Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)
1958-04-13 / 69. szám
1958. április 13. vasárnap \ EI' l J S A o Gondoskodás az emberről — Szomorújáték négy képben — írta: CSELKAS ELSŐ KÉP. A „Faforgalmi“ vállalat igazgatójának Irodája Ivanov igazgató. Pavlov Igazgatóhelyettes, Petrov osztályvezető és Todorov személyzeti előadó gondterhelt és borús arccal üldögél, Petrov: Tűrhetetlen helyzet! i Nyeskov ügyintéző, akit hat hónapja vettünk fel, használhatatlan munkaerőnek bizo- , nyúlt. Bármit bízunk rá, elrontja. Pavlov: Sajnos, így van. Magam is megfigyeltem Reménytelen. Ivanov: Dehát, hogy történt, : hogyan is vettük fel? Todorov: A „Borforgalmitól” ajánlották. Ivanov: Igen, igen, , emlékszem. Maga az igazgató ajánlotta. A legképzettebb munkatársnak tüntette fel. Pavlov: Meg akart tőle szabadulni. Ivanóv: Milyen Nyeskov családi helyzete? Todorov: Nős, két gyermeke van. Ivanov: Hm, hm ... nehéz eset. Az emberről való gondoskodást figyelembevéve, nem bocsáthatjuk el, ha nem biztosítunk számára más munkát. Pavlov: Ezzel egyetértek. ' Todorov: Nekem is ez az álláspontom. Ivanov: Kinek van valamilyen javaslata? Todorov: Tegnapelőtt véletlenül megtudtam, hogy az Iparigazgatóságnak” üres előadói státusa van. Pavlov: Jó, jó, de a mi Nyeskovunk aligha birkózik meg ezzel a munkával. Petrov: Ez már nem a mi dolgunk, Ivanov: Az iparigazgatóság vezetője jó barátom. HaNyes- kovról jó jellemzést adunk, a helyet biztosítottuk számára. Todorov: Nincs semmi ellenvetésem. Humánus eljárás. Ivanov: Akkor hát készítsétek elő az ügyet: elbocsátjuk saját kívánságára és jó jellemzést adunk róla. Pavlov és Todorov derült mosollyal elhagyja a szobát. Ivanov (elégedetten dörzsöl- getve kezét): Óh, mennyire megkönnyebbültem! Végre megszabadultunk tőle! MÁSODIK KÉP. Az iparigazgatóság igazgatói irodája. Petkov igazgató idegesen sétál, Georgijev személyzeti előadó bocsánatkérö tekintettel nézi. Petkov: Már megint Nyeskov, hej, ez a Nyeskov! Három hónap alatt semmit sem csinált. Csak ül az asztalnál, s bámul, mint borjú az újkapura! Hogy jutott egyáltalán eszünkbe, hogy felvegyük? Georgijev: Hát nem emlékszik? A „Faforgalmitól” ajánlották. Maga az igazgató járt el az ügyben. Petkov: Igen, igen, emlékszem. Égből szállt angyalnak képzeltük őt! Georgijev: Elbocsátjuk, s kész. Petkov: Nem, így nem megy. Mégiscsak családos ember. Nem hagyhatjuk állás nélkül. Georgijev: Majd elsózzuk Valahová. Petkov: Valóban, ez lenne a legjobb. De hová? Georgijev: Már érdeklődtem. A „Takarmányforgalminál” van egy üres vezetőhelyettesi státus, Petkov: Nem hinném, hogy pont Nyeskovra várna. Georgijev: Nincs más megoldás. Petkov: Igen, igen, az emberiesség ezt követeli. Majd közbenjárunk az érdekében. Georgijev: írjunk egy jó jellemzést? Petkov: Feltétlenül. Georgijev: Saját kérelmére bocsátjuk el? Petkov: Igen, láss munkához. HARMADIK KÉP. A „Takarmányforgalmi“ Vállalat személyzeti osztálya, Tyerzljev személyzeti előadó és Nyinova titkár. T yerzijev: Lássunk hozzá, készítsünk egy jó jellemzést Nyeskovról. Nyinova: Jó jellemzést? Mire gondol? . T yerzijev: Megszabadulunk tőle. Elbocsátjuk. Nyinova: Eddig rendben van, de nem értem, hogy ... Tyerzijev: Mi van ezen érthetetlen? A nálunk töltött hat hónap alatt Nyeskov teljesen alkalmatlannak bizonyult. Nyinova: Ez igaz. Tyerzijev: Meg kell szabadulnunk tőle? Nyinova: Igen. Tyerzijev: Ebben az esetben kötelességünk gondoskodni róla? Nyinova: Azt hiszem, igen. Nagy családja van Tyerzijev: Most már világos? Tehát átadjuk őt a „Silóértékesítő Vállalatnak”. ! Nyinova: De hisz ott, ameny- nyire én tudom, nincs számára megfelelő heiy ... Tyerzijev: Van egy osztály- vezetői állás. Nyinova: Osztályvezetői áh lás?! De hisz Nyeskov... Tyerzijev: A mi dolgunk csupán annyi, hogy hozzásegíthetjük őt, aztán vesződjenek vele ottan. írja meg, hogy Nyeskovnál tehetségesebb ember aligha akad. Egyszóval ne sajnálja a dicsérő jelzőket és felsorolásokat! NEGYEDIK KÉP. Közben két esztendő telik el. A „Faforgalmi“ igazgatói irodájában vagyunk. Petrov osztály- vezető és Todor személyzeti előadó rémülten ront be az ajtón. Tervszerűségre, alaposságra van szükség Petrov (fejét kezébe temetve): Oh, óh, óh! Todorov: Elvesztünk! Végünk van! Pavlov (izgatottan): Mi történt? Todorov: Tudod, kit neveztek ki a mi Ivanovunk helyére? Pavlov: Kit? Petrov: Nyeskovot. Azt a bizonyos, alkalmatlan Nyeskovot! Pavlov: Lehetetlen! Todorov: Lehetséges! A minisztériumból küldték hozzánk. Pavlov: Valóban! Hiszen ott volt osztályvezető! Ez aztán kellemetlen ügy! Nyögések, sóhajok. A színpad lassan elsötétül, majd újra megvilágosodik. Újra a három fent említett személyt látjuk. Egy fiatalember lép a szobába. A fiatalember: Elvtársak! Itt van igazgatónk, Nyeskov elvtárs utasítása! (Mindenkinek átnyújt egy papírlapot.) Pavlov (megrendült hangon olvassa): „Meg nem felelő munkájáért és tehetségtelensé- géért Pa ... Pa ... Pavlov igazgatóhelyettest elbocsátom... (összeesik.) Petrov (miután a papírlapot végigolvasta): Engem is elbocsátott! (összeesik.) Todorov: És engem' is... (összeesik.) Amikor lehull a függöny, a mentökocsi szirénája hallható. „Arany64 a hulladékban- látogatás az egri MÉH telepén AZ ELMÚLT IDŐKBEN többízben tartottak vas- és fémgyűjtő hónapokat, heteket, sőt napokat is. Eleinte még ez ment is valahogy, de mint minden csoda három napig tart,« úgy látszik, ez is elvesztette újszerűségét. Bizony, ma már csak az úttörők szorgalmazzák úgy-ahogy, ezt a soksok forintot jelentő mozgalmat. Versek, rajzok, karikatúrák jelentek meg a vasgyűjtésről, de mindezek, úgylátszik, nem nyerték meg az emberek aktivitását. Az üzemeken, gyárakon kívül nem nagyon keresgetik fel a MÉH- telepeket az összegyűjtött hulladékokkal. A napokban mi is ellátogattunk egy ilyen telepre, hogy megnézzük, s dacolva e jogtalan és oktalan humorérzékkel, elmondjuk olvasóinknak, hogy mit is jelent a népgazdaságnak a hulladékanyagok összegyűjtése. Sipos Ferenc, az Egri MÉH- telep vezetőjével, sorra járjuk a hulladékraktárakat és kérésünkre néhány példát is elmondott, hogy a hulladékanyagokból mi mindent tudnak gyártani. — A telepen a legtöbb a vashulladék, amit főleg az üzemek szállítanak ide. Egy vagon vashulladékból négy új traktort készíthetünk. A rézhulladékból már kevesebb van, pedig ebből a népgazdaság igen szegény. Az alapanyagot külföldről vásároljuk, ami drága valutát jelent az országnak. Egy mázsa rézhulladékból ezer méter távvezetéket készíthetnek, ami jelentős szerepet tölt be a falvak villamosításánál. Ismeretes, hogy a papírhiány is igen nagy az országban. Alapanyaga a fa, ami ugyancsak behozatalra szorul. Azonban csökkenteni Tehet a hiányt, mert a papír- hulladék 80 százalékából új papírt lehet készíteni. Különösen jelentős a tollhulladékok gyűjtése. Ebből külföldre exportálunk, amiért a külföldi országoktól a nálunk hiánycikként jelentkező anyagokat kanunk — tájékoztat Sipos Ferenc, SOROLHATNÁNK MÉG sok-sok ilyen adatot, amelyek mind azt bizonyítják, hogy ezek a hulladékok jelentősek és gyűjtésük rendkívül nagy lehetőséget ad a takarékosságra. Nincs olyan háztartás, ahol ne lelhetnének fel hasznos hulladékot, melyre nincs szükség, de ha azokat Összegyűjtenék és elszállítanák a MÉH- telepre, feldolgoznák a különböző üzemekben, s új iparcikkeket gyárthatnánk belőle. — Üzemekben, gyárakban sok dolgozó nem gondol arra, hogy amikor az olajos rongyot eldobja, helyesebb lenne, ha ösz- szegyűjtenék, kimosatnák és újra használhatnák. Ezzel sok rongyot lehetne megtakarítani Ezek a számok nem nagy számok, de a takarékossági közmondás is azt tartja, hogy „sok kicsi sokra megy’’. Ha minden háztól csak egy kevés összegyűjtött hulladékanyagot juttatnak el a telepre, ez megyei viszonylatban, országos viszonylatban már nagy meny- nyiséget jelent, ami jelentősen hozzájárul a nyersanyagfelhasználás csökkentéséhez. — Takarékoskodjunk a nyersanyaggal, s ha takarékoskodunk, olcsóbban termelünk, jobban jár az ország, de jobban járunk mi is. (Kiss) KOLACSKOVSZKY LAJOS: Nagyon várt és elkésett vendég az idén a tavasz. Noha április közepén járunk, eddig még ritka vendég volt az enyhe napsütés, helyette hideg szeles idő, nem ritkán hó köszöntötte reggelenként az embereket. S ráadásul a meteorológusok még mindig nem biztatnak bennünket az idő tartós megjavulásával. Ez komoly gondok elé állítja az embereket, mert a rossz időjárás már eddig is hosszú hetekkel késleltette az égés/ évi termést megalapozó tavaszi munkákat. A késés igen nagy, hiszen az előző esztendőkben ilyenkor régen kidugták első leveleiket a kora tavaszi vetésű növények, s egyre inkább a növényánolás .ondja került előtérbe. Most legkevesebb egy hónapi késést kell behozni, s ez nem kis feladat. Ha az ember mostanában kint jár a határban, lépten nyomon találkozik a gazdákkal, akik maguk is naponta nézegetik, nem lehetne-e már munkához látni, próbálgatják. bírja-e már a talaj az embert és az állatot, nem okoznak-e több kárt, mint hasznot, ha rámennek. S ha úgy találják, hogy eay kicsit is alkalmas az idő és a talaj, késedelem és különösebb biztatás nélkül is rámennek. simítják a földet a magok alá, vetnek. Sürgős a munka és ez a földműveléssel foglalkozó embereken, a tsz-tagokon és az egyénieken kívül a különböző tanácsi és állami szerveknél dolgozókat, a társadalmi munkásokat is nagy feladat elé állítja. Félreértés ne essék, nem arról van szó most, hogy az elmúlt esztendők káros gyakorlatait újra élesztve, magyarázzuk meg a parasztoknak, hogy tavasz- szal vetni kell — nyáron pedig aratni —, hanem arról, hogy hasznos és megvalósítható tanácsokkal segítsék elő a munkát. A pusztaszikszói állami gazdaságban, ahol mintegy 800 holdnyl még a vetnivaló. beleértve a kukoricát is. pontos tervet dolgoztak ki. minden készen áll, és minden ember tudja a dolgát, így minden órát ki tudnak használni a vetésre. Ügy számolnak ebben a gazdaságban, hogy egy-két száraz, melegebb nap után naponta 100— 120 holdon is el tudják vetni a tavasziakat. Amikor segítségről beszélünk, a szakemberek és a pártmunkások részéről, akkor ilyenforma segítségre gondolunk. Arra, hogy mindig számba véve a parasztok véleményét is, és a helyi lehetőségeket, segítsenek megszervezni a még szántatlan földek felszántását, az őszi szántások elmun- kúlásit és a vetéseket. Régi és a inegve m'nden községében szokás hogy a fogattal rendelkezők segítenek — természet sen kelló ellenszolgáltatás elhnéh-n — az IganélkiiKtiknek szántani, vetni. Ezt a szokást az <dén fokozottan fejleszteni kell, olyan formában bog' fu*f lónak össze a fogatta* rendelkezők és a gyalogmunkások *s olyan ütemben ahogy a talai alkalmas rá. végezzék közösen a munka* nem nézve. kié a fil'd hiMV'm azt. lehet-e n-ár rajta. Ezzel el lehet érni. ho« y a falu magasabban fekvő és homokosabb résein megkezdve a munkál ssr|v'o és gyorsan befejezzék mM'iW- nél a szántást. tést és vetést. Termés- msen ez nem megy ennek megszervezése b-n és hasznos feladni t“Kef a tanácstagoknak, a V-i-s-“' Hazafias Népfront lézot hágóknak. Szükség van arra is. boav a munka ne kapkodás t“rv- szerűt'en legven bis'/en mw) csak lassítani lehet az ütemet. A késői tavasz egész sor termelési probléma e’é állítja az embereket. Sok he’ven felmerül az a kérdés, szabad- e és helyes-e tré«r elvégezni ilyenkor a feitrágyázást. — mennyi és milyen műtrágya adagokat adjanak a tavas«! vetések alá, hogv azt a növények teljes egészében hasznosítani tudják, ^»ekoek a kérdéseknek eldöntése mindenütt a heb’i szakemberekre vár. A helyi körülmények alapján ők tudják e!di:-*eni hol, mire van szükség és az is biztos, a termelők szívesen fogadlak és meg <s va’ó- sítják a tanácsokat ha látják. hogy azt mindV a ’ lvl sajátosságok mérlegelése alapján adják a szakemberek. Amikor a nagvobh mérvű segítségről beszélünk, feltétlenül meg kell említeni S gépállomásokat, melyek meggyorsíthat’ák elsősorban a termelő- züvofkezett tálukon a munkákat. Különös“« a a v engébb térni '*ős«öv e *k “setéknél — de i-rmé ,.''hsen másutt is — szükség von arra. botfv a lehetőséghez ké- O't minden uv’V'báuá' s‘misének a gép"k. Termés/'lesen itt is ftgyíknnh“ kell vonni a íai‘>- állapotát azt. Ie>'et-e eredményes munkát végein* a gé- ekkel És «** «M a - k- “rrberek azt látják ho*v nem ur>*rid“u tvlovutás és váruhe-ás hMvutt. be've- s.i tűf „tű vető-énekh“l m-w- k-tu,-, >á«n“k s » gé'v>b víi- tw*.r*é''b-'*) vá’tiák w a* *g*kat. cm'"ven merrikh'm “'kaimessá vá’ik arra a talaj. Igen nagy szerepe van a muu’-ák tervszerű meg‘-vor- sításáb«« arm-'k is müven mértéh tud verni, hogv az állami g'Z- drsárok «alá! munkáink elvégzése után segítsék o ter- me'őszövetkezetgket és a *■' r- me!őssüveíke»etek a* arra rászoruló ngv*"P«.« dn'gezü na- r«s'/t«jirat. A kö'esönös se- mtségnyúi* is csak fokozhst- |h a *-fmr,*s'»övetheT‘'tie|- és tiZ egvéob'K kti/Htt' baró*“ágot, hl«mv p.z Idn’őhen aduit s-gítsé.- értékét Itt vn,ébeu mőesékkal le lehet majd mérni. Nem sok Időnk van a tavaszi munkák elvégzéséhez, valóban kemény, minden erőt igénvbevevő versenyfutás ez a késői tavasszal. És mégis. Ideiében s'kerus lehet, ha ösz- szrfng mindenki aki a mezőgazdaságban dolgozik, akár mint t-rm/’á akár m'nt irányító Alapos átgondolt, terv-szerű munkával csak megnyerni lehet ezt a versenyt. Az eredmény pedig pár hónappal később a termények mázsáiban jelentkezik. József Attila ssavalóerrseny Egerben A városi és az üzemi iskolák között április 26-án, Egerben a Szakszervezeti Kultúrotthonban, délután öt órai kezdettel, József Attila szavalóversenyt rendeznek. A szavalóversenyen kizárólag József Attila versek szerepeinek. Kötött vers József Attila: Mama — című verse, s ezenkívül egy szabadon választott vers. A benevezések határideje április 25. déli 12 óra. Az első három helyezést értékes díjjal jutalmazzák. II dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság (XIX. folytatás.) va csendőrök látták el a külső őrszolgálatot is. A táborhoz közel ugyanis puccs készült Horthy ellen és pedig Albrecht főherceg trónraültetése érdekében Az összeesküvők már mind együtt voltak a főherceg birtokán; hullott a csillag, akár Lőrinc éjszakáján! Ki százados, ki őrnagy, ki ezredes, ki tábornok lett! Első feladat lett volna az internáltak kiszabadítása. A katonaság titkon megígérte, hogy nem gördít akadályt a terv végrehajtása elé. Az összeesküvők biztosra vették; hogy a kiszabadított szocialisták hála fejében tömegesen sereglenek a főherceg zászlai alá. A terv azonban időnek előtte kipattant, a puccs elmaradt. Mindig nagy az élénkség, a sürgés-forgás, valahányszor a szomszéd államok követségi megbízottai látogatnak el a táborba. Ezek feladata kiválogatni, összeírni, elszállítani az internált cseh, román, szerb, illetve osztrák állampolgárokat. Tetőpontra hágott az izgalom, amikor az orosz cserefoglyokat írták össze. A sw>Baratt János, lSgcrcsehi: A baleseti díjjal kapcsolatosan közöljük, hogy ez nem egy végleges"« megállapított Járadék, ez az egészségi állapot Javulása, avagy romlásától függően több. vagy kevesebb. Legközelebb májusban kell felülvizsgálatra mennie, amikor megállapítják. Jogosult-e még továbbra Is a rokkantsági díjra, vagy sem. Az SZTK Alközpontnál 70 forint a megállapított rokkantsági díj. A Nyugdíjintézettől kérdezze meg. hogy milyen levonás van, vagy miért kap csak 40 forintot. Trozonyl László, Gyöngyös- oroszt: A levelében foglaltakkal kapcsolatban szóltunk a MOKEP- nak. Ott kivizsgálják az ügyet. cialisták valamennyien szerették volna felvétetni magukat a listára. Az elvonulás éjszakája meg éppen viharos, emlékezetes. A tábor úgy zúgott, zajgott, akár a megzörgetett méhkas, ölelkezés, búcsúzkodás, apró emléktárgyak kicserélése. A csendőrök négyes sorokba állították az eltávozó- kat. Hirtelen felcsendült az Internacionálé: / Élősdi, burzsoá és tőkés A föld ura már nem lehet, Mi alkotunk most jobb jövőt és Verhetetlen sereget. Herét, hóhért, hajcsárt elsöpörve, Száguld a forradalmi ár, Láncát a világon letörve Egyesül minden proletár!.,, A kicserélendők büszkén, katonás magatartással hagyták el megaláztatásuk, szenvedéseik színhelyét A visszamaradtak szemei elharmatosod- tak. — Egyszer majd visszatérünk értetek is! — kiabáltak vissza a transzportból. Egyszer, de mikor? Nem érjük azt meg hajasan, kopaszán is bajosan. Bizony, majd negyedszázadnyi idő kellett ahhoz, hogy az ötágú vörös csillag megint ránktaláljon. De ránktaláltt — Vége — fogság lélektanához tartozik, hogy senki sem tud objektív maradni, okvetlenül túlozza a hallottakat. Külön érdekes alakjai a tábornak a filozófusok. Keshed- tek, rongyosak, éhenkórászok, mégis azon vannak, hogy merész rajtaütéssel spekulációik körébe vonják az ég és a föld valamennyi titkát. Platóntól Nietzsché-ig összehordanak hetet—havat, a filozófiai rendszereket sorban átbeszélik, nem egyszer, se nem kétszer, megvitatnak mindent, bebizonyítanak mindent, utoljára letagadnak mindent; nincs köztük kettő, akik értenék egymást; esténkint haraggal válnak el, de alig pirkad, megint összeülnek és kezdik elölről az üres szalmacséplést. A tábor persze kezdettől szálka Héjjasék szemében és hogy azt megrohanni szeretnék, abból nem is csinálnak titkot. Az internáltak, minden eshetőségre készen, fustélyok- kal, vasdorongokkal szerelték fel magukat. 1921. őszéig katonaság őrizte a tábort, akkor hirtelen leváltották a katonákat, a attól íogj VANNAK a táborban ■ térképrajzolók is: Király ’Ernő gyöngyösi cipész, maga- ; gyártotta körző és lénia segít- ; ségével csodálatraméltó csil- Ilagabroszt készített. ! Hanem persze jócskán van- ínak tökfilkók is, akik haszon- ítalansággal bíbelődnek nap »mint nap. Például becsület- »ügyeket tárgyalnak reggeltől > estig és jegyzőkönyveket szerkesztenek, amikre senki se kí- íváncsi. Sok aztán a hírharang. £Ezek barakkból barakkra vándorolnak, leadni a legújabb Ldrótot”. Fontoskodnak, adják 5a jólértesültet. Ezek szerint a > betegeket három napon belül Sszétbocsátják, a Nemzetközi ^Vöröskereszt Egylet kiküldöttei már meg is érkeztek ellen- eőrizni a szabadságolásokat. Az eEntente minden héten egyszer efelmondja a békeszerződést, emert az internál ó-tábort még enem oszlatták fel. Azt is tudni 5 vélik, hogy féléven belül kitör 5 az orosz-magyar háború. s És mindig akadnak embe- Srek, akik meghallgatják őket. £Nem egyszer az értelmesebbje «'s felül a hírhordóknak, s persze légvárakat épít. Dehát a
