Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)
1958-03-15 / 45. szám
VIE AG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Gyöngyös, mctroins 14 reggel... m AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 15. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1958. március 15. szombat; Magasra tartjuk a szabadság zászlaját „Meddig alszol még, hazám? — Szép Magyarországom? — Föl sem ébredsz már talán, — Csak a másvilágon:” — kiált fel Petőfi Sándor 1817-ben, hegy alig egy esztendőre rá felébredjen szép Magyarországa, hogy a Pató Pálok helyébe a vörössipkások lépjenek, a Bemek, az Aulichok és a Petőfi Sándorok, hogy leírhassa: „Föltámadott a tenger, — A népek tengere...” 1818. március 15-én a magyar nép felvette és több mint egy esztendőn keresztül vérben, viharban fennen lobogtatta a szabadság igaz és örök zászlaját. Európa csendes, újra csendes, de e kis ország maroknyi népe, kétkezi emberek olyan vihart kavartak a csendes Európa szívében, hogy szerte a világon megdobbant minden még, vagy már elnyomott forradalom hívének szíve. Száztíz esztendő telt el azóta, hogy a viiágszabadság Petőfi által megénekelt jelszavával harcba indult népünk a zsarnokság, az elnyomás ellen, a nép szabadságáért. hazánk függetlenségéért. 110 esztendő telt el azóta, s a hősök legutolsói is, kik megélték a megtorlás kegyet- j len pusztítását, azok is rég abba a földbe tértek, amelyet annyira szerettek, amelyet vérükkel öntöztek. Nem élhették már meg, csak megöregedett fiaik, felnőtt unokáik, hogy a szabadság csillaga újra felragyogjon egy évezreden keresztül oly sokat szenvedett ország felett, hogy mindaz, amiért küzdöttek: a szabadság, a függetlenség, a népek igaz, őszinte összefogása valósággá váljék. Ma, amikor március 15-re emlékezünk, amikor kegyelettel hajtjuk meg az akkor vérbe, porba, a világosi sík porába rántott, a Horthy-rezsim által megtiport szabadság zászlaját, büszkén mondhatjuk el, igaz látnoki jóslattal, hogy ezt a zászlót többé senki és semmi ki nem csavarhatja népünk kezéből. Ma, amikor 1848-ra emlékezünk, büszkén mondhatjuk el, hogy a szabadságharc eszméinek egyedüli örökösei, céljainak megvalósítói mi voltunk és mi vagyunk, akik ugyan ha nem is mindenkor tántorithatatlanul, de mindenkor tiszta kézzel tartottuk magasra a szabadság zászlaját. Még két esztendeje sincs, hogy éppen márciusra való hivatkozással, a márciusi ifjak példájával sikerült oly sok embert megtéveszteni, s bemocskolni mindazt, ami valóban szent és nagy 48 márciusának polgári forradalmában. Az ellenforradalom nemcsak a közelmúltat, de a dicső történelmet is ki akarta forgatni, meg akarta hamisítani, hogy saját önző, nacionalista, soviniszta céljai számára felhasználja. Petőfi nevével, Petőfi elve, hite ellen; a szabadságharc jelszavaival a szabadság, a függetlenség jelszavával éppen a nemzeti függetlenség ellen: ez volt október „márciusi eszméje”. Hogy mégis hathatott e demagógia, hogy mégis sok embert, elsősorban fiatalt meg tudott téveszteni az ellenség, az részben annak tudható be, hogy a dogmatikus történet- írás, a párt sem „vette észre a nemzeti program és a szocialista építés programja között” bekövetkezett rést, hogy az ellenforradalom felhasználhatta március eszméinek száz esztendőn is keresztül sütő, lelkesítő hatását. Az ellenforradalom megpróbálta március eszméjét a szocialimus eszméjével szembeállítani. Kétségtelen az is, hogy a „szembeállításhoz” megfelelő talajt teremtett a széles körben kibontakozó, s mind mélyebbre hatoló revizionizmus, amely hátán hozta a nacionalizmus, a soviniszta uszítás métely kórját is. Csakis így, csakis ilyen körülmények között, történelem-hamisítással, álforradalmi frazeológiával, 48 eszméinek felhasználásával tudott bizonyos sikereket elérni az ellenforradalom. Ma, amikor újra ünnepelünk, amikor két esztendő választ el már hovatovább attól a káosztól, amelyet egyesek az „új magyar kor hajnalának” mertek nevezni, ismét teljes fényében és való igazságában tündöklik fel a szabadságharc, az 1848-as polgári forradalom. S hogy ismét és most már véglegesen megtisztítottuk emlékét a rákent szennytől, piszoktól, elmondhatjuk, hogy ez elsősorban a kommunisták érdeme. A kommunistáké, akik valóban Petőfi álmáért, a világszabadságért, a világ népeinek szabadságáért harcolnak. A kommunistáké, akik mert éppen oly nagyon szeretik hazájukat, tudják megérteni és megbecsülni más nép hazaszeretetét, értékét, ezernyi alkotásainak kincseit. A kommunisták, akik vallják és hisznek a proletárinlernacionalizmusban, amely épp október után tette lehetővé, hogy hazánkban újra szabad és független legyen a nép. Március eszméinek igazi örökösei, védelmezői felszabadult népünk fiai, akik közül nem egy már 1919-ben küzdött e szabadságért, fogott fegyvert novemberbén és dolgozik megtartásáért ma is. Világosnál kicsavarták a fegyvert és a zászlót népünk kezéből. Sikerült ez 1919-ben, a fiatal, ezer sebtől vérző, mégis oly sokat alkotó Tanácsköztársasággal is. Megpróbálták 1956. októberében is — de már nem sikerült, s gondunk lesz rá, hogy ezután még a próbálkozáshoz se legyen módja senkinek. Március eszméje kötelez, s s kötelesség szellemében él és dolgozik, ünnepel népünk. „Egyik kezében ekeszarva, — A másik kezében kard”, mert haza csak ott van, ahol a népnek joga van és a népnek most van joga, , M a: KÜLPOLITIKAI JELENTÉSEINK HAZAFISÁG ÉS AZ OTTHON MUNKARUHA-KIOSZTÁS ELŐTT PETŐFI ALTARON KÖLTÖK A SZABADSÁGRÓL Sport ... mert délben már elolvadt a márciusi hó, s ha nem is tavasz, de kellemes télvégi napsütés melegette a város lakóit_ Hazánk egyébként ezen a télen Európa legmelegebb vidéke a tegnap reggeli havazás ellenére is. Hóviharok dúlnak Olaszországban, s mínusz 20 fok alá süllyedt a hőmérő Skandináviában... S még mi panaszkodunk a márciusra? A magyar nép kő vetkesetes folytatója és továbbfejlesztője as ÍUlH-as eszméknek Ünnepi nagygyűlés Egerben március 15 alkalmából Tegnap este az egri Tiszti Klub nagytermében emlékeztek meg a megye társadalmi és politikai életének vezetői a gyárak, üzemek, intézmények, a termelőszövetkezetek, gépállomások és az ifjúság képviselői 1848. március 15-ről. A fellobogózott, kidíszített nagyteremben néhány perccel 7 óra után kezdődött meg az ünnepség. A díszelnökségben helyet foglalt Egri Gyula elvtárs, a megyei pártbizottság tagja, a városi pártbizottság elsőtitkára, Dorkó József, a megyei pártbizottság tagja. Szabó Imre, a KISZ megyei titkára, Horváth Nándomé, a megyei nőtanács elnöke, Sá- lyi János a Hazafias Népfront megyei elnöke, Tóth Zoltán alezredes, Kocsmár János, a városi tanács elnöke, Báry József városi KXSZ-titkár és még többen. Az ünnepi nagygyűlést Sályi János elvtárs, a Hazafias Népfront megyei elnöke nyitotta meg, majd Szabó Imre elvtárs, a KISZ megyebizottságának elsőtitkára mondott ünnepi beszédet. — 110 éve már, hogy ezen a márciusi napon, a „népek tavaszán” a természet feltámadásával együtt feltámadt az évszázados terheket nyögő magyar nép, az osztrák elnyomók ellen. A párizsi, majd a bécsi forradalom hírére talpra ugrott a pesti nép és az ifjúság kibontva a nagyszerű szabadságharc zászlaját, amelyet Dózsa lázadó parasztjainak és Rákóczi vitéz kurucainak a vére szentelt fel. — A nemzet történetének egyik legdicsőbb fejezete a hazaárulók és a külső reakciós erők túlsúlya miatt megbukott. A nemzet fiai a hazaszeretetnek, hősiességnek a legszebb példáit adták a szabadságharcban, de az elnyomott testvérnépek fiai is vérüket hulla j to tták a közös ügyért, a szabadságért. A következőkben arról beszélt Szabó elvtárs, hogy az 1849 augusztus 13-i világosi fegyverletétel után is élt a nemzetben a szabadság vágya, apáról-fiúra szállt 1848 emléke és a hit, hogy lesz még új feltámadás. — A szabadság ríj korszaka 1919 március 21-én következett be. Van valami jelképes abban, hogy ismét márciusban szökkent magasra Magyarországon a szabadság lobogója — folytatta beszédét Szabó elvtárs. ~ De akkor is elbukott a szabadságharc a külföldi reakció összefogása következtében. — Mindazok a nagy eszmék, amelyekért annyi fiatal és idős hazafi áldozta életét az elbukott szabadságharcokban, 1945-től valósultak meg. A Szovjetunió hadserege hozta el a magyar nép számára a szabadságot, a függetlenséget. 1945 tavaszán végérvényesen felemelkedett a szabadság zászlaja és valóraváltak mindazok a követelések, ami két nemzeti forradalom tárgyát képezte. A szabadság zászlaját azonban derékbe akarták törni a belső árulók, szövetkezve a külföldi reakcióval 1956 októberében. Újra a nép nyakára akart ülni a gyáros, a bankár, a földesúr és kímélet nélkül gyilkolták népünk legjobb fiait, akik ekkor is helytálltak fegyverrel a kézben a szabadságért, és egyben 1848 eszméjeiért is. Gálád tervük azonban nem sikerült. A Szovjetunió önzetlen segítsége mentette meg az országot a nép számára, s adta vissza nekünk másodszor szabadságunkat. Az . ünnepi beszéd további neszében arról szólt Szabó Imre elvtárs, hogy a magyar nép és a KISZ is ápolója a régi forradalmi ifjúság haSzakszervexeti akt&vaiilés volt Egerben Csütörtökön Egerben a Heves megyei Szakszervezetek Székhazában, szakszervezeti aktivaülést tartottak, amelyen Földvári Aladár, a SZOT elnökségének tagja, ismertette a XIX kongresszus vitáját és határozatait. Többek között elmondotta, hogy az elmúlt években a szakszervezetek munkájában bizonyos egyoldalúság mutatkozott, mivel majdnem teljes egészében a termelés felé fordultak és keveset törődtek a dolgozók egyéni problémáival. A kongresszus — mondotta — hosz- szú időre világosan megszabta a magyar szakszervezetek feladatait, és máris hozzáfogtak az üzemi demokrácia kiszélesítéséhez, a dolgozók jogos panaszainak orvoslásához. Végül hangsúlyozta, hogy a szervezett dolgozóknak össze kell fogni és meg kell akadályozni a társadalmi tulajdon szét- hurcölását, ami az elmúlt években félmilliárd forint kárt okozott az országnak. Ez az összeg — mondotta — ha nem veszne kárba, tíz százalékos béremelés költségét fedezné. A beszámoló után követke- , ző vitában sokan kértek szót gyományainak, és erősen tartja kezében a szabadság zászlaját. Kifejezte azt is Szabó elvtárs beszédében, hogy a szabadságért folyó harc nem fejeződött be és a mostani magyar ifjúság az élvonalban halad a szabadság megvédésében, a szocializmus építésében. Az ünnepi beszéd után kultúrműsorra került a sor és a Gárdonyi Géza gimnázium KISZ-szervezetének színjátszó cs.opoft.ja a Párizsi vendég háromfelvonásos vígjátékévá! szerepelt nagy sikerrel. A megemlékező ünnepségek ma folytatódnak. Délelőtt V« 10-kor a társadalmi szervek, intézmények, üzemek küldöttségei megkoszorúzzák a Pe- tőfi-szobrot. Vidéken szintén, lesznek koszorúzás! ünnepségek. Ünnepélyesen kiosztották az 1958. évi Kossuth-díjakat a résztvevő szakszervezeti funkcionáriusok közül. Többen az egészségügyi ellátás megjavításával foglalkoztak. Elmondották, hogy különösen a kórházakban nincs megfelelő társadalmi ellenőrzés. Erre konkrét példákat hoztak fel, elsősorban az egri kórházból, ahol egyes orvosok biztosított betegeket csak úgv hajlandók operálni, ha az általuk jogtalanul kért összeget léfizetik. A felszólalók kérték, hogy vessenek véget az ilyen korrupcióknak. Az aktívaértekezleten megjelent és felszólalt Putnolci László, a megyei pártbizottság elsőtítkára, aki arra hívta fel a szakszervezeti aktivistákat, hogy a dolgozók érdek- képviselete mellett fokozzák a politikai munkát, a vitás kérdésekben világosan foglaljanak állást, és erősítsék a nép hatalmát. Népi államunkban a szakszervezeteknek a politikai munka egyik alapvető feladata — mondotta. — Az aktivaülés résztvevői végül állást foglaltak a XIX. kongresszus határozatai, valamint a nép vagyonának fokozottabb megőrzése mellett. Készéi Pénteken lelőtt az országház kupolacsarnokában adták át az 1958. évi Kossuth-díjakat. Az ünnepségen megjelent dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Fock Jenő és Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke. — az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai — Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Nagy Jó- zsefné, könnyűipari miniszter, Benke Valéria művelődésügyi miniszter, dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter, Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, továbbá a politikai és kulturális élet számos más vezető személyisége. Dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnökének üdvözlő szavai után Kónya Albert. a Tudományos és Felső- oktatási Tanács titkára ismertette a kormány határozatát az 1958. évi Kossuth- díjak odaítéléséről, s dr. Münnich Ferenc átnyújtotta a díjakat. Nem kémek ipart a pétervásári járásban Az új ipartörvény megjelenése óta a pétervásári járásban egyetlen kisiparos sem jelentkezett ' iparkérelmével. Ez annak tudható be, hogy a kisiparosok nagyrésze nem rendelkezik a kérelemhez szükséges mesterlevéllel, s az erkölcsi bizonyítvány megszerzésénél helytelenül azt látják, hogy csak „hajszálhasogató” káderozás után kaphatják meg. Ez a rendelet azt biztosítja. hogy csak becsületes és jól képzett mester kaphasson iparengedélyt, ezt egyformán örömmel üdvözlik a járás kisiparosai és a lakosság is. 50 holdon telepítenek szőlőt az idén Egerben Az egri szőlőtermelő gazdák az idén is nagyobb arányú telepítési munkába fogtak, tavasszal, az idő enyhülésével megkezdik 50 holdon új szőlők telepítését. Mivel az egri tájfajtáknak megfelelő gyökeres oltvánnyal ni delkéznek, úgy oldják vörös borszőlő teli hogy vadalanyt tele] s majd később zöld biztosítják a kívánt f; 23, 44, 51, 71, 82 a lottó e heti nyerőszámai. A heti lottó-sorsolást Salgótarjánban tartották. 3,900.000 érkezett be erre a játékhétre, s így egy nyerőosztályra körülbelül másfélmillió forint jut.
