Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-18 / 47. szám

4 NÉfÜJSAG 1958. március 18. kedd Lelkes kultúnnunkások a Gyöngyösi Vált ágy árban ÍZLÉSESEN rajzolt, Kötet­len lapokból álló album fek­szik előttem. A címlapon a rendeltetése: „MÁV Kitérő- gyártó Ü. V. színjátszó 'só- part jának előadási naplója — 1954.” A lapokat hajtogatva elénk tűnik a múlt, a bemu­tatott darabok időrendi sor­rendben, hány előadás és mennyi néző előtt. Egyik da­rab hol, melyik községben, vagy éppen Gyöngyösön ara­tott e sikert... Ezek a lapok csupán statisztikát mutatnak, számokat és neveket, időt és közönséget. Azonban mögöt­tük több éves fáradságos, de lelkes munka húzódik. NAGY FÁBA vágták a fej­szét — mondották az illetéke­sek, illetéktelenek, amikor a „Három a kislány” próbái megindultak. A bátor elhatá­rozást a lelkes tagok, a párt, ü. b. és vállalatvezetőség tel­jes támogatása vitte révbe. S a „Három a kislány” siker* „ratott. Gyöngyösön. Ma is a törzsgárdát képezik az első lépést elindító tagok Janko- vics Jenő rendező vezetésé­vel, Horti László, Juza Fe­renc, Üveges Éva, Presovszki Andris, Tóth Mária, Antal Lajos, Berger József, Herceg István, Niederland Jenőné, és még sokan. Negyven tagja van a színjátszó csoportnak, akik egymás után mutatták be „Az igazgató úr nevenap- ja”, „Lili bárónő”, a „Doktor úr”, a „Fruska”, a „Cigány­szerelem” című darabokat. Nemcsak Gyöngyösön, hanem a járás községeiben és azon túl is tartottak előadásokat. Karácsondtól Lőrinciig, Atkár- tól Egercsehiig, Csánytól Si- rokig sok község tapsolta vé­gig előadásaikat. Eddig 115 előadáson 30 ezer nézőjük volt. Legnagyobb erkölcsi si­kert „Az igazgató úr neve- nápja” című háromfelvonásos szatirikus vígjáték aratta, amikor 1956-ban a Landler Jenő Országos Vasutas kultúr- versenyen az -lső helyezést érték el. Anyagi sikert a í>. „Lili bárónő” hozott, amit 37 alkalommal mutattak be. A SZÍNJÁTSZÓ CSOPORT anyagi helyzete elég jó. 30 ezer forint készpénzzel ren­delkeznek, és 164 ezer forin­tot meghaladó az az érték, amely állóeszközökben van. Korhű, tervezett jelmeztáruk és díszleteik vannak. Anyagi erejük megengedte, hogy a bevétel egy részével az üzemi könyvtárat fejleszthessék, a szakmai továbbképzés költsé­geit fedezzék. Adakoztak a miskolci Déryné Színház újjá­építésére, a Gyermekváros felépítésére egy előadás tiszta jövedelmét ajánlották fel. Az elmúlt évben a csoport juta­lom üdülésen volt a Balaton­nál, s ezt az idén is •-% akarják valósítani. Távolabbi tervekben szerepelnek kultu­rális berendezések, televízió vásárlása a meglévő magne­tofon, pianínó és zongo-a mellé. ELHANYAGOLTÁK az el­múlt években a színjátszók szakmai továbbképzését. Nem fordítottak erre elég gon ’ v„ s ez a mulasztás meg is lát­szott az egyes szereplők játé­kán. Ma már rendszeresen, kéthetenként tartanak össze­jövetelt. Fejlesztik ezzel a ta­gok általános mű sltségét, ja­vítani kívánják a beszédtech­nikát és a hanganyagot. Jó­váhagyásra vár az énekesek továbbképzési költsége A csoportot vezető hattagú kul- túrbizottság nem megfelelően látta el eddig feladatát. Rendszertelenül üléseztek, hiá­ba volt képviselve a válla­lat, a párt és a szakszerveze­ten kívül az idetartozó szak­mai rész is, mégis előfordult, hogy a részfeladatok megol­dása csak effy-két tag vállá­ra nehezedett. Ma már re­szortfelelősök intézik a/ ügyeket és azok a végzett munkáról kötelesek beszá­molni. A KISZ üzemi szervezeté­vel kapcsolatuk elég rossz. Ezen a hibán is segíteni kí­vántak, mert rájöttek arra, hogy a KISZ jelenti számuk ra az utánpótlást. Közös tea­délutánt rendeztek zenés fej­törővel összekötve. A helyes megfejtőket könyvvel, vagy színházjeggyel jutalmazták. Az első sikeres összejövetel után többet is fognak tartani, mert ez nemcsak a műveltség fejlesztését segíti elő, hanem az összetartozás, a kollektivi­tás gondolatát is elmélyíti. Terveznek közös színházláto­gatást is. SZÉP ELGONDOLÁSOK gazdagítják programúkat. Ta­vaszra egy háromfelvonásos' mai tárgyú vígjáték bemuta­tását tervezik. A címe ma még kulisszatitok. Ismételten résztvesznek a Landler Jenő kulturális seregszemlén. Erre Ida Ewald: Rogozin ügy cí­mű egyfelvonásosával készül­nek. Alkalmassá kívánják tenni színjátszó csoportjukai egész estét betöltő esztrád- műsorok adására is. Itt íz üzem és a város aktuális problémájával kívánnak fog­lalkozni. (Tüske) Ezt á kez­deményezést helyesnek tart­juk. Az üzem vezetőin kívül ak­tív segítői a csoportnak í za­bó Imre üzemvezető, Tamási József főművezető, Debreceni Imre tervosztály vezető, stb. stb., sorolhatnánk őket. A VÁROSI TANÁCS nép­művelési előadóját még .em ismerik, de ő sem a csoportot és szeretnék, ha minél előbb kialakulna a kapcsola*. TERMÉSZETESEN e több­éves munka kiértékelését né­hány soros riportban —, hogy valami ki ,ne maradjon — megírni nem lehet. Célunk az, hogy egy szép múlttal ”en- delkező színjátszó csoport további munkáját elősegítsük, hogy a népművelés fígy«' lét oda irányítsuk, hogy heL-S műsormegválasztással még többet, még jobbat tudjanak adni. Nékám Alajos Erre nem számított Bili Johnson, az egyik wis- consíni kisváros leggazda­gabb farmere hosszabb ha­bozás után elhatározta, hogy búcsút mond a legényélet­nek és feleségül veszi a fia­tal és csinos Betty Brownt. Vasárnap reggel a frigy ki­hirdetése végett elment a he­lyi lelkészhez. A pap a je­gyeseket meghívta az isten- tiszteletre, mert az eljegy­zést prédikációja végén az egyházközségnek is tudomá­sára akarta hozni. A jegye­sek bementek a templomba, beültek az első padba, cs várták a prédikáció végét. Amikor a lelkész nagy pá­tosszal befejezte szónoklatát, ijedten eszmélt rá, hogy a nagy sietségben elfelejtette a menyasszony nevét. De nem jött zavarba és harsány han­gon susogó híveihez fordult: — Kérem álljon fel az a fiatal lány, aki Bili Johnson- nal házasságra kíván lépni! .És most olyasvalami tör­tént, ami mindennél jobban bizonyítja a városka lakói­nak férjhezmenési kedvét és Bili Johson közkedveltségét. A felszólításra egyszerre tizenhárom fiatal lány állt fel... Hóstyai képek 1948-ban írták alá a Szovjetunió és a Bolgár Népköztársaság közötti barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segély- nyújtási szerződést. 1871. A Párizsi Kommiin Napja. 1858-ban született R. Diesel, né­met mérnök. NÉVNAP Ne feledjük: szerdán JÓZSEF Egerben- este 7 órakor: SYBILL (szelvénybérlet) Gyöngyösön este fél 8 órakor: Tavaszi keringő MUNKÁSOTTHON MOZI 'üGER március 18-án kedden: Előadás nincsen. egri vörös csillag Hoffman meséi EGRI BRÓDY A béke völgye EGRI BÉKE Nincs előadás EGRI SZABADSÁG Nincs előadás GYÖNGYÖSI PUSKIN Megosztott szív GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Te és még annyi más baj tár* sad. i HATVANI KOSSUTH Forró mezők HATVANI VÖRÖS CSILLAG Hoffman meséi FÜZESABONY A béke völgye PETERVÄSÄRA Varsói szirén HEVES,fi yv^OT. j. . Nincs előadás Kedd: zöldségleves, matrözhús. Szerda: hamisgulyás, Rizottó Paiermó- módra. Csütörtök: paradicsomleves. kelkáposzta­főzelék, feLsál-szelet. Péntek: Vasárnap reggel 8 óra kö- rül két fiatal diákgyerek imbolygott felfelé az egri Cifraparton. Az éj folyamán bőven locsolhatta torkukat a hegy leve és egyéb „kerítés­szaggató” italféleség, mert egymás vállát átölelve olyan veszettül csapkodták lábukkal a földet, hogy még a környék hírhedt, harcias kakasa is messze rebbent előlük, de az is lehet, hogy ezt a rebbenést a két ifjú titán éneklése okozta. Azt a közismert és nagyon értelmes dalocskát fújták két csuklás között, hogy ahogy lesz. úgy lesz .. a jövőt nem ismerem... Önkéntelenül is arra gon­doltam, hogy bezzeg ismerem én! És ismerem az apátokat is! Érjetek csak haza gyönyö­rűséges mákvirágok, „isme­retlen” jövő színes, csillagok­kal mintázott fátyla ... x 10 óra tájban előbújt a nap, s a Cifrapart fagyos földje a meleg sugarak hatására egyszeriben gőzölögni kezdett. A part közepén sziklábavájt pince torka ásít arra a há­rom, 12—14 év körüli gyerek­re, akik cigarettacsikkel a szájuk szögletén, csak úgy állva forgatják az ördög bib­liáját. Csúsznak a szennyes lapok, száll a trágár beszéd, vándorolnak a forintok egyik zsebből a másikba, s közben nem veszik észre, hogy egész fiatal életük így vándorol át lassan a férfikorba. Cigaret­tával és kártyával. Pedig, de ráérnének erre még ... x Dél van. A harangok érc­szava is másképpen, ünnepi- esebben zendül most, mint máskor. A szél friss földsza­got hoz magával valahonnan a Hajdúhegy felől, s ezt érez­hette meg Bárdos Imre bácsi is, aki most kiáll cifraparti háza elé, beleszimatol a le­vegőbe, s körülhordozza te­kintetét a határon, öreg sző­lősgazda, a csontjaiban érzi, hogy itt a tavasz, nyitni kel­lene már... x Apró legényke közelít a vá­ros felől, olyan lassan, olyan gondtalanul ahogy azt csak egy hatéves gyermek teheti. Meg-megáll, s tűnődvp néze­geti a kezében lévő apró gallyacskát. Jó negyedóra kell neki, amíg ideér. — Aztán minek neked az a gallyacska? — kérdezem tő­le, s a gyerek rámviilantja okos, fekete sezmét. — Hát beleteszem otthon egy pohár vízbe, amíg ezek a rügyecskék — bök a kövér rügyekre — ki nem nyílnak. Akkor aztán elültetem, és szép nagy fa lesz majd be­lőle. Az alkotás, az építés, a gya­rapítás vágya lám, benne él gyermekeinkben... x Persze cmiek ellenkezőjével is gyakorta lehet találkozni. Most is, alig foszlott még szét a vasárnapi ebéd, töltöttká­poszta, meg csirkepaprikás illata — megjelennek a part parittyásai. Eleven mozgású, minden csínytevésre kapható fickók. Azt tartják róluk, hogy rosszabbak még az ör­dögnél is. S hogy ebben van valami, elég, ha annyit emlí­tek: legutóbb a lakásunk előtti villanyégő lecsuzlizásá- val napokra sötétbe borították a környéket. Figyelem őket. Alighanem hasonló dologban törik most is a kobakjukat, ám egyszer csak nagy meglepetéssel ta­pasztalom, hogy egyikük ki­csavarja a szerszámot a ’’soros mesterlövész” kezéből. Aha! Most ismerem csak meg. ő az, akinek jókora verést he­lyeztem kilátásba arra az esetre, ha a Cifraparton még egy villanyégő hiányozni fog. x Esteledik. A lépcsőkön fel­tűnik Guszti bácsi alakja. Komótosan lépked lefelé, lát­szik, az ő feje felett is el­szálltak lassan az évek. A kezében cserépfazék, amit a pincében telehúz majd jóféle piros borral. Aztán csendesen átbeszélik mellette az estét és elnyugtatják fejüket az álom­nagyapó ölében... x Ismét eltelt egy nap... SOMODY JÓZSEF csontleves, májgaluska, csőben ■ pirított békacomb. Szombat: rizi-hlzileves. erdélyi tokány, tarhoNm. Vasárnap: zöldborsóleves (mirelit), rizses csirke, burgonj a-saláta. ngolet- tó. EZ A DIVAT Olvasó gyermekeink Ötletes körvvborítálap húr­ja fel a vásárlók, szemlélők figyelmét: barna alapon ol­vasó, vagy pontosabban ol­vasmányaikba elmerült gyer­mekarcok ka -gyvelege. \ A fotómontázs felett pedig sárga és kék betűkkel a könyv címe: Olvasó gyerme­keink. Nem kevesebb, mint 15 cikk és tanulmány tölti meg a kötetet, változatos tarta­lommal, különböző színvon­lon cs igénnyel. Az írások nagyrészét mindenesetre ta­nulsággal olvasb ' ’ • Iők és pedagógusok egyaránt. Talán a ’egszélesebb hori­zontú, a könyv le "kerültebb művei közé tartozik mindjárt az első, Tóth Béla ‘anulmá- nya. „A gyermek és a könyv kapcsolatainak alakulása” — címmel. Először a gyermek fejlődésének azt a korai sza­kaszát — még az úgynevezett „mesekorszakot” is megelő­zőt — vázolja, mikor a könyv még csak tárgy, játékszer a gyermek számára. A gondos, helyes irodalmi nevelés mát az olvasás-írás megtanulása előtt, az óvodás korban meg­szeretteti a gyermekkel a könyvet. Foglalkozik a ké­sőbbiekben a tanulmány az olvasási készség kialakulásá­nak korával. A cikkeknek egy követke­ző, hosszabb sora az óvodás­korú és kisiskolás «"érmék olvasmányaival cogl c „ozik lélektani és pedagógiai s .m- pontból. Kalmár Ernő cikkei­ben az óvodás gyermekek számára írt történetekkel és népmesékkel foglalkozik, Har- sányi István pedig Wec “'s Sándor „Bóbita” című gyer­mekvers-kötetével kapcsolat­ban a lélektani, pedagógiai szempontból és esztétikailag is jó, tökéletes gyermekvers problémáját boncolja. A ta­nulmány eléggé egyoldalúan esztétizál, mégpedig olyan­formán, hogy a formai ele­mek ' emelődnek ki erősen, a tartalmi "mozzanatok -óvá-á- ra. Inkább „indokol”, negv:- lágít, magyaráz, mintsem rendszeres megfigyelésekkel tudományos módon onyít, inkább az , „általános tanasz-, talatra” és személyes élmé­nyekre épít, mint a. aye-mek lélektanban és pedagógiában kialakult kutatásmódszerek tervszerű alkalmazására Az iskoláskorú ?- k elvonásával foglalkozó tanul­mányok gyakorlatilag :*_en fontos sorában említést ér­demelnek Hársányi István írásai. Finom megfi«*’ -.ések- re alapozó és a szülők szá­mára különösen megfontolást érdemlő munka Hársányi Istvánnak a gyermek élmény társ kereséséről szóló műv.ö A gyermek k' azt a tár­sat, akivel olvasás közben tá­madó élményeit meg'-eszél- hetné, akitől választ kaphat­na kérdéseire. Nagyon fon­tos, hogy a gyermek meg is találja otthon . ezt a. kérésé „élménytársai”, mégpedig el­sősorban a szülőben. így f'-- kőzhet a szülő közel gyerme­kéhez, így tud bizalmat kel­teni, igazában nevelni. A mi számunkra különösen érdeklődést keltő Harsf i István az „Egri csillagok”- nafe ifjúsági könyv»~ké*o« történő feldolgozásáról írt tanulmánya. Soraiból Gárdo­nyi Géza nagyszerű , regényé­nek igaz megbecsülése, szen- tete olvasható ki-. Gyakorla­tilag nagvon hasznos, ' so­dorban pedagógusok és a nép­művelés munkásai Számára, hogy az Egri csillagokból i személyenként jól felhasznál­ható szövegrészt ajánl és te­kintettel van a . hal’gatók életkori sajátosságaira, ebből fakadó igényeire is., Ezen po­zitívumok ellenére sem * rt- hatjuk mai igényeinknek megfelelő színvonalas ■ 'ás­nak. A cikknek b'zonyos .okig mentségére is szóljon, \ogy 1952-ben íródott. Most zon- ban kilóg már ebben az ál­lapotban a kötetből. Azt hi­szem, mai fokozottabb igé­nyünk azt is tükrözi, hogy jelentősen haladtunk bizonv 1952 óta. Igényesebbek va­gyunk a pedagógiával, nép­műveléssel kapcsolatos írá­sokkal szemben. xxx Szülők, pedagógusok, ősz* tályfőnökök szám' --a különö­sen tanulságos, érdekes téma Hársányi Istvánnak- két ej- lődéstani hosszmetszeti vázla­ta: az egyik egy fiú olvas­mányainak hatását mutatja be a természettudományos érdeklődés kibontakoztatá­sában: a másik egy lány ol­vasás iránti érdeklődésének alakulását mutatja .be a ser­dülés előtt és a serdülés de­lén Sok finom, irodalompoli­tikái szempontból' is ha_-.no- sítható megfigyelés, teszi ér­tékessé a munkát-. Mintha az író szemléletmódja, módsze­re itt túlságosan korlátozott, beszűkített volna: a mé'yebb társadalmi hatóerőket- aúg érinti. A serdülőkorunkkal foglal­kozik végű' a könyv két, na­gyon jelentős tanulmánya. G. Donáth Blanka igen alapos tárgyi felkészültség, széles­körű megfigyelésglf alapján foglalkozik . egy. eddig elha­nyagolt területtel, . a lányre­gényekkel, -Több. típusba so­rolja a lányregényeket. Ada­taiból az a szomorú valóság adódik, hogy serdülőkorú lányaink többsége még min­dig inkább a régi típusú, szentimentális lányregények­hez vonzódik, és mai életün­ket tükröző lányregények nem eléggé népszerűek. Fel­hívja a figyelmet arra, hogy iroda nőpolitikánkban, könyv­kiadásunkban fokozottan kel­lene törekedni művészi érté­kű, a serdülőkorú lányok fej­lődési sajátosságainak, igé­nyeinek megfelelő, mai éle­tünk problémáit feldolgozó lányregények kiadására Talán legizgalmasabb téma az utolsó cikké, Tóth Béláé, aki a ponyvairodalom elter­jedését, ennek okait és külön­böző hatásait elemzi. Meg­győzően tárgyalja a ponyvá­nak az idegrendszerre, a lel­ki életre, a fejlődő gyermek erkölcsiségére és értelmére gyakorolt káros, sokszor rom­boló hatását. Kimutatja ezek­nek a fércműveknek esztéti­kai értéktelenségét, romboló hatását. Az elemzések elég gondosak, alaposak, meggyő­zők, azt hiszem, nagy segít­séget adnak népművelőknek, pedagógusoknak, Szülőknek a ponyva elleni küzdelemben. Dr. Berencz János főiskolai tanszékvezető Irodalmi est Hatvanban A hatvani Vörösmarty Kul­túrotthon művelődési köre iro­dalmi estet tartott. A szava­lok valamennyien értékes, művészi formában adták elő, külföldi és hazai költők szebbnél-szebb verseit, úgy, ahogy azokat a szerzők való­ban megírták, illetve aho­gyan azokat elképzelik. Szín­padi fellépés, arqmimika, kü­lönféle gesztusok, ezek a sza- valókhoz méltó lelki momen­tumok,. híven tükrözték visz- sza a költők elgondolásait, iro­dalmi Munkájuknak lényeg­beli tartalmát! Az irodalmi est műsorába voltak iktatva a külföldi és hazai irodalmi nagyságok: Francois Villon, Shakespeare, Victdr Hugo, Schiller, Rim­baud, Goethe, Puskin, Edgár Poe, Petőfi, Arany, Vörös­marty, Csokonai, Tompa Mi­hály, Kiss József, Ady Endre. József Attila és Tóth Arpád- A megértő, hálás közönség a szavalókat vastapssal több­ször a függöny elé szólította. Fellépett Dezsényi Mária bu- pesti előadóművésznő, továb­bá a hatvaniak közül ár. Langhoffer Lászlóné, Szívós József, dr. Ripka Kálmán. Halmos Béla, Kanyó Gábor és Gyöngyösi Zsuzsanna, az általános gimnázium III. o. növendéke. Dr. Szálkái Ká­roly zongorán adta elő Beet­hoven „Mondschein” szonátá­ját. Gyöngyösi Zsuzsanna pe- deig Liszt rapszódiáját. A műsort dr. Ripka Kálmán ál­lította össze. Thuróczy Károly. Hatvan »

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom