Népújság, 1957. október (12. évfolyam, 78-86. szám)
1957-10-26 / 85. szám
1957. október 26. szombat NÉPÚJSÁG 3 Élelmiszeripari tanulók SátcralfaÉihelyen Az Élelmezésügyi Miniszté rium, az élelmiszeripar jobb, képzettebb szakemberekkel való ellátására az iparitanuló képzést központosította. így az ország északkeleti megyéinek fiataljai Sátoraljaújhelyen tanulnak, a II. Rákóczy Ferenc Élelmiszeripari tanulóiskolában. Heves megye területéről mintegy húsz fiatal tanul ebben a kényelmes, tiszta iskolában. A péktanulóknak külön korszerű tanműhelyük van, míg a leendő hentesek a város vágóhídján sajátítják el szakmájukat. Tiszta, világos, egészséges otthonban laknak a tanulók, és mire e sorok napvilágot látnak már az intézet modernül felszerelt konyhájában főznek számukra. Az iskola vezetősége mindent elkövet, hogy a gyermekek ellátása mintaszerű legyen. Napi négyszeri bőséges étkezést kapnak és az étlap elkészítésében a tanulók is közreműködnek. A kulturális programban sincs hiány. Hetenként járnak moziba és színházba, szombatonként klub esten szórakozhatnak, jól működ nek a különböző kullúrcsoportok és szakkörök, az iskola jól felszerelt klubjában, minden gyerek megtalálja a kedvére való elfoglaltságot. Dr. Dabóczy Gyulánétól, az intézet igazgatónőjétől megkérdeztük, hogyan viselkednek a Heves megyei gyerekek, nincs-e rájuk panasz és milyen az előmenetelük. Az igazgatónő elmondta, hogy általában a gyerekek igen gyengék, és ez érthető is, mert a jobb felkészültségű tanulók az általános iskola elvégzése után vagy középiskolába, vagy műszaki pályákra mennek. Sok tanulónál tapasztalták, hogy nem is ezt a foglalkozást választotta, csak szülei nyomására jött ide, vagy az ért, mert máshol nem vették fel. Sajnos bizonyos fokú tartózkodás van az élelmiszeripari szakmákkal szemben, de ennek ellenére, az a tapasztalat, hogy a gyerekek egy idő elteltével megszeretik és komolyan veszik szakmájukat. Az év elején bizony bajok voltak az egri és gyöngyösi fiúkkal is, de most már ők is megkomolyodtak és rendesen' tanulnak. A fegyelemmel sincs nagyobb baj, így hát nyugodtan elmondhatjuk, hogy Budavári Gyula, Fleiszig Imre, Mélypatáki János és B. Kiss Gábor egri, Domoszlai László, Farkas István és Hanka György gyöngyösi tanulók, az iskola elvégzése után jó pékek lesznek. Ugyanígy kiváló hentes lesz Bukta Lajos, Csanádi Béla, Hajdú József és Kszel Fér ne egri, Vince István és Szűcs László gyöngyösi tanulókból. TsOllrajzok ELSŐ CSALÓDÁS 'JV gy férfi támaszkodik a söntés pultjának. Haja a szemébe lóg, arcának vonásai merevek a részegségtől, véres, zavaros szeme belebámul a körülötte állók, a rajta kacagók arcába. Beszélni már alig bír, csak motyog, s minden egyes hang, amit kiprésel a száján, nagy derültséget vált ki a „közönségből.” S a „közönség”? Barátai, munkatársai, akikkel együtt jött be egy fröccsre — s amiből lett vagy tíz — egy magas, vékony asz- szony, a felesége — aki eljött a férjéért, de miután megivott vagy négy féldeci kevertet, már nem invitálja olyan buzgón hazafelé — és egy szőke copfos 9 év körüli kislány. S ebből a „közönségből” én csak a kislányt látom. Ö nem nevet, mikor apja ellép a pulttól és majdnem összecsuklik, el sem mosolyodik, mikor apja olyan hőstetteit meséli, amiről ő is tudja, soha meg nem történt A harsogó kacaj, a sokszor trágár szellemeskedés, kötekedés csapongásai között csak áll, kék szemét le nem veszi apjáról, csak nézi, nézi. Szemében szégyen, zavartság, fájdalom. Időnként meg-megérinti anyja kezét és kérve néz fel rá: menjünk már. Talán álmos is, hisz kilencre jár már az óra. De a társaság jól érzi magát — marad. Később látom, már kint áll a vendéglő előtt egyedül, fázósan húzza össze magán a kopott kardigánt és felcsillan a szeme minden ajtónyílásra. De a társaság jól mulat, — és marad. És én a fázós kislány szeméből nagy- nagy csalódottságot olvasok ki és nagyon sajnálom. Egy gyermek, aki először látta apját nevetségesnek, bárgyúnak, részegnek. A Korán sebzett szív szűk utca egyik háza előtt egy férfi és egy gyermeklány beszélget. Azaz, hogy csak a férfi beszél. Arcán könny csorog, hangját el-elfojtja a zokogás. — Pedig mindent megtettem érte. Nem volt, mi lehetett rám a panasza. A fizetésem hazaadtam. amit kigondolt, mindent megtettem neki. A tenyeremen hordtam... Mégis ezt tette velem. Letörli csak úgy az öklével könnyeit, ráveti szemét a kislányra és úgy folytatja: mi lesz most velem? Nem tudok nála nélkül, nálatok nélkül élni. Csak tudnám miért? Mást szeret? Elfelejtette, mindazt, amit értetek tettem? Érdemeltem én ezt? A kislány a földre szegezi szemét, nem néz a férfire. Szeme meg se rebben, arcán zavartság, lábával önkénytelenül húzza ösz- sze, majd túrja szét az utca porát. —; Legalább te velem volnál? Legalább lenne valakim. Nem érezném annyira üresnek az életem. Mit csinál anyád? Emleget-e, szid-e, beszél-e rólam? Te mit gondolsz, miért tette? A gyermek áll, hallgat, nem szól. Arcán indulatok tükröződnek, szeme könnybe lábad. Nem tudja, nem meri elmondani apjának, azt a sok rosszat, amit anyjától hallott. Sajnálja, szereti az apját. De az anyukáját is. És nem tud szólni. Elköszön, apja marasztalja, akkor hallom először a hangját: haza kell mennem, anyukám vár.,. A férfi még mindig vonagló arccal néz az elsiető kislány után, aztán elindul ellenkező irányba... Szegény kicsi lányka. Elég korán megsebezték a szíved és te sem tudod, mi miért történt. Nem tudod még megérteni, hogy a felnőttek szerelmükben, indulataikban, érzéseikben néha milyen kegyetlenek. A dohányzás ártalmas. Már Cato, a nagy római bölcs is megrriondta: Egyébként az a véleményem, hogy Karthágót el kell pusztítani. Biztos azért mondta, mert ott dohányoztak és Cato nagyon bölcs ember volt. Aztán mikor Columbus jóvoltából a kultúr- emberek is megismerkedtek ezzel a nemes élvezettel, jöttek az élvezetek ellenzői, s betiltották a dohányzást, levágták a titkos kéjelgő orrát, fülét, stb. Ez is azt bizonyítja, hogy a dohányzás ártalmas. Sőt, olyan ártalmas, hogy tüdőrákot, nikotinmérgezést, hörghurutot és miegymást lehet tőle kapni, bár a miegymásban azért nem vagyok egészen biztos. Ezekután határoztam el tegnap este, hogy ma reggeltől kezdve, amint ezt oly szellemesen mondani szokták, „női szakasz” leszek. Az én kezemben többé ugyan nem fog füsLeszotiom o dohányzásról tölögni az a kis vacak, én nem rontom értékes tüdőmet, nem pocsékolom a pénzem: hálál a nikotinra! Éjjel úgy aludtam, mint egy kis angyal, sőt még annál is jobban, úgy, mint egy múltjával véglegesen leszámolt és megtisztult ember, s reggel úgy ébredtem, hogy első dolgom volt a cigarettáért nyúlni. Hohohó-hopp, vigyázzunk csak kis komám (mert én becézni is szoktam magam) t# ma reggeltől nem dohányzói! Büszkén keltem fel, hogy én egy ilyen elszánt és erős ember vagyok, aki ellen tud állni a kísértésnek. Hah! Most látnátok emberek, most, amikor egyedü és elszántan vívom harcom a szenvedéllyel, amikor mint valami ősember, vak és vad, sőt győztes bírókra kelek az életért, a tiszta tüdőért és mint falevelet sep- rem el magam elől a csomag Kossuthot. — Idefigyelj te piszok alak — a másik énemet így szoktam hívni, de meg is érdemli — engem itt ne főzz hátulról, hogy nem kell ilyen radikálisnak lenni... Hogy micsoda? Haha- ha... jópofa vagy. Fokozatosan! Semmi fokozat, megszűntem dohányozni... Nem baj, úgyse akarok házat építeni, elköltőm ennivalóra, cukorkára, de juszt se dohányzom... Nekem ne dumálj... én nem leszek ideges, ha nem dohányzom, mert nekem van akaraterőm, nem úgy, mint neked, te piszok. Hogyhogy ne sértegesselek? Ja?, hogy te is én vagyok? Na és, magamat csak szidhatom... Micsoda. ? Hogy a cigaretta a férfias ság jele? Na és a nők? Mi, te pupák? ...Jó, megértem, tényleg vannak dől gok, amelyeket nem lehet hirtelen abbahagyni, mert esetleg kihatnak a habitusra, meg mit tudom én micsodára, de a dohányzás az más, az ártalmas... Hogyhogy hányán? Csak nem gondolod, hogy azt írják a fejfára: élt 50 évet, meghalt, mert dohányzott... Hagyj már a fenébe, értsd meg, nem dohányzóm, te aljas féreg... Jól megmondtam magamnak, illetőleg a másik énemnek, s aztán, hogy így lefegyvereztem, megelégedetten eloltottam a cigarettát... Igen, a cigarettát, tudniillik, amíg a két énem, a jó, meg a rossz vitatkozott, addig én rágyújtottam... Hadd vitatkozzanak, utóvégre mindenbe nekem se kell azért beleszólni... Nem igaz? (egri) A SZOVJETUNIÓ KULTURÁLIS ÉLETÉBŐL A következő kis összeállításban néhány számadatot közlünk a Szovjetunió kultúrális életéről. Tudjuk, hogy a számok nem mindig elég kifej e- zőek és ehhez elöljáróban csak annyit fűzünk hozzá, hogy az Egyesült Államokban jelenleg egyetlen operaház működik, a New-Yorki Metropolitan, melyet azonban állandóan fenyeget az a veszély, hogy megfelelő állami támogatás híján be kell csukni. Ezek után azt hisszük, sokkal beszédesebbek lesznek a Szovjetunió kultúrális életének számadatai. KÖNYVTARAK: A Szovjetunióban jelenleg több, mint négyszázezer könyvtár van, másfél milliárdos könyvállománnyal. Ez azt jelenti, hogy minden 1360 lakosra jut egy kölcsönkönyv- tár. (Az Egyesült Államokban egy könyvtárra 21.600, Nagy- Britanniában pedig 82.000 lakos jut.) A világ egyik legnagyobb könyvtára a moszkvai Lenin könyvtár, melynek könyvállománya a szovjet hatalom éve alatt egymillió kötetről húszmillió kötetre nőtt. Jelenleg évente több, mint egymilliárd példányszámban jelennek meg új könyvek, 127 különböző nyelven. ZENE: A szovjethatalom alatt a zene is a nép közkincsévé vált. A Szovjetunióban 22 konzervatórium, 120 zenei tanintézet, 180 zenei és tánc- együttes, közte 50 szinfonikus zenekar van. 1956-ban az ország zenei együttesei 275.000 műsort adtak. Széleskörűen kifejlődött az esztrádművészet is. Az ország különböző tájain naponta átlagban nyolcezer esztrádműsort rendeznek. FILM: Az országban jelenleg 63 ezer mozi működik, melynek előadásait az elmúlt évben körülbelül 3 milliárd néző tekintette meg. A második világháború után a Szovjetunió húsz nemzetközi filmfesztiválon vett részt. A bemutatott 160 film közül »87 díjat kapott. ISKOLA: 1956—57-es tanévben összesen 50.400.000 ember tanult valamilyen formában. Ez azt jelenti, hogy minden negyedik szovjet állampolgár tanult. A szovjet iskolákban 59 nyelven folyik az oktatás. A főiskolák hallgatóinak 50 százaléka, az aspiránsok 29 százaléka, a tudományos munkatársak 36 százaléka nő. 1956-ban 71.000 mérnök kapott diplomát, míg az Egyesült Államok- i ban ugyanakkor 26 ezer mérnököt képeztek ki. A főiskolák és tudományos intézetek jelenleg 240 ezer tudományos dolgozót foglalkoztatnak. TUDOMÁNY: Az országban 2756 tudományos intézet működik. Szemben a forradalom előtti 289-el. Az intézetekben 240 ezer tudományos munkatárs dolgozik. A járványról A járványos influenza megbetegedések száma október elejétől, a hűvösebb idő beálltával kapcsolatosan a megye területén emelkedik. A megbetegedések, bér sok esetben járnak a hurutos tünetek mellett néhány napig tartó magas lázzal, egyelőre kevés számban okoznak szövődményes tüdőgyulladást. A megbetegedések főleg az iskolás gyermekek körében jelentkeznek, ezért ott, ahol a nagyszámú iskolai hiányzások indokolják, az iskolák néhány napra történő bezárását, ez meg is történik. A Gyógyszertár Vállalat Megyei Központja jelentése szerint, a gyógyszertárak el vannak látva elegendő mennyiségű lázcsillapítóval, antibioti- cummal és vitaminnal. CSAPATZÁSZLÓ AVATÁSON Felavatják a kisdobosokat. A néphadsereg katonái kötik meg a kék nyakkendőt a megilíetődött kisdobosok nyakán A Gárdonyi Géza nevét viselő e"ri úttörőcsapat a szülői munkaközösségied új csapatzászlót kapott. A Nőtanács elnöke az egri asszonyok nevében helyezi el a szalagot a zászlón A kisdobosok szabályos rendben állva figyelik a fogadalom szövegét. Közös tanácsülést tartottak Felnémeten, Felsöiárkány és Felnémet községek tanácstagjai E tanácsülésen sok hasznos hozzászólás hangzott el. Valamennyi olyan volt, mely hozzájárul a termelési színvonal emeléséhez, a tanácstagi beszámolók, fogadóórák megtartásához, az állandó bizottságok eddigi munkájának megjavításához. A felsőtárkányi tanácstagok november végi tanácsülésükre meghívták a felnémetieket is. Olyan tárgyalások folynak, — mely szerint a két község állandó bizottsága^ között huzamosabb, hosszabblejáratú kapcsolat jön létre. Ennek a kapcsolatnak kettős célja lesz. Egyrészt: egymás munkájának ellenőrzésén és segítségén keresztül javuljon az állandó bizottságok aktivitása, munkája, másrészt e megjavult.munkán keresztül emelkedjék a termelés színvonala, legyen zökkenőmentes a dolgozók áruellátása, az állammal szembeni kötelezettséget időben teljesítsék, minőségi változással legyen biztosítva a dolgozók kulturális szükségleteinek kielégítése, stb. Ezek kezdeti lépések. Néhány kisebb negatív jelenség mellett egy azonban feltétlenül pozitívan értékelhető. Tanácstagjaink az ellenforradalom után megtisztelőbb, fele- lősebb feladatnak tartják tanácstagságukat, és igy is dolgoznak. S ez az alapja annak, hogy a tanácstag munkája nyomán eredmények szülessenek. Ez a megváltozott légkör érzett ezen a tanácsülésen és csak ez vezethetett ilyen új és hasznos elhatározásokhoz. Biztosak vagyunk abban, — hogy rövid időn belül lemérhető eredményekkel fog járni. Varjú Vilmos
