Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-06 / 37. szám

1938. március 6. csütörtök NÉPÚJSÁG s Egy mezőgazdasági felügyelő naplójából SZÉP HIVATÁS adatott meg annak, aki mezőgazdasá­gi felügyelő lehet. Persze, dolga is van éppen elegendő, de kinek nincs? Hogy csak néhányat említsünk, termelési és szakigazgatási feladatai kö­zé tartozik a növénytermelés, műtrágyázás! bemutató-par­cellák beállítása, kertészet, szőlő- és gyümölcstermelés, növényvédelem,, erdészet, fásí­tás, vadászat, állattenyésztés, ingatlanforgalom. Lehetne még hosszan sorol­ni a teendőket, ettől azonban eltekintünk. Ehelyett lapozzuk fel Nágy Ferenc nagyrédei fe­lügyelő naplóját. „1958. január. Beindítottunk egy szőlészeti tanfolyamot 35 hallgatóval. Az Ezüstkalászos tanfolyamon 22, a mezőgazda- sági szakkörön pedig 25 fiatal tanul. Ezek szerint a téli szak­oktatásban nyolcvanketten vesznek részt. Erre a hónapra esik néhány oktatófilm vetí­tése, gazdagyűlés”. Ha valaki beülne Nagy elv­társhoz csak egy napra is, — könnyen rájönne, hogy ezt a fiatal, gyorsbeszédű, „örök­mozgó” embert igen szeretik az itteni gazdák. El is intéz, amit csak lehet, helyben. En­nek eredményeként lényegte­len azok száma, akik a fel­sőbb szervekhez fordulnak ügyes-bajos dolgaikkal. „1958. február. A zárttelepí­tésű gyümölcsösökben elvé­geztük az erőművi védekezést. Ennél a munkámnál segítsé­gemre sietett Menyhárt And­rás helybeli kertész is. Egy- egy bemutatón 20—30 gazda vett részt, aminek az ered­ménye az lett, hogy a Rózsa­dombon Kakas Pál tanácstag, a Rákóczi úton Nagy András tanácstag, az Atkán úton Mé­száros Sándor tanácstag, a Gyöngyösi úton pedig He.r- czeg András tanácstag szer­vezte meg a védekezést szak- irányításom mellett. Ezeken a gyakorlati bemutatókon szinte az egész falu részt vett. Hiba azonban az, hogy a Növényvé­dő Állomás többszöri sürge­tésre sem szállította le a ma­gasnyomású gépeket”. „1958. MÁRCIUS. Megkezd­tük a tavaszi vetőmagvak ki­cserélését. és a műtrágyakiosz­tást. A rédei gazdák 70 mázsa tavaszárpát, 25 mázsa tavasz- búzát és 4 mázsa zabot fog­nak becserélni. Az általunk igényelt vető­magvakat időben lediszponál­ták és így nem . lesz semmi akadálya annak, hogy amint az időjárás engedi, megkezd­hessék a vetést. Ami a szőlőt illeti, nagyban folynak az előkészületek a mintegy 160 hold telepítéséi-e, és kb. négy­millió oltványvessző elkészíté­sére. Eleinte komolyak voltak az alanybeszerzési gondok, de ahogyan közeleg az oltási sze­zon, egyre jobban sikerül a hiányok pótlása, örvendetes ennél a munkánál az, hogy a dolgozó parasztok olaszrizling, hárslevelű, leányka, muskát- ottonel. ezerjó, valamint a kiváló saszla-fajokat telepíte­nek. Határjárás. Sajnos, heten­ként mindössze két napot tudok kint tölteni Ennek egyrészt a nagy ügyfélforga­lom, másrészt a sokszor túl­zásig menő papírfnunka az oka. Pedig úgv érzem, hogy sokkal többet kellene a ter­melők között lenni, különösen most, amikor lassan beindul a tavaszi munka. Ez nemcsak az én részemről volna előnyös, hanem a. gazdák részére is, — mert a sole szaktanácsért nem kellene bejönniök a tanács­hoz. Ezért magam és vala­mennyi gazdasági felügyelő társam nevében kérem a fel­sőbb szerveket, hogy minél kevesebb körlevelet küldjenek most nekünk”. Ezeket tanultuk a naplóból, Mi azonban szeretnénk kiegé­szíteni azzal, hogy a felügye­lő elvtárs nemcsak a gyü­mölcsfaápolásban. hanem más területen is készüljön fel olyan gyakorlati bemutatók rende­zésére, mint a vetőmag-csává- zás, poros rézgálic hatása, — vegyszeres gyomirtás, a taVa- szi mélyszántás mellőzése és különösen a foszferműtrágvák hatása, a vetőgéphasználat előnve, stb. EMELLETT többet kell fog­lalkoznia a termelőszövetke­zettel. társulással, védekező­szerek és mezőgazdasági gép­alkatrészek ellátásával is. — Jóllehet ezek a munkák eddig is mentek, de nem kellő ala­possággal . Jól' tudjuk azt is. hogy Nagy elvtársnak fái a feje. ha valami nincs rendben. Értért' kapcsolódunk mi is ah­hoz a véleményéhez, hogy minél kevesebb körlevelet. — minél többet tartózkodni a határban, mert a mezőgazda­sági szakembernek ez olyan éltető eleme, trónt növénynek a víz. ERKI JÁNOS Permetező brigádok szervezéséről MSZBT hírei Heves megye szőlő- és gyü­mölcstermelése az elmúlt évti­utolsósorban a helyben szoká- I határozás megkönnyítésére az sós munkabértől. Költségmeg-1 alábbi számítást javasoljuk: zedek során világhírnévre tett szert. Jelenlegi állapota azon­ban nem nyújt biztosítékot arra, hogy ez a jó hírnév fenn is marad. Szükséges te­hát, hogy a megye szakembe­rei, közigazgatási vezetői s nem utolsósorban a termelők összefogásával felszámoljuk az eddigi mulasztást. Elszomorító a meglévő áru­termelő gyümölcsösök egy ré­szének, főleg pedig a nagy tö­meget termelő szórttelepítésű gyümölcsfák növényegészség­ügyi helyzete. Legtöbb helyen hiábavalónak bizonyult a szakemberek gyümölcsfaápo­lásra vonatkozó hasznos taná­csa, de nem hozták meg a kí­vánt eredményt az ezidáig ki­adott védekezési rendeletek sem. Ez a tény tette szükségessé olyan kormányrendelet kiadá­sát, mely az elhanyagolt gyü­mölcsösök megmentésére is a közérdekű védekezés végre­hajtását rendeli el. A rendelet gyakorlati végre­hajtása során a községi mező- gazdasági felügyelő írásban szólítja fel a hanyag termelőt a védekezés elvégzésére, meg­jelölve a végrehajtás határ­idejét is. Amennyiben a ter­melő a felhívásnak nem tesz eleget, a helyi közigazgatás elrendeli a közérdekű védeke­zést, s az ezzel járó költséget közadók módjára előírja. Összefüggő, nagy területe­ken a védekezést a növény­védő állomás látja el, háziker­tekben és szórt telepítésnél pedig az e célra szervezett permetező-brigádokra hárul e feladat. Brigádok felállítása községi feladat, melyet a községi me­zőgazdasági felügyelő szervez. A brigád általában öt tagból -áll. Négy fő végzi a perme­tezést, egy fő pedig a permet- levet készíti elő, és biztosítja a vízutánpótlást. Háti perme­tezőgépekkel a községi taná- 'cson keresztül a brigádokat a növényvédő állomás látja el, de esetenként indokolt a termelők tulajdonában lévő magasnyomású gépek igény- bevétele is, természetesen a tulajdonossal egyetértésben. A növényvédőszer beszerzése azonban "helyi feladat, melyet a mezőgazdasági felügyelő, brigádvezető és földművesszö­vetkezeti agronómu.s közremű­ködésével lehet biztosítani. — Közérdekű védekezésnél a nö­vényvédőszert a községi ta­nács bocsátja rendelkezésre. Célszerű a földművesszövetke­zet aktív közreműködésével megszervezni a központi mészkénlé-főzést. Természetesen a permetező brigádok munkája költséget igényel. Minden termelőt ér­dekel, hogy részére a perme­tezés milyen arányú anyagi megterhelést jelent. Erre pon­tos receptet adni nem lehet, mivel egy-egy védekezés költ­sége függ annak jellegétől, szerszükségletétől, s nem 1. A védekezésben résztvevő munkabére: öt fő, személyenként kb. 60 Ft 300.— Ft 2. Gépkölcsönzési díj: Gépenként naponta 10.— Ft 40.— Ft 3. Szerköltség: Egy főnek 8—10 órás munkaidő alatt ki kell permeteznie 300 1 permet- levet, négy fő teljesítménye 1200 1. Gyümölcsfaóla jós permetezésnél 1200 1 permetléhez szükséges 60 kg szer, melynek ára á Felmerült költség egy napra Ha a kipermetezett permet- lé-mennyiséggel elosztjuk a felmerült költséget, megkap­juk egy liter oldat felhaszná­lási költségét, ami a fenti pél­da alapján — 60 fillér. Figyelembe véve azt, hogy egy háti gép befogadóképes­sége kb. 15 liter, a termelő könnyen ellenőrizheti a bri­gád költség-számítását. Jelen esetben annyiszor 9 forintot kell fizetnie, ahány géppel kipermeteztek kertjében. Mint már említettük, a fenti példa nem általános érvényű, de a munkabéren, gépkölcsönzési díjon, szerköltségen kívül egyéb tételt felszámolni nem lehet. Kivételt képez az az eset, ha a víznyerés házi ku­takból nem lehetséges. Ilyen­kor be kell még számolni a fogat költségét is. Tekintettel — 6.50 Ft 390.- Ft összesen: 730.— Ft arra, hogy az elmúlt évek fo­lyamán egyes brigádok részé­ről visszaélések történtek, fel­tétlenül szükséges a folyama­tos munka ellenőrzése. Ez a feladat a községi felügyelőre és a földrriűvesszövetkezeti agronómusra hárul. Brigádok átirányítása csak a két község agronómusának megegyezésé­vel történhet. Fenti feladat végrehajtása szívós, szervező munkát igé­nyel, de a terméseredmény fokozása, a minőség javítása érdekében feltétlenül végre kell hajtani. A védekezés nemcsak egyéni, hanem nép- gazdasági érdek is, s ezt szem előtt tartva, kell hozzá­látni a feladat végrehajtásá­hoz. MEGYEI NÖVÉNYVÉDŐ ÁLLOMÁS ~ Nem lett volna szabad! — Nem — mondta a férfi határozottan, miközben a fa­lakat nézte, hogy ne kerüljön szembe a felesége tekinteté­vel. Három éve még nem tu­dott betelni a barna szemek­kel, amelyek — akkor — olyanok voltak számára, mint valami sötét, titokzatos és éppen ezért örökké vonzó barlangpár. — Nem lett volna szabad — ismételte meg az asszony sza­vait — de jobb, hogy most né­zünk szembe a ténnyel, mint­ha évek múlva... Most, ami­kor még fiatalok vagyunk. — Jobb, kétségtelenül jobb — támasztotta meg a fejét te­nyerében az asszony, s egy pillanatra ránézett a férfire. Ma még a férje, holnap a vá­lás után csak ismerőse, aztán emléke, hogy az idők múlá­sával a semmibe enyésszen. Tudta, mint ahogy a férfi, aki most vele szemben ül, most már idegenül és siető­sen, a férje is tudta, hogy nincs tovább, hogy nincs okuk már egymásban keresni sem a jót, sem a rosszat, most már csak arról van szó, hogy joguk se legyen. Csak ez van hátra, semmi más. Mégis, ta­lán az eltelt három év, a kö­zös gondok, amelyekre nem számítottak, az együtt eltöltött éjszakák, s az egymást váró nappalok, így együtt, három évbe sűrítve, mégis egy darab volt iramló életükből. Ültek egymással szemben A férfi már ment volna, hisz csak azért jött, hosszú hetek után, mióta elköltözött, hogy mégegyszer megbeszéljék, ho­gyan viselkednek a válóperi tárgyaláson, hogyan osszák el a „közös” szerzeményt, amely GYURKÖ GÉZA: valóban közös és szerzemény volt, szinte az utolsó ruhada­rabig. A férfi már ment vol­na, csak valahogy kínos volt először neki felállni és most utoljára. Mondanivalója nincs, már több mint egy éve nincs, legalábbis, amit ez a nő meg­értene, felfogna és értelmesen válaszolna rá. — Hús... csodálatos hús, kétségtelen. De ott belül olyan, de olyan üres, hogy ir­tózik az ember tőle... — Hát... akkor minden esetre kívánom, hogy kapjál egy megértő, a munkád után is érdeklődő, de a bogaraidat is eltűrő asszonyt — j egyezre meg a feleség, de nem moz­dult. — Köszönöm jókívánságai­dat, de egyelőre nem óhaj tok nősülni... Pihenni akarok, a bogaraimmal együtt — tette hozzá csípősen a férfi, s ci­garettát húzott elő a zsebéből. — Azt azért nem mondha­tod, hogy hétköznapi értelem­ben véve rossz élettársad vol­tam — nézett most már a fér­fire az. asszony. Az, idegesen felkapta a fejét, aztán elfor­dult, úgy válaszolt... —- Hétköznapi értelemben... Ez Volt kérlek az első értel­mes meghatározásod tőled a három év alatt... S ez is bu­taság... Igen, butaság... Ez a te, úgynevezett hétköznapi- ságod, képtelenséged a gon­dolkodásra, a kicsinyességed az élet bonyolúltabb problé­mái iránt, megszállottságod a szép ruha, s a festett száj napi- A FÉTERVÁSARl járás­ban 45 taggal megalakult az MSZBT elnökség. — AZ ELMÚLT hónapban a megyében a Szovjetunióban járt küldöttek 130 előadáson több mint 9000 dolgozó előtt számoltak be élményeikről.- A HEVESI JÁRÁSBAN megalakult az MSZBT agrár­tudományi, pedagógiai, egész­ségügyi és jogtudományi szak­osztálya. Az elnökség terv szerint dolgozik. — MÁRCIUS 10-én a Szak- szervezeti Székházban magyar —szovjet mezőgazdasági anké­tet tart az MSZBT, ahol két­száz mezőgazdasági szakem­ber vesz részt. Előadó: Somos András és dr. Pogácsás György, egye­temi tanár. Oltóanyag az ázsiai nátha ellen A berilini Robert Koch In­tézetben olyan oltóanyagot kísérleteztek ki, az ázsiai nát­ha ellen, amely sokszorta ha­tékonyabb, mint az eddig is­mert szerek. A többheti im­munitást adó gyógyszer alu- miniumoxid kristályokra tele­pített vírusokból áll. problémái és feladatai iránt... igen kérlek, ez volt az, ami tönkretette ezt a házasságot... Különben, végeredményben, gondolkodó ember lévén, ne­kem kellett volna már az első pillanatban észrevennem, hogy egymás mellett, csak ágyban lehetünk meg, de az élet, a művelt ember életében nem és ezerszer nem... — Miért vettél el három­heti ismeretség után? — Miért jöttél hozzám? — Te mondtad, hogy én csak egy hétköznapi ember, vagy még az se vagyok... Ezekután, mit vártál volna tőlem... Azt hittem, szerette­lek.­— Csak hitted? — kapta fel a fejét a férfi, azután legyin­tett. Nem fontos, most már egyáltalán nem fontos, Logv csa'; hitte és nem érezte, hogy szereti-e, vagy sem. Sokkal nagyobb tragédia, hogy ő, a közgazdász, az úgynevezett gyakorlati tények embere, úev tudta, hogy szereti ezt a nőt. Becsapták az érzékei. Tudatát az érzékek alá rendelle. De most mondja ezt, most és en­nek a nőnek? Úgy sem értené meg. Hallgattak mind a ketten. A szobában, amely most egy­séget alkot, .hol most min­dennek megvan a maga ki­jelölt, szinte mértani pontos­sággal kiméretezett helye, í ahol néhány nap és felborul ez a rend, ez a fegye'em — erre is milyen nehéz volt rá­szoktatni ezt az asszonyt —, ^^MetöizővetkezetiUJk^^ Rizstelep építés A larnaszentmiklósi Petőfi Termelőszövetkezet tagjainak évről-évre jó jövedelmet je­lent a rizstermelés. Ezért a kiöregedett rizstelepek pótlá­sára újat építenek az idén is. Most 90 hold — eddig termé­ketlen — szikest építenek be rizstelepnek. A munkálatok már befejezés előtt állnak, s a támaszén tmiklósi gépállo­más DT lánctalpas traktorai már meg is kezdték az ú.j telep egv részének szántását 2400 hold vegyszeres gyomirtás A megye termelőszövetkeze­tei az elmúlt években a gya­korlatban győződhettek meg a vegyszeres gyom 'rlás előnyei­ről. Az időben, kellő szaktu­dással elvégzett munka nem ritkán 1—2 mázsás termés- többletet eredményezett. Az idén eddig már összesen 2400 hold vegyszeres gyomirtásra jelentették be igényüket a ter- melőszövei kezetek a megyei Növényvédő Állomásnak A kiskörei Dózsa Termelőszövet­kezet egymaga 300 holdon végzett gyomirtást, s ezzel legkevesebb 400—450 mázsával több búzát termelnek. 15 vemhes üsző A mezőszemerei Üj Világ Tsz-ben az idén sokkal na­gyobb gondot fordítanak az állatállomány fejlesztésére. — mert rájöttek, hogy az állat- tenyésztés növeli nagy mér­tékben a jövedelmet, s a nö­vénytermesztés termésátlagá­nak fokozásához is elenged­hetetlen. Állatállományuk fejlesztésére most 15 vem­hes üszőt vásároltak. Tavaszi készülődés A besenyőtelki termelőszö­vetkezetben már készen áll­nak arra, hogy ha az idő en­gedi, azonnal hozzáfoghas­sanak a kora tavasziak veté­séhez. A termelőszövetkeze­tekben már mindenütt végzik a vetőmagvak válogatását, tisztítását, mire beköszönnek az enyhébb napok, már meg is lehet kezdeni a vetést. Minden 3 kai, holdra egy számosállat A poroszlói Rákóczi Ter­melőszövetkezet. tagjai az el­lenforradalom óta megkettő­zött szorgalommal dolgoztak, hogy a szövetkezet mielőbb kiheverje az ellenforradalom okoz'a károkat. A munkát si­ker koronázta, az elmúlt év­ben már 63 forint jutott egy munkaegységre. Az idén ezt növelni akarják, ezért elhatá­rozták, hogy fejlesztik az ál­latállományt, hogy minden három holdra jusson egy szá­mosállat. Anyakocákat is vá­sárolnak és minőségi juhállp- mányt létesítenek. Önképzőkör, tanulmányi kirándulások a verpeléti gazdakör programjában Heves megye dohány- és szőlőtermesztéséről jólismert községében, Verpeléten a kö­zelmúltban alakult újjá a gaz­dakör. A 120 tagot számláló kör több új kezdeményezés­sel teszi vonzóvá az összejö­veteleket, tanítja, műveli a gazdatársakat. Önképzőköröket szerveznek a tanulnivágyók számára, ahol a szakismeret növelésén túl programot dolgoznak ki a község növénykultúrájának fejlesztésére is. A gyümölcs­termelő kör például tanulmá­nyi kirándulást szervez a kecskeméti kutatóintézetbe, hogy itt a kajszíbarackter- melést tanulmányozza. Ha a tapasztalatcseré sikerül, a kö­vetkező években nagyobb te­rületen telepítenek kajszit, mert a verpeléti talaj erre kiválóan alkalmas. A szőlő- termelők célul tűzték, hogy MM M *■* •* H * WV a direkttermő tőkék helyébe mindenütt minőségi szőlőket telepítenek. Résztvesznek ab­ban a munkában is, amit az idei 120 holdas új szőlőtelepí­tés jelent a község termelő! számára. Kezdeményezésükre a verpeléti szőlőtermelő szak­csoport egyelőre háromholdas anya telepet létesít, hogy a megfelelő szaporítóanyag nagyrészét helyben állíthas­sák elő. A gazdakör helyiségében kéthetenként más-más kiváló szakember, neves előadó köz­reműködésével tárgyalják meg a legidőszerűbb kérdéseket. Ezenkívül — a kecskeméti tapasztalatcsere példájára — több más tanulmányi kirán­dulást is szerveznek, főként a gyümölcs és szőlőtermés megjavítása, kiterjesztése ér­dekében. M •* MM»« M rn M -# MM«» M ■* a szobában sűrű lett és der­medt a csend. Az óra ketye­gett csak az íróasztal sarkán, amely mögött annyit dolgozott esténként... S egyszer se kér­dezte, valóban, egyetlen egy­szer se jutott eszébe ennek az asszonynak, hogy mit csi­nálsz, mit dolgozol? Soha! Ült a sarokban, rádiózott, vagy valami szirupos könyvet olva­sott, aztán összekuporodva, mint valami macska, elaludt. Úgy felöltözve, s összegyűrve a ruháját... Eleinte még tetszett neki ez a macska tempó, később már ez is idegesítette. Minden. Az asszony gyerekes felelőtlen­sége az élettel szemben, buta fecsegése kollégái előtt, akik komolyak és jobbára művel­tek voltak, lelkesedése min­den után, ami talmi és értet­lensége mindazzal szemben, ami egy művelt ember szá­mára egyedüli értéket jelent­het. — Egy cigarettát... ha meg­kínálnál — törte meg az asz- szony a csendet... — Parancsolj — nyújtotta a férfi udvariasan a tárcáját, amelyre rávésette monogram­ját, éppen úgy, mint az ön­gyújtójára is. — Udvarias vagy — moso- lyodott el akaratlanul is az asszony — változatlanul ud­varias... S emiatt kicsit, nem is kicsit, gyakran nagyon is unalmas. A nők meg tudják bocsátani az udvariatlanságot, de a kimért udvariasságot, amely semmibevevést takar, azt soha... — Nem is sejtettem, hogy filozofálni is tudsz... Biztos olvastad valahol — legyintett a férfi most már korántsem udvariasan. — Valóban, nem vagyunk mi egymásnak valók... Az is­ten a maga hasonlatára te­remtette az embert, de ő te­hette, mert isten... Te is ezt szeretted volna, s hogy a má­sik olyan mint te, szerinted ak­kor az már üres és tartalmat­lan senki... Boldogtalan leszel világéletedben... — Köszönöm az útravalót, én udvarias vagyok és jósla­tok nélkül búcsúzom — állt fel a férfi hidegen. — Már mégy? — nézett „ rá elsötétülő szemmel az asz­szony. — Nincs már semmi keres­ni valóm itt... Felállt az asszony is. nézték egymást, akaratlanul is kutat­va valami, akármilyen vé­kony kis szál után, amelybe még meg lehetne kapaszkod­ni. Az asszony figyelte a fér­fit. szürke, kicsit összehúzott szemét, szögletes állát és sírni tudott volna... A férfi minden sejtjében érezni kezdte az asszony illa­tát, azt a kölnit, amelyet ő hozott, érezni a három évet, a megszámlálhatatlan forró ölelést és behúnyta a szemét, hogy ne lássa, — mert akkor gyűlölni fogja újra — csak érezze, amikor az asszonv át­fonja karjaival a nyakát... — Reggelig maradok... most már úgyis mindegy ~ mor­molta, s útálni kezdte magát gyengeségéért...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom