Népújság, 1957. október (12. évfolyam, 78-86. szám)
1957-10-02 / 78. szám
1957. október 2. szerda. NÉPÚJSÁG 3 Nem „spiclik“ ők, nem is lefizetett emberek Hogy igazán szeressék a gyerekeket kai illetik őket. Ez történt Horváth Ferenccel is, mikor az Uzemélelmezési Vállalatnál reklamált, hogy a két forintos kolbászt megsütve 4.40 forintért árusították. Felfedezését azzal „honorálták” hogy mit reklamál, miért okoskodik, miért nem megy már haza. Sőt, hogy szavuknak nagyobb súlya legyen kilátásba helyezték neki, hogy belevágják az árokba és mehet a fenébe panaszt tenni. A bányásznapi sörsátraknál pedig, ahol szemmel látható módon csaltak a kimérők, s erre figyelmeztette őket, gúnyosan egy forintot kínáltak neki a hiányzó sörmennyiség ellenében. Ilyen és hasonló dolgok gyakran előfordulnak a társadalmi ellenőrök munkája közben. Mégsem engedik, — mert lelkiismeretük és megbí-------------—— cM ikor jöhetek érlel VISSZAVONHATATLANUL itt az ősz, s nemsokára beköszönt a tél is. A szandálok, nyári cipők helyett előkerülnek a szekrényaljból a téli cipők. Ilyen tájban mind gyakrabban nyílik az egri Cipész KTSZ I. számú javítórészlegének ajtaja, ahová mint jó orvoshoz hozzák a beteg cipőket. Az egyiket talpalni, sarkalni, a másikat szögezni, varrni vagy esetleg fejelni kell. Bármilyen hibával is kerül ide a cipő, minden esetben elhangzik a sürgető kijelentés és a kérdés: Nagyon sürgős! Mikor jöhetek érte? Hát igen, de mikor jönnek érte? Ezt kérdezzük mi, akik javítani hozzuk lábbelinket. Hát idén, de mikor jönnek már érte?! Ezt viszont Csala Imre az I. számú részleg átvevője kérdezi, s máris mutatja azt a 600 pár cipőt, amelyet akár ezen a napon is elvihetnének. De nem jönnek érte, mert soknak csak addig sürgős a munka, míg el nem készül, aztán már ott marad sokszor hónapokig is. Még március 18-án hozta be egy édesanya azt a 28-as számú gyerekcipőt, amely akkor „nagyon sürgős” volt, de azért még most is itt porosodik a polcon. De van itt az elmúlt évről is vagy 12 pár, pedig amikor hozták „de nagyon sürgős volt.” Hát ennyit a közönség hibájáról és most beszéljünk a KTSZ-ről. HÉT JAVITÓRÉSZLEG működik a városban. A legnagyobb az I. számú részleg, ahol 22 ember dolgozik, s ahoGYURKÖ GÉZA; Sgjjfidiil Betörési csúcsteljesítmény bátran ellátják fontos küldetésüket, s egyre csökken majd falun is a visszaélések, árdrágítások, súlycsonkítások száma. AHHOZ AZONBAN, hogy mindez megvalósulhasson szük- ség van arra, hogy a kereskedelmi, üzemélelmezési vállalatok dolgozói és vezetői ne spicliként, személyi ellenségként fogadják a társadalmi ellenőröket, de adjanak meg minden segítséget munkájukhoz. A vá- sárlóKhoz is kéréssel fordulnak a társadalmi ellenőrök, hogy ahol visszaéléseket, csalást, vagy árdrágítást tapasztalnak, ne hunyjanak szemet felette, értesítsék róla a kereskedelmi szerveket, vagy a társadalmi ellenőröket, hogy közös erővel gátat vethesseneK a még gyakran jelentkező visszaéléseknek. KOVÁCS ENDRE Miért? Ezt kellene megvizsgálni a KTSZ vezetőinek. Mi úgy gondoljuk azért: mert itt jobban dolgoznak, mert itt viszonylag hamarabb elkészítik a munkát és itt talán udvariasabbak is az emberek. Ez is sokat számít. Itt az átvevő elbeszélget az emberekkel, megmondja a véleményét egy-egy munkáról, s ha úgy látja, hogy nem érdemes valamit javíttatni, akkor azt visz- szaadják. A KTSZ-EK AZ ÉVEK hosszú során már bebizonyították, hogy lei tudják elégíteni a lakosság igényeit. És ha a vezetők még többet foglalkoznak a lakosság igényeivel, akkor még jobbá lehet tenni ezt a munkát, s főleg gyorsabbá. Mert ez a főprobléma. Két-három "hetet várni annak, akinek egy, vagy két pár cipője van, az sok. De ha jól megszervezik a községek és az egri körzetek műhelyeinek munkáját, akkor a központi műhelybe ritkábban nyílik az ajtó, s így gyorsabban készülnek el a javításra váró lábbelik. Az idő sürget, mert jön a tél. M. L. arcot öltöttek és rajtaütöttek a négy tisztviselőn, akik éppen a havi fizetéseket készítették elő. A tisztviselők száját tapasszal leragasztották, azután magukhoz vették a pénzt, zsebrevágták az álarcokat és elegánsan kisétáltak a kapun. |A TÁRSADALMI| eUenőrök munkájáról igen keveset hallani mostanában. Nem azért mintha nem dolgoznának, vagy annyira jelentéktelen lenne munkájuk, hogy szóba sem érdemes hozni. Nem! Inkább azért, mert sok helyen közönyösséggel és meg nem értéssel fogadják őket, s nem kapják meg azt a megbecsülést, melyet a köz érdekében fáradozó embernek kijár. Azok a boltvezetők, italmérők, szakácsok, vagy pincérek, akik a társadalmi ellenőr éber szeme miatt „buknak le” nem nagyon dicsekednek vele, sőt ahelyett, hogy sajátmagukat okolnák, s megszüntetnék a visszaéléseket, az ellenőrt nevezik árulkodónak, minden lébe kanálnak, az eszükbe sem jut, hogy ő a vásárlók érdekében leplezte le a csalást. A társadalmi ellenőrÖK se nem spiclik, se nem lefizetett emberek, hanem amint a nevük is mutatja, a dolgozók közül kiválasztott ellenőrök, akik rendes napi múmiájuk végeztével fáradoznak azon, hogy a vásárló megkapja a pénzéért járó árut, ne csaphassák be és ne gazdagodhasson meg senki a fogyasztóktól és a társadalmi tulajdonból elcsípett forintok árán. Ennek a feladatnak mégis igyekeznek eleget tenni a társadalmi ellenőrök. Számtalan jelentés bizonyítja, hogy nem is kis eredménnyel. Ipacs Béla társadalmi ellenőr Egercsehi bányatelepen az ellenőrzés során azt tapasztalta. hogy a 87. számú Népboltban a kenyeret mérés nélkül szolgálják ki, s öt kilogramm kenyérnél 84 fillérrel károsítják meg a vásárlókat. Horváth Ferenc petőfibányai társadalmi ellenőr, aki a megye egyik legeredményesebben működő ellenőre egy egész sor visszaélést leplezett le, megállapította, hogy az abasári földművesszövetkezet büféjében vegyes gyümölcspálinkát 70 forint helyett 80 forintért árusítják, sőt a későbbi órákban 90 forintra emelik a pálinka árát. Nem kerülte el figyelmét az sem, hogy az Egri Kiskereskedelmi Vállalat vas-árudája a motorkerékpár gumit 167 forint heyett 197 forintért árusítja, sőt még aznap segített egy pohártolvaj leleplezésében, akinél 5 söröskorsót és két poharat találtak. | TERMÉSZETESEN |a tárga, dalmi ellenőr tevékenységét a csaláson ért boltvezetők, italmérők nem nézik valami jó szemmel, s nem egyszer nyomdafestéket nem tűrő szavakElgondolkodtató ... < Az elmúlt vasárnap ház- < tömbkörüli motorverseny! volt Egerben, s az oldalko- < csis motorok versenye nem-; esak izgalmat, hanem súlyos,; (nyolc sebesült és két halott); tömegszerencsétlenséget oko-; aott. Az, hogy a verseny-; szabályok keretein belül, ho- ; gyan és milyen mértékben terheli a felelősség az oldalkocsis futam szerencsétlenséget okozó résztvevőit, annak kiderítése ki a hibás a rendőrség feladata, s minden bizonnyal eleget is tesz feladatának. Feltétlenül elgondolkodtató azonban, hogy egyáltalán helyes-e Egerben, amely országszerte híres szűk utcáiról, oldalkocsis háztömbkörüli Versenyt rendezni? Mi úgy gondoljuk, hegy a nézők, de a versenyzők testi épsége és élete védelme megköveteli, hogy a városban ne rendezzenek többé oldalkocsis futamokat. A világ legerősebb Diesel-motorja Japánban a közelmúltban elkészítették a 13.200 lóerős, 8 hengeres Diesel-motort. A japán sajtó szerint ezesetben a világ legerősebb Diesel-motorjáról van szó, amelyet a „Satu Maru” tehergőzös hajtására használnak majd. HALK SUSOGÄSSAL permetezett az őszi eső és a járdaszéleken hideg tócsákban gyűlt a víz. Az utcákon alig jártak már emberek, lépteik messzire kopogtak a félálom- baszenderült városon. Valahol autó tülkölt, messziről vonatfütty óvakodott végig a háztetőkön, hogy aztán elenyész- szen az esős éjszaka csendjében. Az asszony akaratlanul is megborzongott az ablaknál, ahol már vagy egy negyedórája állt és nézett, bele a sötét semmibe. Csak egy kis olvasólámpa égett a szobában az ágy mellett, hogy a fény ne zavarja a két gyermek álmát. Különben csend és homály ölelte át a kicsit zsúfolt, de tiszta és rendes szobát. A lámpa mellett, a ke- reveten kerek mélyedés; ott szokott ülni estéről-estére, mikor a gyerekek alusznak már és stoppol, vagy varrogat rájuk, néha, nagyon ritkán, ott szokott olvasni is, onnan állt fel az imént is, hogy betakarja a gyerekeket. Megfordult és visszaült a helyére és kezébe vette a var- nivalót, aztán visszaeresztette az ölébe. Nem megy. Nagyon fáradt és ez a fáradtság már úgy beléette magát izmaiba, minden sejtjébe minden gondolatába, mint valami gyógyítzatásuk nem engedi — hogy tétlenül nézzék miként károsítják meg az embereket, a lelketlen eladók, pincérek, boltvezetők. Ez az erélyesség a feladatukhoz tartozó alapos ellenőrzés nem tapasztalható még olyan arányban a falusi társadalmi ellenőröknél, ahol — mivel mindenki ismerős, népszerűtlen és hálátlan feladatnak veszik a helyi földművesszövetkezeti boltok, italmérések, fel- vásárlási helyek ellenőrzését. A falusi ellenőröknek sok jó példát szolgáltathatnak a bányák és üzemek, társadalmi ellenőrei, akik már határozottan fel mernek lépni a csaló, sikkasztó, a társadalmi vagyont megrövidítő alkalmazottak ellen. Reméljük azonban, hogy a falusi társadalmi ellenőrök is feladatukhoz híven, hatatlan betegség. Mióta egyedül van a két gyerekkel, mióta Gyuri meghalt nincs nyugvása, nincs pihenése. Két éve halott, s neki már régen nincsen könnye, csak ólomsúlyú fáradtsága, amely sokszor valósággal görcsbe fogja testét, lelkét. — Anyu... szomjas vagyok... anyu —• riadt fel a kisebbik, aki már nem is emlékszik az apjára. Az asszony felugrott, de mire odaért a vízzel, újját szájába szopva már újra mélyen aludt a kis Gyuri. Nézte egy ideig a gyereket. A lány rá hasonlít de a fiú, a homloka, a szája szöglete; az apja. Hároméves, s mozdulataiban, egy-egy gesztusában az asz- szony felfedezni vélte férjét, aki nagy embert akart nevelni fiából. — Mit értesz te voltaképpen nagy ember alatt? — HÄT — HÜZTA FÉLRE a férfi a száját — nagy embert — tette hozzá nevetve. Mindegy, hogy mi lesz belőle, csak ne irodakukac... Legyen Kossuth-díjas esztergályos, vagy költő, világhírű futba- lista, vagy mit tudom én.... csak nagy ember legyen ... Hisz az én fiam. — Csak oyan nagy szamár ne legyen, mint az apja ... — Apu én nem lehetek nagy ember? — szólt közbe a kislány félregörbült szájjal. — Te nagy nő leszel... Jó? — Anyu, apuka azt mondta, hogy én nagy nő leszek ... — Mit beszélsz ilyen bolondságot ennek a gyereknek... — Na... na, tréfálni talán csak szabad ... A kislány is elfeledte már, hogy „nagy nő” lesz. Alszik mélyen, megmarkolva, mint egész piciny korában, a paplan csücskét, kicsit beleizzadva az álom gyönyörűségébe. Az asszony nagyot sóhajtott és visszatelepedett a lámpa mellé, újból kézbevéve a szoknyát, amit egész este varrni készült. Csend volt a szobában, csak a tű halk percenóse, meg az óra monoton tik-takja szólt. Elmúlt 11 óra! Felkapta a fejét és ránézett az órára. Hogy elszaladt megint az idő. Még tízórait kell készítenie a két gyereknek, kipucolni cipőjüket, reggel hatkor kelni, tejet hozni, felforralni, tüzelőt bekészíteni, megmosdatni, felöltöztetni, s aztán rohanni velük a napközibe, utána be a gyárba, aztán rohanni értük, vacsorát főzni, mosni, varrni... és minden nap és minden áldott nap újra és újra élőiről. Nincs kivel megossza örömét, hogy a kislány már olvas, magától tanult meg, hogy Gyurika is tüdőgyuladást kapott és nagyon ferde szemmel néztek rá a gyárban, mikor fizetésnélküli szabadságot kért, hogy tüzelő kellene, s nem kapott tüzelőutalványt, s nem tud időt szakítani, hogy eljusson Május elején kezdődött Egerben egy tanfolyam, a Csecsemő és Gyermekgondozóképző iskolában. Minden lány és asszony eljöhetett az egyéves oktatói évre, aki türelmes és hajlamot érez magában a gyermeknevelésre, de elvégezte a nyolc általánost. Az ország minden részéből jelentkeztek, mert a tanítás díjtalan, sőt július óta sikerült 18 személy részére kollégiumot is létesíteni. Ezenkívül az iskola szintén térítésmentesen biztosít négyszeri étkezést. A tanulás naponta előadásokból és azok visszakérdezéséből áll. Ki hogyan szereti: egyénileg, vagy csoportosan tanulhat, elegendő időt biztosítanák a tanulásra. Tantárgyaik egészségügyi vonatkozásunk, előadóik tapasztalt orvosok, akik ismerik a gondozónők feladatait és szeretettel foglalkoznak velük, beszélnek kötelességeikről. Azok a lányok és asszonyok tanulnák itt, akikre bölcsődékben és a kórházak újszülött osztályain, az anyák legdrágább kincsüket, a gyermeküket bízzák. Mindannyian tudják, mire vállalkoztak, hogy ez a felelősségteljes megbízatás; amihez nem elég a hivatásérzet, de komoly szaktudás is szükséges. Akik a tanfolyamot sikeresen elvégzik, a képesítővizsga után oklevelet kapnak és azonnal állásba kerülnek, kiki az ország különböző részeiben. De hogy a következő években még eredményesebb legyen tanulásuk, ezért kór a vezetőség egy-két dolgot, amit most itt tolmácsolunk. Helyesnek és ésszerűnek tartanák, ha a felvételre jelentkezők még a felvételi vizsga előtt megismerkednének a gondozónői munkakörrel. Sokan nem ismerik a feladatot, amire ismeretlenül vállalkoztak. Az előkészítő szák alatt — ami három hétig tart —< elmennek ugyan gyakorlatra, illetve ismerkedni, de akkor már mint felvételt nyert hallHatvanban, abban a városrészben, melyet Uj-Hatvan- nak neveznek, nagyarányú társadalmi munka bontakozott ki a tanácstagok kezdeményezésére. A városrész lakói valamennyien összefogtak, javítanak, szépítik az utcákat, a széleire pedig sármentes járdákat építenek. Az elmúlt napokban száz-száz- húsz lakó, férfi és nő jelentkezett azokba az utcákba, a TÜZÉP-hez, hogy ...;. JAJ, DE SOK ILYEN „hogy” van, amelyet egyedül kell megvívnia. De jó volna néha kipanaszkodnia magát, s meghallgatást találni... De jó volna odasimulni valakihez és érezni a borotvaszappan, a cigaretta szagát, elmenni moziba, vagy meginni egy pohár sört, ahol zene van, emberek vannak, ahol egy kicsit elfelejtené a mindennapot. — Annuskám, ígérem neked, hogy boldog leszel mellettem... — Csacsi vagy ... minek ezt ígérni. Ha te vagy, ha mellettem vagy, akkor én boldog vagyok ... Csak sose hagyjál el... Jó? — Hogy én téged elhagyni — játszotta meg a felháboro- dottat Gyuri — inkább az életemet —1 és kuncogva belecsókolt a fülébe. — Hogy tudsz ilyen lenni... Veled nem lehet komolyan beszélni ... mindig viccelsz ... Egy férfi, egy férj legyen komoly és megbízható élettárs... Tetszik érteni? — Igenis értem parancsnok asszony... A tű megállt a kezében. Egy pillanatra belerévedt a szoba sötétjébe, aztán lassan felállt, a kis ruha öléből a földrehullt. Lehajolt érte, kisimította ráncait s odatette a székre. Nem, nincs ereje már semmit sem csinálni. Lefekszik. Korán. Aludni fog aludni, mert akkor az ember nem gondol semmire, akkor megszűnik számára a világ, akkor gatók. Ezenkívül ahhoz; hogy mindent jól megtanuljanak, egy év kevésnek bizonyult. Az országban most már képeztek ki több gondozónőt, így nem kell elhamarkodni, inkább a jó kiképzést kellene feladatnak tekinteni. A végzett hallgatók nagyrészéből bölcsödé vezetők lesznek anyagi és erkölcsi felelősséggel, teljes önálló munkát igénylő beosztásban. Miután június 1-től államunk méltányosan rendezte a gondozónők fizetését, helyes lenne, ha csak érettségizett, vagy ha alacsonyabb előképzettséggel, de igazán rátermettséget mutató jelentkezőket lehetne felvenni. Hiszen a jelenlegi hallgatók között is vannak olyanok, akik nagy szorgalmuk mellett is csak nehezen tudnak megbirkózni a feladatokkal. És szorgalmuk láttán sokszor elnéznek elméleti téren mutatkozó hiányosságaik fölött. Ha már itt tartunk, említsünk meg néhány igen szorgalmas jó tanulót, például Kocka Jánosnét, aki mindvégig ötös, Bácsy István- nét, Császár Erzsébetet, Szakáll Imrénét, Telek Ilonát és Tűzkő Erzsébetet, akik a legszorgalmasabbak. Végül néhány szót az iskola felszereléséről. Sajnos, ez elég hiányos. A hallgatók tankönyvekkel jól el vannak látva, azonban az egyéb szakmai irodalom, a demonstráláshoz szükséges felszerelés, a szép- irodalmi könyvek hiányosak. Ezenkívül az újonnan létesült kollégiumból is sok mindent hiányolnak. Természetesen mindez idő és pénz kérdése. A Megyei Tanács Egészségügyi osztálya, amelyhez az iskola tartozik, és amely politikai, szakmai segítséget nyújt, bizonyára mielőb orvosolja panaszukat. Az a fő, — és ez a vezetőség kívánsága, — hogy a hallgatók sokkal szorgalmasabbak legyenek, használják ki jobban idejüket — és nagyon szeressék a gyerekeket. ahol még munka volt, hogy senki ne maradjon ki a városrész szépítéséből. az Uj-Hatvaniak amellett, hogy egész utcasorokat hoznak rendbe társadalmi munkával, úgy határoztak, hogy a közben felmerült költségek fedezésére családonként 200 forintot fizetnek be a közös kasszába. Ezen a pénzen cementlapokat és egyéb építőanyagokat vásárolnak. lehet önző, s nem kell törődnie semmivel és senkivel. Még az emlékekkel sem. Lassan vetkőzni kezdett, közbe oda-oda pillantva a két gyerekágyra, s aztán lassan, félve, kicsit vacogva bebújt a hideg paplan alá. — Gyere, feküdj már le ... Becsületszavamra, holnap te fekszel előbb ... Mit gondolsz mi vagyok én, élő kályha, aki mindig bemelegíti a nagyságos asszony számára az ágyat? — Ennyit te is megtehetsz... a szent cél érdekében —• vágott vissza kicsit évődVe az asszony. — Szemérmetlen vagy... — Te meg szemtelen ... — Szóval ez a hála, hogy központi fűtés lettem melletted? — Halgass már ... jövök —1 s a következő pillanatban már odafurakodott Gyuri karjai közé, a jó melegbe. Még álmában is érezte a férfi izmos, erős karját, amint átöleli derekát, amint védi, óvja őt. S ez olyan jó volt, olyan biztonságot, megnyugvást, erőt adott, hogy azt ki sem lehet mondani. KINYÚLT A PAPLAN alól, eloltotta a villanyt. Mély sötétség borult a szobára és lassan érezni kezdte, mint veszi birtokába fáradt testét az álom, mint kúszik végig rajta, fel, egészen a fejéig. Félálomban még átölelte a párnát és odasimult, egészen közel, hogy érezze, — a falhoz. Aztán semmi. vá van olyan »nap, hogy 100 pár cipőt is hoznak javításra De nemcsak az egriek keresik fel ezt a műhelyt, járnak ide vagy 15 községből is, s így érthető, hogy körülbelül 11-12 ezer pár cipő fordul meg kezeik között egy, évben. Ez sok, ehhez kevesen vannak, s ezért kell nekünk két- három, de néha négy hetet is várni egy-egy talpalásra. ELEK JÓZSEFFEL, a részlegvezetővel beszélgetünk, ö is ismeri ezt a problémát, próbálnak is rajta segíteni. De hiába, kevesen vannak, a munka pedig — ahogy jönnek az esős idők, — egyre több és több. Mi lenne hát a megoldás, hogyan lehetne lerövidíteni a javítási időt? Először is növelni kellene a létszámot, biztosítani kellene a megfelelő utánpótlást, mert ez most egyáltalán nincs. Másodszor pedig meg kell javítani a falusi és az egri körzetek részlegeinek munkáját. Sok községben van KTSZ, s Egerben is van a központi műhelyen kívül még hat helyen. S mégis ezekből a községekből és körzetekből előszeretettel hordják a javítani valót az I. számú javítóműhelybe. Az argentinjai egészségügyi minisztériumban betörők jártak és rekordot állítottak fel. Ravaszul átgondolt tervükkel elemeitek 2,500.000 pesot. A banda hat tagja írattáskával nyugodtan felsétált az elsőemeleti pénztárhoz. A pénztár ajtaja előtt fekete álTársadalmi munkával szépítik a hatvani utcákat
