Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)
1958-02-09 / 16. szám
2 NÉPÚJSÁG 1958. február 9, vasárnap As elmúlt hét Lesz-e csúcsértekezlet? Ezt a kérdést teszik fel talán a legtöbbször napjainkban az újságolvasó emberek. Vajon tárgyalóasztalhoz ülnek-e az emberiség sorsáért, fennmaradásáért leginkább felelős nagyhatalmak kormányfői? Megtalálják-e a közös nyelvet, amelyen őszintén, nyíltan tanácskozhatnak a mindnyájunkat érintő problémákról és kivezethetik-e a világot a jelenlegi diplomáciai politikai zsákutcából? A Szovjetunió a diplomáciai jegyzékek pergőtüzével árasztotta el az elmúlt hetekben a nyugati világ felelős állam- férfiait, ezek a jegyzékek felöleltek majdnem valamennyi fontos nemzetközi problémát, a tömegpusztító fegyverek gyártásának és kísérleteinek betiltásától kezdve az idegen területen lévő támaszpontok felszámolásáig és a külföldön állomásozó csapatok fokozatos kivonásáig. És ezekhez a javaslatokhoz több kiegészítő diplomáciai kezdeményezés csatlakozott. így az európai atommentes övezet létesítésére vonatkozó Rapacki-terv, a Német Demokratikus Köztársaság kormányának a két német állam államszövetségének megvalósítására irányuló javaslata, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság legutóbbi nyilatkozata Észak- és Dél-Korea egyesítésére stb. Zavarról és egyenetlenségről tanúskodnak a nyugati országok vezető politikusainak a fenti jegyzékekre átadott vagy készülőben lévő válaszai. Az Egyesült Államok erős nyomást gyakorol szövetségeseire, hogy az amerikai elképzelések szerint válaszoljanak a javaslatokra és cselekedjenek. Ezt azonban alaposan akadályozzák a nyugati tábor belső ellentétei. Mert e nyugateurópai országok az utóbbi időben mind gyakrabban, „kirúgtak a hámból”. Ez igen szemléltető módon mutatkozott meg a legutóbbi NATO értekezleten, amikor több tagállam, így Dánia és Norvégia képviselői visszautasították az amerikai rakéta kilövő állomások elhelyezését országaik területén, vagy pedig az erősödő népmozgalmaktól való félelmükben csak igen vonakodva egyeztek bele ilyen támaszpontok építésébe. Most a legutóbbi napokban pedig Bonn és London viszonya vált feszültté az angol csapatok fenntartási költségei miatt. Anglia pénzügyi nehézségeire hivatkozik, de Nyugatnémetország kereken megtagadja a megszállási költségek fizetését, helyette hajlandó három éven át fegyvert vásárolni Angliától száz millió font értékben. Az angol lapok természetesen a legnagyobb felháborodás hangján írnak az esetről. Felpanaszolják a bonni kormánynak, hogy nem járul hozzá Nyugat-Európa „védelméhez”, s szemére vetik, hogy a szövetségi köztársaságban állomásozó angol csapatok „Németország biztonságát” is védik. A Daily Mail „fösvénynek” nevezi a nyugatnémet kormány javaslatát, a német lapokban megjelent karikatúrák pedig koldúsként ábrázolják az Angliát megszemélyesítő John Bulit. A News Chronicle vezércikke azt emeli ki, hogy Bonn eljárása a legsúlyosabb károkat a NATO- nak okozza, mert „a kölcsönös bizalmatlanság állandó erősödése menthetetlenül megrothasztja a, szövetség alapjait.” Nem tudjuk még hová vezet a megszállási költségekről folytatott vita, de egy tény, az, hogy a nyugati táboron belül tovább erősödik Nyugatnémetország helyzete, s ez nemcsak fokozódó gazdasági térhódításában, hanem a szövetségeseivel szemben használt hang egyre keményebbé, magabiztosabbá válásában, s a kötelezettségek mind szabadabb kezelésében is megnyilvánul. Egyre több jel mutat arra, hogy Nyugatnémetország az Atlanti Tömbben, a NATO-n belül megelégelte a másodrendű hatalom szerepét. Ami pedig a megszállási költségeket illeti, a kölcsönös őszinteségen, a status quon, azon a fennálló helyzet elismerésén alapuló nemzetközi megegyezés feleslegessé tenné az országok költségvetéseire nyomasztóan nehezedő katonai kiadásokat. Feleslegessé tenné nemcsak az angol, hanem az amerikai, francia csapatok állomásozását Németországban és más európai államokban. Feleslegessé tenné azt az évi harmincöt milliárd dollárt is, amit a NATO tagállamok évente fegyverkezésre fordítanak. És gondoljunk arra, ha nem volna a világfeszültség, a Szovjetunió és más szocialista országok is még többet köphetnének az életszínvonal emelésére, a nép jólét növelésére. Az Egyesült Államok vezető körei, főleg Dulles külügyminiszter és környezete elutasítja a kormányfői találkozó gondolatát. Pedig az eljárási kérdésekkel folytatott huzavona, a felesleges szócséplés súlyos bűn az egész emberiség ellen. Az amerikai diplomácia egyébként is saját magát hozza egyre lehetetlenebb helyzetbe. Az emberiség számára ma nincs más kiút, mint az, hogy a kis és nagy országok leüljenek a tárgyalóasztal mellé és meghányják-vessék, hogyan lehet kijutni a kátyúból, hogyan lehet megmenteni az emberiség jövőjét. A népek azt várják vezetőiktől, hogy megtalálják a megoldás útját. Keleten és Nyugaton egyaránt azt akarják, hogy az elkövetkezendő években ne az atomhalált hordozó gépek száguld- janak a fejünk felett, hanem a szputnyikok, explorerek, űrhajók röpítsék a fény sebességével a diadalmas embert ismeretlen világok felé. Péter János nyilatkozata a nemzetközi helyzetről és a békemozgalom feladatairól emberek ezelőtt? Erről sokat hallottunk, olvastunk. A császár isteni személye uralkodott mindenkin, ö és az őt körülvevő főpapok döntöttek az ország sorsát illetően. Az ő akaratukat a kínai főemberek, a mandarinok és a főtisztviselők hajtották végre. Ez a társadalmi rend akkor is megmaradt, mikor a gyarmatosítók betették a lábukat, csak az abszolút vezetés pálcája — a kulisszák mögött — az idegenek kezébe került. Nem változtatott azonban sem ez, sem az a rendszer semmit az egyszerű ember életén, mert akárki volt is az úr, őneki mindig dolgozni kellett látástól va- kulásig. Gondjára-bajára pedig gyógyírt a templomokban keresett (és az ópiumban), ahol a tömjénfüsttel átitatott, merevarcú istenek ugyan meghallgatták kívánságát, a papok jóscédulákon minden jót ígértek neki, de minden maradt a régiben. Az apa eladta gyermekét, lányát, hogy a többi gyermekének szájába adhasson valamit. Ha egy riksa az utcán összeütközött egy főúri autóval, a főúr nyugodtan le- lőhette a nyomorúságos kulit, és még reklamálni sem lehetett. És ml van ma? Cholnoky Jenő a „Föld és élete” című munkájában ezt írta több mint húsz évvel ezelőtt: „Ha akadna olyun nagyeszű férfi, aki nemzeti alapon állva, újra szorosan egyesíteni tudná az országot, s képes volna visszautasítani minden támadást, mely ellenfeleitől éri, akkor megint hatalmas birodalommá alakulna, benne a nép sokkal boldogabban élne, s bizonyára ismét nagyszerű fejlődésnek indulna. Ilyen férfiú még nem akadt, de nem kétséges, hogy elvégre el fog jönni”. Ennek a nem egészen demokratikus könyv írójának látnoki jóslata bekövetkezett. Megszületett ez a férfi, Mao-ce tung, aki nemzeti alapon egyesíteni tudta ezt a soknemzetiségből, de minden kis sejtjében ízig-vérig kínaiakból álló 600 milliós nemzetet, és ez a nép ma szabad, ura országának „képes visszautasítani minden támadást”, és saját magának építi országát. ipf^int ilyen népben, termé“ 11 / szetesen gyökeres változások is végbementek. Nézzük sorjában. A múlt legszörnyűbb hagyatékainak egyike a lakáskérdés volt. Sanghaj! tartózkodásunk alatt elvittek egy nyomortanyára. őszintén feltárták előttünk, hogy igen, ilyen van náluk még mindig, mert kilenc év alatt nem lehet csodákat művelni, és erről ők nem tehetnek, ezt nem ők csinálták. Az olt látott borzalmakat még Péter János, az Országos Béketanács elnöke a Magyar Távirati Iroda munkatársának kérdéseire a következőkben nyilatkozott a nemzetközi helyzetről és a békemozgalom tennivalóiról. Az első kérdésre a nemzetközi békeerők előretöréséről szólt, hangsúlyozta, hogy a földkerekség népeinek közhangulata egyre inkább olyan, hogy az erőpolitika hívei mind nehezebben tudják megmagyarázni, miért ragaszkodnak a fegyverkezési verseny fenntartásához. Mit tart a legközvetlenebb és elsődleges tennivalónak a nemzetközi feszültség eredményes enyhítése érdekében? Nemcsak a legközvetlenebb és nemcsak elsődleges tennivaló, hanem az egyetlen lehetséges és szükséges tennivaló az, hogy létre kell hozni a nagyhatalmak kormányfőinek konferenciáját. A fegyverkezési versenyből ez az egyetlen és egyben biztos kivezető út. Nem is kétséges, hogy ez a konferencia előbb- utóbb és talán nem is nagyon távoli időben létrejön. A népek békéje érdekének azonban az felelne meg, ha ezen a konferencián nemcsak a Szovjetunió, az amerikai Egyesült Államok, Nagybritannia és Franciaország kormányfői, hanem a Kínai Népköztársaság és India kormányfői is részt- vennének. Az egymilliárd lelket számláló két hatalmas ázsiai prszág képviselete nélkül idejétmúlt dolog nemzetközi kérdésekről tárgyalni. Ezután elmondotta: egyre szűkebb azoknak az államférfiaknak a köre, akik még mindig a fegyverkezési verseny, a nukleáris fegyverekkel való további kísérletezések pártján, a tárgyalások és a megegyezés ellen vannak. A semleges országok kormányfőinek is egész sora nyilatkozott már a nukleáris fegyverekkel folytatott kíséregyszer nem akarom felidézni, de életem egyik legszörnyűbb benyomása volt. És akkor beültettek Ikarusz 55-ös autóbú- szunkba és elvittek egy gyönyörű, parkosított részhez. Itt szép 2—3 emeletes, kisméretű bérházak állottak, de voltak villaszerű épületek is. Két szoba, összkomfortos lakások vannak egy-egy munkás rendelkezésére bocsátva. Kényelmes berendezéséről is a kormány gondoskodott. Sanghajban a nyomortanyákon élő emberek száma meghaladta az egymillió 200 ezer főt. Szörnyű szám. Kína nem egyszerre szabadult fel. És a felszabadulás után még el kellett telni egy kis időnek, míg konszolidálódtak a viszonyok. Sanghajban négy éve, hogy építkeznek. És négy év alatt, 600 ezer embert helyeztek el azóta épült modern, minden igényt kielégítő lakásokba. Csak nyeltünk, És ez így folyik az ország egész területén, beleértve a falvakat is. Már mindenütt, ahol megfordultunk. látni a hatalmas építkezések nyomait. Az egész Kína dolgozik. Egyetlen embert sem láttam henyélni. Mivel minden embert beállítottak a termelő munkába, és a gyárakat valami úton- módon meg is kell közelíteni, gondoskodni kellett járművekről is. Minden nagy városnak van villamos vasútja. Sőt Pe- klngben, Sanghajban már a trollybuszokat is használják. Nagyon sok az autóbusz. De mindezek még képtelenek ezt az óriási embertömeget elszállítani. Autóra, még nem telik. Tehát ott a gyakorlati megoldás: a kerékpár. Soha életemben annyi kerékpárt nem letek eltiltása és a Kelet- Nyugat közötti tárgyalások mellett. Az amerikai lapok mutatják, hogy az amerikai Egyesült Államok külügyminiszterének ettől eltérő vélekedése mind nehezebben tartható az amerikai közvélemény előtt is. Az amerikai nagy napilapok legismertebb publicistái, szinte már védő hadjáratot folytatnak Eisenhower és Dulles urak véleménye érdekében — az amerikai közvélemény ellen. Ez nem is lehet másként, mert az amerikai Egyesült Államok polgárai sem tarthatják az emberiség életcéljának a fegyverkezési verseny végletekig fokozását. Ennek a versenynek meg kell szűnnie megegyezés útján. Az ön megítélése szerint mit tehet a Béke Világtanács a leszerelés és a csúcstalálkozó megvalósítása érdekében? A Béke Világtanács eddig is történelmi missziót töltött be: Az emberek köztudatába vitte azt az igazságot, hogy a háború elkerülhető és azt, hogy minden vitás kérdés rendezhető tárgyalással, tárgyalni pedig jobb — akármilyen hosszú ideig tart is — mint háborúzni bármily rövid ideig. — Milyen reményekkel tekint a Béke Világtanács júliusra összehívott kongresz- szusa elé? Az Egyesült Nemzetek Szervezetének közgyűlésén holtpontra jutott a leszerelésre vonatkozó tárgyalás, pc-dig a Szovjetunió javaslata rendkívül szerény volt. Azt kérte, hogy amennyi NATO állam van a bizotságban együttesen, legyen ott ugyanannyi szocialista és semleges állam képviselője. Világos, hogy a népek érdekének ez a javaslat felel meg, a Béke Világtanács által júliusra összehívott leszerelési világkongreszus ezt a kérdést gyökeréig elemzi és megkeresi majd annak az útját, holáttam, mint Kínában. Ellepik az egész úttestet. Vannak külön kerékpár megőrző helyek. Ezek munka után öntik magukból a kerékpárosok tízezreit és ilyenkor nem lehet az utcákon közlekedni, mert olyan az utca, mint egy megáradt folyó. Most épül Kínának személy- kocsi és motorkerékpár gyára, amely a szakemberek szerint a világ legmodernebb és legnagyobb gyára lesz. Ez valamennyire enyhíteni fog a helyzeten, de még nem elégíti ki a szükségletet. Majd ha minden tervezett gyárunk felépül, akkor igen — mondják a kínaiak. Ha ők mondják, akkor fel is építik. inában tíz évvel ezelőtt még többnejűség volt. De a törvényes feleségen, vagy' feleségeken kívül még annyi ágyast tarthatott, amennyit akart, vagy a pénztárcája elbírta. 1949-ben megszüntették a többnejűséget és azóta, ha hiszik, ha nem, Kínában a válás fogalma ismeretlen. Abban az országban, ahol hemzsegtek a kéteserkölcsű nők. amely tele volt teaházakkal, - ezeket nem kell közelebbről bemutatni, - most ebben az országban a legszigorúbb házassági törvények uralkodnak. Kérdeztük, hogyan tudtak ezt megvalósítani. A válasz ez volt: megmagyaráztuk. ök mindent megmagyaráznak, és a nép, mely látja a célt, látja az intézkedések logikáját, megérti és követi. Érdekes ennek a dolognak a margójára valamit feljegyezni. (Folytatjuk.) gyan lehet a tárgyalásokat aredmények reményében tovább vinni. Bizonyos, hogy a ■ j világ minden tájáról olyan delegátusok jönnek majd össze ■ erre a nemzetközi leszerelés: • konferenciára, akik minden erejükkel készek küzdeni a fegyverkezési hajsza megállításáért, a nagyhatalmak kormányfőinek találkozójáért. A magyar békemozgalom ts készül a júliusra összehívott lezerelési világkongresszusra. Békegyűléseket tartunk most városokban, falvakon, tanyákon, a mai nemzetközi helyzet ismertetése céljából. (MTI). A szovjet ifjúság napjának megünnepléséről Moszkva (TASZSZ) A szombat reggeli moszkvai lapok közlik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének törvényerejű rendeletét a szovjet ifjúság napjának megünnepléséről. A Pravda vezércikkében rámutat arra, hogy a szovjet ifjúság napjának mgüneplése segíti majd a szovjet ifjak és lányok mozgósítását a kommunista építés feladatainak megoldásában való aktív részvételre, az ifjúság nevelését a párt és a nép forradalmi hagyományainak szellemében, a hősi múlt példáinak és a szovjet dolgo- - zók dicsőséges mindennapi tetteinek alapján. New-Yorkban a „palatábla dzsungel4* New York (REUTER) A New York-i iskolák igazgatói pénteken 544 javíthatatlan zavárkeltöt kicsaptak, első lépésként a „palatábla dzsungel” (az iskolai bűnözéssel foglalkozó híres film címe) megtisztítása felé. Jansen tanfelügyelő becslése szeri t az iskolából kicsapott gyermekek alig egy százalékát teszik annak a létszámnak, — amelyet az iskolai bűnözés derékhadának lehet nevezni. — Név/ York iskolás gyermekeinek száma majdnem egymillió. Az utóbbi hónapokban riasztó mértékben emelkedett az erőszakos cselekedetek és a bűncselekmények száma. Az elmúlt két hétben nagy megdöbbenést és közfelháborodást keltett két iskoláslány meggyilkolása. (AP) RIO DE JANERIOBAN csütörtökön összedült egy újonnan épült tizenegy emeletes ház. A hatóságok szerint a szerencsétlenséget gyenge minőségű cement felhasználása okozta. Egy éven belül három hasonló szerencsétlenség történt a városban. — A ROMAN NÉPKÜZ- tärsasAg nagy nemzetgyűlése elnöksége Avrain Buneci- ut felmentette az igazságügy- miniszteri tisztsége alól és külügyminiszterré nevezte ki. —- Mint Ismeretes, dr. Petru Groza halála után a nagy nemzetgyűlés az elnökség elnökévé választotta Ion Gh. Mauert, aki addig külügyminiszter volt. — Avram Bunaciu a múlt év vegén lett igazságügymlnlnszter, azelőtt az elnökség titkára volt. A nagy nemzetgyűlés elnöksége Gh. Diaconescu miniszter- helyettest. koráhhi igazsag- ügyminisztert ismét kinevezte iga zságüg y m i n iszterré.- MOHAMED JAZID nyilatkozatot tett, az algériai nemzeti front, a FLN nevében. — Jazid megbélyegezte a 1 ranciaországnnk nyújtott amerikai pénzügyi támogatást, ,s azl támogatást, amelyet u/. Európai Fizetési Unió ad. mert - mint mondotta - „ez res/.wtolt jelent az algériai gyarmatosító háborúban.” ^)@gíy<st^) él <3 n)<3i ^ a a térképre nézünk, el- szörnyülködünk, micsoda óriási távolság választ el minket Kínától. Ma már a modern közlekedési eszközökkel köny- nyen le lehet győzni ezt az akadályt, de néhány ezer évvel ezelőtt még megoldhatatlan problémát jelentett volna a mérhetetlen hegyek megmászása, vagy az átláthatatlan távolságok legyőzése. Még tetézte ezt az, hogy felépült a Kínai Fal, amely légmentesen elzárta Kínát a külvilágtól, hosszú ideig. Így tőlünk néhány ezer kilométerre egy, a mienktől merőben más világ alakult ki, mely nekünk európaiaknak sokban nagyon furcsa. Ott mások az emberek, mások a szokások, más az öltözködés és még sok minden. Hogy hogyan éltek ezek az CSERNICZKY DÉNES: £ 7i-P F ? if-B A rtfATítf64 0 ■0**01
