Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-11 / 41. szám

2 NÉPÚJSÁG 1958. március 11. &ed4 A háztáji gazdaságok problémáiról A TERMELŐSZÖVETKE­ZETEK gazdálkodását sza­bályozó szövetkezeti alap­szabály kimondja, hogy min­den szövetkezeti tagnak joga van a család nagyságától füg­gően 800—1600 négyszögöl háztáji területhez a közösből, ugyanakkor a család szükség­letének ellátására tarthat egy tehenet, egy kocát szaporula­tával, hízót, juhot — meg­szabott mennyiségben — és korlátlanul baromfit. Kormá­nyunk maga is segítette a háztáji gazdaságok megerősí­tését, így például a szövetke­zeti tagok egyrésze állami hi­tel segítségével vásárolt te­henet. A háztáji gazdaság szerepe elsősorban az, hogy biztosítsa a tsz-családok ap­róbb szükségleteinek ellátá­sát, például ne kelljen a kö­zös állomány tejhozamát az átvételi árnál olcsóbban a ta­gok között szétosztani, s a háztáji területen termelt ta­karmány részben mentesíti a közös gazdaságot a háztáji ál­lomány takarmányának bizto­sításától. összegezve! a háztáji gaz­daság a szövetkezeti tag jö­vedelmét növeli. Természete­sen a háztáji gazdaság csak kiegészíti a szövetkezetben szerzett jövedelmet és nem fő jövedelmi forrása a tsz-tag- nak. Ennek figyelmen kívül hagyása miatt született egész sor hiba és téves értelmezés a háztáji gazdaságok körül, melyek végső soron a közös ga- laság rovására mentek. Ahol a háztáji gazdaság jö­vedelmét tekintették elsődle­gesnek, ott történt meg, hogy 6—8 mázsát adó háztáji ku­korica a legnagyobb száraz­ságban is szépen zöldéit, mert jól gondozták, ugyanakkor a nagyobb jövedelmet biztosító, a közös állomány takarmá­nyát adó szövetkezeti tábla gazos volt. Ilyen kirívó ese­tekkel napjainkban már nem igen találkozunk, de a ház­táji gazdaságok körül még ma is sok a szabálytalanság, s ezek' felszámolása fontos fel­adat a közös gazdaságok ér­dekében. A LEGTÖBB VITA még ma is a háztáji gazdaságok nagysága körül van. Sok he­lyen úgy oldották meg, hogv egy-egy holdat mérlek ki minden tagnak függetlenül attól, hányán vannak, nányan járnak dolgozni. Ez azt a ve­szélyt rejti magában, hogy egyik-másik tag erejének nagyrészét lefoglalja a ház­táji terület megművelése és éppen a legnagyobb munkák idején nem veszi sok hasz­nát a szövetkezet. Ennek pe­dig nemcsak az illető tag lát­ja kárát, mert kevesebb lesz a munakegysége, s háztáji jövedelme nem pótolja a kö­zösből járó részesedést, ha­nem az egész szövetkezet, mert ha kevés a munkáskéz, nem tudnak időben elvégez­ni minden munkát és ez a termés csökkenésével jár. Azt is tisztázni kell, nem mindegy, hogy milyen földet kapnak a háztájiba. Mert amíg az egy hold szántóföld megengedhető — különösen a nagy családoknál, — azzal már nehezebb egyetérteni, hogy sok helyen 1200—1600 négyszögölet mérnek ki a szőlőből is. Visontán például nem lehetett meggyózni a mai napig sem a szövetkezet tagjait arról, hogy saját ma­guk ellen dolgoznak, mikor 1200 négyszögöl szőlőket mér­nek ki háztáji gazdaság cí­mén. Akik ismerik a szőlő munkákat, azok nagyon jól tudják, hogy ennyi szőlő le­köti egy család munkaerejét és éppen ezért kellett részes­műveléshez folyamodni, hogy meg legyen a szőlő művelve. Hogy erre valóban ráfizettek, annak bizonyítására talán elég annyi, ha kiszámítjuk, körül­belül 100 forint jutott volna ebben a szövetkezetben egy- egy munkaegységre, ha kisebb háztáji terület mellett több munkaerő jut a közösre, s nem kellett volna részesmű­veléshez folyamodni. FURCSA DOLGOK tapasz­talhatók a háztáji terület megválasztásánál is sok ter­melőszövetkezetben is. A hal- majugrai szövetkezetben pél­dául elújságolták, hogy vagy negyven holdnyi területet si­került az idén letrágyázni, — terméseredmények növelése érdekében — s közben kide­rült, hogy éppen ezt a terü­letet mérték ki háztájinak. Pedig ebben a szövetkezetben sem elsősorban a háztáji krumplitermés növelésére van szükség. A másik hiba, hogy általában nem a , szétszórt parcellákon mérik ki a ház­táji gazdaságokat, hanem a faluhoz legközelebb eső nagy táblát kisebbítik meg. A szö­vetkezeti gazdálkodás érde­két pedig nem ez utóbbi szolgálja. Sok vitára adhat okot a háztáji gazdaságok állatállo­mányának nagysága is. Sok helyen egyszerűen figyelmen kívül hagyják, hogy az alap­szabály értelmében csak egy tehenet lehet tartani. Hiszen ez elegendő egy család szük­ségletének ellátására, még el­adásra is jut belőle. Semmi­képpen sem lehet helyeselni azt sem, ami elég sok szövet­kezetben megtalálható mosta­nában, hogy egyes termelő­szövetkezeti tagok 5—6 hízóra kötnek szerződést. Egyes ház­táji gazdaságok hovatovább valóságos kis hizlalda képét mutatják. Ez nem csak azért hiba, mert megint csak a kö­zös gazdaságtól vonják el a munkaerőt, hanem azért is, mert a háztáji területen ter­melt kukorica ennyi jószág hizlalására nem elegendő, s ilyen tagok közül kerül ki a szószólója annak, hogy osz- szanak ki mindent, még a kö­zös állatállomány rovására is. A szövetkezeti gazdaságok megerősítése, fejlesztése egy­aránt azt követelik meg, hogy ezeknek a visszásságoknak vessenek véget a termelőszö­vetkezetekben. Ez természete­sen nem megy máról-holnap­ra, hiszen nehéz megértetni az emberekkel, hogy a min­dennapi fillérek biztosításá­val a későbbi idők forintjait vesztik el. Elsősorban hosszú, szívós nevelőmunkára van szükség annak érdekében, hogy megértessék minden tsz- taggal: a szövetkezeti tag, fő jövedelmi forrása a közös gazdaság, ennek fejlesztésére kell minden energiát fordí­tani, s mert a közös gazdaság fejlesztésébe fektetett munka sokszorosan metérül az osz­tozkodásnál. Papíron ceruzával be lehet bizonyítani minden egyes szö­vetkezetbe, hogy a Háztáji gazdaság 4—5 ezer forintos jövedelme eltörpül a szövet­kezetben szorgos munkával szerezhető 25—30 ezer forin­tos jövedelme mögött. Mert ennyit a gyengébb szövetke zetek is osztottak a tagoknak, de nem ritka a megyében a 40—50 ezer forintos szövetke­zeti jövedelem sem. Ennek megmagyarázása azonban időt és türelmet igényel, s csak akkor érhetjük el a kívánt eredményt, ha ezt napiren­den tartják, elsősorban a szö­vetkezetek komunistái. Deák Rózsi Gépkezelői tanfolyam Petőfibányán A bányagépek kezelését, szerkezetét és balesetelhárí­tását tanulják a tanfolyam hallgatói Petőfibányán. Az előadásokat Varga Elemér gé­pészmérnök és Forintos Ottó gépészeti csoportvezető tartja. Az ingyenes oktatásra igen sokan jelentkeztek, és 78 kö­rül van azoknak a száma, akik rendszeresen járnak. A tananyagot 78 órában, heti kétszer négy órai előadáson adják le az előadók. A tan­folyam befejezésekor gépke­zelői oklevelet kapnak az eredményesen végző hallga­tók. A tanácstagok jó munkájának köszönhető A TANÁCSTAGOKNAK, a törvény értelmében be kell számolniuk az első negyed­évben választóiknak a vég­zett munkáról. Községünkben 29 tanácstag közül 24 már eleget tett ennek a kötele­zettségének, — s hozzátehet­jük, volt miről beszámolni, mert minden tervet megvaló­sítottunk. A beszámolóban a tanácstagok például elmond­hatták, hogy mi államunk kasszájába 580 ezer forintot fizettünk be, s ezzel szemben visszakaptunk 460 ezer fo­rint értéket. így végered­ményben csak 120 ezer fo­rinttal járultunk hozzá az állam kiadásaihoz. Beszámol­hattak a tanácstagok arról is, mi mindent csináltunk az elmúlt esztendőben, A tarnabodiak jól emlé­keznek még arra, hogy a régi rend híveinek mindegy volt, milyen a falu, eszten­dőkig egyetlen járdalapot le nem rakattak, soha az utat rendbe nem hozatták. A köz­ségi tanácstagok máshogy gondolkoznak. Még az ellen- forradalom után, mikor elő­ször összeültek, elhatározták, megszépítik a kis falut, hi­szen ha a tanácstagok erre összefognak, az egész község becsületes lakossága segít. A legfontosabb feladat az volt, hogy a községfejlesztési já­rulékot befizessék. A tanács­tagok munkához láttak és meg is lett az eredménye. Júliusban már készen állt a buszváróterem — községfej­lesztési alapból, — igazán ki­elégít minden igényt, még frissítő italokat is lehet kap­ni. Eltüntettük a sártengert is, november hónapban több mint három kilométer hosszú­ságú járda épült. Ezenkívül elkészült több mint egy kilo­méteres kövesút, s most már Kelemen Kristóf, Nagy And­rás, Bóka Ferenc meg a töb­biek mondják is, már végig lehet hajtani a falun a lo­vat, nem lesz még a patája sem sáros. AZT MONDJÁK az embe­rek, 100 év alatt sem szépült ennyit Tarnabod, mint az el­múlt évben és elismerik, hogy ez a tanácstagok szervező munkájának köszönhető. A tanácstagok beszélgettek a la­kosokkal kisgyűléseken, ta­nácstagi beszámolókon. így értük el, hogy a végzett mun­kák nagy része társadalmi munka. A buszváróteremnél Harangi Gáspár, Szászt Jó­zsef tanácstagok négy-öt na­pot dolgoztak fogattal, s pél­dájukat követték a többiek, köztük Nagy József, Bese- nyei János dolgozó parasztok. A járdaépítést a Tárná utca kezdte meg, idős nénikék, bá. esik keverték egész nap a be­tont, hordták kocsival a só­dert. A többi utcákban már brigádokat szerveztek, s így készült el a három kilométer járda. A kövesút építéséhez állami segítséget is kaptunk, de a munkák nagy részét a tanácstagok kezdeményezésére megint csak a falu lakói vál­lalták. Talán nincs is olyan ember, aki valamilyen mó­don gyalogmunkával, vagy fo­gattal ne vett volna részt a társadalmi munkában. Aki­nek nem volt fogata, az a sódert bányászta, a fogatosok meg szállították. Igen szépen dolgoztak a helyi termelőszö­vetkezet tagjai is, a tsz ta­gok az összes fogattal négy­öt napon keresztül dolgoztak, még a gépállomás vontatóit is saját zsebükből fizették, hogy sódert hordjanak vele. A tanácstagok most az 1958. évi községfejlesztési terven dolgoznak. Van olyan tanács­tag, aki már a januári ta­nácsülésen bejelentette, hogy az ő körzete vállal minden társadalmi munkát, csak foly­tassuk tovább, csináljuk meg a járdát az egész községben. TARNABOD KÖZSÉG vá­lasztói és tanácstagjai bíznak egymásban, s azt tartják, ha más községekben is így közös erővel fognak a falu szépí­téséhez, sehol sem lesz majd vita a községfeilesztési járu­lékok fizetésénél. Pető István v. b. elnök, Tarnabod Az aldebrői földmüvesszövetkezeti nöbizottság munkáiéról keresnek személyesen, akik jelenleg még csak töredék részjeggyel rendelkeznek és azt 50 forintra egészíttetik ki. Hozzá kíván járulni a földmü- vesszövetkezti nőbizottság még az eddigieknél is jobban a földművesszövetkezet munká­jához. Az aldebrőiek igen he­lyesen valósították meg a nő­tanács és a nőbizottság együtt­működését az általános fel­adatok elvégzésében, de emel­—i—i I Vásárlók érdekében. A fogyasztók minél jobb és gyorsabb kiszolgálása érdeké­ben belkereskedelmi vállala­taink igyekeznek az eladás technikáját növelni. Ezt tapasztaltuk az Egri Ál­lami Áruházban is, ahol janu­ár 1-e óta bevezették azt — egyelőre a papír-, játék osz­tályon, — hogy a vevőnek nem kell a pénztárnál és a csomagolónál sorbaállnia, mert a megvásárolt áru összegét az eladó veszi át és rögtön meg­kapja az árut a vevő. Két osztályon — a műszaki, edény és az illatszerosztályon pedig a kétütemű kiszolgálást Kultúrháx, vagy iskola? Kerecsenden a közelmúlt­ban ülést tartott a Hazafias Népfront-bizottság, amelyen 60 megjelent közül 45-en amellett foglaltak állást, hogy a pillanatnyilag üresen álló, úgynevezett „sárga” iskolát kulturális célokra kell átadni. Ebben az épületben kapna helyet a Hazafias Népfront­bizottság, a KISZ és a közsé­gi gazdakör, mivel Kerecsen­den nincs kultúrház, de még csak egyetlen nagyobb gyűlé­sekre alkalmas helyiség sincs. A járási tanács azonban is­KAIRÓ (AFP.) A kairói rá­lett a földművesszövetkezeti nőbizottság is él és tevékeny­kedik. Rendszeresen részt vesz a földművesszövetkezet mun­kájában. Az aldebrőieket pél­daként állítjuk más községek vezetői elé az együttműködés kérdésében és a földművesszö­vetkezeti vezetők figyelmébe ajánljuk azt a törődést, amely ott a nőbizottság vonalán mu­tatkozik. Siller Ferencné vezették be, ahol a csoma­goló van kiküszöbölve. Érdeklődésünkre elmondták, hogy ezeken az osztályokon növekedett a forgalom és ezen az úton haladva további lépéseket fognak tenni a fo­gyasztók gyorsabb kiszolgá­lására. A nők örömére pedig nylon harisnyákból 3 darabos csomagokat állítottak össze, hogy ne legyen akadály az öltözködésnél, ha leszalad a szem az egyik harisnyán, mert ott van rögtön az után­pótlás. mét iskola céljaira akarja fel­használni az épületet, bár — mint ahogy Soós elvtárs, a tanács titkára mondja — erre nincs szükség, legalább is át­menetileg. Egy másik terv szerint dél­előtt tanítanának, este pedig gazdák, KISZ-esek és a Nép­front venné birtokába a sárga iskola helyiségeit. Ez a meg­oldás sem jó, hiszen hogy lehet olyan teremben tanítani, amit az éjszaka folyamán te­le cigarettáznak. Az aldebrői asszonyok ké­résére a községi Nőtanács és a földműveszövetkezeti Nőta­nács közösen varrótanfolya- mot indított be, ahol Simon Lászióné vezetésével 40 asz- szony és leány már több mint egy hónapja reggel 8 órától délután 5 óráig tanulja és gyakorolja a gyermek-, a női- és a férfiruhák formálását, — szabását. Eleinte, igaz, csak a füzet és a ceruza dolgozott, de jelenleg már az ollók és a varrógépek vannak haszná­latban. A jól fűtött és világos tanácsteremben, szakember irányításával jól halad a mun­ka. A résztvevők már eddig is több ruhát mondhatnak saját készítményüknek. Hinerváldi Jánosné például már meg­varrt magának 4 ruhát, kislá­nyának hármat, férjének és kisfiának pedig összesen hét inget. Ezeken kívül köténye­ket, fehérneműt, blúzt és szok­nyát varrt már a családnak. Lipcsék Mária pedig több kö­tényt, ' ruhát, és egyéb kellé­keket varrt eddig és a vőle­génye részére is 3 férfiinget. Olyan híre van ennek a ke­lengyegyűjtő tanfolyamnak, hogy Feldebrőről is át jár ide tanulni Hermon Mária, Czin- ner Irén és a 15 éves Hoór Mariska is, akik nagy figye­lemmel hallgatják Simonné magyarázatát. Márton Györgyné, a Nőtanács elnöke maga is tanfolyamhall­gató és Károly Ferencné, a földművesszövetkezeti nőbi­zottság elnöke is naponta meg­látogatja őket, hogy esetleges problémájukat azonnal orvo­solni tudják, illetve a tan­folyam zavartalan menetét biztosítsák. A varrótanfolyam résztve- vői igen örülnek a velük való törődésnek és a gondoskodás­nak, mely a helyi szervek jó együttműködésén alapszik. A helyi pártszervezet részéről js megkapnak az asszonyok min­den támogatást. Ugyanis Vad­kerti Miklósné párttitkár gyá- korlatból is ismeri a nők problémáit. A közösen rende­zett színdarabnak is nagy si­kere volt. A közös munkán kívül a földművesszövetkezeti Nőbi­zottságnak külön terve és te­vékenysége is van. A boltok, fogyasztási egységek ellenőr­zéséből, részjegyek jegyezteté- séből, cukorrépa szerződtetés­ből már eddig is kivették részüket. A nőbizottság munkáját a földművesszövetkezet vezető­sége és az igazgatóság elnöke Stekkelpach Imre — is támo­gatja, amely már mosógép formájában is megmutatkozik. Ugyanis a földművesszövetke­zet által befizettetett részjegy összegéből mosógépet vásárolt, melyet a tagjai részére 10 forintos használati díj elle­nében kölcsönöznek. Természetesen ott vannak az asszonyok a jelenlegi tag- és küldöttgyűlések szervezésé­nél is. Ezeken kívül pedig az a tervük, hogy minden föld­művesszövetkezeti nőtagot fel­Nyereségrészesedés Az Egeresein Vegyesipari KTSZ múlt évi tervét 150 százalékra teljesítette. Három- száztizennyclcezer forint tisz­ta nyereséggel zártak. Huszon­egyedikén lesz a közgyűlés, ahol a nyereségrészesedés kérdését beszélik meg. Előre láthatólag havi fizetésüknek kb. 60—70 százalékára szá­míthatnak a dolgozók. Gyöngyös város anyakönyvéböl Születtek: Búzás Klára, Deme­ter Éva, Virág Csaba, Pálinkás Éva, Kiss László, Csepje. Ferenc, Benei Mária, Vasborosi Katalin, Szolcsák Nándor, Gyuris Ilona, Kolena László, Kovács Emília, Hevér Anna, Antal János, Barta Katalin, Horváth László. Házasságot kötöttek: Szabó László—Somodi Borbála, Chilkó Sándor—Kovács Ilona, Herman Endre—Sánta Zsuzsanna. Meghaltak: Szántó József. Ko­vács Györgyné, Farkas Ferenc, Készé Györgyné, Schléger Sámuel- né, Kapuszta Jánosné, Kerek Bé­la, Laczik Jánosné, Demény László PÁRIZS (Reuter.) A NATO állandó tanácsának jövő heti értekezletén előreláthatóan megbeszélik a Bulganyin szov­jet miniszterelnöknek Eisen­hower elnökhöz intézett leg­utóbbi üzenetét. AKITA (AP.) Vasárnap Aki- tában nem sikerült az első ja­pán gyártmányú rakéta máso­dik kísérleti kilövése. A raké­tákat Japánban a nemzetközi geofizikai év keretében pró­hiílíÁlr Irt TELAVIV (AFP.) Ben Gu- rion izraeli miniszterelnök fo­gadta M. Bodrovot, a Szovjet­unió új izraeli nagykövetét. Telavivi politikai körök tudni vélik, hogy e megbeszélésen nemcsak a szovjet— izraeli po­litikai viszonyról volt szó, ha­nem a középkeleti helyzetről és a szovjet—izraeli árucsere- forgalom felvételének lehető­ségéről is. CAPE CANAVERAL (Reu­ter.) A Reuter jelentette, hogy az amerikai mesterséges hold egyik hordozó rakétájának, a Vanguard-rakétának szombat­ra tervezett kilövését elhalasz­tották. HELSINKI (TASZSZ.) A Kansan Uutiset közölte a Finn Kommunista Párt Központi Bizottságának békenyilatkoza­tát. Az a jelszava, hogy a „Balti-tenger a béke tengere legyen”. Finnországban ápri­lis 15— és 22. között békehetet tartanak. Hatvan város anyakönyvébő! Születtek: Ludvig Erzsébet Klá­ra, Barna Valéria Mária, Sándor Mária, Fórizs Zita Mária, Erős Éva, Tóth Magdolna Zsuzsanna, Zsigri Ilona, Rózsa Anna Mária, Lodos Zoltán, Miczki János, Sán­dor Gyula. Meghaltak: Pető Jánosné (Holló Ilona), Haricz Pál, özv. Tóth Gyuláné (Csintalan Teréz), özv. Csányi István né (Kövesd! Fran­ciska), Mod~ > Ö7V. Horti Jánsoné C ). dió szerint Esszam Eddin al­ezredes, a vád fő tanúja, szom­baton a kairói hadbíróság előtt kijelentette: „íbn Szaud király és Abdul Illah iraki trónörö­kös pénzelte az Egyiptomi Köztársaság ellen szőtt mo- narchisía összeesküvést, az Egyesült Államok Nagy-Brí- tannia és Franciaország kor­mánya pedig a legmagasabb felügyeletet gyakorolta az ösz- szeesküvés fölött. NEW YORK (Reuter.) Millie Perkins fiatal amerikai szí­nésznő fogja játszani a fősze­repet az „Anna Frank napló­ja” filmváltozatában. A férfi főszerepet Joseph Schildkraut alakítja filmen is. MOSZKVA (NTI.) A Szov­jetunióban több mint ezer vá­lasztókerületben a technikai előkészületeknél tartanak a választási bizottságok. Több­tízezer választási nagygyűlést tartottak. RÓMA TASZSZ.) Az Olasz Országos Atomkuiato Bizott­ság, amelyet az olasz kormány azért hozott létre, hogy kuta­tásokat végezzen az atomerő békés felhasználására, közli, amennyiben haladéktalanul nem tesznek intézkedéseket, anyagiak hiártva miatt kény­telenek megszüntetni az egész tevékenységet. RIO DE JANEIRO (AFP.) A Rio De Janeiro külvárosá­ban pénteken este történt sú­lyos vasúti szerencsétlenség­nek 59 halálos áldozata van. A roncseltakarító munkálatok még mindig folynak. KAIRÓ (AFP.) A kairói rá­dió hírmagyarázója szombaton este kijelntette: Az imperia­lizmus igyekszik olyan mes­terséges uniót összetákolni, amely magában foglalná Al­gériát, Marokkót és Tunéziát. Az effajta unió az Atlanti Pak­tum pillére lenne s veszélyez­tetné az igazságos algériai üg’iA, valamint az algériaiak elvAathatatlan önrendelkezési jogát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom