Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-10 / 66. szám

2

NÉPŰJSAG

1958. április 10. csütörtök

fl nép szolgálata

A szovjet párt- és

felemeli a tudományt, a művészetet

kormányküldöttség az Akadémia ünnepi ülésén

N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője, valamint a küldöttség tagjai közül A. A. Gromi- ko, a Szovjetunió külügyminisztere és J. I. Gromov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete szerdán a Magyar Tudományos Akadémia ünnepi ülésén találkozott a magyar értelmiség képviselőivel. A szovjet vendégekkel együtt érkezett Kádár János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is.

A vendégekét az Akadémia főbejáratánál Erdei Ferenc, a

Rusznyák István:

Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, Jánossy Lajos, az Akadémia titkára fogadta.

A szovjet párt- és kormány- küldöttség tagjai s a kíséretükben levő magyar államférfiak először az Akadémia klubjába mentek, ahol Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke köszöntötte a szovjet vendégeket és bemutatta nekik az ünnepi ülés elnökségének tagjait.

Rövid barátságos beszélgetés után az Akadémia dísztér^ mében megkezdődött az ünnepi ülés, amelyen a magyar értelmiség mintegy négyszáz kiváló képviselője vett részt: tudósok, írók, művészek, műszakiak, pedagógusok.

Az ünnepi ülés részvevői hosszantartó tapssal köszöntötték N. Sz. Hruscsovot és a

küldöttség tagjait, amint az elnöki emelvényre léptek.

A szovjet párt- és kormány- küldöttség tagjain kívül az elnökségben foglalt helyet Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának titkára, Biszku Béla beír ügyminiszter, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Nemes Dezső, a Politikai Bizottság póttagja, Benke Valéria művelődésügyi miniszter, Kisházi Ödön munkaügyi miniszter, Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is.

Az ünnepi ülést Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyitotta meg.

Az értelmiség túlnyomó többsége

magát az ellenforradalomtól

távoltartotta

— Szeretettel köszöntőm a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetőjét, Hruscsov elvtársat (hosszantartó viharos taps), üdvözlöm a szovjet küldöttség többi tagját, (Nagy taps.) a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány megjelent képviselőit, (Nagy taps.) közöttük külön szeretettel Kádár János elvtársat, (Lelkes taps.) üdvözlöm minden kedves vendégünket. (Taps.)

— Nagy megtiszteltetés és öröm számunkra, hogy körünkben üdvözölhetjük annak a népnek küldötteit, amely a legtöbbet teszi a békéért, az emberi haladásért, a népek barátságáért, az emberiség javát szolgáló tudományért, s amely a szocialista társadalom világtörténelmi példáját- adta az emberiségnek. A kis népek a történelemben először ebben a népben leltek olyan pártfogóra, amely nem hódítani, hanem felszabadítani jött, és békét hozott.

— A szovjet hadsereg 1945 tavaszán, nagy áldozatok árán a magyar népet is felszabadította. Az utána eltelt esztendőkben, hazánkban a munkás- osztály -vette kezébe a hatalmat. A népi demokratikus rendszerben az. értelmiség java és a közben felnőtt új értelmiség is megtalálta helyét.

— A magyar értelmiség dolgozó népünkkel együtt részt vesz a szocializmus építésének munkájában, részese az elért nagy eredményeknek is. A korábbi években azonban az eredmények mellett a régi párt- és kormányvezetők i jelentős hibái is mutatkoztak. Ezt használta fel a külső és a belső ellenség, hogy a néphatalom ellen támadjon. Ismeretes, hogy az értelmiség egyré- sze az elkövetett hibák felnagyítása, a revizionisták tevékenysége következtében — ha rövid időre is — az ellenforradalom szellemi befolyása alá került. De vétenénk az igazság ellen, ha nem mondanánk meg, hogy

az értelmiség túlnyomó többsége távol tartotta magát az ellenforradalomtól, egy része aggodalommal figyelte az eseményeket. Sok értelmiségi végig hű maradt a párthoz, a néphez, a szocializmushoz.

— Azok közül is, akik átmenetileg megtévedtek, egyre többen ismerik fel tévedésüket és támogatják a párt és a kormány helyes politikáját.

— Az ellenforradalmat elsősorban a Szovjetunió segítségével vertük le, a Szovjetunió, Kína és a többi szocializmust építő nép anyagi, szellemi támogatásával konszolidáltuk az országot. Az ország konszolidálásából — a párt vezetésével — a magyar értelmiség is kiveszi részét, okult a súlyos eseményekből, érti és vallja, hogy boldogulásunk záloga a Szovjetunió és a többi baráti országgal való szoros együttműködés.

— A Magyar Tudományos Akadémia és az egész magyar értelmiség legfőbb feladatának tartja a szocializmus és a béke ügyének szolgálatát a tudomány, a technika és a művészet eszközeivel, a tudósok, pedagógusok, technikusok és művészek munkájával. A magyar értelmiség — miközben segíti a szocializmus építését és harcol a békéért — arra tö. rekszik, hogy elmélyítse a közös együttműködést a szocialista tábor népeivel és tudományos intézményeivel és különösen fontosnak tartja a szovjet és a magyar nép barátságának ápolását.

— Ma, amikor a szovjet tudomány nagy sikereinek vagyunk tanúi, mindenki számára világos, hogy

ezek az ere1' 'nyék a szocialista reni.^.er diadalát és fölényét jelentik.

Az interkontinentális rakéta, a mesterséges holdak és számos más nagyjelentőségű eredmény, nem a véletlennek, nem egy-egy tudományág sikerének, hanem az egész tudom1' tervszerű fejlődésének a következménye. A tudománynak a szocializmust építő társadalomban elfoglalt helye és tevékenysége az objektív alapja az ilyen óriási arányú fejlődésnek. Nemcsak a szocialista országok tudósai győződhettek meg erről, hanem a kapitalista országok tudósai is elismerik azt a tényt, hogy ilyen eredmények csak olyan országban jöhetnek létre, ahol a tudomány támogatása és fejlesztése a szocialista társadalmi rendszer lényegéből következik és annak velejárója. így látják ezt a magyar tudósok is, akik a szovjet tudomány nagyszerű eredményeit tisztelettel és lelkesedéssel fogadják.

— Az Önök mai látogatása nemcsak nagy megbecsülést jelent a magyar tudomány, technika és kultúra művelői, számára, hanem erőt és segítséget is ad a jövő feladatainak megoldásához: egyik láncszeme annak a segítségsorozatnak, amit felszabadulásunk óta és különösen a nehéz időkben állandóan kapunk a Szovjetuniótól. Ezt mi sohasem fogjuk elfelejteni és ígérjük, hogy minden tudásunkat a közös célok, a szocializmus építése, a népek közötti barátság és béke szolgálatába kívánjuk állítani. (Nagy taps.)

A felszabadulás előtt is keletről reméltük az emberségesebb jövendőt

Rusznyák István szavai után Burghardt Erzsébet tanár a pedagógusok üdvözletét tolmácsolta.

— Kedves Hruscsov elvtárs! Kedves vendégeink! Engedjék meg, hogy a* magyar pedagógus társadalom nevében hálás szívünk egész melegével köszöntsem önöket körünkben. Dolgpzó népünk minden tagja nagy kitüntetésnek veszi, hogy a világ legelső államának és a munkásosztály legnagyobb pártjának vezetője országunkba ellátogatott.

— Mi, akiket a kapitalista világban a nemzet napszámosainak neveztek és aszerint is kezeltek, de akik valójában — a szép orosz kifejezéssel élve — a lélek mérnökei vagyunk, az igaz embereknek szóló baráti segítséget látunk abban, hogy Hruscsov elvtárs megtisztelt bennünket látogatásával. ,

— Pedagógusaink legjobbjai

— főleg azok, akik már az én koromban vannak — a felszabadulás előtti időkben is Keletről, a szovjet vörös hajnal- csillagtól remélték az emberségesebb jövendőt. Megálmodni azonban a maga teljességében, valóságában, sokoldalúságában és mélységében még nem tudták. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint azok a csodálattal adózó beszámolók, amelyekkel a Szovjetunióban járt pedagógusok a legnagyobb tisztelet és baráti megértés magvait ültették és ültetik el nevelőink között. Ami legjobban a szívünkhöz szólt: az a szovjet ember, akivel számtalan találkozásunk volt; a szocialista szovjet ember, aki nyugodt, derűs, magabiztos és barátságos, A szocialista viszonyok és a szocialista nevelés tette őket olyanná, hogy nem áltatják magukat, látják a nehézségeket, amelyek még előttünk állnak. De ez nem csüg- geszti őket, mert nem feledték az utat sem, amellyel idejutottak. Bíznak és méltán bízhatnak a párt és szocialista államunk vezetésében.

— A szovjet emberek erőfeszítéseinek az ad még különös értéket, hogy tudják : nemcsak magukért, de az egész emberiségért is küzdenek.

Kedves Hruscsov elvtárs! Nem tudom kellőképpen szavakba foglalni azt, amit mindannyian érzünk. Gyengék a szavak. Ezért befejezésül csak azt kísérlem meg kifejezésre juttatni, hogy ön úgy áll előttünk, mint a békés együttélés nagy lenini eszméjének zászlóvivője, mint zászlóvivője annak az eszmének, amely a szocializmus lényegéből, az ember megbecsüléséből, a hu- • manizmusból fakad. Nagy történelmi feladatának elvégzéséhez, amely a népek millióinak sok évezredes vágyát hivatott megvalósítani, kívánok Hruscsov elvtársnak hosszú életet, erőt és egészséget. (Nagy taps.)

Egy nép megismerésének kulesa a személyes találkozás

Ezután Nádasdy Kálmán, az Állami Operaház főrendezője szólalt fel.

— Kedves Hruscsov elvtárs, kedves vendégeink! Most, amikor üdvözöljük vendégeinket, megszorítva a felénk nyújtott kezet, szeretném néhány pillanatra felidézni egy nagyszerű művész emlékét, akire a magyar színház- és filmrendezők tisztelet és barátság érzésével gondolnak vissza. A felejthetetlen Pudovkin szavai jutnak eszembe, aki évekkel ezelőtt több hónapot töltött körünkben, kitárta hatalmas szakmai tudásának tárházát. Számomra mégis az volt felejthetetlen, amit búcsúzóul, szinte útra valónak mondott:

— Tudják, — mondotta —, én nagyon kíváncsi természetű vagyok, s mindent szeretek alaposan megtanulni. Sok cikket, könyvet olvastam már a magyarokról, láttam filmjeiket, mégis eddig mindig hiányzott valami, egy kulcs, hogy valójában megismerhessem a maguk népét. Ez a kulcs — most látom — a személyes találkozás, mert az élő emberrel

való kapcsolat megfejtését adja sok olyasminek is, amit igazában semmiféle írott anyag nem tud soha megadni. A legfontosabb rendezői feladat: ismerni kell az embereket és mégis szeretni. Ez azért nehéz, mert előbb jól meg kell ismerni őket, különben a barátság felületes marad. A szovjet- magyar kapcsolatok terén is a kölcsönös, fáradhatatlan megismerés lehet ez a legfontosabb kulcs a mi igazi barátságunkhoz — fejezte be szavait Pudovkin.

— Ebben a minket megtisztelő látogatásban, ahogyan most szemtől szembe nézünk vendégeinkkel, lehetetlen nem érezni Pudovkin szavainak igazságát. Csak a múlt hónapban olyan nagy követei jártak nálunk a szovjet művészetnek, mint Rihter, Obrazcov, La- vorszkij, s küszöbön áll a le- ningrádi Operaház vendégjátéka is. Válaszul pedig a magyar Operaházban bontogatja szárnyait az a terv, hogy szeptemberben Moszkvába repüljünk háromheti vendégjátékra. Mi más ez, ha nem a személyes tapasztalatoknak, az élő emberekkel való kapcsolatoknak a művészetek terén történő kiteljesedése?

— Jól tudjuk: az igazi művész népének szószólója. Valóban népeinek ismerkedéséről és barátságáról van szó.

Ha van olyan gondolat, amelyet a magyar művészek teljes lélekkel magukénak vallanak, a béke gondolata az.

Egy új világ fénylő küszöbén állva, művészetünk léte vagy nemléte függ a béke sorsától.

Ezeknek a gondolatoknak a jegyében mi, magyar művészek nagy örömmel üdvözöljük szovjet vendégeinket, s azzal az alkotó szeretettel tekintünk feléjük, amelyről Pudovkin beszélt, s amelyről hisszük, hogy népeink igazi megismerésének és barátságának a kulcsa. (Nagy taps.)

Ezután Kállay Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra.

i

A szovjet tudomány és kultúra a népet, az emberiség haladását

szolgálja

Kállai Gyula beszéde

Kállai Gyula a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány nevében üdvözölte Hruscsov elvtárssal élén a szovjet delegációt, s örömét fejezte ki, hogy a szovjet delegáció módot talált arra, hogy ilyen baráti összejövetelen találkozzék a magyar tudomány, irodalom és művészet képviselőivel. E találkozó nélkül — mondotta

— a szovjet párt- és kormány- delegáció magyarországi látogatása nem is lett volna teljes, hiszen a látogatás egyik fő célja a magyar dolgozó néppel való találkozás. Már pedig a mi véleményünk szerint a magyar dolgozó nép fogalmába szervesen beletartoznak a magyar tudósok, írók, alkotó művészek, a magyar értelmiségiek.

Ezután kifejezte őszinte köszönetét Hruscsov elvtársnak és az egész szovjet delegációnak azért az igen nagy segítségért, amelyet — a politikai és gazdasági segítségen kívül

— ideológiai, tudományos és kulturális téren is nyújtottak nekünk — az ellenforradalom előtt is, de az ellenforradalom után is. (Taps.)

— Az ellenforradalom okozta eszmei zűrzavar eloszlatásában nagy-nagy segítséget ad(Folytatás az 1. oldalról)

tak nekünk azok a szovjet tudósok, írók, művészek, akik közvetlenül az ellenforradalom után ellátogattak hazánkba, — folytatta. — Tanácsaikkal, útmutatásaikkal igen hasznosan segítették a magyar értelmiséget, hogy megtalálja a helyes utat és továbbra is termékeny munkát fejtsen ki a népi demokrácia szolgálatában.

Nagyon örülnénk annak, ha a szovjet és a magyar értelmiség között a jövőben tovább erősödne és további nagy eredményekhez vezetne a már eddig is kialakult nagyon jó és gyümölcsöző kapcsolat.

— Azt hiszem, a magyar értelmiségnek még nagyon sokat kell tanulnia a szovjet értelmiségtől abban a kérdésben: hogyan kell a tudománynak, az irodalomnak, a művészeteknek a dolgozó népet szolgálnia. A szovjet értelmiség példáján tanulhatja meg igazán a magyar értelmiség, hogy a népet szolgálni — minden frázis nélkül mondhatjuk —, a legnagyobb dicsőség.

A nép szolgálata nem lealacsonyítja, hanem ellenkezőleg, felemeli a tudományt, a művészetet.

— Szívből örülünk azoknak a nagy eredményeknek, amelyeket a szovjet tudomány és a kultúra az elmúlt negyven esztendőben elért és amelyekkel ma már megelőzte a legfejlettebb kapitalista országokat is. A szovjet tudomány és kultúra minden eredménye a népet, az emberi haladást, a békét szolgálja. Ha az interkontinentális rakétát és a szputnyikokat az amerikai Egyesült Államokban alkották volna meg először, — ezt is, mint eredményt, tudományos eredménynek kellett volna tekinteni, — de egészen bizonyos, hogy ebben i 3 (ben ma az egész emberiség rettegésben élne, míg a szovjet interkontinentális rakéta és a két szputnyik a legnagyobb megnyugvással tölti el az egész haladó emberiséget, mert mindenki tudja, hogy ezek a béke hírnökei. (Taps.)

Beszéde végén a megjelentek éljenzése és tapsa közben ismételten köszöntötte a kedves vendégeket.

Viharos taps és éljenzés fogadta a bejelentést, hogy N. Sz. Hruscsov üdvözli a megjelenteket.

★

N Sz. Hruscsov beszédét holnapi számunkban közöljük.

Alföldi városokban