Hevesmegyei Népújság, 1958. január (1-8. szám)

1958-01-15 / 4. szám

1958. január 15. szerda NÉPÚJSÁG i Talajaink termőképessége szem­pontjából gondoskodnunk kell a terméssel kivett tápanyag vissza­pótlásáról, amit röviden trágyá­zásnak nevezünk. Legfontosabb tápanyag az istál- lótrágya, mert bizonyos mértékig megtalálhatók benne mindazok a fontos elemek (nitrogén, foszfor, kálium, mész) amelyek a növény táplálkozása szempontjából nélkü­lözhetetlenek. A talajerő visszapótlás másik, egyben kiegészítő módja a mű­trágyázás. A különböző műtrá­gyák alkalmazásával rendszerint •csak egy-egy féle műtrágyát jut­tatunk a talajba. A tudományos kutatás megálla­pítása szerint a növények több, mint 30 féle anyaggal táplálkoz­nak. Ezek közül a foszfor, káli­um és a nitrogén a legfontosab­bak. Termőföldjeink viszont általá­ban ezekben a tápanyagokban a legszegényebbek, mert termesztett növényeink testük felépítéséhez, a termés kifejlesztéséhez főleg eze­ket vonják ki a talajból a legna­gyobb mennyiségben. A talajban lévő tápanyag hiá­nyát a gyakorlatban is észreve­hetjük. Nitrogénhiányra mutat, ha a növény levélzetc. szára gyengén fejlődik, halvány, vagy sárga szí­nű, a levelek hullanak, a növény sínylődik. Foszforhiánytól a levél szürkés színűvé válik, a gyökerek gyen­gék, a magtermés kevés és gyen- i ge minőségű. Káliumhiány esetén a növény satnyán fejlődik, a levelek össze­zsugorodnak, szélük megsárgul és sárga foltok képződnek rajtuk. A növekedő fiatal részek, a te- nyészcsúcsok elszáradnak, a nö­vény később levelét is elhullajtja. Annak megállapítására, hogy talajunk tápanyagokban hogyan van ellátva, a gépállomások talaj- vizsgáló,laboratóriumai adnak fel­világosítást, ha talajmintát kül­dünk be hozzájuk. Az alábbiakban nézük meg az egyes műtrágyaféleségek tulajdon­ságait, használatát, valamint a nö- vényféleségekre gyakorolt hatását. A kálisó: Elsősorban a növé­nyek gyökérzetének, gumóinak képzéséhez szükséges. A zöldre- szok szöveti szerkezetét szilárdítja a külső bőrszövetet vastagítja, ezáltal a gombabetegségekkel szemben az ellenálló képességet fokozza. Eredményesen járul hoz­zá a keményítő és cukor képzé­séhez, a kálival műtrágyázott növény a faggyal szemben ellen- állóbb, kereskedelmi minősége jobb, jobban eltartható és job­ban szállítható. A káli műtrágyázást legjobban meghálálják a cukor- és takar­mányrépa, a burgonya, a paradi­csom, a gabonafélék közül a rozs és az ősziárpa. A gyümölcs és szőlő a kálitrágyázás hatására íz- letesebb, zamatosabb édesebb lesz, a must cukorfoka emelke­dik. Legismertebb a kálitartalmu műtrágyák közül a 40 százalékos kálisó és a kénsavas káli. Vízben nem, vagy csak nehe­zen oldódik, ezért fej trágyának nem adható, hanem olyan mély­ségre kell bemunkálnunk, ahol a gyökér közelébe kerülve, annak nedve feloldja. — Ugyanez vo­natkozik a szuperfoszfátra is. Szőlőkbe, gyümölcsösökbe, kh- ként 1—1.5 q, szántóföldi növé- nvekhez 0.8—1 q kalisót adunk, amit lehetőleg már ősszel kell ki­szórni. A káli műtrágyázást leg­jobban meghálálják a homoktala­jok, melyek káliumban a legsze­gényebbek. Á foszfor: Hasonlóképpen a nö­vények szár- és szöveti szerkeze­tének felépítéséhez szükséges. Si­etteti az érést és elősegíti a ter­més kötődését. Műtrágyák közül a szuperfosz­fát a legelterjedtebb foszfortar­talmú trágya. Szőlőkbe lch-ként 1.5—2 q-át, szántóföldi növé­nyekre 1—1.5 q-át szórunk ld, le­hetőleg még ősszel. Szándékosan utoljára hagytam a nitrogén műtrágyát, a közismert pétisó használatát, melyet pa­rasztságunk legtöbbre értékel g-vors, és szemmel]átható hatásá­nál fogva — szemben a szuper­foszfát és kálisónak — csak az aratásnál észrevehető termésemé» | lő és minőségjavító hatásával. A nitrogén főleg a levélzetet és a szár zöld részeinek növeke­déséhez szükséges. Hatása a gyors növekedésben és sötétzöld üde lombozat nevelésében nyil­vánul meg. Kitűnő hatást fejt ki fej trágyaként a ross 2ulfejlelt, gyenge vetések feljavításában. Egyoldalú, vagy túlzott mér­tékű használata azonban helyte­len, mert tőle a növény túl bu­ján fejlődik, a termés beérésél késlelteti, a szár és levél, vala­mint gyümölcs laza állományú lesz, így fagyérzékenysége növek­szik, szállító képessége csökken. Legel tér j edtebb ni trogenm ű trá­gya a pétisó, vagy linzisó. Fele lassú, fele gyorsan ható kötésben tartalmazza a nitrogént. Lugos kémhatású, minden talajon hasz­nálható. Főként a rövid tenyész­idejű növényeken mutatkozik meg a trágyázás eredménye. Mivel nit­rogénje vízben oldódik, elegendő bedolgozás nélkül a talaj felüle­tére elszórni, vagy fej trágyaként alkalmazni. A növények nedves állapotban érzékenyek a nitrogén műtrágyára, megperzselŐdnck, ez­ért, ha a lombozat nedves, akkor ne szórjuk a növényre, hanem csak a talajra. Szőlők, gyümöl­csösök trágyázására 2—2.5 q, szántóföldi növények fej trágyázá­sára 0.B—1 q nitrogén műtrágya szükséges. Ebben a cikkben elmondotta­kat legközelebb a gyakorlati és kísérleti eredményekkel is bizo­nyítani fogjuk, össezhasonlítva a műtrágyázott és a műtrágyázatlan területen termelt növények ter­méseredményeit. LENGYEL ÄDÄM főiskolai tanársegéd. Egy his számiam • • . Szerkesztőségi közlemény Lassan leállnak a cukorgyá­rak. Teljesítették tervüket és feladatukat. Befejeződtek a cukorrépa termelési értekezle­tek is és úgy gondolom a ter­melési szerződések is befeje­zéshez közelednek. Földmű­vesszövetkezeti agronómusa- ink nagyon sok helyen alakí­tottak cukkorrépatermelői szakcsoportot és megelégedett örömmel nézhetik át a terme­lésre jeüentkezett gazdák név­sorát. Miért írok akkor most még­is a cukorépa termelésről? A gyárak befejezték a kam­pányt, a szerződések aláírva, a talaj őszi mélyszántással elő­készítve, de nem időszerűtlen azért a termelésről éjzy-ket szót ejteni. Falvainkban meg- , indultak az Ezüstkalászos tan­folyamok. Esténként sok száz gazda vesz részt ezeken a tan­folyamokon megyénkben is. Ezt a pár sort most ezeknek írom. Túlkerültek már az alapvető tudnivalókon, mélyen bent járnak mái' a tananyag erdejében, illő, hogy kissé szá­molni is megtanuljanak, erre pedig pompás alkalom a cu- korrépatei melés jövedelmező­ségének a kiszámítása. Most csak a bevételi lehető­ségeket nézzük, a kiadásokat majd a tanfolyamvezető segít­ségével összeírjuk és levonjuk az itt közölt adatokból. Tehát álljon csak valame­lyik ügyes gazda a tábla elé. Kézbe a krétát és írjuk: Szerződtünk egy kataszteri hold' cukorrépa te,rmelésére, mi lehet a termelésünk? Hangzik is a válasz: Pista bácsi szerint 150 mázsa, Vágó Pál állítja, hogy náluk bizony sok gazdánál még a 100 má­zsát se érte el eddig a terme­lés, felpattan Kosa László és már mondja is: ,.Gazdatársak, hát a 300 mázsás mozgalom az kutya, abban nem jelent­keztünk?” A pillanatnyi csen­det használjuk ki és már dik­táljuk is: habár az országos átlag sajnos több éves ered­ményeket véve figyelembe csak 120 mázsa körül mozog, mi se dobjuk el a sulykot és írjon csak kedves Kocsis András barátunk egy katasz- trális holdra 130 mázsás tiszta cukorrépa termést és nézzük mit kap ezután a gazda? 1. Készpénzben kapunk egy mázsáért 10 forintot, az lesz 1300 forint. 2. Kristálycukrot kapunk 1 mázsáért 3 kg-ot, az lesz 390 kg. cukor, pénzre át­számítva 3900 forint, a kettő együtt 5200 forint. Szép pénz, de még valami van hátra? A táblánál álló Kocsis And­rás mondja is: 65 kg egyszer préselt szelet és 0.50 kg. me­lasz minden mázsa cukorrépa után. Fogja is a ceruzát és ír­ná feil. Megállítjuk ,.nézzék gazdatársak, ezt ne számítsuk át pénzre”. — kis meghökke­nés. de már gyaríítanak va­lamit és figyelő szemmel néz­nek a táblára és reánk. Ezeket az anyagokat ugyan­39 mázsa leveles répafej: 84.5 mázsa egyszer préselt répaszelet: 65 kg. melasz: ______________ ös szesen: Azaz nézzünk csak utána mit jelenít ez? Ha figyeleme- sen számolunk ez megfelel körülbelül 12—13 mázsa sze­mes kukorica termés takar­mányértékének ! Tehát, ha a számolásunk jó volt az anyag minősége ellen sem lehet kifogásunk és an­nak elhatározásánál és fel­használásánál is kellő gonddal jártunk el, úgy nyugodtan mondhatjuk, hogy már csak 130 mázsás cukorrépa termés esetén is pénzbevételünk egy holdról 5200 forint és mellette takarmányértékben állataink részére 12 mázsa kukoricának megfelelő takarmányt is beta­karítunk ugyanarról a földte­rületről. A számok a táblán, fehér- a feketén szinte világítanak! A gazdák szeme kissé össze­csípve, a homlokán ránc, erő­sen számol mindegyik. Az örökké kételkedő Vágó Pál rázza meg először a fejét és is megetetjük otthon a répa­fejjel együtt, számítsuk tehát takarmányértéküket: A 130 mázsás termelés mel­lett számíthatunk kb. 39 má­zsa leveles répafejet, a gyár­tól 84.5 mázsa répaszeletet és 65 kg. melaszt. Gyorsan elő a táblázatot és nézük meg ezek­nek az anyagoknak a takar­mányértékét? Számítsuk t mind ezeknek értékét kemé­nyítő értékre és fehérjére és mit találunk? k. é. f. é., 280.80 kg. 54 60 kg. 895.70 kg. 50.70 kg. 31 20 kg. _____________ 1200.70 kg. 105.30 kg. már sóhajt is: ,.de van is ám kiadás reá”. Kosa László is­mét felpattan — kifutja azt az 5200 forint — mondja. „De meg aztán nézze Vágó sógor, nem 130 mázsát kell ám ter­melni, hanem jóval többet!” Már pendülne a vita nyila, de közbevetem: „igen ha nő a termésátlag vele fokozatosan nő a jövedelem. A kiadásokat meg számolják ki szépen ott­hon. Ez legyen a feladat. A jövő órán meg majd levonjuk a bevételből, de akkor a 12 mázsa kukoricának megfelelő értéket is átszámoljuk ám a kukorica árával”. Vége az órá­nak, gazdáink egyenként bal­lagnak el, köszönnek elnyeli őket a januári köd. de dörmö- gő vitájuk, beszélgetésük még hallatszik, ez a cukorrépa do­log mélyén kapaszkodott a gondolataikba és valahogy másképpen nézik mától kezd­ve ezt a kérdést. Bernárd Géza tudományos munkatárs. Lapunk 1957 december 31-i számában cikket írtunk Marosán Lajosról. Ezzel kap­csolatban Marosán elvtárs kéréssel fordult a szerkesztő bizottsághoz, hogy a cikk két állítását helyesbítse, miután — szerinte — nem úgy tör­tént, ahogy a cikkíró állítot­ta. E két állítás: a gazdakdr elvétele a dolgozó paraszt­ságtól és a DISZ-nek való át­adására, s a másik: 1956. ok­tóber 27-én Marosán Lajos arra kérte a felsőbb szervét, hogy helyezzék őt el Gyön­gyösről. A szerkesztőbizottság mindkét kérdést kivizsgálta és a következőket állapítot­ta meg: Annak idején a gazda­körök helyiségének elvétele és az ifjúságnak adása köz­ponti határozatra történt, te­hát ezt nem lehet Marosán Lajos számlájára írni. Viszont a másik ügyben, nevezetesen Marosánnak 1956 október 27-én Gyön­gyösről való elmenetelével kapcsolatban azt állapította meg a szerkesztőbizottság, hogy az tény, s • az is tény, hogy a cikkben említett ülé­sen (1956 október 26-án) úgy lett bejelentve, hogy Maro­sán kéri az áthelyezését Egerbe. Az ülés résztvevői, többek között a cikk írója is a kérést megszavazták és így került Marosán Lajos 1957 október 27-én Egerbe. Azt tehát ebben az ügyben nem sikerült megállapíta­nunk, hogy Marosán Lajost felsőbb szerve Egerből szó­lította volna fel, hogy hagy­ja el Gyöngyöst, —• tudniil­lik Marosán elvtárs ezt ál­lítja. Szerkesztőbizottság Elektromos fűtéssel termelik az olajat a demjéni olajmezon Derűjén község határában az ország legfiatalabb olajme­zején az elmúlt évben 760 tonna kiváló minőségű olajat hoztak a felszínre terven fe­lül. A termelést azonban külö­nösen az őszi, téli időben gá­tolja az olaj paraffintartalma, amely megdeimeszti a feljövő olajat. Ezt eddig az olajveze­tékek mellé lefektetett gőzfű­tésű csővezetékkel igyekeztek megakadályozni. A Nagyalföldi Kőolajterme­lő Vállalat szakemberei és a demjéni olajmező dolgozói az eddigi gőzfűtésű melegítést most elektromos melegítéssel cserélik fel. Ezt a módszert hazánkban még nem alkal­mazták. Az ezirányú kísérle­tek sikerre vezettek és még ebben a hónapban az első kútnál bevezetik az elektro­mos melegítésű olaj termelést . Az új módszer jelentősen fokoza majd a termelést, mi­vel az eddigi gyakorlat sze­rint a mélyszivattyúkat a pa­raffinlerakodás miatt 2—3 heti üzemeltetés után le kel­lett állítani, kiszerelni és megtisztítani. Mindez igen sok időt vett igénybe. Az elektro­mos fűtéssel a gyakori szi­vattyútisztítás feleslegessé vá­lik. a termelés folyamatos lesz. Az olajmező bányászai ezenkívül a következő hóna­pokban vezetéket építenek ki az egri vasútállomáshoz, melynek segítségével a szál­lítást teszik gyorsabbá, ol­csóbbá. Új év, új tervek Kifagyott az eke a földből, a jószágot is csak jártatásra engedik már ki az istállóból. A téli pihenés napjai köszön­töttek a mezőgazdaság dolgo­zóira, de azért tétlenségnek nyomát sem találni az atkáid Petőfi Tsz-ben. Készülődnek az új tavaszra, s e készülődés első állomása a tervkészítés. Jól zárták a szövetkezetben az elmúlt évet, senki sem pa­naszkodik a jövedelemre, de ahogy nincs az a rakott sze­kér, amire még egy villával fel ne férne, nincs olyan em­ber sem, aki ne akarna töb­bet. Úgy készítették tervüket ők is, hogy még nagyobb jö­vedelmet érjenek el. A szövetkezet újjáalakulása óta gyakran vitatkoztak azon, érdemes-e állatot tartani. Az éves vita végére a zárszáma­dás tett pontot, bebizonyítva, hogy igen. Érthető, hogy az új tervben jelentős részt foglal el az állattenyésztés fejlesztése. Még januárban vásárolnak 20 hízómarhának valót, tíz anyakocát. Gtven süldőt hiz­lalásra vesznek, a fejőstehenek számát harmincra növelik. Az idén baromfival is foglalkoz­nak, ötszáz napos pulyka vá­sárlását tervezik, ötven dara­bot megtartanak magnak, a többi kihízlalva, jövő kará­csonyra hoz tekintélyes jöve­delmet. Nem vették ugyan bele az éves tervbe, de bővíteni akar­ják állatállományukat juh­tenyésztéssel. Már. tárgyalnak néhány mátrai községgel, hogy bérbevegyék a tehénlegelte­tésre alkalmatlan hegyi lege­lőket. Ha ez sikerül, s a tár­gyalások azt mutat ják igen, vásárolnak 300 törzskönyve­zett anyát. Jó szakember keze alatt rövid időn belül a tsz egyik legjövedelmezőbb üzem­ága lehet ez a juhtenyészet. A fejlett állatállomány meg­teremti a magasabb termésát­lagok alapját is. Az idén már a szántóterület 16 százalékán tudják visszapótolni istálló­trágyával a talajerőt. Erre ala­pozva terveztek a tavalyinál nagyobb termésátlagokat és jelentős területen másodvetést, hogy biztosítva legyen a fel- szaporodó állomány takarmá­nya. A két főüzemágból az állat- tenyésztésből és a növényter­melésből összesen másfélmillió forint bevételre számítanak. Bőven jut ebből az új beruhá­zásokra. 28 méteres csőpajtát építenek és az épületek hely­reállítására, korszerűsítésére 100 ezer forintot fordítanak, a Gyöngyöstarjánban lévő üzemegységükhöz kétezer mé­teres bekötőút épül. Nagy tervek ezek, nagy fel­adatot jelentenek, de olyan szövetkezetnek, mely jófor­mán a semmiből teremtett egy év alatt virágzó gazdaságot, ez sem megvalósíthatatlan. Kimenőtilalom gyermekeknek AZ OSLOI rendőrség kime­ntési tilalmat rendelt el a 14 éven aluli gyermekek részére este nyolc órán túl. Azokat a gyermekeket, akiket az emlí­tett időnél későbben utcán ta­lálnak, bekísérik a rendőrség­re és ott őrizetben tartják, amig a szülők nem jelentkez­nek értük. A visszaeső bűnö­söket és a gondatlan szülőket megbüntetik. Az Egri József Attila Leány Diákotthon növendékei január 18-án este 6 óráig kötelesek meglelem a Diákotthonban. Állami vállalatok, hivata­lok, intézmények, kisipari szövetkezetek, valamint ma­gánosok értékek és okmányok megőrzésére Safe-rekeszt bérelhetnek Felvilágosítást ad az Orsz. Takarékpénztár Heves me­gyei fiókja, Eger, Széchenyi utca 6. szám A Gyöngyösi Vas- és Fém­ipari vállalat KERES Gyöngyösön vidékről bejáró dolgozói részére 6—8 ággyal rendelkező vagy szobákat. Feltételek megbeszélése a Vál­lalat. Gyöngyös, Vasöntő u. 2 sz. alatti központjában. Keress üli azt a vendéget, aki a Park Szállóban január 10-én pénztárcáját elvesztette­Igazolt tulajdonosa a portásnál átveheti. PARK SZÁLLÓ Azonnali belépésre keresünk szakképzett férfi felszolgálót éttermi felelősnek, havi 1100 Ft illetménnyel, — valamint gyakorlattal residelkezó szakácsnőt havi 1300 Ft illetménnyel. Teljes étkezést biztosítunk napi 4 Ft, továbbá szállást fűtéssel és világítással havi 22.60 Ft térítés ellenében. Pályázatot SZOT Üdülői, Mátrafiired címre kell be­nyújtani. « A Gyöngyösi Vas és Fémipari Vállalat keres nsgy gyakorlattal rendelkező génész-mérnőRöf, vagy technikus! műszaki munkakörbe. Jelentkezés személyesen, vagy írásban. Gyöngyös, Vasöntő u. 2. sz. alatt­február 1: mindennap friss hírekkel jelenik meg a Népújság

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom