Népújság, 1957. december (12. évfolyam, 96-104. szám)

1957-12-31 / 104. szám

2 népújság 1951. december 31. kedd A gyöngyösi Gazdakör nem lehet a politikai kalandorok játékszere VAROSUNK AZ UTÓBBI évek nagyarányú iparosítása ellenére mezőgazdasági jellegű, — lakóinak többsége dolgozó paraszt. Gyöngyös hírnevét a szőlőművelő kapások alapozták meg, szívós és eredményes munkájukkal. Em­berfeletti erővel harcoltak a múlt elnyomó rendszerével szemben. Többen közülük éle­tükkel fizettek a haladás eszméinek hirdeté- séért, a kizsákmányolókkal való szembefor­dulásért. Gyöngyös a kapitalista kereskedelem fellegvára volt. Többszáz nagykereskedő szi- polyozta a banktőke és földesúri kizsákmá­nyolás mellett a válságban, emberi méltóságá­ban meggy alázott dolgozó parasztságot. 1945, a felszabadulás éve hozta meg itt is az alap­vető változást. A föld a dolgozó parasztság tulajdonába került. Megindult az új, igazán pezsgő élet, a haladás, a szocializmus ügyé­ért. Jogainak védelmére váltakozó több tö­megszervezetben szervezkedett parasztsá­gunk. Kiűzték soraikból a gőgös, a szegény­embert megvető, rangos, és embertelen ki­zsákmányoló kulákokat. A régi gazdakört uraló virilisek helyét elfoglalták a dolgozók magukból választott képviselői. A népi de­mokrácia adta lehetőségekkel élt is dolgozó parasztságunk, megindult a nagy társadalmi átalakulás fejlődésének útján. 1954-ben birtokukba vették jogos tulajdo­nukat, a gazdakör székházát, és új tartalom­mal kezdték meg munkájukat. Itt indítottak önképző köröket, beszélték meg a termelés és értékesítés problémáit. Szervezeti életük hullámzó lett a központilag is hibás, de helyi­leg még inkább eltúlzott osztálypolitika mi­att. Tartalmatlan, diktált szervezeti életüket tovább bénította a székházuktól való meg­fosztás. A velük szemben tanúsított elvtelen — a proletárdiktatúra alapját, a munkás — paraszt szövetséget gyengítő — magatartás, passzivitásba kényszerítette a város dolgozó parasztjait. A parasztsággal szemben elkövetett hibá­kat használta fel az osztályellenség és az őket támogató demagóg elemek. Tényként szolgál az ellenforradalom alatt, megtartó-! gazdaköri értekezlet, ahol restaurátorok gyűltek össze régi pozíciójuk visszaszerzésére. Ez a meg­nyilvánulás alapot adott a megtévesztett, — vagy a helyzetet idejében fel nem ismerők tisztánlátásának megzavarásához. Ekkor döbbentek rá nagy többségükben a gyöngyösi termelők, hogy mit jelent számuk­ra a néphatalom, a munkás—parasz forradal­mi kormány, melynek támogatására azonnal akcióba léptek A BECSÜLETES DOLGOZÓ parasztok megtisztították soraikat az ellenséges elemek­től, birtokba vették hagyományos székházu­kat, s a legbecsületesebb dolgozók vezetésével fogtak hozzá az alkotó munkához. Nagy tisz­teletben álló, nagy tapasztalatokkal rendel­kező dolgozó parasztok álltak a gazdakör élé­re. Több vezetőségi ülésen kinyilatkoztatták, hogy a munkás—paraszt forradalmi kormány vezetésével fáradhatatlanul dolgoznak a szo­cializmus ügyéért. Ezek közé tartoznak id. Nagy József. Kovács B. József, Szalmási An­dor, Munkácsi József, Bágyi István, Csomós József, Jaross István és hlég többen. A földművesszövetkezet vezetősége, a ter­melési kapcsolatok fokozása érdekében szak- könyvtárat létesített, filmvetítő géppel és te­levízióval látta el őket. Ezeket a lehetőségeket fokozódó érdeklődés mellett használják ki a dolgozó parasztok. Helyesen nyitották meg a szórakozás kielégítésére büféjüket, melynek rendeltetése, hogy kulturális rendezvények idejére és a vasárnapi délelőttökön kialakult ulti-partik alkalmával kielégítse a dolgozó pa­rasztok fogyasztási igényeit. A kulturális megnyilvánulások elősegítet­ték, hogy az elmúlt télen is. de különösen most, a Szabad Föld Téli Esték igen látoga­tottak. A legutóbbi keddi napokon többszá- zan hallgatták meg a városi parasztság évszá­zados történetét s egy egészségügvi előadást a ragályos betegségek elleni védekezésről. — Másik alkalommal az állattenyésztés problé­máit vitatták meg. Az érdeklődés a színvona­las előadások következtében fokozódik, így minden kedden és pénteken Irodalmi, egész­ségügyi és gazdasági előadássorozat van, — amely hivatva van dolgozó parasztságunk ál­talános műveltségét emelni. A szőlőkultúra fejlesztése érdekében a földművesszövetkezet keretein belül 10 holdas vadtelepet létesíte­nek, melynek feldolgozásához nagyszabású szőlőoltványkészítő tanfolyam kezdődik. Itt hallgatják meg vasárnap délelőttönként a városi tanács osztályvezetőinek, a dolgozó pa­rasztságot érdeklő rendeletek ismertetését. A gazdakör 100 tagja a sztálinvárosi munkások­nál és a villányi nagyüzemi szőlőgazdaságban tapasztalatcsere látogatást tett. Jól sikerül­tek a mátrai társas kirándulásaik és egyéb összejövetelük. A PÄRT ÉS KORMÁNY iránti hűségüket kifejezésre juttatták azáltal is, hogy augusz­tus 20-án éppúgy, mint a november 3-án meg­tartott ünnepi nagygyűlésen szervezetten és nagy létszámban vettek részt. A Népújság december 21-i számában meg­jelent „Gyöngyösi Bagolyvár” és előtte „Kocs­ma-e a Gazdakör?” c. cikkek azért váltottak ki jogos felháborodást Gyöngyösön, és sem­mivel sem csökkenti felháborodásunkat a cikk aláírásának olvasása. Úgy éreztük, hogy alaposan melléfogott a szerkesztőség akkor, Csomós Miklós, Molnár Mihály, a városi párt- HN titkára bizottság titkára A Szerkesztő Bizottság megjegyzése: Egyetértünk a fent írt, a szerkesztőséget ért bírálattal. Kisteleki István levele ellen­amikor a leközölt írásműnek a fentidézett cí­met adta, ahelyett, hogy ezt írta volna a cikk fölé: „A Gyöngyösi Petőfi Gazdakör csendőr­szemmel”. Kisteleki István 10 évet szolgált Horthy zsandárjaként, aki a munkásosztály elleni kiképzésből eredően a Népújság hasábján bá­torkodott dezorganizálni a párt és az állam­vezetés egyéves parasztpolitikájának eredmé­nyét. Cselszövése a parasztság józan megíté­lése alapján zátonyra futott. A párt, a tanács, a Hazafias Népfront, a földművesszövetkezet, a munkások egységesen elítélik a csendőr tol­lából született, vádaskodó, intrikus közle­ményt és 300 dolgozó paraszttal egyetértés­ben nyilvános gyűlésen tettek eleget a szer­zőnek abbeli felhívására, hogy folytassunk vitát az általa írt kérdésekről. A nevezett ön­kritikus volt az alábbi kijelentéseivel: „Én becsületszavamra kijelentem, hogy egy aljas, senkiházi ember vagyok, aki ennyi de­rék parasztember becsületébe gázolt”. A fentieket önként vállalással nyilvánosan is az újság-olvasók tudomására kívánta hozni. Ez ellen egységesen emeltek a jelenlévők ki­fogást, hogy tovább illetéktelen kezek ne szennyezzék pártunk megyei lapját, hanem mi kérjük az újság hasábjain is az illetékes igazságszolgáltatási szerveket, hogy az intri- kálókat, magyarul a fúrósokat a törvény szi­gorával vonják felelősségre. Mi Gyöngyösön arra törekszünk, hogy tár­sadalmi üggyé fejlesszük a nyárspolgári szub­jektív előítéletek elleni küzdelmet, hogy a legnagyobb értéket, az embert, megvédjük a dezorganizáló, befeketítő csipkedéstől, az in­trika minden megnyilvánulásától. A város politikai, és társadalmi szervei a munkás—paraszt hatalom megszilárdításán dolgoznak, hogy a nemzetközi béke mellett,' városnak békéje rendje, fegyelme biztosítva legyen. A politikai kalandorokkal szembefor­dulunk és úgy alkalmazzuk a diktatúra funk­cióját, hogy az örök figyelmeztető legyen azok számára, akik a néphatalom ellen véte­nek, akik a néphez hű vezetőket, és egyszerű, de becsületes embereket igyekeznek lejáratni, bizonytalanságban tartani, bemocskolni. Ha­tározottan támaszkodunk az országgyűlésen most életrehívott népi ellenőrző szervekre, — hogy a társadalmi tulajdon ellen vétők mel­lett leleplezzük mindazokat, akik valótlansá­gokkal igyekeznek éket verni szocializmust építő népünk egysége közé. A gazdakör úi alapszabályában kimondjuk, hogy tagjai csak a becsületes dolgozó parasztok lehetnek, a volt csendőrök, nyilasok, kulákok, és dema­góg bérenceik benne helyet nem kaphatnak. Osztályéberséget kell tanúsítani, mert az el­lenforradalom és az újságban írt nyílt táma­dás fényesen igazolja, hogy farkasok nem vál­nak bárányokká. Az ellenség támadása akkor lehet eredmé­nyes, ha okot adunk arra hibáinkkal, ha nincs meg szerveinkben, így a gazdakörben is az egység. EGYSÉGESEBBÉ KELL TENNI a gazda­kör vezetését, helyet kell adni benne a pa- rasztifjúságnak és meg kell tisztítani a nem tárgyilagos, demagóg elemektől, azoktól, akik mindenek elé az egyéni, önző érdeküket he­lyezik a köz rovására. Házon belül is meg kell szüntetni az intrikus állapotokat, uralko­dóvá kell tenni a humánus magatartást, az egymás iránti tisztelet, és megbecsülés légkö­rét. Szét kell oszlatni azt a visszahúzó közszel­lemet, amely konzerválni igyekszik a jelent, amely szembeszáll a haladással, a szőlőkultú­ra fejlesztésével. Legyen a gazdakör a mono­gráfiái adatok alapján a korszerűbb szőlőter­melés útmutatója, zárja ki soraiból a borha­misítókat és legyen zászlóvivője a direktter- mő elleni küzdelemnek. Úgy valósítsa meg a termelés az új terme­lési módok bevezetését, hogy a tervezett sző­lő- és gyümölcstermelők szakcsonortia iskola­példája legyen a kollektív értékesítés és be­szerzés mellett a termelés minőségi és meny- nyiségi fokozásának is. Vonják be a telmelő- szövetkezetek dolgozóit a műsorpolitikájukba, szórakozzanak együtt, kössenek igazi fegyver­barátságot, hogy győzzön a mezőgazdasági verseny frontján az a forma, amelyik jobb. és hasznosabb a paraszti társadalomnak. El kell érni, hogy azok, akik lojalitást ta­núsítanak a szocializmus mellett, lépjenek tovább, hogy ne csak értsenek vele egyet, ha­nem harcoljanak is érte. Nem erkölcsös egye­sek törekvése, akik üzletszerűen igyekeznek fenntartási költséget biztosítani, ezért helye­sen tették, hogy a nem profiljukba tartozó táncestéket megszüntették, mely elhatározás­sal nőtt a gazdakör tekintélye. A párt és államvezetés helyesli a gazdakör létét, annak működését azzal is tovább fogja segíteni, hogy olyan alapszabály kidolgozását teremtjük meg az érdekeltekkel egyetértés­ben, amely biztosítja a becsületes dolgozók társadalmi és kulturális felemelkedését. Egyértelműen kijelentjük mégegyszer, hogy elítéljük a Kisteleki úr által írt cikket, mely­nek sem hangnemével, sem tartalmával nem értünk egyet. Ezt ugyan jelenlétében is kinyi­latkoztattuk a nyilvános értekezleten a neki kijáró bírálat mellett, egyben felhívjuk a Népújság szerkesztőségét, hogy a jövőben nagyobb körültekintés mellett közöljenek le olyan cikket, amelynek valódisága kétségbe­vonható. Varga Ferenc, Hídvégi Péter a városi tanács FMSZ-elnök v. b.-elnöke őrzés nélkül jelent meg a lapban, a Szer­kesztő Bizottság az ezért felelős munkatár­sat, illetve rovatvezetőt felelősségre vonta. Nagy József, a gazdakör elnöke ÉLETTÉR - TÉR NÉLKÜL A Német Szövetségi Köztársaságban működik a „Der treue Ring” nevezetű félig illegális fasiszta szervezet. E szervezet 1957. július 12-én kelt 3/57. számú „Szigorúan titkos” jelzésű körleveléből idézzük az aláb­biakat. ”... A német nép természetes expanzivitása és egész­séges élettér igénye ezáltal megkapja szükséges kato­nai és gazdasági alapját...” íme, ismét felbukkan, nem is nagyon titkolt formá­ban az élettér-elmélet, amely alig két évtizeddel ezelőtt lángbaborította az egész világot. íme, egy fasiszta szer­vezet ismét zászlajára tűzi Nyugat-Németországban ezt a jelszót, amely egyet jelentett Auswitch-el és hidicével. Buchenwald-dal és Oradourral, a fajelmélettel, a náciz­mus minden szörnyűségével, rombadőlt városokkal és el­pusztított embermilliókkal. Ha rajtuk múlna! Az emberiség józan része — és szerencsére ez az óri­ási többség — azonban nem felejt, mert nem felejthet. Nem fog életteret biztosítani az új fasizmusnak: a saját élettere, a világ békéje védelme miatt. KELL CSÁSZÁR, VAGY NEM KELL! A Gallup Intézet Becsben nagyon aktuális és rend- kívül nagy horderejű közvéleménykutatást vég­zett annak megállapítására, vajon Ausztria lakossága ki- vánja-e — a császárságot. Igen, 1957. végén ezt akarja tisztázni a közvéleménykutatás. Minden bizonnyal e fontos „felderítésnek” az volt az alapja, hogy egyesek úgy vélték, hogy az osztrák munkás, a bécsi kisember es­teli könyörgésében azért fohászkodik a mennyekhez, — hogy adja meg végre számára a monarchiát, élén egy császárral, nem baj, akármilyen kicsi is — csak császár legyen. Utóvégre itt a tél, s hogy nézne ki Ausztria tél­víz ideién császár nélkül. Csakhogy! Csakhogy a megkérdezettek 58 százaléka határozott nem-mel válaszolt, 35 százaléka pedig nem foglalt állást, mondván finoman, hogy e kérdés annyira időszerűtlen, hogy nem érdemes az egész dolgot fontolóra venni. — Mindössze 7 százalék volt, aki igen-nel válaszolt, aki hajlandó lenne hódolni egy új császárnak. Mindenesetre a Gallup Intézet munkáját most már egy császár se foglalná esteli imájába! —látó— Margit svéd hercegnő egv zongoristához akar feleségül menni Tökéletesített vastüdő a gyógyászatban A nyár folyamán hazánk­ban is végigsöpört gyermek- bénulási hullám utóhatásai azokban a bénulásokban mu­tatkoztak meg, amelyeket sok­szor több éves fáradságos munka árán lehet csak meg­gyógyítani. A legsúlyosabb, légzőközpontbénulásos bete­geknél előfordulhat, hogy a kór lezajlása után esetleg évekig vastüdőben kell feküd­niük. vas tüdő — tudvalevő­leg — a bénult beteg légzé­sét mechanizálja s oxigént juttat a tüdőbe. Az eddigi vastüdők rendsze­rint mérhetetlenül nehézkessé tették a bennük élő emberek életét, hiszen legöbbször másodpercekre lehetett csak kiiktatni őket és a bennük élő létfunkolói, szállítása, — mozgása is igen korlátozott. Most az amerikai Vanderbilt egvetem olyan újfajta vas­tüdő kidolgozásán fáradozik zik, amely a — rendszerint teljesen béna légzőizmok mi- n; reálisan kicsiny mozgását is képes elektromos impulzusok­ra átalakítani és ezeket az impulzusokát felerősítve, a be­teg természetes légzésének ütemére alkalmazkodik a vas­tüdő a lélegeztetés sósén. Minden bájjal megkent betörő Bgy többszörösen büntetett be­tör« Glasgowban éjszaka betört a város legnagyobb élelmiszerüzle­tébe. Az üzlet pénzszekrényét azonban minden próbálkozás el­lenére sem tudta felfeszíteni. Minthogy a raktárban hatalmas mennyiségű zsírt és vajat talált, furfangos ötletet agyait ki. A zsír és vaj táblákkal bekente a padiét egészen az utcáig, hogy kiesúsztassa a súlyos páncélszek­rényt. és társával együtt az utcán várakozó, ugyancsak lopott teher­autóval elszállítsa. Alig tolták azanban ki a pénzszekrényl, leg­nagyobb meglepetésükre rendőr- járér fogadta őket. Londoni udvari körökben híre jár, hogy Margit svéd hercegnő karácsony után hoz­zámegy Robin Douglas-Home fiatal zongoristához. A fiatal­ember, aki évi kétmillió fran­kot keres, reméli, hogy le tud­ja küzdeni a svéd királyi csa­lád ellenkezését, amely azt veti szemére, hogy anyagilag nem tudja családja jövőjét biztosí­tani. Az Ezüstkalászos jelvényért — Egy este a Gazdakörben — A téli időszak a gazda pihe­nőbe — szokás mondani falu­helyen. Többé-kevésbé igaz is ez a szállóigévé lett megállapí­tás. Igaz annyiban, hogy nem jár a határba, pihen az eke, a kapa, 9 a többi mezőgazdasági szerszám. A vetés pedig oda- künn meleg hótakaró alatt várja a tavasz ébredését. A tél azonban nemcsak pihenés. Elő­készület, felkészülés a jövő gazdasági évre. Miből is áll ez a felkészülés? A gazdasági szerszámok, eszközök javítga­tásából tervezésből, meg a va­lamire való gazdáknál a tanu­lásból is. S ez az utóbbi egyál­talán nem lebecsülendő, külö­nösen most napjainkban. A mai fejlett termelési módsze­rek, a modem agrotechnika megköveteli a tanulást min­denkitől, aki nem akar lema­radni, a régi maradi módsze­rekkel gazdálkodni. Ebből a tanulásból kapunk némi ízelí­tőt, ha az egyik ködös, sáros decembervégi estén a mező- tárkányi kultúrház kistermé­be belépünk. Ezüstkalászos gazdaképző tanfolyam kezdő­dik itt, s az emberek most gyülekeznek, hogy mint egy megnyitóként megbeszéljék a tanfolyami anyagát, közelebb kerüljenek egymáshoz. Nem­sokára az előadó, Sára Mi­hály, a Poroszlói Állami Gaz­daság egyik üzemegységének vezetője is megérkezik zöld Pannóniáján, Fiatal, barátsá­gos és igen értelmes emberi ismerünk meg benne, miután kibontja magát vastag kabát­jából, nagy kucsmáját leveti, s , szalonképes” öltözetben lát hozzá mondókájához. Közben végigtekintünk a tanulókon is. Fiatalok és öre­gek. egyéniek és tsz-tagok, al­kotják a hallgatóság kevésbé népes, de annál lelkesebb tá­borát. Itt ül és érdeklődéssel figyel többek között Gyur- k ó Lajos, a Petőfi Tsz elnöke. A nagy gazdaság szakszerű vezetéséhez, a tervezésekhez feltétlen szüksége van az itt tanultakra. Mellette ül Né­meth Emil f.atal egyéni gaz­da. Ö már végzett egy ilyen tanfolyamot, de nem sajnálja a fáradságot, hát ismét itt van. Bizonyára meg is éri ne­ki. De nemcsak a fiatalok ha­nem az idősebbek is tanulni akarnak. Ezért jött el B o d a Sándor bácsi, aki már veterán tsz-tag, idős Fehér Géza, Bársony István, s még jó- néhány tanulni vágyó gazdál­kodó. Mindannyian szerelme­sei, régi mesterei a földnek. Sok tapasztalatot összegyűj­töttek már életükben, de úgy­látszik még mindig nem árt egy kis okulás. Sokat tanulhatnak a fiatal előadótól, aki egyetemi vég­zettséggel s gyakorlati szak­tudásával tanítgatja őket. Be­vezető előadásából tudjuk meg, hogy a tanfolyam idejére 96 órát szántak de ha a hall­gatóság úgy kivárna, akár 130 órát is tarhatnak. Pontos tan­anyag-beosztás tanterv sze­rint történik majd minden. A növénytermesztésre pl. 30 órát szánnak. Boda Sándor bácsi a kertészetről szeretne sokat hallani. Az ő kívánságát is ki­elégíti az előadó. Húsz órán át tartanak majd kertészeti elő­adásokat. Az állattenyésztés ismertetésére 40 órát szentel­nek, s a fennmaradó időt az­tán tetszés szerint használják fel a takarmány növényter­mesztés. a talajgazdálkodás, vagy cppen a mezőgazdasági számtan alapjainak elsajá­títására. Gyakorlati ismeretekkel is gazdagítják majd tudásukat Sára elvtárs készséggel viszi majd el hallgatóit az Állami Gazdaság besenyőtelki üzem­egységébe, egy kis tapaszta­latcserére. Igen sok szépet láthatnak és hasznos gyakor­lati ismereteket szerezhetnek a gazdaképző tanfolyam hall­gatói. Csak egy a hiba, keve­sen, igen kevesen vannak. — Szinte érthetetlen, sőt egye­nesen bosszantó ez a távolma­radás, amikor a faluban igea sok értelmes fiatal és időseb» földművelő van. Igazán saj­nálhatják azok akik ezt a ritka és fölöttébb értékes al­kalmat elmulasztották. Ez a kis összejövetel még , az első. Most még csak ismer­kedéssel, a tananyag megbe­szélésével telik el az idő. A megbeszélés, a formaságok el­intézése után csak úgy kötet­lenül, barátságos, beszélgetés, vita kezdődik. Az egyik tsz- tag arra kíváncsi, miért ter­mett az Állami Gazdaságnak holdanként 14 mázsa búzája azon a helyen, ahol ők csak 7 mázsát termeltek? A tanfo­lyamvezető szakszerű, pontos választ ad s a helyeslések, a sűrű bólogatások azt jelentik, hogy valóban igaza van. Ne­kik is így kellett volna búzái termelni. No dehát azért vannak itt, hogy tanuljanak. Egyik téma, egyik kérdés és probléma szin­te szüli a másikat, s a jó ég tudja, miről nem esik még szó ezen az estén. Melyik malac­fajta hizlalása gazdaságosabb? Mik a jó fejés feltételei? Me­lyik faita tehén ad több te­jet? Érdemes-e törzskönyvez­ni? — és így tovább. Hosszú most az éjszaka, úgy is soká virrad, mondják most az öre­gebbek. akik már nem tudják az éjszakát végigaludni. Úgy fél 11 tájban azért mé­gis csak véget vetnek a beszél­getésnek mely mindenkinek sok hasznos és értékes tanul­ságot hozott. Sára elvtárs be­gyújtja motorkerékpárját, — merészen vág neki a vak éj­szakának. Az emberek is el­osztanak, ki erre, ki arra, ha­zafelé. így ért véget az első este, s így megy ez hetenként kétszer, egészen tavaszig. A tanköny­vükből, az előadásokból, a vi­tákból igen sokat tanulnak még a hallgatók s a tanfolyam végén, a sikeres vizsga után büszkén tűzik mellükre az Ezüstkalászos jelvényt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom