Népújság, 1957. december (12. évfolyam, 96-104. szám)
1957-12-28 / 103. szám
4 népüjsag 1957. december 29. vasárnap Földművesszövetkezeteink nagy feladata: többet törődni a mezőgazdasági termelés fejlesztésével, a mezőgazdaság szocialista átszervezésével — Beszámoló a SZŐ VOSZ IV. kongresszusáról — Építők Rózsa Ferenc Mű- ási Házának nagytermé- ország legnagyobb szá- megszervezetének, az tagot számláló föld- Vetkezeti mozgalcm- jldötte jelent meg. ál itt van 13 ország :k. több nyugati ál- jvetkezeti delegáció, t a kongresszusra Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Fehér Lajos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai bizottságának tagja, Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, Dögéi Imre földművelésügyi miniszter, Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Tausz János belkereskedelmi és Nagy Józsefné könnyűipari miniszter. A Himnusz hangjai után Dögéi Imre nyitotta meg a kongresszust, majd Nyers Rezső, a SZÖVOSZ igazgatóságának elnöke tartotta meg az igazgatóság, beszámolóját. Bevezető szavaiban elmondotta, hogy a harmadik kongresszus óta a szövetkezetek előrehaladtak, de a fejlődés elsősorban 1956 tavasza óta •nagymértékű. Csakis a népi demokrácia körülményei között kaphatott olyan erőre a szövetkezeti kereskedelem — mondotta —, hogy néhány év alatt megsokszorozta forgalmát és jóformán teljesen kiszorította vidéki városainkból és községeinkből a magánkereskedelmet. Földműves- és fogyasztási szövetkezeteink kereskedelmi tevékenysége ma már messze felülmúlja számos olyan ország szövetkezeteinek kereskedelmét, melyek kapitalista körülmények között működnek. Nagyobb figyelmet a termelés fejlesztésére A következő évek feladatait illetően azt javasoljuk a kongresszusnak — folytatta — hogy a földművesszövetkezetek tevékenységét fordítsuk a mezőgazdaság minden irányú fejlesztése felé. Elmondotta, hogy 1945. óta növekedtek ugyan a temésát- lagaink, és állathozamaink, — de ez nem kielégítő, mivel ipari termelésünk ez idő alatt háromszorosára növekedett, s ma már ott tartunk, hogy alig-alig győzzük kielégíteni mezőgazdasági terményekkel a népgazdaság igényéit. Hogyan vegyék ki e nagy munkából részüket a földművesszövetkezetek? A mezőgazdaság fejlesztésének célkitűzéseit és módszereit a Magyar Szocialista Munkáspárt agrártézisei jelölik meg legátfogób- ban. A SZÖVOSZ igazgatóságának véleménye szerint az agrártézisek egész dolgozó népünk és parasztságunk érdekében helyesen jelölik meg a tennivalókat. Azért, hogy meg tudjunk felelni a mostani követelményeknek, módosítani kell a SZÖVOSZ harmadik kongresszusának irányelveit. A hagyományos kiskereskedelmi áruellátás szervezésén túlmenően a földművesszövetkezeteknek a következő új feladatokat kell elvégezni: 1. aktív szervező munkát a mezőgazdasági termelés közvetlen segítésére. 2. Jobban felhasználni a termelés növelésének azokat a lehetőségeit, amelyek termelési szövetkezés útján valósíthatók meg. 3. Be kell tölteniük a dolgozó parasztság érdekképviseleti szerveinek funkcióját. fi jövő a nagyüzemeké A földműves szövetkezeti mozgalom érdekvédelmi funkciójának néhány elvi kérdését elemezve, a többi között rámutatott arra, hogy a szövetkezeti érdekképviselet eszmei alapja csakis a munkás—paraszt szövetség lehet. Nem lehet célja az igazi paraszti érdekképviseletnek a mezőgazdasági termékek árának további megemelése. A paraszti érdekekkel kapcsolatban szólott arról is Nyers Rezső: megteremtheti-e a kisparcellás egyéni gazdálkodás a végső boldogulást a dolgozó parasztság számára? Hiába hallgatnánk erről a kérdésről — mondotta —, az élet úgyis felvetné. A párt és a kormány vezetői őszintén és nyíltan beszéltek erről az utóbbi időben nem is egyezer. Megmondották: a kisparcellás egyéni gazdálkodásnak korlátozott lehetőségei vannak a fejlődésre és a jövő a szövetkezeti nagyüzemeké. fi legfőbb termelési teendők A közvetlen termelési tennivalókkal kapcsolatban elmondotta, hegy eddig körülbelül 600 földművesszövetkezet létesített termelési üzemágat. Célszerűnek látszik, - mondotta —, hogy i a földművesszövetkezetek különösképpen központosítsák erőfeszítéseiket a burgonya-, zöldség-, gyümölcs- és szőlőtermelés növelésére, valamint a baromfitenyésztés fejlesztésére. Kifejtette, azért kell különösképpen ezekkel az ágazatokkal törődni, mert egyrészt itt az áruforgalom oldaláról is segíteni és ösztönözni tudják a termelést. Az idén a földművesszövetkezetek átvették az ország nagy részében a cukorrépa, rostnövények és egyéb magféleségek szerződéskötési feladatait. Az idei tapasztalatok alapján az igazgatóság javasolja a kongresszusnak, hogy a földművesszövetkezetek a következő években vállaljanak további szerződéskötési feladatokat. Ne tevékenykedhessenek álszövetkezetek Az utóbbi hónapokban — folytatta — mintegy 600 új társulási szakcsoport alakult. A tagok zömükben itt is felismerték: a nagyobb termés, a jólét terén az első lépést a beruházásokkal, mégpedig döntően saját erőből végzett beruházásokkal tehetik meg. Azt is felismerték, hogy a szövetkezetekben sokkal jobban kamatozhat a befektetés, mint egyénileg. Hozzátette: vannak rossz társulások is, — amelyek szinte semmiféle szövetkezeti tevékenységet nem fejtenek ki, magyarán mondva: álszövetkezetek. Az igazgatóság — folytatta — azt ja- vasoja a kongresszusnak, hozzon határozatot a társulások és szakcsoportok felülvizsgálására, s a felülvizsgálás után a SZÖVOSZ igazgatósága csak azoknak a társulásoknak engedélyezze a továbbműködést, amelyekben valamiféle közös tevékenység folyik, és közös alappal is rendelkeznek. A gépesítéssel kapcsolatban megemlítette, hogy a SZÖVOSZ igazgatóságának kezdeményezésére iparunk egytengelyes kerti traktorok gyártását kezdi meg. Ezeket az egytengelyes traktorokat a termelőszövetkezetek, valamint a társulások és szakcsoportok számára kívánják juttatni Gyorsabb, olcsóbb felvásárlást A felvásárlással kapcsolatban — mondotta — figyelembe kell vennünk azt az új helyzetet, ami a kötelező beadás eltörlésé következtében állt elő, és olcsóbbá kell tenni a felvásárlást. Többek között igen fontos tennivaló a felvásárlási apparátus technikai felkészültségének javítása. A gyorsabb szállítás, a jobb raktározás, az áru gondosabb megóvása rendkívül fontos. A földművesszövetkezeti vagyonvédelemmel kapcsolatban megállapította: nagyon sok lopás, sikkasztás és csalás fordult elő az utóbbi években. A vagyonvédelem érdekében országos mozgalmat kell indítani és az ellenőrzési rendszert is javítani kell. Végezetül elmondotta Nyers Rezső, hogy a SZÖVOSZ nemzetközi kapcsolatai a harmadik kongresszus óta tovább szélesedtek. A szocialista országok szövetkezeteivel rendkívül intenzív és szívélyes társadalmi kapcsolatokat tartunk fenn. Állandó törekvésünk, hogy a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségével rendezzük kapcsolatainkat és oda felvételt nyerjünk. Nem rajtunk, hanem egyes nyugati szövetkezeti vezetőkön múlott — mondotta —, hogy ez eddig nem sikerült. Úgy véljük, — mondotta Nyers Rezső befejezésül, — a kongresszusnak is le kellene szögeznie, hogy továbbra is készek vagyunk ápolni minden ország szövetkezetével kapcsolatainkat, és készek vagyunk ezt a Szövetkezetek Nemzetközi Szövesé- gének keretében is megtenni. A beszámolók, jelentések és az alapszabály módosító javaslat elhangzása után hozzászólások következtek. Felszólalt Tyhon Sztyepano- vics Krajusin, a szovjet szövetkezeti küldöttség vezetője. A szovjet szövetkezők üdvözlését tolmácsolta, majd többek között a következőket mondotta: Országunk állandóan növekvő árutermelése, a kolhozok és kolhoznatasztok jövedelmének -melkedése lehetővé teszi, hogy a fogyasztási szövetkezetek évről évre növeljék áruforgalmukat. Szerdán reggel háromnegyed kilenckor folytatta tovább tanácskozását a kongresszus. Az elnöklő Panák László bejelentette, hogy a kongresszus elnökségéhez számos külföldi és belföldi üdvözlő levél és távirat érkezett. A magyar szövetkezetektől érkezett csaknem kétszáz táviratban azt jelentik a kongresszusnak, hogy cukorrépa szerződési tervüket teljesítették és hasonló módon jelentős sikereket értek el a részjegybefizetési mozgalom terén is. Szalai Istvánná tizenegygyermekes családanya — Veszprém megyei küldött, a szövetkezeti nőbizottság munkájáról beszélt, majd kifogásolta, hogy a szövetkezeti mozgalomban aggasztóan kevés vezető kerül ki a fiatalok közül. Általában kevés fiatal tagja van a földművesszövetkezeteknek. Horváth Lajosné, Zala megyei küldött javasolta a kongresszusnak, foglaljon állást olyan értelemben, hogy a tejszövetkezetek kerüljenek vissza a fölművesszövetkezetek kezébe. A lengyel, az NDK és az angol küldöttség üdvözlő szavai után szünet következett, majd utána Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja állott a mikrofon elé. Engedjék meg — kezdte beszédét —, hogy a kongresszus résztvevőinek átadjam pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának harcos kommunista üdvözletét és sok sikert kívánjak a tanácskozás további munkájához. Pártunk Központi Bizottsága úgy véli mondotta, hogy a földművesszövetkezeteknek az eddigiekhez képest három fő területen kellene tevékenységüket kibővíteniök: 1. A falu és a város közötti árukapcsolatok megjavításában: 2. a mezőgazdasági termelés fellendítésében és bel- terjesílésében: 3. a falu szocialista átalakításának munkájában. A földművesszövetkezetektől azt is várja és kéri a párt — folytatta —•, hogy vegyenek részt a jól záró, jól dolgozó termelőszövetkezetek eredményeinek népszerűsítésében. Többet kei! törődni a társulásokkal Ezután a termelőcsoportok, szakcsoportok, társulások segítésének fontosságáról beszélt. Parasztságunk körében a tsz-ek mellett, van érdeklődés az egyszerű szövetkezeti típusok iránt is, amit mutat az is, hogy az idén 294 új termelőcsoport és 680 új szakcsoport és társulás alakult. A baj csak az — hangsúlyozta —, hogy a meglevő szakcsoportoknak és társulásoknak alig 50—60 százaléka végez valamilyen közös tevékenységet, és csak 10—15 százaléka folytat közös gazdálkodást. Megalakulásuk után magukra hagyták őket. Ezen az áldatlan helyzetein csak úgy tudunk változtatni, ha párt- és állami szerveink, valamint a földművesszövetkezetek megszüntetik közömbösségüket, idegenkedésüket az egyszerű szövetkezetek iránt. Helyesen ismerte fel a SZÖVOSZ igazgatósága — mondotta a továbbiakban —, hogy a földművesszövetkezeti mozgalomnak egyik legfőbb hibája az volt az utóbbi időben, hogy hovatovább elszakadt a falusi élet legfőbb kérdéseitől, a mezőgazdasági termelés problémáiról. fiz érdekvédelmi tevékenységről A szerződéses termeltetés időszerű kérdéseinek ismertetése után Fehér Lajos elvtárs elemezte: mit kell értenünk a földművesszövetkezeti érdek- védelmen. Kiterjed az érdek- védelem arra — mondotta, — hogy a földművesszövetkezet a szerződéses rendszerrel biztonságot nyújt a termelőknek a gazdálkodásra. Része ennek az érdekvédelemnek az is, — hogy a földművesszövetkezet a leszerződött növények megtermelésénél széleskörű szak- tanácsadásban részesíti a termelőket. Továbbá kiterjed az érdekvédelem arra, hogy a termelési bizottság egyik tagja jelen van a szerződött növények vagy jószágok átadásánál, vagy mint a boltbizottság tagja, ügyel az iparcikkellátás jó minőségére. Nem téried ki és nem terjedhet ki az érdekvédelem arra — tfolytatta — hogy a földművesszövetkezeteknek, vagy szakbizottságuknak hatáskörük legyen a különböző ármegállapításokban. Felhívta a kongresszus tagjainak figyelmét az ellenőrzés alapos megjavítására, a jövő év első felében sorra kerülő választásokra. Beszélt a földművesszövetkezeti nőbizottságok szerepéről, majd így fejezte be szavait: A párt bízik a földművesszövetkezeti mozgalomban. — Pártunk Politikai Bizottsága arra hívja fel a megyei, járási pártbizottságokat, a helyi pártszerveket, hogy jobban támaszkodjanak a földműves- szövetkezetekre. Felhívtuk a figyelmüket arra is, hogy tapasztalt, a munkásosztály politikájához hű, tehetséges kádereket igyekezzenek a földművesszövetkezetek rendelkezésére bocsátani. Kovács József Heves megyei küldött szóvátette, hogy nem megfelelő az arány a borszőlő és a csemegeszőlő ára között, nem veszi figyelembe azt, hogy a csemegeszőlő termesztése lényegesen több munkát kíván. Ennek a következménye — mondotta — hogy Heves megyében, különösen a gyöngyösi járásban, a termelők mindenekelőtt borszőlőt szándékoznak telepíteni. Bakó Kálmán Szolnok megyei küldött hangsúlyozta, hogy a mezőgazdaságnak nem a mezőgazdasági termékek áremelésére van szüksége, hanem gépre, jó ekére, jó boronára, jó vetőgépre és egyebekre, hogy a termelést fokozni lehessen. Üdvözölte a kongresszust a román és a finn szövetkezeti delegáció is. A SZÖVOSZ IV. kongresz- szusának tanácskozásán felszólalt He Ok elvtárs, a Koreai Fogyasztási Szövetkeze- ek kiküldötte és Georgij Jordánon bolgár küldött. Kiss Géza, Hajdú megyei kiküldött felszólalásában hangsúlyozta, hegy végre érvényt kell szerezni annak, hogy a különböző sikkasztásokat elkövetett egyéneket, akiket a szövetkezet elbocsát, más helyen ne alkalmazzák hasonló munkakörben. Bata Károly, Győr megyei kiküldött figyelmeztetett arra, hogy a szövetkezeti társulásokkal és szakcsoportokkal nemcsak megalakuláskor kell foglalkozni, hanem az első lépések megtétele után is igen komoly és hathatós segítséget kell nekik nyújtani. Kukucska János, Borsod megyei küldött arra >hívta fel a kongresszus tagjait, hogy egyes megyei szerveknél — íöldművesszövetkezeti vonalon főleg a járási szerveknél — meglehetősen nagy az ellenállás a földművesszövetkezetek mezőgazdasági tevékenységével szemben. Csaravdorzs elvtárs, a mongol szövetkezeti delegáció nevében mondotta el beszédét és üdvözölte a kongresszust. Csütörtökön reggel az első hozzászóló Kovács István Bács megyei kiküldött szóvátette, a földművesszövetkezeteknek szorosabb kapcsolatot kellene létesíteniük a kereskedelmi szervekkel. Ocskó Imre Csongrád megyei kiküldött véleménye szerint sokkal többet kellene a járási központokra bízni a szövetkezetek irányításában. A továbbiakban még ezeket mondotta: nagyon fontos dolognak tartom a földművesszövetkezeti demokrácia kiszélesítését. Ehhez azonban az is hozzátartozik, hogy ne csak gyűléseken, értekezleteken foglalkozzunk a dolgozó parasztok problémáival, hanem az igazgatóság, a felügyelő bizottság tagjai és a szövetheti dolgozók forduljanak meg többször közöttük, beszéljék meg velük a napi politikát, a termelés kérdéseit, és általában a falut érintő dolgokat. Nagy taps köszöntötte a mikrofon élé lépő Csang Ti Lun elvtársat, a kínai szövetkezetek küldöttét. Garas Márton, Pest megyei kiküldött hangoztatta többek között: jó dolog hogy a termeltetésről sok szó esett a kongresszuson, azonban kár volna a kiskereskedelmi munkáról megfeledkezni, hiszen a jó kereskedelmi tevékenység is a termelést elősegítő munkák közé tartozik. René Leulier elvtárs, a francia bányavidéki központi szövetkezetek igazgatója üdvözölte ezután a kongresszust. Keszete Imre felsorolásában kitért arra, hogy az önálló szövetkezet létesítésénél biztosítani kell azt is, hogy meglegyenek a személyi és technikai feltételek a földművesszövetkezet önálló tevékenységéhez. A vita végén Nyers Rezső, a SZÖVOSZ igazgatóságának elnöke tartotta meg összefoglalóját. Megállapította, hogy a vita során 40 földművesszövetkezeti küldött, 10 külföldi vendég szólalt fel. Egyetértés mutatkozott abban — mondotta többek között —, hogy a íöldművesszövetkezeti mozgalmat fokozatosan a mező- gazdaság fejlesztésének rendeljük alá. Egyetértés mutatkozott abban is — folytatta —, hogy a földművesszövetkezetek feladatait az eddigieknél is sokoldalúbbá kell tenni. Egyetértés mutatkozott abban is, hogy a földművesszövetkezetek tevékenységük fő vonalául a Magyar Szocialista Munkáspárt agrár-téziseit tegyék. A továbbiakban részletesen is elemezte a vita tapasztalatait, majd a szövetke- tek nemzetközi együttműködésének jelentőségéről beszélt. Ezután a kongresszus az igazgatóság beszámolóját és a felügyelő bizottság jelentését egyhangúlag tudomásulvette, majd a hozzászólások, javaslatok alapján kiegészített és módosított határozati javaslatot egyhangú szavazással határozatta emelte. Ezután a SZÖVOSZ IV. kongresszusa megválasztotta az új Országos Földművesszövetkezeti Tanács, valamint a SZÖVOSZ lelügyelő bizottságának tagjait. A kongresszus Nyers Rezső zárszavával ért véget. fi Föltimüvesszövetkezeti Tanács ütése A kongresszus bezárása _ után az új Országos Földművesszövetkezeti Tanács, valamint a SZÖVOSZ felügyelő bizottsága megtartotta első ülését. Az Országos Földművesszövetkezeti Tanács a SZÖVOSZ elnökévé Nyers Rezsőt, elnökhelyettessé pedig Molnár Károlyt és Panák Lászlót választották meg. Az igazgatóság tagjai sorába választották: Bartolák Mihályt, Bencze Károlyt, Kádár Istvánt, Lesták Pált, Rácz Gyulát, Serfőző Lászlót, Szabó Miklóst, Szabó Kálmánnét, Tisza Józsefet és Varga Illést. A SZÖVOSZ felügyelő bizottsága első ülésén Nánási Lászlót választotta elnökévé. „Földművesszövetkezetek“ Szerkeszti a MÉSZÖV Szerkesztő Bizottsága. A leveleket kérjük MÉSZÖV Titkárság, Eger, Knézich Károly u. 2. szám alá küldeni. Fenyvesek a mátrai üdülőhelyek szépítésére A kékestetői szívkórház körül két évszázados ősi bükkös terül el, amelynek egy-másfél- méter átmérőjű óriási fái különösen széppé teszik ezt a vidéket. A kékestetői, galya- tetői üdülők további szépítésére, a vadregényes vidék varázsának növelésére a Mátrai Erdőgazdaság dolgozói jövőre nagyarányú fenyőtelepítésbe kezdenek. A gazdaság csemetekertjeiben évente 12—3 millió fenyőcsemetét nevelnek. Ennek a mennyiségnek a nagy részét jövő tavasztól kezdve a mátrai üdülők környékének fenyvesekkel történő telepítésre szánják. Négyszáz éves Eger postaszolgalata Egerben 400 évvel ezelőtt kezdte működését az első postaállomás, amelyről akKor indult az első járat az akkori fővárosba, Pozsonyba. Ezt a szolgálatot Eger városa a törökök elleni védekezés megerősítése céljából hozta létre. Az évfordulóra emléktábla készül, amelyet a jövő év elején lepleznek le Eger 1-es számú postahivatálában.
