Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)
1958-03-07 / 38. szám
1958. március 7. péntek NÉPÚJSÁG Egyenlő mértékkel Az emberek igazságérzetét mindig felborzolja, ha kivételezést látnak, ha azt tapasztalják, hogy egyeseknek többet szabad, mint másoknak, ha úgy érzik, hogy valamiféle, jó ég tudja, honnan szedett elvek alapján más mértékkel mérnek olyanokat, akik talán nem is szolgáltak rá erre. Egyenlő mértékkel mérni az embereket a törvény előtt, a jutalmazásban, az élet minden területén: nem új keletű vágya ez az emberiségnek. Hogy ma, nálunk Magyarországon is valóban egyenlő minden ember, hogy abban az országban, ahol millióknak nem volt választójoguk, ahol legfeljebb a jóistennél kereshettek, de nem kaphattak igazságot az egyszerű emberek, ma szava, rangja, emberi rangja van mindenkinek, aki becsületes, hazáját szerető, néphez hű — az társadalmunk berendezkedéséből, a szocializmus építésének politikájából, a párt alapvető elveiből fakad. Sok nyugatról hazatért disz- Szidens, sok távolról, tőkés országokból jött levél igazolja, hogy mennyire más itthon a levegő, hogy mit jelent az ember emberrel való egyenlősége, a szabad véleménynyilvánítás lenetősége, — egyszóval mindaz, ami ma nálunk természetes, de azelőtt nem volt az, — s ma sem az, mondjuk Olaszországban, vagy akár Kanadában. Éppen Olaszországot és Izraelt járta meg Sz. L., aki otthon minden volt, csak éppen kommunista nem, s ott künn mégis mint kommunista-gyanúst kezelték, egyszerűen azért, mert vitatkozott a munkavezetőjével, mert úgy, dehogyis úgy, sokkal szerényebben, de az ottani viszonyok között mégis túl- merészen viselkedett. Nemcsak „más táj” az, de merőben más levegő ez, az itthoni, ahol rövid néhány év alatt megvalósítottuk — az alkotmány szellemében — az em- bérek igazi egyenlőségét. Miért írunk akkor mégis_ e címmel cikket „Egyenlő mértékkel”? Miért e cím, kissé felhívó jellege? Talán még- sincs minden nálunk rendben ezen a téren, talán itt is több azért a szó, mint a tett, több a hangoztatás, mint a gyakorlat? Nyugodtan az olvasóval, a közvéleménnyel szembenézve is elmondhatjuk, hogy az alapvető kérdésekben, az elv alapvető gyakorlatában így van, s mindinkább így lesz. Hogy mégis írunk erről_ a problémáról, hogy mégis helyt adunk e témának, az annak tudható be, hogy számos, bár jelentőségében nem nagy horderejű területen, mégis tapasztalható ma is olyan jelenség, amely megfeledkezik az egyenlő mértékkel mérés igaz elvéről. Nem nagy ügyek, de azok egy-egy ember, egy-egy közösség számára, s végeredményben ennek az elvnek gyakorlati hatását és eredményét nem „országos szinten”, hanem a maguk kis életközösségének életén keresztül mérik az emberek. Ma is előfordul, hogy néhány vezető, igazgató többet megenged — elvtelenül, és éppen ártva a kommunisták mozgalmának — egy párttagnak, mint egy pártonkívüli- nek. Nem veszi olyan komolyan a késést, hozzájárul, — hogy munkaidő alatt rendszeresen „pártmunkát” végezzen az illető, s ráadásul azt hiszi, hogy voltaképpen a legpártszerűbbén járt el. Ma is előfordul, hogy jutalmazásnál, amely a jó, az elvégzett munka eredményének fokmérője és kifejezője, szociális, vagy egyéb szempontokat vesznek figyelembe, pedig a szociális problémák megoldása más „keretről”, más módszerekkel történik, mint a munka értékelése. Még ma is előfordul, hogy néhány vezető magán-, vagy hivatali életében többet enged meg sajátmaga számára, mondván, hogy a vezető munkája több, felelősségteljesebb, illik tehát, hogy nagyobb legyen a „szabadsága” is. S előfordul az is, hogy a kommunisták követelnek, vagy várnak el nagyobb jogot, elnézést, mert kiálltak októberben, mert kommunisták, mert fegyveresen harcoltak az ellenforradalommal szemben... ... Ma is előfordul mindez, s még jónéhány más olyan eset, amelyet felesleges itt felsorolni, mert ha a név más is, a gyökér közös: liberalizmus, megalkuvás, a vezetők, a kommunisták jogainak helytelen értelmezése. Amennyire örvendetes, hogy például a törvény előtt — s ezt mindenki tudja — nincs kivétel, dolgozzon az bár a párt-, vagy a gazdasági élet, akár a tudományos világ bármely te- . ületén, ha vétett a törvény, a társadalom ellen, akkor vétke arányában bűnhődik is érte, annyira nem lehet annak örülni, hogy ezekben az úgynevezett „kis esetekben” még korántsem tapasztalható az egyelő mértékkel mérés elvének következetes gyakorlata. A párt határozottan elítéli, s súlyosabb esetben ugyanilyen határozottsággal és keménységgel lép fel mindazokkal szemben, akik beosztásuknál, pártállásuknál fogva valamiféle különös előjogot, valamiféle „mentelmi jogot” akarnak, vagy vindikáltak is, már a maguk számára. A párt számos határozata, az országos pártértekezlete, s azóta is nem egy nyilvános pártgyűlés leszögezte már, hogy társadalmunk vezető, a kommunisták csak egy területen méretnek más mértékkel, — s ez a munka, a példamutatás a helytállás. Itt többet, sokkal többet kell adniok, itt sokkal több jogot vindikálhatnak maguknak, mint az egyszerű dolgozó. Hogy a Magyar Szocialista Munkás Párt, hogv a kommunisták rövid néhány hónán fi» üzemeink jelentik # alatt talpraállították, népünk barátai segítségével ezt az országot, hogy ebben a munkában, s azóta is, sőt egyre inkább, részt kért és kér dolgozó népünk óriási többsége, az éppen e példaadásnak, munkatöbbletnek, s az ezzel párosult szerénységnek, puritanizmusnak köszönhető. Mintahogy ennek köszönhető a bizalom, a megértés és az egyre jobban elmélyülő őszinte szeretet az ország, vagy csak egy terület vezetői, közelebbről kommunista vezetői iránt. S ez az általános, nem pedig az előbbi: pontosabban ez a tipikus, s nem az iménti | De a jó kertész nem tűri a gyomot, sem a meglévőt, sem azt, amely csak most kezd növekedni. És nekünk, kommunistáknak, de minden becsületes embernek, legyen az vezető, vagv beosztott, jó kertészeknek kell lennünk, mert saját ..kertünkről” saját hazánkról van szó. Egyenlő mértékkel mérni az élet minden területén, egyenlő mértékkel mérni mindenkit, ami kötelességeket, de ami a becsületes munka jutalmát, a dolgozók jogait is Uleti. Mi megvalósítottuk a legalapvetőbb igazságot, s ezzel megsemmisítettük a legalapvetőbb igazságtalanságot: felszabadítottuk az embert, a feudáJkapitalista járom alól, megszüntettük a kizsákmányolást, a tőkés magántulai- dont. mint ennek alapját. Ez hatalmas munka, hatalmas feladat volt. Hogyne tudnánk sikert elérni e sokkal kisebb, bár kétségtelenül nem jelentéktelen probléma megoldásában is. Csak beszéljünk róla bátran, nyíltan, emelíük fel szavunkat ellene bárhol, bárkinél találkozunk vele. Gyurkó Géza 109 ezer forint nyereség Az 1951-ben 12 emberrel és 800 forint tartalékalappal megalakult Egri Vas és Jármű Ktsz a közelmúltban tartotta 7. mérlegzáró közgyűlését. Az elmúlt hét év alatt hatalmas fejlődésen ment keresztül a ktsz, ma már 74 fővel dolgozik és a most befizetett 94 ezer forinttal együtt több mint félmilliós tartalékalappal rendelkezik. A közgyűlésen 108 992 forint nyereséget osztottak.ki a ktsz dolgozói között, ami általában ötheti munkabérnek felel A MI KÜLDÖTTÜNKET, országgyűlési képviselőnket szeretném néhánysoros jellemzéssel bemutatni. Azért írtam és nevezem őt a mi képviselőnknek, mert ő valóban a miénk, Füzesabony és környéke lakosságáé, a járás népéé, őt bemutatni olyannak, mint ahogyan én megismertem, fáradhatatlannak, jóindulatúnak, hivatásszeretőnek, kötelességtudónak és végtelenül egyszerűnek. Ebben a nemes egyszerűségében is nagyszerűen dolgozó ember, háziasszony és édesanya egyszemélyben Both Józsefné, tsz-tag, országgyűlési képviselő. Ma már ez a két szó, ez a két fogalom nem távolálló, sőt nem is idegen. egymástól. Mindennél hívebben fejezi ki, hogy népi államunk vezetése, irányítása, a hatalom egyetlen tulajdonosa, a nép kezébe van letéve. Ezt az igazságot még igazabbnak, még közvetlenebbül érzi mindenki, aki a képviselő asz- szonnyal egy kicsit is elbeszélget. Füzesabonyban a Vörösmarty utcán igen sok modern új lakás sorakozik fel katonasorban egymás mellett. A sok közül sem nehéz megtalálni Both József vasutas házát. Felesége éppen odahaza van. Ebédet főz, leányait várja haza. Az egyiket a munkából, a kisebbiket pedig az iskolából. Az előszobában, a konyhán és a szobában is mindenütt szembetűnik a példás rend, a ragyogó tisztaság. A hófehér, ki- keményített abroszok, függö^ meg. Olyan dolgozó is volt, aki ez alkalommal 4000 forintot kapott. Az egri Hengermalom vezetősége és dolgozói... csatlakoztak az ÉDOSZ Malomipari Szakmai Bizottsága által megindított: „Termelj 1 forinttal olcsóbban mázsánként” munkaversenyhez, — melynek alapján az üzemben jelentős megtakarítást értek el. Munkaverseny eredménye a Bélapátfalvi Cementgyárban A múlt év negyedik negyedévének versenyértékelése alapján első helyet a kőbánya foglalta el 113 százalék önköltség csökkentésével és 14.6 százalék béralap megtakarítással, míg második helye, zett a villamosműhely 172.8 százalékot ért el az önköltség csökkentésében, de a béralap megtakarítása csak 9.2 százalék volt. Harmadik lett a cementüzem 110.2 önköltség- csökkentéssel és 7.8 százalék béralapmegtakarítással. A klinkerégető munkások vállalták, hogy 720 munkaórán belül nagyjavítás nem lesz a kemencékben. Az erőtelep 15 tonna szén megtakarítást vállalt és teljesített. 120880 forint nyereségrészesedés Kálban A káli Bánya és Cementipari Vállalat üzemei, a kavicsbánya kivételével 100 százalékon felül teljesítették februári tervüket. A tarnaszent- máriai és a siroki kőbánya 110 százalékot teljesített. A vállalat egységesen 102.6 százalékos eredménnyel zárta a februári hónapot. A jól dolgozó vállalat az 1957-es eredmények alapján 120 880 forintot oszt ki szombaton nyereségrészesedés címén munkásainak. A Mótravidéki Szénbányászati Tröszt 103.9 százalékra teljesítette februári tervét Az össztervteljesítés mellett az egyes bányáknál igen kiváló eredmények születtek. Petőfibánya 112.9, Rózsa IX. 111.7, Szűcsi X-es 122.7, Gyöngyösi XII-es 110.9 százalékot ért el. Ezzel a mélyművelés 114.4 százalékkal, a külszíni fejtés pedig csak 42.7 százalékkal zárta a hónapot. A ró- zsaszentmártoni IX-es akna elővájási brigádja, Szászi András vezetésével 187 százalékos teljesítményével méltán vívta ki a bányavezetőség elismerését. A IV-es számú frontfejtés az előirányzott 10 992 tonna helyett, 15 042.2 tonna szenet küldött felszínre, ami 160.8 százalékos tervteljesítésnek felel meg. Mm* z-imwBPwmm Csízik István nő szivarcsomagoló ... vagy ahogy munkatársai becézik — Erika — a társaság szórakoztatója. így ismerik az Egri Dohánygyárban ezt a nevetősszemű, barna fiatalasz- szonyt. Sokat szeret mesélni munkatársainak a mozielőadásokról, színházról, de nem feledkezik meg munkájáról sem. Nevét mindig a legjobb dolgozók között láthatjuk. Naponta 3000 szivart csomagol be, amely 102 százaléknak felel meg. Több esetben más munkára osztják be, ha valaki hiányzik, mert minden munkahelyen kiválóan megállja a helyét. Kovács Erzsébet, «zz Egri Dohánygyár gépszivarfonónője — Erzsiké az üzemünk egyik legjobb dolgozója. Még csak 18 éves, gyerekesen vidám, jókedélyü kislány. Szereti a munkáját, de munkatársai is szeretik őt. A január havi át- lagteljesítése 108 százalék volt. Minőségre is nagy gon- dpt fordít, mert mint mondja, engem ne szidjanak a dohányos emberek. A gyár első KISZ-tagjához méltóan példa, mutatóan dolgozik — így dicséri Mucsi Sándorné, az üzemrész vezetője. Azt hiszem, ehhez nem kell külön kommentár. Eredményesen dolgozik a Párád! Vegyes KTSZ Egy év munkájáról adtak számot a legutóbbi közgyűlésen a Parádi Vegyes Ktsz vezetői. Az asztalos, szabó, cipész, fodrász és építő részlegek munkájukkal kivívták a község lakosainak megbecsülését. 1957-ben téglaégető részleget alapítottak, amely a kislakás építőknek igen nagy segítséget nyújtott. Ebben az évben, ha az OKISZ-tól a szükséges beruházást megkapják cserépégetőt is építenek. Az idei 23 000 forintos nyereségrészesedés helyett 1958-ban 70 000 forintot szeretnének elérni. Remélhetőleg sikerül! POLGÁR MIKLÓS li nyereségrészesedés egyrészét takarékba helyezik a megye dolgozói A megye ipari üzemeinél, kereskedelmi vállalatainál a jóváhagyott múltévi mérleg- beszámolók után megkezdték a nyereségrészesedések kifizetését. Az így kapott pénz egyrészét a munkások nem veszik fel, hanem későbbi nagyobb kiadásaik fedezésére takarékbetétkönyvben helyezik el. Az elmúlt napokban osztottak nyereségrészesedést az Egri Szeszipari Vállalatnál is, ahol 52 dolgozó 55.000 forintot A mi képviselőnk tett a takarékba. A Vágóhíd dolgozói közül 107-en 63.000 forintot tartalékoltak a későbbi hónapokra. Ezenkívül a gyöngyösi és az egri Sütőipari Vállalat munkásai 14.000, az Egri Finommechanikai Vállalat dolgozói pedig 11.000 forintot tettek a takarékba. E két városban eddig 209 dolgozó a kapott nyereségrészesedésből 166.000 forintot helyezett takarékbetétkönyvekbe. iskola újjáalakítását és így tovább. A nagy ügyek, intéznivalók mellett azért az apró dolgok, panaszok, a kis emberek problémái sem kerülik el a figyelmét. Fogadónapot, képviselői beszámolót tart, meghallgatja választói kérését, s ha csak lehet, azonnal segít is rajtuk. Jóságát, gyors segítőkészségét sokan igénybevették már a járás területén, sok ember köszönte már meg ennek az egyszerű fejkendős asszonynak a közbenjárását. A képviselőnőt nemhiába edzette, acélozta az élet, ma is fáradhatatlan. A sok elfoglaltság mellett közel 150 munkaegységet dolgozik a szövetkezetben. résztvesz a megye képviselőinek megbeszélésein, járja a minisztériumokat, hivatalokat, egyszóval ott segít a népnek, ahol tud. • Ez a célja és terve, ez a lelkesedés fűti mindaddig, amíg választói bizalmát élvezi. Munkája, tevékenysége eleven kapocs a kormány és a nép között. Általa válnak valóra a nép javaslatai, másrészt pedig a kormány tervei* elképzelései. NEM JOGTUDÓS, nem valami csavaroseszű politikus, hanem egyszerű paraszt asz3 szony a mi képviselőnk. Egy3 szerű ugyan, de szíve, józan esze, lelkesedése és hivatástudata révén emberileg bármilyen diplomatát is felül3 múi. Ezt az asszonyt választottuk mi képviselőnek, mi füzesabonyiak, s büszkén mond3' hatjuk, jól yálaszhattunk. Császár leivé* nyök, falvédők, minden szónál ékesebben hirdetik, hogy a ház asszonya igazán kitűnő háziasszony. LEÜLÜNK ÉS elbeszélgetünk. Bizony hosszú, küzdelmes és verítékes volt az az út, amelyet Bothné, az egykori szegény sarudi lány, a mai tiszta, rendes lakásig, az igazi emberi életig megtett. Kötetszámra menő regényeket lehetne írni fiatalkoráról. Olyan regényeket, melyeknek lapjai, szavai, sőt még a betűi is gyásszal, könnyel, szenvedéssel íródtak, tanúlságos emlékeztetőül. — Az én édesapám uradalmi cseléd volt, az érsekséget szolgálta. Én, mint a sok szegény cselédgyerek, már 9 éves koromban megismertem az embertelen, nehéz munkát. Aratóbandába szegődtem el marokszedőnek, utána pedig hosszú éveken át summás voltam. Mint uradalmi summás, össze jártam Somogy, Fehér és Szabolcs megye uradalmainak végeláthatatlan cukorrépa és kukorica tábláit, 1929-ben munkaközben meghalt édesapám, rá egy évre Somogybán munkaközben halt meg szerencsétlen halállal a húgom is. — Ennyit a sanyarú és rosszemlékű fiatalkorról, igaz, később nem sokat változott a sorsuk. Jóformán semmijük sem volt, amikor férjével ösz- Férj e a vasútnál dolgozott, a fiatalasszony pedig tovább summásKodotí, markot szedett, harmados földet vállalt, mégis alig tudtak ötről-hatra haladni. A küzdelmes élet, a nehéz esztendők mégsem törték ösz- sze Both Józsefnét, ellenkezőleg, szívóssá, kitartóvá edzették az erejét, öntudatát, s a felszabadulás után világosán látta, hol a helye, mi a teendője. 1951-ben már tsz-tag. A szövetkezetben megbízzak: legyen népnevelő. Jól ellátta feladatát, hisz jól tudott agitálni, életének, eddigi sorsának szinte minden mozzanatával. Mindenki felfigyelt az egyszerű, pártonkívüli asszony becsületes, szerény magatartására, fáradságot nem ismerő munkájára. 1953-ban ország- gyűlési képviselőnek jelölték és a falu népe bizalmat szavazott rá. így lett Bothnéból közéletű ember, így lett a nép képviselője. ENNEK MÁR ide s tova hat éve, s hat esztendő alatt az egyszerű parasztasszony megtanult ügyesen és bátran forgolódni az Országház hatalmas termeiben, a maga egyszerű és józan eszével megtanult látni és ítélkezni az ország dolgaiban, országos ügyekben isJ — Sohasem tudom elfeledni azt a pillanatot, amikor először léptem be az Országház kapuján. Kétoldalt díszőrség tisztelgett, fogadták az új képviselőket. A hatalmas termekben mélyre süppedt a lábam alatt a szőnyeg, a k -r- mány vezetői barátságosan fogadtak, s akkor eszembe jutott eddigi sorsom, az egész életem. S szégyen ide, vagy oda, kiesett szememből az első könnycsepp, utána a többi, s csak sírtam, sírtam a meghatottságtól. A szünetben odajött hozzám a kormány e.?vik magasrangú vezetője és bará+i szóval megvigasztalt. „Törölje le a könnyeit elvtársnő, nincs semmi különös, hogy itt van. Nálunk ilyen embereknek vaui helye az országgyűlésben.” A képviselőnő még most sem tud meghatottság nélkül visz- szagondolni ezekre a percekre. Azóta már sok víz elfolyt a Dunán, Bothné megismerkedett az Országház épületével, otthonosan mozog képviselő- társai között, s híven képviseli a nép érdekeit. Érzi és tudja jól, hogy bizalmat szavazott rá a nép és erre a bizalomra méltónak is kell lenni. Nincs is szebb feladat és cél előtte, mint a nép érdeke, a nép szolgálata. Népszerűségére jellemző, hogy választói mée a lakásán, vagy a tsz-földjén is gyakran felkeresték problémáikkal, kérelmeikkel. Az 5 közbenjárására épült két iskola is Füzesabonyban. A közlekedésügyi minisztériumban egy vasúti megállót harcolt ki Tófalu részére. Elintézte a feldebrői
