Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-15 / 95. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK ! Itatás AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 95. szám ARA: 50 FILLÉR 1958. május 15., csütörtök Sürget a növényápolás A poroszlói Rákóczi Ter­melőszövetkezetben elvé­geztek az első növényápolá­si munkákat, a borsó és a cukorrépa sarabolását. Né­hány nap és ismét kézbe kerülnek a kapák, megkez­dik a cukor- és takarmány­répa egyelését. aztán sorra következik a többi kapás is. A késői tavaszodás, a gyors felmelegedés, most még sür­getőbbé tette a növényápo­lás megkezdését, hiszen az időjárás, mely késleltette a kultúrnövények vetését, fejlődését, igen kedvező volt a gyomok növekedésére. Van tehát munka bőven. Ráadásul a növényápolás előreláthatóan összeesik a gabonabetakarítás munká­jával, s közben a szálas- és pillangóstakarmányok beta­karítását is el kell végezni, — gondosan, hogy egyetlen szál se menjen veszendőbe, hiszen a jelek szerint nem ígérkezik nagy szénatermés. Alapos és megfontolt be­osztásra, jó munkaszerve­zésre van szükség, hogy mindezt idejében el tudják végeznL A poroszlói Rákó­czi Tsz-bcn meg is van erre a munkaterv. Az egyelés idején, minden tag és csa­ládtag ezt a munkát végzi, bogy két-három nap alatt meg legyenek vele. A nö­vényápolás túlnyomó része továbbra is az asszonyok doI|a marad, mert az em­berekre a több mint 60 hold pillangós és a kaszáló beta­karítása vár. A szövetkezet tagjai úgy osztották be már most a munkákat, hogy mindenre legyen idejük. S van erre példa más terme­lőszövetkezetekben ig. Ahol még nem készítették* el a terveket a növényápolási munkákhoz, ott ezeknek a szövetkezeteknek a példá­ján, mielőbb el kell készí­teni, mert később a kapko­dás és a tanácstalanság csak fokozza a nehézsége­ket. A növényápolási munka összetorlódása miatt kétsze­resen szükség lesz a gépek segítségére. Csak a rendel­kezésünkre álló növényápo­ló gépek maximális kihasz- | nalásával tudjuk biztosítani a munka maradéktalan el­végzését. Erre részben biz­tosíték a termelőszövetke­zetek és gépállomások kö­zötti szerződés, melyben a 3,5 normálholdnak megfe­lelő munka jelentős részét teszi ki a növényápolás, s ugyanakkor szükség van arra is, hogy a gépekkel rendelkező termelőszövet­kezetek ebben az időben szintén a növényápolásra használják fel a gépeket. Mindent összevetve, nagy feladat előtt áll mezőgazda­ságunk, de mint ahogy le­győzték a késői tavasz okozta nehézségeket, meg­van a biztosíték arra is, hogy megbirkóznak a nö­vényápolás, szénabetakarí­tás, s a későbbi hetekben a gabonabetakarítás munká­jával is. Csak az a fontos, hogy minden lépés tervsze­rű. átgondolt, kapkodás nél­küli legyen. Vigyázat! Megjelent a burgonyabogári Még alig bújt ki a földből a burgonya, Andornaktályán máris megjelent e növény legnagyobb ellensége, a kolo- rádó, vagy más nevén, a bur­gonya-bogár. A dolgozó pa­rasztok eddig mintegy húsz darab kifejlett példányt vit­tek be a tanácsházára. Me­gyénk dolgozóinak érdeke, — hogy pusztítsák és irtsák a burgonyabogarat, és ahol elő­ször megjelenik, ott azonnal jelentsék a községi tanácsnál. Ma: AZ IFJÚSÁGÉ a szó ★ MOLNÁR LAJOS 35 ÚJlTASA ★ Szalai István: KÉTFAJTA IGAZSÁG ★ Földi Pál: BESZELJÜNK A FILOZÓFIÁRÓL ★ HÍREK — SPORT * 10 ............. Új gépekkel segítik a társulások, szakcsoportok erősödését a földmüvesszövetkezetek Megyénkben a közelmúltban alakult tizenkettővel együtt ma mar csaknem száz szakcsoport és különféle társulás működik. A régi — javarészt' szőlőter­melő — szakcsoportok közül hatnak a tagjai közös vagyon, közös munkaeszközöK fölött rendelkeznek. A földművesszö­vetkezetek jelentős segítséget nyújtanak ahhoz, hogy a töb­biek is mielőbb elérjék a fej­lettségnek ezt a fokát. Különösen jelentős az a se­gítség, amelyet a gépesítés fo­kozására nyújt ezekben a ja­varészt még kisüzemi gazda­ságokban a Szövetkezetek He­ves megyei Szövetsége. Ez év­ben eddig háromszázezer fórint értékű gépet adtak át — rész­ben készpénzért, részben hi­telben — a szakcsoportok, tár­sulások tagságának. A zöldség- termelők gyepkocka-vágógépet kaptak, hogy gyorsabban és olcsóbban, biztosabban ültet­hessék el a palántákat. A sző­lőtermelők részére permetező- gépeket, nyitóekéket, szereztek be. Már most gondolnak a sző­lő feldolgozására is, a nagyobb szőlőtermelő szakcsoportok ré­szére a földműveszövetkezetek szőlőzúzókat, présgépeket is biztosítanak. (Szinnyei) Sárgarézhulladékból cinkel készítenek az Apci" Fémtermiában Iparunk réz és cinkszükség­letét egyaránt külföldről kell importálni, melyekért drága valutával fizet az ország. Az Apci Fémtermia Vállalat szakemberei a különböző fer- roötvözetek, jelenleg pedig a magnéziumkohászat hazai meghonosítása mellett azon fáradoznak, hogy csökkentsék a cink külföldi behozatalát. Mindezt úgy kívánják megol­dani, hogy öszegyűjtik a meg­munkáló üzemekben keletke­zett sárgarézforgácsot, mely­ből az elmúlt napokban elké­szült retortás magnéziumkohó segítségével, desztillálás útján Június első vasárnapján ke­rül sor a pedagógus-nap meg­ünneplésére. Az ezt megelőző héten pedagógus hetet tarta­nak, amely egybe esik az ál­talános iskolák 10 óycrr, va­lamint a pedagógiai főiskola 10 éves fennállásának évfor­dulójával. A pedagógiai hét alatt ankétokat és rajzkiállí­tást rendeznek, amelynek cél­ja az, hogy bemutassa a rajz­oktatás eddigi eredményeit. Előadás lesz a pedagógusok Hatvanban is megnyitották a népek barátsági hónapját A hatvani Hazafias Nép­front városi bizottsága ünne­pélyes gyűlésen nyitotta meg a népek barátsága hónap­ját. Az ünnepségen a gimná­zium kórusa elénekelte a Mar- seillaise-t, majd dr. B a r t o s Imre, a Hazafias Népfront városi elnöke méltatta a né­pek barátsága hónapját. Az ünnepi beszéd után Jens E i - senhardt dán író üdvözöl­te a hatvaniakat, beszélt az ő szép hazájáról és arról, hogy az ő országának népe is épp­úgy szereti a békét, mint a magyar nép. Ezután az I. számú általános iskola kóru­sa a baráti népek dalaiból adott elő egy csokorravalót, majd a nagygyűlés résztvevői együtt énekelték el a DIVSZ- indulót. Az ünnepség után a fiatalok fáklyás-felvonulást, majd a főtéren táncmulatsá­got rendeztek. szerepe a világnézeti nevelés­ben címmel, amelyre meghív­ják a pedagógusokat és a szü­lőket. Előadó: Kovács Sándor megyei tanfelügyelő. A me­gyei pedagógiai nap ünnepsé­gét 31-én tartják a Gárdonyi Géza Színházban, ahol átad­ják a jó muríkát végzett pe­dagógusoknak a díszoklevelet és a kitüntetéseket. 1-én, délután négy órakor megrendezik a Szépasszony- völgyben a juniálist. Intézkedett a hevesi tanács A Népújság május 6-i szá­mában „Hevesi vasárnap” címmel rfíegjelent egy cikk, amelyben bírálat érte a hevesi községi tanácsot. A tanács a cikk megjele­nése után intézkedett a pa­dok felszerelése, és a köz­ségi fürdő megnyitására. A fürdő területén jelenleg is fo­lyik az előkészületi munka. Rendtwhozzák a virágágyakat, a vízellátó berendezéseket és a tanács, tájékoztatása alap­ján május 20-án megnyílik a községi strandfürdő. Megyei ipari tanuló kiállítás Gyöngyösön Az ipari tanulók érdekes és szép kiállításai már az elmúlt évek folyamán nép­szerűek lettek Gyöngyösön. Eddig is élénk érdeklődéssel vártuk ezeket a kiállításokat, most azonban az eddigieknél is . nagyszerűbb élményben lehetett része a látogatóknak, hiszen most nemcsak a város, de a megye jövendő szak­munkásainak munkáit cso­dálhattuk meg. Hat iskola — az egri, hatvani, pétervásári, füzesabonyi és a gyöngyösi — közös kiállítását rendezték meg a gyöngyösi „Erkel Fe­renc” tanintézet két hatal­mas termében. Csodálatos ügyes tárgyakat állítottak ki a látogatókkal mindig zsúfolt termekben. Rögtön az ajtó mellett az eg­riek remekeit láthatjuk. Leg­jobban az apró szerszámgép- modellek tetszenek. A fúró­gép, rúgós kalapács, prés, le­mezvágó, vésőgép, mind meg­annyi kicsinyített mása a va­lódinak. Az ember szinte melléképzeli a hozzávaló pa­rányi emberkéket. Valameny- nyi működik, s mind csillog, ragyog. Sóvárogva nézik eze­ket a játék-gépeket a gyere­kek, de azt hiszem, a felnőt­tek is szívesen játszanának ilyenekkel. Szépek az egri tanulók műasztalos, műlaka­tos remekei is. Az egriek után a gyöngyö­siek következnek. ‘Apró kis cipők, kosztümök, szép fény­képek dicsérik a cipészek, szabók, fényképészek munká­ját. A fa-ipariak is kitettek magukért. Kis ajtók, ablakok, apró, ízléses bútorok, ügyes ácsszerkezetek sorakoznak egymás mellett. Szépek a fémipariak motormoddeljei, hegesztőapparátjai, esztergá- lyozott remekei is. A villany- szerelők, műszerészek mun­kája iránt is nagy az érdek­lődés. Ügyes rádiókészüléke­ket, villanymotorokat, kap­csolóberendezéseket láthatunk.. Mindenki megcsodálja azt a villamos függővasutat, me­lyet három villanyszerelő ál­lított össze. A hatvaniak is sok 6zép elektromos készülékkel dicse­kedhetnek. Kis transzformáto­rokat, kapcsolóberendezése­ket, motorokat küldtek g ki­állításra. Nagvon ügyes ' kis, vasúti-darut es vagonmodelltí is készítettek. A hevesiek, füzesabonyiak, pétervásáriak, főleg helyi­ipari termékeket állítottak ki. ízléses szekrénykék, kis' me­zőgazdasági gépek, ruhács­kák, apró cipők, komoly ko­vács, asztalos és lakatos- munkák hirdetik a községi ipari tanulók jó hírnevét. Sándor László, a gyöngyösi intézet igazgatója elmondot­ta, milyen sok munka rejlik ezekben a kis tárgyakban. Az ipari tanulók már az is­kolaév elejétől fokozott szor­galommal készülnek erre a kiállításra. Munkájuknak meg is van a megérdemelt ered­ménye. A kiállított tárgyak közül jónéhányat — egy kis autókarosszériát, futóművet., egy vasalt kis kocsit és egy művészien díszített vaskapu- modellt — elküldik az orszá­gos kiállításra, majd a Szov­jetunióba. A kiállítás megmutatta, hogy jó kezekben van a jövő munkásságának nevelése. Né­hány évvel ezelőtt szakembe­rektől hallhattuk a panaszt — nincs utánpótlás. Aki meg­tekinti a kiállítást, ezt mond­hatja: jó utánpótlás van. R. Gy. kivonják a cinket. Ha a kísér­letek sikerülnek — melyhez nagy a remény —, akkor a közeljövőben a sárgarézhulla­dékból üzemszerűen állítják majd elő ezt az igen keresett és drága importanyagot. A sárgaréz ugyanis vörös­réz és cink összetételéből áll, melyben a cink 60 százalékot tesz ki. Így egy-egy mázsa sárgarézhulladékból a desztil- láció elvégzése után 60 kilo­gramm cinket és 40 kilo­gramm vörösrezet nyernek, ami jelentős vplutamegtakarí- tást jelent az országnak. Az Apci Fémtermia szak­embereinek további terveiben szerepel, hogy kikísérletezik a Gyöngyösoroszi Ércbánya cinkszínporának hazai tömörí­tését is. Ezt pedig úgy kíván­ják megoldani, hogy a cink- színport vasreszelékkel vegyí­tik, ami hevítés közben át­veszi a cink kéntartalmát, mialatt a cink gőzállapotba kerül, utána pedig hűtött acélcsövekbe, ahová kristályos állapotban csapódik le. Ezek- után a cinket tömöríteni lehet és nem lesz arra szükség, hogy cinkszínporunkat külföl­dön értékesítsük, a kész cin­ket pedig megvegyük. (Készéi) Mezőgazdasági küldöttség érkezik az egri járásba Június 1-én 52 fős paraszt­delegáció érkezik az egri já­rásba Vácról. A küldöttség nagyobbrészt olyan egyéni pa­rasztokból áll, akik a közel­múltban Ezüstkalászos Tanfo- lyamot végeztek. A küldött­ség 15 tagja nő. Programúk szerint meglátogatják a felné­meti Petőfi Tsz 46 holdas gyümölcsösét, a verpeléti Dó­zsa Tsz 43 holdas szőlőjét és az egri Szőlőkutató Intézet kí­sérleti telepét is' A látogatást az egri járás dolgozó paraszt­jai viszonozni fogják. Téli eredmények — nyári tervek A gyöngyösi járási tanács művelődési csoportja az elmúlt napokban értékelte a téli nép­művelési munka eredményeit. Az összesítések szerint a téli hónapok alatt a járás községei­ben 374 ismeretterjesztő elő­adást, 346 DIA-filmvetítést és 210 műsoros estet rendeztek. Az ismeretterjesztő előadáso­kon összesen 33 892 részvevő, a műsoros esteken pedig 47,787 látogató volt. Az elmúlt időszak értéke­lése mellett elkészült a nyári népművelési terv is. A terv szerint a következő hónapok­ban a többi között termelőszö­vetkezeti és állami gazdasági látogatásokat szerveznek a községekből. Több járásbeli községből autóbuszkirándulá­sokat is szerveznek az ország különböző tájaira, elsősorban a Mátrába, a Balatonra és Bu­dapestre Jómódban, gondtalanul élnek a régebben elnyomott mátrai szlovák lakosok A Mátra fennsíkján, Ga­lyatetőtől nem messze, három községben, Mátraszentimrén, Mátraszentlászlón és Mátra- szentistvánon, mintegy ezer szlovák nemzetiségű család él, akiket a múltban elnyom­tak, jogaiktól megfosztottak. A mindennapi megélhetésü­ket szénégetéssel, summás munkával tartották fenn. A felszabadulás után azonban megváltozott a Mátrában lakó szlovákok élete is. A fennsí­kon levő uradalmi szántóföl­deket kiosztották maguk kö­zött és hozzáfogták eev szebb, elnyomás és kizsákmányolás nélküli szabad élet kialakítá­sához. E három szlovák község lakói jelenleg igen jó kereset­hez jutnak az erdőgazdaság­ban és sokan kö: "lük a tő­lük nem messze levő pásztói termelőszövetkezetekbe jár­nak dolgozni, ahol ugyancsak megtalálják számításukat. Igen jól érzik magukat a szlovák családok gyermekei is, akik már évek óta a mátraszentimrei iskolában sa­ját anyanyelvükön tanulhat­nak. Ezekben a falvakban a kulturális élet is fellendült az elmúlt években. Az egy­más mellett levő községek lakóiból egy szlovák és egy magyar énekkar alakult, me­lyeknek tagjai időnként vál­tozatos, egész estét betöltő hangversenyeket adnak. Leg­közelebb május 24-én, Gyön­gyösön lépnek fel a Mátrai Napok alkalmából, ahol a ba­rátsági hónap keretéi n fog­ják erősíteni a magyar és szlovák nép testvéri barátsá­gát. Napbarnított arcú, fej­kendős parasztasszony kí­váncsian próbálgatja a csil­logó, vadonatúj MOPED csengőjét és kormányát az egri KERAVILL előtt. Körülötte embergyűrű. Nem állhatják meg szó nélkül. — Mondja már menyecs­ke, csak nem akarja meg­venni ezt a gépet? — Már nem, megvettem, — feleli büszkélkedve az asszony. — De hát minek ez ma­gának. Kapálni? S mint ha egy kis gúny és irigy­ség csengett volna a kér­dező szavából. Az asszony csendesen fe­lelt. — Kapálni is. Mesze van a földünk. S a körülötte levők lefor­rázva hallgatnak.., Pedagógusiét előzi meg a pedagógus nap megünneplését

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom