Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-27 / 105. szám

4 népújság 1958. május 27., kedu I Emberpalánták között Könnyű neked, otthon van anyád, aki vigyáz a kicsire, de én nem tudom ezt megtenni, mei;t nincs senki, akire rá­bízzam. — Miért nem viszed a böl­csődébe? — Óh, a bölcsőde, ott nem vigyáznak rá elég jól. Nem vagyok én híve ennek. Ezt a kis párbeszédet hal­lottam a minap az egyik ut­cában, amit két — gondolom — „újdonsült” fiatalasszony-ma­ma között hangzott el. Nem vigyáznak rá eléggé?! No, ezért ez nem így van egé­szen, s hogy meggyőződjünk róla, felkerestük az egri já­rási tanács épületében levő Berzeviezi Gizella területi bölcsödét. Valóságos bábeli zűrzavar volt, amikor benyitottunk a bölcsőde egyik szobájába, a csecsemő-osztályra. A hathe­testől másféléves korig levő csecsemők gagyogva „társalog­tak” egymással, öröm látni ezeket a kis emberpalántákat. Az egyik az állószéket pró­bálja eltávolítani eredeti he­lyéről, a másik labdával ját­szik, de van olyan is, aki csak az alvást kultiválja még szí­vesen. A harminc férőhelyes böl­csődében, a keretet túllépve, 35 —40 gyermeket, hathetestől 3 éves korig gondoznak. Nagy segítség ez azoknak a szü­lőknek, akiknek itt van a gyermekük. Reggel fél 7-től este fél 7-ig vigyáznak rájuk, s ottlétük alatt teljes ellátást, ruhát kapnak, s mindezt napi öt forintért. Nagy szakmai szeretetet igényel az ezekkel a gyerekekkel való foglalko­zás. Pici koruktól itt nőnek fel, s bizony megkívánják az anyai gondoskodást. Tóvári Istvánná, a bölcsőde vezetője anyai gondoskodással babusgatja a kis emberpalán­tákat. — Nagyon szeretem ezt a munkát. Többé-kevésbé meg is kapunk mindent, amire szükségünk van, de azért van­nak problémáink is. Itt van például a szobák kérdése. A tipegő gyerekeket egy terem­ben kell ebédeltetni, ott ját­szanak, s még az ebéd utáni pihenőt is ott tartjuk meg, mert pines kellő számú he­lyiségünk. Pedig egészségügyi szempontból ez nem volna helyes, de sajnos ennek meg­oldásával nem biztatnak. A másik probléma a játszótér kérdése. A két—három éves gyermekeinknek nagyon jó lenne, ha egy elkerített játszó­térre vehetnénk, de sajnos, en­nek hiányában kénytelenek vagyunk csak a sétáltatással megelégedni — mondja Tóvári Istvánná. Pedig megérdemelnék ezek a kis emberpalánták, hogy va­lahol játszóteret létesítenének számukra. Mégis reméljük, nem olyan megoldhatatlan probléma az, s hogy az ille­tékesek meg is teszik, ha van rá lehetőség. KISS BÉLA Legdrágább kincsünk a gyermek — Ä gyermeknap eseményei Egerben — Az V. Nemzetközi Gyermek­nap előestéjén, szombaton délután a város iskoláiban és óvodáiban kedves, hangulatos ünnepségeket tartottak, ahol az iskolásokat és óvodásokat megajándékozták a szülői munkaközösségek. Másnap, vasárnap délelőtt kezdődött meg az igazi ünnep. A Dobó István-téren a Kiske­reskedelmi Vállalat rendezésé­ben versenyrajthoz álltak az apróságok, ki rollerrel, ki ro­bogó gyermekkerékpárral. A kis emberpalánták drukkolói a szülök voltak, akik a nagy­számú érdeklődő mellett igazi versenyhangulatban izgulták végig a nagy versenyt. Nem egy szülő a gyermeke mellett szaladta végig a versenytávot. A tét komoly volt, a roller­verseny győztese és a második helyezettje egy-egy rollert ka­pott, a harmadik helyezett pedig egy Dia-nézőt. A győztes Túrái Gyula lett és boldogan vette át az elsőt megillető rol­lert. A második helyezett Mol- Vidr Lacika és a harmadik Pá­pista Jánoska lett. Az 5—6 évesek gyermekke­rékpár versenye startjának győztese Kecsmár Lacika lett, akit egy gyermekkerékpárral jutalmazott a rendezőség. A második díjat, a Dia-nézőt, Jenei Gyurika szerezte meg. Milyen biztatás volt a 3—4 évesek versenyénél! Kipirult arccal taposták a pedált a ki­csik és Kelemen Lacika biz­tosan szerezte meg a megtisz­telő első helyet és azzal együtt a „Robogó” kerékpárt is. A második, és a Dia-néző tulaj­donosa Juhász Lacika lett. A lendkerekes autók verse­nyének helyezettjeit —, az első hármat — lendkerekes játék- aütóval, a többit pedig cukor­kával jutalmazták. A verseny összes raj tolóit — 32-en voltak — a városi nőtanács cukorka- és csokoládé-jutalomban ré­szesítette. A szép, napsütéses délután folytak tovább a gyermeknap ünnepsége;. Négy órakor kez­dődött a mesekarnevál felvo­nulása a népkerti korzón. Út­törők, óvodások és iskolások vonultak fel mesejelmezek­ben. A nézők előtt megeleve­nedtek Jancsi és Juliska, a Hófehérke és a 7 törpe, a go­nosz boszorka és a többi gyér. mekmesék alakjai. A mese­jelmezesek elvonultak a kar­nevál hercege előtt. Utána bábelőadás volt a városi mű­velődési ház rendezésében. — Hat órakor pedig megkezdő­dött a KISKER gyermekruha- bemutatója. Negyvenkilenc ru- hamodellt mutattak be. A be­mutatót tréfás játékok soro­zata követte A gyermeknap keretén be­lül osztották ki a gyermeknap alkalmával meghirdetett isko­lai fogalmazványokra és „Vers a játékboltról” című művekre a díjakat. El lehet mondani, hogy az élet derűje, a gyermek iránti gondoskodás és szeretet jelle­mezte az egri gyermeknapot. »Selyem cipellő“ c. mese operett előadása Reveken A recski általános iskola VI. osztályos tanulói új darabot, a „Selyem cipellők” című, há- romfelvonásos mese operettet tanulták meg és adták elő va­sárnap este a Bányászotthon kultúrtermében. Az operett betanítását Pócs Sándor ve­zette. A kis „színészek" közül Pal- csó Pál Katona Erzsébet és Holló Agnes dicsérhető, de a szereplő, rendező kollektíva is jó munkát végzett. Szép előa­dást láthatott a közönség. További terveik; ha enge­délyt kapnak a jelmezek köl­csönzési idejének meghosszab­bítására, akkor a környék fal­vaiba is ellátogatnak. Közlemény Eger város tanácsa v. b. egész­ségügyi osztálya felhívja a szü­lők figyelmét, hogy május 27— 28-án, (kedden és szerdán) de. 8—12 óra között a városi tanács kistanácstermében gyermekbénu­lás elleni pótoltást tart. Erre azért van szükség, mert rnég min­dig igen sok gyermek nem ka­pott Salk-oltást. Ismételten kérjük a szülőket, hogy hozzák el gyermekeiket a gyermekbénulás elleni védőol­tásra. Városi Tanács egészségügyi osztálya Csak a forma axonom 1858. május 27., kedd: 1957. A szovjet csapatok ideig­lenes tartózkodásával kapcsolatos egyezmény aláírása. 1919-ben alakult a Bolgár Kom­munista Párt. Afganisztán függetlenségi ün­nepe. 1883-ban született Adorján An­dor író, hírlapíró. NÉVNAP Ne feledjük: szerdán EMIL — 30 EZER FORINTOS jö­vedelmet hozott az elmúlt he­tekben a sertéstenyésztés a viszneki Béke Tsz-ben. Ezt az összeget 80 választási malacért kapták. — A 19-ES VÖRÖS kato- 'nák emlékére Hatvanban a Kossuth téren emlékművet ál­lítanak, melynek munkálatait a dolgozók felajánlásaiból és társadalmi munkával készí­tik. — 3000 DARAB AKÁC- és nyárfacsemetét ültettek el az egerfarmosiak a község szépí­tésére. — KERECSENDEN ebben az évben öt utcába vezették be a közvilágítást, 14 ezer forintos költséggel. — 10,5 LITERES fejési át­lagot értek el a poroszlói Rá­kóczi Tsz tehenészei. EGRI MUNKÁSOTTHON Két anya EGRI VÖRÖS CSILLAG Mexikói szerenád EGRI BRÖDY Cimborák EGRI BÉKE Nincs előadás EGRI SZABADSÁG Nincs előadás EGRI KERTMOZI (Szélesvásznú) Trapéz GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Spanyol kertész GYÖNGYÖSI PUSKIN Váló ok HATVANI VÖRÖS CSILLAG , Ganga HATVANI KOSSUTH San Salvatore FÜZESABONY Vágyakozás PÉTERVASARA Szerelmes trombitás HEVES 2x2 néha 5 műsora: Egerben este fél 8 órakor: Ármány és szerelem (Petőfi-bérlet) Hová vezet a felelőtlen pazarlás, hanyag pénz- és anyaggazdálkodás — A Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata a gyöngyösi Építőipari KTSZ-nél — Panasz, egyre több panasz | érkezett a Heves megyei Népi Ellenőrző Bizottsághoz, kérve, hogy vizsgálják felül a Gyön­gyösi Építőipari Ktsz. gazdál­kodását. A bejelentéseknek eleget téve, megkezdődött a vizsgálat, s kiderült, apróbb- nagyobb hibák nehezítik a ktsz. gazdálkodását, sőt, ha tovább így maradna, a szövet­kezet létét is veszélyeztetné. Az Építőipari Ktsz-nél az elmúlt évet 237 000 forintos üzemi nyereséggel zárták, de e kimutatott, nyereség ellené­re, a szövetkezet pépzügyi helyzete már hosszabb idő óta nem kielégítő. A Nemzeti Banknál fizetésre várnak a ktsz. ügyfelei s hiába. Alig tudnak pénzt kicsikarni a munkabérek kifizetésére március 23-án csak késve tud­ták megkapni a szövetkezet ! dolgozói jogos járandóságukat. A szövetkezet elhanyagolt pénzgazdálkodása azt is ered­ményezte, hogy a múlt évben 112 000, ez év első negyedében 37 000 forint bírságot és kama­tot fizettek ki. A vizsgálat azt is kiderítet­te, hogy a ktsz. anyaggazdái kodásában is jócskán akad ja­vítani való. Nagy értékű el­fekvő készletek keletkeztek, amelyek nem használhatók fel és értékesítésük is nehézsé­gekbe ütközik. Az elfekvő készlet értéke 150 000 forint, mely szintén hozzájárult ah­hoz, hogy a ktsz, ilyen lehe­tetlen pénzügyi helyzetbe ke­rüljön. A szociális felszerelések, a munkaruhák vásárlásánál és elosztásánál is rendellenessé­get találtak a népi ellenőrző bizottság tagjai. Olyan dolgo­zók és vezetők részére is adtak ki munkaruhát, akiknek nem járna. A szövetkezet elnöké­nél a raktári nyilvántartások szerint többek között két munkaruha, három esőkabát és egy vattás kabát volt. Az utóbbi időben már határozatot hoztak a jogtalanul használt munkaruha visszaadására és az így felszabaduló készlet ér­tékesítésére. Igen furcsa, hogy az anyag- beszerzésnél és általában az anyaggazdálkodásnál sok hiba akad, pedig két anyagbeszer­zője is van a ktsz-nek. Sőt, ezenkívül más beosztásban le­vő dolgozók is segítenek az anyagbeszerzésnél. Mégis a noszvaji építkezésen a múlt év végén 700 munkaórát fi­zettek ki az anyagra várako­zó dolgozóknak. A ktsz-nél sürgős intézke­désre és megjavításra vár a számlázás rendszeresítése és a ktsz. kinnlevőségeinek behaj­tása. Előfordult ugyanis, hogy egyes munkákat csak jóval az építés befejezése után szám­láztak, vagy — még furcsább — a munka megkezdése előtt. Ebből sok reklamáció szárma, zik, s a múlt évben a hibás számlázásból előfordult visz- szafizetések összege 87 000 fo­rintot, ez év első negyedében 47 forintot tesz ki. Sok gondot és pénzügyi ne­hézséget okoz a ktsz. kinn­levősége. Az építtetők több esetben azért nem fizetik meg tartozásukat, mert például a Gyöngyösi Földművesszövet­kezetnél is érvényes szerződés, hitel nélkül folytatták az épít­kezést, s a 88 000 forintos számla még a mai napig sem került kiegyenlítésre. Hasonló a helyzet a magánépíttetőknél. is. Farkas Pál 35 661, Hegedűs János 16 988 forinttal adósai a szövetkezetnek S ami elszomorító, ezek a hátralékok részben a szövet­kezet hibájából adódnak. Nem végezték még el a vállalt munkákat, vagy pedig rosszul végezték el. Antal József pél­dául azért nem fizeti ki 11 000 forintos hátralékát, mert a pince feletti helyiség padlója nem egyenes, s a hiba kijaví­tása hónapok óta húzódik. A szövetkezet vezetői nem rettentek vissza attól sem, hogy az olyan építkezésekre felvegyék az előleget, melyet még meg- sem kezdtek, s eb­ből az a visszás helyzet adó­dott, hogy a pénzt korábban elköltötték, s mikor az építke­zésre került sor, nem volt pénz a munkabér kifizetésére, s pénzügyi zavarok keletkez­tek. A hibáktól hemzsegő pénz- és anyaggazdálkodásban nagy része van a műszaki vezetés­nek, mely gyakran váltotta egymást az utóbbi időben. A helytelen műszaki irányítás sok kárt okozott a szövetke­zetnek. A nószvaji kastélynál is hideg időben építették a járdát, később fel kellett bon­tani, s újra építeni. A kár 18— 20 ezer forint. A KTSZ pénzügyi gondokkal küzdött mégsem fordítottak elég gon­dot a takarékos gazdálkodás­ra. Különösen a gépkocsiknál, általában a szállító eszközök­nél tapasztalható nagy pazar­lás. Használt gépkocsijuk dupla áron szállít, a szövetke­zetnek öt motorkeréknária van, s két éve 10 000 forintért használt motorkerékpárt vá­sároltak, melynek felújítására 18 000 forintot fizettek ki. Sőt még 500 forint célprémiumot is adtak. A motorkerékpárt most el akarják adni. mert nem tudják megfelelően hasz­nálni. Ezenkívül az év első negyedében taxiköltségre 13644 forintot fizettek ki s olyan helyekre is igénybe veszik a taxit, ahová jó autó­busz, vagy vonatközlekedés is van. Többek között taxival utaztak Szombathelyre, majd Pankaszra, a taxiköltség 2351 forint volt. Ráadásul anyagot sem tudtak szerezni. Tetemes összeget fordítottak a noszvaji kastély átadásának reprezen- tálására is, a számlák több mint 2000 forint értékű elfo­gyasztott étel-, italmennyiség­ről beszélnek. Mindezek a hibák a vezető­ség szeme előtt zajlottak le, de a vezetőség idejét a szemé­lyi vonatkozású kérdések, az apróbb ügyekkel való foglal­kozás kötötte le. A szövetke­zet elnöke Tóth Imre, akinek jelentős érdemei vannak a szövetkezeti mozgalom erősí­tésében, s aki néhány helyes intézkedést is tett a hibák megszüntetésére, munkáját azonban nehezítették a sze­mélyi ellentétek, melyek nyílt és burkolt formában rendsze­resen jelentkeztek. Jellemző a ktsz. vezetői között uralko­dó légkörre, hogy már nem bíztak a szóbeli intézkedések­ben, s minden utasítást írás­ban kértek egymástól, való­sággal leveleztek egymás kö­zött, s i a kimondott szónak nem volt becsülete, ha azt papírral, pecséttel, alá­írással meg nem erősítették. A ktsz. elnöke helytelenítette ezt a papíron való csatározást, de teljes súllyal nem léphetett fel a hibák ellen, hiszen az ő személyét is jogosan támad­ták. Ugyanis részese volt az indokolatlanul magas taxi­költségek felduzzasztásának. Nem volt eléggé körültekintő, nem takarékoskodott megfe­lelően. A szövetkezet ügyfelei­től 5—6 ezer forintos személyi kölcsönöket vett fel és sok építtető emiatt nem akarja ki­fizetni a szövetkezettel fenn- .álló tartozását, mondván, azt már odaadta az elnöknek. — Ezek a személyi kölcsönök aláásták az elnök tekintélyét. különböző feltevésekre adnak lehetőséget. A szövetkezet vezetősége nem lépett fel erélyesen, ho­lott ismerte a hibákat, de ugyanez vonatkozik a ktsz. felsőbb szerveinek ellenőrzésé­re is, akik nem tettek erélyes intézkedéseket már korábban az ismert hibák megszünteté­sére. Több jel arra mutat, hogy az új vezetőségválasztás óta javulás mutatkozik a szövet­kezet munkájában, s ez vo­natkozik az elnök személyére is. Ez a javulás valószínűleg mutatkozik majd a műszaki vezetésben is. A ktsz. vezető­ségére vár az a feladat, hogy a vizsgálat által feltárt hibá­kat, az anyagkészletek felül­vizsgálását, a beszerzés költ­ségeinek és mennyiségének csökkentését, a felesleges készletek értékesítését minél előbb megoldják. Remélhető­leg gyors intézkedéseket tesz­nek a kinnlevőségek behajtá­sára, s mielőbb megoldják • a -^nzügyi kérdéseiket is. A szövetkezet léte forog kockán, ha az év eleji állapo­tok maradnak a gyöngyösi épitőipari ktsz-nél. Ha nem derül fény arra, ki a felelős a hanyag anyagbeszerzésért, a magas taxiszámlákért, a mű­szaki hibákért, ha nem kap megfelelő súlyt a szövetkezet tagiainak hangja, véleménye. Ez az intő példa a többi ktsz-eknek is, akiknél előfor­dultak, vagy még ma is meg­vannak a gyöngyösiekéhez ha­sonló hibák. K. E. Hz egri főiskolai napok mai műsora Bíró József az egri Lakatosárugyár géplakatosa hét éve dolgozik a vállala' .iál Fiatal kora ellenére bármelyik szakmunkással felveszi a ver­senyt. Mind szakmailag, mind elméletileg kiváló képzettsége van, amiért a gyár vezetősége a legmagasabb bérkategóriába sorolta be. Jó munkájáért a nyereségrészesedés kifizetése­kor kiváló dolgozó oklevelet kapott és azonkívül 400 forint pénzjutalomban részesítették. Délután 17 órakor a főisko­la, földszint 22-es termében dr. Lukács Dezső a reliktu- mok problémájának vizsgá­lata, a Bükk-hegység hipó- és hliarotermiáiban — cím­mel tart előadást. Dr. Szőkefalvi N. Zoltán, a kémiai elem-fogalom fejlő­dése. (Földszint 22.). — A HATVANI I-s számú leánygimnáziumban kevés ál­lami hozzájárulással, a tanulók társadalmi munkával ebédlőt építenek, melyet egy hónap múlva átadnak rendeltetésé­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom