Népújság, 1958. április (13. évfolyam, 59-83. szám)

1958-04-03 / 61. szám

2 NÉPÚJSÁG 1958. április 3. csiit-c Megérkezett hazánkba a szovjet párt* és kormányküldöttség (Folytatás az 1. oldalról) Az imperialisták erőfeszí­téseivel szembenáll a szocia­lista tábor valamennyi orszá­gának szilárd egysége és együttműködése. Meggyőző­déssel állíthatjuk, hogy amíg egységesek és össze- forrottak vagyunk, addig az ellenségnek semmiféle fondorlatai nem ijeszthet­nek meg bennünket. Ezért tovább erősítjük és mint szemünk fényét óvjuk ezt az egységet, még szoro­sabbra zárjuk sorainkat, elmélyítjük barátságun­kat és testvéri együttmű­ködésünket. A szovjet emberek na­gyon jól tudják, hogy Ma­gyarország dolgozói a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-pa­raszt kormány vezetésével milyen sikereket arattak új életük építésében. Biztosít­hatjuk önöket, hogy a Szov­jetunió és a többi szocialista ország a leghívebb és a leg­megbízhatóbb barátjuk. (Nagy taps.) Szívünk mélyéből kívánunk önöknek kedves elvtársak újabb sikereket a szocialista Magyarország építéséhez! (Nagy taps!) Engedjék meg, hogy kife­jezzem meggyőződésemet: Küldöttségünk magyarországi látogatása újabb lépés lesz a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság közötti testvéri barátság erősítésének útján, s elő fogja segíteni a világ­béke megszilárdítását. (Éljen­zés, hosszan tartó taps!) Éljen a Magyar Népköztár­saság! (Lelkes, nagy taps.) Erősödjék és virágozzék a magyar és a szovjet nép meg­bonthatatlan barátsága! (Vi­haros taps, éljenzés, ütemes felkiáltások: Szovjet—magyar barátság!) (MTI.) Kedves vendégeink Kedves vendégek, igaz barátok érkeztek hozzánk, hogy velünk együtt ünnepeljék a magyar nép szabad­sága születésének 13. évfordulóját. Tegnapi számunkban közöltük Nyikita Szergejevics Hruscsov küzdelmes, a haladásért, a békéért küzdő államférfi életrajzát, most pedig megismertetjük olvasóinkat a szovjet küldöttség tagjainak életével. Katonai parádé Egerben es Vigyázz! Fogadás jobbról, Az egri helyőrség április 4-i tisztelegi! Szuronyt szegezz! — díszszemle sikerének kovácso- harsannak a vezényszavak a lói a parancsnokok mellett a laktanya díszszemle gyakorló- párt és KISZ aktivisták, ök terén, mely olyan, mint egy azok, akik személyes példamu- eleven élő színpad. Az egri helyőrség díszszem­léjére készülnek a díszszáza­dok. Szorgalomban, lelkesedés­ben nincs is hiány. Erőt, ke­ménységet, fegyelmezettséget sugárzó díszszemlére készül­nek. Díszmenetük szinte meg­remegteti a jöldet. Olyan ez a gyakorlás a díszszemle előtt egy nappal, mint a menyasz- szonynak a ruhapróba... A legkisebb hibák, hiányosságok megszüntetésén fáradozik min­denki. Felejthetetlen élménye lesz a díszszemlének a parancsnok elvtárs üdvözlése. Többszáz díszelgő katona hangorkánja, hajrázása, zúgása hömpölyög végig a téren díszelgő csapa­tok felett. Kemény tekinte­tek, az egyenes sorok, egyön­tetű fővetés, besulykolt fegy­verfogások láttán öröm tölti el a barátot, elkeseredett düh a munkáshatalom ellenségeit. A katonai parádé Eger hely­őrségében egyben a néphadse­reg erejének fegyelmezettsé­gének, kiképzési sikereinek a szemléje is lesz. Ennek tuda­tában készülnek a díszelgő harcosok és tisztek. Fogadkoz- nak is erősen, hogy ki is vág­ják a rezet.. Különösen L. tiszt díszszázadának harcosai, akiknek díszmenete alatt szin­te szikrázik a föld. P. tiszt díszalegysége a szuronyt sze­gezz egyöntetű végrehajtásá­val arat nagy sikert. H. tiszt géppisztolyos díszalegysége pe­dig kemény fövetésével tűnik ki. tatásuk mellett a gyakorlat szüneteinek ideje alatt kis történetek elbeszélésével feled­tetik a felkészülés fáradalmait. A minap az egyik agitátor, Kovács honvéd éppen arról beszélt, hogy az 1919-es Vörös Hadsereg díszezredének a szemléjén a lányok, asszonyok piros kendőket lobogtattak, vi­rágokat szórtak a díszelgők elé... se Ha kendőlobogtatást nem is, de virágot már mis is kap­tunk az egri lányoktól — szólt közbe nagy derültség közepet­te az egyik katona. — Mégpe­dig az Egri Tanítóképző KISZ- szervezetének leányaitól. — Bizonyára meg is nézik a dí- szelgésünket, de a szemük kö­zé nézünk — igaz-e, gyerekek? rikkantotta el magát egy másik. ★ A szünet közben lejárt. Újra felsorakoztak a díszszázadok, kezdődött elölről a díszszemle mozzanatainak gyakorlása. — Nem sok idő van már hátra, csak egy nap Minden percet ki kell jól használni. S a dí­szelgők ki is használják a per­ceket. Nemcsak a gyakorlat idején, hanem este a körletben a szabadidőben is készülnek. Forradalmi indulókat, katona­dalokat tanulnak, hogy április 4-én reggel, amikor végigvo­nulnak a városon, vidám da­lokkal köszöntsék hazánk fel- szabadulásának 13-ik évfordu­lóját, Eger város dolgozó né­pét. ANKA BÉLA fhdgy Az atomfegyverhezés ellen Tüntetések, sztrájkok Nyugat-Németországban BRAUNSCHWEIG (DPA) Többezer braunschweigi ipa­ri munkás rövid munkameg­szakításokkal tiltakozott a Bundeswehr tervezett atom­felfegyverzése ellen. Egy ne­gyedórára Braunschweigben összesen mintegy kétezer épí­tőipari munkás hagyta abba a munkát. Az egyik braun­schweigi üzemben ugyanezen okból kifolyólag egyórán át szünetelt a munka. A tünte­tésben 4500 munkás közül mintegy ezerkétszáz vett részt. Összetűzésekre nem került sor. A szocialista német diák- szövetség erre Bonnban ki­jelentette, hogy a Szövetségi Köztársaságban támogat min­den olyan erőt, amely az atomfegyverkezés ellen száll síkra. A szövetség fenntartás nélkül csatlakozik az „atom­halál elleni harc” munka- bizottságának célkitűzéseihez és felszólítja a tanuló fiatal­ságot, „az .egész nép érdeké­ben foglaljon megalkuvás Frol Rcmcmovics Kozlov pártbizottság Frol Romanovics Kozlov 1908-ban született, a Rjazany- területi Loscsinyino faluban. Szegény paraszt család sarja. Tizenöt éves korában a kaszi- movói „Krasznij Tyesztyil­csik”-gyárba került. Kitanulta a textilszakmát, majd segéd­mester lett. Belépett a kom- szomolba. 1926-ban felvették a kommunista pártba. Még abban az évben megválasz­tották az üzemi komszomol bizottság titkárának. Innen a Kaszimovoi Városi Komszo- molbizottság gazdasági osztá­lyának az élére került. A fiatal kommunistát 1928- ban Leningrádba küldték ta­nulni. Elvégezte a Vörös Aka­démiát, majd a leningrádi politechnikai főiskolát. Mérnöki diplomával a zse­bében került az ország egyik legrégibb kohászati központ­jába — Izsevszkbe. Hengerde- vezetőnek nevezték ki. 1939- ben üzemi párttitkárnak, 1940-ben a városi pártbizott­ság titkárának választották meg. 1944-ben áthelyezték Moszk­vába, ahol három éven át felelős tisztségeket töltött be az SZKP Központi Bizottsá­gának apparátusában. Utána Kujbisevbe irányította a párt Ott a területi másodtitkára lett. 1949-ben Kozlov újra Le­ningrádba került. Szervező titkárnak küldték a Kirov- gyárba. Rövidesen megválasz­tották a leningrádi városi pártbizotság titkárának. 1953. novemberétől, mint a Lenin- grád-területi pártbizottság el­ső titkára dolgozott. A XIX. és a XX. pártkong­resszuson F. R. Kozlovot be­választották az SZKP Köz­ponti Bizottságába. A Köz­ponti Bizottság 1957. évi feb­ruári ülésén az SZKP KB el­nökségének póttagja, majd a júniusi ülésen rendes tagja lett. Az 1957. decemberében az OSZSZSZK Minisztertanácsá­nak elnökévé választották meg. F. R. Kozlov a Szovjet­unió és az OSZSZSZK Leg­felső Tanácsának küldötte, a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese. Két­szer tüntették ki a Lenin- renddel, kétszer a Munka Vö­rös Zászlaja rendjellel, egy­szer a Nagy Honvédő Háború Érdemérmének második foko­zatával, valamint Vörös Csil­lag rendjellel. Ezenkívül még több kitüntetésben részesült. V. V. Grisin 1914-ben szü­letett Szerpuhov városában, munkáscsaládból. 1933-ban a moszkvai vasúti technikum tanulója lett, tanulmányait 1937-ben végezte el, tech­nikusszerelő szakképzést sze­rezve magának. Még iskolai tanuló korában 1935-ben lé­pett a komszomol tagjai so­rába. 1937—38-ban a szerpu­hov i vasúti fűtőház helyettes főnökeként dolgozott és a fű­tőház komszomol-szervezeté- nek titkára volt, 1938-ban kezdte meg szolgálatát a had­seregben. Ebben az évben vették fel a Szovjetunió Kom­munista Pártjába. A hadseregből V. V. Grisin Szerpuhov városába tért visz- sza, s előző munkakörében a fűtöház főnökének helyettese­ként dolgozott. Ebben a be­osztásában V. V. Grisin igen kezdeményezőképes, határo­zott vezetőnek bizonyult. 1941 áprilisában beválasztot­ták a szerpuhovi vasúti cso­mópont pártbizottsága 1' rának. V. V. Grisin ett' időponttól tölt be pártm:.. zatást. 1942-től 1950-ig szerpuhovi városi pártbi ság titkára volt, 1950 ér* között a moszkvai ' pártbizottság gépgyártás tályát vezette. 1952 szép' herében a moszkvai tér pártbizottság titkárává ví tották. 1956. márciusába V. Grisint a Szovjet Sze vezetek Központi Tanát r elnökévé választották, is ebben a beosztásában c zik. V. V. Grisint három választották a Szovjeté Legfelső Tanácsa küldött,, Több ízben választották i a moszkvai területi é. moszkvai városi tanács tat jainak sorába is.- Küldött ve a XIX. és a XX. pártkon ' resszuson. A XIX. és a X>: pártkongresszuson bevála: tották az SZKP Központi B; zottságába. V. V. Grisin Lenin-renddel és több, ms kitüntetéssel tüntették ki. Andrej Andrejevies Gron&iko A. A. Gromikot, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának el­nöksége 1957. február 16-án nevezte ki a Szovjetunió kül­ügyminiszterévé. Gromiko 1909-ben született. Közgazdasági szakképesítést szerzett. 1936-tól 1939-ig a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája Közgazdasági Intéze­tében tudományos főmunka­társként dolgozott. A közgaz­dasági tudományok doktora. A. A. Gromiko 1939-ben lé­pett diplomáciai szolgálatba. A Szovjetunió külügyi nép­biztosságának az amerikai or­szágokkal foglalkozó osztályát vezette. 1939-ben a Szovjet­unió nagykövetségének taná­csosává nevezték ki. 1943 és 1946 között a Szovjetunió washingtoni rendkívüli és meghatalmazott nagykövete volt és egyidejűleg rendkívüli követként és meghatalmazott miniszterként akkreditálták a Cubai Köztársaság kormányá­hoz. 1946—1948 között a Szov­jetunió állandó képviselője volt az Egyesült Nemzetek Szervezetének Biztonsági Ta­nácsában. 1947-től 1952-ig a külügyminiszter helyettese­ként dolgozott. 1952-től 1953-ig rendkívüli és meghatalma­zott nagykövet volt Nagy- Britanniában. 1953-ban a Szov­jetunió külügyminiszterének első helyettesévé nevezték ki. A. A. Gromiko részt vett a krimi és berlini konferenci­án, amelyen a három nagyha­talom: A Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok és Nagy-britannia vezetői ta­nácskoztak. Tagja volt a Szovjetunió küldöttségének az Egyesült Nemzetek megalakí­tásánál San Franciscóban és az ENSZ több ülésszakán. Részt vett a külügyminiszte­rek találkozóján. Vezetésével tevékenykedett a szovjet kül­döttség a Dumbarton-oaksi tanácskozáson és az Egyesült Nemzetek Szervezete előké­szítő bizottságában London­ban. Gromiko a Szovjetunió képviselője volt az ENSZ le­szerelési albizottságának ta­nácskozásain. A. A. Gromiko tagja volt annak a szovjet küldöttségnek is, amely 1955-ben részt vett a négy nagyhatalom vezetői­nek genfi tanácskozásán. El­kísérte Bulganyint és Hrus- csovot indiai, burmai és af­ganisztáni utazására és Nagy- Britanniába is. Tagja volt annak a szovjet kormányküldöttségnek, amely 1955-ben meglátogatta Jugo­szláviát. Gromiko a külföldi kormányküldöttségek moszk­vai látogatása idején részt vett több tanácskozáson. A. A. Gromiko a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának tagja. Kétízben tüntették ki a Le­nin-renddel. nélkül állást a szövetségi gyű­lés veszélyes többségi határo­zata ellen.” MAR A KORMÁNY FEL­HÍVÁSA előtt is gondolkod­tak azon a gyöngyösi Vas- és : Fémipari Vállalat munkásai :és vezetői, hogyan lehetne ta­karékosabban bánni az anyag­gal. A dolgozók javaslatai nyo­mán megszigorították az anyag- és szerszámkiadást, éberen ügyeltek az üzemi tolvajokra, az import Ruhr- ; vidéki koksz helyett hazait ; használnak, s ezzel komoly ; összegeket takarítottak meg [az elmúlt hónapban is. [ Az ilyen előintézkedések [után érthető, hogy nagy öröm- tmel fogadták a kormány taka­rékossági felhívását. Sok hasz- >nos takarékossági javaslat [hangzott el, amit meg kell [valósítani, s aszerint kell dol- [gozni. A vasöntőműhely füs- [tös helyiségében sok fiatal [dolgozik. Formákat csinálnak, [vagy homokot kevernek. [ Árvái László formázót ko­Viktor Vaszilfeväcs Grisin Viktor Vasziljevics Grisin, a Szovjetunió Kommunista a Szovjet Szakszervezetek Pártja Központi Bizottságá- Központi Tanácsának elnöke, nak tagja. Anna Petrovna Bojkova Anna Petrovna Bojkova 1918-ban született a pszkovi kormányzóság Dubki nevű községében. 1940-ben elvégez­te a pszkovi pedagógiai főis­kolát és pedagógiai pályára lé­pett. 1949-ben elvégezte a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának felsőfokú pártiskoláját. A. P. Bojkova 1942 óta párt­munkásként dolgozik. 195 . 1956-ig Leningrád kujbi:- kerülete pártbizottságának só titkára volt. 1956. óta a Leningrádi Városi Pártbizott­ság második titkára. A. P. Bojkova az SZKr Központi Bizottsága közp*- ellenőrző bizottságának t. Lenin-renddel és más kitij tésekkel tüntették ki. (M­Pjotr leflmovios Seleszt Pjotr Jefimovics Seleszt 1908-ban született szegény pa­raszti családban, a harkovi területén levő Andrejevka köz­ségben. 1923-ban vasúti mun­kásként lépett be a Lenini Komszomolba. 1927-ben párt­iskolára küldték, amelynek el­végzése után a harkovi terü­leti Komszomol Bizottságának titkára lett. 1928 óta tagja a Szovjetunió Kommunista Párt­jának. P. J. Seleszt 1935-ben elvé­gezte a marijupoli kohászati főiskolát és a harkovi Sarló és Kalapács Gyárban lépett munkába. Műhelyfőnökből az üzem főmérnöke lett. 1940-ben megválasztották az SZKP har­kovi pártbizottsága titkárává. A Nagy Honvédő Háború éveiben P. J. Seleszt felel» munkakört töltött be a cselj binszki területi pártbizottsá ban, később az SZKP Kr ponti Bizottságának appará sában. 1954-ben megválaszt ták a kijevi városi pártbiz» ság titkárává, majd ugyan ben az évben a kijevi kéri pártbizottság másod titkár; 1957. februárjától a kijevi rületi pártbizottság első L kára. P. J. Seleszt, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának és az Uk­rán Szovjet Szocialista Köztár saság Legfelső tanácsának ta'' ja és tagja az Ukrajnai Kői munista Párt Központi 1 zottságának is. Lenin-rendd Vörös Csillag-renddel és < demérmekkel tüntették ki. I. I. Gromov életrajza Jevgenyii Ivanovics Gro­mov, az SZKP Központi Bi­zottságának póttagja, a Szov­jetunió nagykövete a Magyar Népköztársaságban. J. I. Gro­mov munkáscsalád gyermeke. 1909-ben született a brjanszki terület Klinci nevű városá­ban. A középiskola befejezése után, mint lakatos dolgozott a különböző moszkvai üze­mekben. 1936-ban fejezte be tanulmányait a moszkvai energiagazdálkodási intézet­ben, s a rákövetkező években fi kormány takarékossági felhívása után, a Gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalatnál moly embernek ismerik a vál­lalatnál. Ó így vélekedik a felhívásról: , — Egyetértek a felhívással, mert rólunk van szó benne. Ha takarékoskodunk, több lesz a pénz, jobban élünk. Itt, ná­lunk a formázáshoz sok ho­mokszög fogy és megy veszen­dőbe. Ha kiválogatnák a ho­mok közül, még lehetne hasz­nálni azokat és arra sem kel­lene pénzt kiadni. Régen volt olyan időszak is, hogy csak papírra kaptunk egy félkiló szöget. Nagyon kevés volt be­lőle. Most sok van és rosszul gazdálkodunk vele. A terem másik részében dolgozik Zsiska Sándor. A kormány felhívásáról a rádió­ból értesült. — Én csak azt tudom mon­dani, hogy saját bőrünkön ta­nuljuk meg, mit jelent selej- tet gyártani. A mült hónap­ban becsúszott pár selejt, nem is kerestem, csak 1500 forin­tot. Vigyázunk ezután, csak próbáljon késni valamelyi­künk, úgy megmossuk a fejét, hogy nem felejti el, mikor ké­sett. AZ OLVASZTÓ KEMENCE csapolója Sinkó János, köze­lebb jön a beszélgetőkhöz, s nem állja meg, hogy részt ne vegyen a társalgásban: — Olvastam azt a cikket én is. Nagyon sok jó dolog van benne, de azt meg is kell csi­nálni. Az olvasztásnál szenet takaríthatunk meg, ha a va­mint mérnök dolgozott. K sőbb — 1940-től pártmunk; végzett, 1948-tól -1957-ig SZKP Központi Bizottság nak apparátusánál elő osztályvezetőhelyettes, m; pedig osztályvezető. lí márciusában kinevezték Szovjetunió nagykövetévé Magyar Népköztársaságba. J. I. Gromov elvtársat tüntették a Vörös Csil: renddel, valamint a Honvt Háború Érdemrendjének el osztályával. (MTI) ben, s ha látunk elhullott v ;s> darabot, összegyűjtjük Ezt Kt rí a kormányunk is, de a b csület is ezt követeli — mon jak a fiatalok. — Én is azt mondom — k; o csolódik a beszélgetése Pethes József, a vállalat pán titkára —, hogy helyes volt < intézkedés a takarékosságra Most már anyagot csak anyagkönyvelés, és a ráki engedélyével lehet beszerezni így elkerüljük az anyagfelh mozódást. A MŰSZAK VÉGÉHEZ I zeledik már, de nem készü dik hazafelé senki. Utolsó mításokat végzik a formákon és a munkahelyeket előkészí­tik a délutáni öntéshez. A kor­mányfelhívás után még na­gyobb kedvvel dolgoznak Gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalat munkásai és a mun­kájuk közben legnagyob' gondjuk a takarékosság. KOVÁCS JAKOM sat apró darabokra vágva, ad­ják a kemencébe. Hamarabb olvadna, nem kellene annyi szén hozzá. Ügy gondolom, ez is pénzt jelentene a vállalat­nak. A Bodor-brigád öt fiatalem­berből áll, s ők csak messzi­ről kiabálnak néha át, ha van valami észrevételük. Mindany- nyian ifjú házasok, összefog­tak, hogy többet termeljenek, mert piár a családnak keres­nek. — Sok még nálunk a pazar­lás. Nemcsak szögek kerülnek a salakba, hanem apró vasda­rabok is. Ha ezt kiválogatnák, kirostálnák, újra lehetne ol­vasztani, kevesebb nyersanya­got kellene kivételezni. Nyi­tott szemmel járunk az üzem-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom