Népújság, 1957. december (12. évfolyam, 96-104. szám)

1957-12-14 / 99. szám

* A FÖLDMŰVESSZÖVErKEZETEK HEVES MEGYEI SZÖVETKEZETI KÖZPONTJAINAK HETI IIÍIIADÓJA * Méltó büntetést a szövetkezeti vagyon megkárosítóinak! IVALÓ TERMELŐK Sok szó esett a közelmúlt­ban a szövetkezeti vagyon vé­delméről, a földművesszövet­kezetek ellenőrzési munkájá­nak megszilárdításáról, álta­lában a földművesszövetkeze­ti vagyon, a tagság vagyoná­nak fokozott védelméről. A megyei küldöttgyűlésen több hozzászóló kérte, hogy. szigo­rú büntetést kapjanak a tár­sadalmi vagyon hűtlen keze­lői, megkárosítói. A vagyon­védelem megszilárdításába egyre aktívabban V""csolódik bele a földművesszövetkezet tagsága. A MÉSZÖV Ellenőrzési Osztálya az elmúlt hónapban — a tagság bejelentésére — az istenmezejei földműves­szövetkezetnél vizsgálatot folytatott le. Megállapítást nyert, hogy a földművesszö­vetkezeti tagok »"irodalma nem volt hiábavaló. A föld­művesszövetkezet akkori ügyvezetője és főkönyvelője, kihasználva az ellenforradal­mi eseményeket, megindítot­ta a saját-kasszára történő kereskedelmet. A szállítás za­vartalan lebonyolítására gép­kocsit szereztek be. s mivel ez akadályokba ütközött, az utat vágott fával egyengették, ter­mészetesen a földművesszö­vetkezet fájából. Került ebből a fából Tiszaszentimrére — Karcagra is, a szállítmányo­kat azonban a könyvelés nem rögzítette. A földművesszö­vetkezeti tagoktól felvásárolt burgonyát jóval áron felül adták el a földművesszövet­kezeti tagoknak. A földművesszövetkezeti kocsmákban igen gyenge mi­nőségű bort lehetett kapni ebben az időszakban, igen borsos áron. A bor Egerszó- látról származott, ahol 8—9 forint literenkénti áron vet­ték meg és a földművesszö­vetkezet felé 12.50 forint li­terenkénti áron számolták el. A termelők részére felvásár­lási jegyet nem adtak. Foglal­koztak sertéshizlalással is. 12 sertést vettek 18 ezer forint­ért, ezeket egy hétig tartot­ták, majd eladták 18.700 fo­rintért. Lekönyvelni mind a vételt, mind az eladást elfe­lejtették. Annak sincs nyoma, hegy miből etették egy hétig a sertéseket és hogy kihez került a 700 forint bevétel. íme, néhány adat a suba­alatti tevékenységekből. A vizsgálat még folyik. Remél­jük, a bűnösök rövid idő múlva megfelelő helyen lesz­nek. Ebből az esetből is az a ta­nulság, hogy minden föld­művesszövetkezeti tag éberen őrködjön a szövetkezet va­gyona felett. Kísérje figye­lemmel a földművesszövetke­zet működését, vagyonának alakulását. Az istenmezejei tagoknak nem volt a’antalan az aggo­dalmuk. Éberségük, a föld­művesszövetkezet iránt tanú­sított érdeklődésük hozzáse­gítette az ellenőrzés dolgozó­it a visszaélések leleplezésé­hez. Meg vagyunk arról győ­ződve, hogy ezek után a föld­művesszövetkezet talpraállva — rövidesen jól működő, vi­rágzó, a tagság véleményét figyelembe vevő földműves- szövetkezet lesz. IFJ. TÓTH KÁLMÁN Boco- nád (Alatka) 1400 négyszögöl­ről 12 mázsa zöldborsót adott át a földművesszövetkezetnek, 6,420 forint értékben. Ezenkí­vül még 4 mázsa száraz borsót is elcsépelt róla. A borsó elő- veteménye paprika volt. Már­cius 3-án vetett jó homokos ta­lajba, egyszer kapált, az első zöldborsót május 20-án szállí­totta. NAGY ALBERT, — Hatvan, Kisfaludy u. 28. — 1 holdon 408 mázsa 40 kg cukorrépát termelt öntözéses módszerrel. A területet ősszel trágyázta 500 mázsa félérett istállótrágyával, 2 mázsa szuperfoszfáttal és 150 kg kálisóval, amit 25 cm mé­lyen szántott alá. A vetést áp­rilis 1—5-ig végezte. Kelés után tolókapázta, illetve sarabolta, melyet hetenként ismételt, — mindaddig, míg a levélzet en­gedte. Jövedelme erről a te­rületről 4084 forint és 1225 kg cukor, valamint a szelet és melasz. Az utóbbi időben egyre gyakrabban sürgette a lengyel parasztság a tejszövetkezetek újbóli megalakulását. A pa­rasztság több gyűlésen és ösz- szejövetelen állapította meg, hogy a tejszövetkezetek koráb­bi felosztása nem volt célszerű. 1958-ra 2.5 hold cukorrépára kötött termelési szerződést a földművesszöveíkezetnél. lígy kiváló dolgozónk Balogh Lászlóné, a hatvani földművesszövetkezeti áruház pénztárosa 1957. július 1-től november 30-ig 10,100 forint részjegyet jegyeztetett. kezeti Szövetséget bízta meg, amely már intézkedett, hogy a dolgozó parasztság részére a tejszövetkezetek megalakításá­hoz a szükséges segítséget meg­adják és létrehozta a tejszö­vetkezetek küldöttgyűlését előkészítő bizottságát. A földművesszövetkezetek Heves megyei Választmányának tagjai KÜLFÖLDI SZÖVETKEZETI HÍREK Tejszövetkezetek újjászervezése Lengyelországban A Választmány elnöke: Bocsi Imre, Füzesabony Tagjai: Antal D. János Füzesabony Árvái László, Eger Bakondi Károlyné, Detk Barci. Antal, Andomaktálya Bartolák Mihály, Eger Bene Benedek, Nagyréde Bene Béláné, Visonta Berényi Sándor, Eger Bölkény Gábor, Besenyőtelek Csanádi József, Füzesabony Csörgő József, Sarud Dudás Jánosné, Verpelét Előházi István, Abasár Galambos László, Eger Gulyás Imréné, Eger Havellant Ferenc, Eger Illés István, Kisnána Kiss István, Eger Kiss Jánosné, Szajla Király Miklós, Tarnaőrs Kollár Lajos, Füzesabony Kovács S. József, Bükkszent- erzsébet Ludányi Mihály, Lőrinci Molnár Ferenc, Füzesabony Molnár Gábor, Heves Palik József, Karácsond Süveges Benedek, Eger Id. Szakács Miklós, Párád Székely Istvánná, Mezőtárkány Szitás Elek, Eger Tamás László, Eger Tuza Józsefné, Pély Vemer Mátyás. Tarnabod Zimonyi Béla, Budapest Póttagok: Farkas József, Hatvan Lőrinc Gáborné, Eger Makó János, Boconád Varga Sándor, Recsk Felügyelőbizottság elnöke: Pálinkás Győző, Eger Tagjai: Bernát Ferenc, Eger Katona István, Nagykökényes Patinczky Alajos, Szűcsi Patkó Lajosné, Hatvan Szabó P. István, Kömlő Póttagok: Bóta József, Bekölce Kovács Gábor, Erdőtelek Kovács B. József, Gyöngyös A Megyei Választmány első ülésén tagjai közül megválasz­totta a MÉSZÖV Igazgatósá­gát. A Földművesszövetkezetek Hevesmegyei Szövetkezti Köz­pontja Igazgatósága Elnökévé továbbra is Bartolák Mihály elvtársat választotta meg. Az Igazgatóság Elnöké­nek Helyettese: Havellant Fe­renc elvtárs, a MÉSZÖV Ke­reskedelmi Főosztálv vezetője lett. Az Igazgatóság tagjai: Árvái László Dudás Jánosné Galambos László Kiss István Kollár Lajos Molnár Ferenc Molnár Gábor Süveges Benedek [illlllilülllllllllllllilllülilllllüi A FÖLDMŰ VESSZÖVETKE- ZETI BOLTOK december Il­lő., 21. és 22-én a megye terü­letén nyitva tartanak. ess Megérkeztek a 17 soros ve­tőgépek, valamint gazdag vá­lasztékban házi vízellátó be­rendezések, melyek világítási és 3 fázisú áramkörre kapcsol­hatók. Megrendelhetők a ME- ZÖSZÖV képviseletnél, vala­mint a földművesszövetkezeti boltokban. annál is inkább, mert a tej- szövetkezetek Lengyelország­ban komoly eredményes múlt­ra tekintenek vissza. A fentiek után érthető, hogy Lengyelország parasztsága nagy helyesléssel fogadta a lengyel Minisztertanácsnak a tejszövetkezetek újjászervezé­séről szóló határozatát. A ha­tározat a tejszövetkezetek irá­nyításával a Központi Szövet­A gazdasági gépeket tartsuk fedett helyen. A gazdasági esz­közöket megtisztítva és kija­vítva tegyük el a tavaszi mun­kák elkezdéséig. •X« Vigyázzunk gyümölcsfáink­ra. Télen a nyúl éhes. Egy kis gondosság, és kötözőanyag, — amivel a fa törzsét bekötöz­zük, olcsóbb, mint új gyü­mölcsfát telepíteni. Az újjáalakult tejszövetke­zetek — a Minisztertanács ha­tározata szerint — ellátják mindazokat a tejfelvásárlási és feldolgozási feladatokat, amelyeket a tejszövetkezetek valamikor végeztek és ezen túlmenően tanácsadásaik se­gítik a tehént tartó szövetke­zeti tagokat. (Rolnik Spoldzielca. Varsó, 1957. évi 12. számából.) Csávázzuk dinnye vetőmagun­kat szublimátos oldatban fené- sedés ellen. Egészséges vető­mag — biztosabb termés, — jobb minőség — nagyobb jö­vedelem. •X* Szélfúvásnak kitett szántó- területeinken hófogókkal véd­jük és gyűjtsük a havat. Hasz­»X« nosan növeljük ezzel a talaj- nedvességet. JÓL JÁR, ha fölösleges MÁK és BAB KÉSZLETÉT még Karácsony előtt értékesíti a Földművesszövetkezetek felvásárló telepén. Védekezzünk a monilia ellen Tavasszal a kajszi cseresz­nye és meggy virágzásakor ' megyénk gyümölcstermelőinek ' nagy része aggódó figvelem- i mel lesi az időt, nem jön-e : nedves időjárás, — nem jön-e köd, mely „elviszi a termést”. Pedig a köd egymagában 1 még nem okozna semmi hibát, de a párás levegőben levő ned­vesség elegendő ahhoz, hogy életre keltse a monilia nevű gombabetegség szaporodó spó- I ráit. A gomba szaporodó spórái a szél, vagy rovarok útján a kinyílt virágok bibéjére jutnak, majd kicsírázva behatolnak a bibenyíláson keresztül a mag­házba, mire az elbarnul és el­szárad. A beteg virág nem hull le, mert a gombafonal mint valami vékony cérnaszál hozzáfűzi a vesszőhöz, mert a magházból a gombafonal to­vább hatol a hajtásba. Ha a hajtás már előző évben fertő­ződött, a vesszőben a monilia gcmbafonalai áttelelnek és a fejlődő új hajtásokba behatol­va a zsenge leveleket is meg- betegítik. Főleg a meggynél és a kajszibaracknál ködös idő­ben járványszerű gyorsasággal történik a fertőzés és a hajtá­sok, virágok egyik napról a másikra leszáradnak. A virág és ágszáradás for­máját öltő megbetegedett ré­szeken, különösen, ha tovább­ra is nedves, párás az időjárás, néhány hét múlva apró, bár­sonyos, kis penészgyepek je­lennek meg, melyek nagyítóval jól láthatók. A penészgyepek­ről a spórák ezrei hullanak le és fertőznek minden sérülési helyen akár ágat, akár gyü­mölcsöt. Viharos szélverések alkal­mával ezek a gombacsirák te­lepednek meg a sérült cse­resznyeszemeken és okozzák azok gyors rothadását. A le­szedett gyümölcsön mutatkozó előbb világos, majd sötétedő rothadásos „hullafoltok” a mo­nilia fertőzés mutatói. A rot­hadásos folton rendszerint pe­nész kivirágzás jelenik meg. Jellegzetes, hogy a penészgye­pek körkörösen helyezkednek el. A barack, cseresznye és a meggyet fertőző monilia pe- nészpámái szürkék, míg az al­ma és körte betegsségét okozó moniliáé sárga színűek. A moníliás gyümölcs vagy lehull a fáról, vagy rajta ma­rad, ahol összezsugorodik és megkeményedik. Az ilyen még télen is a fán maradó beteg gyümölcsöt nevezzük gyü­mölcsmúmiának, melyből ta­vasszal elsősorban indul ki a fertőzés. Mint látjuk, nemcsak az ál­talunk eddig még nem sza­bályozható időjárás, hanem a szőlő peronoszpórájához ha­sonló gombabetegség az, mely ködös időjárás esetén várható gyümölcstermésünk felét, há­romnegyedét, sőt gyakran csaknem az egészet is tönkre­teheti. Ha pedig betegséggel állunk szemben, akkor védekezni is lehet ellene. 1. Mély fekvésű, párás leve­gőjű területre kajszit, megy- gyet, cseresznyét ne telepít­sünk. 2. Legkésőbb az őszi- téli fa­ápolás alkalmával szedjük le a gyümölcsmúmiákat, vágjuk le a száraz ágakat, a sebeket pedig gondosan faragjuk simá­ra és kenjük be fémmentes olajfestékkel. 3- Fagymentes időben a téli faápolási munkák elvégzése után permetezzük le gyümölcs­fáinkat még rügvfakadás előtt 2 százalékos bordói lével. 4. Virágzás előtt fehér, illet­ve piros bimbós állapotban háromnegyed, vagy 1 százalé­kos bordói lével permetezzünk. 5. Tavasszal és egész nyáron figyeljük gyümölcsfáinkat, és a hervadó moníliás ágakat és hajtásokat egy arasznyi egész­séges résszel együtt vágjuk le mihelyt csak észrevesszük. Rajtunk áll, hogy a régi ba­bonáknak hitelt adva. ölhetett kézzel nézzük-e gyümölcsfáink és termésünk pusztulását, — vagy a tudomány megállapítá­sai alapján idejében védeke­zünk. Holló Géza, főagronómus „Földművesszövetkezetek“ Szerkeszti a MÉSZÖV Szerkeszti Bizottsága. A leveleket kérjük MÉSZÖV Titkárság, Eger, Knézich Károly u. 2. szám alá küldeni « © § m 0 íQ 0 0 0 o 0 & 0 1 & o 0 A VERPELÉTI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET december hó 16—21-ig lakberendezési kiállítást és vásárt ß m & & o o 0 O o' o 0 © ß &. m 0 ß & ß j© ú 0 0 0 0. 0 r'F: rendez Verpeléten, a KISZ helyiségében © © © © 9 3 9 ri O o 9 0

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom