Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)
1958-04-05 / 63. szám
NEPOJSAü 1958. április 5., szombat — Díszünnepség az Operaházban — (Folytatás az 1. oldalról) getlenség és a szabadság forog veszélyben. A kiszolgáltatottság és a kizsákmányolás visszaállítása került akkor napirendre. Ezért sorakoznak fel most mind nagyobb számban a munkásokon és a dolgozó parasztokon kívül az értelmiségi dolgozók is a párt és a kormány helyesnek bizonyult, a gyakorlat példáját kiállt politikája mellett. A magyar nép mindent megtesz, hogy megvalósuljanak a Szovjetunió békej avaslatai Biztos alapokén nyugszik a mi függetlenségünk és szabadságunk azért is, mert a szocialista tábor egyenrangú és egyenjogú tagjai vagyunk, ahhoz a testvéri közösséghez tartozunk, melynek élén a Szovjetunió áll. Erőinket a varsói szerződésben egyesítettük. A mi szerződésünk szükséges és helyes voltát még jobban aláhúzzák a legutóbbi idők eseményei, különösképpen az a tény, hogy az imperialisták atomfegyverekkel is ellátják a nyugatnémet militaristákat. Dolgozó népünk érdekében szilárdan kitartunk a var- só! szerződés mellett és hűen teljesítjük a szerződésből ránk háruló kötelezettségeket. A jelenlegi nemzetközi helyzetet az jellemzi, hogy szüntelenül növekednek a szocialista világrendszer, s különösképpen a szocialista tábor vezetőjének, a Szovjetuniónak erői. A Szovjetunió célja az, hogy elősegítse a legégetőbb problémák megoldását. Ezért terjeszti elő az építő javaslatok egész sorát. A magyar dolgozók e javaslatok mögött állnak, s ezért a magyar kormány minden tőle telhetőt megtesz, hogy segítse megvalósulásukat. A világ népei nagy örömmel látják a Szovjetunió páratlan technikai és tudományos sikereit, amelyek súlyos csapást mérnek az úgynevezett erőpolitikára, keresztülhúzzák a hidegháború módszereit gyakorló és háborúra törő imperialista körök számítgatásait. Ma már épeszűnek sem lehet mondani azt az embert, aki nem veszi tudomásul, — mekkora változások történtek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom óta eltelt negyven esztendő alatt a győzelmes szocializmus országában. A negyvenedik évforduló alkalmából tartott ünnepi ülésről a Szovjet*nió Legfelső Tanácsa már azzal a felhívással fordulhatott a Szovjetunió népeihez, hogy a szovjet hatalom fennállásának kezdődő, ötödik évtizede a kommunizmus megvalósításának évtizede legyen. A Szovjetunió ereje — a világ minden népének ereje A közismerten primitív és rendkívül elmaradott cári Oroszországból a szovjet hatalom negyven esztendeje a világgazdaság vezető helyén álló, iparral és a tudományokban vezetőhelyen álló, legmagasabb felkészültséggel rendelkező óriási szocialista világhatalmat teremtett. A szovjet tudósok alkották meg elsőnek az interkontinentális rakétát, a Szovjetunió bocsátotta fel elsőként a mesterséges holdakat, nyitott új korszakot az emberiség számára, a terrriészet megismerésében is. A Szovjetunió ereje — a világ minden népének ereje! A Szovjetunió ereje ad a mi számunkra is újabb bátorítást és bizakodást, hogy kitartóan haladjunk tovább a magunk- választotta úton. Mint az egész világ közvéleményében, a magyar dolgozó nép millióiban is óriási visszhangra talált a Szovjetunió Legfelső Tanácsának most született döntése, amellyel kimondta az atomkísérletek egyoldalú megszüntetését. Mekkora' erőt, önbizalmat fejez ki ez a döntés! A kapitalista országok népei énnek a határozatnak fényénél még világosabban láthatják azt á valóságot, hogy a maguk országának imperialista, háborús uszító körei félrevezetik és becsapják a népet, amikor a Szovjetunió háborús készülődéseiről, támadó szándékairól hazudoznak. A százmilliók békeakarata — szilárdan bízunk benne — arra fogja késztetni a vezető kapitalista hatalmak politikusait, hogy a kormányfők találkozóján megvitassák a nemzetközi helyzet égető problémáit és közösen keressék megoldásuk gyors lehetőségeit. Külpolitikánk céljai A Magyar Népköztársaság külpolitikáját egyértelműen az határozza meg, hogy a szocialista tábor tagja vagyunk, mert ez biztosítja, hogy csorbítatlanul megőrizzük állami szuverénitásunkat és tovább építhessük hazánkban a szocializmust. Politikánk célja az, hogy ingadozás nélkül hozzájár ruljunk a szocialista tábor egységének további megszilárdításához, erőinek növeléséhez, s a proletárinternacionalizmus szellemében ápoljuk és elmélyítsük a szocialista országokhoz, elsősorban a Szovjetunióhoz fűződő testvéri kapcsolatainkat. A baráti országokkal való szoros együttműködés mellett — a békés egymás mellett élés alapelvéből kiindulva — a Magyar Népköztársaság kormánya arra törekszik, hogy a nem szocialista országokkal is az egyenjogúság alapján rendezzük és fejlesszük politikai és gazdasági kapcsolatainkat, viszonyunkat. Ilyenirányú törekvéseinknek már vannak eredményei. Kapcsolataink a kapitalista országokkal lényegében a korábbi normális szinten teljesen helyreálltak, sőt több viszonylatban ki is szélesedtek. Dolgozó népünk jó munkájával, barátaink támogatásával megvalósítjuk a szocialista építés feladatait Kedves Elvtársak! Pártjával és kormányával összeforrott, egységében erős nép ünnepli ma hazánkban április negyediké tizenharmadik évfordulóját. Ez az egység a záloga annak, hogy sikeresen valósítjuk meg a szocializmus építésében előttünk ájló további teendőket. Idei népgazdaságunk tervei ismeretesek dolgozó népünk előtt. Ezek a tervfeladatok reálisak, arra a biztos alapra épültek, hogy az ellenforradalom által okozott súlyos gazdasági zavarok ellenére a múlt év második felében általában már magasabb színvonalon folyt a termelés, az egész gazdasági élet magasabb szintet ért el, mint 1956. első kilenc hónapjában. A magyar dolgozók munkája, a Szovjetuniótól és többi barátunktól kapott segítség tette ezt lehetővé, s most már azt a célt tűzhettük magunk elé, hogy az életszínvonal stabilizálása mellett lényegében saját erőforrásainkra alapozva, növeljük a nemzeti jövedelmet, az életszínvonal további emelésének egyetlen biztos alapját. Ezévi tervünk ugyanúgy, mint készülő hároméves tervünk a párt és a kormány hosszabb időre szóló gazdaság- politikájának részét képezi. Ennek a gazdaságpolitikának lényege az, hogy az ország természeti adottságaira, a reális lehetőségekre, a dolgozó nép öntudatos, jó munkájára és a baráti országokkal fennálló együttműködésre épül, azzal számol, hogy a legész- szerűbben használjuk fel lehetőségeinket, ilyen módon fokozatosan, de biztonsággal haladjunk előre a szocializmus építésének útján. A kormány megfelelő intézkedéseket tett és tesz arra is, hogy a legfontosabb területeken bizonyos minőségi átalakulás történjék a gazdasági fejlődésben. Ezért tűzte ki célul ezévi népgazdasági tervünk az ipar szerkezetének fokozatos javítását. A dolgozók helyeslésével találkozott a kormánynak az az intézkedése, amely a dolgozók anyagi ösztönzése céljából kialakította a nyereségrészesedés rendszerét, amelyet a továbbiakban is fenn kívánunk tartani. Ennek alapjául a termelés gazdaságosságát tekintjük. Ez évben, az első alkalommal egymilliárd forint nyereségrészesedést fizettünk ki a dolgozóknak. Össze kell fogni erőinket Számtalan más ténnyel együtt ez a tapasztalat is arról győzi meg munkásosztályunkat, műszaki értelmiségünket, hogy érdemes oda- adóan fáradoznia a terv teljesítésében, helyes és szükséges, hogy a saját maga érdekében is magáévá tegye kormányunknak a takarékos gazdálkodásra vonatkozó felhívását. Elsősorban az ipar és a mezőgazdaság dolgozóin, velük együtt a tudósokon, a tudomány szakemberein múlik, hogy megoldjuk iparunk, egész népgazdaságunk további fejlesztésének fontos feladatát: emeljük a termelés műszaki-technikai színvonalát — és különösképpen ezzel a módszerrel tegyük olcsóbbá termelésünket, versenyképessé exportra kerülő termékeinket. Az állami gazdaságok, a gépállomások dolgozói, a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg gazdálkodó parasztok N. Sz. HRUSCSOV: azzal járulhatnak hozzá saját- magúk és egész népünk életének további javításához, ha mezőgazdaságunkat a belterjesség irányában fejlesztik, nagyobb gondot fordítanak az állattenyésztésre és lehetővé teszik, hogy a hazai szükségletek kielégítésén kívül, a régi hagyományoknak megfelelően, mezőgazdasági termékeket is exportálhassunk, s cserébe értük a termelőmunkához és a vásárlási igények kielégítéséhez szükséges anyagokat, termékeket vásárolhassunk. Minden dolgozó abban a biztos tudatban munkálkodhat, hogy a párt és a kormány 'szilárd, nem kapkodó és nem kanyargó politikája — s ezen belül szolid gazdaság- politikája — megteremti a nyugcdt alkotó munka, a fejlődés, a további gazdasági sikerek feltételeit. Az ünnepi évfordulón minden tapasztalatunk és visszaemlékezésünk számbavétele arról győz meg minket, hogy jó úton járunk, jó cél eléréséért munkálkodunk. Népünk szabad, független, szocializmust építő nép. Magának érzi ezt a társadalmi rendet, megvédelmezi minden ellenséges támadással szemben. Készen áll a munkára, hogy tovább haladjunk előre és felfelé, a szocializmus magaslatai felé. Népünk saját erejében és nagy barátaink támogató erejében bizakodva néz a jövő elé. Éljen április negyediké, hazánk felszabadulásának, függetlenségének ünnepe! Éljen a magyar és a szovjet nép örök és megbonthatatlan barátsága! Éljen a világ dolgozóit egybeforrasztó proletárinternacionalizmus! Éljen a béke! Münnich elvtárs nagy tetszéssel fogadott beszéde után Hruscsov elvtárs, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője emelkedett szólásra. A szeretetnek és a barátságnak forró testvéri érzései élnek a szovjet népben a magyar nép iránt Kedves Kádár Elvtárs! Kedves Dobi Elvtárs! Kedves Münnich Elvtárs! Kedves Elvtársak! Barátaink! Engedjék meg, hogy először is szívből jövő köszönetét mondjak a lehetőségért, hogy felszólalhatok ezen az ünnepi gyűlésen, amelyet Magyarországnak a Hitler-fasiszták és horthysta bérenceik igája alóli felszabadítása 13. évfordulóján rendeznek. Bennünket, a párt- és kormányküldöttség tagjait mélyen meginditottak Münnich Ferenc elvtárs meleg és baráti szavai, amelyeket a Szovjetunióról, népünkről, kommunista pártunkról mondott. Engedjék meg, hogy őszinte köszönetét mondjak eredményeink ily nagyrabecsüléséért. Küldöttségünket magyar földre érkezésének első pillanatától meleg, szívélyes vendégszeretet vette körül. Jól tudjuk, hogy ez elsősorban azokat a baráti érzéseket fejezi ki, amelyeket Magyarország dolgozói a szovjet nép iránt táplálnak. Biztosíthatjuk önöket, hogy a testvéri .szeretetnek és a barátságnak ugyanilyen forró érzései élnek á szovjet népben a magyar nép iránt. _ A Magyar Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa, a szovjet kormány megbízásából és nevében, valamint az egész szovjet nép nevében forrón üdvözlöm Önöket, kedves elvtársak és Önökön keresztül a magyar dolgozókat. A szovjet nép szívből kíván Önöknek sok sikert a szocialista építés nagy munkájához, a béke megszilárdításáért, dicső hazájuk biztonságáért és függetlenségének védelméért vívott harcukhoz Népeink mindig nagy rokonszenret éreztek egymás iránt A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány szíves meghívására jöttünk hazájukba, hogy viszonozzuk látogatásukat és jobban megismerkedhessünk a tehetséges, szorgalmas magyar nép életével, munkás hétköznapjaival. — Őszintén reméljük, hogy a Szovjetunió párt- és kormány- küldöttségének látogatása tovább erősíti és mélyíti a népeink között kialakult baráti kapcsolatokat. A szovjet és a magyar nép ellenségei aljas céllal azt próbálják belesuj- kolni a hiszékeny emberek fejébe, hogy az orosz-magyar kapcsolatok egész története egyrészt Ausztria-Magyaror- szágnak a hármasszövetségben és az Oroszország elleni háborúban való részvételre, másrészt a cári csapatoknak az 1848—1849-es magyarországi forradalom elfojtásában vitt szerepére korlátozódik. Ez ostoba, nagyon is átlátszó hazugság. Hamisítás, mert úgy igyekeznek beállítani a dolgot, mintha országaink uralkodó, kizsákmányoló osztályainak múltbeli viszonya egyben népeink viszonya lett volna. Ez azonban két különböző dolog. Aki csak egy kissé is tájékozott a történelemben és nem akarja azt eltorzítani, jól tudja, népeink milyen nagy ro- konszenvet éreztek mindig egymás iránt. Gondoljunk 1917-re, amikor hazánk munkásosztálya, dolgozó népe lerázta magáról a cárizmus gyűlöletes igáját, majd győzelemre vitte a Nagy Októberi Szociálist? Forradalmat, s ezzel új korszakot nyitott az emberiség történelmében, mily lelkesen támogatta Magyarország munkás- osztálya, dolgozó népe a fiatal szovjet köztársaságot. A szovjet nép soha nem felejti el azoknak a magyar dolgozóknak a testvéri segítségét, akik az oroszországi proletariátussal és dolgozó parasztsággal vállvetve, hősiesen harcoltak az Októberi Forradalom diadaláért. A polgárháborúban sok tízezer magyar testvérünk küzdött hazánk ellenségei ellen. Szívből jövő hálát érzünk irántuk. Hálásak vagyunk a magyar munkásosztálynak, a magyar népnek, amely oly áll. hatatos, bátor harcosokat, igazi proletár-internacionalistákat nevelt, mint Szamuelly Tibor, Kun Béla és az itt jelenlevő harcos eltvársunk és barátunk, Münnich Ferenc. Kedves Elvtársak! A magyar munkásosztály, amely Inegismerte az elnyomatás keserveit, mindig a nemzetközi forradalmi mozgalom harci soraiban haladt. Budapesten már harminckilenc évvel ezelőtt kitűzték a munkás-paraszt hatalom vörös zászlaját. Mi, az idősebb nemzedék tagjai, jól emlékszünk még, hogy a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának híre milyen lelkesedést kellett Oroszországban és világszerte a dolgozók között. A Magyar- országról érkező hírek „új- jongó örömmel töltenek el bennünket”, s e hírek „erkölcsi győzelmünkről” tanúskodnak — írta akkor a nagy Lenin. A magyar munkások példája fényesen bizonyította a marxizmus-leninizmus eszméinek mindenekfelctt diadalmaskodó erejét, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nemzetközi jellegét. Vlagyimir Iljics Lenin a magyar munkásokhoz intézett üdvözletében a következőket írta: „Ti háborút viseltek Egyedül jogos, igazságos, igazán forradalmi háborút, az elnyomottak háborúját az elnyomók ellen, a dolgozók háborúját a kizsákmányolok ellen, háborút viseltek a szocializmus győzelméért. Az egész világon mindaz, ami a munkásosztályban becsületes, a Ti pártotokon áll.” A Magyar Tanácsköztársaságot annakidején megfojtotta a reakció, a nemzetközi imperializmus ereje. Az ellenforradalom Magyarországon vadállati módon számolt le a magyar szabadságharcosokkal, tízezerszámra gyilkolták le a magyar hazafiakat, s hetvenezer embert vetettek börtönbe. A nép elnyomói még az írmagját is ki akarták irtani a magyar nép ama évszázados törekvésének, hogy szabadon éljen, tőkések, földbirtokosok és mágnások nélkül. A gyárakat és az üzemeket visszaadták a tőkéseknek, a földet a nagybirtokosoknak, a fasiszta reakció uralmának sötét korszaka következett Magyarországon. A szovjet hadsereg segítségével a magyar nép lerázta magáról a fasizmus véres diktatúráját, kezébe vette a hatalmat A magyar munkások, parasztok és haladó értelmiségiek szívében azonban tovább lángolt a szocializmus eszméinek tüze. Semmiféle fasiszta kegyetlenkedés nem tudta elnyomni a magyar népben a szabadságvágyat, azt a törekvést, azt az eltökélt szándékol, hogy lerázza magáról a kapitalizmus igáját és a fasizmus gyűlöletes rabláncát. A szabadság tüze világító fénnyel 1945. áprilisában lobbant fel, amikor a magyar nép a szovjet hadsereg győzelmeinek eredményeképpen lerázhatta magáról az átkos emlékű Horthy-rendszert és a fasizmus véres diktatúráját. saját kezébe vehette a hatalmat. Végre valahára elnyerhette a régóta várt szábadságot és függetlenséget! A szovjet katonák, Sztálingrád hőseinek szivében — Nyugat felé törve — ott élt az 1848—49-es magyar szabadságharc és ak 1919-es dicső magyar Tanácsköztársaság emléke, a Magyarország dolgozóira és a német fasiszta megszállók uralma alatt sínylődő más országok dolgozóira gondoltak. A szovjet harcosok azzal, hogy életüket és vérüket nem kímélve, csapást csapás után mértek a fasiszta hódítókra, segítséget ;ádtak azoknak a népeknek, amelyek oly sokat szenvedtek a hitleri rabságban. A magyar Alföldön, a Duna és a Tisza partjain, s a Budapesten kibontakozott nagy csata része volt azoknak a nagy harcoknak, amelyek a dolgozó ember jövőjéért és boldogságáért folytak. A szovjet nép fiainak tízezrei áldozták életüket a magyar nép szabadságáért. Népeinknek a fasizmus elleni közös harcban ontott vére örökre megpecsételte barátságunkat. A magyar néo megvédte a szocializmus építésének vívmányát A felszabadított Magyarország — a szocialista építés útján — rövid idő alatt ugrásszerű fejlődést ért el az ipari termelésben és a kulturális forradalomban, s ezzel a magyar munkások és parasztok előtt szélesre tárta a tudomány és a művelődés kapuit. A szocializmus ellenségei fogcsikorgatva nézik a szocialista országok dolgozóinak sikereit. Ezért aztán minden módon igyekeznek kárt okozni ezeknek a népeknek, akadályozni őket az új, szocialista élet építésében. Hogy eljárásuk milyen cinikus, ez már abból is látható, hogy nem is titkolják ebbeli szándékukat. Elvtársak! Önök jól tudják, hogy bizonyos kapitalista államok vezető körei roppant nagy összegeket áldoznak a szocialista országok elleni aknamunkára, nyíltan hirdetik ellenséges terveiket: a népi demokratikus rendszer megdöntését és a kanitalista rendszer visszaállítását. Ilyen aljas tervet szőttek a Magyar Népköztársaság ellen is. Az imperialisták, kihasználva Magyarorsfeág volt vezetőinek hibáit és torzításait, 1956. október-novemberében megindították bűnös géDezetü- ket. A kivüről buzdított és szervezett magyar reakciós erők fasiszta zendülést robbantottak ki. Minden eszközt felhasználtak a nép félreveze- fésére. Mint a sötét varjúhad, úgy kezdett visszaszállni Magyarországra a szétzúzott, kizsákmányoló osztályok dühödt söpredéke. Előmásztak odúikból a népi demokratikus rendszer álcázott ellensége5 A börtönökből kiszabadított közönséges bű- (Folytatás a 3. oldalon)
