Népújság, 1957. december (12. évfolyam, 96-104. szám)

1957-12-04 / 96. szám

1957. december 4. szerda.

NEPÜJSAG

3

Miből lesznek a százezrek?

MIKULÁSI VÁSÁR

A2 UTÖBBI IDŐBEN vi- saonylag kevés szó esett a ta- kétékosságról. Sokan úgy gondolják, mivel a párt és a kormány különböző intézkedései nyomán a termelés növekszik, az állami fegyelem is szilárdul, a takarékosság valamilyen másodrendű üggyé vált. Helytelen ez, s a marxizmus—leni- nizmus tanításaitól idegenek azok a nézetek, amelyek azt igyekeznek elhitetni, hogy a pártnak és a kormánynak a takarékosságra irányuló törekvése csak a gazdasági nehézségek kényszerkövetkezménye. Az ilyen felfogás elfedi a takarékosság valódi okát. Meghamisítja célját. A takarékosság a szocialista és a szocializmust építő társadalomban nem etsősorban a gazdasági nehézségek jele, hanem a szocialista gazdálkodás állandó módszere, a termelés bővítésének, az életszínvonal emelésének nélkülözhetetlen eszköze.

Pártunk mindig nagy jelentőséget tulajdonított a takarékos gazdálkodásnak, mint a szocializmus építése állandó módszerének. — „Különös figyelmet kell fordítani a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése, a fokozott takarékosságra, különösen az energiával és az importanyaggal” — állapította meg az országos pártértekezlet határozata is. Erre most különösen azért van nagy szükség mert hamarosan lezárjuk az idei gazdasági évet, melynek eredményei kihatással lesznek a jövő évben kezdődő hároméves tervünkre is.

Az országos pártértekezlet határozata után sokat javult a gazdálkodás, ténylegesen csökkent a pazarlás is. Az igazi fordulat azonban nem mindenütt következett be. — Akár az rmyagfelhasználásról, akár a beruházásokról, vagy a munkaidő helyes kihasználásáról légyen szó. — Egyes üzemeknél lépten, nyomon beleütközünk meggondolatlan intézkedésekbe, felesleges kiadásokba. A takarékos gazdálkodás pedig komoly anyagi eszközöket szabadít fel, hasznosabb célokra. J«4entős önköltségcsökkenést eredményez, melynek következményeként — már az idén is — több üzemünknél lehetővé válik majd a dolgozók évvégi ayereségrészesedése.

A TAKARÉKOS gazdá kodásban rejlő számtalan lehetőséget ismerték fel az egercsehi bányaüzem vezetői és dolgozói fe - ez év augusztusában —, amikor megindították a harcot, hogy üzemük önköltsége — az ér végén — a tervezettnél alacsonyabb legyen. Rövid idő alatt sikerült megértetni a dolgozók nagy részével, hogy — a rendeletek értelmében — akkor is lehetőség van a nyereségrészesedésre, ha a bánya a tervezett veszteségen alul termel. Ez esetben az egercsehi bányánál most csak erről lehet shó. Az így megtakarított pénz •gyrésze így is kiosztásra kerülhet.

Varga Lajos elvtárs, az üzem főmérnöke elmondta, hogy mi- btán a gazdasági vezetés felmérte azokat a lehetőségeket, melyeknek megvalósításával az üzem jelentős megtakarításokat érhet el — párttaggyűlés, szakszervezeti gyűlés, termelési és műszaki értekezlet keretében — a dolgozókkal is megbeszélték a tennivalókat. Tudták, hogy nélkülük nincs gazdasági eredmény, hiszen ők azok, akik nap mint nap látják és tudják, hogy a különböző munkahelyeken — ezzel kapcsolatosan — mik a tennivalók.

A dolgozók segítségével sikerült eddig néhány igen komoly eredményt elérni. Az egy tonna szénre eső tényleges önköltség szeptember hónapban például már csak 360 forint volt,

* második negyedévi 455 forinttal szemben. Jelenleg viszont minden tonna szenet 70 forinttal olcsóbban termelnek a tervezettnél.

Jelentősen csökkentette az önköltséget az anyagtakarékos- Szeptember hónapban például 100 körméter olyan használt bányafát gyűjtöttek ösz- sze és javítottak meg a dolgozók, amelyeknek nagy része máskor veszendőbe ment. EzHogyan takarékoskodnak Eger csehiben

által 50 ezer forintot takarítottak meg az üzemnek.

A „nagytakarítás” eredményeként nagy mennyiségű, — eddig szanaszét heverő — olyan gép- és vasalkatrészek — kábelek, görgők, TH gyűrűk — kerültek ki a bányából, ame- nyek kisebb javítással újból felhasználhatók. Csak a TH gyűrűk megjavításával és újbóli felhasználásával több mint százezer forintot takarítottak meg ebben az évben. (Egy új TH gyűrű ára ugyanis 800 forint, míg az ócskának a megjavítása csak 120 forintba kerül.)

HOSSZŰ IDŐN keresztül rontotta az egercsehi bányaüzem önköltségét a villamosenergia felhasználás magas volta. A közelmúltban megtartott általános ellenőrzés során derült csak ki, hogy a lakótelepet építő vállalat és az aknamélyítő vállalat villamosenergia felhasználását is eddig — helytelenül — a bányára terhelték. Mindezek tudatában az üzemvezetőségnek sikerült elintézni azt is, hogy a helytelen áramszámlálásból eredő veszteséget, mintegy 160 ezer forintot a bánya most visszakapta.

A nyereségrészesedéshez nyújt lehetőséget az is, hogy az utóbbi időben az üzem a

tervezettnél jobb szenet termeli A tervezett évi átlagban 3800 kalória, ezzel szemben a tény 3950—4000 kalória között van.) A minőség ilyen mérvű javulásáért a vállalat havonta 80—90 ezer forintos minőségi jutalmazásban részesül.

1 Az önköltségcsökkentés egyik igen fontos tényezője a munkaerővel való takarékosságban rejlik. Biztosítani kellene a munkerő jó kihasználását, a termelő és nem termelő munkaerő helyes arányának összhangját. Ez viszont Eger- csehiben nehézségekbe ütközik. Az üzem új rekonstrukciója szükséges ahhoz, hogy e jelenlegi állapotok nagy része megszüntethető legyen. Az üzem jelenlegi adottságánál fogva rendkívül sok improduktív munkást kénytelen foglalkoztatni. Konkrét termelő- munkát naponta az üzem dolgozóinak csak egynegyede végez, a többi a beruházással, a felújítással és a szolgáltatással van efoglalva.

Tervek szerint már a jövő évben más lesz a helyzet. A jelenlegi termelés 30 százalékával fognak többet termelni a- nélkül, hogy a munkáslétszámon változtatnának. Ezt helyes munkaerő átcsoportosítással, jobb munkahelyek ki- -----■ —

al

akításával és az egyik főszállítóvágat villamosmozdonyra való átállításával fogják megvalósítani.

Mindez természetesen nem azt jelenti, hogy a munkaerővel való takarékosságnak csak a jövőben megoldható lehetőségei vannak meg az Egercsehi bányaüzemnél. Napirenden megoldásra váró feladat például, hogy a dolgozók — elsősorban a földalattiak — a munkaidőt jól használják ki. Ma még gyakori, hogy egyes munkahelyeken a műszak elején nem, vagy csak igen kevesen dolgoznak, és a munkaidő második felében „kapcsolnak” csak rá. Ha ezek a hibák kiküszöbölődnének, az egyenletes termelés is jobban biztosítható lenne — kevesebb volna a kapkodás és a még ma oly gyakori szállítási zavar.

AZ ÜZEMVEZETŐSÉG, a

párt és szakszervezet egyébként most ennek a megszüntetéséért harcol. Ha sikerül megértetni a dolgozókkal az egyenletes termelés fontosságát, akkor ezzel új lehetőségét teremtették meg annak, hogy az önkötségük tovább csökkenjen, a nyereségrészesedés viszont valósággá váljon. HORVATH NÁNDOR

Megfiatalodott a kiskörei Rákóczi Termelőszövetkezet

A kiskörei „Rákóczi” termelőszövetkezetnek — az új belépőkkel együtt — sok fiatal, tevékeny tagja van. Amíg azelőtt inkább az öregek szava volt a döntő ebben a csoportban, az idén — velük együtt — már egyre inkább a fiatalokon múlott, hogy a zárszámadást minden eddiginél magasabb eredménnyel zárták. Egy-egy munkaegység értéke ötven forint a háromszázholdas gazdaságban és a tagok annyi terményt kaptak, mint soha azelőtt.

Szavuk van a fiataloknak az új tervek készítésében is. Alig fejezték be a múlt év számadásait, máris hozzákezdtek a „fiatal” termelőszövetkezetben a jövő esztendő munkálásá- hoz. Saját erőből építenek egy ötvenférőhelyes tehén'stállót. Eddig nem volt közös szarvas- marhaállományuk, most vagyonuk lehetővé teszi, hogy koratavaszra egyelőre húsz fejősből álló törzset állítsanak be. A belterjességre törekszenek a további állattenyésztési tervekkel is. Eddig

kevert, inkább hízlalási célra alkalmas sertéseik voltak. Ezt az állományt teljes egészében máris hízóba fogják, s az

árukból többek között húsz fehér hússertés-anyakocát vásárolnak. A csoport fiatal tagjaiból alakított építőbrigád

már készíti az új kutricákat.

Az állattenyésztés növeléséhez szükséges takarmányalapjuk megvan, csupán a termények ledarálása okozott gondot. E héten segítenek ezen: üzembe helyezik darálójukat, ahol a község igényeit is kielégítik.

Az egyre jövedelmezőbbé váló gazdaság a tervek szerint jövőre csaknem megkettőzi a tagok idei keresetét.

Lignittrágya szőlő alá

A Szőlészeti Kutató Intézet egri telepén a szervestrágya hiányok pótlására • számos kísérletet véeeztek. Többek között megpróbálkoztak a lignit — más célra alig alkalmas — porának trágya céljára alkalmazásával is. A lignit porból és műtrágyából összekevert talajpótló anyag az olasz riz- ling-táblákon, ahol elsőízben trágyáztak ilyen módon, 2—3 mázsás termésnövekedést hozott. Megfigyelték a kutatók, hogy a lignitpor adagolása különösen megnöveli a talaj nedvességét, ami a talaj baktériumok életére, működésére igen kedvező.

A kísérletet tovább folytatják, még pedig többféle változatban: a lignitport kevés szervestrágyával, vagy az eddiginél több műtrágyával keverik és így vizsgálják termésnövelő hatását.

KIÁLLÍTÁSON

5000 ember tekintette meg az pünk a kiállítás megnyitásán

egri tűzvédelmi kiállítást. Ké- készült.

Ki

sügy

EK

Zsigri Jánosné, Gyöngyös, Kazinczy utca 3 szám alatti lakos, lakásügyben kereste fel szerkesztőségünket. Lakásügyekről ritkán írunk, hiszen nehéz igazságot tenni, de Zsig- rinének az átlagosnál súlyosabb problémája van. A gyöngyösi mérnöki hivatal már két , ízben is megállapította, hogy életveszélyes a lakás, minden

Mi újság a Gyöngyös városi tanács berkeiben?

Jövőévtől két új ünnep

A jövő évtől kezdve május 1, augusztus 20, karácsony és húsvéton kívül két újabb ünnepet ülhetnek a gyöngyösiek. Elhatározták, hogy minden év tavaszán megrendezik a „Mátra ünnepi napokat,” kultúrá- lis, sport és tudományos rendezvényekkel. Ősszel a hagyományos szüreti felvonulást teszik nemzetközivé” és a gyöngyösi szüreti mulatságot — fogalommá, ősszel tartják a szüreti ünnepek alkalmából a

mezőgazdasági kiállításokat is.

Az előkészületeket mármost megkezdték. Előkészítő bizottságot választottak, melynek tagjai felkeresik a jól sikerült Nagykún Napok rendezőit, hogy a tapasztalataikat átvegyék.

Ezen a két ünnepi eseményen akarják az ország lakosságával megismertetni Gyöngyöst és szőlőkultúráját — remélhetőleg sikerrel.

Mivel kevesebb Gyöngyös mint Eger

így fakadt ki elkeseredetten az eeyik tanácstag, mikor Gyöngyös kultúrális életéről vitáztak. „Egernek színháza, négy mozija van. Gyöngyösnek, a mostohagyereknek semmi sem jut”. S ezután született meg a döntés hogy Gyöngyösön felépítik az ország legnagyobb szélesvásznú moziját. A két város között régóta tart már a féltékenység, írígvke- dés. Az egriek vádlón szólnak arról, hogy Gyöngyösön menynyi állami lakás épül. Irigykednek a gyöngyösiekre az árubőség miatt, a nagyobb választékért is. A gyöngyösiek viszont a színházat írígylik Egertől — és sok mást és egy dolgot nem vesznek figyelembe, hogy Eger megyeszékhely, — mondván Eger alig nagyobb Gyöngyösnél”. A legutóbbi tanácsülésen is sokat vitatott kérdés volt a két város viszonya de nagyon keveset tudtak előre'utni ebben a vitában. Ped g milyen szép lenne ha a város-sovinizmust félretéve, írígykedés helyett város- szépítésben versenyeznének az egriek és gyöngyösiek.

Saját erőből is

Érdekes összehasonlítást tett Varga Ferenc a városi tanács elnöke, mikor a tanácstagok keveselték az 1958 évi költségvetésre engedélyezett ösz- szeget. Kiderült, hogy 1950- ben csak nyolcmillió forint volt a város költségvetése, s

ebből négymillió állami hoz- záiárulás, jövőre pedig 31 millió forintot költhetnek a városra,. s ebből 18 milliót ad az állam.

Igaz hogy több pénz is elkelne de az ország gazdasági helyzete nem engedi, hogy

több pénz jusson a gyöngyösieknek. S ezután már arról vitáztak, hogy saját erőből

A költségvetést

Parázs vitának voltak szemtanúi, akik résztvettek a városi tanács ülésén, mikor a költségvetés és a város kulturális életét tárgyalták. A vitát — mivel már órák óta tartott — megpróbálták lezárni, de a tanácstagok követelték, tegyék lehetővé mindenkinek, hogy elmondhassa véleményét. El is mondták.

mennyit lehetne még hozzátenni a 31 millióhoz.

Mert erre is van lehetőség.

módosították

Igaz, hogy sok ismétléssel, de ezekután nem mondhatja senki a gyöngyösi tanácstagokra, hogy közömbösek.

A tanácsülés résztvevői hat órán át vitáztak és módosították a költségvetést, úgy, hogy no ezer forintot járdaépítésre, (Érsekföld, Virág utca) és iskolai felszerelések beszerzésére szavaztak meg.

Első a választók ügye-baja

Fél kettő. Vége a fogadóóráknak, a panasznapnak. Varga Ferenc tanácselnök hazafelé készülődik. Felveszi kabátját Korláti bácsi is. Együtt küszködött ma délelőtt az elnökkel, hogy a sok panaszt elintézhessék. Mikor már az ajtóhoz érnek, elébe áll az elnöknek.

— Elnök eltvárs, nekem is volna panaszom, jó rég beadtam a kérvényt ide a tanácshoz, mert 67 éves vagyok,

már nem kellene földadót fizetnem. Töröljék el, ezt kértem, de azóta sem történt semmi.

— Elintézzük Korláti bácsi. — biztatja az elnök, s nagy egyetértésben ballag le a lépcsőn a tanácselnök és Korláti Gyöj-gy tanácstag, aki egész délelőtt a tanács nevében segített elintézni az emberek üqyes-baios dolgait, a saját ügyét félretéve. Arra már nem jutott idő.

320 ezer forint a reménv oltárára

Ennyit költenek a gyöngyösiek egy hónapban a Toto és Lotto szelvényekre. Szép summa. A szerencse istennője nem is feledkezik meg a gyöngyösiekről. Nemrég is egy 105 ezer forintos nveremény- nvel lepte meg az egyik lottózót, s hogy a toto hívei se panaszkodjanak, két telitalálatot juttatott részükre

A totó és lottó népszerűségét mi sem bizonyítja jobban, hogy Gyöngyösön mindpn emberre, — csecsemőket is beleszámítva — három totó vagy lotto szelvény jut egy hónapban — persze telitalálat kevesebb. De ami késik nem múlik ebben reménykednek a gyöngyösiek .. és játszanak rendületlenül.

percben rádőlhet a két kisgyermekre. Már alátámasztották a menyezetet, de ez csak átmeneti megoldás. Egyszer már utaltak ki számára lakást, azonban még a karhatalom segítségével sem tudták beköltöztetni, erre a lakáshivatal egyik dolgozója, Kádár elvtárs, visszaadta a lakás kulcsát a háztulajdonosnak, aki később kiadta másoknak a lakást. A gyöngyösi tanács arra való hivatkozással, hogy nem fogadta el, azóta sem utalt ki másikat, pedig nem rajta múlott, hegy nem foglalta el a számára kiutalt lakást. Javasoljuk a gyöngyösi városi tanácsnak, tűzze napirendre mégegyszer Zsigri ék lakásügyét, mert késő lesz az ügy felelősét keresni, mikor már a családra rászakad a ház.

Kiss Imre apci dolgozó, még 1947 januárjában ajándékozási szerződést kötött testvéreivel. Megkapta a családi házat azzal a feltétellel, hogy édesanyjának haszonélvezetet biztosit. A szerződést elküldték Hatvanba az adóhivatalnak, megkapta a fizetési meghagyást, s ki is fizette az ajándékozási szerződés után járó illetéket. Közben a hatvani járásbíróságtól kapott egy végzést arról, hogy a háborús események következtében megsemmisültek a telekkönyvek, nem tudják átírni a házat a nevére. A Heves megyei Ingatlanforgalmi Bizottsághoz fordult, az 1949 július 14-én tartott ülésen nem hagyták jóvá az ajándékozási szerződést, a 13.100 1948. kormány- rendelet értelmében. A ház azóta sincs átírva, s 6 azóta sem tudta még meg, hogy mit tartalmaz az a rendelet, amelynek értelmében nem írják át. Az épület azóta rossz lett, újra kellene építeni, bontási engedélyt azonban csak abban az esetben adnak, ha már nevén lesz. Kérdi, nem lehetne-e az illeték kifizetése után 9 évvel végre elintézni az átírást.

taa