Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-28 / 106. szám

2

nepojság

1958. május 28-, szerda

Öt évre szóló együttműködési megállapodást kötött a magyar és kínai Tudományos Akadémia

A Magyar Tudományos Akadémia és a Kínai Népköztársaság Tudományos Akadémiája együttműködési egyezményt kötött. Az egyezmény jelentőségéről Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a Kínában járt Magyar Akadémia küldöttségének vezetője a következőket mondta az MTI munkatársának:

Nagyon jelentősnek tartjuk, hogy a Kínai Népköztársaság Tudományos Akadémiájával is együttműködési megállapodást kötött Akadémiánk. A magyar és a kínai tudományos élet kapcsolatai már eddig is sokoldalúak voltak, a most megkötött együttműködési egyezmény rendszeresebbé teszi, kiszélesíti kapcsolatainkat.

Megállapodásunkat öt esztendőre kötöttük meg. Ennek keretében évenként 24—48 heti időtartamra látogatnak tudósok, kutatók a másik fél országába.

Ott-tartózkodásunkkor alkalmunk volt megismerni a Kínai Tudományos Akadémia munkáját. Lenyűgöző az az ütem, amellyel szinte a semmiből egymás után hoznak létre tudományos intézményeket, kutató laboratóriumokat, s hatalmas arányokban képeznek ki tudományos dolgozókat.

Hazafelé jövet a főtitkár több napig Moszkvában tartózkodott, s meglátogatta a Szovjetunió Tudományos Akadémiáját. Erről a következőket mondotta:

— A mi akadémiánk munkája szempontjából fontos

kérdésben kívántuk megismerni a szovjet fejlődés legújabb tapasztalatait: Ez a tudományos munka tervezése. Minden várakozásunkat felülmúlták az ott szerzett tapasztalatok. Teljesen szakítottak a bürokratikus, formalista, papiros-tervezéssel, a tudományos munka valóban a tudósok kezdeményezésére épül, az akadémia szervezi és serkenti ezt a munkát és megteremti a feltételeit. A tudományos kutatás legfőbb programja a legnagyobb népgazdasági feladatok tudományos megalapozása, megoldásának elősegítése. Ez természetesen kiterjed a társadalomtudományokra is, különösen a közgazdaságtanra. Ez a tapasztalat számunkra nagy segítséget jelent. (MTI)

A franciaországi helyzet

PÁRIZS (MTI): De Gaulle tábornok hétfőn este érkezett Párizsba, s kedden hajnalban Párizsból ismét visszaindult falujába.

De Gaulle párizsi villámlátogatása a legellentétesebb hírek forrásává vált. A párizsi sajtó egy része azt várja, hogy De Gaulle tábornok ismét nyilatkozatot tesz.

— De Gaulle tábornok párizsi villámlátogatásának és az újabb alkudozásoknak a híre nyugtalanságot keltett a Nemzetgyűlésben, különösen a szocialista képviselők körében. A szocialista képviselőcsoport az esti órákban összeült és Guy Mollet-nek, a párt főtitkárának távollétében határozatot hozott. Eszerint a szocialista képviselők elhatározták, hogy mindent elkövetnek a keddi sztrájk sikere érdekében és egy tömegmegmozdulás előkészítésére.

A szocialisták országos vezetőbizottsága a késő esti órákban ült össze. A kiszivárgott hírek szerint Guy Mollet valóságos dührohamot kapott, amikor tudomást szerzett a képviselőcsoport elhatározásától. A hajnali órákban ezzel az állásfoglalással ellentétes hírek terjedtek el, s a rádió közlései szerint a szocialista párt végül is kategorikusan megcáfolta azokat a híreket, hogy a párt csatlakozott volna a CGT keddre meghirdetett sztrájkjához. Egyébként a szocialista párt vezetőbizottsága

szerdára Párizsban a Lax Ha- tion-tértől a République-térig tömegtüntetés megszervezését vette tervbe.

Az első szocialistapárti megnyilatkozások után a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága felhívást adott ki:

„Elérkezett az óra, hogy döntő csapást mérjünk a Köztársaság és Franciaország ellenségeire. Algír és Ajacció után a lázadó degaulleisták új fenyegetései veszélyeztetik a francia egységet. A kormány szüntelenül csak hátrál. Az alkudozások folytatódnak De Gaullelal.”

A polgárháborús tábornokok összeesküvésének letörésére, a Köztársaság megvédésére a CGT felhívta a francia dolgozókat, hogy bizonyítsák be erejüket és kedden délután általános sztrájkmozgalmat' bontakoztassanak ki.

A szocialista párt országos vezetőbizottsága és parlamenti

csoportja úgy határozott, hogy biztosítja a sztrájk sikerét.

Ez az esemény rendkívüli jelentőségű. A szocialista párt a mai naptól szabad utat enged annak a hatalmas egységáramnak, mely a munkásosztály mélyéről indult el. Az egység jegyében a sztrájk még hatalmasabb és még reményt- keltőbb lesz. A kommunisták és a szocialisták együtt küz denek és ez záloga annak, hogy a franciák milliói állnak talpra a Köztársaság győzelme érdekében. Éljen a munkás- osztály egysége és a Köztársaság minden hívének egysége!

Éljen a nagy antifasiszta sztrájk! A fasizmus nem juthat diadalra!” — fejeződik be a Francia Kommunista Párt Politikai Bizottságának felhívása.

A CGT általános sztrájkfelhívása után az egyes CGT- szérvezetek meghatározták a sztrájk módozatait.

Kommunista javaslat as alkotmánymódosító vita elhalasstásáról

Párizs (Reuter).

A Nemzetgyűlés keddi ülésén jóváhagyta a napirendet, amelynek értelmében az alkotmánymódosítási javaslatokat szerdán és csütörtökön délután vitatják meg érdemben.

Az ülés kezdetén Ballenger kommunista képviselő a kommunista párt nevében a vita elhalasztását javasolta. Franciaországnak politikai és alkotmányos nehézségei vannak. A Nemzetgyűlés elvetette t kommunista javaslatot.

Ballenger beszédében hangsúlyozta, hogy a Pflimlin-féle alkotmányreform „arra szolgál, hogy helyet csináljon a Colombey-i embernek (De Gaullenak) és az algériai pártütőknek. (MTI)

De Gaulle közleménye

Párizs (MTI).

De Gaulle tábornok kedden hírszolgálati jelentések szerint közleményt adott ki, amelyben bejelenti:

„Tegnap megkezdtem a szükséges és szabályos eljárást olyan köztársasági kormány megalakítására, amely képes biztosítani az ország egységét és függetlenségét. Arra számítok, hogy ez az eljárás folytatódik és hogy az ország nyugalmával és méltóságával mutatja meg, óhajtja ennek sikerét”.

A tábornok közleményében figyelmeztet arra, hogy minden akció — bármelyik oldalról jön is — s amely veszélyezteti a közrendet, súlyos következmények kockázatával jár. „Bár tekintetbe veszem a körülményeket, nem helyeselhetem” az ilyen akciókat.

A tábornok közleménye hozzáteszi: „Elvárom az Algériában állomásozó szárazföldi, haditengerészeti és légierőktől, hogy továbbra is példás magatartást tanúsítsanak parancsnokaik: Sálán tábornok, Auboyneau tengernagy és Jou- haud tábornok vezetésével. — Bízom ezekben a parancsnokokban és az a szándékom, hogy haladéktalanul érintke-/ zésbe lépek velük.”

De Gaulle üzenetének nyilvánosságra hozatala után Pflimlin miniszterelnök azonnal felkereste Coty köztársasági elnököt. Délutánra összehívták a minisztertanács ülé- Isét.

1 398 370,

vagyis

41,6

(40,0)

785 037.

vagyis

23,4

(22,6)

458 792,

vagyis

13,7

(12,7)

173 392,

vagyis

5,2

(4,5)

155 269,

vagyis

4,7

(3,0)

179 532,

vagyis

5,3

(5,9)

67 613,

vagyis

2,0

(0,0)

45 069,

vagyis

1.4

(0,0)

6.8

(0,0)

52 575,

vagyis

1,6

(0,0)

1. Először is azt, hogy a gyermek alkotó játékát segítsük elő és becsüljük meg. Ne mondjuk az alkotó munkában elmélyült gyermekre soha sem, hogy már megint ha- szontalanságokkal foglalkozik. Ha túlságosan belemerülne gyermekünk játékaiba és minden idejét arra akarná fordítani, akkor hívjuk fel a figyelmét, hogy vannak kötelességszerű munkái is, amelyeket nem hanyagolhat el Végezze el előbb kötelességszerű munkáját, tanulja meg a leckéit, aztán szabad idejében ismét dolgozhat „magának”. Az elkészült tárgyakat szívesen mutatja meg a szülőknek a gyermek, — ha bizalommal van irántuk. Ilyenkor komolyan kell vennünk ezeket a munkákat, s nem szabad fitymálólag lekicsinylőleg nyilatkozni róluk még akkor sem, ha igazi használati tárgyakat és műalkotásokat csak primitíven közelítik meg. A gyermek nagy teljesítménye ez is, éppen ezért örülnünk kell velük, s ha teszünk is észrevételt, az legyen jobb munkára serkentő, nem pedig fagyosan lehűtő, kedvet rontó.

2. Teremtsük meg az alkotó játékok feltételeit. Kisebb gyermekek részére szerezzünk be homokot, építő kockákat, szerelhető játékokat. Ahogy egyre bonyolultabb és összetettebb játékokra válik képessé a gyermek, úgy szerezzünk neki különféle anyagokat és szerszámokat, amelyekből már komolyabb tárgyakat tud készíteni. Ne sajnáljuk a pénzt, főként pedig a fáradságot, hogy fiaink hozzájussanak különféle lemezekhez, drótokhoz, papírhoz, enyvhez más hasznos anyagokhoz. De szerszámot is adjunk szívesen a kezükbe. Ha saját szerszámainkat sajnáljuk odaadni, szerezzünk neki külön szerszámokat, amelyeket a magáénak tud, s velük mint a. sajátjával barátkozik.

A feltételekhez tartozik az idő biztosítása is. Ebből a szempontból inkább csak szabályozásáról van szó, annak kihangsúlyozásával, hogy első a kötelességszerű munka. A kötelesség elsődleges elve azonban ne vezessen oda, hogy a gyereket ne engedjük játszani, vagy saját munkáival foglalkozni.

(Folytatjuk).

föejeiLlLfwk nug, az ömfri&kat

tűket, amit az orvos nem tehet meg, mert nem tudja, hogy mikor szólítja a kötelesség.

Az orvosellenes hangulatot főleg azok igyekszenek kelteni és terjeszteni, akik nem látják vagy nem akarják látni azt az erőfeszítést, amit pártunk és kormányunk végez az ellenforradalom által okozott károk helyrehozatalánál, az értelmiséggel való jó kapcsolat elmélyítéséért. Sokan szidják és rágalmazzák az orvost, mert nem írja ki őket beteg- állományba, amikor semmi baja sincs, csak a háztájon akadna valami sürgős munka.

Dolgozzanak becsületes orvosaink tovább, — úgy mint eddig és igyekezzenek megnevelni azt a pár orvost, aki hivatásában még mindig elsősorban pénzkereseti forrást lát. Reméljük, hogy rövid idő múlva ezek is megértik, hogy minden honoráriumnál többet ér, ha az egész város és az ország lakossága szeretettel beszél az orvostársadalomról Szabó József

kőre“ Gyöngyösön

a városi pártbizottság ágit prop. titkárának vezetésével tevékenyen támogatják a múzeum munkásságát. Gyűjtésükből már eddig is gazdag anyaggal gyarapították a múzeumot, a közeljövőben pedig tovább folytatják néprajzi gyűjtő munkásságukat. A baráti kör magnetofont és motorkerékpárt szerez be, hogy a Mátra vidékének még ismeretlen néprajzát feltárják és feldolgozzák.

Az egri városi tanacs egészségügyi állandó bizottsága aktívaülésen foglalkozott az orvosok kérdésével, az újságban megjelenő, orvosi hivatásukat nem méltón gyakorló orvosok kérdésével kapcsolatban. Az ülés beszámolóját dr. L ö b 1 o- v i c s Imre, a bizottság elnöke, az SZTK főorvosa tartotta. Az ülés egyhangúan megállapította, hogy az orvosok zöme becsületesen, fáradságot nem ismerve áll a szenvedő betegek szolgálatában. Ha van is az orvosok között néhány, aki a betegekben nem szenvedő embertársát, hanem a pénzforrást nézi, meg kell állapítani, hogy ez nem általános és nem volna helyes, ha azonosítanánk ezeket azokkal a becsületes orvosokkal, akik az ázsiai nátha, vagy más járvány idején két-három éjjel nem aludtak, mert egyik betegtől a másikhoz hívták őket. Tény az, hogy általában, ha az embereknek letelik a munkaidejük, nyugodtan mehetnek szórakozni, élhetik magánéle„Múzeum barátok

Gyöngyösön a felszabadulás óta csaknem megtízszereződött a pedagógusok száma. A tanárok, tanítók nevelő- , munkájuk jó ellátása mellett számos kezdeményezéssel járulnak hozzá a Mátra-alji város fellendítéséhez. Többek között a közelmúltban meg- ; alakították a Mátra-múzeum

■ barátainak körét.

; A baráti kör jelenleg több

■ mint háromszáz tagot számlál, i akik elnökük; Montvai Andor,

I. RÉSZ.

J

uhász Gyula a kiváló magyar költő, aki az Új magyar társadalom egyik leglelkesebb hirdetője volt, így írt a munkáról:

Én őt dicsérem, csak az Élet anyját, Kinek testvére Szépség és Szabadság. A költő helyesen látta meg, hogy az élet alapja, a szellemi és anyagi javak forrása, a munka. De azt is remekül széppé, egyben pedig szabaddá a munka teszi. Csak az érezheti magát igazán szabadnak, aki a maga feladatait meg tudja oldani, aki a maga munkáját könnyedén, szépen és kitűnően el tudja végezni.

A mi társadalmunknak i munka az alapja, mégpedig a termelő és alkotó munka, amelyből minden jó származik. Ez az oka annak, hogy a munka minálunk nemcsak társadalmi szükségesség és követelmény, de értékmérője is az embernek. A tisztelet, a megbecsülés azokat illeti, akik jó munkájukkal segítik a dolgozók államának és társadalmának felépítését, az általános jólét emelését.

Mindez önmagában is szükségessé tenné, hogy gyermekeinket alkotó és termelő munkára neveljük. De a gyermek fejlődése, emberré formálódása is megkívánja, hogy a munka helyet kapjon nevelésünk célkitűzéseiben és módszereiben.

A gyermek a munka által •**" válik erkölcsileg és tudatában is a szűkebb családi, majd a nagyobb népi közösség tagjává. Csak a ráeső munkák jó elvégzése alapján érezheti magát igazán a közösség megbecsült és egyenrangú tagjának. A gyermek fizikai erejét és ügyességét a munka nagy mértékben fejleszti, de szellemi erői is munka közben bontakoznak ki, hiszen még a legegyszerűbb munka elvégzéséhez is szükség van sokoldalú lelki tevékenységre. A munka helyes elvégzéséhez ugyanis szükség van a feladat céljának világos ismeretére: tisztában kell lennünk a munka elvégzésének legegyszerűbb, legjobb módjával, a munkaeszközök használatával, a felmerülő nehézségeken, a megoldási módokon gondolkodnunk kell, s meg kell találnunk a 'megoldás legcélszerűbb formáit és módjait. A munka eredményét és a végrehajtás módját előre el kell gondolnunk, képzeletünkben előre meg kell alkotnunk: s hogy valóban jól, pontosan dolgozhassunk, szükség van munka közben alapos, aprólékos megfigyelésre, a lényeges és a lényegtelen dolgok megkülönböztetésére,

mindez akaratunk megfeszítését, hangulatunk esetleges legyőzését és irányítását teszi szükségessé, a munka elvégzése megkívánja a nehézségekkel való bátor szembeszállást, és azok legyőzését; ez a jellemet is nagy mértékben erősíti; a siker nyomán öröm, büszkeség, megelégedés tölti el a gyermek öntudatát, s növekedik önérzete; a munkával járó és azt kísérő kellemes érzelmek a gyermek egész életét kedvezően hangolják, életműködéseit serkentik.

lAíéltán mondhatjuk tehát, hogy a munka emberré formálódásunk legfontosabb eszköze.

Munkaközben nemcsak az egyéni tulajdonságok és képességek bontakoznak ki, hanem a másokhoz való helyes viszonyunk, tehát szocialista kapcsolataink a különféle munkák közben alakulnak ki. Ebből a szempontból is igen fontosak a kollektív természetű munkák, amelyekben az egyén csak egy részt végez el önállóan a munkából, a részmunkák helyes összhangja biztosítja az egész munka jó elvégzését. A családban, iskolában és iskolán kívül nagyon sok alkalom van ilyen kollektív jellegű munkákra, amelyeknek alapja a munka- megosztás. A jól szervezett kollektív munkák közben alakulhat ki a gyermekekben a másoknak való segíteniakarás készsége, az együttműködésre való alkalmasság, az egymás iránti megbecsülés, a másokhoz való alkalmazkodás» a

munka helyes ritmusa és üteme, az igazi munkafegyelem.

Amikor munkáról beszélünk, azon egyaránt értjük mind a fizikai, mind a szellemi munkát. A kétféle munkát nem lehet mereven elválasztani egymástól. Amint látta«, még a legegyszerűbb munkához is szükség van az értelem sokoldalú tevékenységére és az erkölcsi erők összpontosítására.

A munkára nevelésnek vannak közvetett és közvetlen módszerei.

A közvetett módszerek kö- zül legfontosabb az alkotó és utánzó játék. Nincs olyan fiú vagy leány, aki a legkisebb kortól kezdve ne igényelné az alkotó játékokat, aki ne akarna játék közben valamit alkotni, valami szépet, érdekeset, vagy hasznosat létrehozni. A homokban játszadozó 3—4 éves gyermek már alkotni akar, s nedves homokból labdát, almát, körtét, házat, várat épít. Kockából is „remekművet*’ tud létrehozni. Amikor tervező képessége és technikai ügyessége megnövekedik, az ő kis homokbirodalmában nemcsak egyes házakat, hanem egész falvakat és városokat épít. A kislányok is alkotó munkát végeznek akkor, amikor játék közben babájuknak ruhácskát varrnak és amikor főzőcskét játszanak. A nagyobb fiúk és lányok alkotó játéka egyre jobban közeledik a termelő munkához. Amikor a fiúk megtanulnak bánni fűrészszel, kalapáccsal, fúróval, ollóval és vésővel, egyre több örömmel terveznek komoly használati tárgyakat, díszmunkákat, hogy azokkal megajándékozzák szüleiket és más hozzátartozóikat. Miközben ezek a tárgyak elkészülnek, boldogan merülnek el munkájukban; megismerik és élvezik az alkotó tevékenység örömét, ismerkednek és véglegesen megbarátkoznak a szerszámokkal és más munkaeszközökkel; megtanulnak kitartóan és szívósan dolgozni egy- egy feladaton. Mérhetetlenül sok szellemi, erkölcsi és fizikai érték termelődik fiaink és leányaink alkotó játéka közben, amelyek között rendkívül fontos a munkához való viszony szempontjából az, hogy az alkotó tevékenységet az öröm élménye hatja át.

Milyen következtetéseket vonhatunk le ezekből a tapasztalatokból?

Neveljük munkára gyermekeinket!

írta: Dr. Somos Lajos, a TIT íilozóiiai szakosztályának alelnöke

re tette közzé nyilatkozatát, hogy „annak a feltételnek eleget téve, megnyíljék számára az alkotmányos út a hatalomhoz”. (MTI)

A tábornok közleményének kiadását éjjel és reggel titkos tárgyalások előzték meg Pflim- lin kormánya és De Gaulle között. A tábornok, tájékozott körök szerint Pflimlin kéréséAx olasx képviselőháxi válasxtások első átfogó résxeredményei

ROMA (AFP): Az olasz képviselőházi választások' első átfogó részeredményei csaknem 3 360 000 szavazat után (az összes leadott szavazat száma 3 340 000) zárójelben az 1953. évi százalékarány: kereszténydemokraták kommunisták Nenni-féle szocialisták szocialista demokraták liberálisok neofasiszták nemzeti monarchisták népi monarchisták monarchisták szakadás előtt köztársaságiak és radikálisok

Magyar küldöttség utazott a freibergi bányászati és kohászati kongresszusra

jubiláris kongresszusra meghívták a magyar bánya- és kohóipar képviselőit is. A magyar küldöttek kedden utaztak • Freibergbe. (MTI)

—román egészségügyi rősítő okiratokat

saság kormánya között 1957. december 17-én Bukarestben aláírt egészségügyi együttműködési egyezmény megerősítő okiratait. (MTI)

A Német Demokratikus Köztársaság világhírű tudományos intézete, a freibergi Bányászati és Kohászati Akadémia május 28—31. között rendezi meg X. kongresszusát. A

Kicserélték a magyar egyezményt mege

Kedden délben a külügyminisztériumban kicserélték a Magyar Népköztársaság kormánya és a Román Népköztár-