Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-06 / 87. szám

1958. május 6., kedd NEPÜJSAG Már három nap nyereségrészesedési űzethetnének az Egri Dohánygyárban — Milyen intézkedéseket hozott az üzemi tanács a nyereségrészesedés növe.ésére — AZ ELMÜLT HÓNAPOK egyik leggyakoribb beszédté­mája, legjobban várt esemé­nye a nyereségkiosztás volt. Az Egri Dohánygyárban is kíváncsian várták az ellenőr­zés, a felülvizsgálat végét, hogy megtudják, mennyi nye­reségrészesedést kapnak múlt- évi munkájuk után. 1957. évi takarékos, jó munkájuk ered­ménye tíz napi- fizetésüknek megfelelő nyereségrészesedés­ben mutatkozott meg, s az idén is, ahogy számolták, négy hónap alatt már három napi nyereségrészesedésre szüksé­ges pénzt takarítottak meg. Az üzemi tanács irányításá­val és vezetésével további le­hetőségek után kutatnak, mert a dohánygyárban a pénzkeret 80 százalékát a nyersanyag emészti fel, s ha biztosítani akarják a nyereséget, főként az anyagtakarékosságra kell nagyobb gondot fordítani. Erre épül az üzemi tanács ezévi terve is. Pontosan meg­jelöli azokat a munkahelye­ket, ahol alkalom és lehető­ség van a takarékosságra. Az előkészítő osztályon szinte el­kerülhetetlen, hogy egy-két dohánylevél a földre ne es­sen, de ma már ez sem vesz kárba, mert gyűjtőládákba dobják. A bálabon'ésnál lel­kiismeretlen munkával igen sok dohánytörmeléket csinál­hatnak, ami a felhasználásra faár mint csökkentett értékű anyag kerül. Dohánvveszteség adódhat a keverésnél is. Anyagveszteség, értékcsökke­nés ebben a két esetben is adódik, de legjelentősebb anyaghiány a cigaretták ké­szítésénél keletkezhet. Az üze­mi tanács erre felhívta az ott do’ r’mn'k figyelmét. PÉLDÁUL HA a megen­gedettnél többet tesznek egy cigarettába, milliós tételeknél már mázsákká nőhetnek ezek a grammok. Ezeknek elkerülé­sére bevezették a cigaretták súly szerinti mérését. Műsza­konként kétszer mérik anali­tikai mérlegen. így akadályoz­zák meg a többlet dohányfel­használást. A szivarkát gyártó osztá­lyon igen komoly összegű pénzt menthetnek meg a pa­pírtakarékossággal. A ciga­retták borítópapírját külföld­ről kapják. A pontos gépbe­állítással minimálisra lehet csökkenteni a papírszakadást, és ezzel természetesen csök­kenteni lehet a selejtet is. A teremvezetők munkája is se­gíti az eredmények kialakulá­sát. T itványi Sándomé, a szi­varkát gyártó részleg terem­vezetője lelkiismeretesen vég­zi a munkáját mind munka­helyén, mind az üzemi ta­nácsban. A csomagolási osztályon számszerű eltolódások lehet­nek a dobozokban. Ezeket a tapasztalt, jó érzékkel rendel­kező munkásokon kívül az automatikus számláló gép is jelzi. Itt vigyázni kell a gé­pekre, hogy ne gyűrjék a ci­garettát, mert ez selejtet okoz. A szivarelökészítőben há­romféle anyagot használnak Ezek: bél, burok és a boríték. A kézi- és gépi boríték szabá­sánál keletkező hulladékokat, minőség szerint ládákba gyűj­tik és felhasználják. NAGYON FONTOS DOLOG még a gyártási technológia be­tartása is. A cigaretták nem egyfajta dohányból készülnek, hanem a keverésnél török, bolgár és még igen sok kül­földi dohány kerül a Terv, vagy Kossuth cigarettákba. Az üzemi tanácstagok, Szká- rosi - Gyula és Nyári József műszerészek mindig azon gon­dolkodnak, hogyan lehetne még felkutatni a hasznosít­ható anyagot, hogyan tudná­nak gazdaságosabban termel­ni. Szkárosi Gyula kezdemé­nyezését, hogy a hasznosít­ható vasakat szakember se­gítségével a KISZ-brigád gyűjtse össze, az üzemi tanács helyesléssel fogadta. Az üzemi tanácstagok és a munkások szavai szerint ered­ményt csak akkor tudnak el­érni, ha mindenki becsülete­sen dolgozik. Nem egy ember munkája hozta meg azt az eredményt, hogy az Egri Dohánygyár már eddig három nap nyereséget fizethetne a dolgozóinak, — hanem a gyá­ri kollektíva jó munkájának köszönhető. A gépjavítóműhely további fejlesztése is szerepel az üze­mi tanács tervei között. Űj munkagépek beszerzésével le­hetővé válik, hogy a dohány­gyár saiát erőből javítsa ki a gépi hibákat, önálló lesz. Ez­zel csökkenni fog az alkatré­szekre elköltött pénz mennyi­sége, mert amikor egy fogas­kereket eddig 120 forintért vettek más vállalattól, most benn a gyárban 50 forintért megcsinálják. A TÁRSADALMI tulajdon védelme, a munkaidő kihasz­nálása ellen nincs vétő az Egri Dohánygyárban. Az üze­mi tanács irányításával egyre jobban megy a munka és egy­re biztosabbá válik az, hogy az év végére a tavalyinál na­gyobb nyereségvisszatérítést kapnak az Egri Dohánygyár munkásai. KOVÁCS JÁNOS Tanácskozott a heves megyei KISZÖV küldöttsége Az elmúlt héten tartották meg a Heves megyei Kisipari Szövetkezetek küldöttgyűlései az egri Helyőrségi Tiszti Klub dísztermében. Az elnöki megnyitó, a man­dátumvizsgáló és a jelölőbi­zottság megválasztása után a vezetőségi beszámolókra ke­rült sor. Karnis Pál, a KISZÖV elnö­ke bevezetőjében foglalkozott a küldöttgyűlés feladatával, részletesebben beszélt a kis­ipari szövetkezetek tíz éves fennállásának jelentőségéről majd áttért az elmúlt szövet­kezeti élet belső problémáinak tárgyalására: elért sikereire és hibáira. Kihangsúlyozta, hogy a KISZÖV további legnagyobb feladatának kell tekinteni a lakosság javítási munkáinak | az elvégzését. Lakó Rudolf, a KSZKBI ügy j vezetője beszédében részletes 1 összehasonlítást tett a kapita-I lista és a szocialista társada 1 lomban a dolgozók életéről, és 1 a számok tükrében mutatta be J az évről-évre növekvő kisipari < szövetkezetek dolgozóinak az I üdültetését és más egyéb szó- S ciális juttatások növekvő szá-< mait. A KISZÖV ellenőrző-bizott- < ság jelentését Majoros Sándor í elvtárs olvasta fel. A küldöttgyűlést virággal < köszöntötte a 62-es számi: í Rákóczi Ferenc úttörőcsapat és I a Dobó Spartacus sportküldött- > sége. A dísztáviratok felolvasása f után hozzászólásokra kerüli > sor. Hozzászóltak többek kö­zött: Tóth Károly káli, Polgár < Miklós egercsehi, Bánfalvi And- , rás gyöngyösi. Sebestyén And- 1 i rás egri KISZÖV dolgozók, és 5 Hámosi János, a KSZKBI or- 5 L szágos központjának főosztály- I L vezetője. A felszólalások leg-1 fcnknbb a KISZÖV belső prob- < ■émáival, a rossz anyagellátás- | Kai, az ipari tanulók rossz í ■ masa1 adásának a megváltoz- ? I tatásával foglalkozott, i A hozzászólásokra Karnis ] I Pál, a KISZÖV elnöke vála- ' szolt. Ezek után a küldött- ] gyűlés a határozati javaslatot ’ több módosítással elfogadta. Több dolgozót, többek között Kurucz Lászlót, a gyöngyösi Fodrász KISZÖV-dolgozót, ju­talmazták meg a „Kiváló Kis­ipari Szövetkezeti dolgozó” jelvénnyel, oklevéllel és pénz­jutalommal. A megye három legjobb kis- pari szövetkezetének: az Egri Cipész, a Tarnaörsi és Abasári Vegyes KTSZ-nek, akik a munkaversenyben élenjárnak, a „Kiváló Kisipari Szövetke­zet” vándorzászlót, oklevelet és pénzjutalmat adományoz­tak. Jutalomüdültetésben részesí­tik Bálint István és Robotka János dolgozókat. A küldöttgyűlés megválasz­totta a választmányt, az El­lenőrző Bizottságot és az OKISZ harmadik országos kül­döttgyűlésére a küldötteket. Az új vezetőséget a választ­mány választotta meg. Az OKISZ elnöke továbbra is Karnis Pál, a KSZKBI ügy­vezetője Lakó Rudolf maradt. Az elnök ezek után bere­kesztette a küldöttgyűlést, — maid ünnepi kultúrműsor kö­vette az egésznapi tanács­kozást. Szerkesztői üzenetek # Komáromi Tibor Apc és Koz­ma György, Verpeléti A május 1-i ünnepségekről szóló tudósítá­saik késve érkeztek, ezért nem közöltük. Lóczi Menyhért, Felnémet: A 300 forint letiltással kapcsolatosan a Könnyűipari Szerelő és Épü­letkarbantartó Vállalat azt a vá­laszt adta, hogy a letiltási ren­delvényt az egri Állami Gazda­ságtól kapta. Ipacs András, Egercsehi: Az Állatforgalmi Vállalattal kapcsola­tos panaszára közöljük, hogy a kirendeltségvezető valóban hibát követett el, mert az átvételt helytelenül szervezte meg. Ezért a mulasztásért a kirendeltségve­zetőt fegyeimileg vonták felelős­ségre, s felhívták a figyelmét, hogy az átvételt nagyobb gon­dossággal végezze. Török István a Recski Érc­bánya 14-es csapatának veze­tője, már 19 éve dolgozik a bá­nyánál. Négy tagú csapatával állandóan az élen jár. Jó mun­kájáért már több esetben szta­hanovista és kiváló dolgozó ki­tüntetést kapott. Különösen szép eredményeket érnek el az anyagtakarékosságban, a rob­banóanyag és a fa felhaszná­lásánál Munkatársait állan­dóan oktatja a munkavédelmi szabályok betartására. Ostoros, Nagytálya, Fejnémet, flndornabtálya Egeresthl-fcánya csapata győzött a járási tőzoltőversenyen Az egri járás községeiből 18 tűzoltócsapat gyűlt össze Fel­németen a vasárnap reggeli órákban, hogy részt vegyenek a járási tűzoltóversenyen. A verseny elméleti vizsgával kezdődött, s az önkéntes tűz­oltók megfeleltek a vizsga kö­vetelményeinek. Az elméleti vizsgán különösen Nagytálya férficsapata és Andornaktálya női-, valamint úttörőcsapata tűnt ki. Az elméleti vizsga után a verseny résztvevői a futball- pályára vonultak, ahol folyta­tódott a verseny. A járás köz­ségeinek önkéntes tűzoltócsa­patai a gyakorlati vizsgán is szép eredményeket értek el: 45—50 másodperc alatt szerel­ték össze a kocsifecskendőt. — Gyors mozgás, pontosság, s szaktudás jellemezte a tűz­oltó csapatokat. Külön érdekessége volt a versenynek, hogy iskolás gye­rekek, sőt űttörők és lányok is részt vettek azon. A fiata­lok is nagyszerű eredménye­ket értek el. A versenyen a következő eredmények születtek: Kocsifecskendő szerelésben első lett Ostoros község tűz­oltócsapata, míg a második he­lyet Tarnaszentmária vívta ki magának. Az úttörő fiúcsapa­tok kocsifecskendő szerelésé­ben első lett Nagypálya, má­sodik , Andornaktálya. Andor­MÄJUS 25-én, az Ifjúsági Találkozón a boldogi úttörő- csapat húsz fővel tábort ver a hatvani népkertben. Ó- és ’’Tj-HATVANBAN két hét múlva két játszóteret ad­nak át a gyerekeknek, ame­lyen szabadtéri színpad, ho­mokozó, billentő-hinta és kör­forgó lesz elhelyezve. naktálya községből részt vett a versenyen egy női- és egy úttörőleány csapat is. Ellenfe­lük nem volt, s így ellenfél nélkül kerülnek tovább, a megyei versenyre. A mozdonyfecskendő sze­relésben Felnémet község tűzoltócsapata lett az első, míg a második helyet Ver- pelét csapata érte el. A 400-as kismotorfecsken­dő szerelésében Andornak­tálya csapata lett az első, a második helyet Felnémet tűz­oltói nyerték el, míg a 800­as kismotorfecskendő szere­lésben Egercsehi-bányatelep tűzoltói bizonyultak legjobb­nak, a második helyre pedig a Bélapátfalvi Cementgyár csapata került. A versenyben l^viobb he­lyezést elért csapatok díj­ként kerékpárokat, rádiókat, sport- és játékíelszereléseket kaptak. A járási versenyen győztes tűzoltócsapatok részt vesznek majd a megyei tűzoltóverse­nyen Egy romániai üveggyárban Szép, díszes üveggombokat, játékokat gyártanak bukaresti „Epribeta" gyárban. V adataikat, és akik — úgy ér­zem — ragaszkodnak is hoz­zám. Emlékszem: amikor ki­nyíltak az első hóvirágok, ibo­lyák, valamennyi gyerek csok­rot hozott az asztalomra... Ha cukrot vesznek, vagy kapnak, legelőször engem kínálnak meg .. A szünetekben körül­vesznek, mind együtt akar játszani velem ... Ha valame­lyikük rossz fát tesz a tűzre, az egész osztály inti a jóra, amiért az bánatot okozott ne­kem ... Apróságok ezek, de nagyon örülök mindnek, mert őszinte érzésekből fakadnak. És azután ott vannak a szülők is. Kedves emberek és kedves­ségüknek számtalan jelét ad­ják. Érzem, hogy megbecsülik munkámat. És a kollégák is. Fiatal vagyok, szükség van a segítségükre, s ezt meg is ka­pom tőlük mindig ha kell. Beszélgetünk, s kiderül, hogy a fiatal tanítónő részt vesz a falu kulturális életében is. A kultúrotthon színjátszó cso­portjának tagja, s legutóbb a Dankó Pista című háromfel- vonásos színművet adták elő. Nem is egyszer, nem is kis si­kerrel Most új előadásra ké­szülnek ... KÖZBEN GYORSAN múlik az idő, elbúcsúzunk. Holnap újra elkezdődnek a munkás hétköznapok; Dargai Mária gyakorlóéves pedagógus belép osztályába, s megkezdi a taní­tást ... DÉR FERENC, mert izgalmam csak az első percekben tartott, s amikor hozzákezdtem a munkához, nyomtalanul eltűnt. Később, napok, hetek múltával, vissza­visszatért még egy pillanatra, de ma már nem Miért? Mert nem éreztem, — bár vártam — lényeges különbséget a képző­ben elsajátított elmélet és a való gyakorlat között. Valami­kor — mint édesapám sokszor mesélte — a képzőkben az élet­től legtöbb esetben elvonatkoz­tatott oktatás folyt, úgy, hogy a fiatal pedagógusnak, miután kikerült a munkahelyére, úgy­szólván újra meg kellett ta­nulnia a „mesterséget”. A mos­tani pedagógusképzés — s ez saját tapasztalatom — a való életre, a munkára készíti fel a fiatalokat. Persze, a meg­szerzett tudáshoz, az általáno­sított és átvett tapasztalatok­hoz sok saját élmény és ta­pasztalat is kell. A gyakorlóév is ezt szolgálja ... A GYAKORLÓÉV leteltével következik a képesítő vizsga. Mi lesz azután? — Szeretnék ittmaradni Bél­apátfalván - válaszol a fiatal tanítónő. — Megszerettem a fa­lut is, az embereket is. Hu­szonhét elsőosztályosom van. akiknek én tanítottam meg, hogyan kell leírni a nevüket, akikkel együtt örülök, ha szé­pen és jól oldják meg fel­felelősségteljes feladatát? Vi­tathatatlanul nagy dolog, de egymagában nem elég. Nagy felkészültség, sok tapasztalat kell még ehhez. Hogyan tudja mindezt megszerezni egy hiva­tására készülő, vagy mar hi­vatását gyakorló fiatal peda­gógus? Vajon az iskola bizto­sítja-e a felkészülést, és ad-e annyi gyakorlati tapasztala­tot, hogy a fiatalok bátran, re­mények csorbítása nélkül, fe­lelősségtudattal vágjanak neki a munkának? A KÉRDÉSRE Dargai Mária így felel: — A tanítóképzőt jelesen vé­geztem el. Lehet, hogy mások­nak igen, de nekem nem ho­zott megnyugvást ez az osz­tályzat. Ügy képzeltem és most is így képzelem el, hogy egy fiatál tanítót maga az élet, a gyakorlati munka tényleges eredményei osztályozzák iga­zán. Megvallom, nem kis iz­galommal mentem be első órámra. Elsőosztályosok közé! Kicsi gyerekek elé, akik tőlem várták, hogy bevezessem őket a betűk, számok, előttük még ismeretlen erdejébe, s akikről tudtam, hogy nyíló értelmük­ben magukkal viszik egy éle­ten át azokat a benyomásokat, amelyeket most szereznek tő­lem is, általam is és rólam is ... Ügy érzem, sikerült az első óra. Onnan gondolom, ilyen „gyerekséget” említ. De mindjárt meg is magyarázza: — Ez érthető is volt, hiszen édesapám tanító, és úgyszólván az iskolában nevelkedtem fel. Amikor pályaválasztásra ke­rült a sor, nem is gondoltam másra, csak. hogy tanító le­ÉDESAPJA IS pedagógus volt és nagyon nehéz időkben kezdte a pályát: 1930-ban. Azaz: 1930-ban képesítőzött, de csak hét évvel később jutott állásba. Büttösre, — 37 kilomé­terre az első vasútállomástól — nevezték ki segédtanítónak... De hivatásérzete — arait leá­nya, a bélapátfalvi tanítónő örökölt — nem lankadt a leg­nehezebb években sem Ked­ves szavajárása: „Ha tízszer kellene újra kezdenem az éle­tet, mindannyiszor pedagógus lennék és pedagógusnak nevel­ném gyermekeimet...” Ma az egyik általános iskola igazga­tója és gyakorlóéves leánya most is azt mondja róla, hogy számára nemcsak édesapa, ha­nem legelső tanító és tanács­adó is. Ezekután felesleges is fel­tenni azt a kérdést, hogy sze­reti-e hivatását? Nagyon szereti. De elég-e ez ahhoz, hogy valaki jól elvégezze a gyer- mek-lélek kezdeti, vagy már magasabb szintű formálásának MINDEN EMBER — fizikai léte első pillanatában — egy­szerre születik hadvezérnek, vagy politikusnak, napszámos­nak, vagy tudósnak, mozdony- vezetőnek, vagy pedagógus­nak ... s így tovább folytat­hatnánk a foglalkozási ágakat. De hogy mivé lesz a gyermek, ha felnő, pontosabban: mivé lesz, amíg felnő, azt sokféle külső és belső körülmény — az anyagi lét, a környezet hatása stb. — határozza meg. Mind­ezeket figyelembe véve, gya­kori eset, talán a leggyakoribb, hogy a fiú vagy a leány szülei hivatását, mesterségét választ­ja, vagy örökli, s így alakul­nak ki azután egy-egy munka- területen a foglalkozásbeli nagy családi tradíciók... Dargai Mária, a kedvesarcú gyakorlóéves, bélapátfalvi ta­nítónő is édesapjától örökölte a pedagógusi hivatást. A Szovjet Hadsereg utcai is­kolai lakás nappalijában be­szélgetünk. Vasárnap délelőtt van, — a fiatal tanítónő szom­batonként jár haza szüleihez, Egerbe, s hétfőn reggel utazik vissza Bélapátfalvára — vasár­napi csendesség honol az ut­cán, s a máskor gyermekzajtól hangos iskolaépületben. Kicsi gyermekkora óta ké­szült a pedagógus hivatásra. — Amikor gyerekek voltunk, s játszottunk, mindig én vol­tam a tanító néni, — meséli most, visszaemlékezve, s egy kicsit talán zavarban van, hogy rÍMdötí± kuzjéJaetís emr ílataJ p tcíaiiÁ aiin aJ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom