Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)

1958-02-14 / 20. szám

1958. február 14. péntek

MftPÜJSAG

(JulLlUlL túr adó

Védjük hasznos madarainkat

Ä növényvédelemben igen nagy segítséget nyújtanak a hasznos madarak. Azokon a területeken, ahol az egér- és rovarirtó madarak megfelelő mennyiségben vannak, ott a növényi kártevők nem tudnak nagy számban elszaporodni. Ezért számukra védelmet kell nyújtanunk, különösen a téli Időszakban.

Madaraink sokat szenvednek télen a hótól, ói mos esőtől, hidegtől, s eleségüket sem tudják beszerezni. Ezért a téli madárvédelemnek legfontosabb része az etetés. Madáretetőket lehetőleg gyümölcs-,; fáinkon helyezzük el, de felőszerelhetjük egyéb fákra, oszlopokra, magasabb, kiemelke-' dőbb tárgyakra is.;;Az a iovizűáf hogy száraz helyet biztosítsunk az eleségnek és más állatodnak — például baromfiaknak, macskáknak — hozzáférhetetlen legyen. Nagyon megfelel erre a célra az ablakpárkány és a tornyok száraz helyei is.

Milyen tápiá1 nrot adjunk madarainknak?

A rovarevő cinegék legjobban szeretik az olajos magvakat, így a napraforgó- és tök- magot. De sz^^sen megeszik a szalonnabőrt, fagevúdarabokat is. A magevő pintyféléknek kendermagot, ocsut szórjunk ki. A feketerigó részére konyhahulladékot, főtt burgonyát, főtt répát, húsmaradékot ad- jur Kenyérmorzsát, sülttész- ta maradékot sohasem adjunk, mert ezek erjedésnek indulnak a madarak emésztőszerveiben.

Madárvédelemben az etetésen kívül fontos még a mesterséges fészkelőhelyek 1 :tesítése is. Hasznos madarainkat légink bb fészekodu kihelyezésével tehetjük gyümölcsösünk lakóivá. Ezek deszkából, vagy fatönkből készüljenek. Ha nincs macska és kóborló kutya, gyümölcsösünk jól bekerített, alacsonyabbra tehetjük, mert így könnyebb az ellenőrzés és tisztítás. Másfél méternél alacsonyabbra azonban akkor sem tegvük. Kóborló macskák és kutyák ellen szöges drótot, vagy tüskés galy- lyat kötözzünk az odú alá. Ka- tasztrális holdanként egy-két odú kifüggesztése elegendő. Ha a madarak minden odút elfoglaltak, az odúk számát növeljük.

Kifüggesztés után ne bízzuk teljesen sorsukra az odúkat, havonta legalább egyszer nézzük végig és ahol nem fészkel madár, tisztítsuk ki és akaszszuk fel újra.

Érdemes védeni madarainkat, mert a növényvédelemben leghasznosabb segítőtársaink.

Kerekes Gyula

Olvas a falu népe

Hazugság és rosszindulat lenne, ha valaki azt állítaná, hogy a füzesabonyiak nem szeretnek olvasni. A község lakosságának olvasási kedvét bizonyítja, hogy a múlt hónapban ,124lj.; könyv fordult meg nwnt .>250 olvasó ember

A könyvtár kimutatái&^szertht á‘ téli*hónapok alatt kcfeeK bériem *és félezer t kötet kcöiyvet"íkértek ki a ‘‘áalgo- zó párásítók. Nem rosszabb az érdeklődés a járás többi községeiben sem. Olvasnivaló is bőven akad, hisz a járás könyvtárai több mint hétezer kötet könyvvel rendelkeznek. A könyvállomány természetesen napról-napra növekedik, s a legújabb kiadású művekkel gyarapodik. Különösen nagy az érdeklődés az úi magyar kiadások és a szovjet könyvek iránt.

A könyvtár vezetői a napi munkákon kívül Kálban és 1 úzesa bony ban '*■ odaírni esteket is rendeznek a művek megismertetése, népszerűsítése céljából.

Hasonló érdeklődés indult meg a diafilmek iránt is. A járási könyvtár 600 darab diafilmjéből csaknem minden község sokat kölcsönöz. Aldeb- rő község dolgozói pl. a Toldit, a Ludas Matyit, Körösi Csorna Sándor életét, a Mátra környékének termó-^ptrajzát ismerik meg a diafilmek vetítése útján. Igen sok azoknak a diai meknek a -Ama is, amelyeket a gazdatanfolyamok, ismeretterjesztő előadások alkalmával mutatnak b^ a falu dolgozóinak.

Kukorica és cukorrépa termelési ankét

Az atkári gépállomás és a Hazafias Népfront községi bizottsága február 18-án, kedden ankétot rendez a kukorica és cukorrépa termelés időszerű kérdéseiről, az atkári községi kultúrotthonban. Az an- kéton László Domokos egyetemi tanársegéd és Szakács Antal a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője tart előadást.

Apró érdekességek

— A világon talán egyedülálló az a biztosítás, amit egy stockholmi biztosító irodával kötött egy környékbeli paraszt. Ugyanis tavát biztosíttatta tűz ellen. Mint kiderült, a biztosítás igen helyén való volt, mert a faluban az az egyetlen nagyobb víztömeget tároló hely, s ha tűz üt ki a faluban, onnan veszik a vizet, márpedig akkor tönkremegy jól jövedelmező pisztráng-tenyészete

— Az egyik angliai mezőgazdasági kiállításon olyan paradicsomfajtát mutattak be, a- mely csaknem 7 méterre nő és kedvező körülmények között 10—17 kilogramm gyümölcsöt hoz.

Napirenden: a talajjavítás

A megye termelőszövetkezetei és egyéni gazdái ez év ben különös gondot fordíta nak a termőtalaj megjavítására. Ezért nem egy helyen kísérleteznek a zöldtrágyázással. így az andornaktályai Petőfi Tsz-ben 7 holdon végeznek zöldtrágyázást. Erdőtelken az Uj Élet szövetekzet ugyancsak zöldtrágyázást végez 30 holdon. Ebben a községben öt egyéni gazda követi a tsz példáját.

Huszonöt hold étkezést, bőröst vetett a mezőtárkányi Április 4 Tsz. Az elmúlt évben borsóért 81 ezer forintot kapott.

Ahol a „Bikavér44 újjászületik

A z Állami Pincegazdaság Egerben, az egri vörösbor, a „Bikavér” világhírnevéhez méltó, méreteiben és felszerelésében is modern, vörös és fehérszőlő egyidejű feldolgozására is alkalmas nagyüzemet létesített.

A szocialista gazdálkodás fejlődése hozta magával, hogy komoly, nagy beruházásokkal a szőlészet és a borászat terén is felcserélhetjük az eddigi kisüzemi, nagyrészt kézieró- vel történő szőlőfeldolgozást — a nagyüzemi gépesített szőlő- feldolgozással. Maga a szőlőtermelés is a nagyüzemi gazdálkodás felé halad, ez pedig kötelezően előírja a nagyüzemi szőlőfeldolgozó üzemek létesítését.

Az elaprózott kisparaszti termelés nem tud olyan mértékben fejlődni, hogy a kereskedelemnek egységes minőséget és mennyiséget tudjon exportképes állapotban átadni. Ez pedig azt jelenti, hogy egy biztos jövedelemtöbbletről vagyunk kénytelenek lemondani addig, amíg a nagyüzemi feldolgozás kérdését meg nem oldjuk. A belső piacon értékesülő — minőségi borvidéken termett, de nem minőségi — áru után az árkülönbözetet a szőlőgazdaságnak kell megfizetni. Ez pedig csökkenti a szőlők felújítására fordítható beruházások összegét, végsőfokon a népgazdaság jövedelmét.

Az utóbbi évtizedben a vörösborhiányt a korszerű szőlőfeldolgozó vörösborüzem hiánya okozta. A bikavérrel szemben támasztott követelmények is parancsolóan előírják, ha a minőségi bortermelést fokozni akarjuk, akkor ahhoz a feltételeket is biztosítani kell.

Dicséret és elismerés illeti Dancz Pál üzemvezetőt és munkatársait, akik a nehézségek ellenére is biztosították az egri szőlő és borfeldolgozó üzem megszületését. Az új üzem 1957. év őszén már teljesen gépesítve meg is kezdte működését.

A nagyüzemi szőlőfeldol- ■4*‘gozás hatalmas előnyeit élvezhették már ebben az évben a termelők és az üzemi dolgozók egyaránt. A nagyteljesítményű gépek gyorsabban és tökéletesebben dolgoztak, ez a szakszerű munkák folyamatosságát biztosította. Az elmúlt években a termelőknek félnapokat kellett várni, míg rájuk került a sor az

átadásnál, ugyanakkor az üzemben állandó éjjeli műszakot kellett tartani a szüret ideje alatt.

Az 1957. évi szüreti időszakban az Árnyékszala utcában nem fordult elő torlódás, 2—3 átadó kocsinál több sohasem várakozott az üzem előtt. László Mihály pincemester jó munkaszervezéssel biztosította, hogy az üzembe szállított szőlő vagy must — a mázsálás, fokolás, minőségvizsgálat után a kijelölt helyen azonnal lerakásra kerülhessen. Az átvétel — a kocsik visszamérését és az azonnali készpénzfizetést is beleszámítva — negyedóra alatt megtörtént. Ilyen futószalag rendszer mellett az átvett napi 5—600 q szőlőt a nagyteljesítményű gépek könnyen és gyorsan fel dolgozták. Az előző években ilyen igennyiségnek a feldől. gozáSgíia^ét és félnap" volt szükséges.

Az üzemen belül az átvett szőlő és must minőség szerint kerül feldolgozásra, illetve osztályozásra:

1. fehér minőségi,

2. fehér kommersz,

3. vörös minőségi,

4. vörös siller.

A vörös minőségi szőlőt és

a sillernek való kevert szőlőfajtákat az üzemben külön- külön dolgozzák fel. A szomszédos szőlőtermelő országokban a must begyűjtése helyett már teljesen átálltak a szőlő átvételre. Ebben az év ben Egerben is így történt az átvétel nagyobb részben és az így átadott minőségi vöqös szőlőért fajtatisztán 7—8 Ft-ot fizetett a vállalat. A termelők is jól jártak, mert közvetlenül a szőlő-hegyről hozhatták termést az átadáshoz, az üzemben pedig a nagyobb mennyiség egységesebb feldolgozásával a típusjelleget jobban ki tudták alakítani.

A szőlő a nagy űrtartalmú ciszternából serleges elevátor segítségével kerül a felső emeletre, ahol a feldolgozást egy bolgár gyártmányú (Egla) zú zó, bogyózó és cefreszivattyú val egybeépített gépegységgel kezdik el. A serleges elevátor ral felemelt szőlőt a gép ga rátában lévő két zúzóhenger összetöri. Az alatta elhelyezett perforált bogyózó-henger pedig a törkölyös cefrét fel fogja. Innen tovább egy motolla tengely terelő hatására a bogyók és a must a lassan forgó bogyózó henger lyukain keresztül a henger alatt elhelyezett vályúba kerülnek. Az

Az éjjel ismét hó esett, reggelre kelve : puha, fehér takaró telepedett a fák koronájára, az apró falusi házacskák tetejére. Különösen élénk és vidám volt ez a havas téli reggel. A friss hóban csilingelő lovasszánkók poroztak végig-hosszig a kis falu zeg-zugos utcáin. Kékesfeketén csillogó tollú varjak serege ült, röpködött a házak, kerítések tetején. S ami az egész téli hangulatot még jobban betetőzte, itt nem messze, a kapunktól alig pár méternyire egy maréknyi apróság, fiúk és kislányok, egész gyermeksereg örült a télnek.

Erre mifelénk nincsenek hegyek, — még csak szelíd domboldalak sem. Az apróságok jobb híján, egy másfél méternyi magas párocskáról csuszkáinak lefelé kis szánkóikkal. Ez volt a nagy téli öröm. A hidegtől kipirult arcocskájuk szinte égett. Zsi- vajgásuk, víg kiáltozásuk betöltötte az egész környéket.

Én a kapuban állva fig^pl- tem a szánkózást. Nagy örömem telt bennük, hiszen egyszeriben felélesztették bennem gyermekkorom szép, feledhetetlen emlékét. Valamikor én is itt csúszkáltam lefelé a szánkómmal, zavartalanul élveztem a gondtalan gyermekkor ezernyi örömét.

Az évek azóta elrepültek. Hol van már a gondtalan gyermekkor, hol van már a régi kis szánkóm? A gyermekkor csak az emlékeimben él már, a szánkó pedig ott porosodik a padláson.

Nézem, egyre csak nézem a vidám, játszadozó gyermekeket, s gondolatban én Is velük együtt suhanok a parányi kis dombról lefelé. Szinte jól esett a reggelű szánkózás. Amint nézem őket, amint velük együtt szánkózom, feltűnik nekem, hogy két kisebb emberpalánta a sok közül még egyszer sem siklott le a fürge kis szánkón. ök csak ott álltak a domb tetején, sóvárogva nézték a többieket. A nagyobbik fiú, a másik pedig leány. Kis kezük fázósan húzódik meg zsebük mélyén. Lábukat elnyűtt, agyontaposott cipő, vékony kabátjuk nágykendővel átkötve, hogy ne fázzanak. Mégis fáztak az istenadták. Fáztak, mert nem melegítette őket a szánkózás, futkározás, frissítő öröme, mert szívük csak vágyakozva nézhette a többiek víg játékát. S ami a legszomorúbb volt, egyik gyerek sem hívta őket a maga szánkójára.

Nem tudom, még talán máig sem tudom, ki volt ez a

©két szegény gyerek, de szám- kivetettségük nagyon elszomorított. Nincs nagyobb szomorúság számomra, mint fájdalmas, sóvárgó, gyermeki arcot látni.

Hirtelen, mint akit óraütés ért, mentőötletem támadt.

tudták mire vélni a dolgot, s szinte a szavuk is elakadt a nagy meglepetéstől. Mit is akarhatok én velük?

— Hát ti miért nem szánkóztok? — kezdtem a vallatást, mintha legalább is ők tehetnének róla.

— Mert nekünk, mert nekünk nincsen szánkónk, a gyerekek meg nem adják ide — hangzott a megszeppent válasz.

— Hogy hívnak benneteket? — kérdeztem. A fiú, a bátrabbik válaszolt. — Palkó vagyok, a testvérem meg Piroska. — A barátkozás után

Gyors mozdulatokkal magamhoz Intettem a két gyereket, Megszeppentek. Nem

szinte felengedett bennük a fagyos félelem, meglepetés Bátrabbak lettek.

— Na, várjatok csak — mondom. — Ti sem maradtok szánkó nélkül. Gyertek utá nam. — A tőlem telhető igyekezettel mentem fel a pad lásra, s a sok régi iim-lom — rossz cipők, rozsdás vasak közül sikerült előhúzni egy kori kis szánkómat. Jó erős alkotmány, vas talpakkal. — Letörölgettem róla az évtizedes port, megtisztítottam berozsdásodott talpát, s elébük tettem: — Vigyétek, szánkózzatok ti is. Amikor csak kell, szóljatok, máskor is oda adom.

Még köszönni Is elfelejtet tek a nagy örömtől. Mint két kis szilaj csikó, úgy ra gadták meg a szánkó kötelét, s boldogan rohantak vlsz- sza a többiek közé. Közben többször is visszapillantottak. A kislány kétkedő tekintete ezt sugározta, talán nem is igaz az egész, talán vissza is kérem azonnal. A fiú pillantása viszont hálát rebegett.

Párc perc múlva már egy- gyel több szán siklott le a havas domboldalon, s már minden gyerek szánkózott. A hangos gyermekzsivaj víg harmóniába olvadt össze, melyben ott éreztem Palkó és Piroska vidám kacagását is. S ez a két vékonyka ezüstcsengésű gyermekhang úgy éreztem, kárpótol minden vágyakozásomért. Könnyed melegség, jó érzés öntötte el a szívemet, s olyan jól éreztem magam, mint valamikor gyermekkoromban, ott a vidám reggeli szánkózás közben. Gyönyörű téli reggel volt.

CSÁSZÁR ISTVÁN

itt elhelyezett tömör archi- médesi csavar a cefrét a dugattyús szivattyúba nyomja, ahonnan irányíthatóan tölthetők az erjesztő kádak. A visz- szamaradó kocsány a henger végén távozik.

agy előnye a gépnek, hogy ” a bogyózott cefrét azonnal a kijelölt erjesztő kádba nyomja át. A gép a szüret ideje alatt mindig üzemben volt és végig jól dolgozott. A jól végzett munkáját bizonyítja az is, hogy a szőlőbogyókat maradéktalanul eltávolította a kocsányokról. A kocsányok viszonylag szárazon kerültek ki a bogyózóhengerből, ugyanakkor a bogyók kellőképpen feltárva kerültek a cefreszivattyúba. A gép teljesítőképességére jellemző, hogy képes óránk»nt 70—80 q szőlőt feldolgozni és azt 5 méter szintkülönbségen belül 70 m távolságra Is elnyomni.

A vörös borok készítésénél a legfontosabb feladat, hogy a szükséges zamatot, színt és cserzőanyagot a szőlőbogyók héjából és húsából kell a borba átvinni. Ebből következik, hogy a héjon-erjesztés a vörösbor-készítés alapvető műveletei közé tartozik. A jellegzetes vörösbor íz- és zamatanyagok kialakulása végeredményben a héjon-erjesztés alatt megy végbe. Ebből következik, hogy a melegítéses eljárással — tehát a héjon- erjesztés nélkül — készített vörös borok mindig jellegtelenek lesznek. Ezt a kísérleti üzemrészben lefolytatott 1957. évi kísérleti eredmények ia beigazolták.

Az új üzemben az eddig! nyílt erjesztésről rátértek a zárt cementhordóban való erjesztésre. A zárt erjesztés előnye, hogy a zárt térben a törköly ecetesedése majdnem teljesed elkerülhető, emellett kisebb az alkohol és a zamatanyag veszteség is. A zárt erjesztésnek is van azonban hátránya éspedig az, hogy a törköly a musttal keveset érintkezik és a mustba való keverése, mozgatása már nehezebb, mint a nyílt erjesztésnél.

Az erjedés ideje alatt keletkező és eltávozó széndioxidgáz a mustban fölfelé irányuló mozgást végez, s ez i bogyóhéjakat is magával ragadja és a must felszíne fölé emeli. A must felszínén, illetve a felszíne fölött összegyűlendő törkölyt „kalap”-nak nevezzük. A kalap az erjesztő hordó térfogatától függően 1—2 m vastagságú is lehet, tehát a mustba való gyömöszö- lése kézierővel lehetetlen. A kalapból való Jobb színanyag kinyerést úgy érték el, hogy az erjedő mustot egy közbeiktatott szivattyúval a kalapra fejtették, így az állandó öntözés hatására a kalapból a színanyag nagyrésze kimosódott. Persze ez a megoldás igen kezdetleges, de a kalap mozgatása nélkül jobb lehetőség nincs. Nehézséget jelentett még a törkölynek a hordókból való kivillázása is, mert az még olyankor mindig tartalmaz több-kevesebb széndioxidot, tehát ez a munka — egészségvédelmi berendezés nélkül — nem mindig kivitelezhető.

A zárt cementhordókból közvetlenül leeresztett színmust kezdetben világosabb színű volt, ipint a törköly préselve. Ez az arány azonban a későbbiek folyamán róegvál- tozott, mert a préslé színanyagának egyrésze a lebegő fehérje és pektin anyagokkal kicsapódott, "tehát” a színe kivilágosodott. Ez is azt mutatja, hogy az erjesztés ideje alatt csak úgy lehet tökéletes a színanyag feltárása, ha a törkölykalap állandó fellazításával a keverést is biztosítjuk.

A cementhordókból és a törkölyből kipréselt és félig leerjedt mustot a feldolgozó üzem alatti pincében 10—29 hl űrtartalmú fahordókban lefejtve utóerjesztik. Itt érik és születik azután újjá, jobbá és értékesebbé az egri föld egyik legnemesebb terménye, az egri „Bikavér."

Csizmazía József tudományos kutató