Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)
1958-03-04 / 35. szám
1*58. március 4. kedd NÉPÚJSÁG Egy este Petőfi hány ti n I Dobó István Gimnázium Igazgatósága A DÉLELŐTTÖS műszaknak vége. A becsületes napi munka után ki-ki siet otthonába, családjához. A szénporos ruhát tiszta ruha váltja fel. Az állam gondoskodott arról is, hogy a napi munka után a petőfibányai bányászok tudjanak szórakozni. Korszerű kultúrház, mozi, bő könyv- anyaggal rendelkező könyvtár, szépen berendezett KISZ-he- lyiség áll a szórakozni vágyók rendelkezésére. Persze van olyan is, aki inkább az italboltot látogatja... Vajon az állam által nyújtott szórakozási lehetőségeket hogyan használják fel a telep lakosai — ezt megnézni látogattunk el a telepre. Este hét óra felé jár az idő. A petőfibányai kultúrház előtt elegánsan felöltözött fiatal és idősebb bányászok beszélgetnek. A kaparószalag jobban mehetett volna... Marika nem jön... Jóska biztos a kocsmában van... — hordja a szél a hangfoszlányokat. Benn az előtérben egyikmásik ifjú jegyet vált az esti előadásra, míg a többiek fent a biliárdteremben és a könyvtárszobában keresik meg a szórakozást. A könyvtárszoba olvasótermének kényelmes puha székeiben sokan olvasnak, beszélgetnek. A barátságos kis helyiségben jól érzik magukat a telep lakosai. A közel öt és félezer kötetnyi szépirodalmi és szakkönyv között bőven válogathat a könyvtár 700 olvasója. A SZOMSZÉD teremből a biliárdgolyók koccanása hallatszik át. Benézünk. Elől egy szép nagy üvegszekrényben a televíziós rádió van elhelyezve, odébb két fiatal bányász sakkozik, s a terem másik végében a biliárdozók másik csoportja löki a színes golyókat a játszma megnyerésének reményében Itt találjuk a szinte mindennapos vendégeket, Kis Pál bácsit, Papp Istvánt, Varga Jánost, ök már törzsvendégek itt. Ahogy telik az idő, úgy szaporodnak a vendégek, s ki a sakkozók', s ki pedig a biliárdozók társaságában vegyül el. Közben a nagyteremben lévő mozihelyiség is megtelik nézőkkel, s megkezdődik a vetítés. A Kölni kapitányt játsszák. De talán nézzük meg a KISZ-fiatalok szórakozását is. Nagy Sándor KISZ-titkár kalauzol a sötét utcákon, a telep másik végén lévő KISZ- helyiségbe. — Egy kicsit messze van. pedig a fiataloknak helyet adhatnának a kultúrházban is — mondja Nagy elvtárs, s lámpát gyújt, hogy az előttünk lévő víztócsán némiképp száraz lábbal átkelhessünk. — Sokkal jobb lenne, ha mi is odaköltözhetnénk. A fiatalok is jobban szeretnének a kultúrházba járni, mert hát az a központban van — folytatja és a sötétben haladunk tovább, még két KISZ-fiatal társaságában. A KISZ-klub asztalitenisztermében két fiatal lány nagy port verve söpri a termet. — Azért nem kell olyan nagy port verni, ezért a kis takarításért — mondja csipkelődve az egyik fiatal. A két kislány, Vendel Magdolna és Sávoly Gizella elpirulnak, — folytatják a takarítást. BELJEBB, a másik szobában néhány fiatal beszélget. Kevesen vannak. A 130 KISZ tagot számláló szervezetből alig járnak ide néhányan. — Mi ennek az oka? •— kérdem. — Mint mar az előbb is mondtam — eléggé kiesik a telep központjából és a KISZ- fiatalok is a kultúrházba járnak szívesebben szórakozni. Pedig itt is van rá lehetőség. Sakk, ping-pong, társasjáték, rádió, mind-mind a rendelkezésükre áll, de valahogy mégis elkerülik a klubot. Hiba az is, hogy az idősebb bányászok nem keresnek fel bennünket. Pedig az ő érdekük is, hogy igazi fiatalokat neveljen a szervezet — tájékoztat a KISZ-titkár. Az utolsó állomás a Fehér ökör, vagy inkább úgy is mondhatnám, hogy a petőfibányai „Apák boltja”. Nem sokan vannak. Furcsának is találtam, hogy egy ilyen nagy bányaüzemben alig-alig vannak italfogyasztók. — Nem mindig van ez így — tájékoztat egy fiatal bányász. Hétköznap jobban a kultúrházba mennek, meg most sokadika is van. Aki törzsvendég, annak már elfogyott a pénze. Elsején annál többen adják át egymásnak az italbolt kilincsét. Van itt a telepen jó- néhány notórius szeszfogyasztó. Ezek, ha megkapják a fizetést, csak addig tart. Míg pénzük van, isznak, s ha elfogyott, mennek haza, s csinálják a családi botrányt. Nem egy esetben láttam, hogy hol az egyik, hol a másik felesége sír, mert a férje megint nem adott egy fillért sem a házhoz. Mint bányászok jól dolgoznak, s éppen azért furcsa, hogy a verejtékes munkával megkeresett pénzt két- három nap alatt elverik. A kultúrház ablaka már sötét. Itt is záróra van. — Előttem néhány fekete árny szaporázza lépteit, aztán eltűnik a bérház egyik lépcsőházában. Késő van. A hatalmas bérházak ablakaiban las- san-lassan kialszanak a fények, s csak az éjjeli műszak tompa zaja töri meg a csendet. AZ UTCÁN EGY fiatal párral találkozom. Lassítok, nehogy megzavarjam a búcsú legkedvesebb pillanatát. — Akjjor este hétkor a klubban — hallom a távolodó fiú hangját. Egy dolgos nap ért véget... a szél még futkároz egy kicsit a tetők között, aztán elcsendesül, mintha a napi „munka” után ő is nyugovóra térne. KISS BÉLA mm—mmmmmrnim** —i hálás köszönetét nyilvánítja azoknak a szülőknek, akik az iskola hangversenyének és báljának sikeréhez áldozatkész munkájukkal hozzájárultak. Csökken az önfogyasztás, olcsóbb a villamosenergia A Mátravidéki Erőmű karbantartó dolgozóinak alapos munkája lehetővé tette, hogv számottevő meghibásodás nem történt az elmúlt hónapban, így az üzemviteli dolgozók a rendelkezésükre álló gépi berendezést gazdaságosabban tudták üzemeltetni. Az egy kilowattóra villamosenergia előállításához szükséges kalóriát is sikerült lecsökenténi a tervhez képest. Ez mintegy 70 ezer forintos megtakarítást jelent. Az Erőmű saját önfogyasz- tását kereken 800 000 kilowattórával csökentette a tervhez képest. Ezt úgy sikerül elérni, hogy a dolgozók ügyel tek arra, hogy egyetlen villanymotor ne járjon feleslegesen, egyetlen villanyégő ne égjen ott, ahol erre szükség nincsen. LÉVAY ANDRÁS Közlemény — BAJZA JÓZSEF halálának 100. évfordulóján megye- szerte emlékünnepélyeket tartottak. Az emlékünnepélyek eseményeiről — anyagtorlódás miatt — lapunk szerdai számában számolunk be. Művelődési élet Verpeléten Verpeléten az az első tapasztalata az embernek, hogy lassan kinövi meglévő létesítményeit és a lakosságnak lassan minden szűk lesz. , A községi tanács elnöke, Nagy Gyula elvtárs erről így beszél: — Kicsi lett a kultúrházunk, egy-egy jó előadás alkalmával nem férnek be az emberek. Már megvan a tervünk is" a kultúrház bővítésére. Ezzel kapcsolatban a MESZÖV-vel szeretnénk megegyezni, ami valószínűleg sikerül is, és ráépítéssel szeretnénk a termen bővíteni. Ez gyakorlatban azt jelentené, hogy a jelenlegi háromszáz személyes kultúrház 400 személyes lenne és még a szakköri helyiségek is elférnének ugyanott. Megalakult a gazdakör is 70—80 taggal és azoknak sem tudunk helyiséget biztosítani. Szűk lett az iskola, kevés az óvodai férőhely, kicsi a bölcsőde. Nagy gondot ^okoz az iskola széttagoltsága, ami szintén a helyiséghiánnyal magyarázható. Legfőbb vágyunk egy új iskola építése, s akkor a meglévő iskolahelyiségeket fel tudnánk használni óvoda és bölcsőde céljára. A község lakossal sok társadalmi munkával járulnának hozzá ehhez a tervhez. Valószínűleg a honvédségtől is kapnánk segítséget és a felsőbb szervektől is. A színjátszás terén most mozgalmas az élet. A községben három színjátszó csoport működik, a tűzoltók csoportja a Szerelem című színművet mutatta be, a Nőtanács színjátszói a „Falu rosszá”-val készülnék, míg a KISZ fiatalok a Sári bírót akarják játszani. Ez a kezdeményezés jó és hasznos lenne, ha a három szervnek együtt lenne egy minőségi színjátszó csoportja, amely nyáron sem szóródna szét. Azt gondolnánk ezek után. hogy szórakozási lehetőségekkel* jól állnak a verpelétiek. Pedig nem így van. Idegen csoport nagyon régen volt a községben. A múlt évben tartott előadást utoljára a Gárdonyi Géza Színház. Van a faluban Ezüstkalászos gazdatanfolyam, szépséghibája csak az, hogy kevés a fiatal, s kevés a tsz tag is. Nagyon szépen látogatják az egészség- ügyi előadásokat. (S) Cjpahui íáradó Nagyobb terméseredményekért — A pétervásári járás termelőszövetkezetei is élnek a kormányadta kedvezmény lehetőségével, melynek értelmében olcsóbban kapják a műtrágyát, ha holdanként legalább egy mázsát használnak fel. A járás termelőszövetkezetei kivétel nélkül 1 mázsa műtrágya felhasználását irányozták elő holdanként. Ez a gabonaneműeknél hozzávetőlegesen 1.5—2 mázsa terméstöbbletet jelent holdanként. — A füzesabonyi Szabad Nép Termelőszövetkezet 5 évre szóló üzemtervet készíttetett a gépállomás laboratóriumával, a tervben 5 évre előre meghatározták, melyik földterületen kell talajjavítást végezni, hol, milyen szerves- és műtrágya alkalmazására van szükség. Apró érdekességek — EGYETLEN nőstény házilégy petéiből és az azokból fejlődő példányok utódaiból áprilistól októberig 720 millió légy fejlődhet. — A KÉZISZERSZÁMOK szabványosítása előtt, tehát alig egy évtizede, hazánkban 1162 féle kapát, 311 féle ásót, 360 fajta lapátot, 91 fajta vil-’ lát árusítottak. sör, vagy késik a házhelyjuttatás. * Szederkénypuszta. Istenmezejéhez tartozó település. Mezőgazdasági jellegű, fejlett állattenyésztésű puszta, öt-hat tanácstag jár be Istenmezejére tanácsülésre. A lakosság egységes, nagyarányú társadalmi munkával épített szövetkezeti székházat, most építik a kultúrházat is. Ha Murányi Gábor nevét említjük, — elismeréssel beszélnek róla. Ö az istenmezejei VB elnökhelyettese. Legutóbb őt választották megyei tanácstagnak is * Kultúrház épül Tarnaleleszen — Tárnálelesz községben régi probléma már, hol szórakozzanak a fiatalok, hol jöjjenek össze az idősebbek, az asszonyok. Ezt a problémát oldják meg az idén: hozzáfognak a kultúrház építéséhez. Mintegy nyolcszázezer forint beruházással készül el az új kultúrház, ahol a falu lakóinak szórakozásra, tanulásra egyaránt lehetőségük lesz. — A LEGVIZIGÉNYESEBB állat a vakond. Megállapították, hogy a vakond veséje testsúlyának mintegy 7 százalékát teszi ki. Istenmezejei mozaikok (Tudósítónktól) Istenmzeje 1583-ban Piri bin, Mohamed török spáhi hűbérbirtoka volt háromezer akcse évi jövedelemmel. A hódoltság megszüntetésével előbb kincstári birtok, majd pedig Benequen kamaratiszt nyerte el. 1715-ben kisnemesi falu volt, tíz jobbágy lakossal. 1828-ban már 1275, jelenleg pedig 2200 főnyi lakosa mm. Hatalmas fejlődésen ment keresztül, a község. A Szárazság nevű részen új községrész épült. A falu m,ezőgazda- sági jellege megváltozott. A lakosság jövedelmét az ipar biztosítja. A község hossza eléri a három kilométert. Megduplázódott a lakóházak száma is. 38 helyen dobol a hivatalsegéd, az üzletek milliós forgalmat bonyolítanak le. 1954. előtt summásnak, cselédnek m,entek a községből az alföldi úri birtokokra. A bányászok piszkos barakokkban heteitek, kerékpáron jártak be Egercsehibe dolgozni. S ma? Apa és fia együtt utaznak műszakra Ikaruszon, vagy besétálnak a helybeli bentonit bányába. Államunk 1946-tól közel egymillió forint beruházást adott a községnek. Ki gondol ma a múltra Istenmezején? A jobbágyságra, szolgaságra? Senki. Természetesnek veszik megváltozott életüket az istenmezejei asszonyok is. Sok mindent vásárolnak. Csak akkor van elégedetlenség, ha esetleg kifogy a Dobol a hivatalsegéd az utcán. Bányászok beszélgetnek. Este Mucsi elvtárs, országgyűlési képviselő tart beszámolót. Ludvig Lajos vájár felkapja a fejét. Mucsi elvtárs? Beszélnem kell vele, pedig műszakra megyek. Betelefonál a bányába. Engedélyt, kér, hogy a beszámolón résztvehessen. Elengedték? Bizonyára. * Egyik házon tábla: Gyöngyöspatai Termelői Közösség borkimérése. Előtte Ids csoport beszélget. Az egyik bányász magyaráz. Egyik kezében bányászlámpa, másikban literesüveg, borral, önt a többieknek, még rajta az éjszakai műszak sara, arcán fáradtság. Lelkesen magyaráz valamit a fronthajtásról, a tömítésről. Szétöntözgeti a bort, utána hazamegy lepihenni. Örömmel nézik a hatvaniak a város határában lévő próbafúrásokat. Végre megoldódik a város vízellátása. — A képen látható próbafúrás már 128 méter mély. s már vizet ad. Itt épül majd fel a hatvani Vízművek. Készül a polgári törvénykönyv Több száz éves cél valósul meg a polgári törvénykönyv elkészítésével. Végre írott, törvényerőre emelt jogszabály rendezi társadalmunk jogi viszonyainak jelentős részét, amelyet eddig csak egyrészt régi törvényjavaslatok, másrészt szétszórt jogszabályok és bírói Ítéletek százai szabályoztak. A törvénykönyv elkészült tervezetét a forradalmi munkás-paraszt kormány széleskörű vitára bocsátotta. Országszerte megindult a vita töltötte. Jogászok és másfoglalkozású dolgozók is igyekeznek javaslataikkal, bírálataikkal minél tökéletesebbé tenni. E törvénykönyv az állampolgárok, az állam, az állami, gazdasági és társadalmi szervezetek vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza a társadalom anyagi és kulturális szükségleteinek egyre növekvő mértékű kielégítése, a szocializmus építése érdekében. A törvény védeni fogja a polgáruknak személyükhöz fűződő jogait és törvényes érdekeit, biztosítja a polgároknak jogaik szabad gyakorlását e jogok rendeltetésének megfelelően. Fokozott oltalmat biztosít a társadalmi tulajdon.nak, de előmozdítja az állampolgárok munkával szerzett tulajdonának gyarapodását is. A törvényjavaslat viszont nem nyújt oltalmat a joggal való visszaélésnek és megköveteli, hogy a polgári jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a feleknek olyan magatartást kell tanúsítaniuk, hogy érdekeik érvényesítése a közösség érdekével összhangban álljon. A felelőnek a polgári jogi viszonyokban kölcsönösen együttműködve és a szocialista együttélés követelményei szerint kell eljárni. Az együttműködést a kötelezettségek pontos teljesítésével és a jogok rendeltetésüknek megfelelő gyakorlásával kell megvalósítani. A polgári jogok megtartását külön is kötelességévé teszi valamennyi állami szervének. A jogsérelmeket természetesen a bíróságok orvosolják. A javaslat biztosítja a személyhez fűződő jogokat és bármiféle sérelemmel szemben súlyos következményeket helyez kilátásba. Nem szabad semmiféle hátrányos megkülönböztetést alkalmazni valakinek a. neme, felekezete, vagy nemzetisége miatt, védi a polgárok lelkiismereti szabadságát, személyi szabadságát, testi épségét, és becsületét. így például a megsértett eléeté- telt követelhet és szükség esetén az elégtételnek megfelelő nyilvánosságot kell biztosítani. A törvénykönyv a társadalom szükségleteinek kielégítése érdekében elismeri és védi a tulajdont, A társadalmi tulajdont (állami és szövetkezeti) fokozott védelemben részesíti. Amennyiben a magán- tulajdon felhasználása nem ellenkezik a közérdekkel, szintén védelerafcran részesül. Az állam támogatását élvezi az egyénileg dolgozó parasztok, kisiparosok, kiskereskedők munkával szerzett magántulajdona is. A személyes szükségletek kielégítését közvetlenéi szolgáló vagy előmozdító javak — családi házak, berendezési tárgyak és használati tárgyak, háztáji, gazdasági körébe tartozó vagyontárgyak — személyi tulajdonnak minősülnek, amellyel a tulajdonos a törvénynek megfelelően szabadon rendelkezhet Jelentőségének megfelelően nagy helyet foglal el a törvényjavaslatban a kötelmi jogi rész: a szerződések szabályainak megállapítása. Ugyanis a szocialista társadalomban a szerződések jogintézménye rendkívül sokoldalú szerepet tölt be. A népgazdasági terv végrehajtására, a kölcsönös együttműködés biztosítása végett szerződéseket kötnek egymással az állami vállalatok. E szerződési rendszer ugyanis még inkább serkenti a vállalatokat a teiv pontost teljesítésére, mert a szerződésben kötbért is kötelesek kikötni. Ugyanakkor a szövetkezetek és a kisárutermelők termelési és árukapcsolatait is az egymással kötött szerződések szabályozzák. Az örökösi jogi rész egészen újszerűén szabályozza a túlélő házastárs (akár feleseg, akár férj) vagyonjogi helyzetét. Kimondja, a törvényjavaslat, hogy a törvényes örökösök elsősorban az örökhagyó gyermeke és az örökhagyó házastársa. A gyermekek és a házastárs fejenként egyenlő részben örökölnek. Tehát a házastárs any- nyit kap az örökségből. mint egy-egy gyermek. Örökrészül elsősorban az örökhagyóval közösen használt háztartási és berendezési tárgyakat kell kiadni. Ugyanekkor másik lehetőség is biztosítva van a túlélő házastársnak. Mégpedig ezen gyermekrésznyi örökség átvétele helyett választhatja az egész hagyaték haszonélvezetéi, úgy, hogy az addigi életszínvonala biztosítva legyen. Befejezve e rövid áttekintést megállapítható, hogy a polgári törvénykönyv életbeléptetése jelentős mérföldköve lesz a szocialista jogalkotásnak. Dr. Szalóki László ügyvéd.
