Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)
1958-02-19 / 24. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK # A Koreai Népköztársaságból jelentjük AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 24. SZÄM ARA: 50 FILLÉR 1958. FEBRUAR 19. SZERDA j Emberek közé — j j vagy emberek között | Nem egyszerű szójátékról £ I van szó, hanem a vezetés ' * nagyon fontos momentumá- j ról. Mondhatnánk azt is, I hogy alapkérdésről. Párt és í gazdasági vezetők, de szó- . J cialista életünk minden te- 5 x rületének vezetői és a ve- jj zetett nép együttes problé- J mái ezek. I A történelemből ismert — r s a tétel ma is érvényes —, . ) hogy a nép és a vezetők j J között — éppen a dolgok z S természetéből fakadóan — 1 bizonyos ellentét mindig 1 X jelentkezik. Természetesen I ? másképp a kapitaliz- | ) musban és másképpen ná- * I lünk. A szocialista társada- ( r lomban — ismét a dolgok J ) természetéből fakadóan —, j l nevezetesen, hogy a népből c í származik a vezetők na- > 5 gyobb része — ez az ellen- l 1 tét kisebb, de megtalálható. ( Természetesen ez később ' eltűnik, feloldódik, de ad- 1 dig hosszú az út, s ezt kel- £ í lene nekünk megrövidíteni, j I s a rajta lévő buktatókat í J eltüntetni. j í Nem célunk most mélyeb- x ' ben taglalni, hogy ezek az * ellentétek a vezetők és ve- J zetettek, között (amelyek 1 702 üzemi tanácstag Az üzemi tanácsok egyhar- mad részét már megválasztották a megye üzemeiben. Ez- idáig 702 üzemi tanácstagot bíztak meg a demokratikus választások során. Az üzemi tanácstagok között 120 nő van, akiket főleg azokban az üzemekben választottak meg, ahol a dolgozók többsége nő. A Szakszervezetek Megyei Tanácsától szerzett értesülés szerint még 30 üzemi tanácsot kell választani. Ma: TANULT MUNKASOKRA VAN SZÜKSÉG ★ PIROSKA-MEGÄLL0 ★ TUDOMÁNY-TECHNIKA ★ HATVANI MOZAIKOK ★ Nr.pról-napra fejlődik a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ipara. Újjáépítették és kibővítették a Nampoi öntődét is. A helyreállítási munkálatokhoz a szovjet nép komoly anyagi segítséget nyújtott és a szovjet technikusok útmutatása mellett szerelték fel az üzem berendezéseit. Képünk a cinkolvasztóüzem agregátjárói készült. Április 4. tiszteletére 1 1 _______t j egyszer erősebben, másszor í » halványabban jelentkeznek) ) * miből adódnak. Talán elég * l arra utalnunk, amit Kádár r * elvtárs mondott egy alka- ) I lommal a parlamentben, X ] hogy mi, kommunisták, az r * ország vezetői, a nép érdé- ) * keit képviseljük, s ez nem i 1 mindig azonos az emberek / I óhajával. S azt hisszük, — J 1 ezen állítás igazsága volna 1 1 a dolgok kulcsa. S ha a r * kulcs megvan, már csak a { ! módszer hiányzik a zár ki- i nyitásához. A módszer pe- * j dig az ellentétek lokalizálá- 5 j sára és később végleges 1 * megszüntetésére nem lehet í más, mint az, hogy a kom- ) í munisták, elsősorban is a * ) vezető kommunisták, vagy í X akár pártonkívüllek, a nép ) r között éljenek Szóval, hogy * ) ne a nép közé járjanak, de / x közöttük is maradjanak, és ] r éljenek. * ) A mi feladatunk nem le- t j hét más, mint annak aí ) ( egyszerű dolognak a ma- J gyarázása, hogy a kommu- ( J nisták a nép fiai, a nép ér- ' ( dekeiért harcolnak, de ez a \ ) harc csak a néppel együtt 1 í vezet eredményre. * ( Igen ám, de a szónak hi- j 5 telre van szüksége. S ezt a ( i hitelt a funkcionáriusok ) ( tegnapi, fizikai munkától \ ' kérges tenvere csak félig < •j adja meg. Nap mint nan az ) ( emberekkel jó barátságban \ ’ élve, velük együtt szór~koz- í : va, vitatkozva, örülve bán- ) ( kóáva kell bizonyítanunk, 1 ' hogy nemcsak a népből I í jöttünk, de közöttük is ma- ( ( radtunk. | j Higyjék el, nem olyan * j nagy tragédia az, ha tegna- ) r pi munkatársaink nem alá- t 5 zatosan és áhítattal ejtik ki J \ nevünket, s ha ma <s ke- i x resztneviinkön szólítan k r í azok, akikkel ilyen viszony- J I ban voltunk. Kiforrott, in- > 1 teHigens vezető akkor érzi ' j hogy szeretik, becsülik [ j igazán, ha az embe- ) 1 rek bizalmasak hozzá, s ha i 1 a tisztelet határán belül is, ^ de nem tart,ált be vele r szemben azt a bizonyos há- 1 rom lépést. Az emberek j hajlongása: talmi érték. Az t emberek egyszerű szavai/és í a szemükből sugárzó szere- \ tét az igazi mérték. Csak J közöttük kell élni, s nagyon 1 szeretni őket, akkor az em ’ berek is bíznak bennünk és \ szeretnek bennünket — még í jobban a pártot és saját cle- 1 tűket. / Ä Gyöngyösi 34-es számú Autóközlekedési Vállalat párt- szervezetének februári taggyűlésén a szakszervezet vezetői beszámoltak az elmúlt évben végzett munkáról, az 1958-as évi kulturális, szociális és sporttervekről. A taggyűlésen megjelent Nagy József KISZ brigádja és április 4. tiszteletére munkaversenyre hívta az Autóközlekedési Igazgatóság brigádjait. A verseny célja, az önköltség csökkentése, a terv túlteljesítése, a munkafegyelem megszilárdítása. A brigád tagjai megfogadták, hogy kiközösítik soraikból azokat, akik lógással lazítják a munkafegyelmet és a vállalat vagyonát dézsmálják. Csatlakoznak az „Ifjúsági Takarékossági Mozgalom”-hoz, melyet a Mátravidéki Erőmű fiataljai kezdeményeztek és selejtanya- gokból ötezer forint értékű felújítást végeznek el. A KISZ- brigád versenyfelhívásában a balesetvédelem is szerepel, megfogadták, hogy vigyáznak egymás testi épségére, és arra, hogy minél kevesebb munkanap vesszen kárba a balesetek miatt. Halász Ernő Gyöngyös. Tízen léptek be hétfőn az erdőkövesdi Haladás TSZ-be Közgyűlést tartottak hétfőn az erdőkövesdi Haladás Termelőszövetkezetben. A napi problémák mellett 10 új belépő felvételi kérelmét is tárgyalták a tsz tagok. A belépési kérelmeket jóváhagyták, s ezzel 10 fővel szaporodott az erdőkövesdi tsz tagok száma. Ünnepi est Moszkvában Moszkva (MTI). Az SZKP Moszkvai Városi Pártbizottsága a külföldi kulturális kapcsolatok bizottsága és a VOKSZ hétfőn este ünnepi ülést rendezett Moszkvában a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában a Szovjetunió és a Magyar Nép- köztársaság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény aláírásának 10. évfordulója alkalmából. G. Zsukov, a Kulturális Kapcsolatok Bizottságának elnöke bevezetője után, a magyar és a szovjet himnusz hangzott fel, majd P. T. Komarov, a Legfelső Tanács nemzetiségi tanácsának elnök- helyettese mondta el ünnepi beszédét. Ezután Boldoczki János rendkívüli és meghatalmazott miniszter mondott beszédet. A beszédek után magas színvonalú műsorra került sor. II Petőfi-altáró bányászainak ötletei segítik a termelést Az „Élüzem" címért A Gyöngyösi 12-es akna adósságmentesen zárta az 1957- es évet és az új év másfél hónapja alatt tervét mindig 100 százalékon felül teljesíti. Jó munkájukkal akarják kiérdemelni az élüzem címet. Az önköltség-csökkentés lehetőségeinek felkutatására, az áram- fogyasztás ellenőrzésére és csökkentésére bizottságot alakítottak, amelynek tagjai az elért eredményekről negyedévenként jelentést adnak az üzemi tanácsnak. A robbantóanyag takarékoságra is fokozottabban ügyelnek. Sikerült is 15 százalékkal csökkenteni az egy tonna szén kitei’melé- sére szükséges robbanóanyagot. A pártvezetőségi tagok részt vesznek azon az öt-hat előadásból álló tanfolyamon, melyet a városi pártbizottság szervez. A tanfolyamon az önköltségcsökkentési feladatokat, a termelési mutató értékelésével és alapvető műszaki kérdésekkel, a termelés pártellenőrzésének megjavításával foglalkoznak. A legutóbbi országgyűlésen sok szó esett, az olcsóbb, gazdaságosabb termelésről, mint a népjólét további emelésének egyik feltételéről. Az ország előtt álló hároméves terv sikerét is nagyban befolyásolja a termelés önköltségének csökkentése. Minden üzemben, minden munkahelyen cél tehát, többet és olcsóbban termelni, de nem a minőség rovására. Petőfibányán az újítási napló tanúskodik legjobban arról, hogy a bányászok törekednek az olcsóbb termelésre — ész- szerűsítésre, a munka meggyorsítására. Az újítók közül például legutóbb Batta Ferenc és Hegedűs Béla tett javaslatod a termelési költségek csökkentésére. Gondot okozott eddig például a frontátszereléseknél a kaparófej gyors áthelyezése. Kézzel, hévérrel küszködtek a nagy szerkezet áthelyezésénél és a két újító javaslatára rablóvitla segítségével húzatják át a kaparőféjet rendeltetési helyére. Az újítás jelentős időmegtakarítást eredményez, mert amíg kézi erővel 5 órába tellett a szerelés, most a rablóvitlával egy óra alatt befejezik a kaparó áthelyezését. Egy másik jelentős újítás is született; a talpduzzadásos vágatok kőidomgyűrűs kiképzése. Eddig ezekben a vágatokban faidomgyűrűt használtak, ami nem volt megfelelő, mert a fa elkorhadt és a nagy nyomást Tíz év alatt két és félszeresére emelkedett a magY^r~szovÍ®f áruforgalom — Incze Jenő külkereskedelmi miniszter nyilatkozata — Hazánk és a Szovjetunió tíz éves gazdasági, kereskedelmi együttműködéséről Incze Jenő külkereskedelmi minszter nyilatkozott a Magyar Távirati Iroda munkatársának: A tíz évvel ezelőtt, megkötött magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási ' szerződéssel kapcsolatban elsősorban a két ország közötti külkereskedelem fejlődéséről kívánok szólni. Ezalatt a tíz esztendő' alatt hazánk nagy politikai és gazdasági fejlődésen ment keresztül, amiben nagy része volt a külkeresekedelemi vonatkozású fejlődésnek is. A Szovjetunió és Magyarország között a külkereskedelmi forgalom évről-évre fejlődött és az 1949. évihez viszonyítva tíz év alatt közel két és félszeresére emelkedett. — Árucsereforgalmunkra jellemző, hogy a Szovj'etunióbó! kilencven százalékban az ipar és a népgazdaság más ágai számára nélkülözhetetlen anyagokat és félkészárukat kapunk. 1958-ban például az importálandó koksznak ötven százalékát, a nyersolajnak teljes száz százalékát, a hengerelt áruk hatvan százalékát, a fenyőfűrészáru hetven százalékát, a bányafának ötven százalékát, vasércszükségletünknek pedig kilencven százalékát. Olyan fontos importcikkeinknek, mint a réz, az ólom, a ferrootvözetek, a vegyi alapannyagok nagy részét is a Szovjetunió szállítja számunkra. — Ezzel szemben a Szovjetunió felé irányuló kivitelünkben mintegy hetvenöt százalékban gépek és finommechanikai készítmények szerepelnek, ami köztudomásúlag igen előnyös népgazdaságunk számára, hiszen a feldolgozott nyersanyag szellemi és termelési munkafolyamat után kerül kivitelre. Ez az áruösszetétel magán viseli a barátság és az együttműködés szellemében kialakított gazdasági kapcsolatokat. Tartalmazza a kölcsönös előnyök alapvető elemeit, de sok tekintetben kedvezőbb Magyarország, mint a Szovjetunió részére. A magyar export ösz- szetétele az elmúlt tíz év aíatt növekvő mennyiségben a magyar ipari struktúrának legjobban megfelelő gép és finom- mechanikai cikkek irányába fejlődött. Különös súllyal kell ania rámutatnunk, hogy állandó piacot biztosít cikkeink részére, ennek fontosságát akkor értjük meg, ha figyelembe vesszük, hogy napjainkban milyen erőfeszítést tesz igen sok ország azért, hogy piacot találjon gép- és finommechanikai cikkei részére. Az elmúlt tíz év alatt a Szovjetunió több ízben nyújtott olyan gazdasági segítséget amelyet az előre nem látott események vetettek fel. Két rossz termésű évben kaptunk tekintélyes mennyiségű mező- gazdasági terméket hitelben és az első ötéves tervünk nagy beruházási ' objektumaihoz ugyancsak hitelben kaptuk a berendezési tárgyakat. Ilyen jellegű támogatást kapott kohászati-, vegyi- és gépiparunk. A közelmúltból legkiemelkedőbb példa az ellenforradalom leverésében nyújtott segítség és az, hogy a Szovjetunió gazdasági vonalon elsőként és a legnagyobb mértékben sietett segítségünkre. Azt hiszem ma már minden józanul gondolkodó, becsületes magyar állampolgár előtt világos, hogy az ellenforradalom okozta súlyos gazdasági helyzetből való fel- emelkedés, az infláció és a munkanélküliség elkerülése a szocialista országok és elsősorban a Szovjetunió nyújtotta gazdasági segítségnek köszönhető. A múlt év tavaszán 1957. március 28-án kötött egyezmény alapján a Szovjetunió egymilliárd rubel értékű árut szállított Magyarországnak, ebből is több mint hatvan százalékot igen előnyös feltételű hosszúlejáratú hitelre. Ezen belül 240 millió rubel értékű, hatvan millió dollárnak megfelelő devizát is kaptunk. Ez a gyors és hatalmas segítség nagymértékben járul hozzá, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-paraszt kormány vezetésével történelmileg rövid idő alatt konszolidáltuk politikai és gazdasági életünket. Tmíábbképző-taufotyam a Selypi Cukorgyárban A Selypi Cukorgyár répatermeltetési felügyelőinek és munkatársainak egyhetes továbbképző tanfolyamot tartanak. A tanfolyamot Földi József a cukorgyár igazgatója nyitotta meg, s az első előadást Tamás László elvtárs, az MSZMP megyei végrehajtó-bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője tartotta a párt agrártéziseiről. Felhívta a tanfolyam részvevőinek figyelmét, hogv tanulmányozzák e fontos tételeket és a gyárhoz tartozó mintegy 40 ezer cukorrépatermelővel ismertessék a párt mezőgazdasági politikáját. A következő előadást Zsemberi Sándor, a gödöllői Agráregyetem rovartani tanszékének vezetője tartotta. A tanfolyam szombaton fejeződik be. Mahunek Béla Selyni Cukorgyár sem fogta fiel. Máté Ferenc újítására eddig 200 folyóméter hosszan építettek be kő- idomgyűrűt, ami 23 ezer forint megtakarítást eredményezett. Jelenleg is foglalkoztatja egy érdekes javaslat a bánya műszaki részlegét: mégpedig Pál Ferenc elgondolása. Újításának lényege a következő: Az oldaltámfán nyugvó főte- fát, — ami eddig egészben került beépítésre, most ket darabból összeállítva javasolja beépíteni. A főtefa csúcsosan, mintegy fordított elnyúlt V betű álljon az oldaltámfán, hogy nyomáskor ne törjön el, hanem csak meg- csukoljon. Természetesen a fő- tefát egy vaslap kapcsolná össze középen. Az újítást most bírálják el, s ha beválik, alkalmazzák is. Mindent összevetve: az újítási mozgalom során sok értékes javaslat került megvalósításra Petőfibányán, de ahogy a januári újítási felelősök értekezlete megállapította: a további eredmények elvégzéséért fokozni kell a szakszervezeti és az üzemi propaganda- munkát az újítók népszerűsítésével, az újítási mozgalom ki- szélesítéséért. Széljegyzet Nem is olyan régen hallottam ilyen kijelentést: nekünk nem kell a kombájn, töri, szórja a szemet. S néhány esztendővel ezelőtt arra is volt példa bőven, hogy a termelőszövetkezetek tagjai elkergették a kombájnost a földről. Nem kellett hozzá sok idő, hogy megváltozzon ez a vélemény. Csak február köze pén járunk, az aratni való alig látszik ki a földből, de már viták, — helyenként veszekedések — zajlanak le azon, kié legyen, kinek arasson nyáron a kombájn. A tarnaszentmiklósi gépállomás 12 kombájnja egyszerűen már most kevésnek bizonyul, csak a tamaszent- miklósi Petőfi Tsz négyet követel földjére. Mi lesz még az aratás idején? Nem tudni, de egy már bizonyos: körülbelül ez az, amit döntő fordulatnak neveznek egy-egy nehezen megszokott újdonság bevezetésénél. (Z)
