mind az ide - lizmus történelmileg meghata rozott, konkrét. Mindabból, amit eddig el­mondottunk, az a onlos JP vetkeztetés vonható le, h°Sy a filozófia problémainak taigya lásában csakis a történelmi szempont következetes figye­lembevétele és az elemzés lo gikai szabályainak szlS°™ tartása menthet meg bennun két a tévedésektől. Most ugyanebben az értelemben kell beszélnünk a filozófia tar gyáról. Mi a filozófia tárgya? A filozófia tárgya, fel­adatköre törtenelmileg determinált, meghatározott Más volt az ókorban, mint az újkorban, és jelenleg sem az, mint az újkorban volt.( Ugyan akkor egy-egy ^rteneJ™Aól szakban is eltér egymástól, aszerint, hogy milyen filozo fiai rendszerről van szó. A ma terializmus másban latja a fel­adatát, mint az ldeallZi"L (Erről már beszéltünk.) Ezért a materialista filozófia tárgya nemcsak különbözik az idea listáétól, hanem egyenes ellen­téte is annak. A filozófia tárgykörének történelmi változása egyet je­lentett a filozófia fogalomkö­rének (terjedelmének) állandó szűkülésével, csökkeneseveh - Ez azonban egeszeben veve a filozófia tartalmának gazdago­dását, elmélyülését eredmé­nyezte. Ha ebből a szempont­ból nézzük a filozófia tárgy­körének történeti dialektika- iát, akkor a következő problé­mákra kell felfigyelnünk: Általában az antik világban, de különösen a tudomány es a kultúra klasszikus oshazaja- ban: az ókori Görögországban, a filozófia tárgyköre <. határta­lanul széles volt. A filozófia akkor a termé­szetre, a társadalomra es az emberi gondolkodásra vonat­kozó ismeretek rendszeret al­kotta az emberi megismerés valamennyi eredményét ma­gában foglalta. Az ogorogok számára nem volt más tudo­mány, csak egyedül a filozófia. Valamennyi ógörög gondolko­dó sophosnak (bölcsnek), vagy philosophosnak (bölcsessegsze- retőnek) tekintette magat. A filozófia egyedülálló és Kizárólagos tudomány - ez jel­lemezte egészében véve az ókori gondolkodóknak a filo zófia tárgykörével kapcsolatos felfogását. A történelmi hűség azonban megköveteli, hogy rá­mutassunk: ettől az általános felfogástól Aristoteles filozó­fiájában, de már előtte is, pél­dául Platónnál, bizonyos es jelentős eltávolodás tapasztal­ható. Aristoteles ugyanis tizen­négy könyvből álló saját fi.o- zófiai művet írt, amelynek a címe: Metafizika. A „meta­fizika” kifejezés Aristotelesnél egyszerűen azt jelentette, hogy s,túl a fizikán”, vagyis hogy a Metafizika című művét a Fizi­ka című könyvön túl, az után írta. A szóban levő könyv mél­tatására azért kell fi­gyelmet fordítanunk, mert Aristoteles ebben felveti a tu- dományok osztályozásának problémáját, amit a tudomá­nyok előzetes differenciálódá­sa nélkül nem tehetett volna meg. Ez a kimagasló ógörög gondolkodó ekkor már határo­zottan megjelölte az elméleti és a gyakorlati tudományok csoportját, valamint megne­vezte az egyes tudományokat (Tizedik rész) is. Az elméleti tudományok csoportjához sorolta a „meta­fizikát”, mint „első filozófiát”, amely az ontológiának, a lét elméletének problémáival fog­lalkozik, és mint ilyen, a léte­zés legáltalánosabb vonatkozá­sait tárgyalja. Az aristotelesi metafizika tárgykörébe tartoz­nak olyan kérdések, mint pél­dául az általános és az egyes dialektikája, a kategóriák rendszere és kölcsönös kapcso­lata. Aristoteles Metafizika című munkája azt bizonyítja, hogy a konkrét természettudomá­nyok leválása a filozófiáról már az ókorban megkezdődött. A filozófiáról tehát egymás után leváltak a különböző ter­mészettudományok: előbb a matematika, a mechanika, a csillagászat, majd a fizika, a kémia, később a biológia és a geológia, még később az ant­ropológia. A marxista-leninis­ta filozófia keletkezése és fej­lődése az önálló társadalom- tudományok kialakulását és differenciálódását eredmé­nyezte. Kialakultak és fejlő­désnek indultak a különböző történettudományok, a politi­kai gazdaságtan, a jogtudo­mány stb., s ezek a szó pontos értelmében nem filozófiai, ha­nem önálló tudományok. A tu­dományok leválása a filozófiá­ról és differenciálódása még mindig nem ért véget. Jelen­leg is vannak olyan szaktudo­mányi problémák, amelyek nem tartoznak szorosan a filo­zófia tárgykörébe, mégis első­sorban filozófiai kérdésekként szerepelnek. Példa erre az em­ber származásával, vagy az agyfiziológiával kapcsolatos álláspont. Noha ezek kifeje­zetten természettudományi problémák, mégis, mivel rend­kívül határozott világnézeti jelleggel bírnak, ezért első­sorban a filozófiának kell fog­lalkoznia velük. Mindez nem jelenti azt, hogy az adott ter­mészettudományoknak le kell mondaniok róluk. Sőt az ille­tékes tudományok előtt az a feladat áll, hogy egyre na­gyobb mértékben foglalkozza­nak azokkal a kérdésekkel, amelyekkel a filozófia kényte­len foglalkozni, bár szigorú értelemben nem tartoznak a tárgykörébe. E, lőttünk áll annak a tör- nelmi folyamatnak a vázlata, amely megmutatja, hogy a kü­lönböző konkrét tudományok hogyan váltak le a filozófiá­ról. A leválás eredményekép­pen a filozófia tárgyköre egy­re szűkült, mert fokozatosan csökkent a vizsgálódási terü­lete, s egyre kevesebb részlet- problémával kellett foglalkQZ- nia. Ezzel a folyamattal együtt a filozófia önállósága fokozó­dott, míg végül is egészen ön­álló tudománnyá vált. A filo­zófia fejlődésének történeti dialektikája ugyanakkor azt eredményezte, hogy tartalma mindig gazdagabb és mélyebb lett, mert új és új filozófiai problémák merültek fel, vagy a már korábban felvetődött filozófiai kérdések más meg­világításba kerültek, tudomá nyos értelmezést és magyará «tot nyertek. Történelmileg különböző filozófiai diszcip­línák alakultak ki, mint pél­dául a dialektika, a logika, az ismeretelmélet, az esztétika és az etika, amelyeknek már ön­álló tárgyuk is van. filozófia tárgyának tel­jes gazdagsága a marxista-leninista filozófiá­ban tárult fel, s ezzel nyert a filozófia teljesen modern és tudományos értelmet. Mielőtt a marxista-leninista filozófia tárgyáról beszélnénk, vessünk rövid történeti pillantást a fi­lozófia tárgyának helytelen ér­telmezésére. A középkori skolasztika a fi­lozófiát metafizikának tekin­tette, s feladatául az objektív valóságon állítólag túllevő végső problémák világnézeti értelmezését és magyarázatát szabta meg. A skolasztikus fi­lozófia szerint a legvégső igaz­ság az isten. A filozófiának - úgymond — az a feladata, hogy az igazságok igazságát, azaz az isten létezését igazolja és bizo­nyítsa. Ebből a koncepcióból kiindulva, a skolasztika a filo­zófiát a tudományok tudomá- nyfpak, a tudományok király­nőjének, minden tudomány fe­lett álló tudománynak nevezte. Más szempontból ugyan, de Hegel is úgy vélte, hogy a sa­ját filozófiája a tudományok tudománya. Hegel teljesen helytelenül, úgy gondolta, hogy az egész tudomány, az összes emberi tudás átfogható a filozófiai rendszerben ak­kor, ha a filozófiát a' tudo­mányok tudományának tekin- tik. Ebből kiindulva egy örökre lezárt, végérvényesen befejezett, egyszer, s minden­korra adott filozófiai rend­szert próbált kontsruá’ni. Azok / a filozófiai rendsze­rek, amelyek a tudományok tudományának tekintették ma­gukat, kezdettől fogva ellen­félre találtak a materializ­musban. Itt tehát nem a tu­dományok tudományáról, ha­nem idealista filozófiáról van szó. A filozófiát abszolutizáló állásponttal szemben alakult ki az újkori pozitívizmus, amely elvetette azt a felfo­gást, mely szerint a filozófia a tudományok tudománya. Azonban a pozitivizmus az ellenkező végletbe esett. Eszerint ugyanis a filozófiá­nak nincs önálló tárgya, és ezért, a filozófiára, mint ön­álló tudományra nincs ;s szükség. A pozitívizmu- sze­rint csak konkrét (pozitív) tu­dományok szükségesek, ame­lyek már eleve magukban foglalják a filozófiát. A filo­zófiára csupán annyiban van szükség, amennyiben megfér a konkrét tudományok kere­tében. filozófia önállóságát tagadó pozitivista fel­fogással szemben látni kell, hogy a különböző konkrét tu­dományok leválása a filozó­fiáról nem szüntette meg ma­gát a filozófiát. Sőt a tudo­mányok differenciálódása tör­ténetileg lehetővé tette a va­lóban önálló filozófiai tudo­mány kialakulását. Ez a marxista-leninista filozófia. (Folytatása következik) Tájékoztatás a dolgozók esti és levelező oktatásra való jelentkezéséről Kormányunk a jövő tanévben is lehetővé teszi azoknak a dol­gozóknak a továbbtanulását, akik az ált, Iskola nyolc osztá­lyát, vagy a középiskolát vala­milyen ok miatt nem tudták el­végezni. A szocializmus minél gyorsabb felépítése megköveteli minden dolgozótól, hogy növelje politikai és szakmai műveltségét. Ezért hívjuk fel az üzemek, vállalatok, intézmények, áll. gazdaságok, termelőszövetkezetek és egyéni­leg dolgozók figyelmét arra, hogy végezzék el az általános is­kolát, vagy a középiskolát. A Művelődésügyi Minisztérium most kiadott utasítása értelmé­ben a jövő tanévre a jelentke­zések május 15-vel megindulnak. Az ált. gimnáziumok, közgazda- sági technikum, valamint a vá­rosi, ipari területek ált. iskolái­nak esti vagy levelező tagozatai­ra a jelentkezés május 13-től június 30-ig tart. A mezőgazda- sági dolgozók esti ált. iskolai tanfolyamára pedig szeptember 1-től október , 1-ig lehet jelent­kezni. Az esti, ill. a levelező tagoza­tokra való jelentkezés az iskola Igazgatójánál történik. Ált. isko­lai tanfolyamokra csak azok ve­hetők fel, akik a 15. életévüket betöltötték. Az ált. gimnázium és közgazdasági technikum esti, valamint levelező tagozatának I. évfolyamára azok nyernek fel­vételt, akik 17. évüket elérték és az ált. iskola VIII. osztályát el­végezték, vagy ennek megfelelő egyéb iskolai végzettséggel ren­delkeznek. Dolgozók általános iskolai esti tagozata minden községben mű­ködhet, ahol a jelentkezők szá­ma az előirt mennyiséget -eléri. (15—25 fő). Ahol nincs meg a kellő számú jelentkező, ott leve­lező oktatás is beindítható. Gimnáziumi levelező oktatás in­dul be Egerben a Dobó István és a Szilágyi Erzsébet gimnázi­umban, továbbá a káli ált. gim­náziumban. Esti tagozat indul be a gyöngyösi és a hatvani ált. gimnáziumban, továbbá az egri közgazdasági technikumban; Kérjük az üzemek, hivatalok, vállalatok, áll, gazdaságok, stb. vezetőit, hogy az esti és a leve­lező iskolai oktatásra való je­lentkezésre területükön végezze­nek meggyőző és felvilágosító munkát. A dolgozók iskolája esti és le­velező tanfolyamainak ügyében bővebb felvilágosításért az érde­keltek forduljanak a Megyei Ta­nács v. b. Művelődésügyi Osz­tályához, vagy az illetékes isko­lák igazgatóihoz. — A NÉPEK BARÁTSÁ­GA hónapjának eseményei során az elmúlt napokban román vendégek látogattak el Szűcsi községbe. A szívé­lyes találkozó után a román vendégek megígérték, hogy szabad idejükben többször felkeresik majd Szűcsi köz­ség vendégszerető lakóit. 140 vaskereszt '~lf%ans Speidel, NATO-főparancsnok, 140 tisztje fel- öá tűzte a vaskeresztet. 140 tiszt: 140 vaskereszt, ki tudja, mennyi gyilkosságért, amit másfél évtizede követ­tek el. Ennyi idő alatt a könnyek ugyan felszáradtak talán, de az emlékek nem váltak semmivé, azok az emlé­kek, amelyek éppen ezeknek a vaskereszteknek köszön­hetik világrajöttüket. Speidel tisztjei ma vaskeresztekkel feszítenek Párizs utcáin, most mint szövetségesek. Ott sé­tálgatnak a Champs Eliséen, a L’Arc de Triumph tövé­ben, keményen, feszesen, talán még monoklit is hordanak a vaskereszt felett. Ott sétálnak a gyerekek között, akik­nek apjukat, az asszonyok között, akiknek férjüket pusz­tították el haláltáborban, gázkamrában, vagy a harctéren. Aztán egyszer talán az egyikük megfeledkezik magáról, hisz annyira 13 év előtti kép, a franciákkal, vaskereszttel, rakétakilövő állomásokkal, háborús tervekkel, — és Heil Hitlert kiált és sárga csillagot követel... ... és a vaskeresztek megértőén csörömpölnek majd rá. Finom megfogalmazás filixont, az Egyesült Államok alelnökét, úgylátszik, "L nem nagyon szívlelik latin-Amerikában. Peruban például tüntetés volt a „tiszteletére”, s a főváros lakói a tüntetés keretében záptojással, kövekkel fejezték ki az alelnök úr személye ellen érzett nagyon is érthető kifo­gásukat. Az amerikai sajtó ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy Nixon küldetése „bizonyos nehézségekkel” jár. E megfogalmazás kapcsán a legmélyebb ámulattal kell kife­jezésre juttatnunk tiszteletünket az amerikai sajtó rend­kívül finom nyelvezete iránt. Mert kétségkívül, nagyszerű diplomáciai érzék, a tollal való bánás és a nyelvhez való érzék fémjele ez a két szó, hogy „bizonyos nehézséggel”. Sajnos, mi nem rendelkezünk ilyen finom megfogalmazási készséggel, ilyen szinte stilizált szó- és fogalompárosítás­sal, mi egyszerűen azt mondjuk: Nixont ki nem állhatják és Nixont elzavarták Peruból. Igaz, hogy ez valóban nem szép és finom megfogalmazás, de viszont igaz. S az igaz­ságnak semmi szüksége, hogy gondosan felöltöztessük. És ez is igaz. (látó) Nem szép ez még fiatalembertől sem Az emberek úgy tartják egymástól, hogy egy-egy em­ber jellemét perceken belül is meg lehet állapítani, ha jól megfigyeljük az egyén vi­selkedését, beszédét. A hatvani vasútállomás várótermében egy 16 év kö­rüli, feketehajú kislány ült egy fiatalember társaságá­ban. Beszélgettek, egyszer- csak nyílt az ajtó és hangos, trágár beszéddel három férfi lépett a helyiségbe. Minden­ki rájuk figyelt. A kék atlé- tainges férfi, mikor meglátta, hogy egy csinos kislány aka­ratlanul is fültanúja csúnya beszédjüknek, a legnagyobb hangossággal, szinte ordítva bömbölt, nyomdafestéket nem tűrő szavakat használt és félreérthetetlen célzáso­kat tett a fiatal leányra. A kislány megszégyenülve, el­szaladt. A három férfi neve­tett és így mentek fel az emeletre. 1 Később még találkoztunk a kék atlétainges férfival, — ekkor más hölgyeket ijeszt­getett trágár beszédével. A három férfi vasutas volt, a hatvani vasútállomás dol­gozói ... Ezekután, azt hiszem, nem kell külön megmagyarázni a kék atlétainges férfi: Liczki András jellemét, műveltségét és jólneveltségét.- f.i. ­Lottó-nyeremény eső Gyöngyösön Fortuna istenasszony — a szerencse istennője — ugyan­csak sűrűn látogatott el az el­múlt hetekben Gyöngyösre. Ez év tizennegyedik hetétől kezd­ve öt héten át mindig volt négyes találat a gyöngyösi To­tó-Lottó irodában vásárolt lo- tószelvények között. A legna­gyobb nyeremény a 18. játék­hétre esett: a szerencsés szel­vénytulajdonos négy találata után 110,786 forint nyereményt kapott. A jelzett öt hét alatt összesen 323,497 forintot fizet­tek ki a szerencsés gyöngyösi lottózóknak. Termelőszövetkezeteink KIÜLTETTÉK A PARADICSOM- PALÁNTÁKAT A hatvani Kossuth Termelő- szövetkezetben a jó időt ki­használva, már kiültették a paradicsompalántákat. Két Érettségizett szakmunkások a Mátravidéki Erőműben A * technika fejlődésével mind nagyobb követelmények merülnek fel a szakmunkás- képzésben. Az utóbbi időben mindig nagyobb számmal je­lentkeznek az érettségi vizsga után olyan fiatalok, akik szak­mát akarnak tanulni. A Mátravidéki Erőműben alig egy hónapja négy ilyen fiatal kapott másfél év után szakmunkás oklevelet, még pedig mind a négyen színje­lesre vizsgáztak. Eredetileg főiskolára, egyetemre szeret­tek volna menni, de ebben különböző okok akadályozták őket. így merült fel bennük az az elhatározás, hogy szak­mát tanulnak. — Megbánta-e, hogy ipari pályát választott? — kérdeztem Vank Ilonát. — Nem bántam meg — feleli határozottan, mert a szakmát megszerettem, ami az anyagi­akat illeti — kezdő kereset­ként 1300 forintot kapok ha­vonként. A kereset, amint a szakmámat jobban elsajátí­tom — természetesen tovább emelkedik. Hasonlóan vélekednek MdJc Lajos és Fabók István érettsé­gizett szakmunkások, akik szintén megtalálták a számítá­sukat az Erőműben, munká­jukra sincs panasz, s a fut- ballpályán is jól szerepelnek. Az Erőmű negyedik újonnan vizsgázott, érettségizett szak­munkása, Mátyási Attila a tényleges katonai szolgálat le­töltése után kezdte meg a szakma elsajátítását és az Erőműben eltöltött másfél év alatt barátkoztak össze és sze­rették meg egymást Vank Ilonkával, a csinos, új szak­munkás lánnyal. Az ősszel talán már mint férj és feleség sze­repelnek az anyakönyvben. A művezetőjük, Bidiga Béla is dicséri a fiatalok magatar­tását, s szakmai előmenetelü­ket. Jelenleg is kitartó szorga­lommal végzik munkájukat. Szeretné, ha támogatnák a fi­atal szakmunkások kérését, hogy tovább képezhessék ma­gukat, s ezzel az Erőmű leg­jobb szakmunkásaivá válhas­sanak. Lévay András holdon már az uborkát is el-. 20 SZÁZALÉKOS IKERELLÉS vetették. A szövetkezetnek komoly gondot okoz, hogy a vállalat lassan építi az ötven férő­helyes új istállót, s így hely hiányában nem tudnak szarvasmarhákat vásárolni. — Ezért úgy határoztak, hogy amíg nem lesz szarvasmarha állományuk, addig a talajerő­utánpótlás biztosításához egyé­niektől vásárolnak trágyát. Ed­dig 1000 mázsát vásároltak, s ki is hordták a föld szélére. (Szénási Veronika) 40 HOLD RIZST VETETTEK A tamaszentmiklósi Petőfi Termelőszövetkezetben jelentős jövedelmet biztosít minden év­ben a rizstermelés, ezért nagy gondot fordítanak a rizsmun­kák időben való elvégzésére. Az idén, a kedvezőtlen talaj- állapot ellenére már 40 hold vetését elvégezték, noha a gé­pekkel még nem lehetett rá­menni. Nagy gondot fordítanak az idén a csibenevelésre is. Már 600 csibét neveltek fel elhul­lás nélkül, s nemsokára érté­kesíthetik is nagy részét. (Törőcsik Mária) A poroszlói Rákóczi Terme­lőszövetkezetben igen szép eredmények születtek a juhá- szatban, M a r c z é 1 i György juhász keze alatt. 110 anyától 130 bárány született, az anyák 20 százaléka ikerbárányt ellett. A kis bárányok és az anyák egészségesek, elhullás nincs. Ez annak köszönhető, hogy már előzőleg is jól gondozták a jószágokat. Külön érdekes­ség, hogy az idén először etet­tek silót a juhokkal, s a jelek szerint jó eredménnyel. (Kovács Károlyné) 17.50 FORINT ELŐLEG MUNKAEGYSÉGENKÉNT A gyöngyösi Uj Élet Terme­lőszövetkezetben az idén gon­doskodtak arról, hogy a tagok­nak rendszeresen munkaegy­ségelőleget tudjanak adni, a tavaszi hónapban, amikor a legnagyobb szükség van erre. Az idén már biztosítani tudták a jó munka eredményeként, hogy minden ledolgozott mun­kaegységre 17 forint 50 fillér előleget osszanak. (Pampuk L)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom