Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)
1958-05-23 / 102. szám
1 1958. május 23., péntek NÉPflJSAG A Selypi Cementgyár új gyártmányai A selypi iparmedencében jelentős helyet foglal el a Selypi Cementgyár. — 1956. őszén tértünk át egy magasabb, 500-as szilárdságú cement gyártására — mondja tájékoztatójában Andrejkó Gyula, a gyár fiatal főmérnöke —, havi termelésünkre jellemző az, hogy 16 kilométer hosszú, 10 méter széles betonút építéséhez volna elegendő az a cement, amit egy hónapban termel á gyár. Június 1-től új gyártmány szerepel a gyár termelési tervében. Utoljára 1949-ben gyártották ezt az anyagot, akkor azért szüntették be, mert külföldi nyersanyagból kellett előállítani, s így nem volt kifizetődő. Most a gyár hazai nyersanyagból fogja gyártani a fehér-cementet, ami teljesen megfelel a régi követelményeknek és minőségnek. Az új gyártmányt, a fehér-cementet épületdíszítési elemek előállításához használják majd fel. A népgazdaság részére igen komoly megtakarítást jelent, sőt még külföldről is érdeklődnek utána. Egyelőre 150 vagonnal gyártanak belőle. Másik fajta cement, amelynek gyártására ugyancsak most tértek át, szintén komoly megtakarítást eredményez az építőiparban. Az eddigi építkezéseknél, zsaluzásnál felhasznált faanyagot hét napig kellett a betonozott részen rajtahasyni, míg az megszilárdul. Ez az újfajta cement ugyanezt a szilárdságot 24 óra kötési idő alatt éri el. Ebből a cementfajtából 63 vagonnal gyártanak még a nyáron. Népes csoportok indulnak az Erőműből üdülni A nyaralási idény kezdetére népes csoportok indultak a Mátravidéki Erőműből is, hogy az egész évi szorgalmas munka után kipihenhessék fáradalmaikat az ország legszebb üdülőiben. Az Erőműből szak- szervezeti üdülésben több mint 100 munkás és műszaki vesz részt, sőt az üzem egyik kiváló dolgozója, Kővári József lakatos, csoportvezető, keletnémetországi jutalomüdülést kapott. Az Erőműnek saját üdülője is van Mátraszentistvánon, ahol e hónap 26-án az óvodások nyitják meg az üdülők sorát. Utána az iskolás gyermekek körülbelül 140 főnyi csoportja veszi birtokába az üdülőt, s július végétől a felnőtteké lesz, a nyaralási idény befejeztéig. A vállalat több mint 100 000 forintot fordít arra évenként, hogy dolgozóinak nyugodt, gondtalan nyaralást biztosítson. LÉVAY ANDRÁS. „Talajjavító gyár" épül Felnémeten A felnémeti fehér mészkőbánya mellett gyors ütemben épül az ország legmodernebb törő- és őrlöműje, amely a jövő évben már egy hatalmas „talajjavító gyár” lesz. Ebben a műben őrlik majd porrá a bánya mészkövét, mely igen alkalmas szikes talajok javítására, mivel hetven—nyolcvan százalékban kalciumkarbonátot tartalmaz. Az őrlőműben, a tervek szerint, naponta mintegy ezer tonna mészport állítanak elő, és így lehetővé válik, hogy évente közel húszezer katasztrális szikes, savanyú talajt tegyenek termékennyé. Az épülő új „talajjavító gyár”-hoz máris megérkeztek az első gépegységek, négy darab nagyteljesítményű, óránként tíz tonna követ megőrlő malom, melyeket nyugatnémet cégek gyártottak és szállítottak le. Várják a magyar gyártmányú kalapácsos törőt, amiKéthetes nyári ruha vásár az Egri Kiskereskedelmi Vállalat készruha szaküzletében Ezen a héten kezdődött az egri Kiskereskedelmi Vállalat készruha szaküzletében — Bajcsy-Zsilinszky utcában — a nyári ruhavásár. A hét elején 3000 darab ruha volt raktáron, melynek jelentősebb része a vásár alkalmával már elkelt. Vannak olcsó és szép, modem fazonú női ruhák, egyszínűek, csíkosak és mintások, különböző nagyságban, már 120 forinttól lehet kapni. Nagyon szépek a szatén kiskosztümök, idősebbek részére sötétebb színű ruhák 130 —170 forintig, extra méretekben is. A vásár két hétig tart. SZÜNYOGÜZÉSI JAVASLATUNK... az egri Vadászkürt Étterem szabadtéri kerthelyiségéhez. FRANCIAORSZÁG Jean Vancek párizsi lakos az egyik februári vasárnapon öt misén vett részt a francia főváros öt különböző templomában. Éppen nekikészülődött, hogy elinduljon a hatodikba is, mikor a jámbor templomlátogatót a rendőrség hirtelen letartóztatta. Kiderült, hogy zsebeiben 90 000 frank lapult, melyet a templomok perselyeiből csent ki. FRANCIAORSZÁG ' Párizs egyik múzeumában nagyszabású kiállítás nyílt a t következő címmel: Az Egyesült Államok iparának és technikájának fejlődése. Az egyik kiállító a Kansas-i J. G. Hoover, aki többek között edényeket állított ki, saját bevallása szerint többezer órát szánt a nemes célra, hogy a lábasok és fazehogy külnek az lesz a feladata, féltermékkel lássa el a földi gépeket. Az új őrlőmű első szintjének az építésével szerdán délben végeztek, és hozzáfogtak a második szint építéséhez. (KÉSZÉI) Kedvezmények, — melyeket csupán jobb munkával kell viszonozni SZOMJAS AZ EGÉSZ határ. Eső után nyújtogatják zsenge levelüket a növények, aztán, mintha belefáradtak volna, lekonyúlnak. Itt-ott már sárgul a búza töve. Nagy gond ez a viszneki parasztembernek, akár keskeny parcellát mond a magáénak, akár nagy szövetkezeti tábla tulajdonosa. Azazhogy mégsem egészen egyforma gond. Mert a termelőszövetkezet tábláján nem olyan kókadt, sárgás a növény. Búzájuk olyan zöld, mintha csak pár napja itatta volna meg a földet valami nagy esőfelhő. Az egész tábla különben egy hosszú vita eldöntője. Az ősszel mélyen — 20 centisen — szántattak a búza alá, s nem tudni, milyén okból, tavasszal elég gyenge volt a vetés. Több sem kellett egyik-másik tagnak, mosogatni kezdte az elnök, meg az agronómus fejét, hogy minek kellett az a mélyszántás, megmondták ők előre... Vitatkoztak, s a vitát az időjárás döntötte el végül, az esőt- len napok, amiket megsíny- lett a sekélyszántásba vetett búza, de a szövetkezeté még eddig nem. Ismét született hát egy gyakorlati példa, bizonyítására annak, hogyha jobban munkálják a földet, kevésbé szól bele az időjárás a termésbe. Természetesen ez nem csak egymagában a szántásnak köszönhető. Egész sor más is hozzájárult, hogy csak még egyet említsünk, a műtrágyázás, mely alapos szervestrágyázás után következett. Mikor tavasszal megnézték a búzát, megállapították, hogy fejtrágyázni kell. Kiszórták a pétisót, s figyelték a hatást. EGY JÖ HÖNAP múlva ismét megnézték a táblákat, s ahol nem találták kielégítőnek a fejlődést, ott újra kiszórtak egy adagot. Az eredmény: messze környéken nem akad párja a búzának. S ráadásul nem is volt drága dolog ez. Ha termésnövelő hatását nézzük, legszerényebb számítással is legalább egy vagon terméstöbblet. S azonkívül a 3004-es kormányrendeletben előírt kedvezmény alapján még 20 ezer forintot meg is spóroltak a műtrágyavásárláson. A termelőszövetkezet munkájára különben is jellemző, hogy élnek a rendelet adta kezdvezménnyel. Hogy az előző példánál maradjunk, csak a tavaszi vetéseknél, fej trágyázásnál már több mint 300 mázsa műtrágyát használtak fel. 493 hold szántójukon bőven meglesz a holdankénti egy mázsás felhasználás, s az eredmény, a terméstöbbleten kívül 20 ezer forint. A rendelet értelmében nagykereskedelmi áron kapták a növényvédő szereket is, 180 holdon végeztek vegyszeres gyomirtást, ez az előző évek tapasztalatai alapján ismét legalább 150 mázsa terméstöbblet. A viszneki Béke Tsz-t már eddig is úgy ismerték a megyében, mint az egyik legjobb állattenyésztő termelőszövetkezetet. Szép eredményeket értek el — s a jövőben még többet akarnak. A 3004-es rendelet lehetőséget Soha sem volt még ilyen nagy az érdeklődés a szövetkezeti gazdálkodás iránt — mondja Schäffer Géza a tsz. politikai csoport vezetője — Termelőszövetkezeteinkben mindenütt kedvezőén fogadták a szövetkezeti munkához nagy segítséget adó 3004-es kormányrendeletei;. Ez tükröződik abban is, hogy soha nem tapasztalt mértékben megszilárdult a munkafegyelem. A határszemlék idején megállapíthattuk, hogy az egész megyében a termelőszövetkezetek földjei voltak a legjobban megmunkálva. A megszilárduló munkafegyelemről tanúskodik az is, hogy az idén a szövetkezeti tagok mellett 1200 családtag jár ki dolgozni, hogy időben elvégezzék a soron levő munkákat. Elmondhatjuk bátran, hogy sem szervezetileg, sem gazdaságilag nem voltak még ilyen szilárdak szövetkezeteink, mint ebben a gazdasági évben. Ez kedvezően hatott az egyénileg dolgozó parasztokra, megnövekedett az érdeklődés a termelőszövetkezeti gazdálkodás iránt. Ezt semmi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy január elseje óta 732 taggal növekedett a termelőszövetkezetek létszáma. Mióta a szövetkezeti mozgalom él Magyarországon, megyénkben ez az esztendő volt a legjobb a belépések szempontjából. Az új tagok száma túlszárnyalta tavasszal a legjobb esztendők belépési arányát is, azzal a különbséggel, hogy akkor gyakori volt az önkéntesség megszegése, most viszont szinte spontán történtek a belépések. A belépő új tagok száma azonban még nem tükrözi teljes mértékben a szövetkezeti gazdálkodás iránt érdeklődők számát. Megyénkben több helyen működnek igen erős előkészítő bizottságok. Pélyen és Sarudon negyven—negyven tagja van az előkészítő bizottságnak. 12 taggal előkészítő bizottság alakult Zárónkon is, ahol az ellenforradalom által szétzavart termelőszövetkezet újjáalakítására ez az első törekvés. Érdekes új kezdeményezés is született a megyében. Sok egyénileg dolgozó paraszt előjegyezteti magát felvételre. — Felkeresik a szövetkezetei és bejelentik, hogy a gazdasági év befejezése után be akarnak lépni a szövetkezetbe. Poroszlón 150 ilyen család van, de vannak szép számmal Pélyen is. Itt 80 család kb. 600 holddal akar belépni,, ez azt jelenti, hogy megtört a középparasztok között is a jég. Van változás a középparasztokkal szembeni magatartásban is. A megye túlnyomó részében megszűnt, vagy legalább is egészen megenyhült a középparaszti belépőket ellenző hangulat. Kömlőn és Besenyőtelken tapasztalható még ilyesmi. Az eredmények és a várható belépések alapján megállapíthatjuk, hogy fokozódott a szövetkezetek iránti érdeklődés, azonban éppen azért, mert szinte spontán történtek a belépések és az előjegyzések, feladatunk a következő hónapokban, hogy szélesebb körű agitációval, anélkül, hogy megsértenénk az önkéntesség elvét, nagyobb segítséget adjunk a szövetkezetek számszerű fejlesztéséhez is. kak füleit minél ésszerűbben és tetszetősebben helyezze el edényein. ^ AUSZTRÁLIA A Sidney-i börtönben az egyik napon riadót fújtak: az egyik hírhedt rablónak, bizonyos Dorcy Dugan-nak sikerült ötödször is kiszökni a falak közül. Alig szerzett azonban a sajtó tudomást az esetről, a börtönben az állítólagos szökevény ártatlan arccal lépett elő az egyik kis cellából. Étlen-szomjan ott lapult két napig, csakhogy a börtönigazgatót alaposan megtréfálhassa. ANGLIA Az angol haditengerészetet az a veszély fenyegeti, hogy hamarosan utánpótlás nélkül marad. Hogy minél több önkéntest toborozzon és báto ^ rítsa a jelent- ” kezőket, az angol admiralitás érdekes kísérletet tett. Minden tengerésznek, aki legalább egy új tagot toboroz a haditengerészet kötelékeibe, nyolcnapos rendkívüli szabadságot juttat. NORVÉGIA A norvég egyházmegyei hatóságok elrendelték, hogy minden este 8-tól húzzák meg a harangokat. Az illetékesek — nem egészen alaptalanul — tartanak a fiatalok esetleges egyház elleni tüntetéseiktől. Este 8 óra után minden 15 esztendőn aluli fiatal köteles hazamenni. Azokat, akik ezekután is az utcán sétálnak, a rendőrségre kísérik. JAPÁN Akkabirában az elmúlt hetekben egy japán leány öngyilkossági kísérleteket tett. A Soraci folyó egyik hiújáról a folyóba vetette magát. - Szerencséjére azonban a szé les ,és mély folyó vastagon be volt fagyva és meggondolatlan tettének következménye mindössze egy súlyos kartörés és több apró horzsolás lett. 35 ezer csemetefát ültettek el az egri Dobó István Gimnázium és a Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium tanulói, a legeltetési társaság területén. A Dobó Gimnázium húszezer, a Leánygimnázium pedig 15 000 csemetefenyőt ültetett el. Hatvan város anyakönyvéből Születtek: Szabó József, Kosz- tecziky Hajnalka, Sopinyec Mária, Tóth Tibor, Kiss László. Laczikó Zoltán, Radios Julianna. Soós László, Aradi László, Komáromi Gábor. Házasságot kötöttek: Oros* László és Hasur Julianna, Pete Mihály és Horváth' Julianna. Radios Sándor és Nagy Anna ; Vollner Sándor és Sólymos J László Józseíné, Varga Ezrsébet. Meghaltak: Rékasi István, Ko- • máromi Gábor, Vasi Ferenc. , - ÖNÁLLÓ MŰSORT ad | június 2-án az egri Gárdonyi i Géza Színházban az I. számú egri ált. iskola. A műsor ke- \ rétében az iskola tánccsoport- 1 ja, énekkara lép fel. ad arra, hogy a szövetkezetek állatállományukat bővítsék — vagy ahol arról van szó, megteremtsék — úgy, hogy súlytörlesztésre kapnak tenyészállatokat. A Béke Tsz-ben 20 vemhes üszőt igényeltek ilyen feltételek mellett, hetet már meg is kaptak. A szaporulatból kell öt esztendő alatt ugyanannyi súlyt visszaadni, így jóformán meg sem érzi a szövetkezet. Hasonlóan növelik a sertésállományt is, 10 elit fehérhús-kocát kaptak. — ezt három év alatt kell élősúlyban visszaadni a szaporulatból. ÉRDEKES ÉS NAGYON HASZNOS vonása ennek a kormányrendeletnek, hogy a kedvezmények nagysága attól függ, hogyan dolgozik a tsz. Ha jól, nagyobb a kedvezmény aránya, ha nem — az eredménytől függően — kisebb, így véget vet annak a káros gyakorlatnak, hogy sok tsz súlyos ezreket szedett fel segítségképpen, s ugyanakkor nem dolgoztak rendesen, abban bízva, hogy az állam majd úgy is ad. A viszneki Békére ugyan ez nem vonatkozott, de még őket is jobb teljesítményekre ösztönzi a kilátásba helyezett kedvezmény. A rendeletnek többek között van egy olyan pontja, hogy amennyiben a szövetkezet túlteljesíti reálisan megállapított árutermelési tervét, hi- telelengedésben részesül. A Béke Tsz-ben az állattenyésztési és növénytermelési áru- termelési tervet 150 százalékra akarják teljesíteni — erre meg is van a reális lehetőség, noha nem terveztek keveset — s ez mintegy 60 ezer forint hosszúlejáratú hitel jóváírását jelenti. Csak ezzel három forinttal növekedik az egy munkaegységre eső részesedés. További 15—20 ezer forintot jelent, ha megfordítják a természetbeni és pénz-elosztás eredeti tervét. A terv szerint az egy munkaegységre eső részesedés 60 százalékát természetben, 40 százalékát pénzben osztanák. Hogy az arányt megfordítsák, arra megvan minden lehetőség a- nélkül, hogy veszélyeztetve lenne a tagok természetbeni ellátása. A cukorrépa termesztésnél például, ha csak egy kilogrammal kevesebb cukrot vesznek igénybe — még így is jut 2—3, sőt ennél is több mázsa egy-egy családnak — már az is sokat jelent. S ha közösen értékesítik a búzafeleslegeket is, már majdnem elérik, hogy a részesedés 40 százalékát osszák természetben és 60 százalékát készpénzben. Ez pedig — mint említettük — újabb 15—20 ezer forinttal növeli a jövedelmet. Erről még vita van a szövetkezetben, de remélhető, — hogy a tsz kommunistáinak helyes állásfoglalása meghozza az eredményt ebben is. A részesedésen vitáznak, de azon senkinek sem jutott eszébe vitatkozni, hogy érdemes-e felhasználni a gépállomási munkánál adott kedvezményt. Leszerződtek 3.3 normálhold munka elvégzésére holdanként, ez ismét 20 ezer forint megtakarítást hozott a tsz-nek, ennyivel kevesebbet kell kifizetni gépi munkáért. De csak ezt a 20 ezer forintot nézni, még nem a teljes kép a haszonról. Megegyeztek a gépállomással, hogy például ötször kapálják géppel a kapásokat. Ez a szemtermést is növeli. S a tarlóhántásnak* időben végzett mélyszántásnak, s a többi talajmunkáknak szintén le lehet mérni pénzben is az értékét. CSAK HIRTELENÉBEN ösz- szeszámolva, már az első évben készpénzben legkevesebb 120 ezer forinttal növelik a különböző kedvezmények a tsz bevételét. Nem számítva bele a megnövekedett állat- állományt, a fokozott gépi munka, műtrágyafelhasználásból származó termés és jövedelem-többletet. S mindezért nem kell mást adnia a szövetkezetnek, csak a saját javát is szolgáló, jobb, alaposabb munkát. DEÁK RÓZSI
