Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-15 / 45. szám

Gépi munkával a többtermelésért Alig telt el egy esztendő azóta, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány eltörölte a begyűjtés rendszerét. Dolgozó parasztságunk ezt a rendelkezést nagy örömmel fogadta. Azzal, hogy terméseredményét parasztságunk emelte az előző evekhez képest, tanúbizonyságot tett a munkás-paraszt hatalom mellett. Járásunk területén a dol­gozó parasztság szinte egyöntetűen vette ki részét a külön­böző kultúrnövények, aprómagvak, eukorrépa, stb. szerződ­tetés megkötésében is. A hevesi járás területén a dolgozó parasztság éppúgy, mint másutt, a gépimunka földművesszövetkezeteken ke­resztül történő szerződtetését ugyanesak örömmel fogadta. Az a megállapításunk, hogy most, amikor a földművesszö- vetkezetek szervezik és bonyolítják le a szerződések megkö­tését, a mezőgazdasági talajmunkákra, valamint a szállítási és egyéb munkálatokra is, biztosítottnak látják, hogy azok idejében el is lesznek végezve és minőségileg is jobb munkát fognak kapni. Ugyanis úgy vélekednek, hogy a gépállomá­sok ennek a feladatnak azért nem tudtak eleget tenni, mert a brigádvezetőn kívül nem volt senki, aki az egyéniek prob­lémáival foglalkozott volna. így egyes traktorosok kihasz­nálták a gyenge ellenőrzést, étf minőségileg az elmúlt évek­ben nem végeztek minden esetben megfelelő munkát. Elő­fordult az is járásunk területén, hogy egy-egy dolgozó pa­rasztnak, aki ugyan idejében leszerződött pl. az őszi mély­szántásra, nem tudtak neki eleget tenni. Ezek a termelők a szerződés megsemmisítése után nagy huza-vona árán kapták vissza lefizetett pénzüket. Most, amikor a gépállomások a szabadkapacitású erő­gépekre megkötötték a szerződéseket a földművesszövetke­zetekkel. a földművesszövetkezetek tagértekezleteken és egyéb úton is ismertették a gépimunka feltételeit a dolgozó parasztsággal. így sorra keresik fel szövetkezeteinket a gaz­dák, hogy megköthessék a tál a (munkákra egész évi viszony­latban szerződésüket. A komlói dolgoz*) parasztok többek között elmondották, hogy helyeslik a földművesszövetkeze­tek bckapcso'ódását ebbe a munkába, mert így akármilyen probléma adódna, helyben el tudják intézni. Különösképpen helyeslik azt. hogy olyan emberek szervezik és ellenőrzik a gépek munkáját, akik maguk is dolgoztatnak velük, és ér­dekelve vannak, hogy idejében és megfelelő munkát végez­zenek a traktorok. A Wdmüve.yszövetkezcti tagok elmondották, hogy ebben a rgattörfTban a szövetkezet számíthat a társadalmi ellen­őrzésre is, mert minden dolgozó paraszt meg tudja állapíta­ni, hogy jő, vagy rossz munkát végzett-e részére a traktoros. Kömlő községben, de másutt is. amikor a földmüvesszövet- Uezet tudatta a dolgozó parasztokkal a lalaiinunkákra való leszerződ és lehetőségét, alig pár nap alatt több mint 1000 normálholdra szerződtek le a termelők. Azt ajánljuk még a termelőknek, hogy éljenek az adott lehetőségekkel, társul­janak. szövetkezzenek, hogy ne legyen kiesés, üres járás a Iraktoroknál. hanem nagvüzemileg tudjanak dolgozni és így olcsóbban, több és jobb munkát tudnak biztosítani a termelők részére. JUHASZ KAROLY, Heves Kicserélik a „Kiváló földmiivesszövetkezeti dolgozó“ c. jelvényeket Az Országos Földművesszö­vetkezeti Tanács határozata értelmében ki kell cserélni az 1957. július 6-a előtt kiadott — tömör, bronz és a mű­anyagcsillaggal felszerelt — „Kiváló Földművesszövetke­zeti Dolgozó” kitüntető jelvé­nyeket. Fenti határozat értelmében azok a földmű vessző ve (kereti tagok, dolgozók és vezetők, akik az említett rési jelvé­nyekkel rendelkeznek, azokat kicserélés végett adják le a helybeli földművesszövetkezet­nél. A jelvények összegyűjté­se után még március és áp­rilis hónapok folyamán az igényjogosultak a szép kivi­telben megjelenő új jelvénye­ket szintén a helybeli föld­művesszövetkezetnél kaphat­ják meg. Szövetkezeti közgyűlés Vi so titán Vasárnap délután zsúfolásig megtelt a visontai kultúr’ áz. Közgyűlést hirdetett a föld­művesszövetkezet. A tagság nagy figyelemmel hallgatta végig Veréb Imre ügyvezető beszámolóját az ezideig vég­zett munkáról, a meglévő hiá­nyosságokról és az elért ered­ményekről. Örömmel állapította meg, hogy mióta a visontai szövet­kezet különvált Abasártól, igen szép utat tett meg. Az­óta szerveztek már egy húsz tagból álló szakcsoportot, mely igen jól működik. A- szövetkezet azóta alkalmazott már e?”' agronómust is aki szaktudásával minden segítsé­get megad a szövetkezetnek és a dolgozó parasztoknak. Annak ellenére, hogy a szö­vetkezet nemrégen vált kü­lön, mégis 27 ezer forint nye­reséget osztanak szét a tagok között. Bossányi László Telepítsünk minél több kajszibarackot, telepítési szerződéssel A magyar kajszibarack ki­váló tulajdonságai miatt a világpiacon egyre keresettebb és gyümölcsféleségeink közül egyik legjobb devizahozó cik­ké vált. A magyar kajszi nagy elő­nye, hogy a nemzetközi pia­con a tőlünk délebbre fekvő exportáló országok után je­lentkezik, ezért export szem­pontjából elsősorban a későbbi érésű „rózsabarck”-fajták ér­tékesek. A termelők és a népgazda­ság érdekében tehát az export kívánalmaknak legjobban megfelelő kései „rózsába rack”- fajták termelésének fejleszté­sére, amelynek elősegítése ér­dekében telepítési szerződés keretében kedvezményes fa­csemetét igényelhetnek és kaphatnak a termelők. 1958. tavaszi kajszibarack telepítésére szerződést lehet kötni a földművesszövetkeze­tekkel, mind a tsz-eknek, tszcs-oknak, mezőgazdasági társulásoknak, szakcsoportok­nak, szakszövetkezeteknek, va­lamint az egyéni gazdáknak is. A szerződött termelők 50 százalékos árkedvezményben részesülnek, tehát 5.50 Ft készpénzfizetés ellenében kap­hatják a kajszibarack facse­metéket. T ővebb felvilágosítást a szerződéses telepítéssel kap­csolatosan a MÉK központ Eger, és a földművesszövet­kezetek adnak. Ä felsőtárkányl földművesszövetkezei éleiéről Az 1952-es évben a felső- tárkányi földművesszövetkeze- tet is több más szövetkezette/ együtt egyesítették az egri földművesszövekezettel. Ez ak­kor azt jelentette, hogy a fa­luban a földművesszövetkezet tevékenységét a kiskereske­delmi és a vendéglátóipari munka ellátására korlátozták. A központ messze esett a földművesszövetkezettől és a tagok idegennek érezték saját szövetkezetüket. Ezért támo­gatták és fogadták nagy örömmel 1956-ban a leválás hírét és biztosította teljes tá­mogatásáról a megválasztott vezetőséget a tagság. Első tevékenységük volt, hogy rendbehozatták a fo­gyasztási és italboltokat, így a III. számú italboltban kert­helyiséget is építettek. Hús- és zöldségboltot nyitottak, a moziban pedig büfét létesítet­tek. Ezek az eredmények még jobban megnövelték a tagok érdeklődését a földművesszö­vetkezet iránt. Ezt mutatja a közgyűlés határozata és az új részjegyiegyzések eredménye is. Ugyanis a hét folyamán megtartott gyűlésen a tagok 85 százaléka jelent meg, hol a földművesszövetkezet egész munkájára kiterjedő határo­zatokat hoztak. Határozatban mondták ki többek között, hogy a földművesszövetkezel szerezzen be 1 darab 12 soros vetőgépet, melyet kölcsöndíj fejében a tagok rendelkezésé­re kell bocsátani. A földmű­vesszövetkezet segítse elő a dolgozó parasztok társulásait a mezőgazdaság minden terü­letén. A határozat rámutatott, hogy a felügyelőbizottság őr­ködjön a földművesszövetke­zet vagyona felett és az ellen­őrzésbe a szövetkezeti nő­bizottságot is be kell vonni Örömmel vette tudomásul a tagság, hogy 1957-ben is ered­ményesen működött a szőve- kezet, a visszatérítés sorár szép összeghez jutnak a ta­gok. Például: Szecska János 244 Ft, Farkas Ottó 366 Ft, Juhász Petemé 138 Ft, stb. visszatérítést kap. A szövet­kezet eredményeit látva, a tagok egyre többen egészítik ki részjegyüket, illetve a meg­lévők mellé újakat jegyezne«:. Például Slicik János a 127 F* visszatérítéséből újabb- 50 forintos részjegyet fizetett be. 1957-ben is 106 százalékra teljesítette részjegybefizetési tervét a szövetkezet, 1958. é' i tervüket is már 40 százalékra teljesítették. A növekvő biza­lom a földművesszövetkezet igazgatóságát illeti, akiket a közgyűlésen újból megválasz­tott a tagság. Bakcmdi b. An­tal, Farkas László, Bóta m. Mihály és a többiek lelkes munkája is benne van a föld­mű vesszővé t kezet eredményé­ben, de részesei a szövetkezet munkájának a nők is. A földművesszövetkezet nő­bizottsága — Farkas Gergely- né irányításával — már eddig is szép eredményeket ért el Kivették részüket a részjegy­befizettetésből, melynek ere 1- ményeként mosógépet kaptak a földművesszövetkezet veze­tőségétől, melyet minden földművesszövetkezeti tag köl­csön kaphat. Résztvesznek ezenkívül a boltok ellenőrzé­sében is, mely már az áru­kezelésben és a rend tekinte­tében észrevehető. Igaz, ez az ellenőrzés Bakondi c. Pi­roska eladónak nincs kedvé­re, de véleményével a föld­művesszövetkezet többi becsü­letes dolgozói nem értenek egyet. Ezenkívül a nőbizottságnak arra is telik erejéből, hogy bált rendezzenek. Jelenleg nagy tervük van. Ugyanis az év közepére el akarják érni, hogy a földművesszövetkezeti tagok között egyetlen rész­jegyhátralékos sem lesz. Mi bízunk abban, hogy a felső- tárkányi asszonyok ezen ter­ve is sikerülni fog, hisz Far- kasnénak, a kedves és igaz­ságos Erzsi néninek sok lel­kes támogatója van. A vezető­ségből Kakuk p. Sándorné és Urbán Erzsébet v. b-titkár is aktív résztvevői az esemé­nyeknek. Ennek a nagy közösségnek az összefogója, mindennapos irányítója Farkas Sándor ig. elnök, aki megtalálta a föld­mű vesszovetkezet tagjaival, a falu dolgozóival és a tömeg­szervezetek vezetőivel is a jó kapcsolatot. A földművesszö­vetkezet eredményes működé­se fényes bizonyítéka becsüle­tes munkájának. Jelenleg problémájuk is van, amin eddig a felsőbb szervek sem segítettek. Ugyanis a fel- sőtárkányi tó festői környe­zete sok vendéget csábít és ezeknek nem tudják biztosí­tani a hűsítő sört. mivel az illetékesek a szükségletnek csupán 1/3 részét biztosítják részükre. Ezzel a panasszal, kérésükkel már minden! ihez fordultak, de meghallgatásra eddig nem találtak. Reméljük, most lesz intézkedés. S. F-né. Takarékszövetkezet, vagy falusi uzsorások ? A Minisztertanács 1956-ban lehetővé tette, hogy a dolgo­zó parasztság a faluban — takarékszövetkezetet hozzon létre. Ezen feladat megvaló­sítása a helyi földművesszö­vetkezetekre van bízva. Saj­nos, egyes földművesszövetke­zetek ezen feladatot nem tet­ték eléggé magukévá és ígv megyénk területén még csak hat takarékszövetkezet műkö­dik és hét pedig szervezés alatt van. Sok helyen azt sem tudják, hogy a dolgozó pa­rasztság kérelmére községük területén takarékszövetkezetet lehet létrehozni. Pedig a ta­karékszövetkezet van hivatva arra, hogy a falusi lakosság pénzbeli megtakarításait ösz- szegyűjtse és az átmenetileg jelentkező hitelszükségletet a kölcsönös segítés elve alapján kielégítse. Ott, ahol még takarékszö­vetkezet nincs, ha egy-egy ember megszorul, úgy. akkor felkeresik hozzátartozóikat, is­merőseiket, vagy legrosszabb esetben a falu bankárját (uzsorását). Természetes, a falu bankárja tetemes haszon biztosítása ellenében ad is kölcsönt rövid időre. Ezzel szemben ki van téve annak, hogy a fél falu fog tudni ar­ról, hogy „János bácsi 1000 forintot kapott Mari nénitől”, míg a takarékszövetkezetnél mint hivatali titkot kezelik. Több község dolgozó pa­rasztjai ma már megismerve a takarékszövetkezet alapsza­bályát, elhatározták, hr.°y a takarékszövetkezetet hoznak létre. így Abasáron. Tama- mérán. Makiáron. Erdőtelken, Szihalmon, Visontán és Nagy- tályán meg is Kezdték a szer­vezést cs ma már közel 50— 100 dolgozó jelentkezett tag­nak a takarékszövetkezetbe. A takarékszövetkezet szer­vezéséhez a helyi földműves- szövetkezetek nyújtanak se­gítséget. Ott, ahol a falu la­kossága takarékszövetkezetet kíván létrehozni, bizalommal forduljon a helyi földműves­szövetkezethez. Idejében védekezzünk az alma bisnbólikasztó kártétele ellen Az almafa legkorábbi, és egyben egyik legveszedelme­sebb kártevője. Ha tavasszal a virágzás ide­jén közelebbről megfigyeljük almafáink virágjait, azt ta­pasztaljuk, hogy sok virág nem nyílik ki, hanem bimbós állapotának megfelelően elő­ször csak a külső sziromleve­lek vannak megszáradva majd az egész bimbó beszárad. Ha ezt a megszáradt szirom­fedelet — mint egy sapkát — leemeljük, minden esetben ott találjuk a bibólikasztó sár­gás-fehér színű lárváját, mely a virág belsejében lévő pará­nyi termésképződmányt pusz­títja. Az ilyen ki nem nyílt bimbó később le is hullik. Egyes esztendőkben tavasszal olyan tömegben fertőzik meg az almafa duzzadó termő rü­gyeit, hogy a termés jelentős részét tönkretehetik. Hogy e veszedelmes kártevő ellen si­keresen fel tudjuk venni a harcot, feltételenül ismernünk kell életmódját, és szaporodá­sát. A bimbólikasztó mintegy 3 mm nagyságú, szürkés-barna, a fa kéregszínéhez hasonló kis ormányos bogár. A telet a fa­törzs kérge alatt és a repe­désekben töltik. Tavasszal, ha az idő kissé felmelegedik elő- bújnak rejtekhelyeikről. Már­cius végén, április eleién, ami­kor a rügyek erősen duzzadni majd fesleni kezdenek töme­gesen lepik el az almafákat és petéiket a még ki nem feslett bimbókba tojjék. Az így meg­fertőzött bimbók nem nyílnak ki, hanem, mint említettem zártan maradnak. Ekkor már a pete kikelve lárvává lesz., majd fejlődése folvamán át­alakul bábbá és később bogár­rá. A kifejlődött bogár a meg­száradt bimbó szirmait min<- egy átrágva, kibúiik. és az al­mafa koronájában a levelek kisebbmérvű fogvasztásával tölti el a nyarat, hegy ősszel !smét rejtekhelyére vonul jnr telelésre. A bimbólikasztó elteni sike­res védekezést a megfelelő vé­dekezőszerek használatán kí­vül elsősorban az dönti el, hogy idejében permeteztünk-e. Hogy a permetezés legmegfe­lelőbb idejét eltaláljuk már­cius második felében nagy fi­gyelemmel kell kísérni az al­mafákat. • A bimbólikasztó könnyen felismerhető, a leír­lak szerint, melyek először 3 fa kérgén és vastagabb ágain, később, a fokozatos felmelege­déssel, ott találjuk őket a ter­mőrügyek mellett. A fertőzés mértékét gyakorlatilag a kora reggeli órákban történő próba­rázással tudjuk legjobban megállapítani. Ilyenkor egy- egy ágrészt — fehér terítőfélét alátartva — megrázunk és megszámoljuk a belé esett bo­garakat. Ha egy-két bogarat találunk, úgy a fertőzés gyen­ge, 3—5-nél közepes, és 5-ön felül erősnek mondható. A bimbólikasztók megsem­misítésére már régebb idő óta jól bevált szerünk a NOVEN - DA, mely DINITRO-O-KRE- ZOL tartalmú kontakt méreg. A gyakorlatban sárgaméreg néven ismerik. A pennetlevet 1.5—2 százalékos töménység­ben készíti ük és a fát (törzsét is) lemosásszerüen megperme- zük. Fontos hogy a permetezés­sel a bimbólikasztók fertőzé­sét megelőzzük meri ellenke­ző esetben munkánk Uárbave- szett és az igen drága véde- i-ezőszert is hiába pocsékoltuk. Ezért ajánlatos a permetezést valamivel korábban megkez­deni. Ugyanis a fára perme­tezett védekezőanyag nem v'eszti el mindjárt hatását, ha­nem az még — az időjárástól függően — 6—8 nap’g is jól hat. s mivel kontakt idegmé- ~eg lévén, elég ha a b'mbóli- kasztó érintkezik a méreggel, '“'tétlenül elpusztul. Am°nnyiben az almn-gvü- (ölcsös moml'ával és fusiclá- d'ummal is fertő-ó't úgy a ■ irgamérget bordói-lével ke- -erve együtt k'oerme'ezhet- "ik ezek esm—hatását nem ökbentik .láger Gero „Lépjen be a Földművesszövetkezetbe, vásárlási és értékesítési visszatérítést kap“

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom