Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-11 / 67. szám

1958. április 11. péntek NÉPÚJSÁG 5 TAMÁS LÁSZLÓ: Parasztságunk a felemelkedés útján A magyar parasztot a múlt­ban a szintén magyar horthys­ta dölyfös nagy urak és elő­deik, földet művelő, isteni igékkel megtömött, baromi kö­rülmények között élő bábu­nak tartották. Erre fényes bizonyítékok a Heves megyében még ma is élő, rokkanthátú, a múltban mindenből kisemmizett sum- mások és volt cselédek; akik éhbérért dolgoztak a volt egri főkáptalan, a különböző gró­fok és bárók patkányrágott falú istállóiban, tanyáiban, és szennyes pénzen összevásárolt földjein, a napi köcsög tejért dolgozó kulákcselédek: akik ma már csak mint rosszat em­legetik mindezeket, volt éle­tükből a mai, fiataloknak. De nem volt angyali sora a. szegény- és kisparasztoknak sem, mert gyenge felszerelésű gazdaságuk számtalan esetben adó és más tartozás fejében a Horthy-rendszer hiénáinak martaléka lett. így napról nap­ra duzzadt a kulák-birtokok területe és fogytak a kispa­raszti gazdaságok a Marx által már korábban megírt kapita­lista gazdasági törvények alap­ján. A duzzadás végül is odáig jutott, hogy 1935-ben, amíg az 5 kh-ig terjedő kisgazda­ságok száma az összes gazda­ságok számának 79 százalékát tette ki, s az összes területnek pedig csak 13.7 százalékát fog­lalta magában; addig a 20 holdon felüli gazdaságok szá­ma csupán az összes gazdasá­gok számának 4.3 százalékát érte el, ugyanakkor a földte­rület 65.8 százalékát bírta. — Ebből 34 százalék az 500 hol­das és az ezen felüli földterü­lettel rendelkező földesurak tulajdona volt. A dicsőséges szovjet hadse­reg felszabadította hazánkat a fasizmus igája alól, s ennek folytán szabad lett a nép. Az azóta eltelt 13 év alatt a ma­gyar kommunisták vezetésével a népi demokrácia fejlesztése terén igen jelentős eredmé­nyeket értünk el. A népi demokratikus állam­forma megteremtésével a dol­gozó nép teljesen kezébe vet­te sorsának intézését. Államo­sította a bányákat, gyárakat, bankokat és a kereskedelem egy jó részét. Eredmények születtek más területen is. A 13 év során komoly változás ment végbe a mezőgazdaság­ban is. Magyar Kommunista Párt politikai tevékenységének egyik legfontosabb és legered­ményesebb állomása volt a munkás—paraszt szövetség megteremtése, amely azóta is erősödött, nemcsak a munkás- osztály és a dolgozó paraszt­ság, hanem egész népünk ja­vára. A felszabadult dolgozó parasztságnak hasznos volt és hasznos a munkás—paraszt szövetség, mért hallathatta és hallathatja szavát a legfonto­sabb politikai kérdésekben, az ország ügyeinek intézésében. Hasznos volt gazdaságilag azért is, mert a munkásosz­tály segítségével megszabadult attól a gazdasági nyomortól, amiben az előbbi rendszerek önkénye tartotta. A Magyar Kommunista Párt által vég­rehajtott földreform során megkapta évezredes jussát: a földet, mely megváltoztatta a földbirtok szerkezetét; a nagy- birtokosok, a páni latifundiu­mok kárára és a volt zsellér cselédemberek szegény és kis- parasztok javára. Végre azé lett a föld aki megműveli. , így az állati sorsban élő egykori cselédek, summások többé nem kiszol­gáltatott munkaerők a kapi­talista nagybirtok számára hanem emberi sorba felemel­kedő új gazdák lettek. így ka­pott Heves megye terü’etén 1945-ben 28 204 földnélküli cseléd, szegény- és kisparaszt 68 000 hold jó földet saját tulajdonába. Az MSZMP agrártézisei erről a következő értékelést adják: A felszabadulás előtt az or­szág szántóterületének közel felén gazdálkodó nagybirto­kosok földie és felszerelése a dolgozó parasztok kezébe ke­rült. A föld azé lett, aki megműveli. E nagyarányú változást a Szovjetunió fel­szabadító harca folytán lehe­1 rész. tővé vált és 1945-ben végre­hajtott földreform eredmé­nyezte, amelyet a Magyar Kommunista Párt kezdemé­nyezésével és vezetésével haj­tottunk végre. Elmondhatjuk, hogy dolgozó parasztságunk a felszabadulás óta a népi demokráciának igen fontos és megbecsült osztálya, a munkásosztállyal szoros szövetségben intézi ügyeit, részt vesz az ország irányításában. A párt, a munkásosztály a parasztokat mind politikailag, mint anyagilag segítette, tá­mogatta. Létrejöttek egymás után a dolgozó parasztok po­litikai és gazdasági tömeg­szervezetei. Pl. Ufosz, Fékosz. Létrejött a termelést akkor elősegítő, a szegény- és kis- parasztokat saját céljaik ér­dekében magába tömörítő földművesszövetkezeti mozga­lom, amely igen komoly se­gítséget adott és ad jelenleg is megyénkben a dolgozó pa­rasztoknak a termelésben, ér­tékesítésben és beszerzésben egyaránt. Komoly változás ment vég­be a mezőgazdasági termelés szerkezetében is. Megnőtt az intenzív növények: az ipari növények, az abraktakarmány és zöldségfélék vetésterülete, s csökkent az extenzív növé­nyek (és extenzív-fajták), mint pl. kalászos, stb. vetés- területe. Jelentős a gépesítési színvonal fejlődése is a fel- szabadulás előtti évekhez vi­szonyítva, bár Heves megye a legjobban gépesített meevék közé tartozott a kapitalista nagybirtok gépesítését illetően. Amíg 1938-ban csak 276 da­rab traktor volt megyénkben, addig 1957-ben 9 gépállomás 1935 darab 558 traktoregysége' segíti a dolgozó parasztok munkáját. Viszont az állami gazdaságok és tsz-ek gépeit is figyelem­be véve, a megyében három­szorosan több traktor van, mint 1938-ban. A felszabadulás előtti évek­ben csaknerri kizárólag ló és ökör-szántás volt, a szántás egyötödét csupán gép (ez is kizárólag a nagybirtokokra esik), ma a megye szántóterü­letének 53 százaléka lett traktorral és csak 47 százalé­ka állati igaerövel szántva. Valószínűen sok kommunis­ta és fmsz-i vezető emlékszik még rá, hogy mily nagy volt az ellenállás a maradiság mi­att a parasztok részéről még az 1948—49—50-es években is a traktorral szemben. Ma már viszont ha lassan is, de mindinkább visszaszorul az az egykor megdönthetetlennek hitt érv, hogy a gép nem áll­ja meg a helyét a mezőgazda­ságban. Az állati igaerőt las­san felváltja a gép és helyé­be a sokkal kifizetőbb ha­szonállat, a szarvasrrlarha (tehén), a sertés, stb lépi mert a dolgozó parasztok zö­me látja, hogy ez így jobb a gazdálkodás szempontjából. Az állatállomány általános fejlődése is kézzelfogható mind országosan, mind me- gyeileg a felszabadulás előtti évekhez viszonyítva. Az ál­lomány szerkezete is igen ko­moly változáson ment keresz­tül, csökkent a ló és és he­lyette emelkedett a szarvas- marha. sertés és más haszon­állat létszáma, a juh kivéte­lével. Mindezen változást az itt közölt kimutatás szemlél­tetően magyarázza: 1953 1957 1935-höz 1935-höz viszonyítva viszonyítva darab % darab % Szarvasmarha Sertés Juh Ló Baromfi 56 858 100 77 735 136.7 69 566 122.4 125 695 100 134 870 107.3 137 936 109 7 64 406 100 41 708 64.8 42 282 65.6 31 666 100 24 723 78.1 24 622 77.8 — 100 — 95. — 103. Fejlődést értünk el az ag­rotechnikai módszerek helyes alkalmazásában is. Növeke­dett a műtrágya felhasználá­sa, az öntözött terület, a meg­javított volt szikes területek nagysága, stb., melyek hoz­Heves megyében 100 kh-ra eső műtrágya kg. öntözött területek kh-ban Megjavitott szikes területek 1 kh-ra eső bruttó jövedelem A táblázatból látható, hogy a felszabadulás után, ha las­sú ütemben is, de a mező- gazdasági termelés a belter­jesség irányában indult el. Az egyik legnagyobb vál­tozást, a mezőgazdaság szocia­lista szektorának megjelenése jelentette. Az állami gazda­ságok, a gépállomások, a tsz- ek és az egyszerű társulások, az új paraszti életforma ki­alakulásának útiát mutatták meg — állapítják meg az J$. zalaegerszegi intern áló-tábor A Várba internált szocia­listákat időnként kisebb-na- gyobb csoportokban dunántúli gyűjtőtáborba szállították. Az első transzportot — négy va­gonban 160 személyt — 1920 ianuáríának elején indították útnak Hajmáskérre, a Bakony- ba. Még ugyanazon év tava­szán azonban Hajmáskérről Zalaegerszeg mellé helyezték át a tábort, állítólag az in­ternáltak között felfedezett ve­szedelmes összesküvés miatt, amelybe katonák is voltak be lekeveredve, valójában pedig azért, mert a tüzérségnek szüksége volt Hajmáskérre. Ki emlékszik már a hír­hedt Zalaegerszegi táborra? — Rég lebontották, hűlt helye. Csak az erdőcske maradt meg a tábor délnyugati sarkánál, no meg a temető. Tömegével feküsznek abban orosz hadi­foglyok, magyar politikai fog­lyok. Megölte mindet a bánat, a nyomor, a gyalázatos bánás­mód. A tábor, körülbelül félórá nyira a várostól, 100.000 hadi­fogoly befogadására készült. A zájárultak ahhoz, hogy mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben bizo­nyos mértékben emelkedtek a hozamok, különösen a szo­cialista szektorokban. 1938 1955 1957 400 kg 1500 kg 2100 kg 81 kh 4600 kh 5675 kh — 260 kh 1154 kh 4000 5200 6000 MSZMP agrárpolitikai tézisei. 1956-ban az ország szántó- területének 33 százaléka, az állatállomány egy harmada, a mezőgazdasági gcpek csaknem teljes egészében a szocialista szektorhoz tartozott. Ma Heves megye szántóte­rületének 28 százaléka, az ál­latállomány egyötöde, a mező­gazdasági nagygépek pedig teljes egészében a szocialista szektorhoz tartoznak. (Folytatjuk) KOLACSKOVSZKY LAJOS; Nagy tetszéssel fogadták Hruscsov elvtárs beszédét az Akadémia ünnepi ülésén Mint már arról beszámol­tunk, a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége szerdán értelmiségünk képviselőivel találkozott az Akadémia ün­nepi ülésén. A szovjet vendé­gek között, az ülésen megje­lent N. Sz. Hruscsov, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisz­tertanácsának elnöke, a szov­jet párt- és kormányküldött­ség vezetője, valamint a kül­döttség több tagja. A szovjet vendégekkel együtt érkezett az ülésre Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára, Kállai Gyu­la, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára. Az ünnepi ülés részvevői, mintegy négyszáz értelmiségi: tudósok, írók, művészek, mű­szakiak és pedagógusok hosz- szantartó tapssal köszöntötték a megjelent vendégeket, majd Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnö­ke, nagy taps közepette üdvö­zölte a vendégeket s megnyi­totta az ülést. A pedagógusok, művészek, valamint Kállai Gyula elvtárs üdvözlő szavai után Hruscsov elvtárs szólt az értelmiségiekhez. Bevezető­ben megköszönte azt a meleg fogadtatást, melyben részesí­tették, majd elismerését fe­jezte ki a magyar értelmiség­nek az eddig végzett munká­ja iránt Hangoztatta, hogy a Szovjetunióban nagyra be­csülik a mágyar tudósok, mér­nökök munkáját, kutatásaik eredményeit, melyeket szíve­sen alkalmaznak a Szovjet­unió tudományos ágazataiban is. Hruscsov elvtárs ezután Tatarozzák a füzesabonyi járási kuitúrházat Füzesabonyban aránylag nemrég épült fel az új járási kultúrház, de egyes felelőtlen emberek néhány év alatt igen sok kárt okoztak az épület berendezése1 ben. A járási ta­nács az ünnepek előtt 30 ezer forint költséggel rendbehozat­ta a kultúrház belső helyisé­geit. Újra festették a belső termek falait, kijavították a megrongálódott zárakat, ajtó­kat, ablakokat. Uj és hatásosabb világító- berendezésekkel szerelték fel a színpadot és környékét. A fűtés megjavítására olyan kályhát szereltek fel, mely ventillátor segítségével áraszt­ja szét a meleget. Átalakítot­ták a büfé-helyiséget, ízléses berendelésekkel, új kimérő pult beállításával teszik kul­turáltabbá az egész környeze­tet. Ezekből következik, hogv az állam ismét sokat áldozol! a fiatalok népszerű szórakozó­helyeinek rendbehozatalára Ezért kérik, s elvárják a köz­ség fiatalságától, hogy foko­zott gonddal ügyeljenek a berendezésre. hosszasan beszélt az értelmi­ség szerepéről a szocializmus építésében. — Ismerem a ma­gyar értelmiség gondjait, — mondotta —, hiszen a Szovjet­unióban annakidején az át­meneti időszakban hasonló nehézséggel kellett megbirkóz-, nia a régi értelmiségnek, mint Magyarországon. — Közben tréfásan megjegyezte: voltak értelmiségiek, akik a forrada­lom nagy ütközetében egysze­rű népi módszerekhez folya­modtak, azt találgatták, vajon ki kerül majd felül a harc­ban? — Hruscsov elvtárs e mondata után nagy derültség futott végig a teremben, s ta­lán bátran lehet állítani, hogy az Akadémia ünnepi ülésén részvevők között is többen voltak olyanok, akik az ellen- forradalom idején szintén er­re az álláspontra helyezked­tek, passzívan szemlélték, hogy mi lesz a vég? — Többet beszélt arról is, hogy sok-sok türelemre, időre és kitartó munkára van szükség, hogy megértse az értelmiség egésze a forradalmi változásokat, és annak irányát. Erre több pél­dát hozott fel a Szovietunió régi értelmiségéről. Többek között elmondotta, hogy sokak előtt érthetetlen volt a forra­dalom, <ie mégis visszautasí­tottak minden olyan kísérletet, mely a szovjet hatalommal szembe akarta őket fordítani. Mindezt azért tették, mert látták, hogy ez a .rendszer jobb, mint a régi, jóllakatja a népet, oktatja, iskoláztatja az egyszerű embereket. Így mégis a nép szolgálatába állottak és haláluk előtt eljutottak a szo­cializmushoz. — Ezután egy szovjet akadémikus példáját mondotta el, aki egy cári tiszt­viselőcsalád sarjaként kezdte pályafutását. Először félrehú­zódott a forradalomban, de az ötéves tervek, különösképpen pedig a Nagy Honvédő Hábo­rú idején őszinte híve lett a szovjet rendszernek, megszer­vezte a tankok futószalagon való hegesztését, emberfeletti munkát végzett azért is, mert mint maga mondotta, furdalta a lelkiismeret a forradalom idején tanúsított passzív ma­gatartásáért. Hruscsov elvtárs beszédét nagy figyelemmel hallgatta az értelmiség, közvetlen, ért­hető és világos beszéde nagy tetszést aratott. Tudósítás a „Március 15“ iparitanuló intézetből A vörösmajori 215. számú „Március 15” iparitanuló-in- tézetről nagyon keveset lehet* hallani. Nem azért, mintha ezen a helyen eseménytelenül telnének a napok, inkább ta­lán azért, mert ez a festői környezetben levő kastély tá­vol esik minden forgalmas helytől. A környéken még mindig vájáriskolának hívják, noha a vájár szakma mellett már bányaelektrolakatos mes­terséget is tanulnak a fiatal lók. Kiválóan képzett tanárok és mesterek igyekeznek meg-i tanítani a fiatalokat a szakma mesterfogásaira, hogy az isko­lából kikerülve jó szakmun­kássá váljanak. A szakmai képzés mellett szakkörök is működnek az in­tézetben. A KISZ szervezet keretén belül legjobban az irodalmi kör dolgozik, itt is­merkednek meg a fiatalok a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotásaival. Eb­ben az évben már két alka­lommal tartottunk szavaló­versenyt, ahol Vörösmarty, Arany, Petőfi és Ady művei­ből adtak elő a fiatalok. Most egy komolyabb ren­dezvényre készül az irodalmi szakkör. Április 19-én irodal­mi estet rendeznek „A világ- irodalom gyöngyei” címmel. Az irodalmi est keretében fel­csendülnek Villon, Goethe. Shakespeare, Puskin, Vörös­marty, Petőfi, Ady legszebb versei. A szakkör tagjai fáradsá­got nem kímélve dolgoznak a rendezvények ' előkészítésén, de különösen Iglóváry György, Muntyán Tibor. Szolnoki Ist­ván, Lőrint István másodéves és Pádár Géza elsőéves ta­nulók végeznek kiemelkedő munkát azért, hogy az intézet többi tanulóit is az irodalom szeretetére nevel lék. Kovács László nevelő. fl szakköri foglakozás tárgya: Csehszlovákia A napokban igen érdekes úttörő foglalkozáson vettem részt, Gödör Kálmánné tanár­nő földrajz-szakkört tartott, amely dallal és tánccal kezdő­dött. Az úttörök csehszovák. táncot mutattak be. Egy paj­tás pedig csehszlovák mesét mondott, amit a többiek fe­szült figyelemmel hallgatlak. A foglalkozás közben meghall­gatták a hatvani úttörő rádió műsorát, amely" szintén Cseh­szlovákiáról. annak gazdasági életéről és a természeti vi­szonyairól közvetített elő­fl dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság háború lezajlása után nagyob­bik részébe menekült hiva­talnok-családok költöztek, a kisebbik részt internáló-tábor- nak képezték ki. Formájára* nézve egyik is, másik is sza­bálytalan négyszög. A nagy ‘ábor 6—7 kilométer hosszú, a kisebbik hossza 1.5 kilométer, szélessége 0.5 kilométer. Két és fej méter magas drót­kerítés vette körül az inter- náló-tábort, a dróton kívül szabályos távolságokban fakö­pönyegek a katonai őrszemek részére, belül félkaréjban és haptákban 22 barakk sorako­zott; úgy hasonlítanak ezek egymáshoz, akár egyik tojás a másikhoz. Anyaga mindnek deszka, következésképp a ba­rakkok télen farkasordító hi­degek, nyáron forrók, akár a pokol. A foglyok priccseken szalmán háltak. Akinek nincs saját pokróca, az a fülével ta­karózik. A barakkok eleje csupa ap­ró fülke; ezeket eredetileg a XVII. folytatás. fogoly tisztek részére készítet­ték. Korzó és a sportmérkőzések céljaira a barakkok által kö­rülfogott hatalmas térség szol­gált; annak közepén emelke­dett egy mesterséges domb, virágokkal teli tűzdel ve; a virá­gos dombot Sztjepán szerb fogoly őrnagy létesítette; Kali- megdánnak nevezték el tré­fásan, az őrnagyot pedig a Kalimegdán hősének”. A tábor nagyobbik kapuja csak kocsik, vagy nagyobb, zárt alakulatok előtt nyílt meg, a személyforgalom a -sendőrőrszobán keresztül lett lebonyolítva. Az őrszobán ál- :andóan 15—20 csendőr leb­zselt, akik minden idegent szi­gorúan leigazoltattak. Az őrszobához legközelebb :-ső két barakkot külön drót választotta el a tábor többi ré szétől; ezekbe zárták a nőket Szintén külön drótkerítés övez­te az Oroszországból hazatért, kommunistagyanús katonák két megfigyelő barakkját. A fegyelmi barakkot nemcsak dróttal vették körül, szuronyos őrt is állítottak melléje. Az idezártakkal még a táborbe­liek sem érintkezhettek. Biztos halálfia, aki a főkeri- ést hat méternyire megköze­líti. Még a táboron belüli dró­tokhoz sem ajánlatos közel menni. Az őr figyelmeztetés nélkül rögtön lő Nagy port vert fel annakidején egy sze­gény ruthén szolgálóleánynak, Paranyicsura Anikónak a gya­lázatos elpusztítása. A leány ebéd után, kenyerét majszol­va, gyanútlanul jött a női ba­rakkok drótjához, hogy job­ban szemügyre vegye a tömeg- munkára elvonuló internálta­kat. Ekkor az őr (egy szabolcs- megyei parasztbaka) minden figyelmeztetés mellőzésével, a dróton keresztül orvul a leány derekához csúsztatta a fegy­ver csövét, lőtt, a leány szőr­adást. A műsor végén pedig megkérték az úttörők Csanádi Gyula tanárt, hogy meséljen nekik csehszlovákiai élménye­iről. Az előadás igen szép és tanulságos volt. A hatvani 1-es számú álta­lános iskolában nem ez volt az első szakköri foglalkozás ahol a baráti államok: névé röl esett szó. Már volt előa­dás Lengyelországról is arád Vladár Mihály iskolaigazgató tartott. KOVÁCS KAROLY úttörő csap. vez. nyethalt. Az internáltak fe zúdultak. A parancsnokság mégijedt, a bakát leváltottál Nem lett semmi baja, rövid időn belül őrvezetőt csináltak belőle. A tábor lélekszáma 800í 4000—2000. Nemcsupán szoci; listákat internáltak, de árdr. gítókat, síbereket, zsebmets/. két, kéinőket is. A kellemes - len idegen honpolgárok ke ? egész barakkot töltöttek mer Volt azok között minderű náció, legtöbb mégis a cseh tót, a román, a rác. az osztr , A zöm, foglalkozásra néz- kézműves. paraszt is aka jócskán, az értelmiségiek sza­ma csekély. Két grófot is ta­lálni az egykori internálp-tá- borban, az egyik kémgyam - francia, (korábban a vatikáni francia követséghez volt be­osztva), a másik gróf Reichen- bach, hórihorgas német. Val. melyes politikai gyilkosság ter­helte utóbbinak a lelkét, azé: i látta célszerűnek nálunk meg­lapulni. nálunk is az internáló táborban: itt ugyan a kutya s-~ keresi Egyébként kedvére é1 te világát, inast is tartott (Folytatjuk)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom