Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)
1958-05-10 / 91. szám
Nagyobb felelősséggel végezzük a gépi munkák szervezését Közel két hónapja, hogy a megye földművesszövetkezetei megkötötték a szerződéseket az illetékes gépállomásokkal és ezzel magukra vállalták a dolgozó parasztokkal megkötendő gépi munka-szerződések felelősségteljes munkáját. E munkálatok mindjárt kezdeti nehézséggel jártak, mely természetesen egyrészt a munka újszerűségéből fakadt, másrészt pedig a rendkívül kedvezőtlen tavaszi időjárás is lényegesen befolyásolta és hátráltatta a gépi munka-tervek teljesítését. Különösen észlelhető lemaradás mutatkozott a talajmunkák végzésénél. Ez a lemaradás azzal magyarázható, hogy a földek zömét, különösen a kötöttebb talajú községek határaiban, már ősszel felszántották. A tavaszra áthúzódó szántani való földeken pedig a kedvezőtlen időjárás miatt csak késve; április második felében tudták megkezdeni a talajmunkát. Kétségtelen tény, hogy objektív nehézségek voltak a tavaszi gépi munka-tervek teljesítésénél, de fordultak elő olyan szervezési hibák is — mind a földművesszövetkezetek, mind a gépállomások részéről melyek leküzdhetők, illetve megelőzhetők lehettek volna. Így a gépállomásoknak több segítséget kellett volna adni a földművesszövetkezeteknek a kezdeti nehézségek leküzdésére, mivel már több éves tapasztalatokkal rendelkeznek a gépi munkák szerződtetésében. A földművesszovetkezetek az új feladat elvégzésére nem készültek fel megfelelően. Sok helyen nem állítottak be körzeti felelősöket, akik ezen munkák konkrét végzésében a mezőgazdasági üzemágvezetők segítségére lettek volna, s így a mezőgazdasági üzemágvezető más, sokrétű elfoglaltsága mellett, nem tudott kellően foglalkozni a gépi munkálatok szervezésével. Meg kell mondani azt is, hogy maguk a földművesszövetkezetek igazgatósági elnökei, ügyvezetői sem tulajdonítottak komolyabb jelentőséget a gépi munkák szerződtetésének. Nagyon kevés helyen fordult elő, hogy munkájukhoz kérjék és igényeljék a tanácsok, párt- szervezetek és egyéb szervek segítségét, de a gépállomásokkal tartandó kapcsolat sem volt kielégítő. Ezért fordulhatott elő olyan eset is, hogy a traktoros, illetve a brigádvezető dolgozni akart és így maguk szerződtették le és végezték el a munkálatokat. A földművesszövetkezet pedig csak akkor szerzett erről tudomást, amikor a brigádvezető beadta a teljesített munka mennyiségét. Ügy hisszük, hogy az eddigi hibákból a gépállomásoknak is, a földművesszövetkezeteknek is le kellett vonni a tanulságokat és a továbbiakban már minden erőt a tavaszi tervek, illetve a lemaradások behozására kell fordítani. Ezen túlmenően már előre fel kell készülni a nyári, de különösképpen az őszi tervek zökkenőmentes teljesítésére. Ezért már most kezdjük meg a géphasználati társulások szervezését, az okányi földművesszövetkezet tapasztalatainak a helyi viszonyokra alkalmazható átvételét. Fontos, hogy minden üzemágvezető mellett körzeti felelős működjön a gépi munkák vitelében. Ezen túlmenően versenymozgalmat kell indítani a földművesszövetkezetek között. Példa erre a Vasszécsény és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet, amely versenyre hívta ki Vas megye földművesszövetkezeteit. A földművesszövetkezetek munkájukhoz kérjék és vegyék igénybe a helyi pártszervezetek, a tanácsok és egyéb szervek segítségét és tartsanak állandó, szoros kapcsolatot a gépállomásokkal. _______________ ___________JAGER GERŐ. Teendő k a méhészetben Tavaszi beszélgetés a rizsföldeken Ahol a szervezés jó Az idei tavaszi rendkívül kedvezőtlen időjárás hátráltatta a méhcsaládok normális ütemű fejlődését és különleges feladat elé állítja a méhészt. Mit kell tennünk, hogy a kedvezőtlen tényezők ellenére is termőképessé fejlesszük méhcsaládjainkat az akáchordás beindulásáig? A méhcsaládok melegtakarását, szűkített fészekben történő fejlesztését továbbra is fenn kell tartani. Ez azért is szükséges, mert a következő napokban fogja elérni az átlagos erejű méhcsalád a leg- néptelenebb időszakot, amikor az áttelelt méhek legnagyobb része már elhullott és a kikelő íiasítás még nem tudja az elhullást teljes mértékig pótolni. Az anya petézése, a bőséges virágporhordás, kedvező idő esetén nektérhordás következtében fellendül és így minden eszközzel elő kell segíteni a fészek megfelelő hőmérsékletének fenntartását. Kielégítő fejlődést méhcsaládjainknál csak abban az esetben várhatunk, ha megfelelő mennyiségű mézkészletet biztosítunk a család számára. Jelenleg 5—7 léputcás családnál feltétlen szükséges 7 kg élelem. 8—10 léputcás családnál 10—12 kg-os mézkészlet biztosítja a megfelelő fejlődést. Amennyiben a családoknál nem lenne meg a fenti élelem-készlet, úgy azt élelempótló etetéssel, nagy adagokban 1:1 arányban hígított cukorszörppel pótoljuk. A serkentő etetést folytatni kell és ajánlatos az akácvirágzásig végezni, a gyümölcsvirágzás alatt is. Ez azért szükséges, mert a késői tavaszodás következtében a gyümölcsvirágzás rövid időre fog korlátozódni és minden erővel arra kell törekednünk, hogy az anyák petézésében visszaesés egy napra sem következzen be. Az erősebb, jelenleg 8—10 léputcás családoknál végezzük el a fészekbővítést, lehetőleg világosbarna lépen a szélső fiasításos lép és a takaró virágporos lé,, közé helyezzük a bővítő lépet. Semmi esetre sem • tűzzük a fiasításos lépek közé. Cseresznye, meggy, és szilva virágzása idején az erősebb családoknál minden körülmények között építtessünk egy, esetleg két műlépet, melyet szintén a fiasításos lépek mellé helyezünk. A kaptárjainkon végezzük el a szükséges javításokat, festést, hogy a vándorlás alkalmával üzembiztosán tudjuk szállítani bennük a méheket. Sztrancsik Zsigmond A tavaszi szél borzolta búzavetések között találtam rá a pélyi rizstermelő szakcsoport elnökére, Kovács Lukácsra. A rizstelep végében, a Saj- patak partján éppen a traktorok munkábaállításán munkálkodott. Hűséges segítőtársa, könyvelője, pénztárnoka, és még más beosztások büszke tulajdonosa, az 58 éves V o n a Lukács társaságában. Mindenütt a nyomában van, hogy bármelyik pillanatban kellő felvilágosítást adjon az érdeklődőknek. Én is, kihasználva a jó alkalmat, megkértem, hogy szakítson néhány percet számomra és adjon felvilágosítást a csoport munkájáról. A folyó-parti ,.irodában” letelepedve, a helyi földművesszövetkezet agronómusának — Ungvári Ferenc — társaságában megindult a beszélgetés. Régi probléma volt a pélyi dolgozók körében, hogy hogyan hasznosítsák ezt a szikes földet. 1955-ben 39 dolgozó paraszt elhatározta, hogy az itt levő 49 kh földjükön rizstelepet létesítenek. A kedvet még csak növelte, hogy államunk megfelelő támogatást is adott hozzá. Az első évek — mint minden kezdés — elég nehéz volt. A következő évek eredményeiben reménykedtek. 1956 őszén azonban, az események következtében a tama- szentmiklósi gépállomás nem szántotta fel a földet és ez újabb nehézséget jelentett, mivel tavasszal minden erejüket megfeszítve kellett dolgozni, hogy az őszi lemaradást behozzák. A szakcsoportot sem az események, sem pedig a feltorlódott munkák nem rendítették meg elhatározásukban. Jelenleg 146 tagja van és a közös gazdálkodásba vont területük mintegy 210 kh-at tesz ki. 190 kh-n termelnek közösen rizst, a többi 20 kh-t pedig pihentetik. A pihenő területeken pillangós takarmány- növényeket termelnek, hogy 3—4 év múlva felfrissítve még nagyobb terméseredményeket érjenek el. A közös gazdálkodáshoz minden támogatást megkapnak, hiszen a rizstelep építéséhez, gátak építéséhez 110.000 forint kölcsönt kaptak. Ezen összegnek az 50 százalékát azonban már visszafizették. 1956-ban közös alapot nem létesítettek, mivel a tagok követelték, hogy mindent osszanak ki, annak ellenére, hogy a közös alapra nagy szükség lett volna. Ez azonban már a múlté, mert az 1957. évben 80 ezer forintot helyeztek el a közös alapba. Ebből fedezik az évben felmerülő termelési költségeket és ebből vásároltak 2 darab fogatos vetőgépet. 11.000 forintot fordítottak gátak, lefolyók rendbehozására, hogy ebben az évben is zavartalanul folyjon a termelés. — Volt miből, hiszen a múlt évben 22 mázsás átlagtermést értek el. A mennyiségi termelés mellett igen nagy gondot fordítottak a minőségi termelésre, aminek eredménye már 1956-ban, a Járási Mezőgazda- sági Kiállításon is megmutatkozott, mivel több állami gazdaság és szakcsoport előtt ők lettek az elsők. A rizstelepen minden munkát közösen végeznek, a gépállomás segítségével. Terveik után érdeklődve, felvilágosítottak, hogy a jövőben újabb 100 kh földterület bevonását tervezik, amivel a tagok száma is igen megnövekedik. Van területük bőven, a dolgozó parasztok is szívesen lépnek a közös gazdálkodás ezen útjára. Sokan érdeklődnek a csoport munkájáról, hiszen az elért jó eredmények maguk mellett beszélnek. A csoport tagjai készek bármikor felvilágosítást adni az érdeklődőknek az elért eredményekről, munkájukról és általában a közös gazdálkodásról. A csoport segítőkészéségét megmutatva, ez évben 20,000 forinttal segítette ki a kevesebb létszámmal és földdel rendelkező másik szakcsoportot. Ezenkívül egyéb szakmai felvilágosításokkal, gépek átengedésével mindig készek segíteni őket. A tél folyamán szakelőadások keretében sokan ismerkedtek meg a rizstermelés fortélyaival, nemcsak a szakcsoport tagok, hanem az egyénileg dolgozók is. A tavasz késői beköszöntése hátráltatta őket a munkában és ezért minden jó időt kihasználnak, hogy biztosítsák a rizs minél előbbi elvetését. A tamaszentmiklósi gépállomás eddig minden segítséget megadott nekik, de a munkák annyira sürgetnek, hogy több gép is elkelne a rizsföldeken. A beszélgetésnek a gépállomásról érkezett traktorzúgás vetett véget, mely újabb vetőgépet húzott maga után, hogy a felszántott területen minél előbb elvessék a magot. Szabó Lajos II Hatvani Fiüdmüvesszövetkezet életéből A földművesszövetkezet nagyobb tételekben szállít zöldpaprikát, karalábét, salátát megyénk területén kívül más megyébe is. A zöldáru felvásárlását a helyi Petőfi Termelőszövetkezettől és magánkertészektől eszközli. Földművesszövetkezeti igazgatósági ülésen, termelési értekezleten tárgyalták meg a kétnapos tanácskozás anyagát. Mindkét ülésen a dolgozók helyeselték a hozott határozatokat és biztosították a vezetőket a határozatok végrehajtásáról. Múlt hetekben, szakszervezeti gyűlésen a földművesszövetkezeti dolgozók elhatározták, hogy társadalmi munkával és egy-egy célrészjegyzéssel anyagilag is hozzájárulnak a klub-helyiség megvalósításához, amelyet átalakítással akarnak létrehozni. — Megválasztották a kivitelező bizottságot és határozatilag kimondották, hogy klub-helyiséget július 1-ig meg kell nyitni. A klubhelyiségben egy televíziós készülék beszerelését is tervezik. „Földművesszövetkezet” Szerkeszti a MÉSZÖV Szerkeszti Bizottsága^ A leveleket kérjük MÉSZÖV Titkárság, Eger, Knézich Káról- u; 2j szám alá küldeni) A kömlői földművesszövetkezet a helyi szervekkel közösen szervezte meg az idei május 1-i ünnepséget. A községben megrendezett színpompás felvonulás után a község mellett levő kis erdőben majálist rendeztek. A földművesszövetkezet már napokkal előtte elkészítette a sátrakat és a felszereléseket és gondoskodott arról, hogy az ünnepségek után megfelelő szórakozási lehetőségeket és kellő ellátást biztosítson. Erre az alkalomra mintegy 18 hl sört, háromféle bort, ezenkívül palackozott italokat biztosított. Az italok' mellett jó minőségű ebédről és vacsoráról is gondoskodott. Az eredmény nem maradt el, hiszen majdnem minden dolgozónak az volt az egyöntetű véleménye, hogy a községben még ilyen jól megszervezett ünnepség nem volt. Ebből a példából is láthatjuk, hogy ahol a községi szervek és a földművesszövetkezet között jó az együttműködés, szép eredményeket tudnak elérni. SZALA — A hevesi földművesszövetkezet nőhizottsága 1000 forintot adományozott a Gyermekváros építésére. — Folyó hó 13—15-ig a MÉSZÖV tapasztalatcserét szervez a hevesi, tarnabodi, kápolnai és tódebrői nőbizottságoknál. A tapasztalatcserén részt vesznek a Nógrád és Borsod megyei MÉSZÖV nőfelelősök. — A recski földművesszövetkezet jó munkát végez a részjegy gyűjtés terén. Az elmúlt hónapok folyamán mintegy 6 ezer forintot gyűjtöttek. Ezzel első helyre kerültek a befizetések terén megyénkben. * Qét&r twóiítAiaí Tisztelt Tagtársaim ! Nem tudom, hallották-e már, de azt mondják az okosok, hogy az emberi test 7 évenként megújul. Ebben nincs is semmi rossz, hiszen ma már a tudósok is ezen dolgoznak. Azonban csoda történt Tarnamérán Németh Józsefnél. Ö ugyanis nem 7 év alatt újult meg, hanem jóval lerövidítve az időt, 2 év alatt teljesen új szellemben jelentkezett a falu dolgozói előtt. (Lehet, hogy közrejátszik az is, hogy az atomkorszak küszöbén élűnk.) Tarnamérán is szeretik a bort, sört és a pálinkát. Különösen nagy hódolója volt e „nemes” szenvedélynek Hegedűs Flórián italboltvezető is. Ügy harcölt a forgalom növelése érdekében, hogy maga is élen járt a fogyasztásban. Az italok mellett azonban szerette embertársait is, vigyázott az egészségükre. Az erős szeszfokú italokat 20— 25 százalékkal hígította, tekintettel az alkoholizmus elleni harcra. Az előállott privát haszon azonban már nem érdekelte, hiszen nem vett sem házat, sem földet. Valahogyan (ördög tudja már hogyan) egyszeresük mégis megunták az emberek azt, hogy Hegedűs ennyire óvja az egészségüket. Leltárt csináltak nála és kisült, hogy majdnem 26 000 forint hiány mutatkozott. Ezidőtájt Németh József tagtársunk még a szövetkezet apparátusában ügyködött. Harcosan kiállt a szövetkezet vagyonvédelméért és szigorú büntetést kért Hegedűsre. Két év múlva viszont a tanácsapparátusba került és ma is ott harcol a szövetkezeti eszméért. Csodával határos módon ekkor jött a megújulás és ennek következtében a 2 évvel ezelőtt tett feljelentéssel ellentétes vallomást tett a rendőrségen Ebben a vallomásában viszont már igyekezett Hegedűst kimenteni és szerinte ez felel meg a valóságnak. (Úgylátszik, teljes mértékben kicserélődött). A bíróság tagjai azonban nem álltak a megújulás, ki- cserélődés stádiumában, mert nem méltányolták ezt a Pál- fordulást és bizonyítékokkal összhangban kötelezték Hegedűs Flóriánnát (a férje ugyanis időközökben örök italmezőkre költözött) az okozott 26 000 forint leltárhiány megfizetésére. A földművesszövetkezet érdekeinek védelmében a tagsággal egyetértésben. Szövetkezeti üdvözlettel: q3QéX&i Az Eger—Gyöngyösvidéki Állami Pincegazdaság értékesítési szerződést köt 1958-59. évi termésű szőlőre, mustra és borra. Minden termelő, aki értékesítési szerződést köt pincegazdaságunkkal, KAMATMENTES MŰVELÉSI ELŐLEGET igényelhet. A szerződéses ár 10 százalékkal magasabb a mindenkori állami szabad árnál. Ezenfelül, ha az 1-szer 2-szer fejtett bor a minőségi fokhatárt eléri, vagy meghaladja, újabb 10 százalékos minőségi felár illeti meg a termelőt. Fajtiszta, jól kezelt boroknál ezenfelül 5 százalék FAJTISZTASÄGI jutalmat is kaphat a leszerződött termelő. Bővebb felvilágosítást adnak a pincészetek, felvásárlási felelősök, valamint a Központ. Gyöngyös, Mátyás király u. 2 sz. (volt Borforgalmi V.)
