Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-21 / 50. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ttápt'jfc', A Tanácsköztársaság ifjú katonája volt KI»’ AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 50. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1958. március 21. péntek • Emlékezünk A magyar nép történelmének lapjain lángoló arany- betűkkel áll ez a dátum: 1919. március 21. a magyar pro­letárforradalom győzelmének, a Magyar Tanácsköztársa­ság megalakulásának dátuma. Az elnyomott magyar munkások és parasztok — a nemzetközi proletariátus vö­rös zászlaját magasra emelő kommunista párttal az élü­kön — fegyverrel, vérük hullásával, a magyar nép több- évszázados szabadságharcainak természetes folytatása­ként, a győzelmes Nagy Októberi Szocialista Forradalom nagyszerű példáján megteremtették a dolgozók igazi sza­badságát. megdöntötték a kizsákmányolok hatalmát. E győzelmi nap harminckilencedik évfordulójára em­lékezünk most, s az emlékezés mély tiszteletével, a 13 éve újra, s most már mindörökre szabad emberek tisztelgé­sével hajtjuk meg zászlóinkat. Március 21, a tavasz első napja. Az emberek szívé­ben és lelkében — a nagy természettel együtt — ilyen­kor virágzásnak indul minden. Vágyak, remények, ter­vek ... Hány évszázadon, évtizeden és éven át őrizték szí­vük és lelkűk legmélyén az elnyomottak a felszabadu­lás, a szabadság, az emberhez méltó élet vágyát? S a múló sötét évek alatt hány ember áldozta életét a sza­badságért — e legnagyobb, s legnagyszerűbb eszméért? Ezrek és ezrek — s mindig a. legjobbak. De az elesettek helyére mindig új harcosok álltak. 1919. március 21 — a Nagy Október világító fáklyá­jának fényénél, a magyar kommunisták-szította, régi rendet égető tüzénél — valóra váltotta az évszázados vá­gyakat és reményeket. „Magyarország proletársága — írja a Vörös Újság — a mai nappal a maga kezébe vesz minden hatalmat... a munkásság nem hajlandó többé a nagytőkések és nagybirtokosok igájába hajtani a fejét... Éljen a proletárdiktatúra! Éljen a Magyar Tanácsköztár­saság!“ És megszólalt a költő is, Tóth Árpád, és üdvözli „Az új isten”-t: „... A diadalmas vörös lüktetés — A mi bús vérünktől is gazdagul! — S világra ömlő harsonád sodrában — Gyötört torkunk reszkető hangverése — Sze­rényen s mégis segítve simul: — A kicsiny, árva magyar jaj-patak — A messzezengő, nagy moszkvai árba, — Mely most tisztára mossa a világot: — Hozsánna néked, új isten, hozsánna!“ S Móricz Zsigmond, az igazmondó író. az elnyomott nép írója a Somogybán megalakult terme­lőszövetkezetekbe indul nagy lélekkel, s azt írja: „Való­ságos csoda, amit most láttam... A vörös forradalom tavaszi lázától a már érett és megduzzadt népléiek egy­szerre szétrepesztette a nagybirtokosok külső kopán- csát...“ Majd később: „A kommunizmus... meg fogja hozni az Individuum valódi kivirágzásának nagyszerű korsza­kát ... Magyarországon... most kezdődik az igazi, bol­dog és emberi élet.’’ A Magyar Tanácsköztársaság, a magyar kommunis­ták valóban az egész dolgozó nép vágyait, reményeit, cél­kitűzéseit valósították meg. A tanácshatalom létrehozása, a gyárak, bankok, nagybirtokok köztulajdonba vétele, az új proletárjegrend megteremtése, a nyolcórai munka be­vezetése, a nőkről, a proletár anyákról való gondosko­dás. a tanulás, a szórakozás, a kulturális fejlődés és fel­emelkedő* lehetőségeinek széleskörű biztosítása ezek voltak azok a legfőbb intézkedések, amelyek az elnyomás alól felszabadult dolgozó tömegeket osztatlanul a prole­tárhatalom mögé sorakoztatták. S amikor a cseh és ro­mán burzsoá csapatok rátörtek a Tanács-Magyarország- ra, — az első hívó szóra fegyvert ragadott a munkásság, a nép a proletárhaza védelmére. Az első Magyar Tanácsköztársaság — a túlerőben lévő ellenséggel körülvéve, elszigetelődve és magára ma­radottal? — elbukott, de emléke élő erőforrás volt és ma­radt a kommunisták és a magyar munkásmozgalom sza­mára. És szükség is volt erre az erőforrásra a bukást követő fehér terror alatt, majd a két világháború közötti antifasiszta harcokban, majd pedig a felszabadulás után, mikor a szabad hazában hozzákezdtünk a szocializmus alapjainak lerakásához és felépítéséhez. Élő erőforrás volt számunkra a Magyar Tanácsköztársaság emléke akkor is, amikor fegyvert kellett fognunk az 1956. októberében fel­támadt, a hajdani siófoki, orgoványi fehér terroristák gyilkos utódai ellen. Tudtunk erőt meríteni a harcokhoz ebből a forrásból, s a harcokban most már nem voltunk, s nem vagyunk egyedül. Segítette és segít a Nagy Okto­ber szülötte, a Szovietunió segítettek és segítenek a test­véri országok bennünket. így összefogva, hatalmas a mi erőnk — legyőzhetetlenek vagyunk. Emlékezzünk... A zászlók selyme magasan lobog a tavaszi szélben. Az ünnepi zászlók alatt állunk. Szí­vünk és karunk munkában edzett, erős és bátor. Tisztel­günk, s a zászlók, ott fenn a magasban, erőnket, győzel­meinket és a jövőbe vetett bizodalmunkat hirdetik. Az egri szőlősgazdák risszaszerzik a borvidék régi jó hírnevét Ma: Kolacskovszky Lajos: A DICSŐSÉGES MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG ★ EGYÉVES A KISZ ★ Tóth Árpád verse: ÜJ ISTEN ★ Dr. Hortobágyi Tibor: BORAINK INGYENMUNKÁSAI ★ SPORT ★ KÜLPOLITIKA Pineau—Adenauer találkozó Bonn (DP A): Pineauj francia külügyminiszter már-< cius 28-án, valószínűleg csak; egynapos látogatásra Bonnba; érkezik. Pineau Brentano-’ val és Adenauerrel meg-5 tárgyalja a nemzetközi helyze-j tét, főképpen a csúcsértekezlet előkészítésének kérdéseit. Ez a felvétel már az 58 éves Liptai Jánosról készült, aki 39 évvel ezelőtt, 1919. március 21-én Hatvanban egy építési irodán hallotta az örömhírt: a Tanácsköztársaság ki­kiáltását. Az ifjú Liptai János az ifjúsági szervezet vezetőségében dolgozott,, majd később vörös katona lett. Napjainkban mlnf kőműves munkálkodik, esténként pedig az 1919-es emlékeit írogatja naplójába. /óVWVVV\AA\WvWAA(VWV'A Új gyalogos leiül járó épül a füzesabonyi vasútállomáson (Tudósítónktól) Füzesabonyban nemrég ad­ták át a forgalomnak az új vasúti felüljárót. Ez a léte­sítmény azonban — mivel az állomástól távol esik — főleg csak a járművek részére elő­nyös. A gyalogjárók nagy örömé­re hetekkel ezelőtt mór hoz­zá is kezdtek a gyalogos fe­lüljáró elkészítéséhez is. Ez a vasútállomás mellett a régi felüljáró közvetlen szomszéd­ságában emelkedik. A régit természetesen lebontják, mi­vel az új sokkal korszerűbb, nagyobb teherbírású lesz. Az építkezés még az év ele­jén megkezdődött. Kiásták a hatalmas betonpillérek alap­jait, megérkeztek az új átjáró hatalmas vasvázai, s a mun­kások hozzáláttak ezek üsz­szeillesztéséhez. Most pedig egy hatalmas mozdonydaru is megérkezett Füzesabonyba. A gigantikus méretű, nagy gép- óriás feladata, hogy a több tonna súlyú híclsaaskezetet a betolta!apókra emelje. A nagy és érdekes munká­nak igen sok nézője akadt,. Vasutasok, diákok errtbergyű- rűje, fényképészek sokasága figyeli, s örökíti meg azt a pillanatot, mikor a mozdony­daru a levegőbe emeli a hídszerkezetet és a betonlap­ra helyezi. Az építkezés munkálatai jó ütemben haladnak, s rövide­sen elkészül az összekötő híd a község és a telep között. A lakosság várva várja azt az ünnepélyes pillanatot, amikor az építőmunkások átadják a hidat a forgalomnak. Lehet, csak akarni kell Füzesabonyban sárosak, lucskosak voltak a gyalog­járók, ezért elhatározták, hogy társadalmi munkával sártalanítják a járdákat. A községi tanács is megtette a magáét. Salakot vásárolt 1800 forintért, amit a gazdák a helyszínre fuvaroztak, a gyalogosok pedig elterítették a gyalog] árókon. Társadalmi munkájuk értéke több mint husfonkétezer forint. Ered­mény: eltűnt a sár a füzes­abonyi gyalogjárókról. Az egri szőlőtermelők még az elmúlt évi szőlőtermelési ankéton, melyen közel 500-an vettek részt, azt a fogadal­mat tették, hogy rövid pár év múlva visszaszerzik e törté­nelmi borvidék régi jó hírne­vét. Fogadalmukat már eb­ben az évben valóra vált­ják. A termelők még a téli hónapokban is százával, dol­goztak a szőlőkben, kivágták a régi, kiöregedett tőkéket, íe előkészítették a talajt a pótlásra. Az elmúlt két hét­ben, az egri borvidéken nagy szorgalommal fogtak hozzá a szőlők nyitásához és metszé­séhez. Csütörtökön délig több mint másfélezer holdon vé­gezték el ezeket a munkákat. Ezenkívül a rossz régi tőkék selejtezése eredményeként a tavasz folyamán közel há­rommillió új szőlőtőkét ül­tetnek. (Készéi) LauberJános a Mátravidéki Erőmű turbina­üzemének egyik legjobb dolgo­zója. Hat éve dolgozik az üzemben, s azóta mind a mű­szaki vezetők, mind munka­társai megbecsülését élvezi. Egyik jó jellemzője még az, hqgy ha valami hibát követ el, azt be is ismeri és azon leg­rövidebb időn belül változtat. Több esetben volt már újítása, melyekkel sok dolgozó munká­ját könnyítette meg. Vezetőség választó közgyűlés az Egri Kötő- és Háziipari Szövetkezetnél Az Egri Kötő- és Háziipari Szövetkezet március 22-én tartja vezetőségválasztó köz­gyűlését. A szövetkezeti ta­goknak ezen a délutánon szá­mol be a vezetőség 1957. év eredményeiről, itt döntenek -az új tagok felvételéről, s meg­választják a szövetkezet új vezetőségét. A hivatalos ün­nepség után a szövetkezet tag­jai és hozzátartozói közös va­csorával üneplik az eredmé­nyes 1957-es évet. A wlS*é|»ek-s*c|»c*‘ Füzesabonyban Megyénkben megindult, a „Hámán Kató kulturális ver-, seny”, amely előreláthatólag gazdag eredményekkel vég-, ződik. A megye községéiben legtöbb helyen még csak a próbáknál tartanak. így Fü­zesabonyban is. Heltai Jenő: „Szépek szépe” cíipű operett­jének előadására készülnek az általános iskolások. Pélyi Klára tanítónő a „főrendező”, Gál Ida és Zaly Béla pedagó­gusok 'á tánctanárok. Pélyi K,lára önfeláldozó munkáját pddig már két komoly- szín­darab dicséri, a Szépek szépe lesz a harmadik. A kis falusi nebulókat már 10 éve oktatja, szabad idejüket együtt töltik, szerepeket tanulnak, amely- ivei hozzájárulnak nemcsak az iskola, hanem az egész falu kulturális életének fejlesztésé­hez. (Gyulai Ibolya) Kétszerannyi tenyészkost adnak át az idén megyénk állami gazdaságai Az állami gazdaságokban, ez évben már széles körben alkalmazták a tavaly még csak kísérletként kipróbált mesterséges megtermékenyí­tést. Az új módszer kiváló ered­ménnyel jár: az idén — me­gyei átlagban — 90 százalékos volt a vemhesülés, az ellesek jól sikerültek és gyakori volt az ikerellés. A Pusztaszikszói Állami Gazdaságban különösen . nagy sikerről számolhatnak be a tenyésztők. Eddig még nem értek el sohasem 98 százalé­kos vemhesülést a dormándi törzstenyészetükben, s nem volt ennyi ikerbárányuk sem: Ismeretlen kimetszetek Alma-Ata (TASZSZ): Alma- Ata közelében az Ala-Tau szikláin körülbelül ezer, eddig ismeretlen kőmetszetet fedeztek fel. A metszetek állatokat — bölényeket, 1 iramszarvasokat, kutyákat, lovakat — ábrázol­nak sőt vadászjeleneteket is rénszarvason, pamír-koson. Az egyik szikiár fennmaradt egy metszet, amely vademberek táncát ábrázolja a nap körül, a másikon a medvebőrökbe bújt emberek táncolnak. Az új lelet feltárja a Ka­zahsztán területén élt nomád törzsek élet- és vallási körül­ményeit. csaknem száz ikerellés fordult elő. A jól szaporodó, egészséges állományokból megyénk ál­lami gazdaságai az idén a tavalyinál kétszerié több te­nyészkost adnak át a közte­nyésztés számára. (Szinnyei) Az egeresein bányatele­pen a szép legényszálló gondnoka az idős Bóta néni. Gondosan rendbentartja a szállót, vigyáz a „gyerme­keire", mert így hívja a la­kóit. Meleg, barátságos hangú mindenkihez, ő tölti be a mama szerepét. Hozzá­fordulnak panaszaikkal és örömükkel. Már eddig 30 fiának a lakodalmát érte meg és ez a tavasz is újra biztató híreket hoz Bóta néninek. Egy barna fiú megjegyezte, hogy közeleg a 31. lakodalom is. A ta­vasz úgy látszik, Bóta néni fiait sem „kíméli", s nem lehetetlen, hogy a 30 egy- néhányadik lakodalomra is sor kerül még a tavasszal. (—ács)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom