Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-29 / 107. szám

VILÁG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! II megyei békekonferenciáról jelentjük... AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 101. szám ARA: 50 FILLÉR 1958. május 29., csütörtök I Mátrai Napok után a Heves megyei Napok előtt Hétfőn befejeződtek az ] idén elsőízben megrendezett I Mátrai Napok, amelyek , Gyöngyöst és környékét, a Mátra életét, szépségét, fej­lődését és terveit voltak hi­vatva bemutatni. Hogy a három nap eseménysoroza­ta. a különböző kiállítások, ankétok, kulturális és sport- rendezvények milyen és mennyi erkölcsi, politikai és gazdasági haszonnal jár­tak. azt talán ma még nem is lehet pontosan felmérni. Hogy hasznos volt, — el­vitathatatlan, hogy a Na­pok szervezői és tervezői rengeteg tapasztalatot gyűj­töttek a rendezést illetően, — az is kétségtelen. Min­den bizonnyal — ha sor ke­rül rá — ezeket a tapaszta­latokat hasznosítani is fog­ják jövőre. Alig fejeződött be azon­ban megyénk egyik jellegé­nél és tartalmánál fogva is jelentős kulturális esemé­nye, máris egy másikra, egy az előbbinél is jelentő­sebbre készül, s most már nemcsak a Mátra alja, de az egész megye: a Heves megyei Napokra. Gyakran és nem igaztalanul el­mondtuk már, hogy Heves megye: kis Magyarország- Hegyei és erdei, a Tisza, a dombvidék szőlője, az Al­föld mezőgazdasági termel- vénye és állattenyésztése, ásványi kincsei és kulturá­lis élete, szinte magába sű­rítve tartalmazza — ha ta­lán kicsit nagyképű is e megfogalmazás — az egész országot, s annak minden kincsét. Mindez és a hősi múlt, mindez és a sokat ígérő jö­vő vonzza ide az idegene­ket, akik jöjjenek bár a megye, vagy az országhatá­ron túlról, elismeréssel és lelkesedéssel vallanak me­gyénk szépségeiről, kincsei­ről, az itt élő emberek mun­kájáról. Erről akar és ad majd számot ez az új, egész megyét, sőt az egész orszá­got érintő esemény: a He­ves megyei Napok. A na­pok keretében szót kap és szót kapnak mindaz és mindazok, amelyek, illetve akik jellemzik a megye életét, formálják, fejlesztik haladó hagyományainkat, kulturális és társadalmi, va­lamint politikai életünket. Országos dalosverseny és könyvnapok mezőgazdasági kiállítások és ankétok, or­szágos jelentőségű sport­események követik egymást majd hogj tükrözzék azt a fejlődést és átalakulást, amely egész életünkben, közelebbről a megye életé­ben is végbement az el­múlt 13 esztendő nyomán. Bízunk benne, hogy a Heves megyei Napok nem­csak ,.egy” eseménv lesz az országban, amelyről néhány- szavas kommünikében em­lékeznek meg az újságban, rádióban, egy „volt” szócs­kával az emberek emléke­zetükben, hanem túlnőve messze a megyehatárokon jellegénél és tartalmánál fogva, országos eseménnyé: kulturális és politikai ese­ménnyé válik. 450 ezer forint tiszta jövedelem szarvasmar h a hizlalásból Termelőszövetkezeteinkben az idén megnövekedett a kedv a különböző szerződéses hizlaltatások iránt, összesen 300 szarvasmarha meghizla- lására kötöttek szerződést az Állatforgalmi Vállalattal. A legjobb eredményt az atkán Micsurin Tsz-ben érték el eddig, 50 marha meghizlalá- sa mintegy 70 ezer forint tiszta jövedelmet hozott. Előzetes számítások szerint mintegy 450 ezer forint tiszta jövedelmet hoz szövetkezete­inknek a hizlalás. Ma: AZ ifjúságé a szó ★ Herbst Ferenc: MEGTISZTELŐ HIVATÁS ★ Gyurkó Géza: ’AZ ALAGÜT ★ Dr. Somos János: NEVELJÜK MUNKÁRA GYERMEKEINKET ★ TSZ-VEZETÖK FŐRUMA ★ HÍREK — SPORT Volt-e őanyomda 1500. előtt is Ma+yarorsságon ? A hazánk legrégibb kolos­tori könyvtárának tizenhat- ezer kötetes hagyatékát átve­vő gyöngyösi tudományos könyvtárban több, mint Két­száz ősnyomtatványt őriznek. A hatalmas értéket képviselő könyvek között több olyat ta­láltak, amely amellett bizo­nyít, hogy Hess András, az első budai könyvnyomda ala­pítója előtt is volt Magyar- országon, az 1500-as évek előtt más, úgynevezett ős­nyomda. Az értékes leleteket a Nemzeti Múzeum és a Széchenyi Könyvtár tudósai most vizsgálják. A tudományos könyvtárnak igen gazdag a Gyöngyösssel foglalkozó könyvállománya is. Többek között ennek fel- használásával készül könyv a Mátra növényvilágáról, külö­nös tekintettel a gyógynövény kultúrára, s egy nagyobb ter­jedelmű mű Gyöngyös törté­netéről. Kapcsolata van a könyvtárnak a Szlovák Tu­dományos Akadémia kutatói­val is, mivel az itt őrzött anyag egyrésze még a török időkben a kassai és a rozs- nyói kolostori könyvtárakból került Gyöngyösre. Négy és félezer élényulat exportálnak az idén a poroszlói rezervátumból A több mint. hatvanötezer hold kiterjedésű poroszlói re­zervátum vadakban gazdag erdeiben, rétjein az idei meleg tavaszon különösen elszapo­rodtak a nyulak: mintegy tíz­ezer apró nyulat számláltak meg a rezervátum őrei. A re­zervátum gazdája: a Poroszlói Állami Gazdaság eredetileg háromezer tenyésznyúl expor­tálására vállalt kötelezettsé­get, a nyúlállomány rendkí­vüli szaporodására tekintettel azonban ez évben több, mint négy és fél ezer nyulat fognak be, ezret pedig vadászatokon lőnek le. Az élő nyúl nagyon keresett exportcikk, a nyugati államokban 10—15 dollárt ad­nak darabjáért. Ma este: térzene Egerben A már teljesen elhalt, ked­ves kisvárosi hagyományt ele­veníti fel az egri honvéd hely­őrség, amikor vasárnaponként és néhány hétköznap este, tér­zenével szórakoztatja a város sétáló közönségét. Ma este a Pedagógiai Főis­ifc ... • * w - .. .MM»,..... -• • ••••'> < Mint ahogy arról tegnap már beszámoltunk, vasárnap Uon- ferenciára jöttek össze a megye békeharccsainak küldöttei A konferencián megjelent és felszólalt Darvas József Kossuth-díjas iró, az Országos Béketanács elnöke is. Mellet te balra Bodor Mihály, a Mátravidéki Erőmű statisztiku­sa, az Országos Béketanács tagja, jobbra Sályi János, a Hazafias Népfront Heves megyei titkára. (Solymosi László felvételei) A Hazafias Népfront országos elnökségének ülése A Hazafias Népfront orszá­gos elnöksége szerdán szék­házában ülést tartott. Az el­nökség a művelődéspolitika általános kérdéseit tárgyalta. Kállai Gyulának, a Hazafias Népfront elnökének bevezető szavait követő vitában Grösz József, Erdey Grúz Tibor, Szakasits Árpád, Szabó Pál, Achátz Imre, Bugár Jánosné, • Palkó Sándor, Harrer Ferenc,; Mihályfi Ernő, Tóth Lajos és Ortutay Gyula elnökségi ta-; gok szólaltak fel. (MTI) A Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttségének látogatásai P. N. Fedoszejev, a Szovjet- Magyar Baráti Társaság ha­zánkban tartózkodó küldöttsé­gének vezetője, szerdán felke­reste hivatalában Szigeti Jó­zsef művelődésügyi miniszter- helyettest. A kiváló szovjet tudós ez alkalommal válaszolt a magyar filozófiai oktatóknak a szovjet egyetemi oktatást il­letően feltett kérdéseire. A. ^Felszólalt az értekezleten töb- Tadzsibajeva asszony a Hun- <bek között Rozsáli Menyhért, nia Filmstúdióban, V. M. Mi- Jver*'-''*« esneres-Méhónos is. hajion a Láng Gépgyárban és < a Magyar Acélárugyárban ! járt, J. V. Petrunyicsev, a Ma­gyar— Szovjet Baráti Társaság munkatársaival folytatott ta­pasztalatcsere megbeszélést. (MTI) Szovjet építőipari küldöttség érkezett hazánkba kólával 'szemben ismét meg­szólal a honvéd zenekar, hogy muzsikája hangjaival még kellemesebbé tegye a szép nyári estét Szeretettel fogadjuk őket és ezúton köszönjük meg lelkes munkájukat. Az Építésügyi Minisztérium meghívására az év elején a Szovjetunióban járt magyar építőipari küldöttség látogatá­sának viszonzásaképpen szer­dán öttagú szovjet építőipari küldöttség érkezett hazánkba. A küldöttség vezetője M. Lo­banov, az Ukrán Szovjet Szo­cialista Köztársaság építés­ügyi miniszterhelyettese. A szovjet vendégek három hetet töltenek nálunk a ma­gyar építőipar és építésügy tanulmányozásával. — MA ESTE hét órakor Egerben, a Szakszervezet' Székház olvasótermében, a ro­mániai útjáról hazatért Szántó Imre, főiskolai tanár, tart él­ménybeszámolót. Szovjet turistacsoport látogatása Heves megyében Szovjet turisták látogatásá­val megkezdődött megyénk­ben a külföldi idegenforga­lom. Kedden már a második 35 főt számláló szovjet tu­ristacsoport kereste fel Egert, és a környező falvakat. A Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság és az IBUSZ közlése szerint az idei idegenforgalmi évadban — májustól október végéig — összesen huszonhá­rom — egyenként 35 főből álló — szovjet turistacsoport jön Heves megyébe. A kedden megyénkbe ellá­togatott szovjet vendégeket — moszkvai mérnököket, orvoso­kat — az MSZBT nevében Mészáros József üdvözölte a Park Szálló előtt és ismertet­te velük a látogatás program­ját. Ezután rövid pihenő kö­vetkezett, majd a szovjet tu­risták gépkocsikon és autóbu­szon, több csoportban a kör­nyező községek — Kerecsend. Maklártálya, Verpelét és Fel­német — meglátogatására in­dultak. A községekben nagy ven­dégszeretettel fogadták a ked­ves szovjet turistákat. Kerecsenden percek alatt szétfutott a hír, hogy szovjet látogatók érkeztek a község­be. A fogadás az általános is­kolában volt, s az emberek mind ide siettek, hogy talál­kozhassanak a vendégekkel A látogatókat az iskola igazgatóhelyettese, Szent- györgyi László üdvözölte orosz nyelven, majd az egyik úttörő leányka, Czoller Mar­git köszöntötte virágcsokorral — ugyancsak oroszul — a látogató csoport legidősebb tagját: Alexandra Grigorjev- "a Zujevszkáját: A látogatók kérésére az iskola úttörő csa­patának énekkara rövid mű­sort rögtönzött, — orosz és magyar népdalokkal szórakoz­tatták a vendégeket. A kölcsönös üdvözlések akaratlanul is kissé feszélye­zett, hivatalos hangulata egy pillanat alatt elmúlt, amikor a tanterem dobogóján meg­szólalt a zene, és a helybeli Nőtanács asszonyai szíves szóval körülhordták a szend- vicses tálakat, a borral telt poharakat, s megindult a be­szélgetés. Vplt dolga a tolmá­csoknak, hol ide, hol oda hív­ták őket, hogy segítsenek a beszédnél. A szovjet vendé­gek már negyedik napja tar­tózkodtak hazánkban, s bő­ven tudtak válaszolni arra a sűrűin felhangzó kérdésre: ho­gyan tetszik nekik Magyaror­szág. Az egy mondatban is megfogalmazható válasz ez: „Nagyon szép minden, az emberek kedvesek és vendég- szeretőek, úgy érezzük ma­gunkat, mintha otthon len­nénk ....“ És a zenekar egyszer csak csárdásba kezdett, — s meg­kezdődött a tánc. A szovjet vendégek bizony nem ismer-l ték a ropogós magyar táncot —, de percek alatt megtanul­ták. „Dva nalevo, dva, nap- ravo...” A második táncnál és a frissnél Adel Pavlovna Kukto már úgy lépett, úgy forgott, mintha nem is Moszkvában, hanem valahol a magyar Alföldön született volna. A hangulat egyre emelkedett, egyre többen gyűltek össze a teremben, úgy, hogy a jókedvű társa­ságnak az udvarra kellett ki­vonulni, s ott folytatódott a beszélgetés, a vidám nótázás és tánc. A vendégszerető kerecsen- diek közül többen szíves szó­val, házukhoz is meginvitál­ták a szovjet vendégeket. A sok meghívásnak csak úgy le­hetett eleget tenni, hogy a csoport kétfelé oszlott és egy- egy tolmács vezetésével in­dultak el a házakhoz. A családoknál mindenütt szíves szóval, jóízű kerecsen­ül borokkal, terített asztalok­kal fogadták a látogatókat. Az egyik háznál a gazda szalonnacsurdítársra hívta meg a vendégeket. A nyársak percek alatt elkészültek; sza­lonna, kenyér volt bőven, s máris fellobbant a rőzsetűz az udvaron. Megkezdődött a csurdítás... Muza Mihaelov- na Nyevszkaja, a kedves­arcú, fiatal moszkvai építész­mérnök-asszony ült először a tűzhöz. A nyársforgatás bi­zony nem a legjobban ment az első percekben, szalonnája inkább füstölődött, mint pi­rult, de volt, aki megmagya­rázta hogyan kell... A kerecsenül látogatás mint ahogy a többi községekben is — a késő esti órákban ért véget, s a búcsúzás kedves pillanatai után elindult az autóbusz a kedves vendégek­kel Eger felé. ;Cs0i.iO.s ü uéia, párád, uo.go- ;zó paraszt a parasztság béke­akaratát tolmácsolta. Széljegyzet ! A festői környezetben le- J Ívó parádfürdői strand meg- j nyitását nagy érdeklődés- } sei várja a környék lakos- I ! sága, különösen a fiatalok. 1 Az elmúlt évek szomorú ( . tapasztalata alapján most » ( is idegenkedve fogadják I f ezt a hírt, mert minden év- 1 ! ben megnyílt ugyan a für- j dő, de különböző okokra ( hivatkozva, vagy a víz tisz- í Í tasága nem volt kielégítő, f sokszor találtak zárt ka- j púkra a fürdeni akarók. ) Ebben az évben is sok . külföldi vendég látogatja meg az országunk határain túl is híres fürdőhelyünket, Parádfürdőt. Fokozott fi­gyelmet kell fordítani az uszoda csinosítására. Igyekezni kell. mert a meleg májusi vasárnapok sok vendéget csalnak a strandra és a szórakozó­helyekre. — ko — \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom