Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-31 / 109. szám

I jobb élet megvalósításáért Községünk, a Mátra tövében, a Tama folyó partján terül el. Lakói szorgalmas dolgozó parasztok, akik minden igyekezetükkel azon fáradoznak, hogy a kormányprogram megvalósítói legyenek és jobb életet teremtsenek valameny- nyiünk számára. A fejlődésünk igazi mérlege a helyi földművesszövet­kezet kiskereskedelmi és szabadfelvásárlási eredményeiben tükröződik. Ma már községünk dolgozó parasztásága a helyi földművesszövetkezetben nem áruellátó kereskedelmi szervet lát, hanem segítőt a jobb és boldogabb élethez. A talajerő utánpótlására ez év tavaszán a helyi föld­művesszövetkezet 1,200 mázsa nitrogén műtrágyát adott el, ami azt eredményezi, hogy községünk egész szántó területére átlagosan kh-ként 30 kg műtrágya jutott és ezen kívül van még a szervestrágya. Ha nézzük az elmúlt évek azonos idő­szakának adatait, bizony ezen a téren komoly a fejlődés mivel 1953-ban mindössze csak 170 mázsa műtrágyát adtunk el. Látnunk kell ebből, hogy komoly eredmények vannak a talajerő utánpótlás terén, ami azt eredményezi, hogy ha mi többet adunk a földnek, az is többet és jobbat ad ne­künk. Ne feledjük el azt, hogy a föld meghálálja a vele való törődésünket. A belterjesség másik mutatója a szőlő- és gyümölcsfa telepítés, melyhez igen komoly segítséget adott a helybeli földművesszövetkezet. Ez év tavaszán 1,200 db. különböző fajtájú gyümölcsfát és 7,300 darab szőlőoltványt biztosított a gazdák részére, melyet meg is vásároltak és elültettek. A szőlőoltvány mennyiség azonban kevésnek biz»nyult, annak ellenére, hogy községünk szőlőtermelői maguk is igyekeztek a nehézségeket megoldani ládás-oltvány készítésével. Ez év tavaszán több mint 10 kh-n új szőlőtelepítések voltak és igen nagymérvű a hiányos szőlők pótlása is. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy dolgozó parasztságunk bízik a kormány helyes politikájában és tudatában van an­nak, hogy a befektetett összeg megtérül saját és az egész nép javára. _ Ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy a földműves- szövetkezet fontos gazdasági tényező a falu életében, hiszen minden segítséget megad a dolgozó parasztságnak ahhoz, hogy többet és jobbat termeljen. A földművesszövetkezetnek azonban szüksége van a tag­ság egyre jobban érlelődő bizalmára és kell. hogy minden tag megértse ennek jelentőségét, mert csak akkor lehet meg­oldani eredményesen a munkát. Községünkben a jó meder­ben kibontakozó bizalmat a helyi földművesszövetkezet veze­tői. karöltve a párt és a tanács vezetőivel, igyekeznek meg­tartani és növelni, mert tudiák. hogy ettől függ a falu fejlődésének biztosítása és csak ezen keresztül lehet erős és gazdag a földművesszövetkezet Tamóczy András, Tódebrő Termelési értekezlet Sarudon A sarudi földművesszövet­kezet a múlt hetekben terme­lési értekezletet tartott. Az ér­tekezleten megbeszélték a va­gyonvédelemmel kapcsolatos legfontosabb feladatokat. Is­mertették a dolgozókkal Csör­gő József, volt boltkezelő ál­tal elkövetett csalásokat, vala­mint azt, hogy a rossz leltár- felvétellel hogyan akarta be­csapni a földművesszövetkeze­tet. A továbbiakban az új bolt­vezetők szakmai képzésével foglalkoztak, mivel a földmű­vesszövetkezetben nemrégiben három új boltvezetőt állítottak be. Demkó András textilbolt- kezelő vállalta, hogy az újon­nan beállított dolgozóknak megfelelő szakmai oktatást biztosít. Ezenkívül megbeszél­ték az egységek közötti helyes áruelosztást, mellyel el akar­ják érni, hogy a földműves­szövetkezeti boltokban a kere­sett cikkek megtalálhatók le­gyenek. A tagszervezés terén nem a legjobb eredményt érték el az I. negyedév folyamán. Ezért a földművesszövetkezet dolgozói Ígéretet tettek arra, hogy a II. negyedév folyamán a ter­vet és a lemaradást teljesítik. Ezután a földművesszövetke­zet dolgozóiból új kultúrcso- portof alakítottak, melynek vezetésével Demkó Andrást bízták meg. A kultúrcsoport a közeljövőben egy háromfelvo- násos színdarab betanulását tervezi. Reméljük, hogy a termelési értekezlet után úgy a földmű­vesszövetkezet vagyonvédel­mének megszilárdításáról, mint a tagszervezésről, a kö­zeljövőben még jobb eredmé­nyekről számolhatunk be. V ersenyf elhrvés A hatvani földművesszövet­kezet igazgatósága 1958. május 21-én megtartott igazgatósági ülésén a mezőgazdasági ter­melés fellendítése, a terv tel­jesítése, illetve túlteljesítése érdekében versenyre hívta He­ves megye összes földműves­szövetkezetét. A versenykihí­vás pontjait az alábbiak sze­rint határozták meg: 1. Tavaszi és nyári fő idény­re Vonatkozó globális tervüket augusztus 20. tiszteletére, augusztus 1-re 100 százalékra teljesítik. 2. Az éves szállítási tervü­ket november 7. tiszteletére, november 1-re 120 százalékra teljesítik. 3. Éves talajmunka-tervüket december 15-re 100 százalékra teljesítik. 4. Éves globális tervüket de­cember 1-re 105 százalékra tel­jesítik. 5. A gépek megfelelő ki­használása érdekében gépi társulásokat szerveznek. 6. A gépi munkák könyvelé­sét a gépállomással párhuza­mosan és egyeztetve, napra­kész állapotban tartják. 7. A verseny eredményeit idényenként a gépállomással értékelik és a földművesszövet­kezetnél rendszeresített és mindenki számára látható ver­senyhíradón keresztül ismer­tetik. A verseny értékelésére a MÉSZÖV Mezőgazdasági Fő­osztályát és a hatvani FJK-t kérték fel. A versenyfelhívást helyesel­jük és teljes egészében egyet­értünk vele. A földművesszö­vetkezetek igazgatósági ülésen tárgyalják meg és kérjük, hogy minél többen csatlakoz­zanak hozzá. Becsülettel állja a versenyt a tarnaleleszi joldművesszövetkezet A március 29-i számunkban közöltük a tarnaleleszi föld­művesszövetkezet versenyfel­hívását a megye földműves­szövetkezeteihez. A verseny­pontokban lefektetteket a föld­művesszövetkezetek teljes egé­szében elfogadták és csatla­koztak a verseny-kihíváshoz. Tekintettel arra, hogy a ver­seny egész éves, így megnéz­tük, hogy mit teljesítettek az I. negyedévben. Az eredmények kialakulásá­ban nem a legmegfelelőbb té­nyezők játszottak közre. A forgalom növelésére tett válla­lásukat az 1957. évi IV. ne­gyedévi forgalomhoz viszo­nyítva, csak részben teljesítet­ték. Ehhez hozzájárult, hogy a földművesszövetkezet 1. sz. ve­gyesboltja egy hétig zárva volt, valamint a Domonkoson levő üzletük boltoshiány mi­att 10 napig volt zárva. Egy­bevetve ezt a kiesést, kb. egy­havi forgalomkiesés számítha­tó be. A költségszint csökken­tésénél egész évre 1,85 száza­lék csökkenést vállaltak. Eb­ből az I. negyedévben mintegy 0,4 százalék csökkentést értek el. Szép eredmény, annak el­lenére, hogy a versenymozga­lom kezdetén vannak és a dol­gozók még nem versenysze­rűen dolgoztak. Eredményt értek el a gön­gyölegek használati időn túli díjainak megszüntetésében. A dolgozók azon igyekeznek, iiogy minél kevesebb haszná­lati időn túli díj forduljon elő a szövetkezetnél. Az útiköltsé­gek tekintetében az 1957. év ugyanezen időszakához viszo­nyítva — mely 4053 forint volt —, jelentős eredményt értek el, mivel 1958. I. negyedévében a fentivel szemben csak 2727 forintot fizettek ki. Az idegen fuvarok tekintetében a múlt év I. negyedévében kifizetett 26 769 forinttal szemben, az I. negyedév folyamán csak 9716 forint volt a kifizetés. A sajáterő források növelé­se tekintetében 5 százalékos növelést vállaltak. Ebből az I. negyedévben 4,1 százalékot teljesítettek, ami azt mutatja, hogy a vállalt 5 százalékos növelést már a II. negyedév folyamán elérik. A vállalt 15 000 forintos részjegybefizet- tetési tervüket negyedévre le­bontva, 102 százalékra teljesí­tették. A részjegy-tervet min­den egységvezetővel megbe­szélték, akik a dolgozókra le­bontották és tudatták velük. Általában a tarnaleleszi föld­művesszövetkezet a versenyki­hívásban lefektetettekért min­dent elkövet és becsülettel áll­ja a kezdeményezett versenyt. Kis eredmények, de reméljük, hogy ha továbbra is így dol­goznak, az év folyamán nagy eredményekről számolhatunk be. Sz ..........ó Ka niíllabegyüjtés a hevesi lol ti m ti vesszöveíhezefnéi A kamilla felvásárlást az Országos Gyógynövényforgal­mi Szövetkezeti Központ meg­bízásából ez évben is a föld­művesszövetkezetek végzik. A kamilla a legelterjedtebb házi­gyógyszerünk nyálkahártya­gyulladásos megbetegedések­nél. Ezenkívül Magyarország a világpiacon is az első helyet foglalja el a kamilla-export­ban. A fentieket szem előtt tart­va, a Heves és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet már jó előre felkészült a begyűjtésre. Biztosította a kamillaszedő fé­sűket, rostákat, kitakarította a padlás-tereket, ahol a szárí­tásokat végzik. Minden meny- nyiség befogadása biztosítva van mind Hevesen, mind a körzetéhez tartozó fenk és Átány községekben. Az időjá­rás azonban nem a legkedve­zőbb a kamillára, de ennek el­lenére is a körzeti földműves­szövetkezet ez ideig mintegy 60 q nyers-kamillát vásárolt fel és ez a begyűjtött mennyi­ség a következőkben még csak szaporodni fog. KALMAN LAJOS, Heves. Lelkiismeretes ellenőrzés, eredményes munka A kápolnai földművesszö­vetkezet márciusban megtar­tott évi rendes közgyűlésén megvitatták a földművesszö­vetkezet 1957. évben végzett munkáját és megválasztották vezető szerveit. A korábbi években az igazgatóság jó gaz­dasági irányítása mellett el­maradt a felügyelőbizottság rendszeres ellenőrző munkája. Nagy hiba volt még az is, hogy a ritkán megtartott el­lenőrzésben sok esetben nem megfelelő felkészültséggel ren­delkező felügyelőbizottsági ta­gok végezték az ellenőrzése­ket. Ebből adódott az a tény is, hogy a vezetőség — főleg a felügyelőbizottság munkája —, a hozzá nem értés folytán, majdnem teljes egészében sze­mélyi kérdésekben merült ki. így tehát nem volt biztosítha­tó a földművesszövetkezet szo­ros kapcsolata a tagsággal. — Ezen az állapoton változtatott a tagság, amikor megválasz­totta az új vezetőséget. A köz­gyűlés után a megválasztott vezetőség azonnal hozzálátott a munkához, hogy a tagság bizalmának eleget téve, bizto­sítsa a földművesszövetkezet gazdaságos működését, a foko­zott vagyonvédelmet és a köz­ség lakosságának mezőgazda­sági és iparcikkekkel való za­vartalan ellátását. Ezen fel­adatok zavartalan megvalósí­tása komoly munkát követel a földművesszövetkezet vezető­ségétől és dolgozóitól. Külön ki kell emelni itt a felügyelő­bizottság munkáját, akikre az a feladat hárul, hogy ellen­őrizzék a földművesszövetke­zet ténykedését és segítséget adjanak a hibák kijavításához. A felügyelőbizottság elnöke — Csintalan Gusztáv — rendsze­resen részt vesz az igazgató- sági üléseken és az ott elhang­zott beszámolót és a határoza­tokat a felügyelőbizottság ülé­sén is megtárgyalja. Havonként költségszint-vizs- gálatot tartanak és negyed­évenként pedig a mérlegeket vizsgálják felül. Eltérések ese­tén az igazgatóságot tájékoz­tatják és a hibák kijavításáról igazgatósági ülésen az elnököt beszámoltatják. A felügyelő­bizottság elnöke, a főkönyve­lővel karöltve, negyedévenként munkatervet készít, ami ma­gában foglalja a havi ellenőr­zési tervet, melynek végrehaj­tásáról a felügyelőbizottsági tagok az üléseiken beszámol­nak. A választás óta 12 alka­lommal tartottak ellenőrzést az egységeknél, valamint a központi igazgatást is ellen­őrizték. Az üzemegységeknél tartott ellenőrzés során meg­vizsgálták, hogy hogyan van biztosítva a társadalmi tulaj­don védelme, az árukezelés és az udvarias kiszolgálás. A be­ütemezett leltárakat minden esetben elvégzik, de ezenkívül lecsapó leltárakat és próbavá­sárlásokat is eszközölnek. Ezek a tények mind azt bi­zonyítják, hogy a jó ellenőr­zés és a helyes vezetés folytán a földművesszövetkezet jó eredményt érhet el. Az ered­mény nem is maradt el, hi­szen az utóbbi időben nem volt semmiféle probléma sem a társadalmi tulajdon védelmé­vel, sem pedig az áruk hűtlen kezelésével, és nagyobb össze­gű hiány, leírás vagy káló sem merült fel a földművesszövet­kezetnél. A füzesabonyi járási fel- ügyeiőbizottsági tagok is elis­meréssel nyilatkoztak a múlt hónap 27-én, Kápolnán meg­rendezett felügyelőbizottsági ülésen a felügyelőbizottság munkájáról. Ezenkívül ígére­tet tettek, hogy munkájukhoz mindenkor a megfelelő támo­gatást megadják az elért ered­mények még jobb megjavítá­sához. FARKAS JÓZSEF, Kápolna. Egy népi ellenőrzés i^posztcslcstaibél Nagy feladatra vállalkozott a füzesabonyi Népi Ellenőrzési Bizottság, amikor elhatározta, hogy ellenőrzést tart a füzes­abonyi földművesszövetkezet­nél. Nem azért, mintha a föld­művesszövetkezet munkája annyira nem kielégítő volna, hanem azért, mert általában a földművesszövetkezetek mun­kájának ellenőrzése jó szak­mai felkészültséget követel. A május 2—13-ig megtartott vizs­gálat — mely kiterjedt az 1957. június 30. és 1958. már­cius 31-i időszakra — eredmé­nye azt bizonyítja, hogy a fia­tal bizottság a rája bízott fel­adatokat jól elvégezte. Az el­lenőrzésük során az admi­nisztratív munkák mellett fe­lülvizsgálták az egységek mun­káját, az árukezelést, de fi­gyelmük kiterjedt még a ki­szolgálásokra is. Az adminisztratív munkánál sok helyes megállapítást és javaslatot tettek. Többek kö­zött a földművesszövetkezet­nek sok javítani valója van a leltárak felvétele terén. A gra­fitceruzával írt leltárakban sok helyen javításokat észlel­tek. Az egyik kocsmában lel­tározás után 15 nappal új lel­tárt kellett felvenni, amikor is új anyagok kerültek be a lel­tárba, de ehhez hasonló hiá­nyosságokat más téren is ész­leltek. A határozatok végrehajtása terén tapasztalt hiányosságok­ból adódik, hogy nem tettek meg mindent a vagyonvéde­lem megszilárdítása érdeké­ben. Nem elég, csak a földmű­vesszövetkezeti egységeket jó biztonsági zárakkal ellátni, ha az ellenőrzés elmarad. A földművesszövetkezet 16 egy­ségénél ebben az évben csak egy esetben leltároztak. Ebből látható, hogy a felügyelő­bizottság nem gyakorol kellő ellenőrzést az egységeknél. — Szép eredmény, hogy a vizs­gált időszakban nagyobb lel­tárhiány nem adódott elő, de akkor lenne még szebb, ha ki­sebbek sem lettek volna. A ve­zetőség ne a leltárhiány befi­zetését tekintse feladatának, hanem azok megelőzését. Az áruk raktározása, a szűk raktárhelyiségek ellenére is, jó. Különösen szépek a 4. és 5. számú vegyesboltok raktá­rai, ahol a boltosok különös gonddal kezelik a raktáron le­vő árukat. A kisebb és na­gyobb boltok között az áru­elosztás jó, mivel a kisebb üz­letekben inkább olyan áru­féleségeket tartanak, amelyek a napi szükséglet kielégítésé­hez kellenek. A bizottság sokrétű ellenőr­ző munkájáról levont tapasz­talatok alapján elmondhatjuk, hogy jó munkát végzett. A hi­bák feltárásával útmutatást adott a földművesszövetkezet vezetőinek és dolgozóinak, hogy a jövőben még jobb és eredményesebb munkát tud­janak kifejteni. SZABÓ LAJOS. Harc a burgonyabogár ellen Egyik fontos élelmezési cik­künk, a burgonya, veszélyben van, mert a burgonyabogár megyénkben is komoly mér­tékben lépett fel. A veszély nagysága főleg abban van, hogy a termelők jelenleg még nem ismerték fel és az ellene való védekezésnek nem tulaj­donítanak kellő fontosságot. A burgonyabogárnak a veszé­lyességét főleg igen nagy sza- porasága okozza, mert egy nőstény egy nyáron 2000 tojást is rak, amelyből még egy má­sodik nemzedék is kifejlődik. A SZÖVOSZ és a MÉSZÖV igazgatósága felhívást bocsá­tott ki a földművesszövetkeze­tekhez, a burgonyabogár elleni védekezés megszervezésére. A földművesszövetkezetek kibő­vített igazgatósági üléseken tárgyalják meg a tennivaló­kat. A földművesszövetkezet dolgozóiból a termelési szak- bizottság tagjaiból és más szervek tagjaiból dűlő-felelő­söket jelölnek ki, akiknek fel­adata, hogy a hozzájuk tarto­zó dűlőben dolgoz» termelők­kel megbeszéljék a kereső- szolgálat és a burgonyabogár elleni egységes védekező mun­kák megszervezését, melyről rendelet is intézkedik. A legcélravezetőbb védeke­zés kezdetben a bogarak és azoknak a burgonyalevél fo­nákján levő tojáscsomóknak összegyűjtése és elpusztítása, később, főleg, amikor a lárvák is megjelennek, a vegyi úton való védekezés permetezéssel, vagy porozással. Permetező­szerként a „Holló 10.” nevű idegmérget tartalmazó olajos szernek oldatát használjuk, úgy, hogy egy hl. vízben 70- 80 dkg szert oldunk fel. Poro­zásnál jól bevált a 10 százalé­kos DDT, vagy a 20 százalé­kos Nikerol-szer, amit a föld­művesszövetkezeteknél levő permetező-, illetve porozógé­pek segítségével használjuk. Kisebb területen a porozást elvégezhetjük 'tüllzacskóba, vagy harisnyaszárba tett por rázogatásáva! is. Agritox-port ne használjunk, mert ennek jellegzetes dohos szagát a nö­vény átveszi és az azzal poro­zott területről származott bur­gonya, vagy paradicsom ter­mése dohos-szagú lesz. Szövetkezeti összefogásunk most a burgonyabogár veszély elhárításánál nyilvánuljon meg, mert a kártevők elleni védekezésnél az egyidőben minél nagyobb területen el­végzett egységes védekezés hozza meg az eredményt

Next

/
Oldalképek
Tartalom