Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-16 / 46. szám

VILÁG PBOLETAHIAI EGYESÜLTETEK} Hatmillió cigaretta naponta AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA KjXIII. évfolyam, 46. szám ÁRA: 60 FILLÉR 1958. március 16. vasárnap fl földosztás évfordulóján Még folyt a harc, az or­szág dunántúli területeinek egyrészén még dühöngött a fasiszta terror, de a ma­gyar kommunisták vezeté­sével a felszabadult ország­részeken már megindult a földosztás. A nagybirtokok felett megkondult a vész­harang, földhöz jutott az, akié eddig csak a robot volt, aki ezerszer megál­modta, hogy földje lesz, s a föld termésének gyümöl­cseit maga élvezi. 13 év telt el azóta. Ma már csak emlék az a véres, nem egyszer inaszakadt küzdelem, amelyet a ma­gyar folytatott sokszor iga, eke nélkül, nem egyszer csak ásóval és kapával, hogy megművelje kapott i földjét, hogy kenyeret ehes- ? sen saját első terméséből ' Az állam soha meg nem szűnő segítsége, a gépállo­mási hálózat megszervezé­se, a termelőszövetkezeti mozgalom jelentette végül- is az igazi felemelkedést a felszabadult magyar paraszt számára. Az állam mentet­te meg a dolgozó paraszt­ságot a kulákság igauzsorá­jától, adott minőségi vető­magot, műtrágyát, mező- , gazdasági kisgépeket, te- [ nyészállatokat, — s ez a < segítség nem szűnt meg ' egyetlen pillanatra sem. Ma, amikor visszaemlé­kezünk a földosztás nagy napjaira, egészen más ké­pet mutat a falu, mint 13 esztendővel ezelőtt. Élet­erős, virágzó termelőszö­vetkezetekben, jómódú pa­raszti gazdaságokban él és dolgozik az egykori cseléd, summás, vagy egy-két holdján a végrehajtónak állandóan kiszolgáltatott kisparaszt. Soha annyi mű­trágyát, mezőgazdasági kis­gépet, traktort és egyéb földművelő-szerszámot nem gyártott a magyar ipar mint most, a népi demok­rácia esztendei alatt. S mégis kevés, minden ke­vés, mert olyan nagy az igény, olyan nagy a keres­let. Nem probléma dolgo­zó parasztságunk, még ke­vésbé a termelőszövetkezet tek számára, hogy tenyész­állatot vegyenek, hogy megadják a földnek mind­azt. amit gazdag, bő ter­méssel hálál meg. Az ellenforradalom meg­próbálta visszafordítani az idő kerekét ismét vissza- [, ültetni a magyar dolgozó i paraszt nyakára az Eszter- [ házyakat, Chorinokat, az l ispánokat, a nagybirtoko­sokat, kulákokat. Hogy a falu oly kevéssé vette ki részét az ellenforradalom­ból, hogy a dolgozó paraszt szántott és vetett, hogy a ^ termelőszövetkezeti tagok ( jórészc vasvillával védte ) a szövetkezeti tulajdont, < az mindennél világosab­ban bizonyítja: dolgozó parasztságunk életét, jö­vőjét csakis a szocialista társadalmi rendben látja biztosítottnak. A fejlődés további útja, a még jobb és még gaz­dagabb élet lehetősé­ge a termelőszövetkezeti mozgalomban rejlik. Ezért ? erősödnek napról-napra továbbra is termelőszö­vetkezeteink, ezért a sok új belépő. A földosztás volt a paraszti munka első felszabadulása, a második és végérvényes: a termelő­szövetkezeti mozgalom. Ismét első az Egri Allámi Áruház Három megye Állami Áru­házai: a békéscsabai, az egri és a szegedi küzdenek hár­mas versenyben a kulturál­tabb, szocialista kereskede­lem megvalósításáért. Ezt a hármas versenyt az 1957 ne­gyedik negyedév teljesítése alapján ismét az Egri Ál­lami Áruház nyerte meg, ezúttal harmadszor. Eszel az Egri Állami Áruház dol­gozói véglegesen birtokukba vették a szép versenyzászlót. M a 5 AZ I. BÉKEKÖLCSÖN SORSOLÁSÁNAK NYERŐ­SZÁMAI: A GYÖNGYÖSI KERESKE­DELEM JELENTI MAGÁNÜGY-E A VALLÁS? „EGYÉBKÉNT EZ A VÉLEMÉNYEM” RÁDIÓ — SPORT Az építők is versenyeznek A Heves Megyei Építőipari Vállalat az elmúlt évben ered­ményes munkát végzett és így előreláthatólag 27 napi fizeté­süknek megfelelő nyereségré­szesedést tudnak osztani. A vállalatnál már a jövő évi nyereségrészesedést alapozzák meg’ első negyedévi tervüket minden vonatkozásban telje­sítették. Most munkaversenyt szer­veztek. A gyöngyösi 102. la­kásnál dolgozó építők munka­versenyre hívták a hatvani építésvezetőség dolgozóit. A B o z ó k i - ácsbrigád Heves megye valamennyi ácsbrigád­ját, Hajdú György kubikos-! brigádja az építőipar vala-! mennyi kubikos-brigádját, a bányászfürdőnél dolgozó Er­délyi - brigád tagjai pedig a vállalat többi kőműves bri­gádot szólították versenyre. A feltételek, a munkafegye­lem megszilárdítása, az anyag­takarékosság, balesetvédelem, a minőség javítása és az iga­zolatlan hiányzások megszün­tetése. A verseny értékelését ne­gyedévenként tartják meg s a három legjobb brigádot 300—800 forinttal jutalmazzák. Pápai Gyula 50 000 gyümölcsfa-csemete Nagy az érdeklődés megye- szerte a gyümölcsfa — külö­nösen a Jonathán-alma, kaj­szibarack és cseresznye telepí­tések iránt. A földművesszö­vetkezetek a községi termelők igényeinek figyelembe» véte­lével 50,000 darab gyümölcs­fa csemetét biztosítanak a ta­vaszi telepítésekhez. Ebben a számban nincs benne a szö­vetkezeti gyümölcsösök telepí­téséhez szükséges csemete mennyisége» Háromféle cigaretta készül az Egri Dohánygyárban. Naponta hat milliót g vár tavak a modern automata gépekkel a Munkásból Kossuthhól és a Tervből. A dohány a bá­lákból az előkészítőbe kerül, ahol mint a képen is látható. Bóta Ferencire. Turcsányi Sándorné és Magyari Lászlóné szétbontják és nedvesítik. (A képesriport folytatása a 3. oldalon.) Megalakul! a Megyei Testnevelési és Sport Tan ács Uj artézi kút Boldogon Régi vágya már a boldogi új telep lakóinak, hogy az egészségtelen kutak helyett egészséges artézi vizet kapja­nak. Az idén teljesedik ez a vágyuk, a község az állami beruházásokból 180,000 forin­tot kap az újtelepi kút létesí­téséhez. A kút fúrásához az idén hozzákezdenek, s remél­hetőleg nyárra meglesz már a friss, egészséges vizet adó artézi kút. Tegnap délelőtt a Megyei Ta­nács kistanácstermében ünnepé­lyes keretek között alakult meg a Heves • megyei Testnevelési és Sport Tanács. Az ünnepi ülésen megjelent Papp Sándorné, a Me­gyei Tanács elnökhelyettese. Magdits István, az Országos TST és TSH kiküldötte, valamint a megye legkiválóbb sportvezetői és sportolói. Papp Sándorné üdvözölte a megjelenteket, majd ismertette a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1958. évi negyedik számú törvény- erejű rendeletét, valamint a Ma­gyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány rendeletét a testnevelé­si és sporttanácsok létrehozásáról. Ezután a kinevezett megyei TST tagoknak .átnyújtotta a meg­bízóleveleket. A megyei TST elnöke Gere Ist­ván elvtárs, megyei sportfelügye­lő lett, a négytagú elnökség tag­jai: Trezsenyik Sándor. Deli Ist­ván, Dr. Bakonyi Ferenc és Pusztai László. Tagjai: Ifjú Németh Tibor, Tóth László, Sólyom Ernő, Varga Ferenc, Őatki Sándor, Csányi Barna. Gerzovich József, Varjú Vilmos, Válent. Gyula. Dr. Almást Károly, Katona Béla, Galambos László, Csontos József, Komiéi Károly, Hudák Imre, Zimándi Mátyás, Dr. Gönczi Lajosné, Somody Jó­zsef, Dózsa Károly, P. Bardoczí Mária, Galánfi László és Pető András. A kinevezések átnyújtasz után Gere István megyei sportfelügye­lő emelkedett szólásra és a TST elé tárta Heves megye 1958. évi testnevelést és sportprogramját. A sportprogram részles ismer­tetésére és a felszólalásokra visz- szaténünk. Solti Bertalan Kossuth-díj as is szerepel az első eredeti televíziós drámában Az Egri Gárdonyi Géza Színház Kossuth-díjas művé­sze, Solti Bertalan egyike a jövő hét péntekén közvetítés­re kerülő első eredeti magyar televízió-dráma főszereplőinek- A. történetet Dobozy Imre ír­ta és az ellenforradalom ide­jében játszódik. A televíziós- dráma. címe: Vihar a tanyán. Közös erővel a vízkár ellen — megalakult megyénkben az első vízgazdálkodási társulat — KISZ aktíva gyűlés Egerben Ma, vasárnap délelőtt 9 óra­kor, Egerben a Közgazdasági Technikum dísztermében ül össze a KISZ Eger városi ak­tívaértekezlete. A KISZ aktíva meghallgat­ja és megvitatja a KISZ vá­rosi szervező bizottságának beszámolóját, előadó Báry Jó­zsef, a KISZ városi titkára, — majd megválasszák a KISZ városi bizottságát. Nyereségrészesedés kiosztás a Gyógyszertár Vállalatnál Értekezletet tartott tegnap délelőtt a Heves megyei Gyógyszertár Vállalat, melyen a megye gyógyszerészei vet­tek részt. Az értekezleten nye­reségrészesedés kiosztás volt. Az értekezlet részletesebb is­mertetésére lapunk következő számában visszatérünk. 900 hold új szőlő A termelési kedv és biz­tonság növekedését semmi sem jelzi talán úgy, mint a szőlőtelepítés. Ez nagyobb be­fektetést kíván ugyan, s csak négy év múlva kezdi vissza­fizetni a befektetett munkát, pénzt. Az idén az eddiginél nagyobb mértékben indultak meg az új szőlők telepítési munkái, a megyében mintegy 800—900 holdon telepítenek szőlőt egyéniek és termelőszö­vetkezetiek vegyesen, még olyan községekben is, mint például Szihalom, ahol csali most kísérleteznek szőlőterme­léssel. A legtöbb telepítés ter­mészetesen az egri és gyön­gyösi borvidéken van, s min denütt a tájnak megfelelő faj­tákat telepítik. A Vöröskereszt jelenti A Nemzetközi Nőnap alkal­mából a Vöröskereszt egri szervezetének küldöttsége a városi szociális otthon elag­gott gondozottjait, akiknek sze­rény kis ajándékot nyújtottak át, utána filmelőadással tették kellemesebbé az ünnepséget. A gondozottak közül Sücze Tivadar 78 éves bácsika min­den jelenlévő nőt egy-egy hó­virágcsokorral köszöntött és ellágyult szavakkal mondott köszönetét a feléjük áradó szeretetéért. (Tudósítónktól.) Az elmúlt napokban je­lent meg a vízgazdálkodási társulatok megalakításáról szóló törvényerejű rendelet' végrehajtási utasítása. Me­gyénkben több község gazda­közönsége fogadta örömmel ezt a rendeletet, amely szé­leskörű lehetőséget biztosít a helyi vízkárelhárítási, illetve vízhasznosítási, öntözési problémák megoldására. A Bükk déli lejtőin fekvő Novaj község lakossága már hónapokkal ezelőtt elhatároz­ta, hogy vízgazdálkodási tár­sulatot alakítanak. A közsé­get és a község mezőgazda- sági területét átszelő szeszé­lyes Novaj patak és a beléje torkoló kisebb patakok ugyanis emberemlékezet óta pusztítják a határt, és a múltban nem egy esztendő­ben elöntötték az egész fa­lut. Három évvel ezelőtt már nagyszabású vízrendezési munkálatok kezdődtek a köz­ségben. Novaj kommunistái ugyanis a párt Központi Ve­zetőségéhez fordultak kéré sukkéi. A múltban évtizede­kig semmit sem tett az állam a Novaj-patak megzabolázá- sa érdekében. A párt azon­ban meghallgatta kérésüket, és a Miskolci Vízügyi Igaz­gatóság soronkívül hozzálá­tott a Novaj patak szabályo­zásához. A Novajiak azonban nem csak kérni tudtak. Nem vár­ták míg a sültgalamb a szá jukba repül, hanem maguk is munkához láttak. A falu minden egyes családja kivet­te részét a vízkárelhárítási munkákból. A többszázezer forint értékű patakszabályo­zási munkálatok egyharmad részét társadalmi munkában végezték el. Ez év januárjá- j ban nagyszabású víztelenítési ünnepély keretében avatták fel a szabályozott oatakot és a patakot átszelő három új hidat. ■ A patak okozta gondos azonban még nem szűntek meg teljesen. A falu házait már nem fenyegeti árvíz, több határrész is men testi H a nagyobb áradásoktól, de a 3200 holdas határ több mint felén még mindig sza­badon garázdálkodhatnak a patakok, vízmosások. A novaji határ még hát­ralevő vízrendezési munká­latainak elvégzésére társult vasárnap a község gazdakö­zönsége. A vízrendezési tár­sulás alakuló ülését Ferencz László párttitkár elvtárs nyi­totta meg, aki eddig is él­harcosa volt az árvizek pusz­títása elleni küzdelemnek. A Miskolci Vízügyi Igazgatóság részéről Stimm Miklós fő­mérnök elvtárs ismertette a község lakosságával a tár­sulat megalakításának jelen­tőségét. Elmondotta, hogy a Vízügyi Igazgatóság úgy, mint eddig, a jövőben is se­gítségére lesz a novajiaknak. Vázolta, hogy az elkövetke­ző esztendőkben milyen víz- rendezési munkálatokat old­hat meg a társulat segítségé­vel a község lakossága. A já­rási szövetkezetek részéről Viczek Gyula főagronómus szólalt fel az alakuló gyűlé­sen, aki a MÉSZÖV támoga­tásáról biztosította a novajia- kat. A novaji dolgozó parasztok számos- felszólalása bizonyí­totta, |iogy milyen hatalmas jelentőségük lesz a vízkárel­hárítás! munkálatoknak. Papp János például elmon­dotta, hogy • a patakok sza­bályozása, az ei vizeseden le­gelők leesapolása után az ed­dig károkat okozó patakot a falu szolgálatába állítják. Az elmúlt 100 esztendőben a pa­tak elrabolta, tönkretette a legelőket, s így a patak vize néhány esztendő alatt vissza­fizeti az évtizedek alatt oko­zott károkat. Az alakuló ülésen megvá­lasztották a vízgazdálkodási • társulat 10 tagú szervezőbi­zottságát. Ferencz László. Papp János. Ferencz István, Papp Lajos. Jánosi István, Nagy József. Ferencz József. Ferencz Sándor. Nagy Gy. és Nagy István lettek a szerve­zőbizottság tagjai. Már az alakuló ülés alkalmából több. mint félszáz novaji gazda írta alá a belépési nyilatkozatot, kötelezve magát arra, hogy az állam messzemenő támogatása mellett a vízrendezés során földjei arányában a ráeső munkát elvégzi. A niáíravidéki szénmedence két aknaüzeme befelezte negyedéves tervét A mátravidéki széninedenee aknaüzemeinek versenyében szombaton reggel kiváló ered­mény született. A szűcsi X-es és Xl-es bánya dolgozói öröm­mel jelentették, hogy a megye többi bányászait megelőzve, befejezték negyedéves tervü­ket, Ezutáú úgy határoztak, hogy a negyedév végéig még több mint tizenötezer tonna szenet adnak népgazdaságunk­nak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom