Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)
1958-04-12 / 68. szám
4 NÉPÚJSÁG 1958. április 12. szombat JßejjeJ, Oniwk, cAiizűiujűni. . . CLki a minap ott ült a cukrászda jobb sarkában, cigarettával kezében, őszinte felháborodással az arcán, egy kis társaság együttérző részvéte és egyetértése kíséretében. Engedje meg, hogy először is elnézést kérjek, mert kihallgattam beszélgetésüket, bár önök nem kértek elnézést a többi vendégtől, hogy kissé zajos magatartásuk egyezik-e azzal az íratlan törvénnyel, amely egy olyan kis közösségre is érvényes, mint a kis cukrászda közönsége. Én azonban udvarias vagyok és bocsánatot kérek, — de csak ezért. A levélért nem, mert mint a latin mondja: „quod scripsi, scrip- si”, — amit írtam megírtam, ha már ön „amit mondott, megmondott”. Különben nem nagy ügy az egész, kár is volna szót vesztegetni rá, ha csak az ön s nem a megjegyzés tárgyának, helyesebben alanyának igazságáról volna szó. De a „tárgy követel”, — követeli a szót, az írást, s e követelésnek fejet hajtva vagyok kénytelen önnek ez újság hasábjain, nyíltan és névvel válaszolni. Hogy az ön neve nem szerepel, az nem annyira annak köszönhető, hogy akkor nem tudtam, mert megtudhattam volna, mint inkább annak, hogy ön egy bizonyos réteget képvisel, s e levél címzettje az a RÉTEG, amelynem a kákán, de csomón is csomót keresne, ha lehetne. — Hát most csináltasson az ember cipőt? Minden vacak munkáslányon olyan cipő van, hogy megáll az ember esze — tette volna ezt a megjegyzést keserű rezignáltsággal és kimutatott az ablakon, ahol éppen egy ilyen „vacak” munkáslány lépegetett valóban csinos és elegáns cipőben. Hogy munkáslány volt, azt onnan gondolom, mert ön állította, s ezen a téren asszonyom — a rövid megjegyzésből is megállapíthatóan, — csalhatatlan a szimatja. Jó magam akkor sem ütődtem volna meg, ha történetesen egy mérnök felesége, vagy lánya az illető beszédtéma áldozata. ^JHár ami a vacak jelzőt illeti, én nem szállók vitába. Talán liberalizmusnak is tűnhet, hogy bizonyos esetekben, s bizonyos személyek esetében híve vagyok a jelzők. szabadságának, minta- hogy híve vagyok annak is, hogy a harapós kutya vicsorítson, mert így legalább tudom, hogy harap, s híve lennék annak is, hogy minden . mérges gomba messziről hirdesse mérgét a gyanútlan gombaszedőnek. Azt azonban meg kell mondanom, hogy én bizony nem dühöngtem — talán csak egy tűnő pillanatra megütődtem — az Ön megjegyzésén, sőt kimondom: direkte örültem is. örültem annak, hogy Magyarországon 1958-ban, egy ellenforradalom majdnem végzetes politikai és gazdasági katasztrófája után ilyet mondhat valaki. S itt nem a vélemény szabadságára gondolok, mint inkább a tárgy kétségtelen igazságára, a munkáslányok eleganciájára jólöltözöttségére, s az ön szomorúságára Asszonyom, az ön kétségbeesése felvidított és esküszöm, mindig vidám is leszek, valahányszor ilyen megjegyzést hallok. Ezt nem tekintem a munkásdolgozó ember lekezelésének — a formát csupán műveletlennek és ízetlennek, a tartalmat pedig önnek, önöknek fájó, nekünk és nekem örvendetes igazságnak tartom. cÁsszonyom, akkor és abban a társaságban egyébként kellemes, de mégii kicsit túl csengő hangjávái agitált. Ha tetszik, ha nem agitált mellettünk, pedig agitálni akart ellenünk. — Irr így fordul visszájára a „leg jobb” szándék is, ha a tényei igazságával kerül szembe, ig\ múlik az élet, az igazság ügye; kezén orvossággá a méreg. Nem tudom, ki volt az a munkáslány, s mint már jeleztem, csak ön után tudom, hogy az volt. De egyet tudok: mondjuk másfél évtizeddel ezelőtt, ha ön így ült volna a cukrászda sarkában, feltétlenül érdemesnek találta volna, hogy cipőt csináltasson, mert az ilyen munkáslányok abban az időben nem jelentettek konkurrenciát. A meztelen láb, félretaposott, rongyos cipő hogyan is versenyezhetett volna a fényes cipellővel. Sem a rongy a cipellővel, sem a gazdája a cukrászdában ülővel. Abban az időben a „vacak” munkáslány hivatalosan is vacaknak minősített és éheztetett, minthogy az egyenes folytatása volt a minősítésnek. Ebből adódik, hogy ez a mostani csináltatott cipő is valamiféle „minősítés” alapján került a munkáslány lábára, az ön szomorúságára. Olyan minősítés hatására, melyet a történelem úgy hív: sza. badság; ön pedig asszonyom. frázis. Látja, így válnak a terminológiák eleven valósággá, a „frázisok” szép, és ugyanakkor egyesek számára kegyetlen igazsággá, együttvéve: új történelemírásnak egy nép életében. Lehet, hogy amikor e sorokat olvassa, éppen ismét a cukrászdában ül és lehangoltan kavargatja a feketéjét, mert rájött, hogy ruhát sem érdemes már csináltatni, nyaralni sem érdemes menni a Balatonra, egyáltalán már élni sem érdemes a sok „vacak” munkásleány, munkásember miatt. Lehet! S az is lehet, hogy emiatt keserű lesz a kávé, amit az egykori rongyos prolik, ma jólöltözött munkások között kell elfogyasztania. Ne csüggedjék Tegyen több, még több cukrot a kávéba, csak az istenért, nehogy eszébe jusson arra gondolni, hogyan is készül a kávé, meg a cukor. Mert akkor még a duplától is elmegy a kedve. Pedig ez az egy — úgye? — ami megmaradt. ^T,em tartom fel tovább soraimmal, csak ennyit akart írni és mondani az ön megjegyzésének margójára: GYURKO GÉZA. Fásítási ankét Egerben Három megye fásítási felelősei, a Nyugatbükki, Mátrai Állami Erdőgazdaság és az Erdészeti Egyesület szakemberei szerdán Egerben an- kéton vitatták meg a fásítás eredményeit, feladatait. Adamkó József, a Nyugatbükki Állami Erdőgazdaság igazgatójának előadása után széleskörű vita bontakozott ki. A hozzászólók javaslatára a megyei tanácsi és erdészeti szervek elhatározták, kidolgozzák a távlati fásítási programot, amelynek keretében a budapesti zöldövezethez hasonlóan a legfátlanabb vidékek zöldövezeti fásítását megoldják. A szakemberek vállalták, hogy az iskolákban és a községi összejöveteleken mind az ifjúságnak, mind a felnőtteknek megmagyarázzák a fásítások jelentőségét, hogy a kiültetett fák védelmét, ápolását is biztosíthassák mindenütt. Az országfásítási feladatok teljesítésében legjobb eredményt elért fásítási felelősök és előadók tíz legjobbja jelvényt és pénzjutalmat kapott, az egri legeltetési bizottság pedig jó munkája jutalmául plakettet és pénzjutalmat érdemelt ki. Az ankét filmvetítéssel fejeződött be. (Szinnyei) FILM: Mindig veled 1793-ban született Bugát Pál orvos. 1838-ban született Tóvölgyi Titusz, író és hírlapíró. 1938-ban halt meg F. I. Salja- pin orosz operaénekes. munkásotthon mozi, egek április 12: szombaton előadás nincsen. NÉVNAP Ne feledjük: vasárnap IDA. EGRI VÖRÖS CSILLAG Svejk, a derék katona (I. rész) EGRI BRODY Halhatatlan garnizon EGRI BflKE A tettes ismeretlen EGRI SZABADSÁG Kisdobos GYÖNGYÖSI PUSKIN Fekete dosszié GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 420-as urak (I. rész) HATVANI VÖRÖS CSILLAG Csendes otthon HATVANI KOSSUTH Pickwick klub FÜZESABONY Hetet egy csapásra PÉTERVÁSÁRA Hogyan fedezték fel Amerikát HEVES Öt.:,-.bú birka (16 éven felülieknek) •Ufltzji- HEVES MEGYE majd minden községében megtárgyalták a községfejlesztési terveket. A múlt évhez viszonyítva emelkedett a lakosság hozzájárulása a községfejlesztéshez. — A VILLAMOSÍTOTT Kerecsendi Téglagyárban befejezéshez közelednek a termelés megindításához szükséges előkészületek. Április 20- ra a termelést megkezdik és műszakonként 35—40 ezer téglát gyártanak.- A TANÁCSI TÉGLAGYÁRAK bányaműveléseinek képesítéséért két, közepes teljesítményű földkotrót biztosítottak. A két kotró megnöveli a téglagyárak termelését. — A HATVANI JÁRÁSI Tanács ma ülést tart, melyen megtárgyalják az elmúlt év községfejlesztési terv végrehajtását, valamint megválasztják a népi ellenőrző bizottságot és megvitatják azok feladatait.- AZ EGRI FINOMMECHANIKAI VÁLLALAT megkezdte a műanyagtermékek gyártását. A jövőben kávédaráló, csészealj és ékszerdoboz készítését tervezik. Egyéb műanyagtermékekből* már eddig is nagyobb meny- nyiségűt adtak át a kereskedelem számára. — A RÉGI, használhatatlan elszívó berendezést munka biztonságosabbá tétele miatt leszerelik a gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalat öntödéjében. — Mindig veled, bárhová is mész — hányszor ismétlik e szavakat a szerelmesek S akik igazán szeretik egymást, be is tartják. A „Mindig veled” című új német film nagyon művészien és emberien erről a témáról beszél. A történet 1936-ban, a berlini olimpiai játékok idején játszódik. A Gestapo nyomára akadt Jakot Rhode kommunistának. Szökésében szerelme, Thea Rioci orvosnő segíti. Rhode hamarosan Spanyolországba érkezik, s részt vesz a harcokban. Szerelmese is követi példáját, de csak a spanyol polgárháború leverésekor egy francia intemálótáborban sikerül találkoz- niok. Fájdalmas, szívettépő a búcsújuk, ahogy a drótkerítés mellett állnak. Életük, jövőjük kilátástalan, mégis biztosak, hogy egyszer valahol majd találkoznak és akkor sohasem válnak el. A filmet 17—23-ig játssza az egri Bródy filmszínház. Hiányzások miatt 22-en nem kaptak nyereségrészesedést A Mátrai Ásványbánya félnémeti üzemében is kiosztották a nyereségrészesedést. Az üzem dolgozói egyhavi átlag- keresetüknek megfelelő részesedést kaptak, mely a dolgozók nagyobb részénél kétezer forint körüli összegnek felel meg. A jobb keresetű dolgozók, így Szántósi Simon 3509, Hegyi Antal 3395. Sike Gyula 3218 forintot kapott nyereségJGsdá imnj&itk fiókJggzjo ? Egerben, szombaton este fél 7 órakor a Szakszervezeti Székház nagytermében 30 tagú cigány népi együttes ad műsort. Utána cigánybál lesz. Gyöngyösön, szombaton este a városi kultúrotthonban tánc. Hatvanban, szombaton este a városi kultúrotthonban tánc. I FELSZABADULÁSI ünnepségek, próbák, közelgő húsvéti vakáció, elromlott hangerősítő berendezés és ráadásul egy igazgató, kinek mindezért fői a feje: ilyen kép fogadott a Szilágyi Erzsébet leánygimnáziumban. Zsebemben >10 „alattomos” kérdéssel lép- s tem be az Alma Mater falai ’»közé, hogy a tanári kar kész- | séges segédletével zavarba > hozzam kicsit az érettségiző »leányzókat. Egy 18 éves leány »legtöbbször kész nő. Egyike- » másika néhány év múlva családi fészkek tartó pillére lesz, ■ <vagy komoly beosztásban dol- i »gozik, Az újságíró hivatalos , »kíváncsisága elegyedett ben- . »nem, rokonszenvező emberi ; »érdeklődéssel, amikor belépetem a IV. a-ba, hogy „Erzsi . »Néni” történelem óráját meg- , sakasztva meglepjem a 17 le- ! Sányt körkérdésünkkel. i > Miről is érdeklődtünk? Volt (Sitt politikai, történelmi, iro- > dalmi, zenei, sport és képző- »művészeti kérdés, öszesen tíz. (»Nem, nem nehéz fejtörősdit . »játszottunk. Kérdéseink egyszerűek voltak, hétköznapiak, ! »mint az élet, s körmönfontsá- . <guk éppen abban volt, hogy [< közelfekvő voltuk miatt gyakran elsikkadtak a helxyel-köz- . szel szélesebb pásztában fi- “ Sgyelő tekintet elől. Elvégre " s halandók vagyunk. Ha most »hamarjában ránk szegezné »valaki a kérdést: ki, teszem -»azt, a külügyminiszter első , »helyettese, igencsak hebeg- s »nénk s habognánk, pedig bi- l »zony jócskán olvastunk róla. •• | Dehát az élet frissesége, a -»fiatalosan fogékony elme ép- ^ » pen ott erős, ahol a miénk i-<gyengül: elejtett morzsákra is k | jól emlékszik, míg mi, időseb- l/sbek csak az összefüggésekre ss emlékszünk alaposan. 10 kérdés felelet Lányok a kereszttűzben A leányok nagy buzgalommal másolták a táblára vetett kérdéseket. Ki a külügyminiszter? — a válasszal senki sem késlekedik: Sík Endre. Már láttam: újságolvasó szépnemmel van dolgom. Vagy mégsem? — Arra a kérdésre ugyanis, hogy Szumátra melyik államhoz tartozik a legképtelenebb válaszokat kaptuk. Volt aki „Tunéziát (!)” írt, egyesek Angliára gyanakodtak. Néhányan — a 17 közül hárman — eltalálták Kolumbusz tojását, hiszen a napilapok, s a rádió másról sem beszél hetek óta, mint az indonéziai kormány s a szumát- rai ellenforradalmárok ösz- szecsapásairól. A harmadik kérdés megdobogtatta muzsikára áhító szívemet: — Ki írta az Ivan Szuszanyin c. operát? Lelki szemeim 17 gyöngybetűs „Glinkát” láttak már magam előtt, annál nagyobb volt azonban meghökkenésem, mikor ugyananyi „Musszorgszkijt” olvastam a dolgozatokból. A Munkácsi-festményekről tett kérdéseimmel pechem volt, mert a IV. a. „Munkácsiosztály”, falai Munkácsi reprodukcióktól hemzsegnek. A frizurák egyszerűen hátrafordultak és diadalmas mosoly- lyal másolták le a falakról a Munkácsi képek címeit. „Sebaj, gondoltam. Ha Munkácsi szelleme itt kísért a falak között az év egészén át, egy kis plágiumot is el lehet nézni híveinek”. Ha nagyjainkról annyit tudnánk, amennyit ez a 17 leány Munkácsiról hazavisz majd az iskola falai közül, mindenki jól járna. A POLITIKAI nevelés becsületére legyen mondva: Plechanovról találó és jellemző megjegyzéseket, sőt kimerítő ismertetéseket kaptunk. Egy-egy életrajzi adatát szenvedélyeshangú felszólalók javították ki, ha egyikük-mási- kuk tévedett. És az asszonyi rátartiság sem szenvedett csorbát: Elek Ilona hírességével minden leány számot vetett, a „leghíresebb magyar tőrví- vónő” kérdésnél — egy-két kivétellel — mindenki jelesre vizsgázott. Baj volt Hamingway-vel. Az „Akiért a harang szól” c. regényt senki sem ismerte. Pedig a nagy amerikai író a haladó nyugati irodalom No- bel-díjas alakja, s a kérdésben szereplő regény az 1936- os spanyol polgárháború nemzetközi munkásösszefogásának élményszerű dokumentuma. Ügy látszik, az érettségi tételek kidolgozása, általában a negyedikes anyag nagy erőpróba elé állítja a leányokat, s olvasásra alig marad idejük, Erre utal az is, hogy Móricz: Pillangó c. kisregényét egyesek Mikszáthnak tulajdonították, míg mások meg sem próbáltak válaszolni az író kilétéről feltett kérdésre. Melyik filmek tetszettek legjobban? Izgalmasan érdekes kérdés ez. S a női szív válaszol: első helyen az „Anya” gorkiji lírája szerepel, de sok szavazatot kapott a Dani is, és — úgylátszik eleven, csípős szatírája miatt — a Csendes otthon. És a továbbiakban felsorolt filmcímek közül néhány: Test ördöge, San Salvadoré, örök visszatérés, Othello, 420-as urak. Hál’ istennek sehol egy Csodacsatár, vagy Nehéz kesztyűk, sehol egy giccs. A múltkor — operettelőadáson — ámultam azon, hogy a diákközönség mennyivel fogékonyabb a szövegben elrejtett apró, finom poének iránt, mint a felnőtt. S most egy új adalék: a jövendőbeli mamák, legyenek bár regényesek, vagy modern gondolkodásúak, biztos ízléssel választják ki az őket érdeklő szépet és jót. És lám, a történelem! A feltett kérdés Budai Nagy Antal felkelését boncolgatta. A dátumot — ,1437 — mindenki oda írta. De ekkor felállt néhány leány, s komoly arccal rögtönzött kiselőadást tartottak a kápolnai Unióról, a felkelés gazdasági okairól, az egyes csatákról és a lázadás sorsáról. „Erzsi néni” elégedetten mosolygott, A IV. á. jó osztály, tanulmányi átlaga közepesen felüli. S mig a felejrészesedésként. A múlt év folyamán az igazolatlanul hiányzók most érzik hanyagságuk következményeit, mert 22 olyan dolgozó van, akiktől a bizottság több mint tiznapi hiányzásuk miatt a nyereség- részesedést megvonta. A hiányzók közt volt olyan dolgozó is, aki 3000 forinton felüli összegtől esett el a sorozatos lógás miatt. Nagy Miklós üzemvezető műsora s Egerben este 7 órakor: IDA REGÉNYE (Madách bérlet.) tés ködfoltjain át- meg áttü- remlő ismeretcsonkjaimat ösz- szehasonlítottam, a témát már kidolgozott érettségi ' tételnek tekintő leány mosolyogni valóan komoly mondókájával, arra gondoltait, hogy mi, akik az élet folytonos rögtönzéseit játsszuk, megkopogtattuk már jó erősen a „non scolae séd vitae discimus” elvét. TIZENHÉT VÉLEMÉNY — 10 kérdés. És a végső következtetés? — Élénk érdeklődés az életet ismétlő dolgok, filmek, történelem iránt, kicsit elhanyagolt irodalmi áttekintés, gyengécske viszony a zenéhez. Dehát nem igazában asszonyi szféra ez? Az elvont dolgok élete inkább miénk, férfiaké. Hiszen a velem hos- pitáló igazgató is megerősíti nézetemet, hogy a leányok inkább a konkrét, rendszerező tárgyakat tanulják szívesen, azokat amelyek lelkiismeretes fejmunkát, s adatok elraktározását igénylik. Matematikus kevés van köztük. S mert a zene Is féllábbal matematika, nem csoda, ha a leányok közül aránylag kevesebben merülnek el benne, Egy helyes, szöszke leány lelkesen beszél a Tanácsköztársaságról, amikor az óra végét csengőszó jelzi „Erzsi néni” még folytatná, de a fali hangszórón át felhangzik a „Tina Mari” c. táncdal jólismert lemeze. Hja, modern iskolában vagyunk, ahol tízpercben tánczenével szórakoztatják a nebulókat. Erre nem számítottam. Mert különben megkérdeztem volna: — ha tvan Szuszanylnt nem Is, de Vámosi Jánost bizonyára ismerik. — pagony —