Népújság, 1958. május (13. évfolyam, 84-109. szám)

1958-05-23 / 102. szám

ißjiälßs Mi r U J S A o 1958. május 23-, pestek Kultúrmorzsák OLVASOM a Munkásotthon Mozi plakátján: „2 lotty”. Hát ez milyen film lehet? Ha kulaccsal oldaladon ballagsz az utcán, a benne levő víz tesz így: lotty... lotty.,, Szóval itt valami lötyög. Méghozzá nem is egyszer, ha­nem kétszer, a cím szerint. Brávó. Vagy talán csak elírás a közismert „2 Lotti“ helyett? Viszont ez esetben is lötyög valami, valahol. Ha máshol nem, hát a helyesíró fejében . MIKOR KÉT éve Egerbe kerültem, büszke voltam a Gárdonyi Színház fővárosias plakátjaira, melyek fennen hirdették, hogy az egy igaz vallás: Thalia papjai itt él­nek kézzelfogható közelségben. Most egy hajnalon hazaballag- tomban megdöbbentem azon: mennyi új szekta terjeszkedik, s nyomja el a gárdonyiakat. Szakszervezeti színjátszócso­port, gyöngyösi Váltógyár szín­játszói, szövetkezeti színjátszó­csoport, hatvani színjátszók, fiúgimnázium színjátszói, le­ánygimnázium színjátszói, de mint hallom, készülőben van­nak az óvodák és bölcsődék színjátszói, stb., stb. A város falain valósággal plakátorgia tobzódik: Nyári kaland, Fös­vény, Párizsi vendég, és ki tudja még, mi csalogatja a színdarabok kedvelőit különbö­ző műkedvelő előadásokra. Többek között a Gár­donyi Színház is. Jó ez így? Nem. Ez már, s így már túlzás! Hivatásos színházunk — mint tudjuk — január óta „eaját rezsiben” él, csak bevételeire támaszkod­hat. Ha látogatottsága a kö­zönség ilyenformájú kénysze­rű megoszlása miatt alább­hagy, az számára a halálos íté­lettel egyenlő. Vajon jó kultúr­politika-e Egerben egyidejűleg az Ármány és szerelemmel, a műkedvelő előadásokat enge­délyezni? Zenei vonalon, az irodalmi képzőművészetek terén oly nagy rend van. Mi­ért pont itt burjánzik oly hév­vel az államilag támogatott dilettantizmus? Félreértett kultúra támogatásból? AZ ELŐBBI problémával rokon: Ötéves' fiam szénvedélyes mozilátogató. 20-án, kedden ellentmondást nem tűrve ci­pelt el a Bródy moziba, hogy megnézzük az Aranypók c. csehszlovák filmet. Mily nagy volt bosszúságunk, s velünk sok más érdeklődőé is, ami­kor — mindenféle előzetes plakátolás vagy figyelmeztetés nélkül — ott, a helyszínen tudtuk meg, hogy film helyett az egyik iskola „Fösvény’ előadását nézhetjük meg nyolctól, ha úgy tetszik. A mozirajongók helyszíni rögtönzéseit nem írom ide. Csak annyit, hogy megértjük: ünnepnapokon a kultúrház nagyterme megmozdulások színhelye, s nem mozgókép- színház. De hogyan maradhat el előzetes értesítés nélkül a Bródi mozi előadása hétköz­nap, mégcsak egy nem is kul- turházi, hanem idegen rendez­vény miatt? Pedig a Bródy —, mint néhányszor megálla­pítottuk — csupa jó, gyakran premier-filmeket vetít. A mozivezetők zsörtölődnek, hogy a Bródy közkedveltsége nem kielégítő. Hát csoda? Ki hajlandó — például a Csákó­ból — mégegyszer bebolondí- tani saját magát egy ilyen meglepetésre. Pedig az ilyes­mi az utóbbi hónapok során nem első eset. MINT LÁNCSZEM kapcso­lódik az alábbi ügy is: A rádióból is jól ismert Ke- lényl-féle tánczenekar és revü szerepelt a minap az SZMT kultúrházban, két zsúfolt ház előtt. Kelényi az előadás előtt panaszkodott, hogy a népmű­velési osztály csak hosszas megfontolás után engedélyez­te az esteket, holott ebben a műfajban a Kelényi-együttes igazán nagyon jó, tudásukat a közönség értékelte is. örülünk az ilyen ügybuzga­lomnak, de elvárjuk, hogy — a felsorolt ügyeket latolgatva — ne csak egy területen, ha­nem a műkedvelők között is tartsanak rendet. Sőt, főképpen! — pala — Két író, két költő szerzői estje Egerben 1958. május 25., péntek: 1618. A 30 éves háború kez­dete. 1918-ban halt meg Vay Sándor író és hírlapíró. 1908-ban halt meg Francois Coppé francia költő. NÉVNAP Ne feledjük: szombaton ESZTER Hang — magnetofonon Örömmel és megelégedéssel vettem tudomásul, hogy a Madártani Intézet a gyűrűzés után most magne­tofon hangszalag­ra veszi egyes madarak hangját. A madárbarátok ezután csak fel­tárcsázzák az In­tézet telefonszá­mát és legziman- kósabb télben is hallhatják a pa­csirta, vagy a rigó hangját. Ez a tech­nikai újdonság egy csapásra meg­oldja a belváro­sok tereinek ma­dárhiányát, amin csak a szemtelen verebek igyekez­nek segíteni. Csak ki kell vinni a magnetofont, s a legvadabb villa- moscsilingelés, autózörgés, embe­ri kiabálás köze­pette felcsendül a madárdal. S ekkor majd megállnak a villamosok és az autók, megállnak az emberek, el­hallgatnak a ve- szekedők, s áhita- tos csendben fi­gyelik az erdő madarainak csi­csergését a flasz­teren, és sürgősen leborulnak a tu­domány előtt. Csak Kajevác lesz kivétel, mert ő le- gyinteni fog, hogy ez is valami, hall­gassák meg az ő Lóriját, pedig az papagáj és mégis milyen szép hang. ja van. Erre a tö­meg, ott a flaszte- ron, megkövezi majd a szentség- löröt, aki egy ron­da papagáj riká­csolását meri ösz- szevetni a magne­tofon csodálatos hangjával. Lesz­nek, akik védel­mére kelnek Ka- jevácnak, lesznek, akik „feszítsd meg”-et kiáltanak, lesznek, akik el­bújnak egy kapu alatt, s onnan uszítanak, s végül olyanok is, akik a magnetofont fog­ják majd okolni, meg az erdei ma­darakat. Egyszó­val ismét helyre­áll a rend, ame­lyet a hangszalag megbontott, s az emberek megóv­tak és visszaállí­tottak. Nem volna jobb, ha az Embertani Intézet — ha nincs, sürgősen fel kell állítani — az em. béri hangokat ven­né fel magneto­fon-szalagra? — Olyan szépen hangzana, ha együtt forgatnák a másikkal, a ma­darak dalával. — Rögtön kiderülne, hogy tényleg em­berek vagyunk. (egri) ímflf — 40—45 SZORGALMAS munkás és műszaki kapja meg a kiváló dolgozó jel­vényt és oklevelet a Mát- ravidéki Erőműben a leg­közelebbi jutalomkiosztás­kor.- ÖSSZEVONT titkári érte­kezletet tart az egri városi pártbizottság a jövő hét szer­dáján, az egri I-es pártkörzet helyiségében. Az értekezlet előadója Egri Gyula elvtárs, a pártbizottság első titkára lesz. — A NÉPEK BARÁT­SÁGA hónapja alkalmából tegnapelőtt békegyűlést tartattak a Selypi Cement­gyárban. Az előadást Ká- nyik János igazgató tartot­ta. A gyűlésen az üzem dolgozóinak nagy többsége részt vett.- DR. SZÁNTÓ GYÖRGY, az MSZMP központi pártisko­lájának tanára lesz a szomba­ton, Gyöngyösön megtartandó békenagygyűlés előadója. — KEDDEN ESTE Pa- rádsasváron is megalakult a nőbizottság. Az alakuló ülésen 60 asszony vett részt.- ÜLÉST TARTOTT május 21-én a megyei tanács mező­gazdasági állandó bizottsága. Az ülésen Papp Sándor me­gyei . föállattenyésztő referátu­ma alapján megvitatták a résztvevők a 3004-es rendelet­ből fakadó feladatokat a ter­melőszövetkezetek, valamint a megye állatállományának fej­lesztésében. Szerda este fél 9-kor az egri TTIT klubtermében szer­zői estet tartottak a TTIT kö­ré tömörült írók és költők. Megnyitót Abkarovits End­re, a Tanítóképző tanára mon­dott. Beszédében megemlítet­te, hogy Egerben 1956. óta ez az első eset, hogy szerzői es­tet tartanak. Ismertette az irodalmi kör feladatát és re­ményét fejezte ki, hogy ha­marosan követni fogja az első szerzői estet még sok hozzá hasonló. Először Halassy • László ol­vasta fel „Űjévi szerencsema­lac" című írását, ami napvi­lágot látott többek közt a Népújságban, a Kanadai Ma­gyar Újságban és a Rádió is felolvasta már. Az Űjévi sze­rencsemalac’1 humoros írás, a parasztemberek egymás tanul­ságos megtréfálását mutatja be. Megmutatta a mulattató tréfa lélektani hatását. Az elbeszélésben sok ízes paraszti beszéd lekötötte a figyelmet, de néha a nem oda való el­vontság rontotta a hatást, za­varólag hatott. A lírát Papp Miklós — gyöngyösi — kép­viselte, aki rövid életrajza után több táj, szerelmi és egy hosszú hazafias versét olvasta fel. Többek közt a „Vallo­más”, „Az erdő filozófiája", „A mi szerelmünk’1 és a „Há­rom ősöm" című vers szere­pelt műsorában. Kovács András, 1957-es VIT-pályázaton első díjat nyert „Idegen emberek’1 című II. rész. A z udvar egyetlen régi épü- 1 v Jete a gótikus folyosós, középkori palota. Köztudomá­sú, hogy a XV. században épült, legtöbb művészettörténeti szakkönyvünk megemlékezik róla, de kevesen látták és még kevesebben voltak benne. A vár helyreállítását célzó terv egyik legszebb feladata ennek az épületnek restaurálá­sa. Helyreállítása után ennek helyiségeiben, mint méltó ke­retben kívánjuk bemutatni az Eger vár és város történetére vonatkozó emlékeket. A jelen­leg benne székelő műemléki művezetőség egyelőre az épü­let feltárását végzi. A vakolat eltávolításával, az épületen belül és közvetlen közelében végzett,' vagy tervezett ásatá­sokkal igyekszik felderíteni a palota, egyébként homályba vesző építéstörténetét és ere­deti építészeti kiképzését, hogy azután helyreállítását megter­vezhesse. Korai lenne még a feltárás eredményeiről be­szélni, de reméljük, hogy ez a munka egy igen szép darab­bal fogja szaporítani amúgyis ritka középkori műemlékeink sorát. Nagyszabású, de mégis rövi­den kivitelezhető terv a Föld­bástya és a Tömlöc-bástya fel­tárása, helyreállítása. A Műemléki Felügyelőség a múlt évben megkezdte a Föld-bástya földalatti járatai­nak kitisztítását. Jelenleg a Tömlöc-bástya innen nyíló ka­puját tárják fel. Az északi vár- kaputól a Föld-bástyára húzó­dó utat a törmeléktől megtisz­tították és rövidesen elkezdő­dik az északi fal előtt felhal­mozott törmelék elszállítása is. A Föld-bástya helyreállításá­val innen nyílik majd a vá­rosra egy eddig kevésbé is­mert és talán egyik legszebb képet mutató kilátóhely. A Műemléki Felügyelő­ség a múlt év végén fel­mérette az egész vár területét, JKújcejuLiiL cue tQvi ixárbciti melyről az É. M. Földmérő és Talajvizsgáló Iroda mérnökei olyan részletes térképet készí­tettek, amilyen a fennmaradt és feltárt várromokról eddig nem állt rendelkezésre. Szak­emberek bevonásával most dolgozzák ki a vár helyreállí­tásának részletes, távlati ter­vezetét. E nagyszabású mun­kák megindulása előtt azonban néhány, a vár jelenlegi állapo­tával összefüggő, sürgős fel­adat kerül megoldásra. Úgy látszik, hogy még ez év­ben sikerül a vár falait olyan állapotba hozni, hogy azo­kon könnyűszerrel ki és bejár­kálni, azokon felmászni ne le­hessen. Az egyik várbejárót megfelelő kivitelű vaskapuval látjuk el és így a vár területe éjszakára lezárható lesz. Ez nemcsak biztonsági okokból, tehát rongálás vagy lopás meg­előzésére kívánatos, hanem az erkölcsrendészet szemszögéből is. A várkapu lezárásán kívül szükség van még több helyen a falak kijavítására, a falakon mutatkozó rések betömésére és egyes pontokon a falak fel­magasítására is. A műemléki művezetőség ez évben már megkezdte a kar­bantartó és helyreállító mun­kát. Folytatja a keleti oldaton a Setét-kapu mellett évekkel ezelőtt leomlott falszakasz fel­építését és a Setét-kapu hely­reállítását. A Török-kert falá­nak kidőlt része évek óta csú­fította a vár bejárati szaka­szát. Ez is elkészült már és nagyobbrészt az egész falsza­kasz javítása, megerősítése is. Ezzel a fallal szemben, az alsó kapuhoz csatlakozó fal végét is felfalazták. Erre azért volt szükség, mert többen — főként gyerekek — felmásztak rajta és nem törődve az életveszély- lyel, a fal tetején mentek be a szintén veszélyes állapotban levő Török-kertbe. A Török-kert, mint' ven- öéglő szüneteltetése és jövendő sorsa egyébként sokakat foglalkoztat. Üzemel­tetése harmadik éve szünetel, mert a feljáró boltozatának megrokkanása és a felette hú­zódó várfal állapota miatt a feljárás és az ott-tartózkodás életveszélyes. Jelenleg vita fo­lyik arról, hogy legyen-e ven­déglő egyáltalán a Török­kertben, vagy nem. Van olyan elgondolás is, hogy kapuslakás legyen belőle. A kapus egy­úttal a parkőr teendőit is el­látná. Mások szerint legyen a Török-kert kiállító helyiség. Más ötlet azt sugallja, hogy ne vendéglő, hanem büfé le­gyen belőle. — Mindez alapos megfontolást kíván, de feltét­lenül olyan döntést kell majd hozni, mely a vár, az idegen­forgatom és a helyi lakosság érdekeit egyaránt szem előtt tartja. Több kisebb jelentőségű munka folyik még a várban, melyek együttesen fogják eredményezni azt, hogy a vár felszíne gondozottabb lesz, hogy elhanyagoltsága miatt nem kell többé szégyenkez­nünk. A Szép-bástya (vagy kálvária-domb) tetején és az északi-kapu előtt kisebb terep- rendezés történt, a múzeum bejárata előtt új utat nyitot­tunk, hogy a gépkocsik meg tudjanak fordulni. A Gárdonyi sír gondozása is megkezdődött. A Városgondozási Vállalat be­ültette virággal, a múzeum pe­dig gondoskodik minden to­vábbi kertészeti munka ellá­tásáról. A városi tanács rend­be hozza a várba vezető lép­csőt, bővíti a villanyhálózatot és úgy szerelteti át a meglevőt, hogy izzóit, ne tudják egy­könnyen széttörni. (Egyeseket zavar este a világosság és ez­zel a kezdetleges, de célrave­zető módszerrel oltják el a vil­lanyt.) A vár több pontjára padok kerülnek. Sok minden történik a fenn- tebb említett nemes cél érde­kében, de korlátokat egyelőre nem tudunk a falakra tenni — mint ahogyan a Heves megyei Népújság egy korábbi száma javasolta. Nem teszünk azért, mert várfalakra általában nem szoktak korlátokat tenni, mint­hogy ott ilyenek 6oha nem voltak. De nem teszünk azért sem, mert egészen biztos, hogy a gyerekek azon tornásznának és ez sokkal nagyobb veszé­lyeket rejtene magában, mint a jelenlegi állapot. A terep- rendezések és falkorona-javí- tások során olyan biztonságos mellvédfalak készülnek majd, melyek a sétálásra szolgáló te­rületek szélein (de nem a jár- kálásra nem rendelt falak te­tején!) lezuhanás ellen bizton­ságot nyújtanak. — Parkőr alkalmazásáról viszont van szó és reméljük, hogy rövide­sen munkába is fog állni. A legtöbb bírálatnak ésja- vaslatnak kétségkívül van tehát használható magva. Kérjük ezért mindazokat, akiknek a vár ügyeivel kap­csolatban javaslatuk, valami­féle elgondolásuk van, írják meg és postázzák azt a mú­zeum címére. Bakó Ferenc novelláját olvasta fel. Az írás a Horthy-rendszer alatt élő falusi tanítók munkanélküli­ségét, nyomorgását mutatta be. Ezekután Darvas József 1935, 1944, 1947, 1958-ban írt verseiből adott ízelítőt. Abkarovits Endre zárszavá­val ért véget az előadói est. amelyet barátságos beszélge tés követett. A beszélgetései folyamán általános vélemény lett az, hogy kezdő lépésnek megfelel az előadói est szín­vonala, de a következőkben, főleg a járás és a város is­mert íróit és költőit kell meg­hívni. Gyakrabban kell ren­dezni szerzői esteket, s egy- egy írótól, költőtől még több művet kell megszólaltatni, hogy a közönség közelebbről megismerje őket. A közönség szervezése nem a legjobban sikerült, mert a húsz főnyi hallgatóság ke­vés, összetételére nézve pedig szomorító tény, hogy főleg fő­iskolai tanárok voltak. Még több, nagyobb odaadással, lel­kiismerettel kell a hallgatósá­got tömöríteni, mert azt nem hisszük el, hogy Egerben csak húsz ember szeretné az iro­dalmat. De mindenesetre di­cséretet érdemel az igyekezet annyiból, hogy sikerült végre megtörni a tétlenség vastag jegét, és talán ezekután re­mélhetjük azt, hogy megélén­kül az irodalmi élet Egerben. F. I. FILM: A bigámista Olasz iilm Mario de Santis, egy nagy fogkrém- és fogkefe-cég uta- zója. Egész héten a vidéki városokat járja, s bizony sok le* leményre van szüksége, hogy megrendeléseket szerezzen. — Mario jó megjelenésű, csinos férfi és ezt ügyesen ki is hasz­nálja. Egy kedves mosoly, egy kicsit hosszabb kézcsök, s a mogorva főnökök feleségei, vagy lányai máris aláírják a megrendelést. A hét végén Mario siet haza csinos, fiatal feleségéhez és szöszke fiacskájához. Távollétében a rendőr­ség kereste, s most bemegy megérdeklődni keresésüknek okát. Felesége és kisfia azonban hiába várják, mert Mariot lecsukják. Az a vád ellene, hogy 1949-ben egyszer már meg­nősült, s az elhagyott asszony most, 5—6 év után, keresi fér­jét és a szembesítésnél azonnal felismeri öt. Mario nem akar hinni a fülének. Örült ez a nő, vagy ő vesztette el az eszét? Soha életében nem látta ezt a nőt, nemhogy feleségül vette volna. Persze, a feleség is megunja a várakozást és ér­deklődik a férje után a rendőrségen. Ekkor tudja meg, hogy a férje gáládul becsapta, házasságuk érvénytelen. Zokogva siet a szüleihez. Sok bonyodalom származik ebből, míg vég­re tisztázódik a helyzet. A filmet a hatvani Kossuth film­színház mutatja be május 26-ig. Nornratmozit kap Heves Mióta a hevesi normálmozi le­égett, csupán kés. kenyfilmet vetí­tettek ebben a nagyközségben. Hosszú huza-vona után a Heves me­gyei Moziüzemi Vállalat megtalál­ta a lehetőséget arra, hogy Heves községnek nor­mál vetítőgépet juttasson. Rövide­sen felszerelik a vetítőgépet és így a hevesiek régi vágya teljesül, s. színesfilmeket Is vetíthetnek majd a moziban. A he­vesi normálmozi beindításával me­gyénk minden já­rási székhelyén működik majd normálmozi. EGRI MUNKÁSOTTHON Boszorkány EGRI VÖRÖS CSILLAG Mexikói szerenád EGRI BRÓDY Cimborák EGRI BEKE Nincs előadás EGRI SZABADSÁG Nincs előadás EGRI KERTMOZI (Szélesvásznú) Trapéz GYÖNGYÖSI PUSKIN Patkányfogó GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Spanyol kertész HATVANI VÖRÖS CSILLAG Don Quijote HATVANI KOSSUTH A bigámista FÜZESABONY Nincs előadás petervasara Nincs előadás HEVES Nincs előadás műsora; Egerben este fél 8 órakor: Ármány és szerelem (Bemutató előadás. Gárdonyi bérlet,) Bírósági hírek — Nagy Lajos, ecsédi mozi- üzemvezető és jegyszedője, Prisztok Béla, huzamosabb időn keresztül manipuláltak a mozijegyekkel, többízben zug­előadásokat rendeztek, amely­nek bevétele a zsebükbe ke­rült. A két csaló több mint tízezer forintot sikkasztott ez­zel a módszerrel. A bíróság Nagy Lajost egy év és négy hónapi, míg Prisztok Bélát öt­havi börtönbüntetésre ítélte. — Sári Zoltán, az istenme­zejét földmüvesszövetkezet boltkezelője, 16 000 forintot sikkasztott, emellett rendsze­res árdrágítást követett el. A bíróság felelősségre vonta Sárit és egy évi és két hó­napi börtönbüntetésre, vala­mint az okozott kár teljes megtérítésére ítélte. — Az egri Nagy József ter­melőszövetkezet pénztárosa volt a büntetett előéletű Tóth Béla. Mivel megvoltak a lehe­tőségei, csekkhamisítással és más egyéb módon 30 800 forin­tot sikkasztott a szövetkezet­től, Vadházastársa egy buda­pesti legényszálló felszerelését adta el, súlyos kárt okozva ez­zel a népgazdaságnak. Tóth Bélát és vadházastársát, Zelt­ler Ferencnét a bíróság négy— négy évi börtönre ítélte.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom