Hevesmegyei Népújság, 1958. január (1-8. szám)

1958-01-25 / 7. szám

Jól működő iskoiaszöv elkezel az egri f. számú általános iskolában Tízórai szünetre csengetnek az egri I. számú általános iskolában, mikor benyitunk az iskola folyosójának ajtaján. A folyosón mindjárt megra­gadja figyelmünket egy kis cégtábla, melyen ez olvasható: „Egri I. számú Általános Is­kola Szövetkezeti Boltja”. Az üzlethelyiségben kisebb-na- gyobb gyerekek tolonganak, akiknek ügyes mozdulattal kis diák-kiszolgálók nyújtják át a tízórai-süteményeket, cukorkát és egyebeket. Vannak olyanok is, akiknek cerurára és füzet­re van szükségük, hogy a szü­net után zavartalanul tovább folytathassák tanulásukat. Érdeklődésünkre megtudtuk, hogy az iskolaszövetkezetnek több mint 20,000 forint értékű árukészlete van, mely tansze­rekből, tornafelszerelésekből, 'cukorkákból tevődik össze. A beszélgetés során azt is meg­tudtuk, hogy ez a kis üzlet ha­vonta átlagban meghaladja a 15,000 forintos forgalmat, ami arra vall, hogy az iskola tanu­lói igen megszerették szövet­kezetüket. Az iskolaszövetkezet nem régen — 1957. őszén — alakult 70 taggal, akik egyenkint 20 forintos részjegyet fizettek be. Az alakuló gyűlésen a tagok maguk közül 12 tagú igazgató­ságot választottak, melynek el­nökéül — mint az egyik leg­jobb tanulót — Pálinkás Klá­rikát választották meg. Az igazgatóság a tagságtól felada­tul kapta, hogy vezesse a szö­vetkezetei a kidolgozott és el­fogadott alapszabálynak meg­felelően A szövetkezet ügyvite­lének ellenőrzésére az alapsza­bály betartásának felügyeleté­re hat tagú felügyelő-bizottsá­got választottak, melynek elnö­ke Kovács Zsuzsika VIII. osz­tályos tanuló lett. Az iskolaszövetkezet ügy­rendjében többek között azt is előírták, hogy a bolti kiszol­gálást havonként felváltva mindig az iskolaszövetkezeti tagok legjobb tanulói végzik. Áttekintve az iskolaszövetke­zet működését, a munkájukat értékelve, megállapítottuk —, hogy eddig valóban a legjobb munkával Bognár Erzsébet, Kún Erzsébet pénztárosok ,— Mester Valéria és Sós Ilona kiszolgálók, valamint Mészá­ros János péksütemény-be­szerzők tűntek ki. Mivel az üzlethelyiséget csak alkalomadtán nyitják ki — reggel, vagy szünetben — zsú­folásig megtelik a helyiség. — Ennek kiküszöbölése érdeké­ben az iskola területén mozgó- I árusokat is működtetnek. Már mindenki tudja az iskola te­rületén, hogy Kovács Katalin, Bukta Mária és Tóth Rozika III. osztályosok kiskosarából mindig vásárolható cukorka, csokoládé és péksütemény. Lelkes és szorgalmas munka folyik itt, melyet az iskolaszö­vetkezet tagjai végeznek. Az úttörőkkel összefogva, kuitúr- csoportot is alakítottak. Leg­utóbb részt vettek a MÉSZÖV állal megrendezett megyei kulturális fesztiválon is, ahol igen jó eredményeket értek el. Lelkes énekkaruk és tánccso­portjuk ezért 2000 forint ju­talomban részesült. Ez is azt bizonyítja, hogy szép és elis­merésre méltó eredményeket értek el már eddig is me­gyénk szövetkezeti mozgalmá­nak legfiatalabb tagjai, akik már az iskola tanuló-padjai között is a szövetkezés útját választották. Az elért eredményeket azon­ban nem véletlenül érték el. — Ugyanis az iskolaszövetkezet igazgatósága és felügyelő bi­zottsága mellet a tanári kar­ból és a földművesszövetkezet részéről működik egy négy tagból álló tanácsadó testület is. Ezen a téren elsősorban el­ismerésre méltó munkát vé­gez Boruss Viola tanárnő, aki elsőnek fogta össze és az irá­nyításhoz minden segítséget megad az iskolaszövetkezet vezetőségének. Az iskolaszö­vetkezetben nekik megfelelő kereskedelmi könyvelést is végeznek, melynek pontos ve­zetéséhez Tóth László tanár ad meg minden segítséget. Ezek- után arról már nem is kell beszámolnunk, hogy aa isko­laszövetkezet munkájához Gömböcz Józseftől, az iskola igazgatójától a legmesszebb­menő segítséget megkapja. Lá­togatásunk alkalmával az is­kola tanárai elmondották, — hogy véleményük szerint az egri iskolaszövetkezet nem­csak szövetkezeti, hanem pe-, dagógiai vonalon is elérte cél­ját. Úgy látják — mint mon­dották —, hogy az iskolaszö­vetkezet működése befolyást gyakorolt a tanuló ifjúságra pályaválasztás szempontjából és jobb tanulásra serkenti őket, mivel az iskolaszövetke­zet agjai és aktív dolgozói el­sősorban csak jótanulók lehet­nek. Ezek után nem lehet cso­dálkozni azon sem, hogy az iskolaszövetkezet taglétszáma ma már több mint 250 főre emelkedett. Süveges Benedek A termelési szerződések befejezésének határideje A szerződéses termelésről szóló 1078,1957. (IX. 18.) Kor­mányhatározat értelmében a szerződéses termelési rendszer keretében termelhető növé­nyek szerződési határideje 1958. január 31-én lejár. Népgazdaságunk a szerződé­ses termeléssel tudja folyama­tosan biztosítani belső ellátá­sunkat és export terveink tel­jesítését. A termelőfelek ré­szére biztosítva van a megter­melt, illetve leszerződött áruk átvétele a törvényesen megál­lapított állandó árak szerint. A legtöbb szerződésesen ter­melt növényféleség után ter­mészetbeni járandóságok is megilletik a termelő szektoro­kat, illetve a termelőket. Ezért még az eddig le nem szerződött termelők a föld­művesszövetkezeteknél lévő termelési felelősökkel és agro­nómusokkal — saját érdekük­ben — megköthetik a szerző­dést rostkendérre, cukorrépá­ra és MEZŐMAG növényféle­ségekre. (Ilyenek az étkezési borsó, szegletes lednek, svéd­here, mohar stb.) Részletes felvilágosítást a szerződéskötéssel kapcsolato­san a helyi földművesszövet­kezetnél kapnak a termelők. A földművesszövetkezetek most mérik fel az eddigi szer­ződéses termelés eredményeit és a szerződéskötés ifhunkáját jól megszervezve látogatják a termelőszektorokat és a ter­melőket, hogy az önkéntesség elvének szigorú betartása mel­lett biztosítsák a szerződés­kötési tervek maradéktalan teljesítését a kiadott rendel­kezéseknek megfelelően. Varga László agronórnus móiiiÁiM I nöimotisáj munkája Málraderecskán Kedves Tagtársaim! Azzal a régi magyar köz­mondással kezdeném, amivel sajnos, a mi földművesszövet­kezeti alkalmazottaink ma­napság már nem igen élnek: Ki korán kell, aranyat lel. Ezt mondogatjuk egymásnak immárom ki tudja hány év­század óta, de úgylátszik még sem eléggé gyakran, mert sem Kömlőn, sem Tiszanánán nem ismeretes ez a jelszó és egé­szen más elméletből kiindulva, a 8 órai munkakezdést túl ko­rainak tartják és úgu V2 9 tá­ján hajlandók csak a központi irodát meglátogatni. Magunk között legyen mondva, már arra gondoltam, hogy csak én vagyok ilyen lel­kes ember a pontos munka­kezdést illetően, amikor nagy megnyugvásomra azt tapasz­taltam, hogy általában — tisz­telet a kivételnek, ahová még nem nyitottam be hasonló kritikus pillanatban — még az olyan kivételes személyek, mint a földművesszövetkezeti irodák dolgozói is, pontosan megkezdik a munkát. Nohát ezeket nem azért mondtam így el, hogy minden­ki tudomást szerezzen róla, hanem csak azért, hogy az il­letékesek, akiket érint, tudo­mást szerezzenek erről a do­logról. Az a félős ugyanis, hogy a postás nem találná kellő időben bent őket és kénytelen lenne a levelet cí­memre visszaküldeni. Ilyen és egyéb hasonló kel­lemetlenségektől meg kell kí­mélnünk egymást, ezért az érintett ügyvezető elvtársakat arra kérem, hogy ne csak a korcsmák nyitvatartására, ha­nem az iroda pontos időben való nyitvatartására is fordít­sanak megfelelő gondot. Az itt szerzett tapasztalatok többi ré­széről majd legközelebb... Ad­dig is üdvözletem küldöm tisz­telt Tagtársaimnak: ■RB£* Múlt év novemberében a mátraderecskei földműves­szövetkezetnél is megkezdtük a földművesszövetkezeti nő­bizottság szervezését. A hívó szóra mintegy 40 asszony jött össze, akik mind földműves­szövetkezeti tagok és létre­hozták a földművesszövetke­zeti nőbizottságot. A földművesszövetkezeti nő­bizottság tagjainak első te­vékenysége a „télapó” ünnep­ség megszervezése volt, ahol a szülői munkaközösséggel kö­zösen több, mint 200 iskolás gyermeket ajándékoztak meg. A gyermekek megajándéko­zása után a nők munkájának megkönnyítésére is gondol­tunk. Elhatároztuk, hogy mo­sógépet vásárolunk és főző­tanfolyamot szervezünk. E szép tervek megvalósításához persze anyagiak is szüksége­sek, megszerzésére kultúrmű­sort tanultunk be, melyet több alkalommal is lejátszot­tunk. Ezenkívül még táncmu­latságot is rendeztünk és je­lenleg együtt van a 2600 Ft- os mosógép ára. A mosógépet már megrendeltük és várjuk annak mielőbbi megérkezését, hogy azt a falusi asszonyok munkájának megkönnyítésére felhasználjuk. Természetesen mindezek mellett nem feledkezünk meg a földművesszövetkezeti társadalmi ellenőrzésről sem. Ellenőrizzük az üzemegységek tisztaságát, a helyes kiszolgá­lást és próbavásárlásokkal az árak betartását. Mindezek mellett természetesen részt- veszünk a gyermekváros tég­lajegyeinek árusításában. Ezeken az eredményeken kí­vül terveink is vannak a jö­vőre vonatkozóan. Jelenleg már folyik a „Cigány” című színdarab tanulása és gondos­kodunk az első „apák napja” méltó megünnepléséről. A földművesszövetkezet nőbi­zottsága eddig is megkapott m. földművesszövetkezet vezető­ségétől minden segítséget és ha ez a jövőben is megmarad, úgy látjuk, hogy a közös erő­feszítésnek meg lesz az ered­ménye. Az asszonyok munká­jukon keresztül hozzá kíván­nak járulni azon nemes cél eléréséhez, hogy a földműves­szövetkezet a falu gazdasági és lcultúrális központja le­gyen. Maruzs Jánosné a mátraderecskei nőbizottság elnöke. Milyen előnyöket jelent a tagok számára a részjegy jegyzés? A földművesszövetkezeti ta­gok kívánságának megfelelő­en több helyen a tagok által Defizetett részjegyekből újabb boltegységeket nyitnak meg. így a megbővült bolthálózattal az igényeket jobban kielégítő választék áll a vásárlók ren­delkezésére. Az új vendéglá- tóiDari egységek szintén javít­ják a falu ellátását, valamint kulturált szórakozási lehetősé­get is biztosítanak a tagoknak és a falu lakosságának. Ide­sorolhatók már a gyöngyösi, füzesabonyi és a hevesi föld­művesszövetkezetek vendég­lői. A felvásárlási, értékesítési tevékenység fejlesztésének eredményeként termékeit min­denki helyben értékesítheti. A földművesszövetkezeti tagság újabb befizetett rész­jegyek után több részesedés­hez jut. Ezáltal érdekeltebbé válnak a földművesszövetke­zet munkájában és a részese­désen felül magasabb vásár­lási és értékesítési visszatérí­tést kapnak. Az elmúlt évben az apci földművesszövetkezet például a tagság részére vá­sárlásaik és értékesítéseik után 63.293 Ft-ot, a boldogi föld­művesszövetkezet 32.000 Ft-ot, a csányi földművesszövetkezet pedig közel 150.000 Ft-ot fize­tett ki. Akár a földművesszö­vetkezet, akár a tagok előnyei­ről beszélünk, ebbdh az eset­Figyelő tekintettel hallgatják Székely Ferencet, a fiatal ag- ronómust a noszvaji ezüstkalászos gazdatanfolyam résztvevői Simon Elemér (a kép előterében) tavaly még az ált. iskola VIII. osztályában gondolkozott jövőjém, most már döntött: apja földjét akarja jól és isme retekkel gazdagon megművelni ben azonos érdekekről van szó, mert a tagok közvetlen és közvetve is előnyökben része­sülnek a szövetkezetben. Amennyiben a tagok nagyobb anyagi érdekeltséget vállalnak a szövetkezetükben, vagyis belépéseikkel részjegyet fi­zetnek be, tulajdonosává vál­nak a földművesszövetkezet­nek és így nemcsak joguk, ha­nem kötelességük is ellenőriz­ni annak működését, jogosan resztvehetnek az irányító munkában és őrködhetnek a szövetkezet vagyona felett. Addig azonban amíg a lejegy­zett részjegyet a tagok teljes egészében nem fizetik be, csak korlátolt jogaik vannak és nem elvezhetik a tagsággal járó előnyöket. az első részjegy befizetésé­vel minden esetben növelik a tagok a földmű vesszővetkezet anyagi erejét, mely feljogosít­ja őket minden előny és ked­vezmény igénybevételére. A további részjegyek befizetésé­vel már szélesíteni tudják a földművesszövetkezet elosztó, vagy felvásárló egységeinek hálózatát és sokkal jobban ki tudják elégíteni a tagok igé­nyiét. így történt ez Füzes­abonyban is, ahol a befizetett részjegyekből új bolthelyisé­get nyitottak, Kápolnán pedig az egyik bolthelyiség felszere­lését korszerűsítették. E sze­rint a földművesszövetkezet nagyobb mértékben tud meg­felelni azoknak a követelmé­nyeknek, melyeket a tagság a vezetőség elé állított. A résa- jegybeíizetési mozgalom sike­re attól is függ, hogy a terve­zett létesítmény valóba* egyező-e a tagság akaratával, mert az egész tagság vélemé­nyének figyelembevételével helyes azokat megvalósítani. A részjegybefizetési mozga­lom eredménye nagyban függ a vezetőség példamutatásától. Ugyanis a vezetőségi tagok példamutatása serkentőleg hal a szövetkezeti tagságra, vala­mint a még kívülálló dolgozó parasztokra is. Ennek leg­szebb példáját mutatja a gyöngyösi földművesszövetke­zet igazgatóságának munkája, ahol egy-egy vezetőségi tag befizetett részjegye meghalad­ja az 500 Ft-ot. Ezekután nem véletlen az sem, hogy az el­múlt esztendőben a gyöngyösi földművesszövetkezet tagsága több, mint 130.000 Ft-ot fize- tett be a részjegy alap címén a szövetkezetnek. Ennek követ­keztében ezeken a helyeken erősödik a tagság részvétele a szövetkezet munkájában, meg­szilárdul a vezetőség és a tag­ság kapcsolata és a közös munka eredményeképpen elő­mozdítják szövetkezeti vona­lon a falu szocialista átalaku­lását. Magvasi Sándor A minőségi termelés érdeké­ben ne mulasszuk el gyü­mölcsfáink téli ápolását. Szer­vezkedjenek a gazdák dűlőn­ként, mert könnyebb a létrák, fakaparók, permetezőanyagok és gépek kiszállítása és hasz­nálata, ha együtt és egyszerre végezzük a munkát. oxo A vállalatok már megkezd­ték a szerződéses növények vetőmagjainak szállítását a földművesszövetkezethez. Ja­nuár 31-ig mindenki kösse •meg szerződését, nehogy el­késve kapja, a vetőmagot. oxo Előre jelentsük be termel­tetési anyagszükségletünké t (műtrágya, melegágyi ráma. növényvédőszer, szőlőkaró), hogy a földművesszövetkezel idejében megrendelhesse. „Földmüvesszövet kezetek" Szerkeszti a MÉSZÖV SzerkeMtrí Bizottsága. A leveleket kérjük MÉSZÖV Titkárság, Eger, Knézich Káról u. 2. szám alá küldeói. Hasznos tudnivalók, érdekességek, sport- és kulturális hírek naponta — ezt nyújtja február 1-től a népújság

Next

/
Oldalképek
Tartalom