Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)

1958-02-12 / 18. szám

NÉPÜJSÁG 1958 február 12., szerda . Gyerünk a moziba be . . . — képek a megye mozijainak helyzetéről A mozik helyzete általános javulást mutat minden téren a megyében. S hogy ez íey van, arra három fóruAitól kap­tunk valóban biztató jellem­zést. Mit mond a Megyei Ta­nács népművelési csoportja, mit mond Szőllősi Gyula elv­társ, aki talán a legrégebben kíséri figyelemmel a mozik munkáját, fejlődését. Milyen a műsorpolitika? — Érdekes, változatos, az ál­talános vélemény szerint lekö­ti és érdekli az embereket. A megyében szeretik a filmet, szeretik és látogatják. Sok és sokféle filmet játsszanak a mozik. Az emberek megszeret­ték a filmeket, s ennek első­sorban a szovjet filmgyártás az „oka.” A megye országos viszonylatban második helyen végzett a szovjet film ünnepé­nek megrendezésében. A jövő perspektívája, a minél több normálmozi, de már ma sok keskenyfilmes mozi felveszi a versenyt normálmoz’kkal. nemcsak műsor, hanem elő­adástechnika tekintetében is A film az egyik legfontosabb nevelési eszköz és mondjuk meg úgy, ahogy van, a ^ leg­szélesebb rétegeket érintő és érdeklő dolog. Ezért örvende­tes az a tény hogy Heves me­gyében már csak három köz­ségben, Varaszón, Egerszólá- tán és Tarnaszentmárián nincs vetítés. Ez országos viszony­latban is kiváló eredmény. Nézzük, mi a vélemény az úgynevezett „területen”, kint a községekben. A műsorpolitika tekintete­ken a gyöngyösi járásban egy­behangzóak a vélemények: jók a filmek, érdeklik az em­bereket, s nincs olyan község, amelyikben ne tudnák a gaz- dasáai tervet teliesíteni. ez el­sősorban a műsor, de nem utolsósorban a moziüzem ve­zetők érdeme is.­NAGYRÉDE. A kultúrház előtt sokan gyülekeznek, az adóval kapcsolatos kérdezz- felelek estére iönnek az em­berek. Jelen esetben eneem a mozi érdekel, s míg előkerül az üzemvezető, addig beszél­getünk. — A mozi? Az jó, — szö­gezi le a többiek véleményét félretolt kucsmája alól egy r'rédei gazda. Jó, mert legalább van hová menni. De szeret­nénk színesfilmet is látni, mert Gyöngyösön olyat vetítenek, de az messze van. Ivicz Jó­zsef üzemvezető is belekap­csolódik a beszélgetésbe — A mozi műsora jó. De, hogv az emberek szeressek is az előadásokat, annak néhány egyszerű emberi feltétele is van. S meri kérdően néztem rá. folytatta. — A mozi nem nagy, 130 ülőhelyünk van, hetenként négv alkalommal vetítünk. Néhánvszáz ember megfordul hetenként, de az 1949 óta mű­ködő mozinkhoz nincs W. C. Kínos és kellemetlen. A má­sik dolog az. hogy a havi át- lagbevétel 7000 forint, s nem tudiuk beszerezni a nvári sze- lőztetéshez a ventilátort. Nyá­ron az emberek megfőnek a melegben, télen viszont nem lehet befűteni, mert a kis kályha képtelen meleget te­remteni a helyiségben. Az emberek pokrócba burkolózva nézik végig az előadást, mert akármilyenek is a. körülmé­nyek szeretnek idejönni. De ami hiányzik, azt pótolni kell. Ezzel kapcsolatban azt a vám laszt adta a Moziüzemi Válla­lat. ho°v az első negyedévben me^bnítik a mellékhelyiségek KARACFOND. Aki talán eredeti foglalkozásánál is job­ban szereti a mozit, a mozi üzemvezetője, László Ferenc pedagógus. A moziterem nem nagy, de visszahaltós székei­vel az üzemvezető által'készí­tett, falikarokkal, városi mozi benyomását kelti. — Filmjeink jók, már há­rom színes Hímet is élvezhe­tőén vetítettünk — mondja László Ferenc, csak az a bai hogy kevés keskeny színeáfilm van. A 128 férőhe-ívps moziban megvan • a havi 9000 forintos áflagbevéteí. Az utóbbi két évben különösen fellendült' a filmmel és technikai felszere­léssel való ellátottság. « (gv valóban é* 1 vemhes, változatos »várakozást nvűjt. ,, NAGYFÜGED. Az üzemve­zető — Esztergályos Ferenc ~~ ugyanazt mondja a műsorról, mint eddig mindenki. Á szov­jet film ünnepének megren­dezésével kapcsolatban egy sajnálatos dolog történt Nagy- fügeden. Ugyanis azon a va­sárnapon, amikor a fűm ün­nepe volt, annak ellenére, hogy Esztergályos elvtárs be­szélt a tanáccsal, nem segítet­tek neki, hanem mulatságot és nagy közönséget vonzó sport­műsort rendeztek. Azonban — a filmnek legyen mondva — mégis sikerült az ünnep és két havi kívánságműsor lett a ju­talom. LUDASON, DETKEN a vé­lemények megegyeznek. Ez mind azt bizonyítja, hogy a Moziüzemi Vállalat, mind a film, mind a felszerelés tekin­tetében igyekszik a lehető leg­jobban ellátni a falusi mozi­kat. Sok helyen ugyan még kertiszéken, lócákon ülnek, de lassan ezeket a felszereléseket is kicserélik. A Moziüzemi Vállalattól is megkérdeztük, milyennek lát­ja az igazgatása alá tartozó mozik helyzetét. A választ Holló Béla elvtárs a követke­zőkben adta meg. — Mind több az új film és egyre változatosabb a műsor, örvendetes tény, hogy egyre több a keskenyfilmek száma, így sok esetben előfordul, hogy a normál bemutatóval egyidőben már játsszák az új film keskeny változatát is. Látogatottságot biztosít, s változatosságot jelent, hogy már nem kizárólag hazai és népi demokratikus filmeket tudunk biztosítani, hanem szén számmal vannak nyugati filmjeink is. Az 1958-ban ját­szandó filmek aránya a kö­vetkező: 20 magyar film, 28 film a népi demokratikus ál­lamokból, 39 szovjet film és 45 nyugati film. Az utóbbiak között szerepel a „Robin Hood” és az első nálunk meg­jelentő egyiptomi film; a „Mennyei pokol”. Valóban változatos és új­szerű a műsor. A még meg­lévő hiányosságok, hibák fel­számolásával a legnagyobb tömegnevelési és legközked­veltebb szórakozási fórum lesz a mozi városon és falun egy­aránt. S hogy ez megvalósul­jon, a mozik üzemvezetőinek is meg kell tenni mindent, ami erejükből és ügyszeretetükből telik. Legyenek azon az állás­ponton, hogy öszefog'ással, jó ötletekkel sekmindent meg lehet csinálni anélkül, hogy várnák a központ segítségét. Cs. / 'ám Éva Áll a vonat az állomáson Áll a vonat az íllomáson. Moz­donya remeg­ve prüszköli ég felé a piszkos­szürke füstgomo- lyokat. Az utasok egy része leszáll, s a sínek mellett le-fel járkálva igyekszik felfrissí­teni a hosszú uta­zástól elgémbere­dett tagjait. Bent a fülke langymelegében ülnek a többiek, fásult pillantáso­kat vetve a gyor­san kristályosodó ablakokon át, né­melyikük előhúz­za a már többször átböngészett Lu­das Matyit, de olyanok is van­nak, akik szemü­ket lehunyva igye­keznek hozzászok­ni ehhez a nyu­galmi állapothoz, amikor nem csat­tognak ritmiku­san a vonat kere­kei. És ekkor hirte­len kinyílik a lco- ~si ajtaja és belép rajta egy rosszul öltözött, idősebb férfi. Szemén fe­kete szemüveg — lábán ormótlan bakancs. Egyik kezében piszkos, elnyűtt szatyor, a másikban görcsös­végű bot. Szuty- kos, szakadozott vattaruha a nyo­mor átható szagát árasztja, csoda-e, hogy a bentlévők minden rokon- szenve egyszeri­ben az ismeretlen felé fordul, aki vékony, éneklő hangon kezd kére- getni néhány fil­lért, egy kis en­nivalót. Áll a vonat az állomáson, bent hullanak a gara­sok a kis öreg ka­lapjába, egy kará- csondi asszony jó­kora darab házi­szalonnát is oda­nyom a kezébe. — Isten fizesse még — rebegi az hálálkodva, aztán tovább lépeget a szomszédos fülke felé. — Szegény öreg — hallatszik in­nen is, onnan is... Nincs, ki gondját viselje... — Hajj... hajj... — Sose védjék annyira őket — kapcsolódott a be­szélgetésbe valaki. — Egyszer saját szememmel lát­tam, hogy egy ilyen alak miután végigkoldulta a vonatot — sült csirkét ebédelt a pesti restiben. Én meg marhapör­költet zabáltam tarhonyával, mert többre nem tel­lett. Hogy az a... — Aztán ismer­tem olyan vonat- tarhást is, aki Is­ten nevében egy motorkerékpárt koldult össze a MÁV különböző vonalain. Amel­lett állandóan ré szén volt... Alit a vonat az állomáson, de a mozdony kazánjá­ban pattanásig fe­szült már a gőz, a kalauzok beszál lást kiáltanak, : lassan mindenki elfoglalja helyét a kényelmes bőrülé­seken. Csak én bámulom tűnődve az állomás mesz- sze viliódzó neon­feliratát és azon gondolkodom: a koldus-kérdésben vajon melyik fél­nek van igaza...? Scmody József 1873-ban kikiáltották a Spanyol Köztársaságot. 1898-ban halt meg Barabás Mik­lós festőművész. 1813-ban született Ottó Ludvig német költő. NÉVNAP Ne feledjük: csütörtökön ELLA. Káli Mihály, a hasonne­vű Kál községbeli gazda, az elmúlt héten bement a he­lyi földműves szövetkezet vasárudájába, hogy lőcsös kocsijához egy pár tengelyi vásároljon. — Ahol ni — nézze meg kend jó lesz-e? — ajánlja a tengelyt a boltos. Káli Mihály nézi néze­geti, majd visszaállítja a tengelyt a sarokba. — Hát ez nem kell, ezek 36 és fél kilósak. — Ugyan, gazduram, itt az írás — mutat a boltos az ár­jegyzékre. — Ezen világosan áll, hogy 38 kilogrammos a tengely, s aszerint is kell fi­zetni. — Ejnye, az árgyélusát — méltatlankodik az atyafi, hát ne csapjanak már be! Ki a hibás? A gyár ütötte be a 36.5 ki­logrammot jelző számot a tengelybe, az árjegyzék sze­rint mégis 38 kilogrammot kell megfizetnünk! Ez még­sem járja! Nem is vett Káli Mihály a tengelyekből egy fiát sem, de vettek már vagy hatan, s mindannyian becsapód­tak. De minden csalárdság­nak egyszer a végére jár­nak, jó volna, ha a földmű- vesszövetjcezetek járási vagy megyei szervei tisztáz­nák — hiszen saját portá­jukról lévén szó —, ki a hi­bás, ki csapja be a dolgozó parasztságot, a tengelyek valóságos gyári kilogramm súlyának megmásltásával és a plusz-kilogrammok megfizettetésével. Újabb negyed millió dol­gozó veszíti el az idén ke­nyerét Angliában. A ködös Albion ködös jövőt tartogat ezeknek az embereknek a számára is, mert mintegy 3 százalékkal csökken a terme­lés, s általános gazdasági ha­nyatlás a jellemzője a mos­tani angol gazdasági élet­nek. Van-e kiút ebből? Van! Gollan, a Brit Kommunista Párt főtitkára szerint: véget vetni a Kelet és Nyugat kö­zötti kereskedelmi korláto­zásoknak. Egyszerű út, vilá­gos út, hasznos út. Csak sajnos mindig vannak olya­nok, akik irtóznak az egysze­rűségtől, a hasznosságtól, ha ez egyben „világos” is. (—ó.) — ÁLARCOS FARSANGI bál lesz szombaton Gyöngyö­sön, fővárosi művészek részvé­telével a járási kultúrotthon- ban. — A FÉLSZ AB ADULÄS óta 250 ház épült Recsken, jórészt állami kölcsönből. — „FARSANGI LAKODAL­MAS” címmel műsoros estet rendez a recski Nőtanács szombaton este hét órakor. — FÁSITJÁK a káli legelő­ket. Először a sertéslegelőt ül­tet' k be gyr.rsnövésű kanadai nyárfával, az ősszel pedig a többi legelő részeket is fásít­ják. — A PARÁDSASVÁRÍ Üveggyári üzemi KISZ szer­vezete február 15-én farsangi karnevált rendez. Az előké­születeket már megkezdték, s a jelmezek egy részét a buda­pesti jelmezkölcsönzőből kér­ték. — BALETT TANÍTÁS kez­dődik Gyöngyösön, a városi kultúrotthon rendezésében. — A KERECSENDI KISZ- fiatalok a „Bújócska” és a „Nászutazás” c. színdarab be­mutatására készülnek. — TAKARÉKSZÖVETKE­ZETET szerveznek Erdőtelken. Eddig már 40 tagja van, s hét­tagú előkészítő bizottság mű­ködik. A szövetkezet az anya­gilag bajbajutott, vagy várat­lan kiadással terhelt tagok megsegítésére alakult. — A LEGELHANYAGOL­TABB közlekedési út Recs­ken az állomáshoz és a bá­nyász kultúrotthonhoz vezető Sallay Imre utca. A vállalati és társadalmi munkák mel­lett 40 ezer forintból építik újjá a sáros, gödrös útsza­kaszt. Időjárás jelentés Az enyhe idő tovább tart. Az Atlanti-Óceán fölött elhe­lyezkedő nagy ki terjedésű clklon- renszer továbbra Is szubtrópusi légtömegekkel árasztja el Vyug-H- és Kőzép-Európát. így nemcsak nappal, hanem éjszaka is rend­kívül enyhe az Időjárás. Ma haj­nalban az említett területeken alig fordult elő plusz 5 fok alatti hőmérséklet. Ezzel szemben a Fe­hér-tenger környékén a sarkvidék felül lezúduló légtömegek hatá­sára, általában mínusz 20, mínusz 30 fokig hűlt le a levegő^ A várható Időjárás szerdán es­tig: felhős, néhány helyen, főként Északon még párás, ködös idő. Holnap a Dunántúlon néhány he­lyen eső, esetleg zivatar. Mérsé­kelt, a Dunántúlon élénkébb déli, délnyugati szél, az enyhe Idő to­vább tart. Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel: északon mínusz 1, plusz 2, máshol plusz 3, plusz ß fok között. Legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán: az északi megyékben 3—10, máshol 10—15 fok között. (MTI) műsora Egerben este 7 órakor: Az ember tragédiája (Szelvénybérlet) Előkelő szavak... igen, ilyenek is akadnak, mégpedig szép számmal. A sok közül nekem mégis a „tartóz­kodni” a legelőke­lőbb. Van benne bizonyos hűvösség, tartózkodás, köny- nyed ' magabiztos­ság. Külföldi dele­gációk szoktak ná­lunk „tartózkodni” meg színészek, ne­ves emberek. Aki tartózkodik, az ne­ves ember. Én ed­dig még csak vol­tam valahol, lak­tam, esetleg átu­taztam, de soha és KÖLTŐK — VERSEK FORGÁCS KAROLY: Hajnal a Sajóparton Mint hallgatag vén varjúhad — a friss vetésre mely lecsap — a mozdony híg fekete füstje, bodros huilám hullámot űzve, tüdőt fojtón úgy rátapad a dérben ázott dermedt földre. Az aszott fűzfaleveíek holt-zöldre fagyva sergenek. Vakult tükör a folyó síkja, — bőrét ha itt-ott behasítja egy leperdülő falevél — megborzong s hol a medre mély: sok pici hullám körbe fut s a kanyar előtt révbe jut... Vén, hajlott hátú öregek, törött karú, tört törzsű hullák: kimosott gyökerű agg fűzfák szakáU-szálai lengenek a meder fölött. A fagyott köd gyöngyös könnye bús fűvek brezbarna vállán pirulón, fázósan-remegőn, bobon tükröz rőten-kelő napot. ANTALFY ISTVÁN: Magadra hagylak . . . Ö, mennyi mindent tudsz mesélni egy ilyen új találkozáskor. Én hallgatlak. Nem részegít meg jobban egy jó tüzes, pohár bor, mint e kedves beszélgetések. Beszélj, folytasd ... Szótlan figyellek, ne várd, hogy szóljak, jobb nekem, ha hallgathatlak. Úgyis e percek oly kevesek, ritkák, s be gyorsak! Jöttem, s megyek. Te átölelsz még. talán valamit kérdenél is, de mielőtt néked felelnék, már vonatkerék kattogása suhint szívembe. Hűs az éjjel, s magadra hagylak újra . ^. újra, el nem mondott sok kis meséddel. .. VÉKONY SÁNDOR: Agnes első vaesoráju Az Agnes lányom kék szeméből az anyja nézett rám ma este.... vacsorát főzött, s kis kezéből amint átvettem: rámkérdezte: ugye olyan, mint az anyué? Az Agnes két apró kezéből úgy vettem át a vacsorámat, mint szentséget egy szentelt helyről, s megcsókoltam a cseréptálat, mely a Tied volt s ma a lányodé. A szemem gyenge harmat lepte fáradt madárként szállt a hangom:... — úgy vacsorázunk itt ma este, mintha anyácska köztünk lenne: hisz a vacsora épp olyan. Az Agnes lányom kék szeméből rám mosolygott az anyja lelke. Nagyot szegtem a friss kenyérből, s vastag könny hullt a levesembe aztán dicsértem:... jó nagyon. A mozik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG A tettes ismeretlen EGRI BRÖDY Te és még annyi bajtársad EGRI BÉKE Emberek, vagy őrmesterek EGRI SZABADSÁG Nincs előadás EGRI MUNKÁSOTTHON Nincs előadás GYÖNGYÖSI SZABADSÁG San Salvatore GYÖNGYÖSI PUSKIN Don Juan HATVANI VÖRÖS CSILLAG A tettes ismeretlen HATVANI KOSSUTH Törvényen kívüli lovag PÉTERVÁSÁRA Mese a 12 találatról HEVES Riadó a hegyekben FÜZESABONY Egy ember frakkban T artózkodom Hatvan város anyahőnyveből Csikós Ferenc és Pernyész Mar­git kisteleki lakosoknak Ferenc nevű gyermekük született. TELEVÍZIÓS ADÓTORONY SZÓFIÁBAN Szófia délkeleti részében ■:emrégen megkezdték egy 72 méter magas torony építését. Ennek az épületnek csúcsára amely a legmagasabb lesz Bulgáriában, 33 méteres an­tennát szerelnek. Ez az anten­na közvetíti majd a bolgár te­levíziós műsort. sehol nem tartóz­kodtam. őszinte legyek? Nagy bennem az irigység, s minden vágyain az, hogy egyszer én is tar­tózkodjam, bárhol, bármikor, akármi­lyen félrerendelt helyen, de tartózhas­sam már i végre, mert akkor tu­dom, hogy én is híres ember, ne­ves valaki, ha nem is nagy, de lega­lábbis középkutya leszek. S kutyának lenni nem is olyan rossz! S akkor majd a tartózkodó szó tör­ténetében ilyen dá­tumok és esemé­nyek lesznek: „Ju­lius Caesar Kleo­pátránál tartózko­dott éppen... „Ret­tenetes Richard a városban tartózko­dott, akkor ami­kor.” Puszpáng Alfonz négyheti tartózkodásra vá­rosunkba érke­zett..." S akkor én, Puszpág Alfonz bekerülök a világ- történelembe, fia­im, unokáim, kései leszármazott­jaim ábrándosán mormogják nagy ősük nevét, akinek megadatott, hogy tartózkodjon vala­hol... Mert sokszor nem is fontos, hogy mit csinál az ember, elég, ha tartózkodik vala­hol, valamiért... csak illendő legyen ez a tartózkodás. Ö szavak vará­zsa, de megkop­tattunk. megszür- kítünk benneteket! (egri) I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom