Népújság, 1958. március (13. évfolyam, 34-58. szám)

1958-03-20 / 49. szám

1958. március 20. csütörtök NÉPÚJSÁG A társadalmi tulajdon védelméről tartottak értekezletet a kereskedelmi szervek vezetői A kereskedelmi vállalatok igazgatói, főkönyvelői és fő­ellenőrei értekezletet tartot­tak március 17-én. A beszá­molót Bittner Jánosáé, a Kereskedelmi Felügyelőség vezetője tartotta. Beszámoló­jában a társadalmi tulajdon védelméről, a leltározásokról és a raktárak kezeléséről be­szélt. Elmondotta, hogy komoly hibák vannak a sorozatosan hiánnyal záró boltoknál. A vállalatok igazgatói megnyug­szanak abban, hogy a hiányt egyszerűen csak megtéríttetik. Nem vizsgálják meg a hiány okait, amelyből az adódik, így a boltvezetők még fe­lületesebbek lesznek. A raktározással igen sok probléma merült fel a megye területén. A nagykereskedel­mi vállalatok nem rendelkez­nek megfelelő raktárhelyiség­gel, s így az áruvédelem nincs biztosítva. Ebből követ­kezik az, hogy igen sok árut le kell értékelni. Előfordul olyan eset is egy-egy válla­latnál, hogy jobb gazdasági eredményt mutassanak ki, a csökkent értékű selejtárukat nem leltározzák fel, — csak jegyzőkönyvezik. Ez nem mu tat igazi képet a vállalat mű­ködéséről. Hiba az is, hogy egyes raktárosok hanyagul kezelik az árut, a rágcsálók ellen nem védekeznek, s ezek egy-egy raktárban évente többszáz forintos kárt tehet­nek. A beszámolót élénk vita követte. Tengeri kígyó, vagy villamosítási terv? Három éve lesz, hogy a recski Kékesi Gyopár Terme­lőszövetkezet betervezte a a villamosítást. Ezt örömmel üdvözölték a felsőbb szervek is. Jóváhagyták a tervet, a termelőszövetkezet megvásá­rolta a többezer forint értékű vilanymotort, darálót, vízszi­vattyúkat, és abban remény­kedett, hogy a nagy befekte­tés nemsokára meghozza a várt eredményt is. A villamosítási terv azon­ban azóta is papíron maradt, illetve azóta annyi kérvény, észrevétel, levél és sürgetés ment ebben az ügyben, hogy az maga több kiló papírt fo­gyasztott már. Jártak Pesten, Egerben a recskiek és jártak már Recsken a pesti, egri il­letékesek, ígéretek születtek, csak éppen villamosítás nem. Hol a trafón akadt el a dolog, hol máson, míg végre három­éves huza-vona után február elején megjelent egy bizott­ság a szövetkezetben, hogy kimérje, kijelölje a magas­feszültségű vonal helyét. Sok vita előzte meg ezt a kijelö­lést, az egyik hely azért nem volt jó, mert oda több oszlo­pot kellett volna leállítani, a másik azért, mert a gyümöl­csösök felett húzódott volna. Végre kijelölték azt a helyet, ahol januárban már eredeti­leg is megkezdték a vonal építését. A tanács kötelezte magát, hogy azon a helyen nem oszt házhelyet, illetve biztosítja, hogy a vezetéktől 10 méteren belül ne építkez­zenek. A bizottság jegyzőkönyvet készített; hazament és meg­kezdték végre a munkát. A öröm azonban korai volt, mert két egyénileg dolgozó paraszt, akinek a kertje vé gén húzódik a vezeték, meg­fellebbezte a döntést. A me gyei tanács igazgatási osztá­lya anélkül, hogy kiszállt volna a helyszínre, megkér­dezte volna a községi és a járási tanácsot, bentröl, az íróasztal mellől hatálytalaní­totta a járási tanács intézke­dését. Újra csak megakadt az egész. A recski termelőszövetke­zet és a községbeliek is, akik nek éppen úgy érdekük, hogy végre dolgozzon a szövetke zet darálója, hogy ne kelljen más faluba járni daráliatni, most várják, meddig tart még a huza-vona, mikor in­tézik el a hároméves kérést. Remélhetőleg habíarosan és nemcsak az íróasztal mel­lől, hiszen ez szorosan hoz­zátartozik a termelőszövetlze- zet fejlesztéséhez, amire vég­ső soron törvényrendelet is is van. — deák -• Vermes István, a Textil­nagykereskedelmi Vállalat igazgatója hozzászólásában el­mondotta, hogy a jelenlegi legnagyobb probléma a rak­tár. A konfekcióáruk egymás­ra vannak rakva, s nincs meg a szükséges levegőjárat, ez az áruk értékcsökkené­séhez vezet. Gyulavári elvtárs az ügyészség részéről kifejtette, hogy a hiányok és a többle­tek nemcsak a raktározás hi­ányosságaiból adódnak. Eh­hez hozzájárul a munkafegye­lem be nem tartása is. Elő­fordult Gyöngyösön, hogy az egyik italbolt előtt kint tá­rolták a sört, ahonnan ellop­tak két hordóval. Maguk a raktárosok is törik-zúzzák az árut nem gondolva arra, hogy esetleg az évvégi leltározás­nál abból igen nagy hiány adódhat. Szükséges lenne az ellenőrök fokozottabb mun­kája. Több esetben az ellen­őrök csak beköszönnek az üz­letekbe, italboltokba, meg­isszák a maguk adagját és továbbállnak. Az ellenőröket is ellenőrizni kell, mert elő­fordult már olyan eset is, hogy egy rendőr több hibát állapított meg, mint a revi­zor — fejezte be hozzászólá­sát Gyulavári elvtárs. Ez az értekezlet remélhető­leg sokat segít majd a tár­sadalmi tulajdon védelmében a kereskedelem területén. (KISS) Betete zték a itfaBlcs6s téli nőnkéit az irádi fez-ben A megye gyümölcsöskertjei­ben serény munka folyik. Tisz­togatják, drótkefézik, ápolják a fákat. Ivádon a Dózsa Tsz. 18 holdas gyümölcsösében már a tisztogatást befejezték és a melegebb idők beálltával azon­nal megkezdik a permetezést is. Kell, hogy gondosan ápol­ják e gyümölcsöst, hisz idén nem kevesebb, mint 13 vagon almára számítanak. Végetértek a téli mezőgazdasági szakelőadások Füzesabonyban, de a megye más helyein is végetértek a téli hónapokra beindított me­zőgazdasági szakelőadások — Füzesabonyban március 12-én ünnepélyesen fejezték be az előadássorozatot. A harmincöt hallgató és -az előadók elhatá­rozták, hogy az ősszel újabb előadásorozatot indítanak be, sőt jövőre Ezüstkalászos tan­folyamatot is indítanak.- MA ESTE 7 ÓRAKOR az egri városi művelődési házban irodalmi esten „Gárdonyi Gé­za” címmel tart előadást Dr. Somos Lajos tanár.- A GYÖNGYÖSI városi kul- túrházban 20-án, este 6 órakor a Tanácsköztársaság kikiáltá­sának 39. évfordulóján emlék­estet rendeznek, melyen ünne­pi beszédet mond PÁPAI GYULA, a Vas- és Fémipari Vállalat igazgatója. .^le^MelÖJZÖvdkezetiiiMk^ Mi újság a poroszlói termelőszövetkezetekben? Poroszló, 1958. tavasza Ki­lenc évvel ezelőtt ebben a községben is gyökeret vert a első tsz, s ma már a község lakosságának 42 százaléka dolgozik közösen. A szövetke­zetek közül a három legna­gyobb III-as típusú, s ezek mellett még jónéhány f es tí­pusú társulás is működik. Most pedig látogassunk el néhány nagyüzemi gazdaság házatájára, nézzük meg, ho­gyan élnek, mennyit fejlőd­tek tavaly óta. mik áz idei terveik, egyszóval, mi újság a tsz-ekben? Elsőnek a RÁKÓCZI TSZ gazdaságába látogattunk el. \ szövetkezet könyvelője irömmel újságolja, hogy ta- /aly ősz óta 11 új taggal gyarapodtak. Az. új belépők íözül Halász János 12, Ha­lász Ferenc pedig 8 hold földdel növelte a közös gaz­daságot. A szövetkezet tag­sága ezenkívül jogos büszke­séggel emlegeti még a leg­újabb belépőt, Marcali György kétútközi juhászt is. Ez az ember néhány héttel ezelőtt felkereste őket, s el­mondta, hogy 270 birkájáv és 14 hold földjével szeretne belépni a termelőszövetkezet­be. Jól jártak a szövetkezet tagjai, hiszen juhállományuk és szakértő juhászuk is lett egycsapásra. Előzetes számí­tások szerint a nyírás után 30—40 ezer forint jövedelmét hoz majd a szövetkezetnek. A másik újság: ép. nagy gondban fő a tagság fe.,e. Da­rálót és raktárhelyiségei sze­retnének vásárolni. A dará­lójuk ugyanis már évek óta bérelt helyiségben működik, s most a tulajdonos el akarja adni ezt az épületet. A baj ezután ott kezdődik, hogy az eladó házra a helybeli ve­gyes KTSZ is rátette a ke­zét. Egyelőre még tart a ve­télkedés, s nem tudni, ki lesz a helyiség új gazdája. Ä szövetkezet tagsága min­denesetre nagyon szeretné, ha ők lennének az új tulajdono­sok. Az idei tervekről annyit, hogy az emberek újúlt erővei és lelkesedéssel készülnek a nagy munkára. Lófogatuk és 6—35-ös vontatójuk hordja a földekre a trágyát, vetik a borsót, az állatgondozók pe­dig igyekeznek mielőbb jó kövérre hizlalni azt a 20 bi­kát, melyet szerződésbe ad­nak át az államnak. Ezzel is 70—go ezer felállttal növelik a tagság idei jövedelmét. A község legnagvobb és legrégibb közös gazdasága a BÉKE TSZ Az elnököt — Szajlai Istvánt — hiába is keressük, nem ta­láljuk az irodában. A jó el­nököt ilyenkor már ritkán látni idehaza, — mondja Habóczki Antal, a szövetke­zet párttitkára. ■ — Kinn van a határban a fogatosokkal. mert már megkezdték a bor­só vetését. így tudtuk meg, hogy a szövetkezet az idén 45 hold területen termel szer­ződéses borsót. Mégis a legnagvobb újsáe — amivel itt fogadnak — az hogy nemrég vásároltak kél traktort és meglepően olcsón 22 ezer forintért. De hogyan jutottak hozzá? QtQ.tjzdltLZttm'iJjől Az ecsédi külszíni fejtésnél öt méter vastagságban 30 ezer tonna lignit hever. Jó 100 lé­pésnyire tőle az irodában nóg­rádi szénnel tüzelnek, mely ki tudja, hány tucat, vagy 100 kilométeres utazás után kerül az ecsédi bánya kályhájába. E furcsaságnak magyarázata a következő: a bánya, mely na­vi 100 vagon szeúet tud ter­melni, azért tüzel nógrádi szénnel, mert nincs mázsájuk, hogy lemérhessék, mennyi szenet tüzelnek el — a saját­jukból. Meg aztán csak nóg­rádi szénre kaptak kiutalást. íme, egy „szakács”, aki nem eszi meg saját föztjét. Pedig az is volna olyan jó, mint a szomszédé. Olyan olcsó már a tojás, hogy szinte dobálják a vásár­lók után. Legutóbb Gyöngyö­sön már egy forint 20 fillérért árusították az üzletekben, s még így is nehéz eladni a nagymennyiségű tojást. A ve­vő persze nagy „úr”, válogat, fitymálja az árut, s a falusiak kosarában sorakozó tojások fö­lött ilyesfajta párbeszéd ala­kul a felvásárló vállalatok nem nagy dicsőségére: — Nincsenek nagyobbak, nő­ném? Ezek olyan kicsik, mint­ha galamb tojta volna. Mire a néni sértődötten így utasítja vissza a rágalmat: — Ugyan, hová gondol ked­vesem, az aprókat már eladtuk a vállalatnak. KOVÁCS ENDRE Amputált kanári, altatott disznó, ,.gyomros" ló — látogatás a gyöngyösi állatkórházban — AMIKOR MEGKAPTAM a feladatot, hogy riportot kell írnom a gyöngyösi állatkór­házról, először nagyot cso­dálkoztam a dolgon, mert ál­momban sem gondoltam, hogy ilyen intézmény létezik. De nemcsak én nem tudtam a lé­tezéséről, hanem a bennszü­lött gyöngyösiek sem, és akik­től érdeklődtem a kórház he­lye felől, tréfának vették a dolgot és legtöbben az iránt érdeklődtek, hogy talán be­tegnek érzem magam. Végre aztán kiderült, hogy megyénk egyetlen ilyen léte­sítménye a gyöngyösi Mén­telep mögött van, és már két­éves múltra tekint vissza. Dr. Goóts László, az inté­zet vezetője elmondta, hogy az a kisebbik hiba, hogy a gyöngyösiek és az újságírók nem tudnak a kórházról. A baj az, hogy a gazdák között sem terjedt el még eléggé a híre és így sok olyan állat kerül kényszervágásra, melye­ket még meg lehetett volna menteni. Jellemző, hogy fenn­állásának első három hónap­jában összesen három „beteg” kereste fel a kórházat. Ma már átlagban havi 150 láto­gató jelentkezik, de még több állatot is el tudnának látni. Nézzünk szét hát egy ki­csit ebben a furcsa kórházban. A rendelő egy hatalmas be­tonos helyiség, melynek egyik sarkában a műtőasztal áll, a másik sarokban a kaloda. Ez­zel tarják féken a vizsgálat­ra kerülő állatot. A rendelő mellett modernül berendezett laboratórium, ahol különböző vizsgálatokat végeznek: meg­vizsgálják az állat tejét, mérik • versejtsüllyedését, vagy ürü­lékében a májmételykór bak­tériumait keresik. A rendelő előtti udvaron már sokan várnak, így Goóts László megkezdi a vizsgála­tot. Sorba vezetik be a beteg állatokat. Az egyik ló megsán- tult. Szokatlanul nagy in­jekciót kap és egy receptet. A kiváltott gyógyszerrel a lá­bát kell majd borogatni. A másik lónak a fogát kell le­reszelni. Beállítják a kalodá­ba, egy különleges szerszám­mal szétfeszítik a fáját és a hatalmas reszelővei lekoptat­ják a felesleges részt. NEHÉZ DOLGA van az ál­latorvosnak. A beteg állat ugyanis nem beszél, csak áll némán és kókadtan és csak a fénytelenné vált szőre, rossz kondíciója árulja el, hogy valóban beteg. A betegségre azonban az orvosnak kell rá­jönnie és ez sokszor nem köny- nyű feladat. Persze abban biztos lehet, hogy páciensei, között nincsenek szimulánsok és hipochonderek. A „kórterem” a rendelő mellett van. Itt a súlyosabb beteg állatokat kezelik, főleg olyanokat, melyek műtéten estek át. Mert ez a kórház fő­leg azoknak az állatoknak a kezelésére alakult, melyeket a körzeti állatorvosok, műszer, hely és gyakorlat hiányában nem tudnak gyógyítani. A gazdák nagyon jól tudják, hogy az az állat, amelyik sze­get, vagy éles fémtárgyat nyelt, már menthetetlen. A gyöngyösi állatkórházban azonban nem így tudják ezt. A. szeges” állatot itt meg­operálják. Szabályszerű gyo­morműtétet hajtanak végre rajta és eltávolítják a gyo­morba került idegen testet. De ugyanígy 1 operálják az állatok sérvét, vagy ha ép­pen szükséges, császármetszést is végrehajtanak. Legutóbb Dobroka András abasári gazda Szegfű nevű tehene esett át ezen a mű­téten és örömmel jelenthetem, hogy az anya és gyermeke egészségesek és még ma is élnek, hacsak azóta utói nem érte őket fajtájuk végzete, — hogy felsál, vagy pörkölti mi­nőségben szolgálják az em­beriséget. A kórteremben találkoztam Besze Tibor gyöngyöstarjáni gazda Manci nevű tehenével. A szegény párának felvágták a hasát, miután ő is szeget nyelt. De a vágás helye már szépen gyógyul és Manci nem­sokára vígan legelészik a gyöngyöstarjáni legelőkön és nagy örömet szerez gazdájá­nak a kis borjúval, mert hogy erről is szó lesz hamarosan. Mellette Csillag lábadozik, amely, mint ló a Domoszlói Állami Gazdaságban dolgozik és most fogat húzatni feküdt be a kórházba. Mindegyik betegnek szabá­lyos lázlapja van, melyen ve­zetik a kapott takarmányt, a gyógyszert és a napi lázmé­rések eredményeit. EZEK UTÄN NEM tudok ellenállni a hasonlatnak, hog}7 ott, ahol néhány éve az em­bereket is állati sorban tar­tották, ott ma az állatok emberi elbánásban részesül­nek. A lovakon és a szarvasmar­hákon kívül, „akik” a leggya^ koribb páciensek, megfordul itt mindenféle állat. Sok a sertés-páciens is. Egyszer Gyöngyöstarjánból hoztak be egy sertést. Az állatot kísérő három magyar — valószínűleg elkeseredésükben — alaposan leitta magát. Goóts László doktor azonnal hozzákezdett a műtéthez. ‘ Ugyanis az ál­latnak hasfali sérve volt. Amikor az állatot elaltatták, a tulajdonosok éktelen szitko- zódásba kezdtek, hogy meg ölték a sertést és könyörög tek, hogy legalább a vérét en gedjék ki, hogy a húst hasz­nosítani tudják. Akkor csodál­koztak csak nagyot, amikor a sikerült műtét után a holtnak vélt sertés lábraállt és az al­tatótól részegen tántorogva el­indult az ajtó felé. De sűrűn hozzák az állatba­rátok kedvenc kutyájukat, macskájukat. Egy kutya-páci ens — mint mesélik — egy hosszabb kezelést igénylő be­tegség után úgy ideszokott, hogy amikor egy disznótoron elrontotta a gyomrát, megszö­kött otthonról és meg sem állt a kórházig. Volt itt már műtéten ka­nárimadár is. Szegénynek oda­szorult a lába a kalitkaajtó ba, úgyhogy amputálni kel­lett. De a műtét sikerült és a kis kanári, ha féllábbal is, de vígan énekelt tovább gazdái örömére. A GYÖNGYÖSI állatkórház a megye első ilyen létesítmé­nye és a gyakorlat ma már azt bizonyítja, hogy bevált a kez­deményezés. Sok olyan állatot mentenek itt meg, amely még jónéhány évig segítőtársa gaz­dájának. A tervek szerint jövőben bővítik ezt a kórhá­zat is és megyénk több helyén létesítenek ehhez hasonlót. H. F Egyszerűen úgy — ma­gyarázzák lelkesen, — hogy darabonként, olcsón vettük meg az alkatrészeket. Van szövetkezetnek egy ügyes lakatosa — névszerint Ko­vács István —, aki az össze­szedett alkatrészekből össze­állította a két traktort. Az egyik már tárcsázik is künn a határban. A számítások szerint több ezer forintot ta­karítanak meg saját traktoro­saikkal ezek az ötletes em­berek. A másik nagy újság, amit a szövetkezet tagjai elmon­dottak az, hogy az idén meg­próbálkoztak az ikersoros ku­korica vetésével. Ilyen mód­szerrel még eddig nem ter­meltek kukoricát Poroszlón, de most ők megpróbálják. Re­mélhetőleg sikerrel jár majd a kezdeményezés. A múlt évben 45,77 forintot fizettek egy munkaegységre, de az idei tervek szerint ezt az összeget őszre 10 forinttal akarják emelni. így nem is csoda, hog^'' a 14 kilépett tag helyére 17 új jelentkező ikadt, és nyert felvételt a szövetkezet tagságába. Végül a HALADÁS TSZ-t látogattuk meg. Könyvelője igen szép fejlődésről, sok új­donságról tud felvilágosítást adni. Vettünk négy lovat, két te­henet, és hízóba fogtunk ki­lenc szarvasmarhát. Most vá­sároltunk egy villanymotoros kukorica darálót, már csak a beszerelése van hátra. Szeret­nének egy istállóépületet is venni, mert eddig bérelt he­lyiségben tartották a jószág- álMmányt. Hogy mutatnak az őszi ve­tések? A határ egyik részén, 100 holdnyi területen szépen zöh. .1 a szövetkezet bú táb­lája. Jól sikerült a vetés, ezt mindenki elismeri. Jól átvé­szelte a telet, és most akar­nak hozzáfogni a fogasolás­hoz. Mindennap várják a mű­trágyát és mihelyt megérke­zik, azonnal kiszórják a ve­tésekre. Az állattenyésztés egyik- büszkeségéről, a juhásza tró), is szóljunk egy-két szót. Juh­állományunk megközelíti a 400 darabot, mivel az idén már 160 kis báránnyal szapo­rodott a nyáj. Az idén to­vábbfejlesztik a juhtenyésze- tét, és 200-ra növelik az anyajuh törzsállományt. Az üriik közül 50 darabot szer­ződésre hizlalnak. Érdemes megemlékezni ar­ról is, hogy az árvíz bizony kárt okozott a szövetkezetnek. Víz alá került 50 hold bú/a és 10 hold szöszösbükköny is. Az árvíz viszahúzódása után újra művelés alá kell venni ezt a területet. El kell még mondani, milyen szépen se­gítették egymást a termelő- szövetkezetek az áradás kez­detén. Amikor a Haladás három holdas erdeiét árvíz fenyeget­te. a Béke Tsz tagjai segítet­tek menteni a kivágott fát. A Haladás tagsága hálás a segítségért. Érezték és érzi a, ha szükség van rá. közel a segítség, nincsenek egyedül. CSÁSZÁR ISTVÁN Olcsóbbá teszik a termelést a denréni olaimezön A Nagyalföldi Kőolajtermelő Vállalat demjéni olajmezeién ebben az évben a termelés fo­kozatos növekedése mellett je­lentősen csökkentik az ön­költséget. A vállalat szakem­berei és bányászai most azon munkálkodnak, hogy az eddigi ingás szivattyúkat rúdnélküli búvár-szivattyúkra cserélik. Ezeknek az új szivattyúknak az üzemeltetése havonta kb. 5—600 forinttal kevesebbe ke­rül, mert a gyakori cserélések I éc tisxtílásások helyett így csu­pán a centrifugális szivattyú­kat kell időnként cserélni és tisztítani. Az olajmező bányászai a közeli napokban megkezdik a búvár-szivattyúk üzemelteté­sét. emellett pedig még két új olajkutat állítanak a ter­melés szolgálatába. Az olaj­bányászok terve szerint ebben az évben az önköltség csök­kentése mellett mégegyszer annyi olajat adnak az ország­nak, mint az elmúlt esztendő • ben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom