Népújság, 1957. december (12. évfolyam, 96-104. szám)
1957-12-18 / 100. szám
1857. december 18. szerda NÉPÚJSÁG 5 Ipari vesetők, pártiítkárok értekeslete Egerben — a bérezésről, nyereségrészesedésről, fegyelemről KARÁCSONYI VÁSÁR az egri Állami Áruházban Az elmúlt hét szombatján •értekezletre gyűltek össze Egerben a Szakszervezeti Székház nagytermében Heves megye üzemeinek igazgatói, párt- és KISZ titkárai, üzemi bizottsági elnökök, valamint a járási és városi pártbizottságok titkárai. Az értekezleten megbeszélték a termelés so- ronlévő feladatainak, valamint a nyereségrészesedésnek, -s a bérezésnek néhány problémáját. Jelen volt a megbeszélésen Kisházi Ödön elvtárs munkaügyi miniszter, Varga György a Szaktanács titkára, Buda István a munkaügyi minisztérium főosztályvezetője, Butnoki László elvtárs, a MSZMP Heves megyei párt- bizottságának első titkára, valamint Tóth Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője. A vitaindító előadást Fit- rucz János elvtárs, a Szak- szervezetek Heves megyei Tanácsának elnöke tartotta, aki vázolta a megye ipara termelésének helyzetét. Rámutatott arra, hogy a második negyedévhez képest az év harmadik negyedévében kétségtelen fejlődés tapasztalható, de ha 1956 hasonló időszakát vesz- szük alapul, akkor az ipar jelentős része még elmaradt ettől a szinttől, elmaradás van a bérfegyelem területén is. Beszélt a munkaversenyről, amely csak a november 7-i előkészületekben bontakozott ki igazán a megye ipari üzemeiben, majd a bérezési problémákról szólva hangoztatta az átlagbér ellenőrzés szükségességét. A jelenlévő több, mint 300 résztvevő közül sokan tettek fel kérdéseket, amelyekre elsősorban Kisházi Ödön elvtárs, munkaügyi miniszter válaszolt. Válasza bevezetőjében arról beszélt, hogy nem szabad soha szem elől téveszteni: szocialista államot építünk egy ellenforradalom után, amely hihetetlen károkat okozott az egtsz népgazdaságban. Meg kell-most már állnunk a saját lábunkon, s a magunk erejéből kell biztosítani az elért 14 százalékos reálbérszint megtartását. Éppen ezért becsületes és fegyelmezett munkára van szükség. A munka sikerének biztosításában még jobban be kell vonni a dolgozókat, még inkább támaszkodni kell rájuk a problémák megoldásában. Ezután a feltett kérdésekre válaszolt: lesz-e nyereségrészesedés a bányászatban? A bányászat azonos elbírálás alá esik, mint a többi üzem — mondotta. Ha az előirányzathoz képest van nyeresége a bányaüzemnek, akkor osztanak nyereségrészesedést. Ha ezt nem sikerült elérni, nyilvánvaló, ott sem lesz nyereségrészesedés . Kaphatnak-e ott nyereség- részesedést, ahol a globális önköltség jó, de nem az előirányzott cikklista szerint termeltek? Itt elsősorban a szaktárcák döntenek. Az a kérdés, hogy a cikklistától való eltérés visz- szaélés-e — könnyebben termelhető szériának gyártása a nagyobb nyereségért — vagy pedig a szükségletek, a népgazdaság igénye adott erre okot. Az előbbi esetben nyilvánvalóan aligha lehet számítani nyereségrészesedésre, sőt még keményen felelősségre is vonják az ilyen üzemvezetőt. Az átlagbér, vagy pedig a béralap a nyereségrészesedés alapja? A nyereségrészesedés alapja mindenkor a tényleges bérhányad. Kapnak-e nyereségrészesedést a dotációval dolgozó állami, — és célgazdaságok? Itt a tervezett gazdasági eredményt kell figyelembe venni, ha van megtakarítás az előirányzott támogatáshoz viszonyítva, akkor a megtakarítás arányában lehet nyereség- részesedést osztani. Kisházi Ödön elvtárs válaszai után Varga György, a Szaktanács titkára szólalt fel. Beszélt az 1957-es tervezésről, s e terv bizonyos lazaságainak okairól, majd hangoztatta, hogy a legfontosabb mindenekelőtt mozgósítani a gazdaságos termelésért, az importanyag megtakarításáért. A béraránytalanságokról szólva elmondotta, hogy történtek már ezen a téren intézkedések, de ennek végleges megoldása még további és folyamatos munkát igényel. Beszélt a nyereségrészesedésről is. S rámutatott arra, hogy csak ott lehet nyereségrészesedést fizetni, ahol tervszerű munka eredménye a nyereség, ahol az 1956-os szinthez képest is pozitív az eredmény. Végezetül az üzemi tanácsokról szólt. Hangoztatta, hogy az üzemi demokrácia va- lóraváltásának az alapja a tanácsok létrehozása, ez a forma felel meg legjobban a sajátos magyar viszonyoknak. Az üzemi tanács biztosítja a széleskörű munkásellenőrzést, nem független a szak- szervezetektől, de mégis az összmunkásság szerve, hisz nem szakszervezeti t^jok is lehetnek a tanács tagjai. Az üzemi tanács segiti a szak- szervezeti munkát, sőt döntési jogot ad néhány olyan kérdésben is, amelyben eddig nem volt joga dönteni a szakszervezetnek. Nem csorbitja az igazgatók jogkörét, az egyszemélyi vezetést sem, hisz az üzemek végeredményben kötelező tervszámokkal dolgoznak. Az üzemi tanácsok olyanok lesznek, amelyeknek megválasztják őket, ahogyan dolgoznak, s ahogyan segítik az illetékes szervek nagyfontosságú munkájukat. A tanácskozás Tóth Sándor elvtárs zárószavaival ért véget. Megyénk üzemei a Gyermekvárosért A „Népakarat” kezdeményezésére országos mozgalom indult a gondozatlanul és árván maradt gyermekek megmentésére. Azóta már beköltözött a fóti gyermekvárosba az első száz gyermek. Az akció tovább szélesedik és minden megye elhatározta, hogy társadalmi adakozásból egy-egy pavilont épít Foton a saját területéről odakerülő gyermekek részére. A nyár folyamán a Szak- szervezetek kultúrotthona szakszervezeti napot rendezett, melynek bevételét a Gyermek- város céljaira ajánlotta fel. Nagyon helyeseljük a Heves megyei dolgozóknak azt a kezdeményezését, hogy egy munka-túlórát ajánlottak fel erre a nemes célra. A Szak- szervezetek Kultúrotthona az eddig befolyt összeget a Nőtanácsnak adta át a „Heves meggyei Pavilon” megalapozásához: forint Az aug. 25-i Szakszervezeti Nap bevétele 6,455.24 Csányi malom dóig. túlórái 87.— Mezőtárkányi malom dolgozóinak túlórái 280.— Fgercsehi bányaüzem dolgozóinak túlórái 720.— Kéményseprő Vállalat Eger, dóig. túlórái 125.— Gyöngyösi Szeszipari V. dóig. túlórái 45.— Sarud! Gépállomás dolgozóinak túlórái 120.— Finommechanikai V. Eger, dóig. túlórái 842.10 Cement és Mészmű Bélapátfalva, dolgozóinak túlórái 3,826.70 Fűrészüzem, Felnémet olgozóinak túlórái 1,112.57 Felnémeti Cementáru- V. dóig. túlórái 1038.— 32. sz. Autóközlekedési V., Eger, dolgozóinak úlórái 4,303.50 Mátravidéki Erőmű olgozóinak túlórái 10,482.61 E ítorgyár, Eger, dolgozóinak túlórái 345.80 Vöröskereszt Csoport, Eger dóig. túlórái 54.20 F •mtermia V., Apc dolgozóinak túlórái 998.— M átrai Ásványbánya V. dóig. túlórái 1331.60 Recski Ércbánya V. dolgozóinak túlórái 4,149.— Verpeléti Malom dolgozóinak túlórái 188 — összesen 36,663.32 Ezúton mondunk köszön'etet a derék kezdeményezőknek ezért az eredményért. Helyes volna, ha megyénk többi vállalatai és közületei, valamint az ország többi megyéi is folytatnák ezt a gyöngyörű versenyt. A „Gyermekvárosért” akció további munkáját most már teljes egészében a Nőtanács vette kézbe. Ismeretes, hogy már eddig is tekintélyes összeget kitevő téglajegyet adtak el. Természetes, hogy a Nőtanács egyedül kevés volna a kellő eredmény eléréséhez, — ezért ezúton is felkérünk minden szervet, hogy a maga területén minden módon segítse elő a minél eredményesebb sikert. így például az Egri Állami Áruház, az Eger és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat, Egri Vendéglátóipari Vállalat, a FöldművesszövetkezeA békéről, a Népfront-mozgalom időszerű kérdéseiről tárgyalt szombaton a Hazafias Népfront Heves megyei bizottságának és békebizottságának kibővített ülése. Sályi János megyei titkár a Népfront szerepéről szólt beszámolójában és részletesen kitért azokra a rágalmakra is, amelyeket a nyugati propaganda szór erősödő, fejlődő Népfront-mozgalmunkra. Beszélt a moszkvai békekiáltványról, annak nemzetközi jelentőségéről, és a megyei békefeladatokról is. Ezután Póthi Imre vázolta a Népfront Heves megyei szervezeteinek ez évi fejlődését, munkáját, s szerepüket a békemozgalomban. Elmondotta, hogy Egerben 15- én, Hatvanban pedig 19-én tartanak békenapot. Felhívta a bizottságok tagjait, hogy egyre több helyen rendezzenek az eddigi nagysikerű békegyűlések mellett „Béke és bárátság”-esteket, békenapokat. A hozzászólók szívesen vették ezt a rájukosztott feladatot, és elhatározták, hogy a megye minden községében békenapok, barátsági estek, békebeszélgetések keretében ismertetik ezután is a moszkvai békenyilatkozat mellett a nemzetközi békemozgalom legújabb eseményeit. Egyhangúan elfogadták azt a megyei békefelhívást is, melyet a Népfront-bizottság terjesztett elő, s megfogadták, hogv Heves megye minden lakójához elI tek dolgozói igen nagy lelke- I sedéssel vállalták, hogy a boit- I jaikban elhelyezett urnákban | gy. j ik ó-sze a vásárlók filléreit.« A legjobb gyűjtőket bizonyára még szebb munkára serkenti a gyűjtés eredményének majd a nyilvánosság előtti elismerése. Felhívjuk Heves megye városainak és községeinek bolti dolgozóit, hogy igényeljenek gyűjtő urnákat a Heves megyei Nőtanácstól (Eger, Széchényi u. 16.) A Gárdonyi Géza Színház, a mozik, a kultúrotthonok, nagyobb üzemek, kultúrcsopor- tok rendezzenek márciusig legalább egy előadást, vagy táncmulatságot és annak bejuttatják, minden dolgozójával megértetik. A Rékefelhívás szövege a következő: Felhívás A Hazafias Népfront Megyei Bizottsága és Békebizottsága együttes ülésen megtárgyalta a megyénkben folvó népfrontmunkát és a megyei békemunkát. Megjelöltük az e'őttünk álló feladatokat. Kitűzött feladataink megvalósítása mindnyájunktól kemény, következetes, becsületes helytállást kíván! Mi, a Hazafias Népfront Megyei Bizottsága és Békebizottsága minden erőnkkel támogatjuk Pártunk és a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormányunk célkitűzéseit, melyet a termelés fokozásáért, népünk jebb életéért, a szocialista építésért, a békéért tesz! Állást foglalunk a moszkvai békekiáltvány mellett. Elkövetkezendő munkánk központi feladatává tesszük mindenkivel megértetni, hogy „A háború nem elkerülhetetlen, a háborút meg lehet akadályozni, a békét meg lehet védeni és tartóssá lehet tenni!” Felhívjuk megyénk minden becsületes dolgozóját, „Harcoljunk m:nden eszközzel, minden erőnket latbavetve az atom és hidrogénfegyver-kísér- letek haladéktalan beszüntetéséért. e fegyverek gyártásának és alkalmazásának a legrövidebb időn belüli feltétlen betiltásáért!” Meg vagyunk győződve arvételét ajánlják fel a Gyermekvárosért. Igen érdekes kezdeményezések születtek Pétervásárán, — Hevesen, Hatvanban és egy sor községben, ahol például minden lakos egy-egy evővillát, — egy marék fosztott tollat, egy tányért stb. gyűjtenek. Vagy pl. a Fínomszerelvénygyár dolgozói orvosi műszereket adtak. Hiszen nem vagyon, hanem csak együttérző szív kell ahhoz, ha valaki igazán segíteni akar, hogy a módot saját maga megtalálja hozzá. A Nőtanács minden kezdeményezést felkarol és segítséget nyújt kivitelezéséhez. HEVES MEGYEI NÖTANÄCS ról, hogy „A haladásért harcoló emberiség ragyogó és boldog jövője áll előttünk!” Erőt, fáradságot nem kímélve legyünk katonái ennek a szent ügynek, melyet a világ jóaka- ratú embereivel vállvetve vívunk a világ békéjéért. Termelő munkánkon, művészi alkotásainkon, írásainkon, napi életünkön uralkodjék népünk békés élni —alkotni akarása. E nagy ügy valóraváltásá- hoz felszólítjuk megyénk valamennyi hazáját, népét szerető dolgozóját, állampolgárát, — hogy a szocialista hazánk építésében, a becsületes munka végzésével, Pártunk és Kormányunk iránti hűségével erősítse a népek, a testvér nemzetek harcát a háború el'en az emberiség életéért, civilizációjáért, a világbéke megteremtéséért. Békét a világnak! Szerkesztői üzenetek # Kulcsár Mihály, Petőfibánya: Igaza van. A Népsport és a Népújság által közölt NR III-as táblázat hibás. Jobb gólarányával ugyanis nem Egercsehi, hanem Petőfibánya áll a 3. helyen. | Olvasd! | Terjeszd! j a népújságot j „Állást foglalunk a moszkvai békekiáltvány mellett66 Megyei békeaktíva Egerben Vajon jó lesz-e? Vajon tetszik majd neki is? — így gondolkozik a képen látható vevő, m iközben a tűsarkú körömcipőt próbálja. Eddig már 1300 cipőt adtak el a karácsonyi vásár ideje alatt az egri Állami Aruház cipőosztályán. És a vásár még tart. Ki tudja hány cipőt próbálnak még fal, vagy hány pár cipőt vásárolnak meg ajándékképpen az ünnepekig? A pénztárosra is komoly munka vár ezekben a napokban. Sorbanáhás, sőt tolongás is van a pénztárnál. No de Fügéd! Istvánná gyorsan és pontosan számol, pedig van olyan nap is, hogy kétszázezer forintot mutat Nációnál kasszája. igaz, hogy most nem a legjobb az időjárás a kerékpározásra, de hát karácsonyi ajándéknak nagyon jó lesz, hisz pár hónap és itt a tavasz és akkor jól ki lehet használni ezt a karácsonyi ajándékot. (Márkusz László képesriportja) Régi harcokra emlékezve Egy éve még az ellenforradalom utolsó fészkét, a pétervásári munkástanács hatalmát számol’ ák fel. A tarnaleleszi hegyekbe üldözték a csempészeket, s bármily hideg volt éjszakánként ott lehetett látni őrjárataikat Eger utcáin, amint a rendre, közbiztonságra vigyáztak. Az egri karhatalmi egység harcosai és tisztjei voltak ezek a katonák. Azóta nagy részük már újra visszatért a termelőmunkához, s most egy év után az elmúlt tél nehéz napjaira emlékezve találkozóra gyűltek össze az egri karhatalmi egység fegyveres szolgálaltot teljesítő, és volt tagjai. A találkozón Kocsmár János elvtárs, a városi tanács el-* nöke üdvözölte a karhatalom harcosait, majd Libertiny Sándor őrs nagy, a megyei kapitányság vezetője emlékezett a karhatalmi egység fennállása óta végrehajtott fegyvertényekre, s kifejezésre juttatta beszédében, hogy ha kell, az egység újra teljes létszámban harcra készen áll az ellenforradalom megfékezésére, leverésere. A baráti találkozón a karhatalom harcosai közül többen felszólallak. A vacsora után jó hangulatban töltötték el az estét családtagjaikkal.
