Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-02 / 34. szám

4

NEPÜJSÄG

1958. március 8. vasárnap

Bajza József emlékezete

1804. január 31-én született Heves megye Szűcsi községében, too éweJ ezelőtt, 1958. március 3-án halt meg Bajza József,

AZ ÜTŐKOR SOKSZOR felejti, hogy ma már valósággá érlelt eszmék mennyi áldozatos életpályát töltöttek meg heroikus küzdeleméi. Egy-egy emlékszobor feliratán talán még megpihen a szem, elréve- dez a gondolat, de megyénk nagy családjának gyermekei közül is kevesen tudják, még kevesebben érzik, hogy Szűcsiben egy kicsiny ház szerényen őrzi a magyar szellemi élet és művelődés egyik apostolának emlékét. Tudja a vidék, amely Bajzát születni látta, Szűcsi népe, amely néhány hete, Bajza születésének évfordulóján ünnepelni gyűlt és tudja a hatvani gimnázium, amelynek Bajza József nevét adta tíz évvel ezelőtt.

Bajza József mintegy három évtizedes munkássága a a reformkori nemzeti függetlenségi mozgalom idején virágzott. Ezidőben tette Széchenyi közéleti hatalommá a könyvet, egy évtizeddel később Kossuth a hírlapot, Bajza az elvszerű kritikát. Pest — ahol a költő gimnáziumi tanulmányait, majd filozófiai és jogi fakultást végzi — nemzeti irodalmunk centruma. És hogy azzá lett, részben Bajza érdeme.

Kisfaludy Károly halála után a híres triász, Vörösmarty —Bajza—1Toldy Ferenc az irodalmi élet vezérkara. A hármasban Bajza kpltő-kriti- kus, mint a német Lessing, — vagy a magyar Kölcsey, teoretikus és esztétikus, a Kisfaludy Társaság és az Aurora-kör szervezője. Míg idáig jutott, a hangya szorgalmával és a zseni szenvedélyes tudásszomjával tanult, Goethét, Lessinget, Schillert becsülve leginkább, de jól ismerte a magyar klasszikusokat is, Virág Benedeket, Berzsenyi Dánielt, Kazinczyt, Kölcseyt, Kis- faludyt ízléssel és határozott irodalompolitikai elvekkel lépett az irodalom arénájába.

A SZERÉNY, szentimentális jurátus Gyöngyösorosziból Pestre költözik, ahol az irodalmi élet nagy pőréi várják. Ezeknek a pörőknek lesz jeles ügyvédje a nemzeti irodalom megújhodásának áramában. Példaképül a német felvilágosodás íróit választotta, akiktől megtanulta, hogy a kritikát szilárd eszmei alapra kell építeni, következetes logikával. Magánéletében szelíd és csendes, zárkózott ember volt — a nagy írói vitákban kíméletlen és félelmetes polemikus. Igazságérzetből sarjadó biztos ítélet vezette tollát. Sem hízelgés, sem megfélemlítés nem ingatta meg következetes elvhűségét. Joggal írhatta Deák Ferencnek:

büki Nagy Pál szónoklatait az 1825. évi pozsonyi diétán, és tanúja volt Széchenyi nagyszerű áldozattételének. A ha- zafiság lelkesítő érzése a nemzeti nyelv és irodalom művelésére ösztönzi. Látja, hogy a nemzeti művelődés alapvető kérdése a magyar színház ügye. Thália magyar papjai és papnői (Déryné, Megyeri, stb) sokszor falusi csűrökben koptatták tehetségüket — a magyar fővárosban német színházból idegen kultúra áradt, idegen nyelven.

Bajza érdeme a magyar színi-kultúra hazafias ügyének szolgálatában elévülhetetlen. Az 1837. augusztus 22-én nyitó Nemzeti Színháznak egyik alapítója és első intendánsa. A színház célját a hazai kultúra és nemzeti nyelv művelésében látja.

IGAGATÓI működése alatt a Nemzeti műsorában 237 színmű került előadásra, és 14 hangverseny hangzott el. És elgondolkodtató, hogy ez a gazdag repertoár nyolc új és tizenkét régebbi darabot tartalmazott a magyar színpadi írók művei közül. A mai magyar színi-kultúra eredményei számszerűen messze maradnak a magyar színpadi szerzők darabjainak bemutatása, vagy felújítás terén Bajza színháza mögött A nemzeti művelődés ügyét szolgálta Bajza publicisztikai működése is. Vörösmatyval és Toldy Ferenccel együtt az irodalmi sajtó' szervezője volt. Szerkesztette az Aurórát, a Kritikai Lapokat és az Áthenaeumot, az irodalmi és politikai közvéleményt irányító sajtóorgánumait, a szabadságharc idején pedig a legnagyobb hatású napilapot, Kossuth Hírlapiát.

Végül a költőre — Bajzára emlékezzünk! Kevés verset írt ugyan, kritikai, irodalomszervezői és publicisztikai tevékenysége felülmúlja költői munkásságát, de néhány költeménye nemzeti irodalmunk maradandó kincse. Hazafias lírája helyenként a kor legjobb költői közé emeli.

Apotheosis című költeményében a fanatikus szabadságszeretet szenvedélye hévül:

„Nyngosznak ők, a hősflak,

Dúló csaták után,

Nyugosznak ók, sírjok felett Zöldell bokor, vlrány.

zölden bokor, zölden vlrány,

Mert vérük öntözé,

És hálakönnyek huUtanak áz égharmat közé.

„Csatájok a védelmezett Népjog csatája volt,

Melyet szent eskü, szent kötés Ellen zsarnok tiport.

Keblökben a közérdekek Szerelme lángola,

Karjokba* tiszta honfitűz Szablyája villoga.*

A vérbefulladt lengyel szabadságharc emlékére írta ezt a verset a fiatal Bajza. A költemény a világosi katasztrófa után szent dallá, nemzeti énekké lett.

A LENGYEL szabadságmozgalom siratása szörnyűséggel teljesülő jóslata Bajza Apotheosisának. A nagy nemzeti bukás után Széchenyi így kesereg: „Irtózatos csend lepte el az országot.” A nemzeti elnyomás szörnyű korszaka ez, amikor Haynau • hóhérai a nemzet legjobbjainak bitót ácsolnak, és a kegyetlen terror elől menekül, aki tud.

Bajza, Vörösmartyval együtt szintén bujdosni kényszerül. A zsarnoki önkény Nógrád-, — majd Heves megyébe űzi. Egy- ideig Szűcsiben és Gyöngyösön is rejtőzött. A vészterhes napokban megátkozza Haynau császári tábornokot, a „Habsburg háznak vérkutyáját” és a hitszegő Görgeyt.

A nemzeti gyász, a kilátástalan jövő, Pesten rekedt családjáért való aggódás Bajza idegrendszerét felőrölte. Me- lankólius kedélye végleg elborul, s az országban döbbenve suttog a hír: Bajza megőrült...

Hosszú évek telnek el teljes öntudatlanságban. Már legközelebbi hozzátartozóját sem ismeri meg, csak az irodalom villantja fel benne egy-egy órára az értelem fényét. Az események után sokáig semmi jele értelme felvillanásának, így hal meg az ész és szellem harcosa, értelem nélkül 1858. március 3-án.

PALYÄJA alkonyán, — 1856-ban Jóslat c. versében a nemzeti szabadság reményével a jövendő forradalmakat köszöntötte:

„Kelnek úira forradalmak! Megkezdendök a csatát,

Bérencek sok ezre ellen Küldve milliók hadát.

Megdördül a harci orkán,

S büszke várak, paloták, Tornyok omladoznak össze*

S vérben úszik a világ:

S a rabszolga újra nép lesz* Elvező törvényeket És az ember újra ember* Aminek teremtettetett;

S a Szabadság templomában Trónt az igazság emel,

Melyet minden földi féreg, Minden fűszál ünnepel.*

TÖZSÉR FERENC, tanár

Őzike

vedd baráti Jobbomat*

A mely hízelgést írni nem tanult, De nem remegni is, ha írni kelle, Mit a meggyőződés igaznak

ismert.“

AZ ERKÖLCSI bátorság, az igaz ügy szolgálatának biztos tudata és gondolkozásának demokratizmusa gyakran kemény szóra fakadt Bajza ajkán: „Megtanultam a társasági élet viszonyait tisztelni; tudom, hogy ott herceg és gróf, báró és nemes, polgár és paraszt van...” írja, majd így folytatja: „... ott, Hol az írói respublika kezdődik, hol a tudományok országába lécünk, ezek megszakadnak. Itt sem érdem, sem születés, sem hivatal, itt egyedül az ész ad elsőséget: s én ezeknek szokjam, ezeknek tudok térdet és fejet hajtani, nem pedig grófi méltóságnak.”

A kritikus harcos szavai a demokratikus átalakulást sürgetik, hisz abban a században hangzanak, amelyben — nem sokkal később — Petőfi támadja plebejus követelésekkel a kiváltságos arisztokráciát. Bajza kritikai munkássága tehát — a „lexikoni pör” '■anúsága alapján is — a már- -:usi forradalmat előkészítő

•zme-forradalom szolgálata. \ nagy kritikus magatartásának demokratizmusa hazafi- ságával együtt izmosodik. — Mint az egyik országgyűlési követ írnoka, hallotta FelsőEgyszer egy nagy erdő mélyén lakott egy őzike békén. Reggel madárdalra ébredt, — selymes fűben legelészett. Friss forrásból ivott vizet, mindennap így reggelizett.

Egész napon hol járt, merre? Megfelelek nektek erre.

Sűrű erdőben bolyongott, hűvös vízből kortyolgatott. Hegyre fölment, völgybe sétált, tisztásokon félve megállt. Ha gally roppant, levél zördült, egy nagy kő a völgybe gördült, őzike riadtan futott, míg csendes helyre nem jutott. így bolyongott. Estefelé útját vette hazafelé. Meg is találta fűágyát, ott aludta mindig álmát. De egy napon, jaj, megjárta, mikor épp az erdőt járta. Tisztás szélén legelészett, néha félve be-benézett az erdőbe, nincs-e veszély, nem hoz-e bajt felé a szél? Semmi gyanúst nem vett észre, a szél sem intett veszélyre. Szépen tovább legelészett, most már semerre se nézett. A selymes fű csalogatta, mindig feljebb hívogatta a tisztásnak közepére, illatos fűcsemegére.

Pyska dörrent! Ütést érzett... Nagyot ugrott! Lába vérzett. A réten átiramodott, még az erdőben is futott. Gally és tüske felvérezte, de ő ezt most nem érezte. Futott, hogy életét mentse, magát a sűrűbe rejtse. Ott aztán reszketve megállt. Testéből forró pára szállt. Orra tágult, szeme figyelt, füle minden zajra fülelt. De a veszély már messze volt. Egyik gallyon madár dalolt. Mókus szaladt fel a fára, nevetve nézett le rája.<

Megnyugodott. Lábát nézte, ahol az ütés érte. Sebéből folydogált vére... Nem mesz- sze forrást vett észre. Lassan a vízhez sántikált, a hűs forrásvízben megállt. Sebét a víz körülfolyta, hűsítgette, simogatta. Lassan folydogált a vére, a forrásnak hűs vizébe. Véres lett a forrás vize. Milyen'jó, hogy eljött ide! Sebét a víz jól kimosta, már a fájás sem kínozta.

Megkönnyülve lépegetett ki a partra, nézegetett visz- sza a forrás vizére, melyet megfestett a vére. A hűs forrás orvosa lett. Mindennap hozzá bicegett. Napról-napra vidámabban sétálgatott az avarban.

A tisztásra többé nem ment. Jobban érezte magát bent, sűrű erdőnek a mélyén... Megtanulta saját vérén, hogy sokszor kell áldozni vért az életért, szabadságért.„

HORVÖLGYl ISTVÁN

Március 2;

1817-ben született Arany János költő.

1956-ban Párizsban aláírták a francia—marokkói közös nyilatkozatot Marokkó függetlenségéről.

Március 3:

1951-ben megalakult a Vietnami Dolgozók Pártja.

Meghalt: Bajza József, a Nemzeti Színház első igazgatója, a magyar színikritika megteremtője.

NÉVNAP

Ne feledjük: hétfőn ILDIKÓ

kedden:

SZILARD

műsora:

EGERBEN du, 3 és este 1 órakor: SYBILL (bérletszünet.) Hétfőn nincs előadás. EGERCSEHIBEN este fél 8 órakor: TAVASZI KERINGŐ.

A MŰVELT HÖLGY

— Imádom Balzacot.

— Na, és mit szól ehhez a férjed?

Óvodások farsangja

Az egri Györgyényi úti óvodások farsangi estet rendeztek az egri járási tanács nagytermében. Képünk a nagy farsangi „bál” három résztvevőjét mutatja be.

Hétfő: bableves, máglyarakás. Kedd. zöldségleves, sertésnyelv rántva,’ burgonya, savanyú.

Szerda: paradicsomleves, (mirelit), kelkáposzta-főzelék, kolbász.

Csütörtök: zöldbableves, (mirelit), csikőshús tarhonya.

péntek: szegedi halászlé, tú- rőscsusza, alma.

Szombat: tarhonyaleves, lencsefőzelék, sertésborda magyarosan.

Vasárnap: húsleves csigatészta, zöldborsós sertésfiié, rizsköret, Rákóczi túróslepény.

Máglyarakás í

Szikadt zsemlyéket és kifliket

s" re vágunk. Forralt hideg tejbe habarunk három tojássárgáját, cukrot, egy kanál felengedett zsírt, ebbe beáztatjuk a zsemlyét. Mély tepsit kizsíro-.

zunk, belehelyezzük a zsemlyét, rummal meglocsoljuk, felülre almaszeleteket rakunk, jól meghintjük fahéj j as cukorral és a sütőbe tesszük, míg az alma jól átpárolódik. Három tojásfehérjéből cukorral kemény habot verünk, majd barackízt keverünk bele és az almák fölé kenjük. Pár percig a sütőben barnítjuk, tálaláskor lapos kanállal kiszaggatiuk és vanilliás cukorral meghintjük*

Sertésnyelv rántva:

A nyelvet megmossuk, megfőzzük zöldséges lében, megnyúzzuk és hosszában szeletelve lisztbe, felvert tojásba mártogat- va, morzsába forgatva, forró

zsírban kisütjük. Minden főzelékhez finom,

Csikóshús:

Zsírban fiínomravágott vöröshagymát, fokhagymát világosra

pirítunk, pirospaprikát teszünk bele, elkeverjük és vízzel telengedjük, majd a megmosott;

váeott marhahúst bele

tesszük, megsózzuk és hirtelen tűznél pároljuk, míg a víz tel. jesen elpárolog. Most hozzáadunk paradicsompürét, pár szem köménymagot, kevés ma. jorannát és addig pároljuk, míg a hús megpuhul. Azután kevés liszttel bepároljuk, vízzel fel. öntjük, hogy a mártás se vé. kony, se vastag ne legyen. Tar- honyával, vagy pároltrizzsel ad. juk fel.

Szegedi halászlé:

Lehetőleg bográcsban, szabad, tűzön készítsük. Kevés zsírban fínómravágott vöröshagymát le. fonny asztunk, vízzel felöntjük*

15—20 percig forrni hagyjuk;

Most a pikkelyeitől jól megtisz. tított halat, (ponty, harcsa, ke. csege, csuka) felbontás után fel. daraboljuk. Utána forró lébe tesszük, rá rózsapaprikát, kevés köményt és 2—3 szem borsot teszünk. Félóráig forrni hagyjuk, többször felrázzuk, azonnal tálaljuk,

Sertésborda magyar módra:

A lesütött sertésbordákat már előre elkészített paprikás pör. költhagymába tesszük, kevés

paradicsompüré hozzáadásával pároljuk. Mielőtt a hús teljesen megsülne, kockára vágott nyers- burgonyát teszünk bele. Együt. tesen addig pároljuk, míg meg. puhul, tarhonyával, vagy galuskával körítve föladjuk*

Rákóczi-túrós:

Készítése ugyanolyan; mint a túróslepényé, csak a túróra a következő tésztát tesszük: a tojásfehérjét kemény habbá verjük, ha a hab már majdnem jó, tegyünk hozzá 4 deka porcukrot. Verjük tovább, majd ismét négy deka porcukrot te- szünk bele és addig verjük* míg a hab erős. Ezután keverjünk hozzá húsz deka porcukrot* fakanállal a tésztát formálózsák. ba tesszük és egyenletes nyo. mással a túróra tetszés szerinti rácsot teszünk.

Köszönjük a figyelmességet!

Már oly sokat írtak a rossz kereskedőkről, a piszkos boltokról, hogy mink úgy érezEGRI VÖRÖS CSILLAG

Március 3—4—5:

Tánc és szerelem EGRI BRÖDY 2—3-án: Aranypók EGRI BEKE

2—3-án: Isten és ember előtt EGRI SZABADSÁG

2- án: Don Juan

3- án: Nincs előadás MUNKÁSOTTHON MOZI, EGER

Március 2., vasárnap:

Délelőtt 11 órakor: filmmatiné: Volt egyszer egy király Délután fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor: özönvíz előtt Március 3., hétfő;

Özönvíz előtt

Előadások: háromnegyed 6 és 8 óra.

GYÖNGYÖSI PUSKIN

2—3-án: Szerelem, ahogy az asszony akarja GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 2—3-án: ötlábú birka HATVANI VÖRÖS CSILLAG 2—3-án: Éjfélkor HATVANI KOSSUTH

2- án: Huszárok

3- án: Nincs előadás

pétervasAra

2- án: San Salvatore

3- án: Nincs előadás HEVES

2—3-án- A császár parancsára FÜZESABONY a—3-án: Moulin Rouge

zük, meg kell írnunk az alábbi esetet.

Gyöngyösön, a 72-es számú Kisker boltban vásárolunk évek óta. A bolt nem volt rendes, tiszta és soha nem volt úgy, hogy olyan áruk* amik különben beszerezhetők* ne hiányoztak volna. Gyere, kés anyák vagyunk, gyermekeinknek nvolc órára iskolába kell menni és a sütemény vagy későn érkezett, vagy nem volt a boltban. Kenyérre is sokszor várni kellett. De két hónap óta új boltost kaptunk és szinte karikacsapásra megoldódott minden. Van kenyér és zsemle. Tejért eddig fel kellett menni a csarnokba, most az is van az üzletben. Friss sütemény minden reggel kapható. A bolt úgy ragyog a tisztaságtól, hogy öröm bemenni vásárolni. Sajtért, vajért más boltba kellett mennünk, de most van minden.

Csak azért írtuk meg ezeket, mert mi, dolgozó asszonyok tudjuk, hogy nem olyan könnyű ezt a mostani boltvezetőnek csinálni. Reggel korán hordja az árut a boltba, tehát dolgozik értünk és mi így akarjuk megköszönni a fáradozását.

Szepesi és Horváthné Gyöngyös

\

—* AZ EGRI GYÜMÖLCSÖSÖKBEN megkezdték a gyümölcsfák tavaszi tisztogatását. Ha az idő kedvező marad, megkezdik a rügyfa- kadás előtti permetezést is.

— TOVÁBBKÉPZŐ tanfolyamot szerveztek Gyöngyösön az iskola-igazgatók számára: Világnézeti nevelés és a pedagógusok világnézete címmel.

— NÉGY KILOMÉTER hosszúságban építettek járdát az elmúlt évben Gyöngyöspatán. A munka nagy részét társadalmi munkában végezték eL

— OPERATÍV bizottság alakult Gyöngyösön a március 8-i nőnapi ünnepségek megszervezésére.

— KULTŰRHÁZ ÉPÍTÉSÉT tervezik Gyöngyöspatán, részben a községfejlesztési alapbóL

— A KÁLI Bánya- és Cement áru Ipari Vállalat március 8-án tartja mérlegbeszámolói értekezletét, s ekkor kerül sor a jutalmazásokra, a nyereségrészesedés kiosztására is.

— TANÍTÓI LAKÁST létesítenek Kompolton a községfejlesztési alap egy részének felhasználásával. Ezzel megoldják a sok problémát okozó pedagógus-hiányt.

— A GYÖNGYÖSI Szerszám- és Készülékgyárban a Kölcsönös Segítő Társulatnak 200-nál több tagja van, havi betétjük 11 000 forint.

— 4 MILLIÓ OLTVÁNY- VESSZŐ készítését tervezik az idén Nagyrédén az olt- ványtermelők. Ezzel nagy mértékben hozzájárulnak az újtelepítésck oltványszükségletének biztosításához.

— 1500 ember látogatta meg egy nap alatt a- rózsa- szentmártoni borkiállítást.

Nagyszabású cigánybált rendeznek március 2-án, vasárnap este 8 órai kezdettel a káli kultúrház helyiségeiben. A műsorral egybekötött bál iránt községszerte nagy az érdeklődés.