Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-08 / 64. szám

pwpwiJ""m ■ mm* 1958. április 8., kedd népújság 3 Békét, erőt sugárzó nap Április 4-én már kora reggel valami olyan kezdődött a fő­városban, amire még nem volt példa a felszabadulásunk óta eltelt tizenhárom esztendő­ben ... Félmillió ember, Budapest felnőtt lakosságának mintegy kétharmada özönlött ki az ut­cákra ünneplő ruhákban, len- gő-lobogó nemzetiszínű és vö­rös zászlók alatt, s ment a Dózsa György úti hatalmas térre — felszabadult, mély ér­zésekkel, kitárult szívvel és lélekkel — megünnepelni a ti­zenhárom éves szabadságot. Mintha a félmillió ember szíve és lépte együtt dobbant volna... Özönlött a nép az utcákon végeláthatatlanul és feltartóztathatatlanul. Tömeg... Nagyerejű ünneplő tömeg volt ez, amelynek áramló felvonu­lása az érzések skálájának minden fokozatát elevenné tet­te a szemlélő emberekben. A lelkesedést és a csodálatot; a tiszteletet és az elismerést; a nagy erő tudatának megelége­dett örömét... Négyszer huszonnégy óra telt el azóta, de a nap fényét, emlékét, hangját és gondola­tait, száz és ezer apró, s na­gyobb epizódját nemhogy né­hány nap, de hetek, hónapok, évek sem tudják elhomályosí­tani az emlékezetben. ★ A Köröndön egy idősebb néni kokárdákat osztogatott a gyerekeknek. Nemzetiszínű szalaggal körülvarrt, vörös­gombos kokárdákat. Senki sem kérte rá, ő maga készí­tette, varrta az előző napon, s az ünnep előtti esten mind a negyven, vagy ötven darabot. Az ünneplő gyerekeknek... Volt, aki pénzt akart csúsztat­ni a markába, de nem fogadta el. Szelíden eltolta magától a pénztnyújtó kezet, tagadóan — és egy kicsit rosszallóan is — megrázta a fejét. Azt a szere- tetet és szép érzést, amit ez az egyszerű — múltat és jelent átélt — munkásasszony azok­ba az apró kokárdákba bele- varrt, nem is lehetett volna megfizetni. És egy kicsit ün­neprontásnak hatott, amikor megpróbálták... És amikor elfogytak a kis kokárdák a kezéből, maga is megindult a tér felé. ★ A Népköztársaság útján — ahol a néhány évvel ezelőtti ünnepeken bizony igen nehéz volt az előrehaladás a Körön- dig előretolt, s igen sűrű el­lenőrzés miatt — most feltar­tóztatás nélkül mentek az em­berek a nagygyűlés színhelye felé. A Bajza utca után dísz­egyenruhás rendőrtisztek irá­nyították a forgalmat. Mindez sokakat meglepett; voltak, akik már a November 7 téren előkészítették meghívóikat — gondolván, hogy a szovjet ven­dégek jelenléte a díszszemlén és a nagygyűlésen minden ed­diginél nagyobb szigorúságot kíván ..' S hogy ez külső meg­nyilatkozásaiban nem így tör­tént, annak sokkal nagyobb jelentősége van annál, mint­hogy az embereket nem zavar­ták ünnepi hangulatukban. Minthogy a bizalom — bizal­mat és őszinte tiszteletet szül. Nem nagy dolog volt ez, de sokszor kis dolgok többet je­lentenek az embereknek, mint a nagyok. ★ A katonai díszszemle előtt néhány perccel érkezett meg a díszemelvényhez a szovjet küldöttség, köztük Hruscsov elvtárs. Megérkezésük híre pillanatok alatt végigfutott a tribünökön és aki csak tehet­te, körülállta a kis térséget. Mi hozta ide az embereket? Nemcsak a kíváncsiság, hogy közelről láthassák a szovjet vendégeket és sorukban a vi­lág legnépszerűbb és legtekin­télyesebb politikusát... Ha­nem a tisztelet is; a vendég­látók öröme is. ★ A díszszemle ... Nem volt olyan nagy, mint a néhány évvel ezelőttiek. Nem látvá­nyos katonai parádé volt —, de nagy erőt mutatott. Az el­vonuló zászlóaljak, ezredek tisztjei és katonái, az eldübör- gő fegyverek nagy része már az ellenforradalom elleni harc­ban mutatta meg hűségét a néphez, a párthoz, — s ezt mindenki, aki látta a szemlét, jól tudta. A parancsnokság több kiváló katona édesanyját és édesapját is meghívta a díszszemlére Milyen öröm és boldogság volt ez nekik... Ne,­A Heves megyei cigány né­pi együttes a Szakszervezeti Kultúrotthon vezetésével meg­alakult Egerben. Az együttes egy része nagy sikerrel szere­pelt a városi tanács április 2-án megtartott ünnepélyén, ahol régi cigánytáncokat és kik, akik másfél évvel ezelőtt, az ellenforradalom idéjén re­megő félelemmel a szívük­ben aggódtak harcoló katona­fiaikért és most nem kis büsz­keséggel látták kemény dísz­menetben elvonulni őket ma­guk előtt, a párt és kormány vezetői előtt, vendégeink előtt... Egyik-másik fejken­dős édesanyának még a köny- nye is kibuggyant. Az örömtől és a boldogságtól... ★ Ilyen hatalmas tömeg még nem vett részt nagygyűlésen a fővárosban. Nemcsak az üze­mek, gyárak, hivatalok dolgo­zói, az egyetemek, középisko­lák diákjai voltak itt, hanem mindenünnen az országból. Egy nyíregyházi vasutas el­mondta, hogy értesülése sze­rint Szabolcs megyéből több százan jöttek fel Budapestre. De jöttek Zalából, Baranyá­ból éppenúgy, mint Csong- rádból, Hevesből... A gyűlés hangulatát hűen tolmácsolni lehetetlen ... Csak maga az a tény, hogy Nyikita Hruscsov erről a félmillió em­bert megmozgató nagygyűlés­ről szólította fel a nyugati ha­talmakat, hogy: Mától fogva szüntessük meg a hidrogén- és atombombakísérleteket — a részvevő százezrek osztatlan és leírhatatlan lelkesedését váltotta ki. Percekig zúgott a taps, az „éljen”, s ez nemcsak a békét hirdető szónoknak, hanem magának a békének szólt. ★ Emelkedett lélekkel és han­gulatban oszlott szét a hatal­mas tömeg a dísztérről. Amer­re vendégeink kocsijai elha­ladtak, végig az úton éljenző, zászlókkal, kendőkkel integető emberek — fiatalok, öregek — álltak. S a felejthetetlen délelőttöt követte az ünnep délután. Teljes pompájában és fényé­ben ragyogott az égen a tava­szi nap, derült békességet hintve az ünneplő emberekre. népdalokat mutattak be. Áp­rilis 5-én a Dobó István-lak- tanyában adott műsort. Tel­jes műsorát április 12-én mutatja be a Szakszervezeti Székház nagytermében. . RUDDOF KÁROLY, a Szakszervezeti Kultúr­otthon művészeti előadója Űrömmel láttuk őket... Fiatal munkások, öreg ve­teránok, szinte apa és fia, kék ruhában, fegyverrel a kézben meneteltek április 4-én a munkásőrség dísz­századában. Felcsattant körülöttük a taps, amely az elismerés, a hála, a köszönet megnyil­vánulása volt Eger népétől, azok iránt, akik fegyvert fogtak a munkás-paraszt hatalom megvédésére, akik a nehéz napi munkák után, fáradságot nem ismerve, ké­szülnek szocialista hazánk megvédésére. Munkától megedzett arcok, az emelvény felé tekintettek, s a munkásörök nyílegyenes sorokban, kemény léptekkel vonultak, s erő sugárzott a díszszázadból. Fegyelmezett felvonulásuk­kal megmutatták, hogy szá­míthat a haza rájuk, meg­mutatták felkészültségüket, hogy az ellenség támadása többé nem érhet bennünket meglepetésszerűen. Örömmel láttuk őket a menetben, örömmel és büsz­keséggel. (F. I.) Tűzoltó bál Recsken Jól sikerült táncmulatságot rendezett vasárnap este a Recs­ki Ércbánya önkéntes tűzoltó­csoportja, a bányászotthon termeiben. A vidám hangu­latban lezajlott est bevételé­ből kiegészítik a felszerelésü­ket. Derékszíjakat, rangjelzé­seket és egyensapkákat vásá­rolnak. Április 3-án osztották ki az 1957. évi nyereségrészesedést a Mátravidéki Erőműben. A vállalat 1 224 000 forintot fize­tett ki, amiből több mint fél­havi fizetésüknek megfelelő összeg jutott egy-egy dolgo­zóra. A dolgozóknak üzemré­szenként, rövid röpgyűléseken osztották ki a rájuk eső pénz­jutalmat. Az üzemrészek ve­zetői röviden ismertették a múlt év eredményeit, hibáit, s annak a reményüknek adtak kifejezést, hogy ez évben még fokozottabb, jó munkával el­érik azt, hogy a jövő évben kifizetésre kerülő nyereségré­szesedés még magasabb le­gyen. Az erőmű dolgozói jól indul­tak az 1958-as évnek, és min­den reményük megvan ahhoz, Ez aztán A Sándor—Józsefek nagy napjai után megyénk egyet­len hivatalos hírszolgálati szerve anyagot juttatott el lapunkhoz, amelyben csodá­latos pontossággal soroltatott fel, hogy a névnapok kereté­ben hány száz torta, hány ezer pár csirke és hány hek­tó bor fogyott el megyénk­ben. E feltűnő pontosság az elfogyasztott ital- és ételne- műeket illetően meghökken­tett bennünket, — s nem ad­tuk le az anyagot, sőt szóvá sem tettük „abszolút” pon­tosságát. Hogy most szóvá tesszük? Nos. újból kaptunk ilyen pontos tájékoztatást■ a hírszolgáltató szervtől, mely­ből sebtiben idézünk is a pontosság és az ex-hasibusz nagyobb dicséretére: „Ezen a napon (húsvét va­sárnapról van szó. A Szerk.) mintegy három hektoliter szagos locsolóvíz, ötvenezer főtt sonka és több mint ezer hektoliter bor fogyott el...” Ez aztán* igen. Hiába, meg­tanultunk mi a számokkal agitálni! Mert ugyebár, köny- nyű ám egy ilyen kis hírecs- két összeállítani, csak egy kicsit számolni kell és kész is. Mert hogyasszongya: la­kik a megyében 300 000 em­ber. Annak a fele férfi, a másik fele nő Az egyik fél a másik félre egyedenkint rálocsol három cent kölnit. .. .gyors fejszámolás, s máris kijön a három hektoliter szagos locsolóvíz. Ha nem hogy a múlt évi eredményü­ket túlszárnyalják — az első negyedévi termelési tervüket 105.5 százalékra teljesítették. Az egy kilowattóra termelésé­hez szükséges hőfelhasználást jelentősen csökkentették és így kereken 12100 tonna lig­nitet takarítottak meg a terv­hez képest. Az önfogyasztás csökkenté­sében az eredmények azóta is kiválóak, mivel mintegy 270 ezer forint értékű villamos­energiával csökkentették a há­zi üzemi fogyasztást. A takarékossági mozgalom­ban lelkesen kiveszik részü­ket az üzem kiszistái is, akik február 4-i ifjúsági takarékos- sági felhívásukban erre ígé­retet tettek. (Lévay András) igen • • . jön ki, az se baj, úgyse szá­mol utána senki. Ragyogó újítás. Mi is át­vesszük. Akkor legalább meg tudjuk írni, hogy a két­napos esőzés ideje alatt 3 345 678 hektó eső esett a hevesi földekre, mert úgye, egy csepp esővíz, az annyi mint... tíz csepp esővíz, az meg már éppen tízszerese az annyi mintnak ... Esett úgye 24 órát, az 24-szer any­nyi mint __S már kész is a po ntos és megbízható hír az olvasóközönség megbízható tájékoztatására. Avagy: az első tavaszi alkonyon 2346 csók csattant, ebből a fiú adott 1235-öt, a lány adott pofont tízszer Ragyogó ötlet ez, hiába, megkönnyíti az újságíró munkáját, csak a hasára, vagy a fejére kell ütni (!), s rögtön életszagú, agitatív, a számok meggyőző erejével támogatott hírecskét költhet az olvasó legnagyobb gyönyörűségére, — az íróasz­tal mellett. És még ezért nem adtak Nobel-díjat? Ez még érthető, hisz oda protekció kell. De legalább felfigyeltek volna rá az illetékesek eme me­rész újítására! Hiába, ez a vidék átka: elkallódnak az újítók, a me­rész kezdeményezők. Talán ez a kis újságcikk segít a dolgon, s az újító megkapja ennek nyomán az újítás meg­érdemelt díját! (gyurkó) Javában folyik a házhely értékesítése az OTP-nél A kormány a múlt évben megjelent rendeleté alapján a tanácsok által az Országos Takarékpénztárhoz átadott tartalék, valamint kisajátított házhelyek megvásárlása iránt nagy az érdeklődés és rövid időn belül több adás-vételi szerződés megkötésére került sor. Az eladott ingatlanoknak a vevő részére való telek­könyvi átírása is folyamat­ban van. Az Országos Takarékpénz­tártól nyert értesülésünk sze­rint házhely vásárlásra vo­natkozó igényt az illetékes városi, illetve járási OTP fióknál kell benyújtani, ahol szükséges felvilágosítással is szolgálnak. \ Megalakult Heves megye 30 tagú cigány népi együttese Félhavi fi set és jutott egy-egy dolgozóra Amiről az egyre sárguló újságlapok beszélnek Felszabadulásunk tizenharmadik évfordulóját ünnepel­tük. Tizenhárom esztendő nem nagy idő a történelem­ben, s mégis mennyi minden történt a kis országban, s e kis megyében is az eltelt esztendők alatt. Hatalmas változáson, fejlődésen mentünk keresztül mi is: emberek. S a tovatűnő évek új és új, nagyszerűbbnél nagysze­rűbb eseményei mellett sokszor könnyen felejtünk. Termé­szetesnek veszünk dolgokat, amelyek nem is olyan termé­szetesek. S most, hogy az „Igazság” című lap 1945 elején megjelent számait lapozgatom, ismét elevenné válnak a ti­zenhároméves események... Míg az ország fővárosa és vele együtt a dunántúli részek, a fasizmus igája alatt szen­vedtek, s a háború borzalmait élték, addig az ország keleti része, s így megyénk is, már hozzáfogott egy új élet épí­téséhez. Ennek az új élet épí­tésének egyik alapja a magyar —szovjet barátság volt és az ma is. Az 1945. január 4-i Igazság nagybetűs címmel köz­li az akkori külügyminiszter nyilatkozatát: „KERESNI FOGJUK A SZOVJETUNIÓ ROKON- SZENVÉT ÉS BARÁTSÁGÁT*’ „Külpolitikánkat ma két tény határozza meg: német részről és a letűnt kormá­nyok bűnéből ránk erőszakolt háború elvesztése és a vörös hadsereg diadalmas előnyomu­lása a Duna-medencében. En­nek a két ténynek következ­ményeit kell levonnunk, s amint a nemzetgyűlési felszó­lalásokból megállapítható, a magyar nép már le is vonta. Sürgősen fegyverszünetet ké­rünk a Szovjetuniótól, hala­déktalanul szakítunk Német­országgal ... De ennél tovább megyünk. Keresni fogjuk és bízunk benne, hogy meg is találjuk a Szovjetunió rokon- szenvét és barátságát. Ezt már nemcsak az értelem, de az ér­zésünk is mondatja velünk. Egyre inkább nő a keserűség és a gyűlölet a németekkel szemben és egyre több hálá­val és szeretettel gondolunk a Szovjetunió katonáira, akik nemcsak a maguk, s a világ szabadságáért és nyugalmáért, de a mi felszabadításunkért is magyar földön ontják vérü­ket.” S míg egymásután jöttek a hírek a Budapesten folyó har­cokról, a felszabadított terü­leteken megindult az élet. A január 14-i lapszámban ezt olvassuk: „AKARAT, MUNKA=SIKER” „Alig három héttel a néme­tek kiverése és 11 nappal az­után, hogy a német terror­bombák megbénították a nyomdagépeket és törmelékkel árasztották el a betűszekré­nyek rekeszeit, az elvhűséggel párosult akarat elindította út­jára az új egri sajtót: az „Igaz- ság”-ot, hogy ezzel is serken­tőleg hasson az építő szándék kú emberekre. A lapban ízlé­ses hirdetés hívja fel a figyel­met arra, hogy megnyílt az el­ső vendéglő Egerben. Délidő van, amikor benyi­tunk a Vadászkürt nagyter­mébe. Kellemes meglepetés. Cigányzene fogadja a belépő­ket. A kellemes meleg terem­ben már 30—40 vendég várja az ebédet... Elfogyasztjuk az egyszerű, de ízletes menüt. Bableves, paprikásburgonya és egy szelet kenyér ... Érdek­lődünk a másnapi ebéd felől. — Tarhonyaleves és borsófőze­lék lesz, — mondja a föúr, de lehet, hogy egy kis feltétet is tudunk rá szerezni. Az utcán újabb meglepe­tésben van részünk. Ismerő­sünknél csinos, vöröskötésű 1945-ös zsebnaptárt látunk. Nézzük az aranyozott betűket, s ebből megtudjuk, hogy csak­ugyan kinyitott egy cukrász is.” A riport további részében beszámol az újságíró a Sár- váry-cukrászda „különlegessé­geiről”: sósrúd, krumplipogá­csa, lángos, görhe, tök, mákos főttkukorica. Lapozzuk az újságot, mely­ben ilyen címekkel találko­zunk: „A népi önkormányzat útján”, „A kommunista párt gyűlése Egercsehiben”, „Az élet és lélek szabadsága”, „Me­nekül a német kormány, 122 kilométerre van a Vörös Had­sereg Berlintől”, „Szabadszak­szervezetek jövője”. A február 8-i szám a Prav­da Magyarországról írt nagy- jelentőségű cikkét hozza. „A SZOVJETUNIÓ NAGY­LELKŰSÉGE LEHETŐSÉGET NYÚJT MAGYARORSZÁG­NAK ÁLLAMISÁGA VISZ- SZAÁLLITÁSÁRA”. „A Vörös Hadsereg — írja a Pravda — egyik legnagysze­rűbb győzelmét aratta Magyar- országon. Győzelmével elérte azt, hogy Hitler elvesztette utolsó szövetségesét. Ezzel Né­metország nemcsak Magyaror­szág hadiiparát és munkásai­nak százezrét vesztette el, ha­nem egy olyan területet is, amely Dél-Németország hatá­rát fedezte... ... Magyarország teljes ve­reséget szenvedett ebben a szégyenteljes és gaz háború­ban, melyet Hitler Németor­szágával együtt kezdett meg. A Szovjetunió most lehető­séget nyújt Magyarországnak, hogy jóvátegye bűnét. A ma­gyar nép bizonyára élni fog a lehetőséggel, hogy — mint az angol-szászok mondják — megszolgálja a retur-jegyet. Magyarországnak a Szovjet­unió lehetőséget nyújt állami­ságának visszaállítására A magyar népnek módjában volt demokratikus alapokon meg­választani az ideiglenes nem­zetgyűlést ... ... amilyen mértékben veszi ki Magyarország a részét a há­borús erőfeszítésekből, oly mértékben vívja ki helyét a szabadság szerető népek kö­zött” — fejezL be cikkét a Pravda. A megjelenő lapszámok rendszeresen tájékoztatták az olvasókat a magyarországi harcokról, s a más országok területén folyó Hitler elleni háború mozzanatairól. Rend- I szeresen írt a lap a különböző pártok megmozdulásairól. — Majd február 15-én rendkívüli kiadásban közölte Budapest felszabadulását. „FÖLDET A MAGYAR NÉP­NEK!“ Ezzel a címmel jelent meg egy vezércikk a február 22-i számban. „A magyar nép évszázados kérdésének megoldása vált szükségessé. Eddig az ország lakóinak zömét és létfenntartó erejét képező parasztság nem látta sohasem célját az élet­nek és nem látta sohasem ér­telmét annak, hogy ezen a földön „élned és halnod kell”, mert a néhány száz főből álló uralkodóosztály kezébe sze­rezte a hatalmat és mindent meggátolt, amikor arról volt szó, hogy a magyar parasztság megerősödjön és a földhöz- jutott parasztságra támasz­kodhasson egy paraszti mű­veltséggel, paraszti főiskolák­kal rendelkező ország. ... Ma a legveszedelmesebb pillanat­ban, az ország lakóinak leg­tragikusabb élelmezési hetei­ben, de ugyanakkor az igazi földreform-kérdésnek pillana­tában a kisparasztnak, a kis­gazdának egyetlen kötelessége van, hogy a legrövidebb időn belül hozzákezdjen a föld meg­műveléséhez és előkészítse a termelést, hogy a fasizmus alóli felszabadulás éve ne hozzon pusztulást az ország lakóira...” Az április 8-án megjelenő lapszám vastag címbetűkkel közli, hogy a Szovjet csapatok az utolsó némettől is megtisz­tították hazánk földjét. Ugyanebből a lapszámból értesülünk, hogy ezekben a napokban Vorosilov marsall Egerben tartózkodott és hosz- szas megbeszélést' folytatott Csirmaz Dezső nemzetgyűlési képviselővel. FÖLD, KENYÉR, SZABADSÁG jegyében 3500 ember részvé­telével folyt le a kommunista párt nagygyűlése. A március 8-i lapszámban részletes ripor­tot olvashatunk a nagygyűlés­ről, amely a földreform azon, nali végrehajtását, a fasiszta és reakciós elemek elleni erő­teljesebb fellépést követelte... ... És a március 25-i lap­szám címoldalán nagy meg­nyugvással olvashatták a me­gye lakói a Földreform című vezércikket, melynek idézzük emlékezetes, utolsó szavait: Parasztok, földmunkások! — Tietek a föld — rendelkezze­tek vele' „MAGYARORSZÁGOT FEL­SZABADÍTOTTA A VÖRÖS HADSEREG” És folytathatnánk tovább és tovább az összefűzött pél­dányok lapozgatását, melyeket ma már múzeumi értékként kezelnek, és amelynek sorai még sokat tudnának mesélni arról a korról, melyben megszületett a szabadság, melynek évfordulóját ma ünnepeljük. (Márkusz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom