Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)
1958-05-10 / 91. szám
1958. május 10., szombat NÉPÚJSÁG 3 A megye ivóvíz-ellátásáról tárgyaltak a megyei tanácsülés első napján Megtartotta negyedévi ülését a megyei tanács. Az első negyedévi tanácsülésen hozott határozatok végrehajtásáról íendvai Vilmos tanácselnök számolt be a tanácsülés részvevőinek, majd a megye ivóvíz ellátásáról és az azzal kapcsolatos feladatokról szóló napirendi pontot vitatták meg. A beszámoló első részében a megye vízellátásának felszabadulás előtti helyzetével foglalkozott. 1945. előtt nem volt központi irányítás, egy-egy település rossz, vagy jó ivóvíz- ellátása a helyi kezdeményezésen, a település anyagi adottságain múlott. Az akkori időszakra jellemző, hogy 1900- tól 1945-ig egyetlen statisztikai adat sincs a vízellátásról. Értékelte a beszámoló, hogy az egységes vízellátás megteremtése a felszabadulás után is komoly nehézségbe ütközött. A vízellátás tanulmányozására elsősorban nagyméretű adatgyűjtést és feldolgozó munkát kellett végezni. A legújabb felmérés szerint a megye községeiben levő közkutak száma 912, ezek közül 739 ásott kút és 153 ■ mélyfúrású kút. A megye községi kútjainak vízhozama 17 401 liter/perc, az egy főre jutó vízfogyasztás ennek megfelelően naponta 55,80 liter. Ha ezeket az adatokat ösz- szehasonlítjuk a felszabadulás előttivel, megállapíthatjuk, hogy a fúrott kutak száma csökkent. Ez annak a következménye, hogy az 1900-as évek elején fúrott kutak nagy része beszüntette a vízszolgáltatást. A kedvezőtlen helyzet kialakulását igen nagy mértékben elősegítette az is, hogy az 1951. év után épített 38 fúrott kút közül nyolc már nem ad vizet, vagy ivásra nem alkalmas. Ezek után részletesen foglalkozott a beszámoló a járások és városok vízellátásának problémájával. A füzesabonyi járásban a fúrott kutak magas száma miatt a fúrott kutakat tájegységbe sorolhatjuk. A járásban az egy főre eső napi vízmennyiség egyes községek között komoly eltéréseket mutat A járási átlag szerint egy főre naponta 36 liter jut. A járás kedvezőtlen vízellátásán 1945. óta több ízben próbáltak segíteni, Kápolnán egy mélyfúrású artézi kútból csővezeték szolgáltatja a vizet, Mező- szemerén, Poroszlón, Szihal- mon, a továbbiakban Egersza- lókon, Kálban, Mezőtárkányon és Nagyúton készült egy-egy mélyfúrású közkút, de sajnos, ennek ellenére romlott a vízellátás, mert számos régi kút vize elapadt, vagy a minimumra csökkent. A járás legrosszabb vízellátású községe Aldebrő, ahol egyetlen közkút sincs, a magánkutak vize egészségtelen, meszes. A legsürgősebb teendőnek kell tekinteni most Aldebrőn egy új mélyfúrású közkút létesítését. Igen súlyos állapotok találhatók Besenyőtelken, Füzesabonyban. A gyöngyösi járás átmenetet képez a fúrott és ásott kutas tájegységek között, fő jellemzője, hogy a minőségi vizet szolgáltató kutakra sok helyütt törpevízművet telepítettek. A többi járásban arra kell törekedni, hogy minél több tör- pevizmű épüljön, mert a vízellátás terén ez jelenti a fejlődést a közkutas rendszerrel szemben. A járási átlagban itt 66,4 liter víz jut naponta egy főre. Természetesen vannak a gyöngyösi járásban is erősen kifogásolható jelenségek, például az, hogy sok községben találhatók olyan kutak, melyeknek vize használhatatlan, piszkos. Domöszlón kilenc, Gyöngyösorosziban 11, Gyöngyöspatán 8, Gyöngyös- tarjánban 8, Szűcsiben 8 kút vize használhatatlan. A járás vízellátása 1945. óta határozott fejlődést mutat. Abasár saját erőből törpevízművet épített, s Pálosvörösmartot is bekötötték a vízellátásba. Adács 200 méter mélységű fúrott kutat kapott, Detk község több száz méter csővezetékkel törpevízművé képezte ki nagyteljesítményű artézi kútját. Nagyré- dén és Visontán szintén törpevízmű van. A hatvani járásban Nagykör kényes kivételével, minden községben, legalább egy fúrott kút van. Az egy főre eső vízmennyiség itt is nagy eltérést mutat, fejenkénti átlaga 2—112 liter között változik. A járási átlag Heves megyében itt a leggyengébb. A kutak szerkezete általában megfelelő. 1945. óta a vízellátás javult, főleg az utóbbi időkben évente 6—8 kút kerül felújításra, éz a javulás azonban korántsem elegendő. Az egyes községeket vizsgálva, az a tapasztalat, hogy jelentkeztek üzemzavarok, ilyenkor a város magasabb területei nem voltak vízzel ellátva. A vízhiányt a népkerti kút bekötése megszüntette. A közeljövőben szükség van egy újabb artézi kút fúrására, mert a népkerti kút bekötése nem oldotta meg véglegesen a problémát. Fontos a 11 kilométeres hosszúságú hálózat felújítása. Eger város vízellátásában a problémákat az okozza, hogy felújítási munkákat éveken keresztül nem végeztek, a karbantartó létszámot más munkákra osztották be, ennek eredménye a sorozatos csőrepedés. Gyöngyös város vízellátása problémákat okoz, az 1927-ben épített vízmű elmaradt a város fejlődésétől. A vízmű jelenleg hat mélyfúrású, kúttal rendelkezik, az utóbbi években 24 órás üzemeltetés volt, s ez az állapot igen káros. Itt átfogó fejlesztési tervvel kell megoldani a vízellátás problémáját. A legfontosabb intézkedéseknek az elakadt tervezési munka továbbfolytatására és a vízmű modernizálására kell összpontosulniok. Tartózkodni kell olyan hálózatbővítéstől, amely növeli a hálózat kiterjedését és az elágazó vezetékek számát. Hatvan város vízellátása okozza a legtöbb problémát, 23 kút biztosítja a vizet, melyek állapota elavult és rossz. A minimális vízellátáshoz legalább 42 kútra volna szükség. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a külterületen a kutak fertőzöttek, s a közeljövőben várhatók, hogy több régi építésű kút megszünteti a vízszolgáltatást. A múlt évben létesített kútjavítások csak ideiglenes megoldást jelentenek, a végleges megoldás a város közművesítése. 1957-ben a lakosság napi vízellátása hat liter volt fejenként. 1957-ben elkészítették a közművesítés tanulmányi tervét, a hároméves tervben meg kell építeni, a 3000 köbméter víz- szükséglettel számolva, a három darab kútcsoportot, meg kell épülni a szivattyúháznak, a szükséges gépi berendezéssel. Külön foglalkozott a beszámoló a Mátrai üdülők vízellátásával, a legnagyobb nehézséget a víz rossz minősége okozza S általában, ahol rossz a víz, ott kevés az egy főre jutó fogyasztás. Az egri járásban túlnyomó többségben ásott kutak vannak, az ellátottság szempontjából első helyet foglal el 124 literes napi fejadaggal. A közkutak száma itt a legtöbb, mégsincs megoldva a vízellátás, mert vannak községek, ahol igen nagy távolságra van ivóvíz. Súlyos nehézség, hogy sok kút vize fertőző és nem is javítható. A vizsgálatok eredménye szerint a kutak 38 százalékát ki kellene kapcsolni a vízszolgáltatásból. A kutak állapotára jellemző, hogy 29 százaléka kézi szivattyús, 44 százaléka kerekes. A járás területén a felújítási hitelek fel- használása tervszerű, jó megfontolások alapján lett elosztva. A legsürgősebb segítséget Egercsehiben és Mikófálván kell adni. Verpeléten és Felnémeten a víz fertőzöttsége okoz gondot. Fúrott kutak létesítését ebben a járásban a kedvezőtlen geológiai adottságok miatt nem javasolják. A pétervásári járásban az egy főre eső 65 literes napi vízmennyiség kielégítőnek mondható, ez alatt az érték alatt a járás hét községe marad, ahol sürgős segítségre van szükség. A legnagyobb probléma Recsken van. A járás beruházási és felújítási tervezésénél figyelembe kell venni, hogy Recsken mielőbb új közkutat kell létesíteni. A közegészségügyileg megvizsgált 67 közkút 40 százaléka nem javítható. A hevesi járás vízellátottság szempontjából a legrosszabb, az egy főre jutó napi vízfogyasztás 26 liter; 17 községből csak négy elégíti ki az ellátottság követelményeit. A fúrott kutak jórésze már olyan elavult állapotban van, hogy a felújítások eredménye kétséges. A legégetőbb probléma itt új fúrott kutak létesítése. A kutak közegészségügyi helyzetét vizsgálva, megállapítható, hogy a megvizsgált 46 közkút 35 százaléka teljesen rossz, nem javítható. A legsürgősebb feladat, hogy a hároméves tervben előirányzott mélyfúrású kutak létesítése megvalósuljon Tiszanána, Komló és Heves községekben. Eger városban a vízmű építését 1926-ban kezdték meg, közel 30 éve bőven fedezte a lakosság vízszükségletét. A vízmű üzemeltetésének egyik legnagyobb problémája a külső talajvíz. A felszabadulás után nagyméretű hálózatbővítés indult meg, főleg a város külterületén, a 25 kilométeres csőhálózat 48 kilométerre bővült, a közkutak száma 31-ről 133-ra, a házi csatlakozások száma 864-ről 1550-re növekedett Vízhiány miatt 1956-ban mert ezek támasztják a legkomolyabb igényeket. Az üdülők legnagyobb része vízhiánnyal küzd, különösen Mátraháza és Parádfürdő ivóvízellátása okoz zavarokat. Sok esetben az ivó- vízellátás biztosítására kénytelenek a strandfürdő medencéjétől elvonni a vizet. Külön problémát jelent, hogy az átfogó, egységes megoldás helyett elaprózottan igyekeznek javítani. A sok apró vízmű helyett gazdaságosabb lenne egységes elgondolás alapján egy célszerű beruházást létrehozni. A mátrai üdülők vízellátásának megjavítására a víztárolás lehetőségét kell megoldani. Igen sok problémát okoz a bányavidékek vízellátása. Nemcsak az ivóvizek minősége kifogásolható, hanem az is, hogy különösen az ércbányák, fertőzött szennyvizet juttatnak a patakokba. Ezek a bánya- és üzemi vizek sokszor nemcsak a patak vizét teszik tönkre, hanem a talajvíz útján ihatatlanná teszik az ásott kutak vizét is. Gyöngyösorosziban 11 közkút vize bizonyult ihatatlannak, s ezek közül a legtöbb az utóbbi években épült. Ró- zsaszentmártonban a 65 újonnan épült bányászház vízellátása egyáltalán nincs megoldva. Legsúlyosabb a probléma a Recski Ércbányánál. Itt a bánya szennyvizét a Tarna-pa- takba bocsátják, majd néhány száz méterrel lejjebb parti szűrésű kútból veszi ki az ivóvizet. A mederburkolás hiánya miatt ezt a kutat szennyezi a bányavíz. A beszámoló részletesen foglalkozott a felszabadulás óta végzett munka eredményeivel és hibáival. Jelentős fejlődésnek állapította meg, hogy megkezdődött a korábbi időszak rablógazdálkodásának felszámolása, fokozatosan kialakult a vízellátást irányító egységes szervezet, tervszerűbbé vált a további fejlesztés alapjainak megteremtése. A felszabadulás óta 38 mélyfúrású kút és 24 ásott közkút létesült, községi ivóvíz ellátásra, 4 338 000 forintot fordítottunk a beruházásból. Törpevízmű és vízvezeték épült Sírok, Visonta, Rózsaszentmár- ton, Detk és Nagyréde községekben, elkészült a gyöngyöspatai, gyöngyöstarjáni, hal- majugrai és bátori törpevízművek terve és a visontai vízmű bővítésének terve. Jelentős összegeket használtunk fél a kutak megjavítására. Ennek köszönhető, hogy a közkutak közül 229 már teljesen megfelel a követelményeknek. Az évenkint felújításra fordított összegek lehetővé tették volna, hogy egy ízben felújításra kerüljön a megye minden kútja, ezt azonban akadályozta, hogy a fúrott kutak felújítási költségei magasak, sok esetben egykét év elteltével újra felújításra szorulnak. Komoly hiányos- sápok, hogy a megyei tanácsnál nem álltak rendelkezésre a közkutakról azok az adatok, melyek a felújítási keret elosztásához feltétlenül szükségesek lehettek volna. Ezért a lebontás ötletszerűen történt. Sok esetben kerültek felújításra olyan kutak, ahol a munka eleve kilátástalan volt. Sok esetben a mélyfúrású kutak felújítási költségén kisebb hitelkiegészítéssel újabb mélyfúrású kutat lehetett volna létesíteni. Sok eredménytelen felújítást okozott, hogy az Egri Vízmű és Gyógyfürdő Vállalat kútújító részlege, kellő szakmai felkészültség nélkül, végezte a munkát. Problémát okozott a költségvetési keretekbe tervezett karbantartási keret felhasználása, megtörtént, hogy a vállalat egyszerű felvonulása felemésztette egy- egy község egész évi karbantartási keretét. Hangsúlyozta a beszámoló, hogy az ivóvizet szolgáltató kutak helyzete egyáltalán nem kedvező, s ez részben azért következett be, mert va legyen. Ugyancsak el kell készíteni a három város, a bányavidékek és az üdülők vízellátásának távlati fejlesztési tervét. A beszámolót vita követte. A megye ivóvízellátásával kapcsolatos előadáshoz elsőnek LENDVAI VILMOS elvtárs, a megyei tanács v. b. elnöke szólt hozzá. Hangsúlyozta, hogy az előterjesztett határozati javaslatokat megtárgyalta választóival és ők örömmel vették tudomásul, hogy a megyei tanács napirendre tűzte az ivóvízkérdést. A választók sok hasznos javaslattal éltek, melyekkel most ki szeretné egészíteni az elhangzott határozati javaslatokat Mindenekelőtt annak a véleményének adott kifejezést, hogy bár az elmúlt 10 év alatt a beszámoló alapján 5 millió 426 ezer forintot fordított a megye az ivóvízellátás megjavítására, — mégis ezek a komoly beruházások nem hozták meg a várt eredményt. Helyi szerveink nem törődtek idejében a felújításokkal és általában nem fordítottak olyan gondot az ivóvízellátásra, mint azt tenniük kellett volna. Ezért javasolta: a községi tanácsok bízzák rá felelős személyre a kutakat, kik azok felett ellenőrzés s gyakoroljanak és ne engedjék, hogy azok gyermekek játékszerévé váljanak. — Javasolja továbbá, hogy az ivó-kutaktól el kell tiltani az állatokat és azok vizét sem mezőgazdasági, sem ipari célokra felhasználni nem szabad. Így permetezésre, öntözésre sem. Rendelje el a megyei ta nács — javasolta továbbá Lendvai elvtárs —, hogy évente minden kutat egészségügyileg ellenőrizzenek és a vizsgálatok eredményét vezessék rá a kutak törzslapjára. A továbbiakban a megyei tanács elnöke még számos javaslattal élt és azokban a határidőkre és felelős személyekre is javast tot tett. Saját, illetve választói javaslatával kiegészítve, a határozati javaslatokat elfogadta. A továbbiakban Dr. ERDÉLYI BÉLA megyei tanácstag szólt a napirendhez. Helyeselte és időszerűnek tartotta a tárgy napirendre tűzését. Hiba volt eddig — mondotta —, hogy nem volt határozott terv a kutak felújítására, építésére és a tanácsok nem minden esetben igényelték a szakemberek véleményét, így az orvosok véleményét sem. Hangsúlyozta a mélyfúrású kutak óriási előnyét és egészségügyi szempontból is csak azokat tartja a legideálisabbaknak. Adács község vízellátásából hoz példákat és annak a reményének ad kifejezést, hogy a községi tanácsok és az illetékes egészségügyi szervek összefogásával, a lakosság helyes irányú nevelésével, előbb-utóbb sikerrel oldjuk meg megyénk vízellátásának problémáját. CSANK LAJOS, a megyei építészeti osztály vezetője volt a soron következő felszólalói aki a víz nagy fontosságára és szerepére mutatott rá, majd kijelentette: a vízkérdés megoldása társadalmi probléma. Beszélt a jó ivóvíz feltételeiről és arról, hogy ezeket a feltételeket hogyan teremthetjük meg. Részletesen foglalkozott a helyi és központi vízellátás hiányosságaival és feladataival. El kell érni — mondotta —, hogy községeinkben a kutakat elkerítsék, lefedjék és azokat óvják minden szennyeződéstől. KOVÁCS BÉLA megyei ta* nácstag, bélapátfalvi cementgyári munkás, saját községének ivóvízproblémájával foglalkozott és kérte a megyei tanácsot,, hogy a község vízbevezetési munkáihoz lehetőség szerint nyújtson anyagi támogatást. A bélapátfalvi községi tanács a jövő év ösz- szes községfejlesztési célra fordítandó összegét a víz bevezetésére szenteli. Ugyanakkor a dolgozók vállalták, hogy társadalmi munkában végzik el a szükséges földmunkákat. Elmondotta, hogy választói körzetében azok a kutak vannak rendben, melyekhez csupán egy család tartozik. Azokban az udvarokban viszont, ahol már többen laknak, nincs gazdája a kutaknak. Többnyire piszkosak és szennyezettek. Javasolja, hogy a községi tanácsok tisztíttassák ki ezeket a kutakat, bekapcsolva a helyi tűzoltószervezetek segítségét is. BÓDl JÁNOSNÉ elvtársnő, recski dolgozó parasztasszony, megyei tanácstag elmondotta, hogy községében igen rossz az ivóvízellátás. Mindössze két kút van a községben, mely ivásra alkalmas. Itt, ezeknél is az a legnagyobb hiba, — hangsúlyozta -, hogy a kutakból közös vederrel meregetik a vizet. Volt ugyan már kerekes kutuk, azonban azt a gyerekek elrontották. Örül, hogy most a megyei tanács is napirendre tűzte a ivóvíz kérdését. A napirendhez még számos tanácstag szólt hozzá. — Az ülés tart. Tűz Noszvctjon — a rendőrség megindította a nyomozást az érdekelt tanácsi szervek nem fordítottak gondot az ivóvízellátás megjavítására, a fertőtlenítésre, a fertőzési lehetőség megszüntetésére. Foglalkozott a beszámoló azzal, hogy ott javult lényegesen a helyzet, ahol a lakosság is saját ügyének tekinti a vízellátás megoldását. A továbbiakban a feladatokról volt szó. Ennek értelmében ki kell jelölni azokat a községeket, ahol a vízellátás megfelelő, s ezek a közeljövőben központi beruházási hitelre nem számíthatnak. A központi erőforrásokból rendelkezésre álló hiteleket elsősorban ott kell felhasználni, ahol súlyos problémák vannak. Arra kell törekedni, hogy az ásott kutak létesítését helyileg oldják , meg, mert ez nem haladja meg a helyi erőforrások teherbíró képességét. Az ivóvízellátást szolgáló eredménytelen beruházások számának csökkentése érdekében előterjesztést kell tenni, hogy az országos vízügyi főigazgatóság oldja meg horganyzott bélésű vascsövek gyártását, mert sok kút vize azért vasasodik el, mert a sok szabad szénsavat tartalmazó víz oldja a vascsövet. Ugyancsak előterjesztést kell tenni felsőbb szervek felé, hogy az ivóvízellátást szolgáló beruházások kivitelezésénél tegyék érdekeltté a kivitelező vállalatokat, szükséges, hogy az eredménytelenség esetén csökkentsék a teljesítmény bérét. Ki kell dolgozni a községi ivóvíz- ellátás távlati tervét, úgy, hogy a mezőgazdasági településre megkívánt, egy főre eső napi 50 literes fogyasztás biztosítA noszvaji üdülő éjjeliőre csütörtökről péntekre virradó éjjel 12 és 1 óra között arra lett figyelmes, hogy hatalmas lángok csapnak fel FülÖp Gyula házatája felől. Azonnal félreverték a harangot és a hangos híradón mozgósították a falut, úgy, hogy egy órakor a helyi tűzoltóság vezetésével megkezdődött a tűz oltása, amely azonban nem járhatott sikerrel, mert a Fülöp Gyula nádtetős juh-hodálya már teljesen lángokban állt. Szerencse, hogy teljesen szélcsendes volt az éjszaka, így a közelben levő szalmakazlak nem fogtak tüzet, melyekről a tűz tovább terjedhetett volna a falu házaira is. Még az éjszaka folyamán kiszállt a helyszínre a rendőrség és megállapították, hogy a tűz oka szándékos gyújtogatás volt. A tettes felderítésére a nyomozás folyamatban van. A tűz folyamán a hodályban bennégett 150 juh. Fülöp Gyula szerencséje a szerencsétlenségben, hogy birtoka, mezőgazdasági felszerelései és állatai biztosítva voltak, így kára az Állami Biztosítótól megtérül. Lottósorsolás Sztálinvároshan Pénteken a sztálinvárosi Bartók Béla Művelődési Ház színháztermében, nagyszámú közönség előtt tartották meg a lottósorsolást. A 19. játékhétre 3 173 581 szelvény érkezett. Ezek közül mintegy húszezret Sztálinvároshan vásároltak. Egy-egy "nyerőosztályra körülbelül 1 200 000 forint jut. A szokásos előkészületek után a következő számokat húzták ki: 7, 15, 24, 38, 43. Csillagászán megfigyelés 15 km magasságban MINNEAPOLIS (Reuter): Körülbelül 12,5 kilométeres magasságban megtett légiút útján az Iowa állambeli Du- bogó közelében szerdán ért vissza a Földre egy 25 méter átmérőjű léggömb, amelynek két utasa, egy csillagász és egy pilóta, a szerdára virradó éjszaka néha 55 C° hőmérséklet mellett végzett csillagászati megfigyelést. A felszállási állomáson tartózkodó orvosok az utazás alatt állandóan figyelték a léggömb két utasának szívveréséről és lélegzet- vételéről tájékoztatást adó rádiójelentéseket. (MTI)
