Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-02 / 34. szám

6 NEPÜJSAG 1958. március 2. vasárnair KÖLTŐK ÉS VERSEK FAZEKAS ISTVÁN: VÁGYAKOZÁS Ajkamra szavakat kalapálnak a rímek, — Ezzel büntet engem az élet, és jutalmaz. Szép gondolatom ezertűjű szent-szó — fáján színek szivárványa fényutakon utazgat. Egy tollvonás, és aztán még egy — így sorjádzík sorba, sorba a szép anapesztuszok hada. Én tűző tükör mosolyát szeretném adni, melyben tért nyer a munka, a csók és a haza; Mily boldog is lennék én, a csók csiholója: Örökös mozgásomban egy percre megállnák. S ami nékem drága: verseim meleg ívjét tettes szép öleléssel közietek szétszórnék. FERENCZY JÓZSEF: Egri vidék Kopár szőlődomb, majd újra az Egymást váltják itt egymásután Ballagok köztük a szekér nyomán Egyhangú kép, mindig ugyanaz Emitt egy présház, amott egy kád Közötte diófa, száraz ágak Intenek szomorú búcsút utánad Elunja itt az ember magát. El ám, ki a domb hátán ballag Mert alul mint valami szürke szalag Húzódik a sok öreg pince. És aki . ide alulra betér Az aztán megtudja gyorsan mit ér E kopár dombhát, csillogó kincse. MOLNÁR BÉLA: Vajda Gizi Cigánylány volt, a vajda lánya, az előneve is Vajda volt. Cigányszévség ...Az éjszakába’ a ház elé ült és úgy dalolt. Mellé kúsztam a selymes füvön, úgy hallgattam bús dalát, hajába hullt a csillag-őzön és felgyújtotta az éjszakát... Fogta a kezem, a mozdulatom rebbenő szívével követte : azt hitte szegény őt akarom áldozatul, e fényes este. Szemébe kiült a furcsa fény: meghurcolt, üdözöttek réme, mikor ősei az erdők szélén motyójuk hordták a szekérre ... Megnyugtattam, a szívét néztem, a megrebbent, félénk mosolyát, s egy csillagot, amint az égen magasba vitte Gizi dalát... ANTALFFY ISTVÁN: Eg;y pohár tej Leszállt az este udvarunkra. Öklömnyi ember voltam én, de vén eperfánk ága közt már felkapaszkodtam, és a vén eperfa tűrte, tűrte szótlan. A szomszédból átérezett a frissen fejt tej illatárja. A véznaujjú kis kezek a vén fáról lekapaszkodtak, s lelkendezve rontottam át Nagyékhoz, ahol egy vohár tej nekem minden este kijárt... VÉKONY SÁNDOR. EMLÉKEZÉS A nagyapám még zsíros kalapban járta a széles Hortobágyot. .. — karikással hajtott ezernyi marhát. csordakirály volt. A gyöngyösi iskolákból MÉG MINDIG sok szó esik a nemrég kiosztott bi- J zonyítványról. Van is miről ( beszélni a gyöngyösi diákok- ) nak. A II. Rákóczi Ferenc J általános iskolában sokan ta- < nulnak, számszerint 894-en ) vannak. Iskolájukban 112 5 kitűnő és 120 jeles tanuló i van, sajnos 101-en viszont i megbuktak. Az eredményeket j összesítve, mégis a legjobbak ( közé tartoznak, mert egy év | alatt 0,12-el javítottak az is- l kola átlagán. (Magatartásból ( 492-en értek el példás ered- J ményt.) A szakkörök is jól I működnek. Most a lengye! ( nagykövetségtől kaptak egy ) ismeretterjesztő füzetet. ezt t a történelmi és irodalmi I szakkör beszéli meg és ismer- l teti a tanulókkal. Ferenczfal- : vi Kálmánná, az iskola igaz­* gatónője elmondta, hogy a ( legmesszebbmenő támogatást j kanták patronáló ü"emüktől. i a Gyöngyösi Váltó- és Kitérő- 1 gyártól. Ez a támogatás köl- j csönös, mert a nemrég lezaj- ‘ lőtt apák-nania ünnepségen | az iskola úttörői szolgáltatták J a műsort, mintegy 80 tagú * énekkarral, Szabó Tivadar t vezetésével. i Jelenleg a „Mátrai nápok- j - i” készülnek, melyeket má- J jus 23—26-a között rendeznek i meg. Komiéi Károly testneve- í lő tanár hozzákezdett a sport- j verseny előkészítéséhez I A II. számú általános is- ? kólában is csak 3,39 a tanul­> mányi átlag. Ez sem kis is- I kola. 674 tanulója van! Az ? úttörőmozgalom itt is jól j működik. Az ősz folyamán I Beszterczei László vezetésé- J vei maggyűitést rendeltek, a | téli szünet alatt is tartották a i kapcsolatot az úttörőkkel. 1 Megrendezték a József Attila { emlékversenyt is. Az úttörő i rsanat zászlóavatásra készül, ? ami a felszabadulás ünnepén, j április 4-én lesz megtartva, i Már a nyári táborozásé’ >1 is / beszélgetnek, a színíátszó ) szakkör színdarabbal készül. 1 A magyar irodaloms-akkör is f iól dogozik, nemrégiben Ady- ) ünnepélyt tartottak, jelenleg ■{ pedig a- Gárdonyi em’"’'önnp­( nélvre késmiinek Misorzki > Lajos vezetésével. A földrajz­2 szakkor, a Máfravidék feldol- ( sózásán munkálkodik. So «vári > János iga-gató legközelebbi i nélia a kettős nevel*« «ipro- ( lése. s ezért a szülőkkel a J legmesszebbmenő kancsrlatok i kién'‘ősén fáradoznak. | A III. számú általános is- ■ kola arról híres, hogy egyik i nyolcadikban sem volt bukott Subája cifra, gatyája kettő, a gyerek sok. a kenyér kevés s ha jött az asszony hetente egyszer, kosarában hitvány az étel, de panasza tetés. — Cipőtlen Sándor, a legnagyobbik. Az Is*ván kisgatyája csupa rongy. A Jutka. Mári. Jóska meg az Eszter rohgybaöltözött sok síró poronty. — Nézd csak — motyogta fogatlan ajakkal még pénz is került. Jó lesz valamire. Talán Sándorkának telik a cinőre, vagy új nadrág kerül a Pistire. Bandukolt csendben az éjszakában, csillaglámvás világított neki. s nagyapám zsíros, roitos kalapjaitól vizet vacsorázott odaki. TÓTH JÓZSEF:* Kút a pusztán Jobbra erdő, balra út, Köztük gémes csordákét. Nyár hevében szomj at olt Lemossa az' úti port Minden utas itt megy el Gulya, csorda itt delel De ha tön a tél szaka Áll kelletlen egymaga A jó násztor hazahajt Megelőzni a vihart Deres, havas a határ Kinn a mezőn, ki se jár Csak az árva csordakút Mutatja, hogy hol az út. • (A füzesabonyi általános iskola VI. oszt. tanú lója.) ségével két tanteremben dup* laajtót készítettek. Itt is eleven szakköri mun* ka folyik, s a „Mátrai Na­pokra” mesejátékokkal ké­szülnek, de nem szorul háttér­be az énekkar és a tánccso­port sem. (Vashegyi) a: ii FILMFÓRUM II \ Pickwick klub Hallotta-e már ... HOGY AZ EDDIG fel­térképezett szakahari kő­olajmezők területe egyenlő Franciaország, Svájc, Belgium és Hollandia együttes terüle­tével. ... HOGY KAZAHASZ- TANBAN a legutóbbi három esztendő során 53 ezer far­kast puszítottak el? A raga­dozók elleni harcban széles­körűen felhasználták a gép­kocsikat. A rengeteg farkas elpusztítása évi több, mint 11)0 millió rubel megtakarí­tást jelent az államnak és a köztársaság kolhozainak. HOGY JAPANBAN nemrégen bevezették a méter mer lékegységet. ... HOGY DEVEAUD 47 éves espannesi francia asz- szony, Franciaország legnépe­sebb családjának az anyja. Nemrégen hozta ‘világra hu­szonötödik gyermekét. ... HOGY AZ OLASZ „Ag- rigentum” nevű 52 000 ton­nás és 32,20 méter hosszú tar­tályhajó, amely a napokban haladt ál a Szuezi csatornán a legnagyobb hajó azok kö­zül, amelyek valaha is át­haladtak ezen a tengeri úton: ... HOGY A GAMMA-SU­GÁRRAL kezelt szénpor ki­válóan elég a normális Diesel mo őrokban. Ezt a tényt kí­sérleti úton állapította me? egy amerikai tudós-csoport. ... HOGY ALSÖ-AUSZT RIÁBAN két darab, egyen kén1 2.3 kilogrammos mám mutfogat találtak. ... HOGY A KÍNAI Nép köztársaságban jelenleg kö­rülbelül 70 múzeum műkő dik, míg a felszabadulás élőt mindössze 21 múzeum vol az országban. A „havast ember" problémájáról Az „Izvesztyija” szerkesz­tősége rádiótáviratot kapott a „Fedcsenko—2” havasi kuta­tóállomás dolgozóitól, amely­ben azzal a kérdéssel foglal­koznak, hogy. él-e a Pamír- hegységben a „havasi ember”. A távirat szövege így hang­zik: „Kedves ovasók. A lap ha­sábjain nemrégen megjelent A. G. Pronyin cikke a „ha­vasi ember”-ről. Ez a cikk kétségtelenül sok embert fog­lalkoztatott. bennünket, a ..Fedcsenko —2” havasi kutatóállomás dol­gozóit rendkívül meglepett ProTwirmok az a kijelentése hogy látta a „havasi embert”. Az itteni őslakosoknak és a környék vadászainak ugyanis még egyetlen egyszer sem sikerült a „havasi ember”-rel taWmrmok, sőt még nyomát sem látták. A „Fedcsenko—2” kutató­állomás obszervatóriuma 1932 óta áll fenn, de az ott élő emberek, sőt az élelmiszert és egyéb szükséges holmikat szállító karavánok tagjai sem látták a „havasi ember” nyomát, még kevésbbé őt magát. Mi, a „Fedcsenko—2 kutatóállomás dolgozói <a Nemzetközi Geofizikai Év ke- . rétében) a Baliand-Kiik folyó vő'evéből kő* kilométer távol­ságban telelünk (a folyó neve Nagy Kecskét jelent), s na­gyon gyakran járunk a völgy­ben, de kecske, borz és med- venvomokon kívül semmiféle olyan jelenséggel, nem talál­koztunk, ami a „havasi em­ber” létére utalna. Ha A. G. Pronyin, aki 1957 nyarán itt járt, ugyanolyan komolysággal számolna be nekünk az esetről, mint ahogy a lapokban tette, ak­kor expedíciónk tagjai közül bizonyára akadnának néha- nyan, akik felkutatnák eze­ket a helyeket. Meg kell je­gyeznünk, hogy abban az idő­ben egy csoport üzbég alpi­nista járt is ezen a helyen. Elcsibekov sportmester veze­tésével. Nem hiszünk Pronyin köz­leményének és úgy véljük, hogy az igaz tudós soha nem tesz közzé olyan felfedezést, amit többszörösen nem ellen­őrzött, de ettől függetlenül úgy határoztunk, hogy feb­ruárban, vagy március elején, az időjárástól függően, több­napos kutatást teszünk a Bajland-Kiik mentén, s az eredményről értesíteni fog­juk az olvasókat. A „Fedcsenko—2” havasi kutatóállomás dolgozói”. * A „Havasi ember” titka, úgy látszik megfejtéséhez kö­zeledik. Lehetséges, hogy ku­tatójuk után a „Fedcsenko— 2” állomás dolgozói mond­ják majd ki az utolsó szót. 1836-ban a viktoriánus kor derekán jelent meg London­ban az akkor mindössze 24 éves Ch. Dickens „The pa­pers Pickwick” c. füzetes re­génye. Érdekes, hogy a me­rev angol társalgási formák s a vasárnapi iskolák puritán légköre mellett a XVIII szá­zad dereka óta dilettáns és hivatásos regényírók tömke­legé mart bele a legszabad- száiúbb módon az égető tár­sadalmi problémákba. A csa­ládias érzésű, érzelmes an­golok a békés, kispolgári ott­honok mélyén kitárt lélekkel fogadtak minden részvéttők könnyektől csöpögő, vagy bo­hózatba illő, szé'esszáiú ne­vetést kicsaló történeteket. Egyetlen irodalom sem tud felmutatni az akkori időkből annyi regényt és regényírót mint a viktoriánus Anglia. Dickens páratlanul jelleg­zetes figurája volt ennek az. irodalomnak. Történetei az e'avult formák ellen lázado­zó tömeg hangián szóltak s az olvasó valóiéban magama­gát hallotta viszont. Apiát korán az adósok börtönébe -őr-fák: ezt tükrözi vissza el­ső füzetes regényének. a Pickwicknek fordulópontja is. A mű népszerűségére jellem­ző. ho«v Maurias. a leghíre­sebb Dickens-tanulmány írója szerint még a haldoklók is imádkozva várták, hogv meg­érjék a hetenként soronkövet- ke7Ő füzetes folytatásokat. A PVkwick voltaképen a társa­dalmi rés-vét szimbóluma, atakiai — mint a későbbi Jókai alakok nagvrésze — egvarcú. csuoarossz figurák, a karikatúrák élesen kanyarodó vonalaival, kiszögeléseivel megraizolva. A dickensi reeénv szerke­zete meglehetősen laza epizó­dok sora. A legnépszerűbb a XIX. század derekán élő. an­gol író, a „szív íróia” egyet­len pontot sem hagyott ki sohasem, ahol könnveket fa­kaszthatott, Vagy harsány kacajra bujthatott. Valami furcsa, szélsőséges íeicsigá- zottság érződik a dickensi írá­sokon: érzelmi túlfeszültség, mégpedig nem a mai kor önző, közösségellenes, a bete­gesen hanyatló polgári lélek egyéni érzelmeié, hanem' az általános, széles, -mberi mé­retekben is jelentkező érzel­meké. ez magyarázza Dickens hpi'atlan népszerűségét is. Mindezeket azért bocsátot­tam előre, hogy iobban éi the- tővé tegyem a filmről alko­tott véleményemet: nem ’át- tam nagy irodalmi műből ké­■”t filmet, mely tökélete­sebben, hűebben átmentette volna az írás és az iró szel­lemét, szőrőstől-bőröstől. eré­nyeivel, hibáival és levegőjé­vel egyetemben. Ami a re­gényben rossz (szerkezet, stb.) rossz a filmben is, ami nagy­szerű, nagyszerű a filmben is. Mindenekelőtt a shakespeari méretekben és s-élesséehen kibontakozó jellemalakításo- kat kell megemlíteni. A Pick­wick film minden eaves fi- guráia évekre emlékezetes alakítás, a nagy angol színé­szi hagyományok méltó meg­testesítője. A rendezés és a kének Fnokins kezét dicsérik, aki a dickensi környezetet és légkört hiánytalanul átmen­tette. Nagy művészek kitűnő monkáia ez a film. De azért inkább ereklye! Mert a történet — telies hanpy endtével — laza szerkezetével együtt bár maradéktalanul átmentett dickensi munka, de a ma közönségének mégis kis­sé túl naiv és bár a főtárgva- lás zugügvvédtének demagó­giája, a pomnás szöveg és színészi játék csodálatra késztet, gyakran kényelmet­lenül feszengtünk a filmbéli aránytalanságok miatt. Mégis a böbáios Jingle úr szcvaiá- rásával élve: ..Film kedves. Nézni meg kell. Sok kacagás, könnyek.” — pagony — ,.k ut yh van a kertben44 Kultúráiét Hatvanban Hatvan város pezsgő kul- túréletének két jelentőségtel­jes gócpontja van. Az egyik Ó-Hatvanban a városi kultúr- otthonban, a másik pedig Űj- hatvanban a MÁV kultúrott- honban. A rajongó színházközönség, már elővételben elkapkodja a belépőjegyeket. Hatvan városi szövetkezeti bizottság kultúr- csoportja előadta Kálmán Im­re országszerte ismert nagy­sikerű operettjét a „Marica grófnőt”. A városi kultúrotthon nagy­termét zsúfolásig megtöltötte a közönség és viharos tapsok­kal jutalmazta a kitűnő sze­replőket. Egytől-egyig mű­kedvelői tudásuk legjavát nyújtották a hálás közönség­nek. A szereplők közül ki kell emelnünk Sinke Jánosnét, — stílszerű színpadi megjelené­sével minden egyes jelenet­ben egy csapásra meghódítot­ta a lelkes közönség szívét. — Tóth Jánost, Szűcs Magdolnát, Bende Lászlót, Nércy Ferenc- nét, Földesi Istvánt, Csendes Pálnét, Almássi Józsefet. A táncokat Dr. B aróthy Zoltánná balett-tánctanár ta­nította be, az ének- és tánc ­számokat Radnóti Tiborné ze nekara kísérte. Túróczy Károly Hatvan. K E R E S Z T R E I T V É N Y r T~ i 5 T— 7 8 9 ■0 W' m 12 m 13 |'4 m 15 @i,# 17 18 19 20 m 21 22 23 Hí“ IS 2: m 28 29 30 ® 32 in 33 34 m 35 in36 (g!37 i m 38 it§j 39 40 © m 42 | 43 44 m 45 | 46 |(§J|« 18 m 49 1 5u m 51 í2 §r m 54 35 m 56 m 58 w* 60 m 61 1 — KERESZTREJTVÉNY — Most kezdődő sorozatunkban négy héten át „kutyás“ rejtvé­nyeket közlünk. A rejtvényben szereplő kutyákat kérjük bekül­deni a szerkesztőséghez, tíe — le­vélben. Az eredményes kutyába, rátokat jutalmazzuk! VÍZSZINTES: 1. Jack London Jermosáról írt regény. 11. Déli szél. 12. Dalmát kikötő. 13. Sze­mélyes névmás. 15. Lángol. 17. Római 2. 18. Kettős mássalhang­zó. 19. Egerhez közeli Ipari vá­ros. 21. A törökök jelzője volt. 24. KÁA. 25. A hét vezér egyike. 27. Vendégmarasztaló. 28. Stock... — de nem Vermuth! 29. Füvet ha­rap. 31. Szerzetes a Bernát he­gyéről. 32. Gyilkol. 33. Kutya te­szi. 35. Régi kincstári rövidítés. 36. DY. 37. Egerben sokan nye­lik le! 39. Erdős René regény alakjának egyik neve. 42. Majd­nem klsróka! 44. Ma már ezt is műanyagból gyártják! 45. Vissza: latinul. 47. Kincsetérő folyékony ásvány. 48. APF. 49. Német ki­kötőváros. 51. Majdnem azámi 52. Német erőszakszervezet rö­vidítése volt. 53. Tehén németül. 54. Nem fel. 56. Szovjet folyó. 57. Almaía, 59. Szovjet folyó, 61. Korunk egyik történelmi „alak­ja“. FÜGGŐLEGES: 1. Arany János írja a Családi körben a kutyáról. 2. Vissza; kiejtett mássalhangzó. 3. Régi bárkás. 4. Tehát latinul. 5. Kicsinyítő képző. 6. Vad. 7. Gyilkos bibliai alak. 8. ... Muri — Móricz regény. 9. Párosán: Komárom megyei város. 10. Pe­tőfi e költeményében szerepel a Morzsa kutya. 14. Nyelvével kóstolgat. 16. Mohamedán pap. 18. Csalfa, jellemtelen. 20. Kutya jelzője néha. 22. Kettősbetü. 23. Érték. 24. Éra. 26. Heves me­gyei olajlelőhely. 28. Van fogó, de kutya is ilyen. 30. Házat birtok­ló. 31. Csillagkép. 34. Helyrag. 35. Üdítő ital. 37. Helység a Fertő tó vidékén. 38. Maidnem Chappy. 40. Vissza: A Holló Írója, kereszt­nevének kezdőbetűjével. 41. Ezek­nek is van harmincadja! 43. Ma­dár franciául, fonetikusan. 45. ön is ezt teszi. 46. Vissza: tehén­bőgés. 49. Cigányprímás, de kör­tevédő is. 50. Forma. 53. Ingat­lankezelő. 55. Vissza: Hírhedt faj védő egyesület volt hazánkban. 57. BJ. 58. Ugyanaz mint a víz­szintes 52. 59. Azonos a függ. 5-el( 60. Ámde latinuk tanuló és közepesnél mind­két osztály jobb eredményt ért el minden , tárgyból. A szülői munkaközösség is jól dolgozik, kirándulásokat és teadélutánokat szerveznek, ők rendezték meg a télapó és fe­nyőfa-ünnepélyeket is a tél folyamán. A Váltógyár segít-

Next

/
Oldalképek
Tartalom