Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-07 / 38. szám

VILÁG PROLETARIAT EGYESÜLTETEK! Gyógyító kés (Herbst Ferenc és Márkus* f it«»1" r!nnrt?aJ| AZ'MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam 38. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1958. március 7. péntek Akarat kell, és a jólét emelkedik A Magyar Szakszerveze­tek XIX. Ktyigresszusán arról is szó esett, vajon a közeljövőben lesz-e lehető­ség az életszínvonal jelen­tékenyebb emelésére? Az ország gazdasági hely­zete ugyanis most nem en­gedi m2g az életszínvonal központi alapból való eme­lését, — legalább is lénye­ges emelését nem. De ez nem jelenti azt, hogy min­den út lezárult a jólét nö- ve’éséhez. „A lehetőség el­vileg most is megvan, csak nincs realizálva” — mon­dotta kongresszusi beszédé ben Kádár János elvtárs. De hát mit jelent az, — hogy megvan az elvi lehe­tőség? Azt jelenti, hogy csak a dolgozó embereken múlik, lesz-e életszínvonal emel­kedés vagy nem. Mert ki tilthatja meg azt, hogy 10—20 száza’ékkal növeljük a munka terme’ékenységét esökk'ntsük a sslcjtet, ta­karékoskodjunk a,z anyag gal, idővel, ki tilthatja azl meg, hogy gyártmányaink önköltségét 5—10 százalék­kal csökkentsük? Csak a restség, a közömbösség és a rosszakarat. S ha ezeket a tilalomfákat eltávolítjuk, megvan a lehetőség az élet­színvonal emelésére. Nyíl vánvaló, hogy ahány szá­zalékkal eme’kedik a tér melékenység, csökken az önköltség, annyi százalék­kal emelkedik az emberek jóléte. S ehhez csak akarat kell akarni jobban dolgozni, — hogy jobban élhessünk. Ha ezt az akaratot erősíteni tudják a szakszervezetek, ha a dolgozók százezreit nyerik meg az életszívonal ilyen formájú növe’éséhez. akkor lehet magasabb nyugdíjról, nagyobb össze­gű családi segélyről beszél­ni, sőt nemcsak beszélni, de adni is. Megvan-e az alap arra. hogy realizáljuk ezt az elvi lehetőséget? — Igen, megvan. Az egercsehi bányászok talán nem tud­nák csökkenteni a szén igen magas termelési költ­ségét vagy a Moped soro­zatgyártására készülő Fi- nomszerelvénygyáriaknál nem lenne lehetőség az át­állási költségek valamelyes csökkentésére. további anyagtakarékosságra a töb­bi üzemekben, a munkaidő jobb kihasználására a gyöngyösoroszi ércbányá­nál? Van lehetőség, csak jó­akarat kell hozzá. Van le­hetőség azért is, mert a természeti adottságaink aránylag kedvezőek, a föld termékeny, bányáink kor­szerűek. szakmunkásaink jók, tudnak és szeretnek la'gozni. S ha ilyen cél elérése iti őket, rövidesen meg- . .‘--„MSir ez él “színvo­nal jelentős emelésének anyagi alapját. A kérdés itt újból ön­ként adódik: ki akadályoz­ót meg bennünket ebben? Bővül az Egri Lakatosárugyár A könnyűiparban, főleg a textil és bőriparban haszná­latos csévc-verctek gyártására három darab présgéppel bőví­tették a Lakatosárugyár-prés- üzemét. Ebben az évben másfé'millió cséveveretet gyár­tanak, melynek nagy részét külföldi országokba szállítják. Ma: Kovács Endre: ... HOGY KÁROS JELLEMVONÁSAIKTÓL MEGSZABADULJANAK ★ Gyurkó Géza: Egyenlő mértékkel ★ Erki János; GYÖNGYÖSPATA MEGVÁLTOZOTT ÉLETE ★ Halassy László: ÜZENETET HOZTAM . .. Aktíva ülésen számait be romániai áljáról a párt- és kormányküldöttség A Magyar Szocialista Mun-J kás Párt Központi Bizottsága és az MSZMP budapesti bi­zottsága, csütörtökön délután aktivaülést rendezett a FEDOSZ székházában. Az ülé­sen a magyar párt- és kor­mányküldöttség beszámolt a Román Népköztársaságban tett látogatásáról. Az aktivaülés elnökségében foglalt helyet: Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács el­nöke, Apró Antal Biszku Bé­la, Fock Jenó, Kállai Gyula Kiss 'Kárain. Marosán György. Hónai Sándor, a Magyar Szo­cialista Munkás Párt Központi Bizottságának tagjai, a politi­kai. társadalmi élet több ve­zetője és több pártmunkás. Az elnökségben foglalt helyet: Ion Popescu, a Román Nép-, köztársaság budapesti nagykő-; vete is. j Az aktivaülést Csikesz Jó- < zsefné, a budapesti pártbizott-; ság titkára nyitotta meg. Be­jelentette, hogy a Román ; Népköztársaságban járt párt-; és kormányküldöttség vezetője; Kádár János, a Magyar Szó-; cialista Munkás Párt Központi Bizottságának első titkára be­tegsége miatt nem lehet jelen az ülésen és helyette a romániai útról szóló beszámolót Kállai Gyula, a Magvar Szocialista Munkás Párt Politikai Bizott- .ugariak tag'a. a Központi Bi- •ottság titkára tartja meg. Egyben tolmácsolta Kádár Já­nos üdvözletét az aktivaülés résztvevőinek. Ezután Kállai Gyula mon­dotta el beszámolóját. Halk, visszafojtott félmondatok és a kis üvegből kitörő k'oretil vagy éther sziszegő hangja töri csak meg a mütő ünnepélyes csendjét. A legnagyobb emberi munka folyik itt. Négy ember, pattanásig feszült idegekkel dolgozik, hogy megmentsen egy ötöd'ket. A legkisebb hiba végzetes lehet, a borotvaéles szike, mely a gyógyításra hivatott, egy elhibázott mozdulat vagy az operáló orvos kezének tévedése miatt, egy ember gyi’kosává válhat. Bármely pillanatban váratlan komplikáció, vagy nem várt nehézség léphet fe' és ha a műtétet végző orvosnak nincs helyén az esze és a szíve, bizony a dolognak súlyos kö­vetkezményei lehetnek. Ezért tiszteletre: éltó az orvos, aki a legnagyobb, hatalommal, a lcgféleimesebb erővel, a halállal veszi fel nap mint nép a h '“ot, az emberért. Megduplázzék teljesítményüket az F-4-es bányagépek a Mátravidéki Szénmedencében A Mátravidéki Szénmeden­ce aknaüzeméfcen igen meg­becsülik az F—4-es fejtő- és rakodógépeket. Ezekkel a helybeli bányászok által át­alakított és korszerűsített gé­pekkel az elmúlt másfél év alatt két országos elővá j ás: re­kordot értek el. Legutóbb az elmúlt év november 7-i ver­senyben a szűcsi X-es akna­üzemben az egyik ilyen gép­pel egy hónap alatt 603 mé­ter duplaszelvényű vágatot hajtottak ki. Ilyen teljesít­ményre még' nem volt példa a magyar bányászat történe­tében. A szénmedence bányá­szai ezeknek a gépeknek kö­szönhetik, hogy havonta túl­teljesítik elővájási és terme­lési terveiket, mert mindig megfelelő tartalék frontok áll­nak rendelkezésünkre. Igen jól dolgoznak az F—4-es fejtőgépek jelenleg is. Ezekben a napokban előreha­ladási terveiket minden ak- naüzemben 150—180 százalék­ra teljesítik. A gépek keze­lői most olyan terveken dol­goznak, hogy a következő hó­napokban még fokozni fogják az F—4-esek teljesítményét és ismét megdöntik a múlt év­ben felállított országos elővá­jási rekordot. VVVVVWVyN/VNA/V\A^VVAAAA^VSA»VVVV\r 3 íaunssi nuiiilfára ltan Felkészültek a tavaszi mun-| kákra a Növényvédő Állomási dolgozói is. A telet nem töl-} töt1 ék pihenéssel, hanem szak-1 előadásokkal és gyakorlati be-< mutatók tarfásával ismertet-^ ték a termelőkkel a korszerű! termelési módszereket. A műszaki dolgozók a gé-5 pékét hozták rendbe. A tél! folyamán 24 Zetort, 8 szov-5 jet gyártmányú OKSZ, 8 Ra-l pidtox, 4 csehszlovák gyárt-! mányú Fenomén Futura moto-1 ros permetezőgépet, 12 moto-1 ros szivattyút, 17 pótkocsit! javítottak meg. Ezeken kívül! segítségképpen elvégezték a} felnémeti Petőfi Termelőszö-1 vetkezet motoros permetező-} gépén a teljes javítást. Befejeződött a permetezői mesterek, műszaki dolgozók: téli szakmai oktatása is, ké-> szén állnak a nagy munkára,! a rügyfakadás előtti permete-^ zések megkezdésére. A fehér kór­házi" ágyon ri­adt, feketehajú tüzes, fekete szemű kisfiú' fekszik. Aggó­dó édesanyja reggel hozta be és még azon a napon műtő­asztalra kel) fektetni. De Solto Lacika — legalább is lát hatóan — nén­iéi. Nyugodtar felelgct a dók tor bácsi kér déseire és min­den izgalom nélkül veszi tudomásul, hogy a dél­előtt folyamán megoperálják. Kolmann Ödön sebeszorvos, aki Gyöngyösön „Ödi” néven vált népszerűvé, mint kiváló sebész, sportrepülő és kedves, jótiuinorú ember, i\ műtét előtt szükséges utolsó vizsgálatokat végzi. (A képesriport folytatása az 5. oldalon.) ő! Két régi egri problémáról tárgyalt tegnapelőtt este a Hazafias Népfront városi el­nöksége. Első napirendi pont­ként a Gárdonyi Géza-emlék- mű létrehozásával kapcsolatos feladatokat vitatták meg. Az emlékmű létrehozásáról már sokszor esett szó az elmúlt idők során, de mindeddig nem történt határozott intéz­kedés. Most, végre komoly je­lek mutatják, hogy megvaló­sul az emlékmű. Az elnökségi ülésen részt- vett Epri Gyula, a városi pártbizottság első titkára, Kocsmár János, a városi ta­nács elnöke is. — Eger város és az egész magyar irodalom egyik leg­nagyobb írójáról van szó — kezdte beszámolóját Csomó János, a Hazafias Népfront városi titkára, — és az utókor emlékét a szobor felállításá­val is jelképezzük. Az ülésen szóba került Gár­donyi sírjának rendbehozatala is. Már az elmúlt években a város lakói és a várost felke­reső idegenek többször mél­tatlankodtak, hogy elhanya­golt a város nagy írójának a A Hazafias Népfrcnt egri elnökségének ülésin Gárdonyi Géza emlélsszsbor felállításáról és a város köztisztasági helyzetének javításáról határoztak sírja. Ezek jogos bírálatok. Különösen azért, mert a vá­ros költségvetésében 5000 fo­rint is rendelkezésre áll a sír rendbentartására. Az első napirendi pont fe­letti vitában Egri Gyula elv­társ is felszólalt, aki a követ­kezőket mondotta: — Helyesnek tartom, hogy a sír a régi helyén maradjon, mert még nem találtunk olyan kézenfekvő bizonyítékot, amely beigazolná, hogy Gár­donyinak volt végrendelete, amelyben mást említett vol­na sírhelyül, mint az egri vá­rat. Helytelen tehát az a ko­rábbi terv, hogy exhumálni kell Gárdonyi Géza tetemét. Egri elvtárs javasolta, hogy a szobrot még ebben az év­ben készítsék el, s felavatását valamilyen Gárdonyi évfor­dulóhoz kössék. L usztig Sándor elnökségi tag hozzászólása során elmon­dotta, hogy ő személyesen is többször beszélt Gárdonyival és neki is mindig a várat emlegette temetkezési helyé­ül. Véleménye szerint az ex­humálás kegyeletsértés lenne. A szobor kivitelezésére aján­lotta, hogy mellszobrot ké­szítsenek. Több elnökségi tag javasol­ta, hogy a szobor létesítésé­hez az anyagiak fedezésére rendezzenek Gárdonyi Géza napokat például az iskolák, — de necsak a városban, ha­nem a megyében is, — és a bevételt ajánlják fel a szobor létesítésére. Szóba került, hogy jelvényt is készítsenek, amit a várost látogatók szí­vesen megvennének és ennek bevétele is gyarapítaná a szo­bor költségeit. Kocsmár János elvtárs, vá­rosi tanácselnök annak a vé­leményének adott kifejezést, hogy a tanácsra bízzák a sír és a Gárdonyi emlékek véd­nökségét, hiszen a tanács költségvetésében vám is pénz erre a célra. Helyes lenne, ha a tanácsnak a KISZ segítene ebben a munkában. Második napirendi pontként a város köztisztasági helyze­téről tárgyalt az elnökség. Ez is régi problémája Egernek, ami rövidesen megoldást nyer. Fehér Istvánná elnökségi tag javasolta, hogy utcánként gyűléseket kell összehívni, ahol ismertetik a lakókkal a tisztasági kampányra megje­lenő tanácsi köztisztasági sza­bályrendeletet. Török Sándor megemlítette, hogy plakátokat is kell kiragasztani a tanács köztisztasági rendeletéről. — Olyan közhangulatot kell kialakítani — mondotta hozzá­szólása során Egri Gyula elv­társ, hogy a lakosság ítélje el azokat, akik rendetlenséget csinálnak és nem takarítják el a házuk elSttí járdát. A becsületes, tisztaságszerető la­kosság követelje/ a felelősségre vonását a köztisztasági sza­bályrendelet megsértőinek, Kocsmár János elvtárs el­mondta, hogy egy hirdető­autó járja majd a várost, s ismerteti a célkitűzésekét. A tanács szemléket tart és ahol a felhívásnak, vagy a figyel­meztetésnek nem tesznek ele­get, ott erélyes büntetést al­kalmaznak. Dargai Lajos pe­dig azt javasolta, hogy hozzák rendbe a Farkas-várban a cigánynegyedet, mert az ottani helyzet a város szégyenfoltja. A városi elnökség az ülés határozatainak és javaslatai­nak alapján részletes tervet dolgoz ki a szobor létrehozá­sával és a sir rendbentartásá- val kapcsolatban. A hivatalos szervek pedig az április 15-ig tartó türelmi idő után a leg­szigorúbb büntetéssel sújtsak a köztisztaság ellen vétőket. A tisztasági akció jelentőségét mutatja, hogy a Hazafias Nép­front közreműködésre kérte fel a városi pártbizottságot, a KISZ bizottságot, az egri is­kolákat és az egri vállalatokat is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom