Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-18 / 73. szám

1938. április 18. péntek népújság 5 Eredményesen dolgozik az ostorosi KISz-szervezet Méltán büszke az ostorosi KISZ-szervezetre nemcsak a község, hanem a környék is. A legjobban működő szerveze­tek egyike. Ez azzal magya­rázható, hogy jó a vezetőség összetétele. Olyanokból áll, akik ismerik a párt politikáját, a marxista-leninista ideoló­giára tudják nevelni a fiatalo­kat. Ezeket a vezetőket sze­retik is a fiatalok, bíznak ben­nük, s mellettük állnak. A KISZ-szervezet egyik fő­célja, hogy erkölcsi és politi­kai téren nevelje a tagságot. Emellett a társadalmi munka, a kultúr- és a sportélet terén is eredményekkel büszkélked­het a KISZ. A fiatalok kezde­ményezésére láttak hozzá a Petőfi utcában járdaépítéshez. Több színdarabot tanultak meg s adtak elő nagy sikerrel. A főcél azonban az, eszmei, politikai nevelés. Számolnak azzal, hogy nem kész kommu­nistákat vesznek fel a KISZ- be, hanem itt kell a fiatalok részére a kommunista neve­lést megadni. Helyes, hogy olyan fiatalokat vesznek fel soraikba, akiknek politikai és erkölcsi tisztaságához nem fér kétség Olyanokat, akik önként vállalják a párt politi­kájának támogatását és ezzel kapcsolatban a rájuk háruló kötelességek teljesítését. A KISZ-szervezet szoros kapcsolatot tart a párttal, a kultúrotthonnal és a különbö­ző tömegszervezetekkel. — A pártszervezet vezetősége figye­lemmel kíséri a KISZ munká­ját, felhívja a figyelmet a hi­bákra, s ahol kell, azonnal se­gít. Az ostorosi KlSZ-szervezet­re vonatkozik Komócsin Zol­tán elvtársnak, a KISZ orszá­gos értekezletén mondott be­szédének azon része, mely szerint a Kommunista Ifjúsági Szövetség az ifjú kommunis­ták olyan összeforrott szerve­zetevé vált, amelyre a párt szószerinti értelemben véve, mindenkor, minden helyzet­ben számíthat. DARAGÓ ISTVÁN, No vaj. Az első portyán i Ext így kell csinálni... Hazafelé iparkodtak a délelőttös bányászok. Né- hányuk útja a Petőfi- altáró fatelepe mellett ve­zetett el, s amint a fa­rakások között lépdeltek, tekintetük két szál sárba- tapasott deszkán akadt meg. A két előlhaladó bá­nyász összenézett, s máris hajoltak le érte, hogy fel­vegyék. S amikor kiegye­nesedtek, látták, hogy <* többiek csodálkozva néz­nek rájuk. — Ebből lesz komák a nyereségrészesedés — mondták, majd fellódítot­ták a sáros deszkákat a többi tetejére. Kezüket megtörölve, nyugodt lép­tekkel indultak az új te­lep irányába, — hazafelé. Nagy izgalommal készültek az első és a második raj paj­tásai a kirándulásra, ebben az évben az első portyára. A kis csapat hátizsákkal, kulaccsal, élelmiszerrel felszerelve, in­dult neki az útnak, amikor megállt a gőzös Szarvaskő ál­lomásán. Az úttörők előtt az elérendő cél, a sziklákon emelkedő vár­rom volt. A pajtások rövid idő alatt fenntermettek a szikla­csúcson, ahol gyönyörködhet­tek a ragyogó kilátásban. A kirándulók meglepődve hall­gatták, hogy a kis várrom a csapat névadójával, II. Rákó­czi Ferenccel is kapcsolatban volt. A bécsi udvar ugyanis ide csukatta a fejedelem egyik bizalmasát és tanácsadóját, Teleki Istvánt A rajok nem sokáig álltak a vár tetején, hanem leszálltak a völgybe, megtekintették a két alagutat és az ott elhelye­zett emléktáblát. Nagy kedv vei, jó hangulattal vett részt mindenki a portyán, örülve annak, hogy a hosszú, téli benntartózkodás után újra bir tokukba vették a természetet, a hegyet, az erdőt. BOJANHÁZY ISTVÁN, a 62-es számú úttörőcsapat rajvezetője. Időszerű szőlőmunkák: Sürgős teendők a szőlőben Ság vári Endre neve zászlónkon Szervezetünk zászlóavatási és fogadalomtételi, valamint a névadó ünnepségén Ságvári Endre nevét vettük fel. A ma­gyar ifjúsági mozgalom hős mártírjához hűen példás mun­kát akarunk végezni a KISZ- ben. A szép ünnepségen 500-an vettek részt és a KISZ-tagok 95 százaléka tette le a fogadal­mat. A KISZ-emblémával dí­szített brokátselyem lobogót B a g i Benjámin elvtárs, mun­kásőr parancsnok adta át a fiataloknak a községi pártszer­vezet nevében. A zászlóavatás után komoly munkába kezdtünk a fiatalok eszmei, politikai nevelése érde­kében. Arra törekszünk, hogy a régebbi gyakorlattól eltérően ne csak kultúr- és sportélet, hanem eszmei nevelés is le­gyen a KISZ-ben. Néhány sor a tárnom A KISZ-szervezet és a tö­megszervezetek közötti kapcso­latról néhány szót. Olvastam az április 15-i Népújságban megjelent válaszcikket, hogy rendez-e bált a KISZ Nova­ion. Ebben a községben vitat­koznak a tömegszervezetek a bálrendezés jogáról. Helyes völna, ha ütemtervet készíte­nének a tömegszervezetek, — nemcsak a politikai, hanem a kultúrmunkára is. Állapítsák meg előre, hogy mikor, melyik tömegszervezet rendez ünnep­séget, vagy bált, így elkerül­hetik az összeütközést. A ifjú­ság nevelésének is egyik lé­nyeges kérdése, hogy jó kap­csolat légyen a tömegszerveze­tekkel. A fiatalok ugyanis a tömegszervezetek munkáiban is részt vesznek és az ottani léről úttörők életéből Még a télen megbeszéltük, hogy hova megyünk táboroz­ni a nyáron. A közös elhatá­rozás szerint Parádsasvárra készülünk sátor-táborba. A sátorlapokat 1957-ben meg­vettük. Most 45 pajtás gyűjti szorgalmasan pénzét a tábo­rozásra. A kiadások fedezésé­re farsangkor álarcosbált rendeztünk, amelyen felnőt­tek és úttörők egyaránt részt vettek. A karnevál bevétele a csapatpénztárba került. Ezenkívül több helyről ígér­tek támogatást a táborozás­Az úttörő élet hoz, amit meg is kapunk. Úttörőcsapatunk két rajból és hét őrsből áll. Az őrsveze­tők jól megállják helyüket, a télen is tanfolyamot végez­tek. A közeljövőben pedig túrán vesznek részt az őrsve­zetők, ahol tudásukat tettek­ben is megmutatják. A kis­dobosokkal rendszeresen fog­lalkozunk. Minden héten tar­tunk egy összejövetelt, ahol énekelünk, s emellett tanu­lunk is. Rácz Piroska Csintalan Anna hírei A hevesi I. számú iskola úttörőcsapata április 19-én és 20-án mutatja be a „Hófe­hérke” című gyermekoperet­tet a járási kultúrházban. Már nagy izgalommal készül­nek az előadásra, amelynek bevételét a nyári táborozásra fordítják. Stócz Mária őrsvezető. Az Uttörőszövetség Hevesi Járási Elnöksége április 9-én tanácskozást tartott Hevesen A nagy létszámú tanácskozás külsőségében és tartalmában egyaránt megmutatta, hogy Hevesen eddig nem tapasz­talt lelkesedéssel állnak a pedagógusok és a szülők az úttörőszervezet mellett. KISZ- titkárok, csapatvezetők, isko­laigazgatók, szülők közösen vitatták meg az úttörőmozga­lom további fejlesztésének tennivalóit. Jól sikerült műsorral szóra­koztatták az ecsédi úttörők a község dolgozóit. Bemutattak két népi táncot, a „Kisdobo- sok”-kal, az „Egyszer egy ki- rályfi”-val és a „Kisdobos”- sal (szerepeltek. A bevételt a nyári táborozásra fordítják. A műsorok betanításáért dicsé­ret illeti Szilágyi Franciska csapatvezetőt, valamint a raj­vezetőket. program alapján is lehet ne­velni az ifjú nemzedéket. Bakos László. KISZ-titkár, Atkár. II pártszervezet vezetősége köszönetét fejezi ki ...a visontai KISZ-nek, mert a fiatalok jól kiveszik részü­ket a társadalmi munkából. Legutóbb a párt helyiségét is rendbehozták és mindenkor szívesen részt vesznek a tár­sadalmi munkákban. A párt- szervezet kéri a KISZ-eseket, hogy ezután is mutassanak példát a társadalmi munká­ban, a takarékossági mozga­lomban és a fiatalok szocia­lista emberré való nevelésé­ben. Kovács István községi párttitkár. KlSZ-helyiség kellene Gyöngyös és Környéke Kis­kereskedelmi Vállalat hat­vani kirendeltségének KISZ- szervezete nemrég tartotta meg a tagkönyvkiosztó és es­kütételt taggyűlést. Búzás Mihály KISZ-titkár adta át a tagkönyveket, s ismertette a fiatalok előtt álló feladatokat, valamint a tagok kötelessé­geit. Egyhangú megállapítás volt, hogy a KISZ-szervezet munkáját nagyban hátráltat­ja a helyiséghiány. Komoly mértékben fellendülne a szer­vezeti élet, ha a vállalat egy helyiséget biztosítana a KISZ-tagság számára. Herédi István, Hatvan Új kórházat kap Hatvan Hatvanban, a kastélykertben új kórház átalakítását kezdték meg. A területet 11-én már átadták és 21-én a kazánház és a mosoda építését 800 000 forintos beruházással meg­kezdik. Az átalakításra 4 és fél millió forintot biztosítot­tak, melyből másfélmillió fo­rintot berendezésre fordítanak. A kórház átadását 1960-ra ter­vezték. Túzok-vadászat kezdődik Poroszlón A poroszlói állami gazda­ság kezelésében levő rezervá­tumban, vasárnap túzokva­dászat kezdődik. Erre az alka­lomra Nyugat-Németországból neves vadászok érkeznek. NAPONTA TÖBB SZÁZAN ebédelnek és vacsoráznak a közkedvelt Vadászkürt étte­remben. Az emberek szeretik ezt a helyet, mert kitűnő a konyhája és olcsók az árai. De az utóbbi időben a vendég­látó még jobban kitett ma­gáért: három ismert, gyakor­lott pincért alkalmazott az étterembe: Marcxsi Jánost, Primo Bélát és Kozma Bélát. Az ő gyakorlott, gyors és fi­gyelmes kiszolgálásuk sokban hozzájárul majd ahhoz, hogy az egriek még nagyobb meg­elégedéssel nyilatkozzanak a Vadászkürt étteremről és a Vendéglátó Vállalat valóban vendéglátó legyen. Erdélyi László Halló, itt ax iskolarádiói így kezdi meg műsorát reg­gel nyolc óra előtt tíz perccel az egri Dobó Gimnázium rá­diója. Kül- és belpolitikai ese­ményekről tájékoztatja a ta­nulókat. Innen-onnan rovatá­ban már sok érdekességről hallottunk. Foglalkozik az is­kola problémáival, híreivel. A sportéletről is beszámol. Há­rom hónapja mutatkozott be először. Szerkesztőbizottsága harmadéves tanulókból áll. Elnöke, Prokai János igen jó szerkesztőnek bizonyult, a rá­dió igen népszerű az iskolá­ban. Mindenki figyelmesen hallgatja, s bizony, mikor a rádió szól, megszűnik a házi­feladat másolás. Igen jólsike­rült műsort adott április else­jén. Az áprilisi tréfákon, vagy az iskola vidám epizódjain na­gyokat nevettünk. A rádió további munkájá­ban sok sikert és még sok vi dám műsort kívánunk. Lisztóczki László, Dobó Gimnáziumi tanuló. A Népfront munkájának elősegítésére április 15-én ala­kult meg az MSZMP csoport, az egri járás népfront bízott ság kommunistáiból. Pénteken pedig a megyei népfront el­nökségében alakul meg az MSZMP csoport. Az idei hideg március sző­lőinkben sok munkát hagyott április hónapra, amelyet ren­des kitavaszodáskor már már­cius hónapban szoktunk elvé­gezni. A nyitást vagy pirkálást legtöbb helyen általában elvé­gezték, de ahol még nem tör­tént meg, most már sürgősen el kell végezni, nehogy a met­széssel emiatt késlekedni kell­jen. A késői metszésnek ugya­nis nagy hátránya van, mert a könnyezés erőteljessége a rü­gyek (szemek) kivakulását okozhatja. A metszést tehát most már teljes erővel végezzük. Tartsuk szem előtt, hogy a metszőolló­ban van elrejtve a tőke ter­mőképessége, tehát a termés mennyisége és minősége. Ezért metszésnél legyünk figye­lemmel mindig a szőlőfajtára és a tőke erejére. Ez igen fon­tos, mert eszerint terheljük meg a tőkét, vagyis ez hatá­rozza meg a meghagyandó csapok és rügyek számát. A metszés befolyással van a tő­ke élettartamára is. A rosszul metszett tőke gyakran egyol­dalúvá válik és nem egyszer hamarosan ki is pusztúl. Igye­kezzünk ezért a metszésnél a tőke alakítását úgy végezni, hogy az kosáralakot kapjon. Ezzel biztosítjuk, hogy a tőke belső része levegőssé válik és a gombafertőzés melegágyát megszüntetjük. A metszésnél először tisztogató és alakító metszést kell végezni, ezután jön csak a tulajdonképpeni metszés, vagyis a termőre való metszés. A legjobb először a tőkenyakból és a tőkefejből kinőtt vesszőket eltávolítani, a kitermett csereket (2 éves fás rész) és a csapokat levágni, majd tisztítsuk le a felpattog- zott kérget is. A felkopaszo­dott szarvakat (bakokat) vált­suk le a legalsó csercsapig, vagy biztosítócsapig, hogy a tőkét minél közelebb a föld felszínéhez szorítsuk. A ter­mőrészeket, ha mód van rá, olyan éves vesszőből hagyjuk meg, amelyek előző évi u. n. ugarcsapból nőttek vagy cser­ből erednek. A metszésnél ügyeljünk arra, hogy éles ol­lóval dolgozzunk, mert életlen szerszámmal csak roncsoljuk a vesszőt. A metszlapot min­dig úgy készítsük, hogy a rüggyel (szemmel) ellentétes oldalra lejtsen, így elkerüljük azt, hogy a könnyezésnél a lé ráfolyjon a rügyekre és kiva­kítsa azokat. A metszéssel egyidőben végez­zük el a harmatgyökerezést is. Erről ne feledkezzünk meg, mert ennek elmulasztása szá­razság idején a tőke pusztulá­sát okozhatja. Oltványtőkénél különösen veszedelmes a har­matgyökér képződés, mert ha az alany gyökérzete visszafej­lődik, akkor a ráoltott hazai fajta elrúgja magától az alanyt. A hazai tőkefej átme­netileg megerősödött, gyökér­zete pedig később a filoxérá- nak esik áldozatul. A metszés és harmatgyöke- rezés után lemetszett és cso­mókra dobott szőlővesszőt (ve­nyigét) ne hagyjuk sokáig a sorok között, hanem hordjuk ki a tábla szélére és kössük kévékbe. Az elkésett venyige­kihordással sok kárt okozha­tunk, mivel a fejlődő, zsenge hajtásokat könnyen letörhet­jük. Azonkívül a levágott csa­pok kéregrepedéseiben meghú­zódó szőlőilonca hernyói visz- szamásznak a tőkére és elsza­porodásukkal nagy kárt okoz­nak. Amint a metszéssel és ve­nyige kihordással elkészül­tünk, hozzákezdhetünk a ka­rók megigazításához, és a hi­ányzók pótlásához E munkát még a fakadás előtt végezzük el, mert később a gyenge haj­tások letördelésével sok kárt tehetünk. Az elferdült karók egyenesreállítását óvatosan végezzük, mert a korhadás folytán meggyengült karók könnyen eltörnek. A lazán ál­lókat verjük mélyebbre a földbe. Szálvesszős művelésnél a szálvesszőket kössük ki a vendégkarókhoz vízszintes irányba, vagy S alakba a tő­ke karójához. Kiköthetjük még a szálvesszőket félívre, vagy karikára is. Ennek idő­ben való elvégzése igen fon­tos, mert a rügyekből kibúvó zsenge hajtások a szél hatására a karókhoz verődve, nagyon könnyen lepattanhatnak. A szálvessző meghajlításánál ügyeljünk, hogy a szálvessző el ne törjön, se a tőkéről le ne váljék. A metszés alkalmával pon­tosan megállapíthatjuk az olyan kipusztult tőkék helyét, amelyeket az ősszel nem vet­tünk észre és ezért gödreiket pótláshoz nem ástuk ki. Ezt most pótlólag elvégezhetjük és a tőkehiány pótlását ezzel egyidőben hajtsuk végre. Fentiek után végül még e hónapban kell elvégezni az első, ún. mélykapálást, ami­kor a megülepedett és összeta­posott talajt 15—20 cm mélyen forgatásszerűen kapáljuk meg. Füri József, kutató Május 1 tiszteletére versenyben a Váltógyáriak A Gyöngyösi Váltó- és Kité­rőgyár dolgozói május 1. tisz­teletére széleskörű munkaver­senybe kezdtek. Többek között a TMK-ból Gecs László és cso­portja: Kádár László, Tóth László, a TMK KISZ-brigádja Szucsik István vezetésével vál­lalták, hogy a napi nyolc óra munkaidőt 100 százalékban ki­használják, igazolatlan mu­lasztás nem fordul elő, és a generáljavítás után két hóna­pig nem merül fel 10 óránál nagyobb javítás. A munkaversenyt 11 tagú bizottság ellenőrzi és nagyon komolyan veszik a vállalt munkák ellenőrzését. Minden kisebb-nagyobb rendellenesség miatt kizárják a brigádokat a versenyből. így jártak a Geó- üzem brigádtagjai, akik a munkaidő megkezdése után, 8.25-kor az öltözőben voltak találhatók. A verseny győzteseit töbt mint 10 000 forint értékű aján­déktárgyakkal és oklevéllel ju talmazzák. Jelentős újítás a bélapátfalvi kőbányában Olasz gyártmányú exkavá­torokkal dolgoznak a kőbányá­ban. Ebből adódnak a hibák, mert ha valamelyik gép el­romlik, nehéz, vagy egyáltalán nem lehet hozzá alkatrészt kapni. Az állásidő igen sok pénzbe kerül. Két újító. Szá­lai Balázs, a villamossrészleg vezetője és Müller Gábor elek­tromérnök, elektromos meg­hajtásra szerelték át az egyik exkavátort. Ezzel sok üzem­anyagot takarítottak meg és a hazai anyagból összeállított motor alkatrészei könnyen cse­rélhetők. Megjutalmazzák a verseny győzteseit Egercsehiben Egercsehi szénbánya áz első negyedévi tervét 103.5 száza­lékra teljesítette. A túlteljesí­tett szénmennyiség 1227 tonnát tesz ki.. Most további eredmé­nyekre törekednek, ezért má­jus 1 tiszteletére munkaver­senyt indítanak és a munka­versenyben kitűnő bányászo­kat pénzjutalomban részesítik. Nagy problémát jelent szá­mukra, hogy a szarvaskői szén­bányából a szenet nem tudja elszállítani az ezt a munkát elvállaló Eger—Salgótarjáni TÜZÉP vállalat és így csak késve jut el a szén a fogyasz­tókba*,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom