Hevesmegyei Népújság, 1958. február (9-32. szám)

1958-02-09 / 16. szám

1958. rebruár 9. vasárnap NÉPÚJSÁG 3 Melyiknek higgyek ? Olvasom az Élet és Irodalom híreit: Emil Gilel&z az Egye­sült Államokba utazik... a moszkvai Nagy Színház ba­lettegyüttese az idén ellátogat Párizsba és Brüsszelbe.. Bal­zac műveit 10 millió példány­számban adták ki a Szovjet­unióban... Magyar Fotóművész Kiállítás Moszkvában... ... és olvasom a híreket. Eled a Helein-féle fasiszta párt... Rakétatámaszpontok a NATO tagállamok területén... Dulles nyilatkozik... Hűvös vá­lasz Bulganyin üzenetére... Melyiknek higgyek? Most is magam előtt látom Moszkvát, a Manyezs teret ahol a sziporkázó tűzijáték, a hatalmas reflektorok fényében, szemben a Moszkva szállóval ott táncoltak, nevettek, évőd- tek egymással öt világrész fia­taljai. Kéz a kézben, szívük­ben a béke dalával és a dal békéjével, feledve mindent, ami rossz, ami véres és bűnös, táncoltak, jelvényt cseréltek, mutogattak kézzel, lábbal: és értették egymást. Most is magam előtt látom azt a külföldi híradót, amely amerikai katonák ..dzsungel- tréningjéről” számol be, hogy edződjenek a Távol-keleti har­cokra... Most is látom azt a híradót, amely az új Werch- tnacht felvonulását mutatja be, és azt is, amelyet vagy ti­zenöt éve láttam, amikor a hitleri svadron vonult egy vá­ros utcáján már lépteiből is rémület és halált lehel. Félel­metes hasonlóság a kettő kö­tulást jelentené egy egész faj számára, amit embernek ne­vezünk. Nem válthatja fel, mert nincs is ok erre a gyűlö­letre, mert ha vannak szóla­mok, akkor azok: e gyűlölet szításának szólamai. Miért gyűlölné a francia anya a magyar anyát? Mert fia más nyelven mondja ki az első szót? Hisz egyformán szívük alatt hordták, kínba hozták az életre... s nem a ha­lálra. Miért gyűlölné az ame­rikai munkás a szovjet mun­kást? Mert más nyelven ne­vezi szerszámait? Miért gyű­lölné a dán paraszt, a román parasztot? Mert az románul hívogatja reggelenkit a tyúk­jait? Hogy lehetne ezekután szólam a népek barátsága? Valamelyik filozófus azt fej­tegette, hogy boldogság nincs is, csak a bánat hiánya léte­zik. Szomorú ember lehetett és igaztalan filozófus. Mi azt mondjuk, hogy a népek gyűlö­lete nincs, csak a barátsága. A gyűlölet nem más, mint a ba­rátság hiánya: amikor sikerült, vagy sikerül félrevezetnie egyeseknek, vagy osztályoknak a népet, amikor elkeseredésük tárgyát sikerül az országhatá­rokon túlra „tolni”, — maguk­ról. Az emberek, a becsületes és dolgos emberek nem szere­tik a háborút, amelyen ma­guk csak veszíthetnek. A . becstelenek, a vérből és ágyú­golyókból élők nem szeretik a békét, mert azon csak maguk veszthetnek. Dehát a becsüle­tesek vannak többen, sokkal, nagyon sokkal többen, s ke­zükben van a legfőbb erő: a tömeg akarata, a munka ere­je, a holnap teremtése. Háborús terveket kiagyalni, vészt jósló híreket szerkeszteni és terjeszteni, — ahhoz elegek a kevesek is. De e hírek cél­ját megvalósítani ahhoz milli­ók, százmilliók kellenek. De ezek a százmilliók nem halni akarnak, hanem élni. Élni, mert a fejlődés, az élet, a ter­mészet örök töivénye, ha úgy tetszik, objektív törvénye, hogy az élő lenni akar és nem semmivé válni. Igaz, az em­ber, mert ember, kész a halál­ra is — ha célját látja önfel­áldozásának. Az anya, ha kell testével védi meg gyermekét, de nem dobja gyermekét mar­talékul az elszabadult tigris­nek, hogy megmentse a tigrist kiszabadító földesurat... S e kettő: az élni, teremteni akarás, és a céltalan halál el­leni örök emberi irtózat már erősebb, mint a kínai fal. Tudósok kimutatták, hogy ma már számottevő mennyisé­gű Stroncium 90 van a leve­gőben. Azt még nem mutatták ki a számok reális tükrében, — de hogyan is lehetne ilyet kimutatni? —, hogy mennyi békevágy, barátság lebeg az öreg Földet átölelő levegőben... Több mint kétmilliárd ember él a földön: hát ennyi biztos! Melyiknek higgyek? A né­pek barátságának, vagy az atom őrültjei gyűlöletének? A népek barátságának! Gyurkó Géza TelseíséglíMÍafó fotópályázat A fényképezés páratlan népsze­rűségre tett szert az egész vilá­gon. A nemrégiben Budapesten lezajlott első nemzetközi fénykép- kiállítás nagy sikere azt bizo­nyítja, hogy Magyarországon is sokan foglalkoznak a művész­fényképezéssel. A magyar fotóművészet külföl­dön elért sikerei szükségessé te­szik a fotózás széleskörben való kiterjesztését. Ezért a magyar fo­tóművészek szövetsége országos tehetségkutató pályázatot hirdet, amelyen mindenki résztvehet, aki nem tagja a szövetségnek, vagy országos jellegű és nemzetközi ki­állításon nem nyert még díjat. A Heves megyei pályázók a KPV- DSZ Miskolci Fotószakkörének cí­mére küldhetik be felvételeiket. A beküldés határideje: március 1. A pályázaton résztvenní kívánó amatőrök és üzemi fotószakkö­rök vezetői február 10-én, 18 óra­kor megbeszélést tartanak a vá­rosi művelődési ház 17-es számú szobájában. Értekezletet tartottak a Heves megyei képviselők zött. Melyiknek higgyek? Én a népek barátságának hiszek, a könvvnek, a dalnak, a táncnak, Balzacnak és a fo­tóművész kiállításnak, a mű­fordításoknak és a salakpályák heves versenyének. Én annak hiszek, mert ember vagyok és az embernek hinnie kell és bíznia az emberiségbe. Nének barátsága: szólam! De miért volna az? Mert gyakran használjuk? Hát e szól, hogy szerelem, hogy édesanya és kenvér, hányszor használjuk és hányszor használta már .az emberiség? Minden nyelven: amour, amore, amo, ljublju... matér... mutter... kenyér... ezer­nyi ezerszer és mégsem szó­lam, mégis mindig új és igaz: mert szív van benne, őszinte kívánás és akarás. Nem szólam a népek barát­sága, hanem az egész világ fej lődésének szükségszerűsége. Azt mondjuk — és jogosan — az atomkor hajnalán élünk. Nos, az atomkor „nappalának” kulcsa és eszköze ez a barát­ság, amely nélkül elképzelhe­tetlen, hogy előbbre jusson az emberiség. A népek barátságát nem válthatja fel a népek- gyűlölete, — mert az a pusz­A Hazafias Népfront Heves megyei elnökségén értekezle­tet tartott tegnap, szombaton délelőtt a Heves megyei képvi­selő csoport. Az értekezleten részt vett Kerek Gábar, Úszta Gyula, Egri Gyula, Mucsi Sán­dor, Varga János, Varga Dé­nár d, Bereczki László, Bóth Józsefné és Szomszéd László országgyűlési képviselő. Ott volt Dorkó József, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztá­lyának vezetője, valamint Sá­lyi János, a Hazafias Népfront megyei titkára. A képviselő csoport ülését Szomszéd László nyitotta meg, ismertette az országgyű­lés határozatából a megye képviselőire háruló feladato­kat, valamint a csoport mun­katervét. A képviselők e két napirendi pont, valamint né­hány más, a közéletet érintő kérdés megvitatása után elha­tározták, hoey másfél hónap múlva újabb csoportülésre jönnek össze. Szombaton este gazdaköri gyűlések voltak Egerben farsang, farsang, farsang (Képesriport folytatása az 1. oldalról.) Egerben a Kertész utcai és a; Cifrakapu téri gazdakörben; szombaton este gazdaköri; gyűlést tartottak, amelynek J szakelőadói a tavaszi mező- gazdasági munkák feladatai-! ról tájékoztatták a nagy szám-; ban megjelent gazdákat. A jelmeaver- seny első dí­ját Miki égé Tegnap tanácstagi beszámolót tartottak A tanácsokat érintő időszerű problémákról tartottak elő-; adást szombaton este az egri városi tanács v. b. tagjai. A; Lajosvárosi iskolában dr. Ró­zsa Sándor, a Ráckapu téri iskolában Hevesi Sándor, a; Baktai úti iskolában Csecs; István tartott értékes beszá­molót. jelmezében Szabó Marian IV. b. o. ta­nuló nyerte, partnere egy kormos ké­ményseprő le gény Pince közös erőből Szentbe László 54 lakás épül Recsken \ cserébe azt Emlékművet állítanak Malvinban a 19-es hősöknek A kínai, a ma­tyó kislány, és Tegnap délután megbeszélést; tartottak Hatvanban a városi; pártbizottság, a városi tanács; és a Hazafias Népfront helyi í szervezetének megbízottai. AI megbeszélésen elhatározták, I hogy még ebben az évben feI-< állítják az 1919-ben hősi halált ' halt 47 vöröskatona emlékmű-' vét. Ezzel egyidőben exhumál­ják a város határában elteme­tett mártírok hamvait, s a hő-; sok temetőjébe helyezik örök; nyugalomra. Piroska na­gyon jól meg­értik egymást ezen a sikerült bálon. (Góesa Márta, Holló Piri és Pócs Anna)’ Az abasári szőlő- és gyü­mölcstermelő szakcsoport kö-' zös erőből ez évben 1000 hl! bor tárolásához pincét épít. AÍ pince megépítéséhez szükséges 3 építési anyagokat közös alap­jukból fedezik, a többi mun-i kát pedig társadalmi munká- • val végzik el. A 3-as számú Kőbánya Vál- < lalat vezetősége a dolgozók ké-< résére lakásépítő akcióba kéz- $ dett. Az ízléses kivitelben ké- > szülő egyemeletes házakat még > ez év folyamán átadják a dol-£ gozóknak. A meglévő és új la-< kásokba higiénikus fürdőszobát^ rendeznek be és bővítik a víz-;, vezetékhálózatot. Az 54 épü-s Létből álló lakótelep RecsM község legszebb része lesz. > szeretné tudni, vajon milyen jegyet kap földrajzból. Kánya Judit éppen föld­rajztanárának, nak jósol, s WW V vV v \ ZvNVWWvVvWVWvVVV AWVvV KI NE ISMERNÉ Csehov el­beszélését az öreg orvosról, aki a múlt század elmegyógy­intézetét vezette, s maga sem sokat törődött az odabenn sínylődök szörnyű sorsával mindaddig, míg a betegek kö­zött egy feltűnően értelmes, de kétségtelenül bomlott elmé­jű betegre nem akadt, akivel aztán vitába szállt s napjait attól fogva társaságában töl­tötte. Fölöttesei egyre rosszabb szemmel nézték a dolgot. Vé­gül betegei közé zárták az öreg orvost, mint hibbantagyút, aki maga sem érdemelt több könyörületet, mint azok az élőhalottak, akiket kényszer­zubbonyok, kancsuka, pofonok közepette próbáltak észretérí- teni rohamjaíkból. Kényszer zubbony, verés, hi­deg víz: ez volt, még alig száz esztendeje is az elmegyógyá­szat terápiája. A hallucináló elmebetegeket a középkor sö­tétsége, megszállottaknak bé­lyegezte. Sok epilepsziásról azt tartották, hogy a sátán rabszolgái. Füstölés, imák, rá- ■ olvasás, s ha ez sem segített, bot és kínzás jutott osztályré­szül az elmebetegeknek. Érde­kes, hogy Hyppokrates, az ókor nagy orvosa, mily tárgyilago­san nézett szembe az elmebe­tegségekkel. ‘ Ugyanakkor a „III. birodalom őrültje”, Hitler tervet dolgozott ki az elmebe­tegek elpusztítására, s ezt -- pángermán monomániája vé­delmében — részben végre is hajtotta. Nem véletlen, hogy az or­vostudomány, de a közhiede­lem is az elmebetegségek gyó­gyítása terén haladt előre a leglassabban. A ma ún. de- fektbetegeknek nevezett schi- zofrének, mániások, depresz- sziósok és epileptikusok fur­csa, kísérteties és gyakran misztikusnak is látszó viselke­dése mögött ugyanis, nem akarták a tegnap emberei meglátni a fiziológiai elválto­zásokat, nem hitték, hogy az agy belső, szerkezeti meghibá­sodásáról lehet szó, hiszen semmiféle műszerrel sem si­került kimutatni ezt. Ha fel­lapozzuk Moravcsik „Gyakor­lati elmekórtan”-át, mely alig' 50 évvel ezelőtt jelent meg, még szinte vigasztalan képet látunk a defektbetegek gyó­gyulásának esélyeiről. Egy schizofrén gyógyulásra — úgy­mond — alig van kilátás s ak­koriban a vérbajos eredetű paralízis is hatalmasan pusz­tított. Számtalan világnagy­ság esett áldozatául. DE AZ El MÚLT 15 évben váratlanul nagy fordulat állott be’az elmegyógvászat történe­tében. Felfedezték az agy elek­tronikus tevékenységének el­veit, bevezették az ideg- és el­megyógyászatban az „elektro- chokk”-nak nevezett eljárást, ’.dynek lényege, ho"”- hirte­len nagyfeszültségű áramütés­nek teszik ki a beteget s ez az esetek nagy többségében helyrebillenti a meghibásodó agyműködést továbbító elek­tromos funkciókat. Ezenkívül számos új, kitűnő pvó óvszer­rel is szaporodott az ideggyó­gyászat. Dr. Csekey László, az egri ideg- és elmekórház főorvosa derűsen beszél az eredmények­ről. Elmondja, hoöv a hajdan gyógyíthatatlannak hitt de­fektbetegek száma egyre csök­ken. Ma már alig van olyan beteg, akinél a munkaképte­lenség, a társadalmi kiközösí­tést jelentő kóros állapot hu­zamosan tartana. Az elektro- chokk, a latgaktil és glutarin- sav származékok, rohamoknál a scopolamin éooúgv gyógyít- hatóvá teszi e defektbetegsége- ket is — különösen korai sza­kaszban, — mint bármily más kórt. Sőt: hajdan oly rossz gyógyulási statisztikájú elme­osztály ma már egyike a jó gyógyulási statisztikával ren­delkezőknek. Miért? Elsősorban, mert csaknem teljesen eltűnt a hajdan oly félelmes luetikus elmebaj, a paralízis. Az antibiutikumok, a salvarsán, a váltóláz injek­ciók, a bizmuth korai stádium­ban teljes biztonsággal gyó­gyítják meg az alapbajt, a luest, s paralyzist elvétve már csak olyan valaki kap, aki szégyenli baját az orvos előtt s nem jár idejekorán kezelés­re. A schizofréneket néha már egyetlen schokk helyrehozza, s hónapokra, esetleg évekre tünetmentességet biztosít. De a több esetbeni, havonta, vagy hetente ismétlődő elektro- chokkos kezelés, az inzulin, stb., legtöbbször tartós, ko­moly javulást eredményez. Sokszor még régi betegeknél is. AMI HAJDAN elképzelhe­tetlennek látszc t. - defektbe- tegségeknek e szerencsés, ide­jekorán alanos Vozelésb°n ré­szesített hányada, gyakorlati­lag gyógyultan tér vissza a tár­sadalomba, s vesz részt újból a termelő munkában. Levelek tömege igyekszik a hála adós­ságát törleszteni a körültekin­tő, gondos orvosokkal szem­ben. E. I. például bányász. Sú­lyos depresszió? tünetekkel került a fiatal férfi az egri elmeosztályra. Néhány hetes kezelés után gyógyultan tért vissza munkahelyére, pedig évtizedekkel ezelőtt még gyó­gyíthatatlan schizofrénnek bé­lyegezték volna. K. A. 50 év körüli, méhész­kedő, kertészkedő férfi, ö is schizofrén téveszmékkel, hal- lucinációkkal került kórház­ba. Levelei most azt bizonyít­ják, hogy ismét egészségesen, jókedvűen végzi munkáját. Érdekes a 23 éves K. J. ese­te. 11—12 éves korában — s ez az életke» egyike a „veszélyez­tetetteknek”,' az ún. serdülő­kori elmezavarok miatt — me­lyek alapjai lehetnek a későb­bi schizofréniának — betege­dett meg, s került kórházba. Meggyógyult. Később — s ez bizony a schizofréneknél egye­lőre még előforduló lehetőség — visszaesett és 19 éves ko­rában 4—5 alkalommal is visz- szakerült a kórházba. A gon­dos kezelés azonban mindany- nyiszor meghozta a hatást s ma már az illető nős, dolgozó tag­ja a társadalomnak. A betegek hálája nem ismer határt. V. Z. vidéki vasutas súlyos alkoholista volt. Elvonó kúrája óta boldog családi éle­tet él és házat épített. Család­ja s ő is minden ünnepen dísz­távirattal lepi meg dr. Csekey főorvost, hogy emlékeztesse hálájára. L. M., aki eladósor­ban lévő lány, s akinek az ap­ját gyógyították ki alkoholiz­musából, most hónapról-hó- napra derűs levelekben szá­mol be megváltozott családi életükről. EGY TÉVHIT, baljóslatú gondolatokkal teli kórkép ré­me van szertefoszlóban tehát — hála a magyar és külföldi elmegyógyászat utolsó évekbe- ni fejlődésének. S az egri kór­ház — tudományosan is ma­gasan kvalifikált és képzett orvosaival, előkelő szerepet tölt be az elmegyógyászat eredményei terén. Ezt érzik a gyógyult betegek százai. De érezniök kell ezt az ille­tékeseknek is, akik mostaná­ban az elmegvógyászat újjáre­novált földszinti épületrészé­nek más célokra való felhasz­nálásának tervével akaratla­nul is gátat szabnának az osz­tály életének. A súlyos, kör­nyezetükre érzékeny betegek számára rendkívül fontos a megfelelő épület. Márpedig a jelenlegi sok-sok kívánni valót hagy hátra. A középkori „La- zaret”-ek és a modern, ízlése­sen berendezett ideeavógyinté- zetek környezete között széles fokozat van, s kell, hogy sovi­nizmustól mentesen belássák mások is, hogv — bár a gyó­gyíthatatlan, társadalmilag ha­lottnak tekintett betegek szá­ma örvendetesen, évről-évre kevesebb az elmeosztályon —, a még meglévők kezelése és életfeltételeinek javítása sem kevésbé fontos feladat. Aki még ellenkezőleg véle­kednék, tudja meg hát: a „ha­lottak” újra élnek. Ne ismét­lődjék meg az a nemrégiben le­játszódott eset,’ eívpok sorár egy elmegyógvintézetből pvó- gyultan hazatért, s idóközber az ország egv pontján, komo­lyabb funkcióba is helyezet ember választójogának megál­lapításánál a tagadó ..elmebe­teg” szót biggyesztették, a vá­lasztói lajstromban. A GYÓGYULTNAK minő sített kórházi záróid1- -lés az < esetükből éppolv megnvugta tóan biztos ítélet, mint bár mely más betegnél és nekünk embereknek fokozott köteles ségünk, hogv se^sük R’-im k ra az „élők”, a dolgos társada lomhoz való visszatérést. P... l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom