Népújság, 1957. november (12. évfolyam, 87-95. szám)
1957-11-27 / 94. szám
'S NÉPÚJSÁG 1957. november 27. szerda. A diákifjúság erkölcsi neveléséről A középiskolás diákok többsége jól nevelt, illemtudó, — magatartásukra kevés panaszt lehet hallani, s olyan emberi erényekkel indulnak neki az életnek, melyek egyaránt dicsérik a szülők és pedagógusok nevelőmunkáját. Ez a cjiákok többségéről alkotott vélemény azonban nem vonatkozik a diákifjúság egészére, nem jelenti azt, hogy a pedagógusok már mindent megtettek az ifjúság erkölcsi neveléséért. Igaz, hogy a közép- iskolás diákok nagy része illemtudó és a szórakozó helyeken nem nagyon látni diákokat, vagy diáklányokat, mégis jó néhány kirívó erkölcstelen esetről tud a város. A tanárok is tudnak botrányt okozó diáklányokról, s ez nem válik dicséretére sem a Közgazdasági Technikumnak, sem a középiskolás lányok erkölcsének. Ezekről a hasonló, kényesnek vélt erkölcsi kérdésekről, a társadalmi együttélés szabályairól, a szocialista erkölcs törvényeiről, az osztályfőnöki órákon kellene beszélni. S miként van ez a gyakorlatban, ezt néztük meg egy egri középiskolában. Az egri Közgazdasági Technikum igazgatója, osztályfőnökei és tanárai készségesen nyilatkoztak a diákok erkölcsi neveléséről. Elegendő-e havi két osztályfőnöki óra? Az egybehangzó tanári vélemények szerint nem elegendő. A laikus is megállapíthatja, — hogy egy osztály diákjainak erkölcsi problémáit nem lehet két óra alatt megvitatni, különösen akkor, nem, ha ebből a havi két órából leszámítjuk az egyéb osztályfőnöki teendők ellátásához szükséges időt. így már csak egy óra maradna az erkölcsi kérdések megvitatására, de például a múlt szombaton is csak egyetlen osztályban volt szó erkölcsi kérdésekről, a többi osztályfőnöki órán a mesterséges holdról, sportról, vagy más kérdésről beszéltek. Az ellenforradalom után az volt a tanárok kérése, — több időt adjanak az erkölcsi problémák megbeszélésére. A mi- misztérium havi két órát biztosított erre, de amint tapasztalható, ezt nem tudják céljának megfelelően felhasználni. Úgy hírlik, több pénzt nem kapnak az osztályfőnöki órák fizetésére, de néhány tanár máris elhatározta, hogy ha másképp nem, fizetés nélkül is megtartják az osztályfőnöki órákat, mert érzik felelősségüket a rájuk bízott diákok neveléséért. A Közgazdasági Technikumban más módszerekkel is próbálkoznak. Úgy tervezik, hogy előadókat hívnak és a házasság, szerelem, család problémáiról rendeznek vitát a diákoknak. Ezeket az előadásokat nagy érdeklődéssel várják, — hiszen a 16—18 éves lányok, — akiknek nagy része éveken belül feleség, anya lesz, szívesen hallgat ilyen témájú előadásokat. Ezért a kezdeményezésért dicséret illeti a Technikum KISZ-szervezetét. Milyen viszony engedhető meg a diákfiú és lány között? — Megengedhető-e a csók? — Hogyan viselkedjünk társaságban ? Azt, hogy mennyire érdeklik ezek a kérdések a felsőbb osztályok diákjait, jellemző Farkas Edit tanárnő ötletes és hővetendő kísérlete. Felkérte •sztályának diáklányait, gyűjtsék össze azokat a kérdéseket, melyekre választ szeretnének hapni. Az asztalon ilyen kérdéseket talált: — Mit tegyek, ha észrevettem, hogy barátnőm hazudik és a helyes útra akarom téríteni? — Elmehetnek-e fiúk, lányok közös kirándulásra, szülők nél- XtiU? — Milyen viszony engedhető meg a diákfiú és diáklány között? — Hogyan viselkedjek társaságban? — Megengedhető-e a csók? Lehet-e alacsonyabb iskolai végzettségű fiú jó férj? — Megengedhető-e, hogy a diáklány egy férfi lakására felmenjen? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket adtak fel a diáklányok, melyre otthon nem kapnak választ, melyre tanárjuktól várják az őszinte feleletet, hogy ne álljanak tanácstalanul az élet efajta kérdései előtt. Jó a „pletykadélután“ Sok példát mondtak el az •sztályfőnökök arról, hogy a diákok őszintébbek hozzájuk erkölcsi kérdésekben, mint szüleikhez, hogy nagyon sokszor nekik kell a szülőt figyelmeztetni, velük közösen kell megoldani egy-egy diákszerelem túlságosan bonyolult problémáját. — Ezért szervezett Farkas Edit osztályfőnök úgynevezett „pletykadélutánt”, — ahol a lányok őszintén beszélgettek tanárnőjükkel a legkényesebb kérdésekről is. Bebizonyosodott, hogy ezek a közvetlen beszélgetések nemhogy csökkentették, de növelték az osztályfőnök tekintélyét. Mint apa a fiával Résztvettem egy osztályfőnöki órán a IV. fiú osztályban, s az volt az érzésem, hogy Oltai Rudolf osztályfőnöknek nem sikerült olyan közel kerülni tanítványaihoz, — mint ahogy egy osztályfőnöki órán lehetett volna. Az osztályfőnöki óra a helytállás, a kritika, önkritika, az adott szó becsülete volt, s ez nagy lehetőséget adott volna egy bensőMurányi-Kovács Endre: SZENVEDÉLYES ÉVEK Az ismert ifjúsági író nagy fába vágta fejszéjét: kétkötetes (komoly” regény megírására vállalkozott, mely a háború alatti Franciaoország életébe vezeti az, olvasót. Hőse — Du- rándi Gábor — egy magyar mérnök, aki gyógyszertalálmá- nyát az itthoniak értetlensége miatt, külföldön kamatoztatja. Flörtök, sikerek és egy igazi nagy szerelem vonul végig kinti életén, mely kezdeti értetlenségből és közönyből a fran- aia ellenállók a fasizmus ellen küzdők táborába sodorja —1 és szinte észrevétlenül kerül a teherautókat, vasutakat robbantó Franktireurök és partizánok oldalára. A regény kissé bá- lortalanul indul s stílusa eleinte naiv és fölösleges jelzőktől zsúfolt. Később — érdekes módon belemelegszik és egyre ügyesedő kézzel bonyolítja a cselekményeket. A második kötet sokkal, érezhetően jobb az elsőnél, cselekménygazdagság jellemábrázolás a kibontakozások megrajzolása szempontjából is. A mű kezdetén az író aggcdalmaskodóan magyarázkodik, mintha félne: — nem lesz ideje a közel «00 oldalnyi műben kimagyarázni az eseményeket. Mire azonban belelendül, mint vérbeli hegedűművész, hangversenv közben — pompásan és színesen viszi tova a történet szálait. A kezdeti zökkenőktől eltekintve, élvezetes, jó írás. séges, közös vitában eltöltött órához. Lehet, hogy az igazgató, és egy idegen jelenléte zavarta a diákokat, hogy a hangulat még sem vált igazi osztályfőnöki óra hangulatává, s kimért felelés volt a diákok váAz italozásról, a Csernik József igazgató, Balogh Gyula, Oltai Rudolf, Farkas Edit osztályfőnök egyaránt úgy nyilatkoztak, hogy a Közgazdaságiban nincs különösebb baj a diákok erkölcsi nevelésével — bár ez vitatható. A diákok tisztességtudóak, segítik a testi fogyatékosságú társaikat, sikerült, megszüntetni a falusi és városi diákok közötti ellentétet, az osztálysovinizmust, s bármilyen furcsa, italozás miatt az idén nem kellett súlyosabb büntetést kiszabni. Persze szó esett a diákszerelemről is. A tanárok ismerik minden párocska történetét és tiszteletben tartják a diákok érzelmeit. Akkor szólnak csak bele, ha a tanulásra káros hatással van, vagy a jóízlés határát túllépi két diák viszonya, így tudtuk meg, hogy karonfogva nem lehet járni a párocskáknak, sőt tilos a csók is, mert a hamar ellobbanó diákszerelem, a gyakran változó ideál rontaná a diáklányok erkölcséről alkotott véleményt. Dehát lehet-e jezsuita rendszabályokkal, szigorú intézkedésekkel megtiltani, vagy korlasza az adott kérdésekre és egyetlen kérdést sem intéztek az osztályfőnökükhöz. Eredményesebb lenne, ha a osztályfőnöki órákon a tanár nem mint főnök, hanem mint apa beszélgetne fiaival, a fiait legjobban érdeklő kérdésekről. diákszerelemről látozni a szerelmet, megszabni, hogy hol, mikor és kivel csókolódzon a diáklány? Nyilvánvaló hogy nem, legfeljebb kétszínűvé, bizalmatlanná tesszük vele a diákokat, de semmiképpen sem használ az ilyen módszer. Nem szabályok közé szorítani, de megmagyarázni kell, mi a szerelem, mit jelképez a csók, hogy a diák rájöjjön felelősségére, ha érzelmeinek kifejezést ad. Rájöjjön tettének súlyára, várható következményeire. Ezeket őszintén meg kell beszélni a diákokkal, s ez többet segít minden rendszabálynál. Minderről persze keveset tudnak a diákok, mert az osztályfőnöki órákon — kevés kivétellel nem nagyon beszélnek az ilyen „kényes kérdésekről”. Pedig az ifjúság erkölcsi nevelése nem engedhet meg közönyt és álszenteskedést. Teljes őszinteséget követel diáktól, tanártól egyaránt, hogy a középiskolákból, a szocialista erkölcs törvényeit ismerő és aszerint élő emberek kerülhessenek ki. KOVÁCS ENDRE ÉRDEKES HÍREK VILÁG MINDEN TÁJÁRÓI «^/»éifyvvvvvyvvvvwvvvvwvvYyvw Takarékos szálló tulajdonos Uj-Anglia egyik idős szállodatulajdonosa bátran elnyerhetné a világ legfösvényebb emberének címét. Nem elégedett meg azzal, hogy a szálloda vendégeinek a leglehetetlenebb pótdíjakat számította fel, a halban függő falióra alá a következő cédulát tűzte: „E trágy használata kizárólag a szálló vendégeknek van fenntartva.” Biztos ismertetőjel Néhány nappal ezelőtt a Bundestag egyik képviselője lakásában két tolvajt kapott rajta, amint a telefonhuzalt szerelték le. A rendőrségen a következőket mondta: „ElőKERESZTREJTVÉNY ARANY JANOS IV. Vízszintes: 1. Idézet Arany egyik híres balladájából. 13. Erős elhatározó képesség. 14. Bizalmas — franciás írásmóddal. 16. Es idegen nyelveken. 17. Cselekvés rugója. 18. Vissza: étel kelléke. 20. Nyugati hírügynökség. 22. Menyasszony. 23. PS. 24. Nem földi. 26. Nem fel. 27. Mutatószó. 29. . .. si-si Leucona híres rumbája 30. Delibes operája. 33. T om ikerszava 34. SB. 35. Mu- tatószó. 36. Állati jelző. 39. Tér. 40. Edényféle. 41. Egyszerű test. 43. Exotikus állatok. 44. Majdnem nyár! 45. A szív, tüdő, máj is ez. 46. TBS. 48. Az angol rádió rövidítése. 50. Névelővel: az első bibliai hajós. 51. Birkahang. 52. Belsőrész. 54. Ere — latinul. 56. NSB. Függőleges: Német terrorszervezet rövidítése volt. 3. Eisenhoower beceneve. 4. Komárom szőr azt hittem, hogy a tolvajok a posta alkalmazottai. De azonnal rájöttem, hogy tévedtem; feltűnően gyorsan dolgoztak.” Gavallérok Két német kasszafúró egyik áruházban működésük során alapos rendetlenséget csinált. Mielőtt zsákmányukkal elhagyták volna a tett színhelyét, néhány márkát hagytak az asztalon a következő megjegyzéssel: „A takarítónő számára.” Japánban történt Egy japánt elítéltek, mert 250 lónak levágta a farkát. A lószőrt szabóknak adta el. megyei üdülőváros. 5. Tor mássalhangzói. 6. Iskolai anyag. 7. Vissza: személyes névmás. 8. Pikáns — magyar kifejezéssel. 9. Izomkötője. 10. Természettudományos társaságunk rövidítése. 11. Ilyen föld is van! 12. A függ. 10. mássalhangzói! 15. Arany költemény első sora. 17. Vissza: fába betűt vés. 19. Ilyen volt a Mereszjev film hőse. 21. Bádog — népiesen. 23. A TBC magyar gyógyszere. 28. Vissza: macskahang. 31. Méz mássalhangzói. 32. Vén budai negyed. 36. Régi magyar méltóság volt. 37. Számos ókori nép jelzője. 38 ............. Miller, amerikai tán czeneszerző volt 41.Mutatószó — falusiasán. 42. A szerelem nemtője. 47, Vissza: hosszúnyakú vízimadár. 49. Oriáshal. 52. Nem fel. 53. PJ. 55. Ua. mint a függőleges 2. „... a hazug nyugati világ propaganda hadjáratának felült ember vagyok — Levél Kanadából — A Heves megyei Népújságon keresztül szeretnék egy képet adni azoknak, akik ha nem is meggyőződésből, de tájékozatlanságból felültek Nyugat propagandájának. Sorsom a sok tíz- és tízezer magyaréval egyezik. Egy könnyelmű, meggondolatlan, a hazug nyugati világ propaganda hadjáratának felült ember vagyok. Hazámat, családomat gáládul becsapva, egy könnyű élet reményében távoztam a múlt év december 10-én Ausztriába. — Azóta sok mindenen keresztül mentem. Megismertem Nyugat minden vérszopó módszerét, az emberiség, a dolgozók lépten-nyomon való becsapását. E levelemben nem keseregni akarok, csak kérni és figyelmeztetni minden honfitársamat: szívleljék meg levelem és higyjenek nekem. Belőlem nem a ,propaganda, hanem a szomorú valóság beszél. Ez év tavaszán kerültem Kanadába. Mikor a végtelen óceán felett szállt gépünk, rádöbbentem arra, innen nehéz lesz a visszatérés. Montreálba érkeztünk. Sokan közülünk — jómagam is — már akkor mentem volna visz- szafelé az „Ó-hazába”. De a szégyen és a propaganda által táplált félelem visszatartott mindnyájunkat és inkább maradtunk a bizonytalanabb életben. Megérkezésünk után kaptunk öt dollárt, hogy míg munkát nem találunk, legyen költőpénzünk. Később jöttünk rá, nagyon sokáig elégnek kellene lenni ennek az öt dollárnak. Ez az összeg később nevet is kapott: „eladtad lelked öt dollárért Kanadának". Valóban, ki voltunk szolgáltatva kényükre, kedvükre. Iparosok, értelmiségiek, otthon a társadalom. a Magyar Népköztársaság által megbecsült emberek, kik gondtalanul, munkájuk után becsületesen élhettek volna és éltek, most a legjobb esetben kocsit mosnak, répát szednek, fát vágnak. Bíztunk benne, hogy munkánkkal megbecsülésre találunk, de a munlzalehetöség után ez a. legkevesebb. Szakmába való elhelyezkedésre ne is gondolj, míg nem beszélsz angolul. Rengetegen közülünk űzött vadként bolyonganak az utcákon és mindenkiben csak egy gondolat van: a hazatérés. Az erkölcs és szellemi züllés útján vagyunk, nem tudja senki, mit hoz a holnap. Aki nem dolgozik, azért, az a kis százalék, akinek jelenleg munkája van, attól retteg, hogy holnap azt mondják: „finis”. És kezdheti elölről a kilincselést, kalapolást. De hol várhatunk mi munkát, mikor a kormány maga kijelentette, hogy körülbelül 800 ezer munkanélkülivel kell számolnia. Nagyon keserves második tél lesz, de sokunkban az tartja a reményt, hogy jövő ilyenkor már otthon leszünk. A szociális juttatásokra, a kultúrára, ha valahol szükség van, itt nagy szükség volna. Ezt annak alapján merem állítani, hogy otthon, annál az üzemnél, ahol dolgoztam, munkásellátó voltam. Tudom, hogy mily nagy segítség volt az államtól a ruhák, a védőétel, az orvosi ke- | zelés, az üdültetés, a szabadság, a jutalmazás. Tudjátok, j mily nagy gondot venne le mindezek nyújtása az embe- J rek válláról? Mikor egy bútorozatlan szoba-konyhás la- £ (|i kásért havi 40—60 dollárt fizetsz, fizetésed 30—40 százalékát. Ha fáj a fogad, kihúzatod és fizetsz négy-öt dollárt. Ingyenes orvosi kezelést csak munkahelyi balesetnél fizetnek. Egy példa: egyik itteni magyar munkatársam kez- í dődő tüdőgyulladással kórházba került. öt napig volt j benn, napi 12.50 dollárt kellet fizetnie — több mint egynapi keresetét —, emellett táppénzt sem kapott. Nyaralni, vagy üdülni még nem hallottam, hogy valaki is ment volna. Ezt itt nem a dolgozóknak találták ki. Az évi szabadság, az otthoninak majdnem a fele, hét nap. E pár dologból vonjátok le a két világ szociális különbségét. — A kultúráról nem sok mondanivalóm van. Hogy miértf Mert talán nincs is nekik. Könyvet nem olvasnak, csak az erkölcstelen ponyvát. Könyvüzleteket, még nem láttam. A mozik — legnagyobbrészt USA-filmeket vetítenek — a ponyva-regények életrehívása. A televízió nem a szórakozást, hanem az üzletet szolgálja. Negyed óra „biznic”, tíz perc csekély színvonálatlan műsor. Részeg, iszákos embert még sehol annyit nem láttam, mint itt. Most volt szavazás, hogy mindenféle szeszt szabadon lehessen árusítani, és fogyasztani. Egyedül aminek élnek, az az autó. Egymással versenyeznek, kinek van szebb, vagy újabb kocsija. Van sok olyan személy, ki kocsiját soha nem fizeti ki, mert állandóan cserélgeti, így a kamat és az alapösszeg állandóan női. Készpénzért kevesen tudnak vásárolni, mert ez kissé nehéz ügy. A közbiztonságra, illetve bűnözésre jellemző, hogy a fizetések csekkel történnek. Készpénzt ne vigyél magaddal tíz dollárnál többet, mert nem minden esetben éred el utad célját. Bankot rabolnak ki fényes nappal. Vallásszabadság létezik, de milyen. Állami támogatásban nem részesül, saját magát kell fenntartani. Nem egy templomra ki van írva: „jókarban lévő templomépület eladó.” Abban a városban, amely munkahelyemhez közel van, 260 templom van. — Egyik becsuk, másik kinyit. A levelem elején említettem, nem keseregni akarok, kesergünk mi egymásközt éppen eleget. Csak egy intést és felvilágosítást szerelnék adni „a lehetőségek hazájáról”, arról az országról, ahol úgy élünk, mint a kiveri kutya, ahol úgy csapnak be, ahogy tudnak, mert céljuk egy: módszerek válogatása nélkül a feltétlen meggazdagodás. Hitlernek az volt a jelszava: Németország mindenek felett. Itt pedig a jelszó: a dollár, az emberi élet felett. Mindezekről és egyéb dolgokról nagyon sokat tudnék még mesélni, de nagyjából így is vázolni tudtam a „szabad világot, a lehetőségek hazáját”. Ha így levelemen keresztül nem hisztek nekem, hazatérésem után személyesen is elmondhatom, sok mindenről tapasztalatomat. K. L. Négynyelvű, illusztrált kiadvány „Eger fürdővárosáról A Magyar Hidrológiai Társaság egri csoportja négynyelvű könyv kiadását tervezi „Eger, fürdőváros“ címmel. A magyar, orosz, német, angol nyelven megjelenő, képekkel illusztrált, mintegy százhatvan oldal terjedelmű kiadvány először ad összefoglaló képet a gyógyvizekben gazdag ősi város éghajlatáról, vizeiről, geológiai és biológiai adottságairól, egészségügyi vonatkozásairól, tudományos alapokon, de népszerű megfogalmazásban, a nagyközönség számár* készült fejezeteiben. — HEVES MEGYE területén az elmúlt öt évben 8006 új lakás és családi ház épült.
