Hevesmegyei Népújság, 1958. január (1-8. szám)

1958-01-29 / 8. szám

1958. Január 29. szerda MftfCJAAG 5 Téli napok Nag N\PIRE!\DE\: A kenés NÉHÁNY NAP MÚLVA vendégek jönnek a Nagygom­bosi Tangazdaságba. Egyete­mista fiatalok, hogy a gyakor­latban is tanulmányozzák a tennivalókat, a tudományos rész mellett megismerkedje­nek a gazdaságvezetés mód­szereivel, — ezernyi apróság­gal, melyek mind nélkülözhe­tetlenek ahhoz, hogy valaki jó szakemberré váljon. Igaz, ilyenkor csendes a határ, de bőven van tennivaló a mű­helyekben, raktárakban, hogy a bármilyen korán be­köszöntő tavasz ne találja ké­születlenül az embereket. A legnagyobb forgalom a gépműhelyben van. Javítják, rendbeszedik a gépeket, igye­kezni kell, hogy legkésőbb március 1-re minden készen álljon. A munka meggyorsí­tására érdekes újítást vezet­tek be a berendezésen. A hi­bafelvételi jegyzőkönyv alap­ján megállapítják, hogy egy- egy gép javítására mennyi munkaidő kell, például, hogy egy Zetor javítására 140 óra. Ha a szerelőbrigád jó minő­ségben, de 140 óránál keve­sebb idő alatt végzi el a munkát, megkapja a 140 órá­ra járó bért, de ha tovább csinálják, akkor is csak any- nyit kapnak. Keresni min­denki akar, tehát meggyor­sult a munka. Növelte a ked­vet az is, hogy ismét bevezet­ték a gépműhely és az építé­szeti dolgozóknál a természet­beni juttatásokat. A felkészüléshez tartozik a vetőmagvak, műtrágyák biz­tosítása is. Tavaszi árpa vető­magot a saját termésből tar­talékoltak, kukoricát szintén. Szerződéses borsót is termel­nek az idén^, arra is megkap­ták már a vetőmagot. Műtrá­gyát az idén csak annyit vá­sároltak, amennyire a tava­szi vetéseknél szükség van. A földművesszövetkezeti raktá­rakban most már korlátlan mennyiség áll rendelkezésre, ágy gondolták, nem fektetik be a pénzt, ha nem feltétlen fontos. Mert a gazdaság veze­tésében arra is kell ügyelni, hogy mikor mire költenek. BIZTATÓAN KEZDŐDÖTT az év a beruházásoknál is. Már megérkezett az új siló­kombájn, a szénakaszáló-ra- kodógép, a szőlőtermelésben használatos apróbb gépek és felszerelések. Komoly haladás ez, — állapítják meg a gaz­daság vezetői, mert az előző ■években hónapok teltek el csak abban, míg a gyár visz- szaigazolta a rendelést. A gazdaság vezetőinek egyik fontos feladata a mun­káskéz biztosítása. És ez nem könnyű munka különösen olyan vidéken, ahol a nagy­gombosi gazdaság is van. Az üzemek, bányák csábítják a fiatalokat, úgy kell tehát fi­zetni, elszállásolni őket, hogy érdemes legyen ide is eljön­ni. Ez évben az építő brigád egyik feladata a következő napokban a munkásszállás rendbehozása. Mozihelyiséget is berendeznek, hogy néha filmet nézhessenek. Szép a KISZ klub, itt tanulhatnak, olvashatnak, szórakozhatnak a fiatalok. S hogy a keresetben se legyen nagyobb panasz, az idén ismét bevezetik az idő­szaki munkásoknál is a ter­mészetbeni prémiumot a terv túlteljesítése esetén. Az elmúlt években Ecséd- ről, Egyekről és Nagyfügedről kerültek ki az idénymunká­sok, a toborzás most ugyan­ezekben a községekben folyik, s a jelek szerint az idén sem hagyják cserben a gazdaságot a régi idénymunkások. Sok vitára ad okot a gazda­ságban az, hogy szinte na­ponta érkeznek új gépek és mindenki ezeken szeretne dolgozni. Most elsősorban azok kapnak ilyet, akik sike­resen elvégezték a téli gép­kezelői tanfolyamot. A gazda­ság vezetői igen helyesen azt az elvet vallják; ha az üzem­ben nem engednek az eszter­gapad mellé dolgozni olyan embert, aki nem ért hozzá, akkor a mezőgazdaságban is tarthatatlan az a helyzet, hogy drága, sokszor valutá­kért vásárolt gépeket olyan emberekre bízzanak, akik nem, vagy alig értenek hoz­zá. Ezen a tavaszon náluk csak az kap gépet, aki leg­alább az alapjait elsajátította a gépkezelésnek. Követendő példa lenne ez a többi gazda­ságokban is. A mindennapi munkát sok­szor teszik változatossá a lá­togatások. A jól felszerelt mintagazdaságban sok bel- és külföldi látogató fordul meg, az előbbiek azért, hogy tanul­janak, az utóbbiak rendsze­rint vásárolnak. Az elmúlt nyáron, őszön olaszok és egyiptomiak jártak a gazda­ságban. Az olaszok öszvért vettek, az egyiptomiak lova­kat. Ugylátszik, nagyon meg­tetszett nekik a gazdaság, mert az elmúlt napokban is­mét jártak itt, ezúttal ők is öszvéreket néztek. Most már minden tréfa nélkül bátran biztathatja a nagygombosi — » ........ ■" H m áfpavidíhiBb mzpíözféli ez ózdiakat 1957. második félévében a mátravidéki szénbányászati tröszt párosversenyre hívta az ózdi szénbányászati trösztöt. A versenypontok a többi kö­zött a következők voltak: a termelési tervek túlteljesítése, az önköltség csökkentése, a munkafegyelem megszilárdítá­sa és a balesetek minimumra való csökkentése. Az elmúlt félévi verseny eredményeit a két szénbányá­szati tröszt vezetőiből és bá­nyászaiból alakult bizottság értékelte. Hosszas vita után megállapították, hogy az el­múlt félévi versenyt a mátra­vidéki szénmedence bányá­szai ráérték meg. A verseny­szakaszban a mátravidékiek ti­zenegyezer tonna szenet ter­meltek tervükön felül és 3,90 forinttal csökkentették a szén tonnánkinti önköltségét. Ezen­kívül a baleset is kevesebb volt, mint az ózdiaknál. A két tröszt, a veráény ér­tékelése után 1958. első fél­évére ismét felújította páros­versenyét. A versenypontok ugyanazok maradtak, mint az elmúlt félévben voltak. A Budapest tánc­együttes Egerben A külföldi kőrútjáról visszatért 40 tagú Budapest táncegyüttes, valamint tíztagú zenekara január 30-án este hét órakor mutatkozik be az egri közönségnek a Szak- szervezeti Székház nagytermében. Az együttes műsorán régi magyar táncok, szólóvariációk, csárdások, s Liszt II. rapszódiája szerepel, melyekkel hatalmas sikert arattak Európa és Észak-Afrika városai­ban. Műanyag húsvéti tojások Az Egri Finommechanikai Vál­lalat már a húsvét' műanyag nyuszikat és tojásokat gyártja. A kereskedelem 20.000 darabot le­kötött belőlle. Úgynevezett téli idénycikkeket is gyártanak, egri I eladásra 100 darab fogaskerék áttételes hurkatöltőt. Elkészítettek j egy parasztszekér prototípusát is, mely ha beválik sorozatban hé | szül a Finommechanikánál < El a „Csendes Don44 egyik halottnak hitt hőse Solohov „Csendes Don“-ja melyik olvasójának nem szorult iSssze a szíve, amikor a regény ama részletét olvasta, amikor a Podtyelkov és Krivoslikov osztag tagjait kivégzik Ponomarjovbaai! Kivégzésre terelik a vörös kozá­kokat: „Elől Podtyelkov jött, me­zítláb, íekete posztóból varrt szé­les lovagló nadrágban és kigom­bolt bőrkabátban. Keményen vágta sárba nagy febér lábát, de megcsúszott, balkarját kissé előre­nyújtva tartotta meg az egyen- ■súlyt. Mellette alig vonszolta ma­gái a haiálsápadt Krivoslikov... Lagutyin, a súlyosléptű Puncsuk mellett tipegett. Mindketten me­zítláb voltak“ (Makai Imre fordí­tása). De egyikük sorsa egyáltalán nem úgy alakult, mint ahogyan a regény írja. Ivan Laguty’e bukauovszkajai kozák nem volt a kivégzettek között. Az író Tvan Lagutyin alakját Jakov I .ngutvin- ról, Pötyelkov és Krivoslikov fejrwer társából mintázta aki az 5918-ban. Kamenezkaiab-m meg­tartott vörös kozák kongresszus résztvevője volt és tagja az ezen a kongresszuson megválasztott küldöttségnek, abból a célból. Logv táréval ion Novoeserkaszban a fehér tábornokokkal Jakov Lagutyin szegényparaszt szülők gyermeke, gv^rnrnkkora -óta e^elédesknrWt, ini0dv>n r,n- fL'' katonai behívót kano'l. 1914 jn■'’nymodban hazatért, de nnm so­ká <r Volt o'tliOO. M'vd-o.oVtdött a el ő vuáyháboWt és Lnrnitvin is­imét magára öltötte a Szürke köp­penyt. Négy éven át feküdt a lö­vészárokban. Lagutyin kozák törzsőrmester mellét négy György-kereszt és két érern díszí­tette. A háború végén a 28-as ez­redben szolgált Mihail Ivrivosli- kov tiszt parancsnoksága alatt. Krivoslikov sokat tanította a ko­zákokat és nagyrészt címek volt köszönhető, hogy felnyílt Lagu­tyin és társai szeme. Az 1917 februári és októberi forradalom a fronton érte a kozá­kokat. Amikor 1918 januárjában Kamenszkajaban összeült a kozák küldöttek kongresszusa, a 28-as ezred küldöttei között, ott volt Krivoslikov és Lagutyin is. Lagu­tyin addigra már megjárta a poli­tikai harc iskoláját. A rerrény részletesen leírja a köz-kozákság kénviselőinek a ta­lálkozását a fehér tábornokokkal. A tábornokok megtagadták a hata­lom átadását a forradalmi kato­nai bizottságnak. A Don mentén mindjobban fellángolt a polgár- háború tüze. A. Kamenszkaiaba- visszatérő Lagutyint Krivoslikov Verhnyij Donba küldte, hogy ott magyarázza meg a kozákságnak a szovjethatalom politikáját és ala­kítson belvi kozák tanácsokat. Krasznakuekaja faluban elfogták a fehérek és a miljutyinszkajai bör­tönbe zárták, ahol majdnem há­rom hónapot töltött. Azokban a napokban, amikor Jakov Lagutyin a börtönben ült, az árulók Ponomarjovban elkö­vették gaztettüket, a Podtyelkov osztaggal A fehénrárdistn parancs­nokságnak nemsokára eszébe ju­tott Lagutyin és követelte kivég­zését, de már késő volt: Lagu- tyúmak hült helyét találták. A helyi atamánok kétségek kö­zött vívódtak: jelentsék-e felsőbb parancsnokuknak, hogy a Verh­nyij Donban jól ismert vörös agitátort szabadon bocsátottált? Ez veszélyes lett volna. Maguk is fejükkel fizettek volna. Akkor ta­lálták ki a Lagutyin agyonlő ve­téséről szóló történetet. Nyornó- sabb bizonyítás végett erről köz­leményt is adtait ki a febérgár- dista újságokban. Mihail Solohov tanulmányozta a történelmi anyagokat, és ezt a történetet elfogadva erőteljes mű­vészettel megalkotta Ivan Lagu- tyinnak, a megingathatatlan bol- seviltnak az alakját. S mi történt később az igazi bőssel? Jakov Nazarovics Lagu­tyin, amint kisiklott a febérgár- dislák karmai közül a vörös had­seregbe ment, s bejárta az egész frontot. Az 1920-as Lengyelország elleni harc idején a 21.-cs lövész hadosztályt vezényelte és hőstettei elismeréséül Vörös Zászló-érdem­rendet kapott. Jakov Nazarovics Lagutyin most. nyugdíjas és Szocsiban él. Nemrégen kezébe került a Don című rosztovi folyóirat, amely közölte Szemjon Ivanovics Ku- gyinov régi kamonszknjai bolse­vik visszaemlékezéseit a Don kör­nyéki polgárháború éveiről. Ja­kov Nazarovics megtudta végre, hogy őt maidnem negyven esz­tendeje halottnak hiszik. V. Sumov állatgondozó a jószágot: jól viseld magad, még megérhe­ted, hogy sivatagi szállító lesz belőled... így élnek, dolgoznak^ a nagygombosi gazdaságban, van mit tanulni a leendő szakembereknek. De nemcsak azt nézhetik meg, hogyan kell eligazítani a munkákat, azt is megtanulják: a jó szak­ember soha sem elégszik meg azzal, ami van, hanem újabb és újabb megoldásokon töri a fejét. A nagygombosiak most például azon mesterkednek, hogy átalakítsák a fejőgépe­ket. Az új terv szerint egy­szerre hat tehenet fejnének le, s a tejet, — anélkül, hogy az istálló levegőjével érintkezne, — egy csövön át egyenesen a tejházba vezetik. így kórhá­zak, csecsemő otthonok ellá­tására is kiválóan alkalmas lenne. NÉHÁNY NAP és megjön­nek a tanulnivágyó fiatalok. Lesz mit megnézni, megje­gyezni. Csak rajtuk múlik, mennyit szívlelnek meg, ho­gyan készülnek fel, hogy né­hány esztendő múlva egy má­sik gazdaság vagy tsz élén hasonló eredményeket érjenek el. — d. r. — A verpeléti „Dózsa4 tsz szőlőterülete hozamainak meg­növelését tervezi. 42 hold sző­lőjük felét szerves trágyával, az egészet pedig műtrágyával termékenyítik meg. A kipusz­tult tőkék helyébe tízezer újat telepítenek. Úgy számítják, hogy gondos munkájuk nyo­mán a holdankénti átlagter­mést 3-4 Hektoliterrel gyara­pítjuk. Yfgymáshoz súrlódó felületek kopásának megakadályo- ^ zására, vagy e kopás csökkentésére kenőolajat hasz­nálnak. Ezt a műszaki, vagy ha úgy tetszik, technológiai fo­lyamatot azonban nemcsak a csapágyak, gépek világában használják nagy sikerrel, hanem abban a világban is, amelyben valaki, vagy valakik akarnak valamit, vagy va­lamiket egy másik valakitől. Teszem azt, ha egy vállalat anyagbeszerzője olyan anyagot akar beszerezni, amely egy­szerűen nincs — legalább is az illetékes másik vállalat kép­viselője szerint nines. Vagy teszem azt, ha bútor kell és mo­sógép, jó szövet, vagy műbőrkabát... Ilyenkor a két „felület” kopásának csökkentésére kerül sor a kenésre, amely lehet egri, , vagy visontai bor, ígéret bizonyos viszonzásra, bizonyos, de fordított esetben,, de lehet pénz is, az igények mértékének megfelelő mennyi­ségben, de „kenőanyagnak” bízvást lehet nevezni. Ennek köszönhető, úgy " látszik, hogy a gyárak nem állnak I« anyaghiány miatt, hogy mégis mindenki jó ruhában jár, hogy azért csak van ágyneművászon, műbőrkabát, és bú­tor, vagy mosógép, hogy végeredményben van minden, ke­vesebb, több, de van. Mert van... mert lenne kenés nélkül is, de hála a lehetőségeknek, és az elnéző türelemnek, sőt megértő türelemnek — ma nekem, holnap neked kennek! — olyan szorgalommal vigyáznak az egymáshoz surlódó fe­lületek kopásának megakadályozására, hogy fele szorgalom­mal milliókat takaríthatnánk meg iparunk gépparkjában. Hovatovább kezdjük ezt) már természetesnek, magá- tólértetődőnek venni, hovatovább az lesz a jellemtelen, és embertelen, aki kenőolaj nélkül akarja, hogy járjon az a bizonyos „gépé’, aki felemeli szavát ez ellen, mert végered­ményben nevezzük gúnyosan akárminek, de törvényileg mégis csak megvesztegetésnek nevezik, amelynek ugyan­csak törvényileg megvan a maga büntetése. Hovatovább már kenőolajat is csak úgy lehet kapni, hogy kenőolaj kell hozzá, s emiatt — úgy néz ki, — hogy nincs is kitörés ebből a circulus viciosusból. Pedig van, s lennie kell! Csak arra van szükség, hogy a társadalmi ellenőrök, a rendőrség, s maguk az emberek lépjenek fel a leghatározottabban ez ellen. Néhány példás ítélet, fegyelmi, vagy éppen büntető eljárás, a közösség megvetése — és máris gátat vetettünk az elburjánzó kor­rupciónak, amely ugyan ebben a formájában ismét nem nagy ügy, hisz csak néhány liter borról, néhány forintról ígéretről van szó, ami az anyagiakat — de mégis nagy ügy, ami az erkölcsieket illeti. Utóvégre is mindent és mindenkit a maga helyére: a kenőolajat a csapágyak, a gépek forgórészei közé, az akut vesztegetőket és megvesztegethetőket pedig... nos oda, ahol a helyük van. Mert a szocialista társadalmi rend az erkölcs rendje is! (9V-Ó)-------------------------------------------O--------------------------—----­Az elmúlt esztendőben a rostkendertermelők a be­váltási áron felül 2,200.000.— Ft értékű Ingyenes vásárlásra jogosító textilutalványt kap­tak a beszállított rostkenderük után. Hogy egy példát említsünk, a nádudvari Vörös Csillag ter­melőszövetkezet 69.200 Ft érté­kű ingyenes textilutalványban részesült. Ezért az utalványért a termelőszövetkezet több, mint 2.000 db zsákot vásárol­hatott volna magának. Termé­szetesen a vásárlás nincs kor­látolva és az ország bármely állami boltjában bármilyen textilárú vásárlására jogosít. Ebből is láthatjuk, hogy a népgazdaság messzemenő ked­vezményeket biztosít a terme­lőknek, hogy a termelési ked­vet növelje és ennek a fontos ipari növénynek termelésére serkentse dolgozó parasztsá­gunkat. Az igen kedvező árak és az előnyös szerződési feltételek a kendertermelést igen jövedel­mezővé teszik. Mindezek elle­nére a rostkender szerződéses tervszámok ezideig csak rész­ben vannak biztosítva. Ezt a lemaradást pedig sürgősen ki kell küszöbölni, mert kender­feldolgozó üzemeink nyers­anyaggal való ellátása csak akkor lehetséges, ha a terv­területek maradéktalanul le­kötésre kerülnek. Rostkender­ből elsősorban olyan ipari ter- melvények készülnek, amelyek dolgozó parasztságunk szükség­letét vannak hivatva fedezni. Természetesen, amennyiben az üzemek nem lesznek kellő mennyiségű nyersanyaggal el­látva, azt elsősorban a dolgo­zó parasztság fogja megéretni amikor is kevesebb zsák, kö­téláru, ponyva, vászon stb.‘ lesz a boltokban. Rostkenderre termelési szer­ződést kötő termelő:nk a kö­vetkező kedvezményekben ré­szesülnek: a szerződés megkö­tésekor 200 Ft értékű ingyenes textil vásárlására jogosító utal­ványt kapnak, kamatmentes hitelként gépszántási utal­ványt bocsájtunk mindazon termelőink rendelkezésére, akik arra igényt tartanak, a helyi földművesszövetkezetek­nél .a szerződés felmutatása mellett műtrágyát vehetnek, amelynek ellenértékét a válla­lat csak a termés beszállítása hozza kender termelése igen előnyt* és jövedelmező. Nem ritka a után az elszámoláskor levonásba. Ugyancsak kamatmentes hi­telként kapja a termelő a szük­séges vetőmagot, valamint, ha arra igényt tart, a művelési előleget is- A termés beszállí­tása után minden átadott má­zsa rostkenderért 25 Ft értékű ingyenes textilvásárlási utal­ványt kapnak a termelők a beváltási áron felül. A termelőszövetkezetek, ha a földjüket ősszel istállótrá­gyázzák, úgy a szántási díjat a vállalattól megkapják. Termelőszövetkezetek, szak­csoportok és mezőgazdasági társulások amennyiben 500 q- nál több kenderkórót adnak át, még külön mázsánként 5 Ft-os nagyüzemi felárat is kapnak. Ezekből is láthatjuk, hogy a katasztrális holdanként 8— 10.000 forintot is meghaladó jövedelem. A még hiányzó területekei maradéktalanul biztosítani kell. Ezt kívánja dolgozó pa­rasztságunktól a népgazdaság de ezt kívánja saját érdekük. A szerződések megkötése ügyé­ben keressék fel a helyi föld­művesszövetkezeteket, akik a szerződéssel kapcsolatos min­dennemű felvilágosítást meg­adnak és az egyéni termelők­kel való szerződéskötést vég­zik- A termelőszövetkezetek pedig az Őket személyesen fel­kereső vállalati felügyelővel kössenek rostkender termelési szerződést. Tiszántúli Rostkikészítő Y. Hatvankilenc-féle alga a Bükk-hegység területén Az egri Pedagógiai Főiskola közelmúltban megjelent év­könyve harminc különféle ta­nulmányban foglalja össze a főiskola tanárainak, kutatói­nak legújabb eredményeit. A természettudományok kö­réből vett tanulmányok közül több foglalkozik — dr. Hor­tobágyi Tibor tanár to1 Iából — a mikroszervezetek életével. A jövő századok táplálkozásának alapanyagát adó fontos szer­vezetek — az algák — har­minchárom fajtáját ismerték meg a főiskolai hallgatók az elmúlt évben (a szilvásvárad! vizekben terepgyakorlataik so­rán), amelyeket azután feldol­goztak, rendszereztek. Ezekkel együtt immár 69~re emelke­dett a Bükk területén ismert algafajok száma. Új erdők a végvárakon A Hatvantól Egerig húzódó végvári vidék dús hárs-, kőris-, cse­resznye-, dióer­deit az egykori harcok tönkretet­ték. Ezeknek a hiányoknak a pót­lására vajmi ke­veset tett. a Horthy-korszak erdőgazdálkodása, s így most a mát­rai állami erdő- gazdaságra vár a feladat, hogy gyorsan növő bú­torgyártásra, ipari célra alkalmas fa­fajokkal erdősítse a kipusztult terü­leteket. A gazdaság cse­metekertjeiből évente 6—8 millió facsemetét külde­nek e célra a mát­rai erdőkbe, rész­ben az itt őshonos fajtákból, részben pedig új, előnyös tulajdonságokkal rendelkező fafa­jokból. Nagyobb területen telepítik például a hegyvi­dék gyorsannövő, nedvességkedvelő fáját, az égert, és a szerfának és más ipari célokra is igen alkalmas rezgő nyárt, amely viszonylag rövid idő alatt nagytö­megű nyersanya­got biztosít az ipar számára. A következő esztendőkben — ez év tavaszától kezdve — több, mint háromezer hektáron telepí­tenek a kipusztult végvári erdőségek helyén, égerese­ket. hárs- és kőris- erdőket. (Szinnyei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom