Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)
1958-03-13 / 43. szám
185í. március IS. csütörtök NÉPÚJSÁG 5 A Hortobágy szélén- Bemutatjuk a Poroszlói Állami Gazdaságot — 137 új belépő februárban Tudósítónktól.) A szőke Tisza partjáról egészen Besenyőtelek határáig húzódik a Poroszlói Állami Gazdaság többezer holdas bir_ toka. A sík vidéken méltóság- teljesen hevernek egymás mellett a jó fekete, zsíros poroszlói földek, s rajtuk a tanyaközpontok a gépszínekkel, magtárakkal, istállókkal, gazdasági épületekkel együtt. A középpontja Kétútközön van, Graefl Andor volt földbirtokos egykori kastélyában. A pompásan megépített kastélyban most irodák, ebédlők és a kultúrterem foglalnak helyet, innen történik az egész gazdaság irányítása. A múltban, a felszabadulás előtt is volt már itt gazdaság, Graefl úr birtoka, amely merőben más volt ettől a korszerű gazdaságtól. Ezt a hatalmas változást nemcsak a gépek, a felszerelések sokaságából, a gazdálkodási módszerekből, hanem az itt élő emberek életéből mérhetjük le leginkább. Lőrincz Imre visszaemlékezése szerint 50— 60 család, cselédség lakott itt, közöskonyhájú, égrenyiló, sza- badkéményes lakásokban ösz- szezsúfolva. Az állami gazdaság 1949. őszén vette birtokába a tájat, ekkor látott hozzá a modern nagyüzem megszervezéséhez. Felsorolni is sok, mit épített itt azóta a nép állama. Év- ről-évre szaporodtak a létesítmények, az épületek, míg végre kialakult a modernül felszerelt gazdaság mai arculata. Most már három tehén és ugyanannyi csikóistálló, ellető, munkásszállás, víztorony, villany, bekötőút és még jó- néhány alkotás hirdeti az itt történt hatalmas átalakulást. Uj tanyaközpont nőtt ki a földből Ez csak a gazdaság egyik része. A másik üzemegység Besenyőtelek határában van, ami arról nevezetes, hogy az egész modern tanyaközpont jóformán a földből nőtt ki az egykori pusztaság helyén. Teljesen új itt minden, a 60 vagonos gabonaraktár, a ló- és tehénistálló, a süldő-szállás és az a sok lakás, ahol a gazdaság dolgozói élnek. Mivel foglalkoznak, miket termelnek, milyen jószágokat tenyésztenek ebben a nagy gazdaságban? Faragó Ferenc igazgató elmondja, hogy a gazdaságot főként állattenyésztésre rendezték be. Egyik büszkeségük a csikótelep. Büszkék arra, hogy közel 200 fiatal, szilaj csikó tombol a karámokban, hogy méneseik már igazi hortobágyi hangulatot teremtenek itt a Hortobágy szélén. A jó csikókhoz természetesen jó csikósok is kellenek. Oláh Sándor és Bolkény Ferenc ki. tűnőén ellátják ezt a feladatot. Most már csak a tavaszt, a jó legelőt várják, hogy a nyerítő ménessel együtt nekivágjanak a széles pusztaságnak. Tenyész-sertések a környék gazdaságainak Messze földön híres a gazdaság sertésállománya. Tiszta, vérű mangalica törzstenyésztés folyik itt a II.-es számú üzemegységben. A törzstenyészet alapját 160 anyakoca képezi, csaknem mindegyik országosszinten törzskönyvezett. Ezek szaporulatából látják el te- nyészanyaggal a környékbeli tsz-eket, állami gazdaságokat. Az állattenyésztés következő állomása a juhászat. Fajtiszta merinói gyapjasok fogyasztják a dús legelők selymes füvét, de csak tavasszal és nyáron. Most éppen a szaporodás ideje van náluk. Van is sok dolguk a juhászoknak, hiszen minden nap és minden éjjel sok kis újszülött, ijedt szemű bárányka „látja meg” a napvilágot. Az idén már több mint 400 kis bárány „született”, s víg ugrándozás- sal örülnek az életnek, várják a közelgő tavaszt. A juhok tejét és tejtermékeit egyébként a Tejipari Vállalatnak szállítja a gazdaság, ezenkívül jó jövedelmet hoz a gyapjútermelés is. 70 ezer holdas vadgazdaság Érdemes még említést tenni arról a közel 70 ezer hold- njd vadas területről is, amely a Tisza partját kiséri végig. A tiszaparti erdőkben, füzesekben, az árterületen őzek, nyulak, foglyok, fácánok tömkelegé él, s a népes állomány a gazdaság vadászainak hatalma alatt áll. A télen például 1500 nyulat fogtak, hálóval, s nyomban útnak is indították külföldre. Az élő export-nyuszik darabjáért 75 forintot fizetnek a gazdaságnak. El kell még mondanunk azt is, hogy a múlt hetekben igen szomorú idők jártak a tiszaparti vadállományra. A megáradt Tisza igen sok őzet, nyulat pusztított el, s a vadőrök minden erejüket igénybe. véve mentették . az árterületről a szerencsétlen állatokat. A gazdaság egyik nevezetessége lesz még az úgynevezett szamártelep. Azért mondjuk, hogy lesz, mert a tervek szerint ezt még csak ezután telepítik ide. Jelenleg még csak mosolygást és sok derültséget kelt a gazdaságban a hír, de nemsokára megérkezik majd az egész fülescsorda. Ezt a képet mutatja röviden és átfogóan a Poroszlói Állami Gazdaság állattenyésztése. Hasonló szép eredményeket tud felmutatni a növény- termesztés is. Az évek hosszú során már kezd kialakulni az állandó munkás-törzsgárda, s egyre kevesebb veszteséggel, ráfizetéssel gazdálkodnak. A gazdaság dolgozói most a tavaszra készülnek. Javítják a gépeket, szerszámokat, felkészülve várják a jobb időt, várják a tavaszt. A készülődés közben beszélgetnek, politizálnak, panaszkodnak. Elpanaszolják, hogy kevés a raktár és a tárolóheljr. A gépek jórésze a szabad ég alatt rozsdásodik. Nem tökéletes még a munkásszállás sem, hiányzik a zuhanyozó és így tovább. Panasz és elégedettség Panaszkodnak, de azért általában véve jól megvannak. Valóságos társadalmi és kulturális élet kezd kibontakozni ebben a kétútközi kis tanyavilágban. A KISZ fiatalok most mutatták be a Pettyes című színdarabot, labdarúgó csapatuk pedig lelkesen küzd a megyei másodosztályú bajnokságban. Megelégedett, boldog és szabad életet élnek Graefl földesúr egykori cselédei. Ez a hatalmas szocialista gazdaság adta meg végre az itt élő embereknek azt a szabadságot, jólétet és igazi emberséget, amely minden dolgozó embert méltán megillet. Hátrafelé, mint a rák Én úgy tudom, hogy a mozi a dolgozók szolgálatában áll. Azt hiszem jól tudom, épp ezért nem tudom mire vélni, a gyöngyösi Szabadság Filmszínházban bevezetett új gyakorlatot. A moziban ugyanis jegyet rendelni, telefonon vagy személyesen félretetetni nem lehet, sőt egy hónappal ezelőtt még a telefonjukat is átíratták titkos számra, hogy illetéktelenek ne telefonálhassanak. Az utóbbi bölcsnek éppen nem mondható intézkedést a tanács megváltoztatta, de a jegyfélre- tevés frontján a helyzet változatlan. Én elhiszem, hogy a jegyfélretevés némi töblet- munkát jelent a pénztárosnak, d'e nagy könnyebbség sok messzelakó, vagy öt óráig dolgozó embernek, akiknek érdekében a mozikat üzemeltetik. Az élet minden területén arra törekszenek, hogy az emberek igényeit minél kulturáltabban elégítsék ki. Az üzletek bői házhoz szállítják az árut, sőt Pesten már a mozi és a színház jegyeit is. Gyöngyösön a Szabadság moziban ezzel szemben rák módjára fejlődnek, és ha ez így halad tovább, akkor azon sem csodálkozom, ha a mozi helyét és műsorát is eltitkolják, mert ebben az esetben lényeges mértékben csökkenne a mozi dolgozóinak munkája. Február hónapban tovább fokozódott az érdeklődés a termelőszövetkezeti gazdálkodás iránt, több mint száz család döntött úgy, hogy belép a meglévő termelőszövetkezetbe. A legtöbb belépés februárban is a gyöngyösi járásban történt, itt a járás szövetkezeteibe 54 család kérte felvételét. Megtört a jég a pétervásári járásban is, itt 18 család felvételéről döntöttek A megye termelőcsoportjaiba 10 család lépett be az elmúlt hónap folyamán. Jobb könyvelői munkáért Termelőszövetkezeteinkben fontos feladat a könyvelési munka megjavítása, hisze n csak ennek segítségével lehel jól vezetni a gazdaságot, szá- montartani a szövetkezeti vagyont, bevételt-kiadást. A könyvelési munka megjavítását segíti elő a hathetes Minta baromfitenyésztő telep Az idén Örvendetesen megnőtt a baromfitenyésztés iránti érdeklődés termelőszövetkezeteinkben. Felismerték, hogy viszonylag kis befektetéssel, jó gondozás mellett, jelentősen növeli ez is a közös jövedelmet. Eddig 25 ezer csibét igényeltek a termelőszövetkezetek. A hevesvezekényi Béke Tsz-ben például az idén minta-baromfitenyésztő teV- pet létesítenek. Jelentős könyvelői tanfolyam, melyei Gyöngyösön szervezett meg a Megyei Tanács mezőgazdasági osztálya, A tanfolyamon « megye különböző termelőszövetkezetének 23 könyvelője ismerkedik a könyvelés és az üzleti levelezés alapfogalmaival. Esőztető permetezőgép Mezőszemerén A mezőszent,erei Uj Világ Termelőszövetkezeiben az idén nagyobb szabású kísérletet folytatnak esőztető permetező- gép hasznú' ál. A gépet a földműves :í:ezet küldi kísérleti. be r fcúfó céljára, a kertészetben és a takarmány- növényeknél hasznosítják. A termelőszövetkezetnek az a terve, ha beválik a kísérlet, megvásárolja a permetező gépet. segítség A boldog! Béke Termelő- szövetkezet tagjai is örömmel fogadták a kormányrendeletet, mely kedvezményt biztosít azoknak a szövetkezeteknek, melyek katasztrális holdanként legalább 1 mázsa műtrágyát használnak fel. A szövetkezetben az eredeti terv szerint a szántóterület felén akartak műtrágyát használni, ez összesen 8300 forint kiadást jelentett volna. A kedvezmény igénybevételével 7900 forintot, fizettek ki műtrágyáért és annyit vásárolhattak rajta, hogy minden terménynél alkalmazhatnak műtrágyát. Gyakorlati bemutató a gyümölcsfák ápolásáról Válasz az abasári és a vssontai szőlőtermelők kérdésére Merre terjeszkedik a külszíni szénfejtés ? — A Szénbányászati Földkotró Vállalat az említett gazdák kérdésére közli, hogy Visonta és Abasár községek határában tekintélyes mennyiségű szén van, melyet külszíni fejtéssel lehet kitermelni. A múlt évben és az idén is csupán kutatási munka folyik és teljesen bizonytalan az időpont, mikor a szénfejtés ezen a területen megkezdődik. Az eddigi kutatások szerint a szőlőterületek nincsenek érintve, de természetesen megtörténhetik, hogy a jövőben felkutatandó területek szőlő- gazdaságokat is magukban foglalnak majd. Ezért a Föld- kotró Vállalat helyszínrajzot küld a visontai községi tanácsnak, ahol az eddigi kutatások eredményeként a széntermelésre alkalmas dűlők határai meg vannak jelölve, az érdekelteknek módjában áll, hogy megtekinthessék, s megállapíthassák, érinti-e a külszíni fejtés az ő szőlőbirtokukat. — CSEHSZLOVÁK gyártmányú varrógép 2880 forintért kaphaló az Egercsehi bányatelep 97-es árudájában. — AZ EGERCSEHI bányatelepi vas-műszaki üzlet február hónapban 250 ezer forintot forgalmazott. Jólsikerült előadássorozat tartására használták fel a téli napokat Aldebrőn. A gyümölcs-, szőlőtermelésről, növényvédelemről és különböző témákról megtartott előadásokon általában 80—100 termelő vett részt. Az előadássorozatot, most a tavaszi munka megkez lése előtt Bereznyák Mihály községi mezőgazdasági felügyelő gyakorlati bemutatóval fejezte be, melyen a gazdák megismerkedhettek a csemete gondozástól, a koronaalakító metszésekig a gyümölcsfa ápolás módjaival. A jó községfejlesstési tervekért A gyöngyösi járás községeiben tárgyalják a községfejlesztési terveket. A községi tanácsok bevonják ebbe a munkába a Népfront-bizottságokat és az állandó bizottságokat is. Együttesen beszélik, vitatják meg, hogy mi és hogyan szerepeljen a községfejlesztési tervben. Közös érdek ez, hisz saját községükről, annak fejlesztéséről, gyarapításáról van szó. A járási tanács szervei a helyszínen adnak segítséget és tanácsot a tervek elkészítésében. A községfejlesztési tervek a következő tanácsülésen kerülnek a tanácstagok elé. — LŐRINCIN rövidesen megkezdik az egyik elhanyagolt állapotban lévő ált. iskola tatarozását. Először a külső tatarozási munkákat kezdik meg. Mit kell tudni a jószínű vörösbor készítéséről? A vörösbor értékei közül igen fontos helyet foglal el: a szín. Ezt minden vörösbort termelő szőlősgazda tudja, azt azonban már kevésbé, hogy a szép vörös szín hogyan is jön létre. Ezért nézzük meg, hogy honnan is ered a vörösbor jellegzetes szép színe. A vörösbor szép rubin, vagy gránátvörös színét a szőlőbogyókban található festékanyagoktól kapja. A legfontosabb festékanyagai a héjnak a vörös cerasen és a kék önocianin. E két festékanyag fontos kémiai tulajdonsága, a gyakorlat szempontjából, hogy igen kis mennyiségű lúg hatására a vörös cerasen színét kékre, míg a kék önocianin savhatásra a színét piros színre változtatja. A festékanyagok a festőszőlő (Teinturier) és származékai (Alicante és Petit Bouchet, stb.) kivételével a bogyók héjsejtjeiben a sejtnedvben oldott állapotban találhatók. A festékanyagok a héjban fény hatására képződnek, és nem a levelekből vándorolnak oda, amint ezt egyesek állítják. Bizonyítja ezt az a kísérlet, amelynél a szőlőt a festékanyag képződése előtt (elvirágzás után) sötét helyre tették és a bogyók beérve, színtelenek maradtak. Más a helyett a festőszőlőknél, ahol a festékanyagok nemcsak a héjban, hanem a hússejtekben is megtalálhatók. Itt a hússejtek színanyaga a levelekben jön létre és bevándorolva a bogyókba, azt belülről kifelé tölti meg. Ha tehát a festőszőlő bogyóját szétnyomjuk, akkor abból vörösszínű lé fog kicsurogni. Viszont a kék és vörös szőlőfajtákból szüreteli bor csak akkor lesz jellegzetesen vörös színű, ha a bogyóhéjban lévő festékanyagokat kioldjuk. A festékanyagok oldása a gyakorlatban különböző vörösborkészítési eljárásokon keresztül történik. Vagyis a must erjesztését a héjakon indítjuk meg. A kioldott festékanyagok mennyisége, vagyis a bor színanyagtartalma több tényezőtől függ: 1. az erjesztés idejétől, 2. az erjedő folyadék (must) hőmérséklete, alkohol- és savtartalmától, 3. a szölőhéj festékanyagtartalmától. A három tényező nem választható el egymástól, mert egyik vagy másik hiánya esetében nem érjük el a vörösbortól kívánt szép, mélyvörös színt. Az erjesztési idő nagymértékben függ a must cukortartalmától, minél magasabb a cukortartalom, annál hosszabb ideig erjed és fordítva. Ezért jó évjáratokban kései szüreteléskor a borok erjedésük után édeskések maradnak. Ez a tulajdonság nem tartozik a jó vörösbor kellékei közé. A nemes vörösborok számára a kierjedetlen cukor sokszor végzetes lehet, mivel az ilyen boroknál érlelés során az utóerjedés szinte elkerülhetetlen. Szépszínű vörösbort csak teljesérésben szüretelt vörösszőlőfajtákból lehet készíteni. Mivel ilyenkor éri el a bogyóhéjban lévő festékanyagtartalom a maximumát. Színanyagveszteség áll azonban elő, ha az erjesztési idő túl hosszú, vagy a hőmérséklet túl magas. Nem közömbös az utolsó tényező, a festékanyagtartalom sem. Mert jószínű vörösbor készítéséhez maximális festékanyagtartalmú szőlő is szükséges. A héjakban lévő festékanyagokat a penész- gombák elbontják, ezért penészes, rothadt szőlő szépszínű vörösbor készítésére nem alkalmas. Az elmondottakból tehát leszögezhetjük, hogy jószínű vörösbort csak akkor készíthetünk, ha teljesérésben szüretelünk és a mustot héjon 18—20 Celziusz fok mellett 8—10 napig erjesztjük. Füri József, kutató Rajtunk, szülőkön a sor — Tájékoztatás a gyermekparalysis ellesi! oltásokról — Kormányzatunk újabb nagy- mennyiségű gyermekbénulás elleni oltóanyag beszerzésével lehetővé tette, hogy 1958. év tavaszán nemcsak újabb gyer_ mekkorosztályok kerülhetnek oltásra, hanem a fiatalok is 18 éves korig. Ezáltal akarja elejét venni annak, hogy az 1957. évben fellépett nagyméretű gyermekparalysis járvány 1958. évben folytatódhasson. Tájékoztatásul közöljük, hogy milyen korosztályú gyermekek és fiatalok, milyen sorrendben részesülhetnek oltásban: 1. 1958. február 10—28 között az 1940. január 1 és 1957. február 28 között született gyermekek és fiatalok, akik 1957. évben gyermekparalysis ellen védőoltásban nem részesültek, első oltást kaptak. Ezek az oltások már megtörténtek. 2. 1958. március második felében az 1. pont alatt felsoroltak kapnak második oltást. Ezenfelül a legkisebbek, tehát az 1957. március 1 és augusztus 31 között születettek, akik eddig még oltásra nem kerültek, kapnak első oltást. Ugyancsak március hónapban kaphatnak második oltást mindazok, akik 1957, évben valamilyen okból kifolyólag csak egy oltást kaptak. 3. 1958. április második felében lesz a legkisebb korcsoportnak (1957. március 1 között születetteknek) a második oltása. Ugyanekkor lesz az elmúlt évben két oltásban részesítettek harmadik oltása. (Tehát a második oltást követő hetedik hónap eltelte után, a bekövetkező esedékesség idejét figyelembe véve.) 4. 1958. november hónapjában kapják a harmadik oltást azok a gyermekek és fiatalok, akiknek az első és második oltása 1958. tavaszán történt meg. Teljes védettséget csak a három oltás biztosítja. Az így szerzett védettség évekre szól. Amennyiben marad fenn oltóanyag, idősebb korosztályokból jelentkezők is kaphatnak oltást (a márciusi oltások kapcsán.) A járvány megelőzés szempontjából fontos, hogy azok a szülők, akiknek gyermekei a fenti korosztályokban vannak, gondoskodjanak arról, hogy gyermekeik a védőoltást megkapják, mert a védőoltás végrehajtásához a jelenlegihez hasonló alkalom előreláthatólag nem lesz. A gyermekparalysis veszélyt viszont csak a védőoltások segítségével tudjuk elhárítani. Az oltóanyag előállítása igen költséges, sok- sokezer kísérleti állat, elsősorban majom életébe került csak az az oltóanyag mennyiség, melyet itt a megyében felhasználunk. Rajtunk a sor, elsősorban a szülőkön, akik gyermekeik egészségéért, testi épségéért felelősséget éreznek, hogy az oltóanyag minden drága cseppje felhasználásra kerüljön, s így nyugodtan nézhessünk az elkövetkezendő kritikus nyári hónapok elébe. Az oltás, mint az elmúlt évi oltások alatt is bebizonyosodott, csak kivételes esetekben jár csekély helyi oltási reakcióval. 1958. év tavaszán esedékes egyéb oltásokat (himlő, di~ ptheria, szamárköhögés, tetanus, hastífusz stb.) a gyermekparalysis elleni oltások befejezése után 3—4 héttel, tehát május második felében végezzük el. Az oltások pontos helye és ideje városokban plakátok, hangosbemondó és sajtó útján, községekben hangosbemondó, dobszó, stb. útján kerül közlésre. MEGYEI KÖZEGÉSZSÉGÜGYI - JÁRVÁNYÜGYI ÁLLOMÁS
